Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 178. szám Árat 1,20 Ft 1980. július 31. csütörtök ' ' fcV1^ Budapestre^ érkezett a francia külügyminiszter Jean Francois-Poncet, a Fran­cia Köztársaság külügyminiszte­ré Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­rének meghívására hivatalos láto­gatásra szerdán Budapestre érke­zett. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Ptija Frigyes fogadta. Je­len vqlt Bényi József Magyaror­szág párizsi nagykövete és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is. * Röviddel a megérkezés után a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek Púja Frigyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó időszerű nemzet­közi kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Bé­nyi József és Jacques Lecompt. (MTI) JÖVŐJE VAN A FÖLDGÁZNAK A MEZŐGAZDASÁGBAN IS Közös beruházást terveznek a bácskai szövetkezetek Kiskunhalas és Baja között hamarosan befeje­ződik a gázcsöfektetés és -szerelés. Ez év végéig pedig üzembe helyezik azt a vezetéket, amely a Halas környéki szénhidrogénmezők egyik kin­csét, a földgázt eljuttatja a Bácskába, s onnan to­vább, a Dunántúlra. Jelentős eseménye lesz ez a Duna-parti városnak. A nagy tisztaságú, magas fűtőértékű szénhidrogén a háztartások, közületek és az ipari fogyasztók kedvelt energiaforrása le­het Baján csakúgy, mint másutt az országban. Nagy hasznát látják a földgáz­nak a mezőgazdasági üzemek is. Kiskunhalastól Bajáig Kunfehér- tó, Jánoshalma, Rém, Borota, Felsőszentiván, Csávoly és a já­rási székhely szövetkezete tervezi a földgáz, valamint a benaingyár- itás melléktermékeként keletkező propán-butángáz mezőgazdasági félhasználását. A kezdeményező lépést a Bácskai és a Duna mel­léki Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége tette, amikor kap­csolatba lépett az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszttel, illet­ve az érdekelt gázgyártó, szolgál­tató vállalattal., Baján ezen a héten tanácskoz­tak a. tröszt, a területi szövetség, valamint a beruházásban érde­kelt tizenkét termelőszövetkezet képviselői. Azt vitatták meg, hogy miként lehet a két várost összekötő földgázvezetékhez csat­lakoztatva, lefejtő állomásokat közös beruházásból építeni Kun- fehértótól Bajáig. Ebben a térség­ben működnek a kiskunhalasi és a bajai járás legjelentősebb gabo­natermesztő, állattenyésztő és kertészkedő közös gazdaságai. A terVnényszárítók, állatte­nyésztő telepek, üvegházak, fólia­sátrak fűtésére az egyre költsé­gesebb tüzelőolaj helyett gazda­ságosabb a földgáz, a távvezeték­től távolabb fekvő tompái, katy- mári szövetkezetekben pedig a propán-butángáz. A katymári Egyetértés Tsz . például évente mintegy 6 millió forint értékű tüzelőolajat használ, amelynek je­I Felvételün­kön az egyik terményszárító részlete látható. A termény- szárítás is olcsóbb gázfűtéssel. lenleg 8 ezer forint a tonnánkén­ti ára. Ezzel szemben a levegőt nem szennyező, és nagyobb fűtő­értékű mellékterméknek, a pro- pán-butángáznak 3500 forint ton­nánként. A katymári szövetkezet­ben 1981-ben fejeződik be a sza­kosított állattenyésztő telep fel­újítása, bővítése. Ezzel egyidőben .készül el — a terv szerint —, a protán-butángáz tároló és hasz­nosító berendezés. Ez a kiegészítő beruházás, a jelenlegi árakat ala­pul véve, két-három év alatt té­rülhet meg. A kunfehértgi Előre Tsz a ta­karmányüzemében és szakosított baromfitelepén szándékozik fel­használni. a földgázenergiát. A ré­mi Dózsa Tsz évente 20 millió to­jást keltet, a jánoshalmi Petőfi, Tsz pedig két és fél—hárommil­lió pecsenyebaromfit nevel. A tompái Szabadság Tsz úgyszintén a baromfitelep gazdaságos ener­giaellátásában érdekelt. A jános­halmi Petőfi, valamint a mélykúti Lenin Tsz már tervbe is foglalta a két gazdaság számára közösen létesítendő földgázlefejtő, csatla­kozó állomás építését, amelynek anyagi fedezetét úgyszintén kö­zösen teremtik elő. Az összeg nem csekély, de a szomszédos szövetkezetek anyagi erőforrásai­nak egyesítésével még a mai vi­szonyok között is megoldható. A korszerű mezőgazdasági nagy­üzemekben az energiafelhasználás ütemének ésszerű mérséklése mel­lett mindenképp meg kell oldani az erő- és munkagépek, a ter­ményszárítók, a szakosított állat­tartó telepek, továbbá a kerté­szeti hajtató házak, fóliasátrait energiaellátását A kőolaj, ame­lyet az ország felhasznál, túlnyo­mórészt külföldről származik, a földgáz kétharmada viszont hazai termelésből. Hosszú távon tehát ennek van jövője a mezőgazdasá­gi nagyüzemben is. A Bácska és Duna-mellék szövetkezetei ezért fognak össze ennek az értékes energiaforrásnak a leggazdaságo­sabb felhasználására a mezőgaz­daságban. K. A, Tartalék a tervekhez Évek óta folyamatosan nö- azonban ára, költsége van, s ez iparban s más termelőágaza­tokban is. Az eredménynek vekszik a termelékenység az gyakran nagyobb, mint ami in- dolkolt. Kezdjük egy számsorral: 5,4; 6,8; 5,0; 4,1. A négy adat az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedését jelöli — mindig az előző esztendőkhöz viszonyít­va — az 1916 és 1919 közötti években. S egyben tudatja azt is, hogy a termelékenység minden alkalommal gyorsab­ban emelkedett, mint a bruttó termelés. S idén, január és má­jus között, a termelés ugyan csökkent, ám egy foglalkozta­tottra elosztva, szerényen ugyan, 1,4 százalékkal emelke­dett. Némely iparág — a mű­szeripar, a vegyipar, a fafel-. dolgozás, például — jóval az átlag fölött gyarapította a leg­utóbbi években az egy-egy foglalkoztatottjára számított árukibocsátást. A gyakran említett s való­ban fontos mutatószám úgy nőtt, hogy az eszközállomány bővülése meghaladta a terme­lés emelkedésének mértékét. Tehát a termelékenység nö­vekedését erőteljesen kisebbí­ti a ki nem használt, avagy a nem jól használt eszközök tö­mege. A szocialista iparban, a népgazdaság legjelentősebb ágazatában például négy év alatt 8,8 százalékkal (bizonyos iparterületeken énnél is mere­dekebben) csökkent a termelő állóeszközök egy egységére jutó bruttó termelés. Magyarán: egyre több eszközt fektetünk a termelőmunkába, a kamatok azonban mind szerényebbek. Seregnyi lehetőség van a változtatásra. A szocialista ipar fizikai foglalkoztatottjainak 49 százaléka' volt szakmunkás a legutóbbi adatfelvételkor, 1919 szeptemberében. Azaz: tényleg mindig új és újabb eszköz kí­nálta kizárólag a haladást, vagy elegendő lett volna sok esetben a foglalkoztatás jó megszervezése? Az említett arány ugyanis nemzetközi ösz- szehasonlitásban kedvezőbb, mint a hazánkénál jóval na­gyobb termelékenységgel dol­gozó országok iparában. A vállalatok jelentős csoport­jánál valóban nagyon elöre­gedtek az állóeszközök és gyak­ran átgondolatlan, lassú, a technológiai logikát nélkülöző a fejlesztés. Fájdalmasan ak­tuális példát szolgáltat erre napjainkban a ruházati ipar helyzete: a kevés korszerű, versenyképes áruja mellett ki nem használt - — kifizetődőén ki nem használható — kapa­citásainak csoportja. Tavaly, az év második felé­ben, s idén, az első hat hónap­ban erőteljes fékezés követke­zett be az eszközállomány bő­vítésében, ám elsősorban a szabályozómódosítások hatá­sára, s csak kevésbé az irányí­tói, termelői fölismerések tük­rözéseként. A vállalati elkép­zelésekről tájékozódó tárcák tapasztalatai szerint a hatodik ötéves terv előmunkálatai is arra mutatnak, hogy még min­dig irreális fejlesztési, beruhá­zási, eszközbővitési szándéko­kat dédelgetnek sok termelő­helyen, s ugyanakkor a szerve­zés, a meglevő eszközök hatá­sosabb működtetése csupán mellékes feladatként bukkan fel a programvázlatokban. Szó sincs arról, hogy a termelé­kenység alakulása bárhol is huszadrangú szerepet kapna; a legfontosabb jelzőszámok között marad. Szemben azon­ban az eddigi gyakorlattal, most már nagy alapossággal azt is elemezni kell, milyen ára van a növekedésnek, kerülhet­ne-e kevesebbe, lehetne-e ol­csóbb a termelékenység folya­matos emelkedése? Ennek vizs­gálatához most tág teret kínál minden vállalatnak a középtá­vú tervezés. M. O. RENDKÍVÜLI KÉSZÜLTSÉG A KÖRÖSÖK MENTÉN SZOLNOKNÁL EGY HÉT MÚLVA TETŐZIK A TISZA és gépek a gátakon 9 Július 28-án Hosszúfoknál, Békés és Mező- fa erény között átszakadt a Kettős-Körös- jobb oldali gát­ja. Mintegy tíz­millió köbméter víz zúdult át a töltésen, és öt— hatezer hektár­nyi területet öntött el. ( Jobbra: Hár­mas-Körös Kunszentmár- tonnál, tetőzés előtt. Emberek A tegnap késő délután Gyulá­ról, a Körös-vidéki Vízügyi Igaz­gatóságtól kapott árvízvédelmi helyzetjelentés arról számol be, hogy a Sebes-Körös romániai vízgyűjtő területén 28—30 milli­méter csapadék hullott, helyi zá­porok formájában. Az esőzés az éjszaka folyamán újabb kisebb áradást okozott a folyó magyar- országi felső szakaszán, Körös­szakáinál. A Fehér-, Fekete-, Kettős- és a Hármas-Körös, va- valamint a Berettyó végig apad, a Hortobágy-Berettyó gyengén áradó. Az apadások ellenére a vízőri figyelőszolgálat valamennyi vé­delmi vonalon tovább tart, s min­den töltésszakaszon, a legszüksé­gesebb helyeken folytatódnak a védelmi munkák is. A Fekete- és a Kármas-Körös bal partján ösz- szesen mintegy 350 méter hosszú­ságban végeztek legutóbb homok­zsákos, bordás töltésmegtámasz­tást. A védelmi erőket természe­tesen a Kettős-Körös jobb parti töltésszakadásához koncentrálták, ahol megfeszített erővel dolgoz­nak a budapesti és a gyulai vé­delmi osztagok. Nyúlgátakat épí­tenek 9 és fél kilométer hosszan, védik a Hosszú fold Főcsatorna jobb parti töltését, mely a Kettőit Körös gátszakadásán kiáramló víz lokalizálását szolgálja. így az ár az elmúlt napon csak déli irányban terjedt tovább, és je­lenleg 13 ezer hektárnyi mező- gazdasági területet borít. Lakott részt egyelőre nem ön­tött el a víz. Tarhos lokalizáló töltését műszaki irányítással, közerővel építik-erősítik. Felké­szültek Doboz község védelmére is, és folyamatban van a mérgesi árvíztározó feltöltése. Szerdán 4730-an dolgoztak az árvízvéde­lemben. közülük 1601 a vízügyi szakember, 1184 pedig katona. Egyébként újabb honvédségi erő­ket kellett itt bevonni, mivel az elöntött helyeken csak különle­ges katonai járművekkel lehet közlekedni. Szerdán este a Fekete-Körös védvonalain és a Kettős-Körös jobb partján rendkívüli, a Fehér- Körös mentén, a Kettős-Körös bal partján, a Sebes-Körös alsó szakaszán, valamint a Hármas- Körös és a Berettyó védvonalain harmadfokú árvízvédelmi ké­szültség volt érvényben. A Sebes- Körös felső részen másod-, a Hor- tobágy-Berettyón pedig elsőfokú készültséget rendeltek el. Ami a belvízveszélyt illeti, a vízügyi igazgatóság területén teg­nap többfelé esett az eső, és né­hány helyen rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott le. A legkritikusabb helyeken 21 és 48 milliméter közötti értékeket mértek. Ennek ellenére, a belvíz­zel elöntött terület nem növeke­dett; jelenleg 800 hektáron, áll belvíz, ebből 500 hektár vetés. A károk mérséklése érdekében 12 szivattyútelep és egy szivattyú- állás működik, percenként 18 köbméter teljesítménnyel. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnapi jelzése sze­rint a Tisza tokaji tetőzése az el­múlt éjszakán következett be. A Tokaj alatti Tisza-szakasz meder- tellségét erősen befolyásolja a Bodrog igen magas vízszintje, és lassú apadása. A Körösök közép­ső szakaszán történtek hatására az alsó vízmércéken, így például Szarvason is, a tetőzés óta jelen­tős vízszintsüllyedés tapasztalha­tó. A Hármas-Körös és a Horto­bágy-Berettyó vízszintjének ki­egyenlítődéséig az utóbbi folyó vízállásának további növekedésé­re lehet számítani. A Tisza Szolnoknál előrelátha­tólag augusztus 6-án 830—860 centiméterrel tetőzik. Ennek meg­felelően Tiszaugnál augusztus 7-én 730—750 centiméteres vízállás várható. Az elkövetkező napok­ban a fővédvonalak közötti hul­lámtér gyors feltöltődése fog be­következni a Közép-Tisza mentén. A kialakult veszélyhelyzetre való tekintettel az igazgatóság terüle­tén, a tiszai védvonalakon első­fokú készültség van. A védelmi munkálatokban itt mintegy ezren vesznek részt, 69 gépjárművet és 19 földmunkagé­pet foglalkoztatnak. Az elmúlt napok esőzései következtében Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás és Kunhegyes határában elsőfokú belvízvédelmi készültséget ren­deltek el. A főcsatornák befoga­dóképességének növelésére, vala­mint a gyarapodó belvizek át­emelése érdekében a szivattyúte­lepek szükség szerint éjjel-nappal működnek. A belvízzel borított terület nagysága Szolnok megyé­ben 6710 hektár. K. F. _________, ÉS Z A KON HAMARABB GYÓGYULNAK? A táppénz színe és fonákja A megye 214 körzeti orvosa, háromnegyed éve önállóan, nagyobb felelősséggel dönthet betegei táppénzre való jogo­sultságáról. Tavaly októbertől, anélkül határozhatnak a táp­pénzes állományba vételről, s annak időtartamáról, hogy a rendelőkben azelőtt hetente, rendszeresen megjelent felül­vizsgáló főorvosoktól várnák az igen és a nem kimondását e fontos társadalmi szolgáltatás megítélésében. A ritkább, jelenleg csak szük­ségképpen végzett felügyelettel arányban átl-e a táppénzes fegye­lem? Érdemes ezt megvizsgálni, hiszen Bács-Kiskun megyében minden ezer dolgozó közül ötven­hatvan kapott táppénzt az elmúlt fél évben. Ez éppúgy jele az egyes évszakokra jellemző megbetegedé­seknek, mint a krónikus bajok szaporodásának. Amellett, hogy a táppénzes állományba vétel egy­ben mutatója is a lakosság egész­ségi állapotának, jelzi a körzeti or­vosok felelősségét is. Az év első hat hónapjában vég­zett felmérések szerint az eszten­dő elején ' a körzeti orvosoknál igen sokan jelentkeztek vizsgálat­ra, s a táppénzes, a munkából ki­esett napok száma együttvéve meghaladta a kétmilliót A felső­légúti fertőzéstől megbetegedettek, s akiket — mind nagyobb szám­ban — baleset ért, és nem utolsó­sorban a gyermekápolási táppénz­zel otthon maradottak, nem nél­külözték a társadalom anyagi tá­mogatását Gyermekápolási táp­pénzt például Kecskemét városá­ban 5000, a járásban 1200, Kiskun­félegyházán 1600, Kiskunhalason 1200, s Baján 1300 nappal kaptak többet az arra rászorulók az év első felében, mint a tavalyi év azonos időszakában. . Az idei táppénzhelyzet alakulá­sánál, amely a kecskeméti és a ba­jai járásban érte el a legmagasabb szintet, s még az országos arányt is meghaladta, 'nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy míg 1979-ben a termelőszövetkezeti dolgozók megbetegedéseit nein foglalták be­le a megyei helyzetjelentésbe, eb­ben az évben már róluk is készült statisztika. Eszerint a táppénzes napok számának az átlagon felüli emelkedését Baján 96 és fél, Ka­locsán 71,4 százalékban a tsz-ta­gok táppénzes gyógykezelése ha­tározta meg. A szokásosnál kedvezőtlenebb táppénzes helyzetet közösen vizs­gálták meg a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatósága megyei igazgatóságának vezetőit, Gottlieb József igazgató és dr. Mándoki Antal ellenőrző főorvos. Megálla­pították, hogy egyes szakrendelők­ben, sajnos, naponta váltakoztak a betegekkel foglalkozó orvosok. Hátráltatta az eredményesebb táp­pénzes ellátást az a — szerencsére egyre ritkábban észlelt — jelenség is, hogy voltak olyan szakrende­lők, ahol a körzeti orvosok tudta, azok javaslata, kezdeményezése nélkül, vettek embereket táppén­zes állományba. i Visszatérő gond, hogy a megyé­ben 8—10.körzeti orvosi állás min­dig betöltetlen. Tetézi ezt, hogy a szükségesnél kevesebben vannak azok a belgyógyász főorvosok, akik a helyi gyógyító munka segítését, ellenőrzését 8—8 körzetben ellát­nák. Az úgynevezett sávbelgyó­gyász rendszert kielégítően eddig Baján és Kiskunfélegyházán tud­ták megszervezni. A kecskeméti járásban az 51 vidéki körzetre hat sávbelgyógyász kellene, jelenleg viszont csak kettő Van. A körzeti orvosok felügyelete jellegében, minőségében változott meg. Azaz, a táppénzes jogosult­ság elbírálásánál az övék a legna­gyobb felelősség. Ok ismerik (is­merhetik) a leginkább körzetük lakosait nem árt azonban, ha — szükség szerint —■ továbbra is él­nek a társadalombiztosítási köz­pont áltai nyújtott rendkívüli fe­lülvizsgálat lehetőségével Ez se­gíti az orvosokat a helyes táppén­zes szemlélet kialakításában. Nem fogadható el ugyanis az a szemlé­letben! felfogásmód, különbség, amelynek jele, hogy bizonyos be­tegségek a megye északi részén hamarabb „gyógyulnak", mint dé­len, és a lábadozás ideje is igen­csak eltérő. A vizsgálat kimutatta, hogy az esetek egy részénél nem a táppén­zes státusz jelenthette volna a ma­ximális orvosi segítséget. Ez és a hasonló, olykor vitatható esetek rontják a táppénzes fegyelmet, nem jók a tényleges gyógyulást il­letően sem, s késleltethetik annak a személyes felelősségnek a to­vábbi erősödését, amelyet — sze­repüknél fogva — a társadalom vár a körzeti orvosoktól. A feltárt negatív jelenségek el­lenére iS, elmondható, hogy az or­vosok többsége a beteg és a társa­dalom érdekében, helyesen él a nagyobb önállósággal a táppénzes állapot megítélésénél K — 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom