Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
....................................... 19 80. július 18. •; PETŐFI NÉPE • 5 VÍ1 áanéjet ■■■■—■■ értelmes cselekvés A világnézet a világ egészére vonatkozó személyes nézetek, eszmék, fogalmak, képzetek rendszere — tanítja a filozófia. Más szóval a világnézet az emberi lét, a társadalmi cselekvés tudatos vagy ösztönös vezérlő eszméje, melynek létrejöttében és fejlődésében az egyén osztályhelyzetének, illetve a mindennapi társadalmi élményeknek befolyásoló, sőt meghatározó szerepük van. Minden felnőtt embernek van — többnyire jól kitapintható, ám eltérő fejlettségű — kialakult világnézete; az ifjúságé viszont fejlődőben van. Egyetlen társadalmi rendszer számára sem közömbös, nekünk sem az, hogy milyen — idealista vagy materialista — világnézetet tesz magáévá a fiatalság. Csak hát a világnézeti nevelés százszor nehezebb feladat az Ismeretközvetítésnél, mivel az élet mindig bonyolultabb, mint a valóságot könyvekbe foglaló elméletek. Következésképpen nem elegendő a fiatalokkal leckeszerűen elsajátíttatni a marxizmus eszmerendszerét. Hogy miért? Egyrészt számolnunk kell azzal, hogy a gondolkodás mindig késve követi — és nem is automatikusan — a társadalmi létben bekövetkezett változásokat, másrészt a környezet, a család, a hagyományok, a különböző ideológiai és magatartásbeli hatások is akadályaivá válhatnak a tudományos világnézet kialakulásának. A nevelés egységes folyamat ‘Hadd emlékeztessünk egy alapvető pedagógiai igazságra: A nevelés egységes folyamat — akár intézményes iskolai keretek között folyik, akár az ösztönös társadalmi hatások összességét értjük rajta — ennélfogva az emberformálás területei nincsenek körülárkolva. Az is sajátos vonása a nevelésnek, hogy a világnézet fejlesztése a pedagógiai feladatok rangsorában mindig előkelő helyen áll, az általános iskolában éppen úgy, mint a felsőfokú oktatásiban. Végeredményben mindenfajta képzési feladat a világnézeti nevelés erővonalainak mentén rendeződik el. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen a fő cél itt is, ott is ugyanaz: aktív, közösségi életet élő, szakmailag jól képzett fiatalokat nevelni a társadalomnak. A világnézeti nevelés állandóan időszerű teendő, melynek tartalma megegyezik Kádár Jánosnak a párt XII. kongresszusán elhangzott szavaival: „Vezérlő eszmét, életcélt kell adni az ifjúságiak. De annál nemesebb célt. mint a szocializmus, nem tudunk ajánlani.” Kortársa lenni korunknak • Roppant izgalmas kérdés, hogy a fiatalok < miként tekintenek az általunk javasolt útra, avagy milyen is a mai ifjúság. Napjaink ifjúságát mindenekelőtt az jellemzi, hogy alaposan tájékozott, cselekvő résztvevője akar lenni korunknak. E nemzedék világnézeti arculatának lényeges vonásait és problémáit korunk társadalmának dinamikus változásai, a társadalmi, ideológiai harcok és konfliktusok tartalma és formái határozzák meg. Alapvető kérdésekben gondolkodásukat a szocializmus eszmevilága uralja; cselekvő és felelősségteljes viszonyt igyekeznek kiépíteni a szocialista társadalmi rendihez, és élesen reagálnak az általuk negatívnak ítélt jelenségekre. Nem kevés vitára ad okot fiataljaink körében a falu világának gyökeres átalakulása, a munkásosztály átrétegeződése, valamint az osztályharc nemzetközi küzdőterén lezajló események magyarázata. A világnézeti nevelés nehézségei valamilyen módon mind-mind összefüggenek a hétköznapi tudattal is. Az életmód, a köznapi élet milliónyi ingere formálja az emberek tudatát — személyes indítékait, törekvéseiket, értékrendjüket. Fiataljaink világnézeti állásfoglalását ma különböző hatásfokkal befolyásolja a nacionalizmus, a kozmopo lit izmus és a kispolgári konzum életforma kultusza is. Iskola, család, munkahely Mindig akadnak olyan fiatalok, akik rossz példákat követve, a könnyű pénzszerzés, a könnyű életvitel vonzásába kerülnek, és nem tűznek maguk elé igazi célokat. Hatásuk romboló a társaikra. Ezért az iskolának, az ifjúsági szervezeteknek, a szülőknek arra kell törekedniük, hogy az élet értelméről és céljáról alkotott közfelfogás középpontjában ne az olcsó siker, ne az ügyeskedéssel és elvtelen alkalmazkodással elért érvényesülés, hanem az értelmes munkával elérhető emberi boldogság álljon. Kevesebb lesz a gondunk, ha mind több felnőtt az olyan személyiségvonásokat értér keli majd nagyra, mint az igazságosság, a .műveltség, a harcos kiállás, a közösség érdekeiért való kUzdenitudás, Elsőrendűen fontos a személyes élmények, a lelkesítő társadalmi példák szerepe fiataljaink világnézetének alakításában. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy a szervezett — iskolai vagy azon kívüli —, tudatos ideológiai ráhatás fölösleges volna. Az iskolának, a családnak, a munkahelynek egyaránt megvannak az idevágó feladatai. Hogy az ifjúság az iskolai tanulmányok befejezése után egyenes életpályán haladhasson, ihogy világnézetük alapja a szocialista társadalmi tevékenységre ösztönző marxi eszme legyen, világnézeti meggyőződésük értelmes cselekvésben öltsön testet, ebben minden felnőttnek van tennivalója és nem is kevés. K. I. Olimpia porcelánban • Elvira Jeropkina, a leningrádi Lomonoszov Porcelángyár keramikus művésze. (Foto: APN — KS — M. Dmitrijev felvétele.) A sportolók aligha veszik rossznéven, hogy az olimpiai dobogóra a kedves kis Misa mackó lépett Jel először. Végül is nehéz próbatételeket állt ki, míg végül győztesen került ki a XII. nyári olimpiai játékokat jelképező figurák versenyéből. Az „olimpiai babérokon” a mackóval nemcsak „szülőatyja", Viktor Csizsikov osztozik, hanem a leningrádi Lomonoszov Porcelán Gyár keramikus művésze, Elvira Jeropkina is. Porcelánból készült győztes mackója az olimpiai szervező bizottság díszoklevelét nyerte el. A leningrádi porcelán mesterei az olimpiai játékokra ezen a bájos kis szobrocskán kívül még sok-sok ajándéktárgyat készítettek. „Röplabda", „Futás", „Ökölvívás”, „Kosárlabda", „Kerékpározók", „Íjásznő", „Kézilabda”, „Kosárlabdázó”, „A célszalaggal” — neveket viselnek az itt készülő vázák és szobrocskák. Az olimpiai témák után kutatva a művészek olyan félig elfeledett használati tárgyakat elevenítettek fel, mint például az orosz porcelán teásdoboz, amelyben a tea sokáig megőrzi aromáját. Az egyik ilyen teásdoboz — a „Futó" — szintén Elvira Jeropkina alkotása. G. Szapunova APN—KS A TARTÓZKODÁS A JELLEMZŐ Közművelődési helyzetkép Dunapatajról Bosszankodik a diszkós: ezért tanult be új szöveget?! Dühöng a technikus is: borsos áron ezért bérelte ki a rubinpiros fényű lézer - ágyút?! De legfőképpen a művelődési ház igazgatója mérgelődik: ezért fizessen ki ma este tizenkétezer forintot?! Mert a szabadtéri színpad hatalmas térségeit hiába pásztázzák be újra és újra a sztro- goszkóp fénykörei, néhány unottan ácsorgó fiatalon kívül mást nem •lehet látni. Közülük egyik-másik feltűnik a színpadon, és láncolni kezd. — Már ez sem üzlet? Kérdezem az egyik szünetben Balaton Józseftől, a dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Ház fiatal igazgatójától. Válaszából érdekes. beszélgetés kerekedik, amely elgondolkodtató képet fest arról, hogy milyen körülmények között folyik a közművelődés e Duna-parti faluban ... — Hát bizony nem üzlet... Ezer forint a bevétel, s ez még a közönségcsalogatónak szánt lézerbemutató költségeit sem fedezi, ami ráadásul el is marad: a gverekek ugyan kipakolták és felszerelték a készüléket, de szerencsétlenségükre olyan felhőtlen az ég, és olyan szépen süt a Hold, hogy a megfelelő sötétségre már nem számíthatunk. Sokan elmentek azért is, mert csaknem egy órát késett a budapesti diszkós: az egyik közeli faluban adott előzőleg műsort, és elszámította magát. — _Szóval, összejöttek a dolgok __ — Meglehetősen. Szerencsére ritka eset az ilyen. A diszkó általában nyereséges rendezvény. A legtöbbet azonban a rockzenét játszó együttesek hozzák a konyhára. Tavaly például hat vagy hét együttes lépett fel a Szelídítő mellett a szabadtéri színpadon, s a hatvanezer forintos kiadással szemben százezer forint volt a bevétel. Sok jel mutat arra, hogy az idén még jobb lesz a mérleg. Az Edda, az East és a Rock együttes közös koncertjén több mint tizenötezer forint volt a nyereség! — Mi ennek a sikernek a titka? — Az hogy ha három zenekar három ’ városból — Miskolcról, Szegedről és Kalocsáról érkezett,- és mindegyik elég népes tábort hozott magával. A dunapataji fiatalok közül ugyanis — kíváncsiságból megszámoltuk — alig húszán vettek jegyet. — Ez a tartózkodás jellemző? —- Általában igen. Kivéve, ha neves színészeket, humoristákat vagy népdalénekeseket hívok meg. Tavaly harminc ilyen előadásunk volt, s összesen négyezer-ötszáz jegy kelt el. Ez any- nyit jelent, hogy a bevételek éppen fedezték a kiadásokat. Óriási eredmény! — Miért? Sok talán a ráfizetéses rendezvény? — De még mennyire! Főleg a színházi előadások visznek el sok pénzt. Tavaly például két egyfel- vonásos darabot játszottak el egy alkalommal a Népszínház művészei, összesen kétszázötven néző előtt. Ez persze még sikernek is számított volna, ha a nézők nyolcvan százaléka nem kisiskolás gyerek, akiknek öt forintért adtuk el a jegyeket az utolsó pillanatban, hogy ne legyen olyan üres a nagyterem. S nem mellékes, hogy csökkentettük ezzel valamelyest a ráfizetést is; hiszen a tizenkétezer forintos kiadásból három-négyezret azért így fedezni tudtunk. Volt azonban olyan is — amikor az Egy szerelem történetét játszották —, hogy csak ötszáz forint volt a bevétel. Akkor ötvenen ültek a nézőtéren, s abból is negyven olyan egyetemista, aki a Szelidi-tó partján üdült. — Hogyan alakul ennek alapján a művelődési ház költségvetése? — A tervek szerint évi egymillió forinttal gazdálkodunk Ebből négyszázezer forintot ad a tanács, a többit nekünk kell — illetve: kellene! — előteremteni. Igaz, ilyehre még nem volt példa eddig. Az történt ugyanis, hogy — takarékossági okokból — átálltunk tavaly az olajfűtésre. Igen ám., de ez év januárjában duplájára emelték a fűtőolaj árát, aminek következtében június elsejéig elköltöttük minden pénzünket. Jelenleg itt állunk egyetlen fillér nélkül. — Mit lehet ilyenkor tenni? — Ezt a nagy kérdést már többen is feltették. Sajnos, a meg-' oldásra eddig nem született megfelelő javaslat. • „Hát így bizony nem üzlet.. — tűnődik Balaton József. — Nem hinném, hogy ez így marad... — Ebben reménykedek én is. Az viszont tény, hogy a tizenhat szakkörünk közül többnek beszüntették már a működését, elsősorban takarékossági okok miatt. Különösen a honismereti szakkör feloszlását fájlalom, amely Pastyik Istvánnak, a helybeli múzeum igazgatójának lelkes és hozzáértő közreműködésével tevékenykedett, már több mint húsz esztendeje. A gyerekek is nagyon szerették, nagyon élvezték ezt az elfoglaltságot: nagyszabású gyűjtéseket folytattak, segédkeztek a múzeumi anyag elrendezésében, kiállításokat rendeztek. Sajnos, mindezt múlt időben. Hasonló sorsra jutottak a színjátszók is, akik az utóbbi tíz esztendőben számos megyei, sőt országos bemutatón szerepeltek sikerrel. Eredményeik alapján nyugodtan állíthatom, hogy a csoport az országos élvonalba küzdötte fel magát. Népszerűek voltak itt a faluban is, hiszen minden gyermeknapon bemutattak egy-egy darabot. Legutóbb A jámbor úr és a balga szolga című népmesét dolgozták fel, s azzal léptek színre. És vérzik a szívem a finn—magyar baráti csoportért is, amelyet nemrégiben alakított meg Nagy Gyula, az általános iskola finn—magyar szakos igazgatója, de amelynek már hatvan-hetven felnőtt tagja volt: kiállításokat, finn— magyar találkozókat rendeztek, amelyek mindig igen hangulatosra sikerültek. De hasonló jókat mondhatunk az ifjúsági klubról, a fotószakkörről és a citerazene- karról is — ezek most mind, mind megszűntek ... — Ha a tanácsnak nincs is pénze: nem lehetne a helyi téeszek, vállalatok segítségét kérni? — Dunapatajon négyezer-négyszáz munkavállaló él, s ennek csaknem a fele másutt — Dunaújvárosban, Solton, Kalocsán — dolgozik. Van ugyan két termelőszövetkezet, egy ipari szövetkezet, és két kalocsai vállalat is létesített itt fióküzemet, ám anyagi szempontból egyik sem képvisel jelentős erőt, így pénzbeni támogatást — legalább is eddig — egyik sem tudott nyújtani. Más formában viszont támogattak bennünket eddig is. Különösen az Oj Élet Termelőszövetkezet szocialista brigádjai segítettek már sokat: megjavították az elromlott zárakat, kifestették a különböző helyiségeket, megtisztították az ablakokat. Jelenleg a kisiparosok is társadalmi munkában végzik az ifjúsági klub helyiségének felújítását, mi csak az anyagot adjuk hozzá. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy kihúzzon bennünket a pácból, még akkor is, ha a teremdíjat felszámítom, ami évi 30—40 ezer forintos bevételt jelent. Mindenesetre egy biztos: a jövőben jobban meg fogom majd gondolni, hogy szervezzek-e színházi előadást, vagy helyette nótaestet, beat-koncertet iktassak a programba. Saját tapasztalatból tudom: Balaton József a beat-koncertet is úgy szervezi meg — diaporáma-vetitéssel, cselgáncs- vagy lézerbemutatóval, egy-egy neves sportoló, színész, vagy író élménybeszámolójával egybekötve —, hogy az lehetőleg minél tartalmasabb, minél emlékezetesebb kulturális élmény legyen. Ám a legnagyobb körültekintéssel megszervezett beat-koncertek, diszkó-műsorok, nótaestek sem tudják pótolni azt, amit a közművelődésben például a szakkörök, az öntevékeny művészeti csoportok működése jelent, vagy jelenthet. Éppen ezért keresni kell a lehetőségét ónnak, hogy a kisközösségek továbbra is éljenek, működjenek. S reméljük, hogy ebbéli igyekezetében nem marad majd egyedül a dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Ház fiatal igazgatója. Káposztás János ÚTTÖRŐÉLET Táborozok nyomában Tudósítóinktól sorra-rendre kapjuk a szép, színes képeslapokat az ország különböző részéből, ahol sátorban, faházban laknak, vagy éppen gyalogosan túráznak. Üavözletüket köszönettel nyugtázzuk, azzal az örömmel, hogy bár esetenként a bőven zuhogó esőről is írnak, egybehangzó véleményük szerint: „nagyszerűen érezzük magunkat... sok érdekeset látunk... jó, hogy eljöhettünk ...” Igen, a táborozás sok élményt is jelent' az esetenkénti nehézségekkel. esővel, sátorbeázással szemben. Hol, merre járnak a megyén k- beliek, ennek néztünk utána ezen a héten. Amikor ezek a sorok megjelennek a kalocsai járás vörösnyak- kendősei Bak Judit és Bayer József vezetésével már testvérmegyénk, Álba Iulia vendégeiként Romániában járnak. Huszonötük között ott lesz Alföldi Angéla Hajósról, Igaz Ági Bátyáról, Rad- va László Fajszról, és Mertz Péter Szalkszentmártonból. Kiváló úttörők valamennyien, ők négyen pedig az elmúlt esztendő folyamán kiemelkedően szerepeltek különféle úttörőrendezvényeken, országos vetélkedőkön. Két hétig ismerkednek majd Gyulafehérvárral és a környékkel. Ebben az időben érkeznek a román pajtások hozzánk, a kiskunfélegyházi úttörőelnökség látja őket vendégül. Egy hetet a balatonfenyvesi táborban töltenek, kirándulnak Keszthelyre, Badacsonyba, ismerkednek Fenyves környékével, részt vesznek különféle portyákon, vetélkedőkön. A következő hetet — mint a félegyházi úttörők vendégei — megyénk, környékünk megismerésére szánják. Mint jelezték, nagyon kíváncsiak Bugacra, Kecskemétre is. Vendéglátóik tervezik a szegedi kirándulást, remélik, belefér idejükbe. A kalocsai járásbeliek között nagyon népszerű a vándortábor, úgy tartják, hogy így ismerhetik meg legjobban hazánkat, megyénket. Ezekben a napokban a eé- derlakiak mér csomagolnak, Bo- dajkon verik fel sátraikat. A szakmári úttörők a Bükkel ismerkednek, állandó táborhelyet nem építve, akár azok, akik ke1 rékpárral indulnak felfedezni a kiskőrösi és a halasi járást. . Hasonló módon túráznak a félegyházi kisdobosok 'a "Pilisben Csoportjukat Mindszenti László vezeti, liánom felnőtt és két ifivezető segítségével. A Mecsek útjait harminc félegyházi úttörő járja, Förgeteg Márta pedagógussal. A Börzsönyben épülő táborba már az idén is mehettek úttörők Négy faházukat a Batthyány, a Móra, a Bajcsy-Zsilinszky és a Petőfi csapat tagjai népesítik be. Három további faházat pedig most építenek a József Attila és négy kiscsapat: a gátéri és kunszállási, valamint a petőfiszállási és pálmonostori úttörők részére, A kecskeméti járás váltótáborában, Sírokon is zajlik az élet, tiszakécskei, kunadacsi és kun- szentmiklósi úttörők laknak most benne. Balatonfenyvesen tegnap nyitott kaput a Kiváló úttörők tábora. Megyénk színhelye a Kiskun Túrának. Az egyre népszerűbb, főként a Kiskunsági Nemzeti Park látványa miatt vonzó táboron az idén budapesti, pásztói, nádasladányi, sporoni. zirci, székesfehérvári, miskolci, böhönyei. dunaharaszti, komáromi, gyula- firátóti, .és szendrői úttörők vesznek részt. Szögligeten, a Bódva völgyében élvezi a pihenést jelenleg a halasi Fazekas úttörőcsapat tagsága. önálló sátortáboruk van. Ezekben a napokban búcsúztatták a Krakkóból érkezett lengyel úttörőket, akik cserelátogatásra étkeztek Kiskunhalasra. Most a Szüts-iskola vendéglátó úttörői mennek Nova-Hutába, sporttáborba két hétre! Állandó táborhelyükön, Kun- fehértón már javában készülnek az alkotó-olvasó táborra. Barát József rajzszak-lelügyelő, illetve Huber István könyvtáros foglalkozik' majd a gyerekekkel! Ezekben a napokban kelnek útra a vándortáborozók is, a Szüts József iskolából, Győr-Sopron, Vas és Zala megye útjait járják majd. Baján nagyszerűen oldották meg a napközisek táborát: hat- százan vesznek rajta részt! Az árnyas helyen, jó levegőn' szívesen nyaralnak a kisdobosok, úttól ők. A kiskőrösiek állandó tábora jayában fogadja a résztvevőket Döbrentén. A Kossuth csapat a Balaton partján Szabadi-Sóstón alakított ki egy alkalomra szóló táborhelyet. A tabdi pajtások pedig már csomagolják a hátizsákokat, néhány nap elteltével elindulnak a bakonyi rengetegbe, gyalogosan. A nevezetes tassi vízitáborban jelenleg a miskei pajtások laknak, élvezik a végre megérkezett nyarat, napsütést... S. K. Rejtvényfejtőknek Pajtások! A Torta logika című rejtvény egyik lehetséges megfejtését az itt látható képen mutatjuk be. összesen öten küldtek be elfogadható megfejtést — valamennyien könyvjutalmat nyertek: Zemankó Erzsébet, Rém: Papp Géza, Oláh Tamás. Kecskemét: Bodó Bernadette, Kiss István, Baja. A könyveket. Romhányi József: Misi meséi — című könyvét, postára adtuk. A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK... Készülő műsorokról BARTÓK BÉLA születésének 100. évfordulójára a Magyar Televízió a kanadai CBC Televízióval koprodukcióban Bartók Concerto címmel filjmet készít. A film Bartók egyik legnépszerűbb — és a világon talán legtöbbet játszott — zenekari művére, a Con- certóra épül. A zene hangulati elemei és a Concerto szerkezeti felépítése jó alkalmat kínál Bartók életútjának felvázolásához. A Concerto zene mellett megszólalnak a gazdag életmű legnépszerűbb alkotásai is. A művek meg- szólaltatói között magyar, bolgár, amerikai, kanadai művészek szerepelnek. így pl. a hegedűversenyt Erich Friedmann amerikai hegedűművész játssza és a bolgár Kozsuharov (a III. karmester- verseny egyik győztese) vezényli. Az I. zongoraverseny szólistája Nagy Péter, a karmester Fischer Iván. Az Allegro barbaro felvétele Kocsis Zoltánnal készül. A kontrasztok II. tételét amerikaiak, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című mű III. tételét kanadai művészek játsz- szák. A Concerto karmestere Dorati Antal. * TV ZENÉS SZÍNHÁZ. Kenes- sey Jenő: Az arany meg az asz- szony című operájának televíziós változata idedfis környezetben, Keszthelyen a Festetich-kastély- ban készül. A Krúdy-novellából készült kisopera hosszú ideig szerepelt a Magyar Állami Operaház műsorán. Lírai hangvétele, három nagyszerű szereplehetősége az előadóművészek számára is „csemegét" jelentett. A polgár házába beszállásolt zsoldoskapitány nehéz választás elé kerül: az asszony szerelme, vagy a polgár által „frissen öntött” aranytallérok? A kapitány az arany csábításának enged, s erre már eleve számit a ravasz polgár. Döntése azonban a fejébe kerül, hiszen a törvény így bünteti a hamispénz-veröt. Főszereplők: Pitti Katalin, Begányi Ferenc, Gulyás Dénes. * „JER, NÉZD A BALATONT..." Az irodalmi barangolás a Balaton- felvidéken alcímet viseli a Babi- czy László rendező sorozata, amelyet 15 részesre terveztek. Az első részben a Balaton északi partját járjuk be, két fiatal társaságában. Idézzük Berzsenyi, Eötvös, Vajda János, Csokonai, Kisfaludy, és sok XX. századi költő versét, prózáját — mondja a szerkesztő. Farkas Katalin —, megkeressük Déry Tibor, Németh László, Keresztúri Dezső házát, beszélgetünk Illyés Gyulával; bemutatjuk Balatonfüred, Tihany, Badacsony. Tapdtca, Keszthely irodalmi emlékeit. • ÖNARCKÉP — SZÉNNEL. A műsor Darvas Iván rendhagyó portréfilmje, amely ugyan nem nélkülözi az életrajzi vonatkozásokat, mégis inkább a művész közérzetét, helyzetét tükrözné. Színes egyénisége, letisztult, sallangoktól mentes művészete, helye a mai színházművészetben, televíziózásban, és tulajdonképpeni mellőzöttsége a filmművészetben kitűnő lehetőséget ad arra, hogy rajta keresztül a néző választ kapjon szinte minden olyan kérdésre, amelyet maga is szívesen feltenne a magyar művészeti élet élvonalában álló Darvas Ivánnak.