Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

1980. Július 15. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGYEI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENY Kalocsa sikerei ^Kalocsa város társadalma nagymértékben hozzá­járult az 1979. évi településfejlesztési verseny me­gyei eredményeihez. A Duna menti kisváros a har­madik helyezést érdemelte ki, minimális pontszám­mal lemaradva a második helyezett Kecskeméttől. A kalocsaiak különösen a társadalmimunka-végzésben jeleskedtek, de a verseny egyéb követelményeinek is példásan megfeleltek. Fel­kerestük Kapitány Istvánt, Kalocsa város Tanácsának elnökhelyette­sét, s arra kértük: válaszoljon a városfejlesztés eredményeivel, gond­jaival kapcsolatos néhány kérdésre: , — Általában milyennek ítéli a város szereplését a településfej­lesztési versenyben? — Sikeresnek. Elsősorban azért, mert városunkban hagyományos­sá, mindennapivá vált a lakosság, az üzemi, intézményi kollektívák közérdeket szolgáló társadalmi- munka-vég zése. Ennek eredmé­nyeként 1976-ban negyedik, 1977- ben második, 1978-ban első, tavaly pedig harmadik helyezést ért el Kalocsa a városok közötti ver­senyben. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke megyei átlagban 1378 forint, Kalocsán pedig 1650 forint volt; s «erre joggal büsz­kék lehetnek a város polgárai. Az utóbbi években egyébként, a versenyben elért helyezésekért egymillió-négyszázezer forint ju­talmat kapott a város a megyé­től, amit ugyancsak településfej­lesztési célokra használtunk fel. — Mely területeken végezték a legtöbb társadalmi munkát a ka­locsaiak? — Hosszan sorolhatnám. Csupán példaként említem, hogy a műve­lődési központ létesítését több mint egymillió, a paprikamúzeum kialakítását egymillió-kétszázezer, az autóklub műszaki állomásának megvalósítását hatszáznyolcvan- ezer, az óvodák bővítését egymil- lió-kilencszázezer, a járdák, utak építését több mint 23 millió fo­rint értékű önzetlen munkavég­zéssel segítették az utóbbi négy évben. Jelentős volt a Magyar— Szovjet Barátsági Park kialakí­tásánál végzett társadalmi mun­ka is. — Kiktől kapott legtöbb segítsé­get a tanács? — Elsősorban a városi népfront- bizottság aktivistáitól. A szakirá­nyításban, a feladatok részletes meghatározásában 'kiemelkedő sze­repe volt a tanács műszaki osz­tályának és kommunális üzemé­nek. E szervek jeleskedtek a vég­rehajtásban is, csakúgy, mint a Kalocsa és Vidéke Sütő- és Édes­ipari Vállalat, valamint a BÄCS- ÉP és a BÁCSÉPSZER kalocsai építésvezetőségei. — Az emlékéremmel kitüntetett kollektívák és személyek konkré­tan mit tettek a városért? — Hálátlan feladat néhány szo­cialista brigád vagy személy ki­emelése. Ha azonban csak az el­múlt év jutalmazottjairól van szó, elmondom, hogy kiemelkedő munkát végzett a városi tanács kommunális üzemének „dr. Csa­nádi György” szocialista brigád­ja. A kollektíva évek óta nagy lel-, kesedéssel tesz eleget egyebek kö­zött az ifjúsági KRESZ-park véd­nöki kötelezettségeinek. Kima­gasló teljesítményt nyújtottak a „Tiszta, virágos Kalocsáért” moz­galomban is: mintegy háromezer­ötszáz köbméter házi szemetet Ebben a szép épületben kapott helyet a zeneiskola. gyűjtöttek össze és szállítottak ki a városból, munkaidő után. Meg kell említeni a sütőipari