Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

1980. július 1. • PETŰFI NÉPE • 5 A közművelődés csapatai A Bács-Kiskun megyei Műve­lődési Központ legújabb módszer­tani kiádványa, a Hálózat új, és minden népművelő számára fi-\ gyeimet érdemlő munkamódsze­reket közöl. Az 1979. évi megyei közművelődési pályázaton ötlet- díjat, illetve nívódíjat nyert dol­gozatokat olvashatjuk a negyven­oldalas szakmai füzetben. Az írá­sok tartalmi lényegüket tekintve megegyeznek abban, hogy a kö­zelmúltban megvalósult vagy megvalósulóban levő ötleteket fejtenek ki, melyek a közművelő­dés fejlesztésére, igazi közösségi jellegének a kibontakoztatására való törekvések jegyében szület­tek. Túlzás nélkül állíthatjuk: re­mek ötlet valamennyi. Nem vetik el a hagyományos közművelődési formákat, hanem mintegy meg­újítják, tartalmilag továbbfejlesz­tik őket. E néhány módszertani ötlet is azt bizonyítja, hogy igen­is vannak fantáziadús, tehetséges népművelőink, akik nem hajlan­dók állóvízben lubickolni, s akik­nek nem a panaszkodás a kenye­rük, hanem a többet akarás: a nép szolgálata, művelése. A módszertani kiadványból megtudjuk, hogy megyénk Duna menti községeinek közművelődési szakemberei miként működnek együtt annak érdekében, hogy sze­rény lehetőségeiket megsokszoroz­zák. Kecskeméten megvalósítot­ták az „Autósmozi” ötletét a múlt év nyarán, az 1. számú Gépjár­művezetői munkaközösség Mező Imre úti új tanpályáján. Egy-egy vetítés alkalmával száz-százhúsz autó sorolt be, s a rendezvényso­rozat végéig megtartott tizenöt elő­adást több mint négyezren néz­ték meg. Életrevaló a munkásmű­velődést elősegítő ifjú népműve­lők baráti körének az ötlete, s nem kevésbé a munkát az ifjúsági klubélettel összekapcsoló jász- szentlászlói kezdeményezés is. Mivel mindegyik ötletnél, ja­vaslatnál és elképzelésnél nem ■ időzhetünk el, tekintsük most át — ha csak vázlatosan is — a több települést érintő kezdemé­nyezést: a Duna menti községek közművelődési, együttműködését. E községekben korábban is voltak klubok, szakkörök és más kis kö­zösségek, s rendeztek előadásokat is. Miért kell hát az együttműkö­dés? Mint az ötletadó Farkas József, a dunavecséi művelődési ház igaz­gatója leírja, az a tény szülte-, az.. ..Összefogás gondolatát, hogy a fal- * Évákban rendkívül kevés a közmű- ’* velődési szakember, s többségük képzetlen, képesítés nélküli, Ez pedig nehezíti a módszeres, a fo­lyamatos munkát, a falu társadal­mának igazi közösséggé formálá­sát. Ám ez a dolognak csak az egyik oldala. Tudomásul kell ven­ni azt is, hogy a közönség elké- nyelmesedett; szívesebben ül es­ténként a televízió előtt, mintsem válogatás nélkül vegyen részt a helyi közművelődési programok­ban. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a korábbinál szigorúbb anyagi gazdálkodással kell meg­oldani a feladatokat a közműve­lődésben is. Az együttműködés azzal kezdő­dött, hogy közös elveket fogadtak el. Először elméleti, módszertani kérdésekről beszélgettek egy-egy járási vagy megyei szintű tanács­kozás alkalmával. Azután átjá- rogattak egymáshoz, majd rend­szeresítették e találkozókat. Lé­nyegében egy népművelői-igazga- tói munkacsapatot alakítottak ki. Mindent megbeszélnek, megvitat­nak, együtt készítik az éves prog­ramterveket, egyeztetnek, keresik a közös érdeklődésre számottar- tó műsorok szervezésének a le­hetőségeit. Mindezek eredményeként ma már nem érzik annyira az egyes községekben a technikai felsze­relések hiányosságait. A népmű­velők egy-egy rendezvény lebo­nyolításakor egymás segítségére sietnek. Eszközöket kölcsönöznek egymásnak, így mindegyik intéz­mény több magnóval, lemezját­szóval, fényképezőgéppel, írásve­títővel, épidiaszkóppal rendelke­zik, s nem okoz gondot ezek szak­szerű kezelése, működtetése. Most a szállításokat próbálják még jobban összehangolni. Az eddigi együttműködés a szervezésben volt a legeredmé­nyesebb. Sikerült több község kö­zönségét egy-egy előadásra elcsa­logatni. Nagyszerű, kezdeménye­zés volt az úgynevezett falujáró színházbusz-akció. Ennek lénye­ge, hogy a dúnavecsei termelőszö­vetkezet autóbuszt ad budapesti színházlátogatások céljára. A jár­mű Dunavecséről indul esetenként háromnegyed ötkor Dunaegyházá- ra, azután Apostag, majd a többi község következik. Így lényegé­ben minden község érdeklődő la­kója megnézheti a fővárosi szín­házi előadások javát. Havonta ugyanis három-négy buszjáratot indítanak. Sorolhatnánk még a már jól be­vált módszer gyakorlati hasznát, előnyeit. Egy valami biztos: a Du­na menti községek népművelői jó úton járnak, összefogásuk komoly . figyelmet érdemel. De ne csak-a Duna mentiekre figyeljünk, má­sokra Is, mindenkire, akik’ csak ráeszmélnek, hogy a közművelő­désben is kell egy jó kis csapat. Enélkül nem megy. R. M. Az új phenjani könyvtárpalota A KNDK fővárosa, Phenjan szivében új könyvtárpalota épül. A környezetbe harmonikusan illeszkedő hagyományos kbreai stílusban tervezett épület 72 méter magas és összesen 124 000 négyzetméter alapterületű. A könyvtártermeket, nagy ol­vasótermet kisebb kutatói szo­bákat, irodákat, járulékos he­lyiségeket magába foglaló palo­tát minden kényelemmel felsze­relik. A könyv kiemelése és visszasorolása a legkorszerűbb gépi berendezések segítségével történik. Az olvasótermek be­rendezése és felszerelése is jól szolgálja a tanulást, olvasást. A belsejében teljesen modern, külsejében pedig a hagyomá­nyokhoz hű palota a Kim ír Szén tér dísze lesz. (BUDA- PRESS—KCNA) MIRE JÓ A MATEMATIKA? Nemzetközi tudományos tanácskozás Századunk második feléig a matematika több ága — közöttük számos újkeletű — magasfokú fejlettséget ért el. Egy-egy mate­matikai szakterület zárt gondola­ti rendszerek, modellek sorát tar­talmazza. Ezek a matematikai modellek nagymértékben alkal­masak arra, hogy segítségükkel új összefüggéseket tárjunk fel, kö­vetkeztetéseket vonjunk le, ered­ményeket értékeljünk. Mindez aránylag gyorsan, viszonylag könnyen, és a szubjektív elemek kiküszöbölésével végezhető el. □ □ □ Az utóbbi évtizedekben sok, a matematikától távol álló tudo­mányág képviselői veszik észre, hogy a matematika gondolati mo­delljei ugyanazokat a felépítési sajátosságokat mutatják, mint az általuk művelt tudomány egyes fejezetei. Amennyiben a hasonla­tosságot mutató matematikai mo­dell valóban alkalmazható, nagy­mértékben segíti a rejtett össze­függések feltárását, és nem utol­sósorban : a törvényszerűségek szabatos megfogalmazását. Innen ered az a megnövekedett matematizálási hajlam, mely e tudomány alkalmazási körét ro­hamosan tágítja. A matematika új módszerei, új ágazatai azon­ban megnövekedett mértékben hatolnak be a matematikát ha­gyományosan alkalmazó tudo­mányokba is. A számítógép elter­jedése ugyanis lehetővé teszi, hogy a matelnatika olyan — el­méletileg már korábban kidolgo­zott — eljárásait alkalmazzák, melyeket az elvégzendő számítá­sok gigantikus tömege miatt a matematikus lemondóan félre­tett. Köztudott, hogy a számítógép, ez a „nagy étvágyú törpe”, köny- nyedén nyeldekli de a