Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 175. szám Ára: 1,20 Ft 1980. július 27. vasárnap NÖVEKSZIK NÉPGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Szénhidrogén-bányászat Bács-Kiskunban • öt fúróberendezéssel kutatnak olaj és földgáz után a Duna—Tisza közén a szanki üzem dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele) Tizenhat esztendővel ezelőtt kezdtek a Duna—Tisza közén szénhidrogének után kutatni, s azóta több tízmillió tonna földtani készletet táftak föl. Ma már népgazdasági jelentősége van Bács-Kiskun kőolaj- és földgáz- bányászatának, s ez a VI. ötéves tervidőszakban tovább növekszik. Ugyanis a földtani meggondolások szerint a terület kutatásának és feltárásának még á kezdetén vagyunk, a mélyebb medencerészek csak ezután kerülnek sorFa, s jók a kilátások új lelőhelyek fölfedezésére. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemének ezernél több dolgozója végzi a kutatást és a szénhidrogén- termelést a Csepel- sziget déli csücskétől Szolnokig „húzott” vonal alatti területen, Szeged környékének kivételével. Mint Gyarmati Jánostól, az üzem vezető geológusától megtudtuk, a terv szerint ebben az évben 76 ezer 100 méter kutató- és feltárófúrás a feladatuk, azaz harmincnyolc kút lemélyítése. Ennek időarányos részét túlteljesítették az első fél évben. Nagy számban végeznek az idén úgynevezett rétegvizsgálatokat is, ami a kutak termelésbe állítását közvetlenül megelőző munka. A szénihidrogének összegyülem- lésére alkalmas föld alatti helyeket másik vállalat geofizikusai kutatják föl. Arról, hogy valóban található-e ezekben a csapdákban olaj, vagy földgáz, már a szanki üzem munkásai győződnek meg kutatófúrásokkal, öt fúróberendezés áll rendelkezésükre. Az első fél évben azoknak a kutaknak a lemélyítésére összpontosították az erőket, amelyek már ebben az évben olajat adnak a Kiskunhalas Észak—Kelet mezőben, s Szánk és Tázlár határában. Folyt a kutatás, is, de ezeknek a feladatoknak a zömét majd a második fél évben oldják meg. A Zsana—Észak elnevezésű mezőben végezték a legjelentősebb kutatófúrásokat, s ott sikeresen behatárolták a gáztelepet. Ismeretes, hogy Zsanán népgazdasági szempontból is jelentős szénhid- rogénikincset találták. A kutató- és feltáró munka hatékonyságát érzékelteti, hogy' alig két év alatt véget ért, s októbertől már öt kút napi 1 millió köbméter földgázt ad. A kutatási költség egy év alatt megtérül. A munka gazdaságosságát javítja, hogy a Zsana—Észak mezőben fúrt kutató kutakat át lehet alakítani termelő kutakká, tehát az újbóli lemélyítés elkerülhető. A kitörésével sok gondot okozott E—2 jelzésű kutat szintén alkalmassá tették már termelésre, s napi negyedmillió köbméter földgázt ad majd. A vezető geológus elmondta, hogy Kiskunmajsa határában — ahol igen bonyolult a földtani szerkezet — jelenleg is több helyen dolgoznak, s eddig több gáz- és olajtelepet találtak. Az Észak elnevezésű lelőhelyet még az idén behatárolják. A Kiskunhalas É—K mező déli részén, ahol gázsapkás kőolajtelepet ismernek, már ez a második fázisa tart a kutatásnak. Itt műszakilag igen komoly problémákat kell megoldani, hogy az energiahordozók a felszínre kerülhessenek, ugyanis 66 százalékos túlnyomás nehezíti az olajbányászok munkáját. Pálmonostora mellett felderítő kutatást végeznek az idén, s keresik az olajat és földgázt Harkakötöny környékén is. A VI. ötéves terv első évében többek közt Tiszaalpáron kezdődnek kutatások. Ott kezdődik az egyik, perspektivikusnak mondott mező, amely a Tisza mentén Kistelekig húzódik. A másik két ilyen mező Halastól Mélykút, illetve az Észak felé eső terület. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemének idei termelési és beruházási eredményeiről Iváncsics Sándor, az üzemvezető műszaki helyettese tájékoztatott. A régebbi szanki mező és a Kiskunhalas Észak— Kelet elnevezésű túlteljesítette az olaj tervet, a többiek pedig az előirányzott mennyiséget adták. Az olajtermelési terv 'megvalósítása érdekében új kutakat kötöttek be a hálózatba. Az első fél év fontos eredménye, hogy a jelentős olaj- mennyiséget adó halasi mezőt és Szánkót csővezetékkel kötötték össze. Július első napjaiban pedig üzembe helyezték a Szánkót Pál- monostorával összekötő olajszállító vezetéket. Ezzel elérték, hogy a tartályos szállítást megszüntethetik. Mivel a halasi olajat is a szanki tizemben készítik elő az országos távvezetékbe való betáplálásra, növelni kellett a tartálykapacitást egy 500 köbméteres tartállyal. Jelenleg zavarmentesen folyik az olaj-előkészítés és a távvezetéki szállítás. Jó ütemben épül már a kiskunhalasi főgyűjtőállomás is. A földgáztermelést év közben technológiai céllal korlátozták, de ez nem okozott lényeges lemaradást a szanki üzem termelésében. A második fél év jelentős eseménye lesz a zsanai gázkutak bekötése, s az ottani gyűjtőközpont létrehozása. A mostani, jó ütemben folyó beruházások közt említette az üzemvezető-helyettes, hogy Szánkon újabb kompresz- szort helyeznek üzembe az olajkísérő gázok hatékonyabb távvezetéki szállítása érdekében. A. T. S. AZ OLIMPIÁRA UTAZIK A GYÜMÖLCS Erik H a barack Gyümölcsérlelő verőfény és mele«. Ha hinni lehet a meteorológiai előrejelzésnek, pár napig még tart ez a kedvező idő. Szemlátomást színesedik a sárgabarack a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz Gerő- majori ültetvényén, ahol 122 hektáron lő kajszifajtát termeszt a szövetkezet. Július 19-én kezdődött a barackszedés. Virágh Lajos kerületvezető elégedett a Gerő-majorban építőtáborozó lányok, fiúk munkájával. Reggel hétkor már a szedőállványok tetején, és a fák körül szorgoskodnak. Ebédig gyorsan telnek a gyümölcsszállító konténerek, amelyeket különleges pótkocsival traktor vontat a kerületi központ mérlegelő és osztályozó helyére. A százhúsz budapesti, XI. kerületi középiskolás diák 12 brigádba tömörülve dolgozik. Minden brigádnak saját konténere van, a vödrökből abba ömlesztik a frissen szedett gyümölcsöt. Ebéd után valamennyi brigád tudja mennyi az aznapi teljesítménye, ami nagyon fontos, hiszen verseny van a munkacsoportok között. Munkájukat pedagógus, és a közös gazdaság beosztott szakvezetői irányítják. Jól szervezett a gyümölcsszedés a kerületben. A barackszüretelők ügyelnek a termés minőségére, ami a téesznek és az ott dolgozó fiataloknak egyaránt érdeke. Amit az építőtáborozó diákok leszednek, azt a válogató, osztályozó gépsoron a szövetkezet tagjai és hozzátartozóik nap nap után hatvanan, kettős műszakban csomagolják hazai és külföldi szállításra. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben termett kajszi jelentős része a moszkvai olimpiára utazik, de jut • Baloldalt a frissen szedett sárgabarack. Középen a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tagjai, az osztályozó gépsorral válogatják a gyümölcsöt. belőle az NDK- és NSZK-beli vásárlóknak is. Pár napja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályának szakemberei a megyei tanács főkertészével közösen szemlét tartottak Bács-Kiskun legjelentősebb kajszitermesztő gazdaságaiban. Arra voltak kíváncsiak, hogy az állami és szövetkezeti gazdaságok vezetői miként váltják valóra ígéreteiket, amelyeket a gyümölcsbetakarítás, -forgalmazás előkészítésének időszakában szervezett megyei és körzeti megbeszéléseken tettek. A szemlét végző szakemberek jártak a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben, a duna- vecsei Béke, a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben is. Mindenütt példás rendet, a saját és a külső munkaerők szervezett tevékenységét, a gondos műszaki felkészülést tapasztalták. Nem így a helvéciai Petőfi Tsz-ben. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-szel szomszédos helvéciai Petőfi Tsz-nek van a Homokhátságon a legjelentősebb kajsziültetvénye, kereken 240 hektár. Itt is dolgoznak diákok, legalábbis ezt tapasztalták a minisztériumi szemle résztvevői. A bizottság azonban nem talált olyan téeszvezetőt akkor ott, aki a gyümölcsszedő fiatalok munkájára ügyelt. Megfelelő gyűjtőládák sem voltak közelben. Emiatt a diákok a frissen szedett gyümölccsel háromszáz méterre vándorolgattak, amíg kiüríthették szedőedényeiket. Az áru minőség és nagyság szerinti elkülönítésével nem törődött akkor ott senki. Amikor a bizottság a helvéciai téeszben járt, a szövetkezet első számú vezetője a Balatonnál üdült, és a 240 hektár kajszi nyári munkájának az irányítása az otthonmaradottakra volt bízva. így! A dunavecsei Béke Tsz-ben sokéves kapcsolat alakult ki a nagyközség és a szomszédos város ipari üzemeivel. Ez a mezőgazdasági • Néha még a szedőállvány sem elég magas. • A hűtőiparnak kézzel szedett meggyet a kecskeméti szövetkezet. A Márka üdítő ital nyersanyagának a Kilby rázógéppel szedett gyümölcsöt szállítja, ötven másodpercenként egy-egy fa termése a gyűjtőasztalon van. (Pásztor Zoltán felvételei) idénymunkában a legjelentősebb. A vecsei és dunaújvárosi dolgozók gyümölcsérés idején mennek szabadságra, hogy a jóhírű kajszitermesztő nagyüzemnek a termésszedésben segítségére legyenek. Amikor á minisztériumi bizottság ott járt, hatszázan szüretelték a sárgabarackot a Béke Tsz ültetvényén. Munkájuk szervezettségéről a gondosan válogatott és szállításra előkészített gyümölccsel telt ládák hosszú sora tanúskodott. A kunszállási Alkotmány Tsz tagjai az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzemével, a Centrum Áruházzal, a kecskeméti és a békéscsabai AGROBER-kirendelt- séggel, valamint a budapesti Lengyel Kultúrával vannak kitűnő kapcsolatban Valamennyi említett munkahelyről igen sokan az Alkotmány Tsz-ben töltik nyári szabadságukat, gyümölcsszedéssel. Szabad idejükben pedig ismerkednek a termelőszövetkezettel, amely teljes ellátásukról és pihend idejük tartalmas eltöltéséről gondoskodik. A kunszállási példa is bizonyítja, hogy a kajszibarackszedés jó előkészítése nem ördöngős mesterség. K. A. HH Hetek óta az esztendő második felében járunk. A hagyományokhoz híven úgy illik, hogy ilyenkor számot vessünk az első fél évben elért eredményeikkel, s a gazdálkodás tapasztalataiból levonjuk a szükséges következtetéseket is. Az idén azonban — akárcsak országosan — Bács-Kiskun megye gazdaságaiban is bonyolultabb a kép, mint a korábbi években volt. A szabályozók változása — ezen belül az ármechanizmus gyökeres átalakulása — nagymértékben éreztette hatását január 1-e után a gazdálkodásban. Általában az óvatosság, helyenként a bizonytalanság jellemezte a vállalatok, szövetkezetek tevékenységét. A megye gazdaságának fejlődését ma már nem lehet függetleníteni a nemzetközi piacokon végbemenő változásoktól. Azért sem, mert például a megye ipari termelésének mintegy 30 százalékát exportáljuk. A megye iparának árbevétele ugyan az elmúlt év azonos időszakáéhoz mérten nem esett vissza, de nem is növekedett az első fél évben. Vonatkozik ez a bel- és külföldi értékesítésre egyaránt. Az iparágak között különböző mértékben realizálódott az árbevétel, a legkedvezőbb eredmények a könnyű- és az élelmiszeriparban születtek. A nyereség sem egyformán alakult. Általában alacsonyabb a vártnál, különösen a köny- nyüipar egyes ágazataiban, ahol némi veszteség is mutatkozott. Ugyanakkor a szolgáltató ágazatokban a vártnál nagyobb nyereség képződött. Az elkövetkező hónapokban tehát fontos feladat lesz az árképzési tevékenység megjavítása. Mint az eddigiekből kitűnik, a megye ipara az elmúlt fél évben nem fejlődött dinamikuson, mint korábban. Mérséklődtek a beruházási igények is. Ipaz, hogy az ötödik ötéves terv utolsó esztendejében járunk, amikor inkább a folyamatban levő beruházások befejezésére kell nagyobb súlyt helyezni, mégis több bátorságra lenne szükség a beruházói magatartásban. Való igaz, hogy nem köny- nyű a jelenlegi gazdasági körülmények között a vállalatok, szövetkezetek helyzete. Ám még egy iparágon belül is nagyok a gazdasági eredmények közötti eltérések. A megye nyomdaipara, például a vártnál nagyobb nyereséget realizált, ugyanakkor a bútoripar veszteségessé vált. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy az első fél év tanulságait érdemes elemezni és hasznosítani. Az év második fele általában mindig gazdagabb volt eredményekben. Remélhetően azok a gazdálkodó egységek, amelyek az év első hónapjait útkereséssel, az újhoz való alkalmazkodással töltötték, megtalálták az eredményekhez vezető utat. A bajai Finomposztó Vállalat például az export időben való teljesítésével és gazdaságosabb termékszerkezet kialakításával igyekszik javítani gazdasági helyzetén. A Kiskunfélegyházi Asztalos- ipari Szövetkezet viszont 200 százalékos alapa ny agár-emelkedés miatt elhatározta, hogy megszünteti a rusztikus bútorok franciaországi exportját. Helyesen, hiszen gazdaságtalanul, ráfizetéssel nem szabad a külkereskedelembe bekapcsolódni. Ahány vállalat, annyiféle módja van az új ár- és pénzügyi szabályozórendszerhez váló alkáBmazkodásnak. A régebbinél szigorúbb feltételek között működnek jelenleg nemcsak az ország, hanem a megye vállalatai, szövetkezetei is. Az első félévi törekvések azonban nem voltak hiábava- lóak. Az eddig elért gazdasági eredmények jó irányba mutatnak, s egyre inkább megfelelnek a népgazdasági követelményeknek. N. O. ÚSZÁS Egy arany, két ezüst • ötödik aranyérmesünk: Wladár Sándor. Káprázatos magyar sikerek születtek az uszodában: a 200 méteres férfi hátúszás olimpiai döntőjében Wladár Sándor, a KSI versenyzője, kétszeres ifjúsági Eurő- pa-bajnok nagyszerű úszással, végig vezetve aranyérmet szerzett. Ugyanebben a számban Verrasztó Zoltán, többszörös világ- és Euró- pa-bajnok ezüstérmes. Ugyancsak nagyszerűen szerepelt a 200 méteres férfi mellúszásban Vermes Albán. A kilencszeres magyar bajnok, olimpiai újonc szintén ezüstérmet szerzett.