vállalat „Allende” szocialista bri­gádját, amely a gyermekintézmé­nyek karbantartásában, otthono­sabbá, szebbé tételében jeleskedett. A kommunista szombatokon vég­zett munkabérből nagy mennyisé­gű játékot vásároltak az óvodák­nak, bölcsődéknek. Parkosított, közterületét is ápolt a brigád. A legaktívabb szerpélyek közül első­ként említem Paletta Richárdot, a paprikaipari vállalat dolgozóját, aki a városi sporttelep edzőtermé­nek fűtésszerelését egymaga vé­gezte el, társadalmi munkában. Mezei Józsefné és Nagy János tanácstag a társadalmi munka szervezésében és végzésében egy­aránt kitűnt. Ók a kitüntetettek. Rajtuk kívül természetesen még számos kollektívát és személyt dicséret illet. — Mit tart ön a legnagyobb eredménynek? — Azt. hogy sikerült megvaló­sítani az infrastrukturális felté­teleket. így például megoldódott a vízellátás problémája. Jó ivó­vizet kap a város és környéke. NaDi háromezer köbméter kapa­citású szennyvíztisztító mű léte­sült. mely számításunk szerint a következő ötéves tervidőszakban is kielégíti az igényt. Minden ut­cában van járda, s az utak negy­ven százaléka szilárd burkolatú. Kalocsán hosszú évek óta nin­csenek óvodai felvételi gondok, várható, hogy rövidesen a böl­csődei férőhelyek is megszaporod­nak. Az általános iskolások há­romnegyed része napközis vagy menzás ellátásban részesül, s ez az arány a iövőben tovább nö­vekszik maid. — Milyen gondok, problémák foglalkoztatják a város vezetőit? — Az eredmények ellenére van még bőven városfejlesztési gond Kalocsán.is. Aki régebben ismeri a várost, tudja, igazolhatja, hogy a várossá válás igazi feltételei csak az elmúlt két évtizedben te­remtődtek meg. Ezeket már em­lítettem. Az igények azonban sok tekintetben „előbb járnak” az eredményeknél. Sürgető feladat például az úthálózat további kor­szerűsítése. Rohamosan növek- . szik a járműforgalom. A vá­rosban a személygépkocsik szá­ma három év alatt ezerötszázról kettőezer-kilencszázra növekedett. A tanácstagi beszámolókon talán a legtöbbször szóvá tett hiányos­ság, hogy a földes utak ősztől ta­vaszig járhatatlanok. Ezen a hely­zeten, a lakosság fokozott segít­ségével, mielőbb változtatni aka­runk. Az idén például négy ut­cában terven felül építünk beton­útat. Ügy érezzük, megtaláltuk azt a módszert, amellyel teljes értékű utakat építhetünk, az üze­mi kivitelezési költség töredék ré­széért. Ebből nem csinálunk tit­kot, szívesen elmondjuk minden érdeklődőnek. • Gondot okoz városunkban az ipari szakmunkásképzés helyzete. Az oktatási épületek egy része egyáltalán nem felel meg a kö­vetelményeknek. Űj tantermeket kellene építeni, s új diákotthont is. Ennek hiányában nem tud- jiík ellensúlyozni a környező me­gyék elszívó hatását. A tehetséges­nek ígérkező tanulókat elcsábít­ják a megyén kívüli városok jobb lehetőségei. Kalocsa ipari város, ezért ez a helyzet nem tartható sokáig. Rossz a városi kórház fűtési rendszere. Emiatt is sok kritikát kapunk. Sajnos, a kazánok egy része teljesen elavult. Remény van rá, hogy a VI. ötéves terv első két évében — megyei támo­gatással — sor kerül a kazánház rekonstrukciójára, az intézmény hőenergia-ellátásának megoldásá­ra. Viszonylag újkeletű probléma, hogy az I. István Gimnázium egyik épületszámya életveszélyes­sé vált. Ennek