Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESCLJETEK! Púja Frigyes Lengyelországba utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghí­vására ma baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 158. szám Ára: 1,20 Ft 1980. július 8. kedd Mielőtt a bolt bezár 3. oldal­A világ élvonalában a hazai búzatermesztés 4. oldal Fontos a gazdaságon belüli vízrendezés 4. oldal Alkotó értelmiség, vidéki beidegződések 4. oldal Kevesebb túlórával, jobb szervezéssel Az Április 4. Gépipari Művek 'kiskunfélegyházi központi V gyárá­ban Dobó Endre termelési »mér­nöktől érdeklődtünk a napokban az első félév eredményeiről. — Ütemes, a tavalyinál terv­szerűbb munkával sikerült az el­ső féléves terveinket teljesíteni — mondta a főmérnök tájékoztató­jában. — Az alapanyag-ellátás­iban még akadtak zökkenők, sike- ' rült ezeket leküzdeni. Bízunk ab- . ban, hogy ha lassan is, de to­vább javul az ellátás és partne­reinktől idejében megkapjuk a termeléshez szükséges anyagokat. Az első félévben olykor-olykor szállítási nehézségek miatt néhány gyártmányunk több-kevesebb időt még itt tölt a gyárban. Reméljük, az év hátralevő időszakában ezzel kapcsolatban is lesz javulás. A nem végleges adtaink szerint ár­bevételi tervünket 101, míg a? ex­porttervünket 103 százalékra tel­jesítettük. Munkánkat jelentősen segítette,' az a finn gyártmányú 9 pár tar­tályforgató berendezés, amelyet az első félévben .vettünk haszná­latba. Ugyancsak áz év eleje óta nyújt segítséget késztermékeink minőségének ellenőrzésében egy ipari röntgengép. Köztudomású, hogy termelésünk • Atomerőmű- vi berendezés gyártásán dolgozott felvételünk idején. Lovas János, akinek a munkáját Bari László művezető ellenőrizte. több mint hatvan százaléka atom- erőművi berendezés. Részt válla­lunk a paksi atomerőmű létre­hozásában is. Ebbe az épülő nagy létesítménybe gyárunkból 20 millió forint értékű jut az idén, az első félévi kötelezettségeinket időarányosan teljesítettük. Egyéb termékeink közül jelen­tősek azok az egyenként 100 köb­méteres bortartályok, amelyeket a- Hosszúhegyi Állami Gazdaság részére gyártottunk az első fél­• Bense István lakatos, egy atomerőművi kondenzátor részegységének megmunkálásán dolgozik. évben: A saját tervezésű tartá­lyokból tavaly 5, míg az idén is öt került a megrendelőkhöz. A korábbi évektől eltérően az idén már tőkés exportra is ter­meltünk. Török megrendelésre gyártottunk 3 darab, egyenként négy méter átmérőjű és 13,5 mé­ter hosszú tartályt. Ezeket külön­leges szállító járművel vitték Ba­jára, ott uszályra rakták s vízi- úton szállították Isztambulba. A 3,5 millió forintos megrendelést újabb követte, ezt a második fél­évben kell teljesítenünk. Az év végéig át kell adnunk az NDK partnerünknek 40 darab, egyenként 12 köbméteres üzem­anyag-szállító tartályt. Az ATEV részére 30 milliós megrendelést kell teljesítenünk. E gyártmányok nagy része a Hódmezővásárhelyen épülő húslisztüzembe kerül. A második félévben mintegy 12 millió forint értékű új gép és be­rendezés érkezését várjuk. Jelen­tősen segíti majd a termelést a csővégbehegesztő, a csőbefűzd és más új korszerű gépek. Reméljük — mondta végezetül a főmérnök —j hogy mint az el­ső félévben, a tavalyinál keve­sebb túlórát kellett felhasznál­nunk, ez év második felében is csökkenteni tudjuk a túlórákat. O. L. ^ Iff — Nem túlzás, tizennyolc évi kínlódás volt nekem, amíg elértem odáig, hogy a diplo­mát kézbe vehettem. Annál is inkább, mivel én már gimná­ziumba sem akartam menni; a szüleim erőltettek rá és ké­sőbb az egyetemre is. Ígér­tek fűt-fát, fenyegetőztek, míg végül azután úgy-ahogy sike­rült. Így vallott, nagyjából, ezekkel a szavakkal nemrégi­ben az egyik fiatal ismerő­söm. Akiről pontosan tudom: a szülei nagyon mélyről, ne­héz sorsból emelkedtek ki odáig, hogy megengedhették maguknak fiúk továbbtanulá­sát, s hogy volt — van — már igényük az ilyesfajta cé­lok elérésére. Megszokott ez a képlet; eléggé ismert, gyakori. Az, hogy a valamikori szegények, a volt társadalmi kitaszítot­tak erönek-erejével, minden­áron, mindenféle eszköz segít­ségével emelni akarják gyer­meküket a társadalmi „rang- látrán." Vagy legalábbis oda, amit „rangban” értékesebb­nek, többnek hisznek, gondol­nak. Hogy ez a gyakorlat eléggé elterjedt — és káros —, arról eddig is sokat írtak, be­széltek már. Arról például, hogy lehet valaki igazán érté­kes, hasznos tagja, építője tár­sadalmunknak kevesebb isko­la, diploma nélkül is. Ezúttal nem erről akarunk szólni, ha­nem a kérdésnek egy egészen másik oldaláról, vonatkozásá­ról. A fentebb említett fiatal még azt is elmondta, hogy amióta befejezte egyetemi ta­nulmányait, ö ugyan nem vett szakkönyvet a kezébe. Sajnos, nem ritka, egyedi esetről van szó; elég \gyakori az ilyes­fajta tapasztalat. Valaki ezt így fogalmazta meg: „Először van a tanulás, azután az élet. Az ilyennek nem jut eszébe, legalábbis eléggé nem tuda­tosul benne, hogy a kettő nemcsak megfér egymás mel­lett, de egyenesen elválaszt­hatatlan egymástól. Tartalmas élet, folyamatosan hasznos társadalmi tevékenység nem képzelhető el ugyanis rend­szeres önképzés, továbbképzés nélkül. Ma már az életnek egyetlen területén sem állhat­ja meg a helyét tartósan, aki nem igy cselekszik. Sokan tehát a tanulást — olykor, mint láttuk, kötelező tehernek érezve —. csupán a diploma megszerzéséig tart-, jók fontosnak, nélkülözhetet­lennek. Pedig az oklevél, a bizonyítvány, a „papír" leg­feljebb csak kiindulópont, jó lehetőség a továbbiakra. Va­lami olyasmi, amire lehet épí­teni bármilyen munkakör be­töltésében. „A jó pap holtig tanul” nem üres jelszó, nem elkoptatott szólam. Legalábbis nem szabad, hogy az legyen: ki-ki a maga életében, hiva­tása gyakorlása közben tehet róla, hogy ne az legyen. Mert igaz ugyan, hogy az élet — különösen a pályáju­kat kezdő, családi életüket, jövőjüket megalapozó fiata­loknak — nem éppen könnyű. Igaz, hogy sok-sok küzdéssel jár a lakás megszerzése, az igé­nyeknek megfelelő, korszerű életmód kialakítása. Am mind­ez nem lehet akadálya a rend­szeres önképzésnek, a válasz­tott szakma,, hivatás jó ellá­tásához, betöltéséhez szüksé­ges folyamatos ismeretbőví­téshez. Ha a diploma meg­szerzése előtt olykor — vagy sokszor — nyűg, teher volt is a tanulás, legyen az öröm. ön­ként vállalt feladat ezután. V. M. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS, IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK Megnyílt a fuvaroztatók nyári egyeteme Mint már jeleztük, a Központi- Szállítási Tanács Titkársága, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, valamint a Szállítási Bi­zottság rendezésében július 7-től 12-ig — a kialakult szokásoknak megfelelően Kecskeméten tartják meg a fuvaroztatók nyári egyete­mét. A szállítási dolgozók felső szintű szakmai továbbképzését szolgáló előadássorozat megnyi­tására tegnap délután a Technika Házában került sor. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese — úgy is mint az első napi ülésszak ve­zetője — köszöntötte az ország szállító és fuvaroztató vállalatai­nak szakembereit, az elnökségben helyet foglaló Perczel Györgyöt, az MSZMP KB Ipari, Mezőgaz­dasági és Közlekedési Alosztályá­nak vezetőjét, dr. Bajusz Rezsőt, a KPM főosztályvezetőjét, Csot- tó Lászlót, a Központi Szállítási Tanács titkárát, dr. Solymár Ká­rolyt, a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskola főigazgatóját, Suhajda Istvánt, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét és dr. Me­ző Mihályt, Kecskemét város Ta­nácsának elnökét. A fuvaroztatók nyári egyetemét dr. Mező Mihály nyitotta meg. Méltatta a rangos rendezvényso­rozat jelentőségét, amelynek so­rán a résztvevők gazdaságpoliti­kánk legfontosabb kérdéseitől kezdve a szállítással kapcsolatos részletkérdésekig gazdag és sok­oldalú tájékoztatást kapnak. A fuvaroztatók és fuvarozók együtt­működésének időszerű kérdései­ről rendezendő fórumon pedig konzultációs lehetőség nyílik a hallottak még elmélyültebb közös feldolgozására, egymás és a köz­ponti vezető szervek képviselői­nek kölcsönös informálására. A nyári egyetem első előadását Perczel György tartotta — Gaz­daságpolitikánk a XII. kóngresz- szus határozatainak tükrében címmel. A legfontosabb gazdaság- politikai kérdéseket taglaló fejte­getést nagy érdeklődéssel hallgat­ták a szállítási szakemberek, hi­Dr. Mező Mihály megnyitja a nyári egyetemet. • A hallgatóság egy csoportja. (Pásztor Zoltán felvételei.) szén az előadó ‘ legidőszerűbb fel­adatainkat igen szemléletesen ágyazta a nagy gazdaságpolitikai összefüggések rendszerébe. Ezt követően dr. Bajusz Rezső a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztásról beszélt, majd az ülésszak harmadik előadását Tohai László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, a Megyei Szállítási Bizottság elnöke tartot­ta A rakodások gépesítése Bács- Kiskun megyében címmel. A fuvaroztatók nyári egyetemé­nek ülésszaka ma Csoltó László­nak, a Központi Szállítási Tanács titkárának vezetésével folytatja munkáját. A SZOCIALISTA BRIGÁDOKRA TÁMÁSZKODVA Fokozni kell a teljesítményeket a Volánnál Befejeződött az első félév, amely — figyelembe véve a népgazdaságban történt változásokat —, már bizonyos ta­nulságokkal szolgál. A tapasztalatokhoz kell igazítani azokat a tennivalókat, amelyek a következő félév feladatait képe­zik. Ezért kerestük fel Rigó Istvánt, a Volán 9. számú Vál1 lalat igazgatóját, s arról beszélgettünk, hogyan alakult a vál­lalat első féléves tervének teljesítése, s hogyan készülnek a következő nagy feladatokra? — Az V. ötéves terv utolsó évé­ben a népgazdasági változások vállalatunkat is jelentősen érin­tették — mondta az igazgató, t— A hatás elsősorban az árufuvaro­zás csökkenésében jelentkezett, ugyanis mérséklődtek a közúti áruszállítási igények. A fuvarpia­ci helyzet változása, a tömegárus feladatok — közúti és vasúti — mennyiségének csökkenése a várt­nál kedvezőtlenebbül hatott az áruszállítási " teljesítményekre. Ezért már az év elején szükséges­sé vált kereskedelmi és üzletpo­litikánk módosítása. Meg kellett keresnünk azokat a lehetőségeket, ahol vállalatunk a jelenlegi esz­közállományával új szállítási fel­adatokat tud ellátni. A korábbi évekkel ellentétben, rákényszerül­tünk arra, hogy ne csak a nagy volument biztosító, hanem a ki­sebb mennyiséget jelentő szállítá­sokkal is foglalkozzunk. Ide kell sorolni Baja és Kalocsa térségé­ben azt a lakossági szolgáltatóit, amely a szén- és kavicsszállitás- ban jelentkezik. Hasonló jellegű tevékenységet kezdünk meg a kö­zeljövőben Kiskőrösön, Bácsalmá­son és Kunszentmiklóson is. Nem lehet vitása a vállalatnak alkalmazkodni kellett az igények­hez, á megváltozott körülmények­hez, emellett meg kellett tartani a régi fuvaroztat ókat is. Szem­léletbeli változásokra volt szük­ség mind a vezetésben, mind pe­dig a végrehajtásban dolgozóknak éppen annak érdekében, hogy a már megszerzett fuvarfeladatokat meg tudjuk tartani, és a nagy- fuvaroztatóknái a helyzetünket stabilizálni tudjuk. Törekednünk kellett — és most is ez a felada­tunk — egyes fuvaroztatók komp­lex kiszolgálásának biztosítására. Előfordult, hogy locsolókocsit, vagy hajtóanyag-ellátást kértek. Más vállalatok csak úgy voltak hajlandók az áruszállítást igény­be venni, ha bérautókat, vagy au- tóbuszokat bocsátottunk rendéi-, kezésükre. örvendetes, hogy ez’ a szükségszerű szemléletbeli váltó-, zás, amelyet a körülmények dik­táltak, gyors ütemben végbe mfent. és ma már a komplex kiszolgálás biztosítása, az adott dolgozók vo­natkozásában természetes követel­mény. A megtett intézkedések eredményeként sikerült pótolni a vasúti és a közúti előszállítások mennyiségéből adódó teljesít­ménycsökkenést. : Az elmondottakból kitűnt, hogy az első félév nem volt könnyű, mégis sikerült eredményt elérni. A vállalat az elszállított súly vo­natkozásában az első félévben 105 százalékos teljesítményt ért el. Nem sikerült ellensúlyozni a nagy távolságú fuvarfeladatok részarányának csökkenését, mi­vel az átlagos szállítási távolság a múlt évi 25,8-ról 23,8 kilométer­re csökkent. A nagy távolságú fu­varfeladatok megszüntetése ugyan összhangban van a közlekedéspo­litikai koncepcióval, azonban ez a vállalat számára nem volt ered­ményes, hiszen az első félévi áru- tonnakilométer-teljesítményt az előző évhez képest csak 96 szá­zalékra teljesítették. Az áruszállítási tevékenység — főként az első negyedévi csökke­nése miatt — a munkaerő megtar­tása érdekében, az előző évektől eltérő intézkedést követelt. Biz­tosítani kellett a tehergépjármű- vezetők foglalkoztatottságát, amelyre lehetőséget. adott a sze­mélyszállítás, illetve; a gépjármű­karbantartásnál történő munka­végzés. Ez mintegy harmincöt dolgozót érintett. — A jól előskészített, megala­pozott intézkedések eredménye­ként — folytatta az igazgató — az üzemképesség szintje a teher­gépkocsiknál az előző évhez és a tervhez képest jelentősen javult, az autóbuszok esetében pedig a tervezett értéket sikerült teljesí­teni. Az intézkedések hatására mérséklődött a javítási igény, amelynek eredményeként a fenn­tartási költségek - az előző évinél alacsonyabbak1 voltak. Itt kell megemlítenem, hogy elsősorban . Kecskemét központi műhelynél i jelentős átszervezés történt, amely- ' nek során a délelőtti műszak ter­hére megerősítésre került a dél­utáni, illetve az éjszakai műszak. Következetesebbé vált a költsé­gek figyelemmel kísérése. A szállítási teljesítményekkel összhangban lévő költséggazdál­kodás a nyereség kitermelését is kedvezően befolyásolta. Korszerű­sítenünk kellett az anyagi ösz­tönzési rendszert, amely minden vonatkozásban összhangban van a dolgozók munkafeladatával. A most kezdődő II. félév sem mutatkozik könnyebbnek, mint az első. A vállalat vezetői alapvető kötelességüknek tartják a mező­gazdasági termés betakarításában való közreműködést, ugyanakkor végrehajtják az egyéb feladataikat is. Tovább kell fokozniuk a sze­mély- és áruszállítással kapcsola­tos piackutató tevékenységet és a nagyfuvaroztatók komplex ki­szolgálása mellett keresni kel) az új, speciális ellátást igénylő feladatokat. A lakosság részére nyújtott áruszállítási tevékenysé­get is bővíteni kell. A piackuta­tásban már a VI. ötéves terv idő­szakára koncentrálnak, ugyanis a várható fuvarigényeket már most' kell ismerni ahhoz, hogy az esz­közbeszerzés időben kialakítható legyen. A fuvarmentes időszakban növelni kívánják a járműjavítás részarányát, s erre az időszakra mind a forgalom, mind a műszaki dolgozók részére célarányos anya­gi ösztönzési rendszert dolgoztak ki. A jövőre is gondolva, a II. félévben kívánják megteremteni az új karbantartói ösztönző bér­rendszer alapjait. — Az áruszállítási teljesítmé­nyek vonatkozásában az elszállí­tott súly tekintetében a tervezett 102 százalékkal szemben 104-et kell teljesítenünk, ugyanakkor megteszünk mindent annak ér­dekében, hogy az árutonna-kilo­méter legalább az előző évi szintet elérje. A személyszállítási tervben előírtakat maradéktalanul meg­valósítjuk. A tervek teljesítésénél alapvetően támaszkodunk a 117 szocialista brigádra, amely összes­ségében ezerkétszáz dolgozót je­lent. A brigádok munkaverseny- célkitűzései összhangban vannak a vállalati tervben megfogalma­zottakkal a jövedelmezőség, a költséggazdálkodás, energiataka­rékossági előírásokkal. Olyan munkát kell végeznünk, hogy dől- . gazóink részére az eredmények alapján* a tervezett 5 százalékos bérszínvonalat biztosítani tudjuk — mondta befejezésül Rigó Ist­ván,- a Volán 9. számú Vállalat igazgatója. G. G. I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom