Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

1980. július 31. • PETŐFI NÉPE • 3 A körzeti pártszervezetek és a kecskeméti tanács együttműködése A párt politikájának képviselete, érvé­nyesítése szempontjából fontos feladat há­rul a lakóterületi pártalapszervezetekre. Er­re a XII. kongresszuson Kádár János elv­társ külön is felhívta a figyelmet. Amikor vitaösszefoglalójában elidőzött a megyében is sokak által ismert Andrásfi Gyula eivtárs, a főváros egyik körzeti pártszervezetének titkára felszólalásánál. S mintegy öszege- zésül megjegyezte: „Nagyon ajánlom, ve­gyék figyelembe, amit mondott.. Kecskeméten, a városi pártbi­zottság ^céltudatos irányító mun­kájának eredményeként, az alig tíz év előtti hárommal szemben, jelenleg hét körzeti pártalapszér- vezet működik. Ennek jelentősé­géről, a lakóterületi pártszerve­zeteknek a városfejlesztési' törek­vésekre, a közigazgatási munká­ra gyakorolt befolyásáról beszél­gettünk dr. Mező Mihállyal, a városi tanács elnökével. — Mindenekelőtt: milyennek ítéli meg a lakóterületi pártszer­vezetek és a városi tanács kap­csolatát, együttműködését? — Túlzás nélkül állíthatom, hogy a tanácsi tevékenység éltető eleme a lakóterületi munka. A tanács számára tehát nagyon fon­tos kapcsolatról van szó. A ta­nácstagok számára is alapvető ez a kapcsolat, mert őket meghatá­rozott területen választják meg. Ebből eredően nagy figyelmet for­dítunk a pártszervezetekkel és a területi népfrontbizottságokkal való együttműködésre. Azzal, hogy a városi pártbizott­ság a körzeti pártszervezetek lét­rehozásában és erősítésében igen eredményes lépéseket tett, létre­jöttek a jó feltételei annaik, hogy a város tanácsa, a tanácstagok és a népfront révén élő kapcsolato­kat teremtsen a pártszervezetek­kel. — Milyen formái vannak ennek az együttműködésnek? Miként je­lentkezik, miben mérhető a hasz­na? — A pártszervezetek gyakran fordulnak a tanácsihoz a legkü­lönbözőbb kérdésekben. Infor­mációval szolgálnak, jelzik a te­rület gondjait, megoldást szor­galmaznak. Ez késztette a városi tanács apparátusi pártszervezetét arra, hogy kommunista osztály- vezetőket bízott meg a körzeti pártszervezetek és a tanács kö­zötti összekötői feladattal. Az összekötők a városi pártbizptjság megbízásából a területi pártszer­vezetek .vezetőségi ülésein, „tag­gyűlésein is részt vesznek. Tehát tájékozódnak és tájékoztatnak. Ez évek óta élő, igen hasznos/ kap­csolat. A kölcsönös Mníormáoió egyik legjelentősebb fóruma a tanácsi tisztségviselőknek a kerületek­ben, taggyűléseken, pártnapokon rendszeresen megtartott város­politikai tájékoztatója. Ilyenkor a fejlesztési és a város üzemelési kérdéseiről egyaránt szó esik. Rendkívül tanulságosak ezek a fórumok. Az érdeklődés nem­csak a fejlesztés iránt élénk. Kri­tikusan felvetődnek a városi em­bert érintő legkülönbözőbb kér­dések, amelyek jól hasznosíthatók a városi tervek kialakításában, s a szervező munkában is figyelem­mel vagyunk a fórumokon el­hangzó észrevételekre, kezdemé­nyezésekre. — Mondana példákat a körzeti pártszervezetek jelzéseire, kez­deményezéseire? — Ezeknek se szeri, se száma. A viszonylag fiatal városrészben, a Műkertvárosban legutóbb két­szer is igen jelentős eszmecserére került sor. Az egyik alkalommal a terület ellátottsága, a köztiszta­ság, és az ott élő cigány lakosság kérdései kerültek szóba. A felve­tések nyomán a tanács négy ér­dekelt szakosztályának képvise­lői az általános elnökhelyettes ve­zetésével helyszíni tanácskozásra mentek, majd intézkedési tervet dolgoztak ki a területi problémák folyamatos megoldására. Érzékeltetésül egy konkrét pél­da: a gyümölcs-zöldség ellátás feladatát az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat ottani üzlete vette át a szomszédos ZÖLDÉRT - bolttól. A felszabadult zöldségbolt helyén a pártszervezet kezdemé­nyezésére gyógyszertár nyílik. A ZÖLDÉRT Vállalatot a Széchenyi- városban kártalanítottuk üzlettel, amellyel pedig a Széchenyiváros lakói js jól. járnak­Hosszan sorolhatnám a IV. ke­rületi pártszervezetben legutóbb felvetett jelzéseket, indítványokat is.. Jogos igény például, hogy az újak mellett a régi lakóterületek­re is fordítson nagyobb gondot a tanács. Vagy a lakóközösségeket érintő kérdések, így a fegyelem, a szocialista együttélés problémái, a közterületek, parkok tisztasága, védelme.. A felvetések többnyire építőek, megoldást keresőek. A piac környéki és a városköz­ponti parkolással kapcsolatban az a megfontolandó javaslat hangzott el, hogy legyen fizetett a parko­lás. A városba érkezők ugyanis sokan egész nap ott hagyják au­tójukat, zsúfolják, nehezítik a forgalmat az említett helyeken. Továbbá ilyen felvetések: mi lesz a régi bérházak belső felújítá­sával? Jogos észrevételek érik egy-egy ház belső rendjét, tiszta­ságát, a házfelügyelők felelőssé­gét. Az említett fórumon tették szóvá, hogy a Hegedűs közből, il­letve a Dárda ^“telepről elvitte a nagy konténert a kommunális üzem. Természetesen rendelkez­tünk a visszaszállításiról. És mind­ezek csak egyetlen taggyűlésről kiragadott példák. — Egyszer tanúja voltam, ami­kor 'az egyik körzeti párttitkár a kerület valamilyen problémája megoldásáért járt a tanácsnál. Milyen gydkoriak az ilyen pél­dák? — Esetenként is igen gyakran megkeresnek minket a pártszer­vezetek. Jelzéssel élnek egyedi ügyekben, amelyek rendkívül sok­félék. Például a területükön lévő vállalatok működésével kapcso­latban is, akár személyi kérdé­sek, akár á környezetet zavaró mozzanatok vetődnek fel. Épp így jelzik azonban, ha nehéz helyze­tű család gondjáról értesülve, pél­dául gyámügyi, ifjúságvédelmi, vagy éppen szociális intézkedést vélnek szükségesnek. Mint már utaltam rá, ezek a kapcsolatok kitűnő alkalmat adnak rá, hogy a városi gondok tanácsi-lakossági összefogással megoldódjanak. A körzeti párttilkár megkeresé­sére vitattuk meg a Műkertváros­ban a fiatalokkal a területi KISZ- szervezet és a KISZ-klub munká­ját, gondjait, lehetőségeit. Jóma­gam örömmel állapítottam meg, hogy a méhes lapos i pedagógusok milyen ügyszeretettel működnek közre a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltése érdekében. Ké­résükre azóta kerítés választja el a vadaskertet, s így a műkerti park fele a . városrész lakóinak pihenését, a fiatalok mozgását szolgálja. — Milyen szervezett segítséget kapnak a körzeti pártszervezetek­kel való együttműködéshez a leg­utóbbi választások után kezdő­ként munkához látott tanácsta­gok? — E kérdés kapcsán mindenek­előtt megemlítem: a körzeti párt- szervezetek