felújítási terve már elkészült. A helyreállítás mintegy tízmillió forint költségét a városi tanács aligha tudja előteremteni. — Melyek a városfejlesztés so­ron következő feladatai, lehető­ségei Kalocsán? — A legfontosabb feladatok lé­nyegében az említett problémák­ból adódnak. A VI. ötéves terv anyagi vonatkozású lehetőségei még nem ismeretesek. Mindeneset­re számítunk arra, hogy szeré­nyebben gazdálkodhatunk majd. Általánosságban most még csak úgy fogalmazhatunk: fő felada­tunk az,igények és lehetőségek kö- r ültekin tő Jisszehan golása, a leg­égetőbb gondok megoldása érde­kében. Mint lehetőségre, tovább­ra is messzemenően számítunk a társadalmi munka-vég zésre. Erre a jövő években fokozottan szük­ség lesz, az elért eredmények megtartása és a továbblépés ér­dekében egyaránt. Kalocsa nem nagy város, de szép, vonzó település. Közel ezer­éves története van, népművészete világhírű, gazdasága fejlődőképes. Megérdemli, hogy tovább fejlőd­jék. Célunk csak az lehet, hogy minden tekintetben még maga­sabb szintű ellátást biztosítsunk a város és a vonzáskörzet lakói­naik. Rapi Miklós Megkezdte munkáját az élettani világkongresszus Vasárnap a budapesti nemzet­közi vásárközpontban megkezdő­dött a XXVIII. élettani világkong­resszus. A tanácskozás ünnepélyes megnyitásán részt vett a kormány több tagja, a politikai, a társa­dalmi és a tudományos élet szá­mos kiemelkedő képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok Vezetője is. Az egy hétig tartó tudományos esemény- sorozatot lássák Kálmán akadé­mikus, a kongresszus elnöke nyi­totta meg. A világkongresszust üdvözölte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a nagy jelentőségű tudós- találkozó fővédnöke. Beszédében hangsúlyozta: országunk és né­pünk nagy fontosságot tulajdonít a tudománynak, amelynek min­denkori célja, hogy az emberiség életét, jövőjét szebbé, kényelme­sebbé, emberibbé tegye. Ezért nagy megtiszteltetés számunkra, hogy házigazdái lehetünk hatvan ország hatezer tudósa — Nobel- díjasok, világhírű szaktekintélyek és fiatal kutatók — eszmecseréjé­nek, amely az eredmények és gondolatok cseréjén túl minden bizonnyal kitűnő alkalommal szol­gál egymás megismerésére, embe­ri kapcsolatok, barátságok létesí­tésére — mondotta egyebek kö­zött az Elnöki Tanács elnöke. Ezután Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter emelkedett szó­lásra. — Az a tény, hogy a Magyar Élettani Társaságra bízták a vi­lágkongresszus megrendezését, a hazai orvosbiológiai kutatások, s az egész magyar tudomány elis­merését jelenti — állapította meg a bevezetőben, majd így folytat­ta: — Az első tanácskozás óta el­telt csaknem egy évszázad alatt az élettani kongresszusok mindig a nemzetközi tudomány kiemel­kedő eseményeinek bizonyultak. Az orvosi-biológiai tudományok mellett fórumot adtak az élet megismerésével összefüggő alap­vető kémiai, fizikai kutatásoknak is, amelyek az elmúlt évtizedek­ben új tudományágak — a bio­kémia, a biofizika, a mikrobioló­gia, az immunológia — önállósu­lásához vezettek. A specializáló­dás ellenére szükség van azonban az ismeretek szintézisét megte­remtő tudományos eszmecserékre is;- erre éppen a budapesti világ- kongresszus iránt megnyilvánult nagy érdeklődés a bizonyíték. Hatvan országból csaknem négy­ezer előadást jelentettek be, s'az itt szembesülő eredményekben a jelenlévőknél jóval több tudós munkája van benne. Az orvostudomány történetére visszatekintve, emlékeztetett arra, hogy az 1869-ben Baselben tar­tott első élettani kongresszuson számoltak he egyebek között a hasnyálmirigy és a cukorbetegsé­gék összefüggésével kapcsolatos felfedezésről, amely késeibb az in­zulin felfedezéséhez, az endokri­nológia kialakulásához vezetett. — Az egykori felfedezéseket, az alapkutatás eredményeit, ma már a mindennapi orvosi gyakorlat használja fel: emberek millióinak életét mentik meg segítségükkel. Kívánom, hogy ezen a kongresz- szuson is hasonló jelentőségű fel­fedezésekről kapjunk hírt — mon­dotta befejezésül Schultheisz Emil. Köszöntötte a jelenlévőket Eric Neil, a Nemzetközi Élettani Tár­saság elnöke is. Mint elmondotta: 1974-,ben Üj-Delhiiben a XXVIII. kongresszus rendezési jogának oda­ítélésekor a Magyar Élettani Társa­ság munkásságát, á nemzetközi tudományos életben való tevékeny részvételét vették figyelembe. A társaság jelentős szerepet vállal az élettannal foglalkozó szakem­berek együttműködésének fejlesz­tésében, a nemzetközi szervezet munkájában, a magyar tudósok eredményes tevékenységét jelzi, hogy az 1971-ben Müncheniben, majd az 1977-ben Párizsban ren­dezett világkongresszuson több mint 100 előadásban számoltak be kutatásaikról. Az ünnepélyes megnyitásra ha­zánkba érkezett, s.az ülésen fel­szólalt Federico Mayor, az UNES­CO főigazgató-helyettese is. Az ENSZ tudományos világszerveze­tének üdvözletét tolmácsolta a résztvevőknek, s hangsúlyozta az alapkutatások rendkívüli jelentő­ségét az orvosi klinikai gyakorlat előrehaladásában, az emberiséget pusztító 'betegségek leküzdésében. A plenáris ülésen Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást „Az idegi szerveződés elvei” cím­mel. Előadásában összefoglalta az idegrendszerrel kapcsolatos leg­újabb kutatások eredményeit. A világikongresszus első napján nagyszabású orvosiműszer- és könyvkiállítás is nyílt a BNV te­rületén. Hétfőn szekcióülésekkel foly­tatódott a világkongresszus: az élettan különböző részterületei­nek szakemberei 26 előadóterem­ben számolhatnak 'be kutatásaik­ról, vitathatják meg eredményei­ket. (MTI) Ezerötszáz cipőmodellből választanak Nagyobb választék, új anya­gok. kényelem és divatosság jel­lemzi a hazai cipőipar 1981-es tavaszi—nyári modelljeit. A MABEOSZ-székházban rende­zett kiállításon 1500 pár férfi-; női és gyermekcipőt mutatnak be a hazai gyárak és nagyobb szö­vetkezetek. A kollekció összeál­lításánál a tervezők főként a ha­zai anyagok felhasználására tö­rekedtek. Az ipartól a kereskedelem szakemberei a kéthetes kiállítás alatt árajánlatot is kapnak, melynek ismeretében feladhatják megrendeléseiket. (MTIJ ATHÉNTŐL MOSZKVÁIG 11. Olimpia az aztékok földijén 0 A nagy hármas: Török, Balczó, Móna. KISSÉ MEGLEPTE a közvéle­ményt, amikor 1963 őszén Baden- Baden ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Mexikó fővárosát bízta meg a XIX. Nyári Olimpiai Já­tékok megrendelésével. Egyes or­szágokban az olmpiai mozgalom kiteljesedését látták a döntésben, másokban viszont erősen aggá­lyosnak tartották a versenyek le­bonyolítását 2300 méter magas­ságban a tenger szintje felett. A „riasztásban” az angolok jár­tai^ elől. Az olimpiai bajnok aka­dályfutó Brasher kongatta meg elsőnek a vészharangot, s a veszé­lyek ecsetelésében hű segítőtárs­ra talált a volt mérföldé: világre­korder orvos, dr. Bannister sze­mélyében. A viták eldöntése és helyszíni tapasztalatszerzés céljából az Dlasz és a Francia Olimpiai Bi­zottság kéréssel fordult a szerve­zőkhöz: rendezzenek próbaverse­nyeket. És Mexikó szélesre tárta «apuit. így jött létre 1965 októbe­rében az I. Nemzetközi Sporthét, ímelyen 19 ország 240 versenyző­vel képviseltette magát. A követ­kező 'két év őszén, még nagyobb nűsorral és több részvevővel Tieg ismételt nemzetközi verse­nyek tovább segítették tisztázni a problémákat és eloszlatni azokat i feltevéseket, hogy a magaslati versenyzés az egészségre káros eövetkezményekkel jár. Verseny­lók, edzők és sportorvosok keliő apasztalatokat szerezhettek a izükséges akkli matizá.'ió időtarta­náról és azokról a kétségtelen ne- íézségekről, amelyeket a ritka le­vegő, elsősorban a hosszabb ideig tartó versenyszámokban támaszt. AZ ELŐKÉSZÜLETEK, az épít­kezések eleinte vontatottan ha­ladtak, és egyes sportágakban ne­hézséget jelentett a gyakorlott szakemberek hiánya. A nemzet­közi sportversenyek, az olimpia időpontjának közelgése azonban egyre szorgosabb munkára ser­kentette a rendezőket. A város nyugati részén épült fel az olimpiai falu, amelyet a játé­kok befejezése után lakásokká alakítottak át. Az egyetemi sta­dionból 80 ezer főt befogadó olimpiai stadiont építettek. Eb­ben tartották a nyitó- és záróün­nepséget, az atlétikai versenyeket és díjugratószámokat. A labda­rúgó-mérkőzéseket a 110 ezer né­ző befogadására alkalmas Azték Stadionban és további három pá­lyán, az ökölvívó-küzdelmeket az ún. Mexico Arénában, a kosár­labda-mérkőzéseket a 22 ezer fé­rőhelyes új Sportpalotában ren­dezték. Az evezős- és kajak-kenu- versenyek színhelye Xochimilco- pálya volt, a vitorlázók Acapul- cóban találkoztak. A vívást, a gyeplabdázást és a pályakerékpá­rozást a Magdalena Mixhuca Sportváros modern, új létesítmé­nyeiben bonyolították le, úszásra és a vízilabdatomára az Olimpiai és az Egyetemi Űszóstadionban került sor. A röplabdázást az Olimpiai Csarnokban, a birkózást az Insurgentes Jégcsarnokban rendezték. Valamennyi csarnok, stadion valóságos építészeti re­mekmű, amely magán viseli a mexikóiak sok száz éves hagyo­mányainak .népi motívumait. Ezenkívül Mexikó felkészült kul­turális értékeinek bemutatására is — olvashattuk az Olimpiai játé­kok című kiadványban. Az olimpia közvetlen előzmé­nyéhez tartozik még, hogy a NOB távirati szavazás alapján engedé­lyezte a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság sportolóinak indulá­sát, amelyet végül is — az afrikai országok erőteljes tiltakozására — egy újabb szavazás után elvetett. OKTOBER 12-ÉN nyitották meg az ötkarikás játékokat, s első íz­ben gyújttota meg nő. Enriqueta Basilio, az olimpiai lángot. A nyitóünnepség színhelye, az Olimpiai Stadion, a későbbiekben is főszerepet kapott. Az atlétikai versenyek során fantasztikus, év­tizedes, sőt talán évszázados vi­lágcsúcsok is születtek. A férfiak 100 méteres síkfutásában 9,9 má­sodperccel Jim Hines állított fel azóta is érvényben levő világcsú­csot. Bizonyos értelemben ' világ­rekord Oerter negyedik aranyér­me diszkoszvetésben. Ezen az olimpián csodálhatta még a világ a későbbi győztes Fosbury — most már sokak által alkalmazott — magasugró-technikáját. A jövő ezred rekordját érte el távolugrásban 890 centiméterrel Robert Beamon, ez a hihetetlenül ruganyos, laza izomzatú amerikai atléta. Bár ebben — és a többi világcsúcsban is „benne van” a 2300 méteres tengerszint feletti magasság, Beamon teljesítménye akkor is csodálatos, s ezt azóta sem tudta senki — ő maga sem — megközelíteni, sem Mexikóban, sem másutt, f Az Olimpiai Stadionhoz fűző­dik az afrikai közép- és hosszú­távfutók sikersorozata, no és két magyar aranyérem. A kalapácsvető Zsivótzky Gyu­la — aki végre le tudta győzni nagy vetélytársáit, a szovjet Kli- met — és a gerelyhajító Német Angéla lett olimpiai bajnok. Úszásban hengereltek az ame­rikaiak, ám Tokió hőse, Schollan- der, vagy az előző évi Pánameri­kai Játékok csillaga, a négy évvel később Münchenben egyedülálló eredményt elérő Spitz nem nyert egyéni aranyat. MI, MAGYAROK hagyományos sportágainkban ellentmondáso­san szerepeltünk, öttusa csapa­tunk — Balczó, Móna, Török — az első helyen végzett, s Balczó is csak 11 ponttal szorult a do­bogó második fokára. Vízilabdá­zóink azonban szürkén játszották az akkori birkózós-büntetőpontos pólót, s ezért csak bronzérem járt. Vívásban ismét győzte párbajtő­rözőink, s Kulcsár Győző a csa­patverseny után egyéniben is dia­dalmaskodott. Birkózóink kötöttfogásban két aranyat szereztek. A nehézsúlyú Közma István immár másodszor, a légsúlyú Varga János első ízben szerzett olimpiai bajnoki címet. Ökölvívásban és súlyemelésben a szovjet sportolók 3—3 aranyér­mükkel a legeredményesebben szerepeltek, a kajak-kenu viszont átütő magyar sikert hozott.­A mexikói válogatón az utolsó pillanatban került a csapatba Ta­tai Tibor, s hogy a döntés meg­alapozott volt, bizonyította a ke­nu egyes 1000 méteren elért győ­zelmével. A Wichmann—Petriko- vics kettős versenyszámában má­sodik lett. A tokiói ezüst után Xpchimilcoban aranyérem jutal­mazta Hesz Mihály fanatikus győzniakarását. Labdarúgóink — mint az olim­piai bajnoki cím védői — selej­tező nélkül jutottak el Mexikó­ba, és ott, ha döcögős kezdés után is; végül biztosan szerezték meg az újabb aranyérmet. A csapatból Szűcs Lajost és Novák Dezsőt meghívták a világválogatottba is. Igaz, akkor még nem mutatko­zott a magyar futball hanyatlása. SOROLHATNÁNK még a nagy egyéniségeket: az ausztrál Wen- dent, a száz és 200 méteres férfi gyorsúszás győztesét, a szovjet hármasugró Szanyejevet, a súly­emelő Zsabotyinszkijt, a birkózó Medvegyet, mind többszörös , olimpiai bajnokok. A tornászok közül kiemelkedett a japán Na- kajama és Szavao Kató, vagy a csehszlovák Csaslavska, aki négy aranyérmet szerzett Mexikóban Itt alapozta meg későbbi világhí­rét — olimpiai bajnoksággal — a francia kerékpáros Moreion. Kitűnő versenyeket, nagyszerű sportolókat láthattunk a XIX. nyári olimpián, amelyen bebizo­nyosodott: az olimpiai bajnokság kivívásához két igazán fontos fel­tétel szükséges: nagyon kemény felkészülés, és — béke. Négy év­vel később Münchenben épp ez utóbbi került veszélybe. (Következik: Véres közjáték Münchenben)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom