Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-26 / 174. szám
AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 174. szám Áfa: 1,20 Ft 1980. július 26. szombat FÉRFI TORNÁSZAINK OLIMPIAI SIKERE A negyedik: Magyar arany! Első alkalommal fordult elő, hogy szerenkénti olimpiai döntőben tíz pontot kapjon versenyző. Magyar Zoltán, háromszoros világ- és Európa-bajnokunk, kétszeres világkupagyőztesünk, a montreali olimpia győztese tegnap délután tíz pontot kapott tökéletesen bemutatott lólengésgyakotlatára, s ezzel megszerezte hazánk negyedik moszkvai olimpiai aranyérmét! A hatos döntőben két NDK-S; két szovjet és két magyar — Magyar Zoltán és Donáth Ferenc — szerepelt. Először az összetett egyéni olimpiai bajnok, a szovjet Gyityatyin tornázott, 9,9 pontját megduplázta. Nikolay és Brückner, a két NDK-beli tornász szintén 9,9-et kapott, Donáth Ferenc aki a világon egyedül képes a Magyar-vándorra — 9,8-at. Ezután következett Magyar Zoltán. Izgalomnak nyoma sem látszott rajta, könnyedén, elegánsan, hallatlanul magabiztosan mutatta be azt, amit egyedül ő tud a világon. Orsó, szökkenő’ vándor, majd a róla elnevezett Magyar-vándor, amikor befog a kápa közé — sehol sem rontott, így, mikor gyakorlatát befejezte, vetélytársai — meg sem várva a pontozók döntését — már, gratuláltak neki. Kisvártatva megjelent a_ pontszá.m: 10,00! Másodszor is olimpiai bajnok a Ferenc1- város 26 és fél éves sportolója! A lólengésben egy olimpiai pontot szerzett 6. helyezésével Donáth Ferenc, a talajon Kovács Péter 19,425 ponttal ötödik lett. Tornászaink remekül- szerepeltek, a csapat bronz után egyéni aranyat és fontos pontokat nyertek. Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Pénteken hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Krímben találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná’csa Elnökségének elnökével. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály és1 Óvári Miklós, a KB titkárai, a Politikai Bizottság tagjai és 'Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Vale- rij Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Az olimpiáról jelentjük 2. oldal Válaszol az illetékes 3. oldal Minőségi prémium Lászlófalván 4. oldal Az új árrendszer kockázatai 4. oldal A rádió és televízió jövő heti műsora 5. oldal Sport 7. oldal Piaci körkép 8. oldal Tiltakozó távirat A Hazafias Népfront Országos Tanácsa táviratot intézett a bolíviai katonai juntához; melyben mélyen elítéli a juntának a haladó erőkkel szemben elkövetett véres megtorló akcióit. A HNF táviratában követeli a letartóztatott hazafiak azonnali szabadon bocsátását, az alapvető emberi szabadságjogok- biztosítását és a demokratikus rend visszaállítását. (MTI)' HATEZER HEKTÁR MÁSODVETÉS Hétköznap, vasárnap aratás A búza 41 százalékát takarították be Okkersárga kombájnok hajadnak egymás után a Jánoshalma— Borota közötti, országút menti hatalmas gabonatáblában. Napszállta táján már jókora learatott terület jelzi, hogy a gépek vezény- J lói milyen szorgalmasan dolgoztak egész napon át. •Tóth Ferenc, Tóth László, Fá- bik Lajos, Fajszi László a Boro- tai Mezőgazdasági Tsz négy kom- bájnosa, amióta újból folyamatosan arathatott, 300 hektár búzát vágott le a szövetkezet 700 hektárjából. Csupán tíz, esőtlen nap hiányzik ahhoz, hogy minden termést betakarítsanak a közös gazdaság gabonaföldjéről, ahol cseppet sem volt hiábavaló az idei munka. A kombájnok után a termény- szállítók haladnak, majd a szalmabálázók, akik a befejező munkafolyamatokat végzik a gabona- tarlón. A borotai szövetkezetben is a lehető leggondosabban készültek az aratásra. Ennek eredménye az ütemesen végzett munka, és az, hogy csupán két napig kellett hőlégkezeléssel szárítani a búzát. Az aratás többi napján elég volt, ha hideglevegő-fúva- tással szárították a terményt, mielőtt a magtárba gyűjtötték. A szövetkezet szalmatermésének is megvan a helye. 400 tonna kel-1 a nagyüzemi állattartásnak, ugyanennyi az országos hírű gombatenyészetnek, amelyet bálázott szalmán folytat már évek .óta a közös gazdaság. A háztáji és a szomszédos szövetkezetek állattartása számára is félre kellett tenni 400 tonna szalmát. A gabonaérlelő meleg beköszöntése óta megyeszerte meggyorsult a terménybetakarítás. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály tájékoztatása szerint az őszi árpát az utolsó hektárig levágták. A búzát 38 400 hektárról, vagyis a megyei vetésterület 41 százalékáról gyűjtötték össze. A rozsnak 10, a tavaszi árpának 25 százalékát aratták le e hét végéig. örvendetes, hogy az aratást követő többi munkát is megfelelő ütemben végzik a megyében, így például a szalmának több mint 60 százalékát bálázták és takarították le ,a tarlóról. Megkezdődött a nyári szántás, tarló- hántás. Június 25-ig 6 ezer hektár másodnövényt vetettek az állami és szövetkezeti gazdaságok. Ennek a többsége silókukorica, ami az állattartó gazdaságok téli takarmánykészletét gyarapítja. A csapadékos, párás idő, ami a termény betakarítását az előző • A gabona sütőipari értékének meghatározása egy korszerű berendezéssel, az úgynevezett kalorigráffal történik. A vizsgálat során az indikátorpapíron megjelenik a mintára jellemző adat. időszakban megnehezítette, megsokszorozta a növényvédelem tennivalóit is. A nagyüzemi és háztáji szőlőkben, gyümölcsösökben ez ideig tízszer, tizenegyszer kellett permetezni a különböző gomba- és rovarkártevők ellen. Jól szervezett munkával sikerült megyeszerte visszaszorítani a pero- noszpóra további terjedését. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, a megszervezett hét végi aratási műszakoknak még nagyobb lehet a sikere, mint az előző hetekben. A • termény már nemcsak érettebb, hanem szárazabb is. A gazdaságok ereje is gyarapodott. Az északi szomszéd • országból a napokban megérkeztek a csehszlovákiai nagykürtösi járás mezőgazdasági üzemeinek kombájnosai, akik együtt aratnak a bajad járás dolgozóival, úgy mint az előző esztendőben. A bácskaiak pedig a következő hetekben indulnak pár száz kilométerrel északabbra, hogy viszonozzák a testvéri segítséget a terménybetakarításban. K. A. ' Si TAPASZTALATCSERE CSÁVOLYON Takarmány tár olás jelentős megtakarítással A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben csaknem egy évtizede kísérleteznek a szemes termények tárolásának olcsó, energiatakarékos megoldásával. Hosszú útkeresés után jutottak el az úgynevezett gödörfóliás tárolási módszerhez, vagyis fóliával bélelt árkokban tárdlják a terményt. Először a kukoricával értek el jó eredményeket, majd a kalászos gabonák ily módon történő tartósításával, sőt újabban a lucerna granulátum, más szóval a szárított, préselt lucerna elhelyezésével is. Érthető, hogy nagy az érdeklődés a csávolyi módszer iránt, Az ország minden részéből rendszeresen jönnek szakembercsoportok tanulmányozni. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek termelési eredményeinek növekedésével nem tartott lépést a raktárak építése, tehát veszélyben van a termés biztonságos elhelyezése. Ezért is fontos, hogy keressük az egyszerű, olcsó módszereket. Csávólyon ezt megtalálták. A számítások szerint égy tonna kukorica tárolási költsége tavaly pontosan 90 százalékkal volt kevesebb, mint a magtári elhelyezés esetén. Milyen előnyei vannak ennek a módszernek? Ezt tanulmányozták a közelmúltban a kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek szakemberei is. Ellátogattak a kezdeményező közös gazdaságba. Magony Imre, a területi szövetség titkára hangoztatta, hogy legalább harminc gazdaságbán lehetne alkalmazni ezt a módszert, ami hozzávetőleges számítások szerint 40—50 millió forint megtakarítást jelenthetne. Dr. Babies Antal, a vendéglátó termelőszövetkezet elnöke ismertette a módszer előnyeit. Nem igényel jelentősebb kézi munkát, nincs szükség szárításra. A kukoricát kombájnszáraz állapotban, tehát huszonnégy— huszonhat, akár harmincszázalékos nedvességtartalommal is lehet tárolni. Nem szükséges tisztítani. Az ily módon tárolt termény szellőztetése, átforgatása elmarad, mert ezeket a munkafolyamatokat az eljárás.nem igényli. Ez is jelentős energiamegtakarítást jelent. A hagyományos tárolásnál mindig jelentkezik meny- nyiségi és minőségi veszteség, a csávolyi módszernél ez kizárt. Ez érthető, hiszen a termény nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, oxigénmentes zárt rendszer jön létre. A kombájnérett terményeknél, amelyek utóérésen mennek keresztül, bizonyos oxigénfelhasználás történik és széndioxid keletkezik. Ez a széndioxid a konzerválást megoldja. Tehát szükségtelenné válik a költséges tárolóterek építése. A jelenlegi ' gazdasági helyzetben nem érdemes milliókat költeni erre a célra, amikor rendelkezésre áll egy ilyen olcsó módszer. A szakemberek a helyszínen ■győződhettek meg arról, mennyire bevált a kezdeményezés. Megtekintették a nedvesen, tárolt kukoricát, a légszáraz tengerit, hasonlóképpen a kalászos gabonát. A termelőszövetkezet a korábban veszendőbe ment ocsút is — mint mellékterméket — hasonlóan tárolja és eteti fel a jószágokkal. Legnagyobb meglepetést és sikert a préselt lucerna aratott. A gödörben károsodás nélkül tárolható, ez esetben viszont fekete fóliát kell a borításhoz alkalmazni, hogy a karotintartalmát megvédjék. A bemutatón a termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy tapasztalataik szerint valamennyi kalászos gabona és a kukorica tárolása megoldható ezzel a módszerrel, de árrá is felhívta a figyelmet, hogy gondos szervezettséget és odafigyelést kíván a gödör készítése, a termény betárolása, ugyanúgy a bontás utáni ürítés. A gazdaság bértárolást is vállal a gabonaipartól. Az idei, várható terméseredményeket figyelembe véve, valamint az említett bértárolásiból származó összeget is számítva mintegy 3 millió forint jövedelemtöbbletet jelent a fóliával bélelt gödrökben történő tárolás. Számos üzem határozta el, hogy átveszi a csávolyi módszert. A bajai vízgazdálkodási társulat képviselője vállalta, hogy bármelyik szövetkezet részére elkészítik a kívánt méretben a tároláshoz szükséges gödröket. Az AGRO- KER képviselői pedig ígérték, hogy korlátlan mennyiségben gondoskodnak a szükséges fóliáról. A leírtakon túl az sem közömbös, hogy csökken az állattenyésztésben jelentős hányadot képviselő takarmányozási költség. A szakemberek számítása szerint ugyanis ez az ágaztban 70—80 százalékot tesz ki. Mindebből következik, hogy a csávolyi kezdeményezésnek előnyei szinte felmérhetetlenek. K. S. evőre varva Az idősebbek még emlékeznek arra az időre, amikor a kereskedők hetipiackor kiálltak a boltajtó elé, és onnan köszöngettek az ismerős régi vevőiknek, s aki megállt beszélgetni, szives szóval invitálták, csalogatták: tekintse meg — bizisten vételkényszer nélkül — a most érkezett igen szép és mutatós áruikat. De ne menjünk tlyen messzire, bizonyára nemcsak Kecskeméten ismertek az emberek udvarias eladókat — történetesen két boltnak is a méteráru- részlegén —, akik az utcára is kivitték a végben levő anyagot megmutatni a kedves vevőnek, hogy az a napfényen is éppen olyan szinü, mint •rmilyet elképzelt ■magának. Csak kevesen távoztak üres kézzel az ilyen kereskedő — vérbeli kereskedő — pultjától, nem úgy, mint manapság, amikor előfordul, hogy az eladó rögvest hátat fordít, és kollégáival beszélget, ha kiderül, nincsen, amit a vevő keres. Még jó, ha udvariasan hozzáteszi: nézzen be majd máskor is. Sajnos, mostanában elég gyakran az derül ki, hogy bizonyos színű kelmék, kényelmes sarkú és nem túl drága cipők, kissé molettebb férfire, nőre való keszruhák, bizonyos méretű kamasz- és gyermek- ruházati terméket hiába keresgélünk a boltokban. Mintha megszaporodtak volna a hiányzó cikkek, árufélék, s talán ebből kifolyólag nagyobb a vevőáramlás, de kisebb a tényleges forgalom egyes boltokban és kereskedelmi ágazatokban. A szakemberek sokféle magyarázatot adnak erre a mérséklődésre, s nyilván az okok összetettek, pontosabb elemzést kívánnak. Annyi bizonyos, hogy a lakosság bérből és fizetésből élő legnagyobb réteget az árváltozásokra — ami rendszerint felfelé való mozgást jelent — némi tartózkodással, megfontoltabb válogatással, esetenként a vásárlás elhalasztásával reagál. Az sem titok, hogy a népgazdasági egyensúly megteremtése érdekében sor került bizonyos importáruk, főleg divatcikkek behozatalának mérséklésére, sőt megszüntetésére, ami szűkítette a választékot. Ugyanakkor a hazai gyárak egy része a termékváltás következtében, főleg az export felé fordulva, kevesebbet törődött a hazai ellátással, az igények itthoni kielégítésével. Ügy is mondhatnánk, hogy új helyzet teremtődött, amire a hazai nagykereskedelem és a monopolhelyzetben levő ellátó központok egy része nem tudott kellő rugalmassággal válaszolni. A kereskedő ma már nemcsak közvetítő az ipar és a fogyasztó között, de vállalkoznia kell a termeltető, a piackutató szerepkörre is, ha létezni akar. Főleg a szövetkezeti kereskedelem ismerte fel ezt a helyzetet, bár még csak egy-egy árubemutató formájában, de már látjuk a törekvést a választékcserére, a cikkek bővítésére. Szükség is van rá, hogy végre a kereskedelem elébe menjen a vevőnek. Ha a boltos ma már nem is állhat ki az ajtóba afféle köszönő embernek, de keresnie kell a lehetőségét annak, hogy a nehezebb körülmények között is megtalálja a kapcsolatot a vásárlók legkülönbözőbb rétegeivel. Nemcsak úgy, hogy azt mondja: ez sincs, az sincs, hanem oly módon, hogy adott esetben felutazik a fővárosba, és ott néz körül, ha már a „nagyker” nem szállít pontosan és olyan cikket, amire a vevőnek éppen szüksége van. (Sajnos, tapasztaljuk, hogy a fővárost sokkal jobban ellátják, igen gyakran vidékre nem jut a keresett áruból.) Őszintén szólva, az időszakos árleszállítási akciók nem okoznak túl sok örömet a szolid és komoly vevőnek. ' Aki nem futkosni akar egyik boltból a másikba, lesni, hogy talál még neki megfelelő ruházati vagy iparcikket, hanem folyamatosan és rendszeresen — ha nem is „reklámáron" —, megkapni a boltokban a ma még tartós hiánycikknek számító fehérneműt, harisnyát, zoknit, a nemcsak manökenekre alkalmas szezonális készruhát nyáron és télen egyaránt, hogy legyen mindig női melltartó és hatos méretű fiú- atléta, vagy 1—3-as leánykatrikó, kisebb számú cipő, tartós és divatos farmernadrág a fiúnak, és kordbársony a leánynak, ne kelljen keresgélni a matlaszé, a muszlin, a tisztaselyem, a frottír és flanelt, a gyapjú és a pamut- jersey stb. anyagot. Aztán, hogy megfelelő áron jusson hozzá — ne 20—30 százalékos alkalmi, de 10—15 százalékos állandó mérsékléssel inkább a szezon idején keresett ruházati cikkekhez. S ha lát ezerforintos cipőt, kapjon pár száz forintosat is, olcsó vászonszandált, amiben munkába járhat. Siesta cipőt a gyermeknek, hogy ne legyen lúdtalpa a betét nélküli topánkáktól. A vevőt nem érdekli, hon- n ét, hogyan szerzi, veszi, gyártja, hozatja, rendeli, vagy maga készítteti a kereskedelem az árut, csak legyen. Ha lesz áru, olyan, amilyet a vevő keres, nem kell várni reá a boltajtóban, be fog térni az üzletbe magától is, szívesen. Ahol kedves, figyelmes, udvarias eladók várják. Hisz ez így természetes. T. P. ► Aratás a borotai határban. (Pásztor Zoltán felvételr)
