Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

TuWv

gf ,7/ «y /j

'

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

xxxv. évi. 154. szám Ara: 1,20 Ft

1980. július 3. csütörtök

Ma ülést tart a megyei pártbizottság

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ma délelőtt ülést tart. A végrehajtó bizottság az alábbi napirend megtárgyalását javasolja a pártbizottságnak :

— Tájékoztató a Központi Bizottság 1980. június 24-i ülésén elhangzott nemzetközi kérdésekről.

— Tájékoztató az 1980. évi gazdasági tervek megyei végrehajtásáról.

— Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának megyei tapasztalatairól szóló tájékoztató;

— Különfélék.

Eredményes fél év után a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára

• Szállításra kész elemek.

Ilyenkor, július elején, valamennyi vállalat mérlegeli az első hat hónapban elért termelési eredményét, összesítve az elvégzett és a soron következő feladatokat. A Fémmunkás •Vállalat kecskeméti gyárának dolgozói 'létszáma egy esztendő alatt több mint hatvan fővel csökkent. Ennek ■ ellenére kétmillió forinttal teljesítették túl ez év első felére eső, időarányos tervüket, vagyis megnyugtató eredményekkel a hátuk mögött lépték át a második fél év küszöbét.

— Teljes termelői kapacitásunk le van már kötve megrendelésekkel érre az évre — mondta Horváth János, a gyár igazgatója. — Legnagyobb belföldi partnereink az idén, a Dunai Vasmű, a Ferihegyi Repülőtér és a Paksi Atomerőnrfű, amelyek részére 33 millió forint értékű munkát végeztünk az elmúlt* hat hónap során. A lakás- programhoz kapcsolódva, különböző lakatosipari termékek készültek és készülnek Üzemeinkben, nyolc belföldi építőipari vállalat igényei, megrendelései szerint. Űj termékként kezdtük el gyártani az első fél évben, a billenő garázskapukat, amelyek már kaphatók az Alföldi TÜZÉP Vállalat telepein, s a budapesti mintaboltunkban. Kétségtelen, hogy hamar népszerűek lesznek e termékeink a lakosság — a gépkocsitulajdonosok — körében, s a piaci

.igényekhez igazodva, a jövőben is ^folytatjuk gyártásúkat

— Idei exporttervünk meghaladja a 260 millió forintot. Az első fél év folyamán 130 millió forint értékű, könnyűszerkezetes

műhely- és raktárcsarnokokat szállítottunk szovjet megrendelőinknek. Líbia részébe — ugyancsak új termékként — gyártottuk a daruforgóváz-szerkezeteket, amelyekből hat darab készült el eddig, s további tizenkettő gyártására kerül sor az elkövetkező hónapokban.

— A második félévi termelési tervünk 289 millió forint. A Lenin Kohászati Művek részére a közeljövőben kezdjük el a különféle egyedi acélszerkezetek gyártását, s mintegy 18 millió forint értékű munkát jelent majd, a budapesti Krisztina körúti Crossbar-épület vázszerkezetének elkészítése. Az ötödik ötéves tervidőszak végéhez közeledve,-, egyre fokozottabb az építőipari vállalatok igénye termékeink iránt, s. ezeket az igényeket még a harmadik negyedév folyamán ki kell elégítenünk. Éppen ezért, a jelenleginél lényegesen több dolgozót tudnánk foglalkoztatni, különösen a lakatos és hegesztő szakmákban.

— Idei feladataink mellett már felmértük jövő évi piacainkat, és jelenleg is folynak tárgyalások bel- és külföldi partnereinkkel. Eddig csaknem ötven százalékát kötöttük le megrendelésekkel, jövő évi kapacitásunknak. Továbbá említésre méltó, hogy vállalatunk megvásárolta a FILLOD-szerkeze- tű iskolaépületek kivitelezésének francia licencét Az épületek teherhordó szerkezeteinek gyártását a kecskeméti gyár végzi majd, előreláthatólag már jövőre. Jellegüket tekintve, hasonlóak lesznek ezek a FILLOD-szerkezetü iskolák a nemrég átadott, árpádvárosi óvoda épületéhez, csak többszintes formában, és korszerűbb műszaki megoldásokkal készülnek.

K. E.

SEMMELWEIS-ÜNNEPSÉG KECSKEMÉTEN

Elismerés az egészségügyi dolgozóknak

• Dr. Gubacsi László köszönti a megjelenteket.

Minden esztendőben, Semmelweis Ig- nácnak, a kiváló magyar orvosnak emlékét állítva, megrendezik az orvos-egészségügyi dolgozók hagyományos Semmelweis-ünnepségét. Az országos megemlékezés után tegnap került sor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a megyei ünnepségre, amelyen részt vett Kelle György, a megyei pártbizottság munkatársa és Princz László, az SZMT titkára.

Dr. Gubacsi László, a megyei tanács osztályvezetője köszöntötte a mgjelenteket, és rajtuk keresztül Bács-Kiskun valamennyi orvosát és egészségügyi dolgozóját, majd dr. Bruncsák András főorvos, a szakszervezet megyebizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet.

A szónok többek között a kö- v étkezőket mondotta:

— Negyedszázada már, hogy születésnapján minden évben, Semmelweis Ignácra emlékezünk, akit az utókor „az anyák megmenfcője” jelzővel tüntetett ki, s akinek személyisége egy sorban szerepel az egyetemes tudomány legjobbjaival.

Semmelweis Ignác ismerte fel kora járványszerűen pusztító betegsége, a gyermekágyi láz lényegét, és felfedezésével egy- időben dolgozta ki a betegség megelőzésének módját is. Rámutatott. a fertőzésmpntesség (a non infectio) elvének fontosságára, és megajándékozta az emberiséget az orvostudomány nagy eszméjével, a megelőzés gondolatával.

Semmelweis előtt — mondotta a továbbiakban — akadtak már olyanok, akik a betegség lényegének egy-egy részletét megsejtették, de az ő érdeme, hogy a betegség érzékelhető, anyagi valóság, éppen ezért megismer- ,hető. A lángelme éleslátásával állapította meg, hogy a pusztító gyermekágyi láz oka fertőzés. A vizsgáló orvos keze viszi azt a felsebzett szülőutakon át az anya szervezetébe, így a szülő nők vérmérgezésben halnak meg. Ettől kezdve Semmelweis az elérhető legnagyobb higiéniát, a kéz gondos tisztán tartását követelte meg, s rövid időn belül a gyermekágyi láz miatti halálozás minimálisra csökkent. Semmelweis a nagy felismerés után úgy hitte, hogy a gyermekágyi láz megelőzése .megoldott. hiszen felfedezésének eredményei annyira kézenfekvők, hogy nincs szükség elméletének újabb további bizonyítására.

De nem így történt. Felhördültek a korabeli tekintélyek, akik hiúságból, emberi gyarlóságból nem tűrték, hogy az évszázados tanokát, begyepesedett doktrínákat egy névtelen, fiatal orvos egyszerre csak felrúgja, és gúny, később támadás, majd üldözés lett fizetsége. A sokáig meddőnek tűnő küzdelem. bizonyára hozzájárult tragikus halálához, amely Semmelweist az orvostudomány mártírjainak sorába emelte.

Amikor Semmelweis Ignácra emlékezünk, az ő géniuszának, humanizmusának áldozunk azzal, hogy egyben a mai magyar egészségügyről. saját gyógyító és megelőző munkánkról is szólunk.-A mi szocialista egészségügyünk hatalmas történelmi vívmány, amely 35 esztendőn át szakadatlanul fejlődve tölti be hivatását. Népünk egészségügyi ellátottsága nemcsak a rég- vagy közelmúlthoz képest javult ugrásszerűen de sokkal többet és jobbat nyújt az állampolgároknak, mint a legtöbb fejlett ország egészségügyi szolgálata. Nemzetközileg is jelentősek és elismertek szocialista egészségügyünk alapelvei, amelynek a legfontosabbika az, hogy az ellátás állami feladat, mely mindenki számára hozzáférhető és ingyenes. Ez önmagában is a lakosság életszínvonala alakulásának fontos tényezője.

Egyéb feltételek mellett az egészségügyi ellátás is jelentős szerepet játszott abban, hogy gyakorlatilag sikerült a fertőző betegségeket. a tuberkulózist felszámolni, a csecsemőhalandóságot minden korábbi szint alá szorítani, s hogy az előzőeknél gyorsabb ütemben növekedik a születéskor , várható élettartam.

Az előadó áz‘. egészségügy eredményeinek számbavétele után arról is szólt, hogy az ellátás fejlődése mellett feszültségek és ellentmondások is keletkeztek. Egyrészt a társadalmi élet más terein elért fejlődéssel az egészségügy nem tudott lépést tartani, ellátási teljesítőképessége több területen elmarad az igényektől. Másrészt a kibontakozott és megvalósuló társadalmi folyamatok hatására az átalakuló tulajdonviszonyok, élet- és munkakörülmények. a családi és emberi viszonyok terén végbement gyökeres átformálódás az életmód alapjainak és összetevőinek átcsoportosulása egyúttal rendkívüli terhelést is jelent az emberek számára. Előtérbe kerültek az ideg-, a szív- és érrendszeri ártalmak, a légző-, mozgásszervi és daganatos betegségek. munkahelyi és közlekedési balesetek. valamint a népbetegségnek számító alkoholizmus. Komoly figyelmeztető jel

az utóbbi években a középkorú férfiak halálozási arányának növekedése.

Az egészségügy előtt álló feladatok az MSZMP XII. kongresszusa határozatában így fogalmazódtak meg: „A következő években gyorsabb ütemben kell javítani az egészségügyi ellátást különös tekintettel az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére." Ezek a feladatok megkövetelik az alapellátásban folyó munka kielégítő szakmai színvonalát; bővíteni kell a körzeti orvos gondozói tevékenységét, amihez biztosítani szükséges a személyi és tárgyi feltételeket.

A szervezeti korszerűsítéssel el kell érni, hogy a kórházakban szakmailag indokolt mértékben és körben létrejöjjenek a folyamatos üzemelés és a fokozatos betegellátás feltételei.

Korszerűsíteni szükséges az egészségügyben is az irányító munkát, és azt is, hogy az ellátás fejlesztésére fordított beruházási összegek célszerűen és maradéktalanul kerüljenek felhasználásra.

Fontos feladatunk' az egészségügy szocialista vonásainak erősítése. Ezért, és a gyógyító-megelőző munka további javítása érde(Folytatás a 3. oldalon.)

0 Dr. Bruncsák András ünnepi beszédét mondja.

Letagadhatatlan igazság, hogy a napi munka után legtöbbünk a pihenésnek, a kikapcsolódásnak gyújt tömjént. Erre a nyár különösen sok lehetőséggel szolgál. Hogy csak egyet említsek: lehet strandra járni. A fényözönbe keveredve, vissza lehet követelni magunknak egy darabkát — egy pokrócnyi gyepet, egy árnyékos fát, néhány köbméternyi vizet — a természettől, amitől bizony elég messzire szakadtunk.

Hogy azután ki mennyit fog fel és szív magába az őt körül- özönlö áldásból — embere válogatja. És ha nem a természetre, hanem a társadalomra gondolunk, ott is embere válogatja, hogy ki, mit, hogyan és milyen módon tesz magáévá.

És a strandolok látványa tanulságos ilyen szempontból is. Főként akkor, ha nem a röppenő labda után nyúló, kacér lánymozdulatokat tüntetjük ki figyelmünkkel elsősorban, és nem is az aprópénzüket csörgető kártyázókat vagy a sörösüveget emelgetőket, hanem például az olvasókat.

Számba véve, hogy körülöttünk hányán nézegetnek valamilyen divatlapot, hányán fejtenek keresztrejtvényt, s lapoznak ócska krimit vagy komoly, értékes irodalmi müvet — ezt számba véve megállapíthatjuk ami már máshol, az élet és a pihenés, a szórakozás más színterein is feltűnt, vagy feltűnhetett volna: sokan szeretnek kikapcsolódni úgy, hogy közben nem kapcsolják be magukat sehová, semmibe.

Általában és egyre sűrűbben tapasztalható, hogy az emberek pihenés címén vagy a teljes tunyaságba, tompaságba süppednek, vagy csupán szórakozni akarnak. Akár könyvet vesznek a kezükbe, akár filmet néznek, akár egyebet csinálnak az ilyen emberek, egy a törekvésük: az, hogy nekik, maguknak semmit ne kelljen csinálniuk, hanem csak „csiná- lódjék" velük valami, legyenek részesei valami számukra kellemesnek, mely részvétel azonban semmi aktivitást sem kíván tőlük.

Hosszan beszélhetnénk arról, hogy a különböző kulturális

intézmények — ezek sorában is különösen a televízió — miként elégíti ki az ilyesféle igényeket, s hogy ezzel egyidejűleg miként szüli, termeli újra ezeket az igényeket, elnyomva és elsorvasztva másfajtákat, miáltal egy sajátosan egy kaptafára gyúrt szórakozásélmény rakódik le a tudatokban.

Érdekes volna ilyen szempontból elemzés tárgyává tenni most a televíziónak, a moziknak és a színházaknak a müsorpólitikáját; de ezt már sokan és sokszor megtették, más helyütt. Célszerűbb lesz talán, ha azon tűnődünk el néhány mondat erejéig, hogy vajon milyen okokra vezethető vissza ez az igénytelenség, ez a minden szellemi erőfeszítéstől irtózó, kényelmes szemlélet?

Félreértés ne essék: megértem, ha a munkában elfáradt emberek pihenésre, kikapcsolódásra vágynak, s a szabad idejükben valami mással próbálnak foglalkozni. Csak azt furcsállom és fájlalom, hogy soka n — tudatosan/ — valami eleve tartalmatlan időtöltést választanak. Azt fájlalom, hogy sokakban még minidig nem ért meg az ellenkező előjelű felismerés: az, hogy a szabad idő legalább annyira kitölthető értéket termelő tevékenység, mint a munkaidő. K. J.

• Könnyűszerkezet-gyártás (archív felvételek).