hallatlan nagy segít­séget adtak a választások lebo­nyolításához. Konkréttá, elevenné, pezsgővé vált a területi munka. A közeli hetekben létrehozzuk a tanácstagok területi csoportjait, mégpedig a pártszervezetek és a népfrontblzottságok körzeteihez iigazodón. Ezek a tanácstagi cso­portok a népfrontcsoportokkal együtt egyik fontos fórumát, le­hetőségét jelentik a pártszerveze­tek munkájának, és viszont. A tanácstagi csoportok munkájában rendkívül értékes lehet a párt- szervezeti segítség. Például a Voelker- és a Dárdai-telepen mű­ködő négy tanácstag együtt job­ban megoldhatja az ott jelentke­ző ugyanazokat a gondokat. Itt kívánkozik említésre, hogy egy éve alakultak meg a lakóbi­zottságok, amelyek még keresik a munkamódszereiket. A követke­ző időszakban segítséget kell ad­nunk tevékenységükhöz a tapasz­talatok átadásával, hasznosításá­val. A körzeti pártszervezetek moz­gatói, kezdeményezői, szervezői a lakóterületi munkának. A tavaly elvégzett 147 millió forint értékű társadalmi munka is jelzi, hogy rengeteg a lakosság összefogásá­val megoldható feladat. Ennek jelentőségét a tanács szerény * anyagi lehetőségei mellett aligha szükséges bizonygatni — mondot­ta végül dr. Mező Mihály tanács­elnök. P. I. \ Megújul a Szabadság-híd is Alighogy újjáépítették a Pető- fi-hidat, megkezdődött a Szabad- súg-híd felújítása. Az utolsó re­konstrukció 1968-ban fejeződött be, de nem terjedt ki a híd két végén épült tartószerkezetre, ame­lyek javítása csak forgalommen­tes/hídon történhet. Ezeken kívül most felújítják a villamossíneket, a gyalogjárda vaslemezét, kicse­rélik a közműveket, újramázol­ják a hidat. A munkálatok költ­ségei megközelítik a százmillió forintot. Ez a híd néhány hóna­pon belül elkészül, de az építők­re ekkor sem vár majd hosszú pi­henő, megkezdik az Árpád-híd felújítását. • Az eltorlaszolt pesti hídfő. A hidat pár hónapig csak a gyalogosok használhatják. K»eS»S; ■ v • Homokvihar a hídon. Magasnyomással fújt homokkal tisztítják a vasszerkezetet. Duna menti gyümölcsöskertekben # A dunavecseiek már gyermekkorban jól ismerik a gyümölcstermesztés csínját-bínját, innen a fák tisztelete és szeretete. Dunavecse tankás határá­ban a Béke Termelőszö­vetkezet táblá­in a gyümölcs­fák roskadoz­nak az érlelődő termés súlya alatt. — Egy évti­zede nem volt ennyi kajszi — mondják, akik már régóta foglalkoznak az édes gyümölcs termesztésével. A meggyfák is jócskán hoz­tak az idén. már tizenkét vagont raktak tele a külföl­dön is keresett gyümölccsel. A közeli fo­lyó — mással össze nem té­veszthető —1 friss illatát a szél a meggy- táblákig sodor­ja, ahol be­gyakorlott mozdulatokkal feszítik a fák alá a Schau- mann rázógép ponyváját. Ke­zelője húzza a karokat, az ügyes gép pe­dig a törzset megmarkolva rázza a fát. Az ágak, vesszők suhogva borzo- lódnak, hullik a gyümölcs, s gö- | rög az óriás ernyőben. A fa meg­könnyebbülten sóhajtana, ha tud­na: megtette a magáét. A gép ne­hézkesen, lomhán, tömzsi kereke­in gurul tovább. Üjra ' feltúrázik a motor, zizeg fa és potyog a meggy. Gyorsan telnek a ládák, s indulhat a teherautó végig a Duna mentén egészen Szobig, ahol szörpöt készítenek a vecsei meggy­ből. Néhány perc múltán, a kajszis- ban már az asszonyok hangját halljuk. Kézzel szedik a gyümöl­csöt. Mint a forró kemence, olyan a határ. Szinte a szemünk előtt színeződik a barack. A karácsony­fán díszlenek így az üveggömbök, mint a gyümölcs a fákon. Pattan­va nyílik a kezemben a mézédes kajszi. Az idén négyezer tonnás termésre számítanak a Béke Tsz- ben. A ládatömböket látva már nem ilyen idilli a kép. Ha ötszáz dol­gozó szedi a barackot, csak há­rom napra felég. Az egyik tömbben gyűlik a gyü­mölcs, a másik ládacsoport úton van a ZÖLDÉRT-telep felé, a har­madik pedig üresen jön vissza. Már néhány órás késés is felbo­ríthatja ezt a kényszerrendszert. Hiába, ha van termés, nincs lá­da, ez fordítva is igaz, de ezt most nem nyugtatja meg a dunavecsei- éket. • Vidám gyerekhad szedi a nyári almát a pesti út melletti héthek­táros gyümölcsösben. — Játékalma — mondja Néme- di Miklós a szövetkezet elnöke. A dunavecsei általános iskola 7—8- os tanulói nagy zajjal vannak. Jó néhányan most dolgoznak először pénzért. — Mennyit ért a tegnapi mun­kátok? — kérdezem az egyik fa al­kalmi lakóitól. — Én 107 forintot kaptam — hadarja egy szeplős fiú a fa csú­csáról, úgy, hogy keze egy pilla­natra nem áll meg — sebesség- váltós kerékpárt szeretnék venni. Ez a „játékalma”, ahogy az el­nök nevezi, mindenkinek jó. A gyerekek tanári felügyelet mel­lett zsebpénzhez juthatnak. A szüleik nyugodtan dolgozhatnak a határban, mert tudják, hogy cse­metéik jó helyen vannak. A szö­vetkezetnek is jó, mert a felnőtt munkaerő „nyugalma” mellett ez a hat-hét vagonnyi alma két-há- romszázezer forintot hoz. Cz. P. Hőguta ellen Ékes magyarsággal szólva — ga- tyarohasztó meleg van. Már amikor e sorokat írom. Mert hisztérikás időjárásunkat ismerve — nincs ki­zárva, hogy mire e sorok nyomda- festékig jutnak, ismét meglátszik le­heletünk a dermesztő levegőben. Na de ha erre adnánk, ki se ejt­hetnénk a szánkon, hogy például — „majd elolvadok!” Márpedig je­lenleg így van. Nem csoda, ha az ember — már aki dolgozni kény­telen akármekkora hőségben is — legszívesebben a nudistákról szóló híreket böngészi a lapokban. No nem szexológiai célzattal, hanem csak csupán hütőzés céljából. Olyan kohó-, avagy sütőipari for­róságban amilyen a szabad ég alatt uralkodik manapság, egye­nesen hűsítő a meztelenségnek még a gondolata is. Előrebocsátva: minderről ama feltevésből bátor­kodom írni, hogy pucér egyént már mindenki látott. Ha mást nem is, legalább saját magát. Nincs hát helye holmi irulásnak-pirulásnak. Nahát. Szóval: hőguta ellen meséljünk a nudizmusról, amelyről évről év­re azt olvashatjuk, hogy hódit, ám ugyanakkor... A jómúltkori­ban megjelent kimutatás szerint az NSZK fürdőhelyeinek hatvan százalékát átalakítják, hogy a ru­hás és ruhátlan fürdőzés híveit elválasszák. Lehet élcelődni a „perspektíváról”, amely azzal ke­csegtet, hogy gondoskodni kell az ádám- és évakosztümök érdekvé­delméről. Hogy ő k meg ne bot- ránkozza.nak. olyan magas és át­láthatatlan kerítéseket kell emelni a strandokon, amik megakadályoz­zák az átlátást a fürdőruhában na­pozókra. Mindenesetre ott to­leránsak a csupaszkodókkal szem­ben. Viszont az olaszokat — ami a szívemen, az a számon, természe­tüket ismerve kissé érthetetlen — idegesítik a részmeztelenkedők is. A római rendőrségnek félmeztelen fürdőző nők egész csoportja ellen kellett intézkednie a minap. A höl­gyek ugyanis pucér kebellel sétál­gattak a strandolók között. Hogy mekkora sikerük volt? Ki láthat a strandolók őszinteségének mé­lyére ... A hivatalos szervek attól tartanak, hogy ha a sajátságos di­vat elterjed más olaszországi für­dőhelyeken is, az esetleg nemki- vánt irányba tereli mind a bel-, mind a külföldiek idegenforgalmi érdeklődését. Így aztán a törvény értelmében a keblüket fedetlenül fitogtató hölgyedet 400 ezer líráig terjedő pénzbírsággal, avagy egy­hónapi elzárással lehet büntetni. Arról nem szól a fáma, hogy a strandokon e célból cirkáló rend­őrök hányszor ellenőrzik saját ma­gukat, vajon jól látnak-e, s azt lát­ják-e, amit látnak, míg végül —. még naplemente előtt — lecsapnak a kacér teremtésekre... De ez még mindig kulturált elbánás ah­hoz a zordonsághoz képest, ahogy Ogliastro korzikai városka tanácsa kezeli a meztelenkedőket. Mivel a figyelmeztető táblák ellenére sok turista fürdik pőrén a tengerpar­ton, hatósági rendeletre a helybe­liek lemoshatatlan kék festékkel mázolják be a nudistát. Eddig ti­zenöt svájcit és franciát „ruház­tak fel” így. S ha már a franciákat említet­tük ... Egy képviselő felháboro­dottan követelte, hogy zárják be a nemzetgyűlés épületével szemben, a Szajna partján fekvő strandot. Kikéri magának — verte bőszen a pulpitust —, hogy neki nap mint nap melltartó nélkül napozó höl­gyeket „kelljen szemlélnie”. Nem­csak a francia nők morális tekin­télyét ássa alá ez a módi, fejte­gette, hanem a szégyen árnyékát veti a parlamentre is ... Ha pedig „fejétől bűzlik” a nudizmus elleni tiltakozás „hala”, érthető, hogy a „farkánál” brutalitásba megy át a parlamenti harc. Erdeven francia üdülőtelep strandjain dorongokkal felfegyverzett parasztok támadtak a napozó nudistákra, s a közsze­mérem őrei, valamint a csóró nap­imádók közti egyórás csata — ti­zenöt személy kórházba szállításá­val végződött... Hiába, a francia erkölcs sem fenékig tejföl... Egyébként nemcsak parasztok spontán megmozdulásaira bízzák a rendteremtést az ottani hatóságok. Azt képzelték, ugye, hogy a St. Tropez-i csendőrről készült, s ná­lunk is nagy sikerrel futott film- vígjáték, amelyben ádáz leskelő- desek után gúvadt szemű zsandá- rok ütnek rajt’ békésen heveré- sző nudistákon, csak mese, kitalá- ció. Tessék* a cáfolat. „Vadászat meztelenekre St.^ Tropez-ban” címmel jelent meg cikk a Tat­ban. Ebből kiderül, hogy a pucér- ság elleni küzdelem egész „ágazat- 1 tá” nőtte ki magát a francia ka­kastollasoknál. Kezdetben Brigitte Bardot merész ruhájára buktak, majd később a melltartó nélküliek­re vetették ki hálójukat, míg nap­jainkban a fürdőruha nélküli'höl­gyekre specializálják magukat a zsandárok. Akit meg-... — par­don. elcsípnek, annak afeon nyom­ban le kell guberálnia a bírságot, ami ezer frankra is rúghat. Úgy hírlik, a gall kakastollas le­génység rendkívül „körültekintés­sel” bonyolítja le az eljárást, amíg a szabálysértő hölgyet a retiküljá- ig kíséri... Keze ügyében a csőre töltött pisztollyal. Tóth István 0 A „lemeztelenített” Szabadság-hid. • A hídépítők egy csoportja. A Margit-hid és a Petöfi-hid gyors re­konstrukciójával alapozták meg hírnevüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom