Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-22 / 170. szám
1980. július 22. • PETŐFI NÉPE • i EGY PANASZ NYOMÁN SZAKMÁRÓL ____________ Ne héz maradéktalanul eleget tenni... Csaknem fél évvel ezelőtt a kalocsai járási pártértekezleten Vén Ferencné, a Szakmár községi pártvezetőség nőfelelőse a község jobb áruellátása, főleg azonban a boltoknak a vásárlók igénye szerinti nyitvatartása érdekében emelt szólt. Az észrevételt annak idején, a nőfelelős bemutatásakor lapunkban is közöltük. A pártfórumokon csakúgy, mint a falugyűléseken és egyéb ösz- szejöveteleken elhangzó közérdekű javaslatokra, jobbító szándékú észrevételekre,' az azokban érdekeltek a_ dolgok rendje szerint nemcsak odafigyelni, de a szükség és a lehetőségek szerint cselekedni, intézkedni is kötelesek. Annál meglepőbb volt, fíógy a közelmúltban szerkesztőségünkhöz'küldött levelében Vén Ferencné megismételve a pártértekezleten hangoztatott panaszt, „a tulajdonképpen kicsinek tűnő, de annál bosszantóbb probléma megoldásához” kérte segítségünket. Lehetséges, hogy a környező községekével együtt Szakmár kereskedelmi ellátásáért is felelős kalocsai áfész vezetői ennyire közömbösek, érzéketlenek lennének a lakosság gondja iránt, hogy február óta nemhogy orvoslást nem találtak, de még csak válaszra sem méltatták a közösségi gond szóvivőjét? Még ha netán nehézségekbe ütközik is a megfelelőbb nyitvatartás megoldása. Vajon miként jelentkezik a gyakorlatban, mi húzódik meg a járási székhelytől tíz kilométerre levő ezerhatszáz lakosú 'község dolgozóinak panasza mögött? E kérdéstől sarkallva kértük fel Hrebik Ferencet, a MÉSZÖV elnökhelyettesét, legyen szövetségesünk a panasz helyszíni kivizsgálásában. Az üzletet s a boltosokat pártolók Hétköznap délelőtt, kevéssel kilenc óra után. Napsütés, derűs mondhatni végtelen nyugalmat árasztó falusi hangulat. Járókelőt csak elvétve látni. Szemközt íme» egy középkorú nő érkezik, megtömött táskájából néhány vekni kandikál ki. — Megvolt a bevásárlás ? — Meg. Egy kis cukor, kell a befőzéshez, tej és kenyér. Jól sütnek Kalocsán, nagyon szeretjük, persze, ha friss,.. Röviddel később a túloldali járdán egy idős néni mellé szegődünk. — A boltba tetszik igyekezni? — Oda én, csak kapjak kenyeret, mert a kisboltba’ már nem volt... Az előbb látott veknikre utalóan, tápláljuk a reményt az idős asszonyban, akitől — elkísérve őt az üzletbe — az áruellátás, s a bolti nyitvatartás felől egyaránt megkérdezünk.. Véleménye szerint nincs itt hiba. Reggel héttől délután háromig nyitva tartanak, jóit a boltosok. Csakhogy ma a háziboltban gyorsan elkelt a kenyér, s öreg lábainak kicsit messze van a vegyesbolt. Megérkeztünk. A félig önki- szolgáló rendszerű üzletben két- három gyerek és néhány felnőtt vásárol. Gyűlik a kiválasztott portéka a műanyag kosarakban, amelyekből nemigen hiányzik a tej és a kenyér. Miközben Hrebik Ferenc az üzlet kínálatát tanulHáromezer fiú és lány érkezik az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda különvonatain és autóbuszain július 25-én a XIV. szegedi ifjúsági napokra. Az ünnepi megnyitót az újszegedi szabadtéri színpadon nézhetik végig a fiatalok, s képviselőik három napra átveszik jelképesen a város kulcsát. Este megtekintikVer- di Falstaff című operáját. ‘Az ifjúsági napok eseményei másnap a Tisza-parton folytatódnak. Megtekintik a Szegedi Ipari Vásárt, majd a folyóparton vásári komédiák, valamint népi együttesek műsora szórakoztatja a vendégeket. Este a szabadtéri színpadon Páskándi Géza Kálmán király című drámáját láthatják, majd utcabálon vesznek részt. A KISZ utazási irodája az ifjúsági szövetséggel karöltve útjára Indította új tömegsportakcióját, aranyjelvényesek ötpróbája elnevezéssel. A vállalkozó kedvű fiatalok négy feladat sikeres teljesítésével indulhatnak az értékes nyereményekért. Nemrég a Velencei-tó körülfutásával 368-an teljesítették az első próbát. Az Expressz kirendeltségein jelentkezhetnek nzpk, akik augusztus mányozza, jómagam a folyamatosan cserélődő vevőknél tudakozódom. A válaszok készségesek, s egyértelműen a boltot és a boltosokat pártolók. Ami a háztartásban naponta kell, az élelmiszertől a seprőig, cérnáig s a gombig, vagy éppen az iskolai füzetig és ceruzáig szinte mindent megtalálnak. Még bádog etetővályút a háztáji jószág számára és zöldségvetőmagot is. S, hogy a nyitvatartás megfelelő-e? ^Hogyne. így szoktuk meg” — felelik egybehangzóan. Nem len- ríe-e jobb, ha délelőtt négy órát, majd délután hét óráig ismét nyitva tartana az üzlet? „És mi lenne akikor a boltosokkal, akiknek ügy is épp elég, mert kevesen vannak? Még majd bezárna az üzlet” — vetették ellen a megkérdezett vásárlók. Az eladók elégedetlenek Kedvére akartak járni talán a pult mögött, illetve a pénztárnál ügyködő bolti dolgozóknak? Az utóbbiak ugyanis kevésbé elégedettek. Rossznak mondják az ellátást például a vegyi árukból. Kellemetlen számukra, hogy a polcokon sorakozó, jelenleg éppen hatféle mosópor között nem minden vevő találja meg a kedvére valót. „Befőttet egyáltalán nem kapunk, többször előfordult, hogy búzadarát és réteslisztet elfelejtettel szállítani Kalocsáról, vagy éppen Kiskunhalasról. Ami külön is 'bosszantó, itt a nyár, faluhelyen nagyon kéne, de nincs légyirtó. És képtelenség beszerezni ...” Egyébként a 650 ezer forint értékű készletet forgató, havi 400— 500 ezer forint forgalmú üzlet vevőszolgálatát — nehezen nélkülözve a gyermekgondozási segélyen levő három munkatársukat — négyen látják el. A déli órákban megszakított, s késő délutánig való nyitvatartást emiatt, s a két bejáró dolgozó miatt is megoldhatatlannak tartják. Nem tudják vállalni. És állítják, igény sincs rá. Pár éve, amikor teljes eladói létszámmal megpróbálkoztak vele, a napi bevásárlás 14 óráig igencsak lebonyolódott. A délutáni nyitvatartás ideje alatt nagy eredménynek számított, ha a forgalom megközelítette az ezer forintot. Mint említették, legfeljebb a tsz tésztaüzemében dolgozó asszonyoknak, akik 14 órakor fejezik be a műszakot, ki- porciózott a bevásárlási ideje. Közülük is azoknak, akiknél nincs nagymama. Arra azonban külön is gondosan ügyelnek, hogy a napi tejhez, kenyhérhez hozzájussanak. Félreteszik a számukra. Panaszra okot, tudomásunk szerint nem adtak. A tanácsnál így látják A helyi tanácsnál jöttünk célját megismerve, Szabadi Gusztáváé vb-titkár mondja. — A vb éppen a múlt héten tárgyalt a község kereskedelmi ellátásáról. Az áruellátást kielégítőnek ítélte meg. Legfeljebb a kenyérrel kapcsolatban vetődik fel probléma. Szombatonként kiszámíthatatlan a bolti rendelés. Közel van Kalocsa, a hét .végi napon sokan ott veszik meg a kenyeret, emiatt előfordul, hogy ami mennyiség éppen, hogy elég az egyik szombaton, a következőn ott marad az üzletben. A bolt 9—10-én vállalkoznak a' Balaton átúszására, Tihany és Füred közölt: 2 óra alatt kell megtenniük a 4 km-es távot. Szeptemberben az evezősök állnak rajthoz: a Szentendrei sziget megkerülésére vállalkoznak tíz óra alatt 70 km-es szakaszon a fiúk. hétórás' versenyben 40 km-es távon pedig a lányok. Ezt követi az ötórás kerékpáros túra ugyancsak szeptemberben: Győrött,- a Velencei-tónál. Debrecenben és Szegeden egyidő- ben tartják a sportrendezvényeket. A Kilián-telepi Expressz táborban ezekben a hetekben a vitor- lásdeszka-tanfolyamokat irányítanak szakképzett oktatók e kevésbé ismert sportág népszerűsítésére. A pilisi parkerdőgazdaság „jurtatáborában” hetenként váltják egymást az általános és középiskolások csoportjai. Az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi hozzájárulásával augusztus végéig kedvezményes áron üdülhetnek a diákok. A vakáció idején 24 ezer középiskolás nyaralhat az Expressz ifjúsági táboraiban az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával. (MTI) nyilvatartását azonban egy szó nem sok, annyi kifogás sem érte. Pedig a vb tagjai igencsak jól ismerik a lakosság véleményét. A témát különben ismerem, a tsz központjában dolgozó nőknek jelent nehézséget a bevásárlás. Ezt áthidalandó, a közös gazdaság egy nyugdíjas asszonyt foglalkoztat. A néni kézbesítés mellett, az irodában dolgozóknak is segítségére van a bevásárlásban. A tsz-ben tartják a véleményt Utunk a Petőfi Tsz központjába vezet. A szakemberként itt dolgozó Vén Ferencné megismétli a panaszt. Azt, hogy milyen bosszúság, ha délután ötkor előáll a gyerek; betelt az iskolai füzete. ha munkaidő után derül ki, hogy hiányzik a főzéshez valamilyen kellék, például a só. fűszer. A szomszédasszonyban maradna a reménye, ha ... Csakhogy nála is elfogyott, az üzlet pedig zárva. Vén Ferencné csodálkozik, miután elmondjuk a boltban, s a községben szerzett tapasztalatainkat és közli: bárkit kérdezzünk meg a tsz-központban dolgozók közül, megerősítik véleményét. A ’té.sztaUzemben hasonlóan. S ez már mintegy száz nődolgozó. Bár a tsz vezetősége belátó, ahogyan tud, segít a gondon, de a délutáni nyitvatartás mégiscsak a kalocsai áfész dolga lenne... A tsz, s egyben a községi párt- vezetőség titkárának, Dán Péternek vélekedése megegyezik Vén Ferencnéével. Nyomatékként egy levélmásolatot is mutat. Az üzlet osztott nyitvatartásának tárgyában még április 29-én küldte el dr. Látó Sándornak, a kalocsai áfész ügyvezető elnökének. S mint mondja, azóta sem intézkedés, sem válasz... A kör bezárul Vajon erre milyen magyarázattal szolgál, mit hoz fel mentségére az áfész elnöke? Dr. Látó Sándor előbb meg- hükkenten néz, majd megjegyzi: — Nem értem. Igaz, hogy levélben nem válaszoltunk, mert nem tartottuk szükségesnek, hiszen nem múlik el hét, hogy szót ne értenénk a szakmán vezetőkkel, így Dán Péter elvtárssal is. Ismerik a nem egy vonatkozásban közös problémáinkat. Az osztott nyitvatartás azonban korántsem olyan égető gond, mint amilyennek feltüntetik. Egyszer a tanács kérésére tettünk kísérletet rá, hogy a két üzlet egymást váltva délelőtt, illetve délután tartana nyitva. A 14. számú házibolt vezetője azonban közölte, inkább felmond, mintsem a délutáni forgalom esetlegességét vállalja. Abból nem élne meg. A miskei Március 15. Tsz kis házibolt üzemeltetésével segített a hasonló problémán. A szakmán Petőfi Tsz nyugdíjas asszony foglalkoztatásával hidalja át a gazdaság központjában dolgozók csoportjának gondját. Mindenesetre megtesz- szük az osztott nyitvatartást szorgalmazók viszonylag kis körének megnyugtátására, hogy a közeli napokban tételes igényfelmérést végzünk. S ha ez meggyőződésünkkel ellentétes tapasztalatra vezetne, munkaerő híján a tsz-szel- közösen kell majd keresnünk a megoldás módját. Perny Irén Költözik a Kéziszerszámgyár A Kéziszerszámgyár ipari láncgyára, amely elsősorban ipari és mezőgazdasági görgős láncokat készít, 19fil. december 31-ig Budapest híres mun'káskerületéből, Angyalföldről áttelepült Püspökladányiba. A gyár négy másik (izemmel 1959-ben kapcsolódott össze és azóta a kéziszerszámgyár egyik egységeként dolgozik. A Püspökladányban most épülő műhelycsarnokba már csak azoknak az ipari és mezőgazda- sági görgős láncoknak a gyártását helyezik át, amelyekből évről évre egyre nagyobb mennyiségben rendelnek a gyárak és üzemek. Itteni gyártásuk műszaki színvonalát új gépsorok munkába állításával emelik. A költözködés befejezéséhez közeledve, hagyományos termékükből, az ipari szemesláncokból az utolsó méterek kerülnek le a gyártósorokról, az új telephelyre ennek a berendezéseit már nem szállítják át Azért döntöttek így, mert ennek a terméküknek, amelynek skálája a kézilánctól kezdve kiterjed egészen a hajóláncig, az áttelepítése már gazdaságtalan lenne. (MTI) Az Expressz nyári programjai látogatás a munkásőrségnél Rajparancsnoki tanfolyam Kiskunhalason Az országban elsőként kezdték el azt a kéthetes tanfolyamot a munkásőrség megyei parancsnokságán, amelynek célja a rajparancsnokok alapos kiképzése. Ezt a továbbképzést látogatta meg Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Cserháti László, a munkásőrség' megyei parancsnoka. Budai József, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, tájékoztatójában elmondta, hogy másfél év alatt kicserélődött a megyében a rajparancsnokok 45 százaléka. Egy nagyon is erőteljes fiatalítás' kezdődött, ám az új rajparancsnokoknak olyan alapozó képzést kell kapniuk, amelynek birtokában sikeresen oldhatják meg feladataikat. Az első és talán a legnehezebb feladat volt a megjelenés biztosítása, hiszen a rajparancsnokok általában a gazdasági életben is kulcshelyzetet töltenek be. Szerén cséré, a pártalapszervezetek segítséget nyújtottak ehhez, s csupán azok a rajparancsnokok nem jöttek el, akik helyettesítését képtelenek voltak megoldani. (Az ő továbbképzésük is biztosított lesz, ugyanis későbbiekben más megyékben szerzik meg az ismereteket.) A rajparancsnokok alapozó tanfolyama jelentőségét az adja meg, hogy ők azok, akik közvetlenül foglalkoznak a munkásőrökkel. Ezért az országos parancsnokság határozta meg a tematikát, hogy egységes legyen valamennyi munkásőregységnél. Az alapos felkészülésre jellemző, hogy ,a megyei parancsnokság hivatásosokból 27 előadót biztosított, akik osztályfőnökök és témafelelősök is. A rajparancsnokok rendkívül jó elhelyezési körülmények között — a kiskun- halasi Szakmunkásképző Intézet kollégiumában laknak és tanulnak — szerzik meg az ismereteket. A tanulnivalók háromnegyed részét kint a terepen, egynegyed részét pedig tanteremben sajátítják el, s módszertant is kapnak az ismeretek továbbadásához. A munkásőrségben egyre inkább növekszik a rajparancsnokok szerepe, hiszen ők tartják a részfoglalkozásokat a lőkikép- zésben a szolgálati csoportoknál. Ezen a továbbképzésen külön dolgoztak ki szemléltető eszközöket, hogy az anyag minél inkább megmaradjon a számukra. A szabad időt is kulturáltan töltik el. Sportvetélkedők,' kulturális rendezvények, múzeumlátogatások teszik könnyebbé a napi nyolcórás foglalkozást. A szolgálati kiképzésben elsőként a rajparancsnokok alapvető feladatait ismerik meg, majd módszertant kapnak arra vonatkozóan, hogyan kell tartaniuk a kapcsolatokat a pártalapszerve- zetekkel. Alkalmunk volt egy elméleti foglalkozásra is betekinteni, ahol az előadó a már megtartott előadás alapján részletesen visszakérdezte a rajparancsnokot. Érdekes volt hallani, hogy az egyik rajparancsnok milyen megalapozottan határozta meg helyét és szerepét a gazdasági- életben és természetesen a munkásőrségben. A terepfoglalkozás során sikerült megismerkednünk Luckmann Péter foglalkozás vezetővel, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz .vezetőjével, aki mint munkásőr kiválóan megállja a helyét. 0 gyakoroltatta a rajparancsnokokkal a tűzparancs kiadását. Őszintén szólva egy jól képzett honvédtiszt alaposságával, szakmai tudásával végezte a munkát. A tereptan-foglalkozáson Petek Olivér a vázlatkészítésre tanította a rajparancsnokokat. Jó volt hallani, hogy nem csak a táblán kívánta meg a pontos rajzot, de visszakérdezéssel, a terepre történő átültetéssel is „vizsgáztatta” a rajparancsnokokat A látogatás végén Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára — aki a foglalkozások szüneteiben barátságosan elbeszélgetett a munkásőrökkel — a -következőképpen summázta tapasztalatait: „Nem kis dolog az, amire a munkásőrök, a rajparancsnokok vállalkoztak. Ezen a tanfolyamon komoly és fontos munka folyik. Véleményem szerint nagy jelentősége van annak, hogy a munkásőr raj-parancsnokok megszerezzék a kellő elméleti és gyakorlati tudást megalapozzák a következő kiképzési és, tennivalóit. A előadók jól felkészültek, a tárgyi feltételeket biztosították. A hátralévő munkához sok sikert kívánok”. Gémes Gábor MENNYI AZ ANNYI? Nyári fagylaltlesen Besenyei Zoltánnal, a kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi csoportjának főelőadójával az élen, együtt van a csoport, most már el lehet mondani, mit csinálunk. Gyors sza- vak peregnek, olyan, mintha egy krimi utolsó negyede kezdődne, pedig csupán fagylaltellenőrzésre indulunk. Az előzmények megérdemelnek egy rövid visszapillantást. Szemmérték ? Múlt héten szerkesztőségünk belpolitikai rovatához panasz érkezett: „Kevés krémfagyit kapunk három forintért. Ha a gyerekkel együtt megyek, talán még meg is van az adag, de ha egyedül küldöm, alig van valami a tölcsér-alján __” Mócza Imre, a vá rosi tanács csoportvezetője hajlandó volt megszervezni a próba- vásárlást A választás a széche- nyivárosi Szarvas étterem büférészlegére esett, nem egészen véletlenül. Részint mert itt él a legtöbb lakótelepi gyerek, részint azért, mert a panasztevők a Szarvas egyik fagyiárusára pa- - naszkodtak. Közben megtudtuk, amit szükséges volt feljegyeznünk: egy kiló krémfagylalt :30 forint, a szokásos három forintért tehát 10 deka jár. A gép azonban nem automata, ezért teljes egészében a kezelő gyakorlatán és szemmértékén múlik, 'hogy tíz deká-e a három forintos adag ... Bár úgy tűnik,. kis jelentőségű az ügy, hiszen pár deka hiány csupán filléreket jelent, de ez nem igaz, hiszen, ha például a hentes téved egy dekát a vevő kárára, ezer forintos büntetésnél nem kap kevesebbet. Márpedig a fagylalt is árucikk, ha ném is olyan fontos, mint a -marhahús... Mi is mérünk Mindenki megkapja a beosztását. A főszereplő két kislány: Marton Emese és Csapó Ildikó. Tízévesek, imádják a fagylaltot, no meg persze a „kalandot” — cseppet sem izgulnak. Egyikük 4,50- ért, tölcsérbe, másikuk 15 forintért, üvegbe vesz fagylaltot. Mi feltűnés nélkül követjük őket, s a végén lemérjük az adagokat, van-e hiány. Mikor elindulunk, a kereskedelmi csoport társadalmi ellenőre, Stefán Lajos felsóhajt: — Azért én annak örülnék legjobban, ha minden rendben lenne... Egymásra nézünk, bólintunk. A bejárat előtt állunk meg, fél szemmel a lányokat lessük, most szolgálják ki őket. Ráérősen közelednek, de nem nyúlnak a fagyihoz, megbeszéltük. — A vezetőt küldje ide, legyen arról beszélgetünk, mennyi a for- Igálom. Estére teli a persely aprópénzzel, 1800 forintot is kiszedtek már belőle. Ez jó pár vödör fagylaltot jelent. Néhány kérdés azonban megoldatlan. És ha több? Ahhoz ugyanis, hogy a tízforintos kivételével minden érme belief érjen, el kellett távolítani azt a pöcköt, ami megakadályozza, hogy gombnyomás előtt a tartályba ürüljön a pénz, így, -ha valaki átveszi a szolgálatot, de* a vevő a váltótársnak fizetett, már nem látja, mennyi fagyit mérjen. Körülményes a -kérdezés is, mert a kiadó ablak lent van, külön le kell hajolni, ha beszélni akar az eladó és a vevő. Az utcán is, itt bent, az üzletben is nagy a zaj, az elhallás veszélye fönnáll. Figyelem közben az árusítást. A szemmérték és a gyakorlat a fontos: csak nagyjából minden tizedik fagylalt -kerül a mérlegre, de inkább a vevő javára van eltérés. Fölmerül persze a kérdés, hogy szabályos-e ez, hiszen így meg az étterem károsodik, de mit lehet tenni? Ahogy figyelem, 2—3 dekánál kisebbet nem nyom a gép. Ha kevesebb, persze tesznek hozzá, de a többől hogyan vegyenek, le? Kiskanállal? Nem lenne ízléses -látvány... (Mellesleg: in- káíbb -több legyen, mint kevesebb az adag, ezért senki sem panaszkodik...) Elköszönünk, aztán kint megállunk egy percre. — Hát én csak azt mondom — fújja ki magát a főelőadó —, hogy soha rosszabb eredményt ne kapjunk. Én pedig azt gondolom, itt az ideje, hogy elhozzam kislányomat az óvodából. Hazafelé menet kezébe nyomok -három forintot, vegyen érte fagyit. Csillogó szemmel, büszkén táncol vissza. — Nézd, apu! Nézem. Lefogadnám, hogv legalább 15 dekás az adag... Így legyen mindig, mindenkinek. Ballal József • Félautomata megoldás. Kulcsa: szemmérték és gyakorlat... • Bőven megvan az adag. szives — intézkedik Besenyei Zoltán. Eltelik vagy két perc, mire Kovács József kisiet az irodájából, a pénzszámlálást nem hagyhatta aibba. Mérlegre tesszük a fagylaltot. Az üvegbe 50 helyett 53 dekát eresztettek, bőven mértek. A tölcsérben 15 helyett csak 12 deka van. Ki adta? Elkövettünk egy hibát: egyikünknek be kellett volna menni, hogy figyelemmel kísérje az árust. Kiderül, éppen váltás volt, s egy percen belül hárman is adta-k fagyit. Komonyi Ottilia vállalja, hogy talán ő volt, de — erre hárman vagyunk tanúk — mégsem lehetett, mert akkor vette át a posztját, amikor beléptünk. A kislányok is -bizonytalanok, így, tekintettel arra, hogy együtt vásároltak, s hogy a többlet, illetve a hiány kiegészíti egymást, Besenyei -hajlandó elnézni az ügyet egy figyelmeztetéssel. Stefán Lajos is egyetért. (Csak zárójelben: külön tiszteletem Komonyi Otti- liáé, aki hang nélkül vállalt olyasmit, ami meggyőződésem szerint nem is az ő hibája volt.) Felenged a nyomott hangulat,