numerikus számítások óriási kásahegyét. A számítógéptől támogatott matema­tika ily módon a tudományosan, műszakilag értékes, számszerű végeredményt szolgáltató eljárá­sainak körét nagymértékben bő­vítheti. □ □ □ A Budapesti Műszaki Egyetem matematikusai igen szerencsés rá- érzéssei, már 1969-ben felismer­ték, hogy a tudományos fejlődés vastörvényei szükségszerűen ve­zetnek e tudományág szerepének fokozódásához. Elsősorban dr. Michelberger Pál és dr. Fazekas Ferenc nevéhez fűződik a kezde­ményezés érdeme. A köréjük cso­portosuló, matematikusokból és matematikát magas szinten alkal­mazó mérnökökből alakult meg az úgynevezett Karközi Alkalma­zott Matematikai Munkaközösség, mely azóta évente három-négy íz­ben rendezi meg tudományos kon­ferenciáit. Ezekben tiszteletre méltó életművű tudósok és pálya­kezdő fiatal kutatók egyaránt,le­hetőséget kapnak eredményeik be­mutatására. Az előadások anyagát magyarul, valamint négy világ­nyelven a Budapesti Műszaki Egyetem kiadásában megjelenő kötetek teszik szélesebb körök szá­mára is hozzáférhetővé. A tudományos fórum iránt mind hazánkban, mind külföldön meg­mutatkozik a szakmai körök ér­deklődése. A miskolci, és gödöl­lői egyetem, a nyíregyházi és győri főiskola, valamint több ku­tatóintézet rendszeresen megjele­nik .előadásaival a tudományos konferenciákon. A Pollack Mi­hály Főiskola Vízgazdálkodási In­tézete, illetve jogelődje immáron harmadízben részesül abban a megtiszteltetésben, hogy házigaz­dája és résztvevője a társulat nyári nagyrendezvényének. A társulat munkájába jugoszláv, lengyel, szovjet, cseh, osztrák és francia egyetemek oktatói is be­kapcsolódtak. Tekintettel jugo­szláv kollégáink nagyszámú rész­vételére. felvetődött a gondolat, hogy az 1980-as nyári konferen­ciát nemzetközi jellegűvé tegyük. Dr. Bozsidár Jovanovicsnak, a Növi Sad-i egyetem professzorá­nak javaslatára — aki a munka- közösség rendezvényein számos előadást tartott — a konferencia öt napjából kettőt Zomborban töl­tenek el a résztvevők. □ □ □ Különösen megtiszteld szá­munkra, hogy a holnap kezdődő konferencia elnöki tisztét dr. Sző- kefalvy-Nagy Béla akadémikus tölti be. Szőkefalvy professzor, az 1980-as Lomonoszov-díj -kitünte­tettje, eddigi életművével szem­lélteti azt a nemzetközi tekintélyt," melyet a magyar matematikai ku­tatás megszerzett. Személyében Bács-Kiskun megye a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságának elnökét is üdvözöl­heti. 1876-ban a műegyetem, mely mindig egyik kisugárzó centruma volt a tudományos megújulásnak, egy matematikai jellegű folyóira­tot indított. A Műegyetemi Lapok — három évfolyam megjelenése után — befejezte pályafutását. Nem a tehetség, a szellemi mun­kát inspiráló tudósegyéniségek hiányoztak; hiszen Rados Gusz­táv, Kánig Gyula, Kürschák Jó­zsef nevét jegyzi a tudománytör­ténet. A -közeg hiányzott, mely­ben láng kél a- szikra nyomán, s alkotássá testesül a gondolat A Karközi Alkalmazott Matematikai Munkaközösség tizenegy éve ala­kult meg, és huszonnegyedik szak­mai rendezvényét tartja. Az ér­deklődők köre egyre szélesül, és a társulat vezetőinek nyilatkoza­ta szerint munkájukban a Pollack Mihály Műszaki Főiskola fokozott közreműködésére is számítanak. □ □ □ Holnap, 1980. július 5-én, mikor az ünnepélyes megnyitó után a matematika termelőerővé válásá­nak gondolatait kifejtjük, tiszte­legjünk egy főhajtással a szellemi előfutárok emléke előtt is. Marék­nyi porrá és hamuvá váltak a nemzet pantheonjána-k egy arany­betűs márvány táblája mögött; de ami halhatatlan bennük, a gon­dolat, minden előadásban, mely az ismeretlenbe való előnyomulás bármilyen parányi eredményéről beszéljen is, újjáéled. Dániel József ÚTTÖRŐÉLET Kitüntetett ifivezetők Mintegy ezer ifivezető tevé­kenykedik megyénkben a csa­pat- és rajvezetők mellett.. Ipari tanulók, dolgozó fiatalok, középiskolások, akik nem tud­tak — vagy inkább nem is akartak — elszakadni a moz­galmi munkától, a hajdani út­törőcsapattól. Ok azok, akik nyolcadikosként bejelentették a csapatvezetőknek: szeretnének tovább dolgozni. Valamennyien kaptak feladatot, néhányan még rajvezetői megbízást is. Az ifi­vezetők a jövő KISZ-fiataljait nevelik. Hogy mennyire komo­lyan veszik' a rájuk bízott fel­adat maradéktalan végrehajtá­sát az a csapatvezetők jelentése­iből éppen úgy kiderül, mint a KISZ-alapszervezeti titkárok, il­letve , a KISZ-összekötő tanárok véleményéből, s a megbecsülés­ből ami övezi őket. Az idén huszonegyen Kiváló Ifivezető — kitüntetést vehettek át, több évi munkájuk elisme­réseként. Az ünnepélyes csapat­gyűléseken középiskolai tanévzá­rókon, KISZ-gyűléseken átvett érem önálló kezdeményezéseket, akciókat, kirándulásokat, vetélke­dőket fémjelez. Hármukkal, Pet­rányi Júliával, Wirnhardt Osz­kárral és Nemes Gabriellával mini-interjút készítetett két kez­dő ifi vezető: Kecskés Éva és Behány Erika. Petrányi Júlia Kecskemétre, a Közgazdasági Szakközépiskolába jár be Izsák­ról Petrányi Júlia. — Miért vállaltad ezt a KISZ-munkát? — Mert nagyon közel érzem magamhoz a gyerekeket, és mert nagyon szerettem úttörő lenni. Egyenrangú társnak tekintem őket a foglalkozásokon. És még valami: nem vártam a megbí­zásra, magam jelentkeztem fel­adatért ... Kéthetenként tartom a foglal­kozásokat, így beszéltük meg a rajvezetővel. Ilyenkor igyekszem változatos, játékos programokkal eltérni a megszokott iskolai rendtől. — Pedagógusnak készülsz? — Nem. Mindig nagyszerű ta­náraim voltak, tehát érthető len­ne, ha magam is erre készül­nék, engem mégis a közgazda- sági pálya vonz. De a: gyerekek között mindig szívesen töltöm az időmet! Wirnhardt Oszkár — A kecskeméti Bányi Júlia Gimnázium végzős diákja vagy, mivel érdemelted ki az elisme­rést? — Az elismerés természete­sen jólesett, de nem vártam, és nem is számítottam rá, egy­szerűen csak négy évig vissza­jártam a csapalthoz Páhin. Igye­keztem színessé érdekessé ten­ni a foglalkozásokat, amelyek keretében esetenként rock-zenét hallgattunk, máskor sportvetél­kedőt rendeztünk. Egerbe, a pedagógiai főiskolá­ra készülök. Életcélom a falusi gyerekekkel való foglalkozás. Hogy közülük egy se maradjon lé városi társai mögött... Közü­lük jöttem, ismerem gondjaikat, és nem tudok nevelésüknél szebb életcélt elképzelni. Nemes Gabriella A Bányai Júlia Gimnáziumba jár Gabi is, harmadikos. .— Mi­ért vállaltad az ifizést, hova készülsz továbbtanulni ? — Az általános iskolában már részt kértem a mozgalmi munkából, a kisdobosoknál őrs­vezetőként dolgoztam. Nagyon megszerettem ezt a munkát. A hunyadivárosi csapathoz járok nagyon jól érzem magam közö«t-. lük. Sokat játszunk, és komoly dolgokról is beszélünk. Én az ifizésnek köszönhetem a pálya- választásomat is: Bajára, a Ta­nítóképző Főiskolára készülök. Az ifitudósftó jelenti Hozzávetőlegesen tíz eszten­deje tudósítja az Üttörőéletet Siipka Éva Páhiból. Éva ifiként rajvezető volt. Most búcsúztak az iskolától rajának tagjai, be­fejezvén az általános iskolát. „Rendeztünk búcsúrajgyűlést, szalonnasütéssel összekötve, a leg­emlékezetesebb azonban a buda­pesti kirándulás volt ydlameny- nyiünknek. Érkezésünk után nyomban Budára mentünk, és megnéztük . a Mátyás-templo­mot. Nem hagytuk ki a Halász- bástyát, majd a Hadtörténeti Múzeumot sem. Minden ágyút, tankot aprólékosan szemre vet­tünk, majd a Vidám Parkba tettük át „székhelyünket”. Min­den kipróbálható járművet ki­próbáltunk hazaindulás előtt.” Rejtvény kisdobosoknak Tortalogika című rejtvényt közöljük. Az elmúlt hetekben valamennyi csa- patnál megtartották a mozgalmi esz­tendő nagy eseményét, az úttörőava­tást. Így történt ez ott is. ahol a csa­patvezető az egész évi munkát össze­sítette. elmondta melyik őrs tagjai je­leskedtek a tanulásban, mozgalmi te­vékenységben egyaránt, majd átadta a csapatvezetőség jutalmát, kétnapos bu­dapesti kirándulást! Ekkor váratlan dolog történt. A szü­lői munkaközösség elnöke külön jutal­mat hozott részükre, egy csokoládé­tortát! Egy dologról azonban megfe­ledkezett: az őrs nyolc- és nem kilenc­tagú volt, ahogyan ő a tortát részük­re elkészítette». Sebaj. — mondta a raj­vezető, három metszéssel nyolc szelet­re vágjuk a tortát! A gyerekek rövid gondolkodás után rájöttek a megol­dásra! A megfejtéseket rajzban. írásban el­fogadjuk július 9-ig. levelezőlapon, a szokott címre: Petőfi Népe szerkesztő­sége. Kecskemét, Pf. 76. A levelezőlap címoldalára írjátok rá: Kisdobosrejt­vény ! A helyes megfejtést beküldők között tíz könyvet sorsolunk ki­S. K. Plovdiv bolgár város neve nincs rajta még a múlt században ké­szült térképek mindegyikén sem, pedig a város története a régi időkbe nyúlik vissza. A mai Ma- rica folyó neve, amelyik átfo­lyik a városon, akkor Hebrosz volt, a települést pedig Eumol- piának hívták. Ezt nevezte el II. Makedón Fülöp — Nagy Sán­dor apja — önmagáról Filippo- polisznak, s e név később a trák nyelvben Pulpudevává torzult. Végül ebből a szóból lett a XVII. századra Plovdiv. A Balkán félszigetet ötezer év­vel ezelőtt trák törzsek lakták. Első településüket két törzsük alapította i. e. 1000 táján Plov­div helyén, majd majd az i. e. V. században ezt tették meg ki­rályságuk székhelyévé. Régi írá­sok a trákoknak tulajdonítják a bor feltalálását, de tény az, hogy Plovdiv vidékén valóban a trá- kok telepítették az első szőlőket. II. Makedón Fülöp i. e. 341- ben tört be Trákiába, s a kö­vetkező évszázadban hol a trá­kok, hol a kelták, hol meg a makedónok voltak az urai, amíg az i. sz. 46-ban Claudius római császár el nem foglalta. Traianus császár uralkodása idején a vá­rost újjáépítették, majd Marcus Aurelius háromszög alapú to­ronnyal védett fellegvárat emelt. A rómaiak majd öt évszázados uralmát a gót betörés szakította meg, majd a hunok pusztították el a trák tartomány legfénye­sebb metropolisát. Ekkorra már kettévált a, Római Birodalom, és Trákia a bizánci központi kele­ti birodalomhoz tartozott. A VI. században szlávok vándoroltak be a Balkán félszigetre, s a bi­zánci császárság a trák síkság­ra telepített görögök mellé bün­tetésből határvédő katonákat, örmény eretnekeket hozott. Az első bolgár birodalom egyik fejedelme a IX.. században elfog­lalta a várost, és bekebelezte a birodalmat. A ma 200 000 lakost számláló, a régit megőrző és egyre több újat alkotó város legjobban vá­sárairól ismert. A belvárosban Plovdiv múltja jelentős ásatásokat folytatnak, ahol számos, még a trák időből származó faragott kő és épü­letmaradvány kerül elő. Képeink a gazdag régészeti lelet némelyikét mutatják be. (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom