Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

I 2 tg PETŐFI NÉPE «\ 1980. július 16. Elutaztak a jugoszláv vendégek (Folytatás az 1. oldalról.) A kormányelnökök jónak ítélik a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság munká­ját. Kedvezően értékelték a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság szocialista köztársaságainak és autonóm tartományainak együttműködését. A felek megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kulturális, tudományos és oktatási együttmű­ködés eredményesen fejlődik. Po­zitívan szóltak a két évvel ezelőtt alakult kulturális vegyesbizottság munkájáról. Egyetértettek abban, hogy célszerű megvizsgálni egy új kulturális, oktatási és tudomá­nyos együttműködési egyezmény* aláírásának lehetőségét. A kormányelnökök nagyra ér­tékelték a magyarországi horvát, 'szerb, szlovén, valamint a jugo­szláviai magyar nemzetiség szere­pét a két ország barátságának és jószomszédi együttműködésének erősítésében. Lázár György és Veszelin Gyu- ranovics széles körű eszmecserét folytatott a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről. Mély aggodal­mukat fejezték ki a világhelyzet rosszabbodása miatt. A két fél nagy figyelmet szen­telt a leszerelés kérdéseinek. Egyetértettek a fegyverkezési haj­sza megfékezésének szükségessé­gében. és kedvezően értékelték mindazokat a kezdeményezéseket események sorokban TOKIÓ ___________ A Japán Liberális Demokrata Párt Szuzuki Zemkót, a LDP vég­rehajtó tanácsának elnökét vá­lasztotta meg a párt új elnökévé és egyben minisztereinök-jelölt- jóvé, a szívroham következtében június 12-én elhunyt Ohira Ma- szajosi utódjaként. Minthogy, a konzervatívok kényelmes többsé­gét • él-veznek a törvényhozás mindkét házában, a parlament csütörtökre összehívott ülésszakán biztosított Szuzuki kormányfői ki­nevezésének szentesítése is. Be­iktatása” Után várhatóan még az­nap kinevezi ' új kormányának tagjait és az LDP tisztségviselőit. (MTI) DETROIT Teljes gőzzel folyik az amerikai Republikánus Párt meglehetősen teátrális választási konvenciója. Gerald Ford volt elnök hétfői be­szédében kemény hangon ostoroz­ta Cartent, s. teljes kül- és gazda­ságpolitikai kudarccal vádolta utódját. Képünkön: Ken Came­ron, a leendő honatyák egyike, nebraskai küldött, sombrerójával tesz hitet párthűsége mellett. (MTIj Vizsgálat Carter öccse ellen Billy Carter, az amerikai elnök 43 éves testvéröccse, hétfőn a washingtoni igazságügy-miniszté­riumban hivatalosan bejegyeztette magát, mint egy külföldi kormány egyesült államokbeli meghízott­ja. Előzőleg a minisztérium egy kerületi bírósághoz beterjesztett kereset alapján vizsgálatot indí­tott a fiatalabbik, Carter ellen, mi­vel a folyamodvány szerint jut­tatásokat kapott a líbiai kormány­tól. Billy Carter a vizsgálat so­rán közölte, hogy az észak-afrikai országnak nyújtott szolgáltatások fejében kapta ezeket a juttatáso­kat. Az amerikai törvények kimond­ják, ha amerikai állampolgár vagy cég kapcsolatokat tart a külföld­del, illetve szolgálatokat tesz va­lamely külföldi kormánynak, ék­kor köteles erről tájékoztatni a hatóságokat. A törvény megsérté­séit ötévi börtönnel, illetve 10 ezer dolláros pénzbírsággal bün­tethetik, Billy Carterra, miután lajtstro- moztatta magát idegen állam meg­bízottjaként, büntetést nem róttak ki, s ítovábbra is ténykedhet Líbia érdekében. A Fehér Házból csu­pán az a megjegyzés hangzott el. hogy az ..esetet magánügynek” te­kintik. és konkrét intézkedéseket, ame­lyek a fegyverzetek korlátozásá­ra, valamint a tényleges és teljes leszerelésre irányulnak. A két kormányelnök megkülön­böztetett figyelmet fordított az európai helyzetre és annak az általános nemzetközi helyzettel való szoros összefüggésére. Rá­mutattak arra, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a helsinki záróokmány valóra váltásáért, a madridi találkozó megfelelő elő­készítéséért és sikeres lebonyolí­tásáért. A két fél nagyra értékelte az el nem kötelezett országok Havanná­— Nagyon. elégedett vagyok a mostani látogatás eredményeivel — hangsúlyozta bevezetőben a ju­goszláv kormányfő. — Kétoldalú kapcsolataink a politikát, a gazda­ságot, az oktatást, a kultúrát, a tájékoztatást — az élet minden területét felölelik. A Lázár Györggyel folytatott tárgyaláso­kon az eddigi fejlődés kapcsán megállapítottuk: az elhunyt Tito elnök és Kádár János találkozóin lefektetett elvek alapján reálisak a lehetőségek az együttműködés további szélesítésére. — Jugoszláviában és Magyaror­Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A közép-hatótávolságú rakéták problémájának rendezésére vonat­kozó új szovjet javaslatokat elem­zi kedden szerkesztőségi cikkében a Pravda. A szovjet lap pontosan meghatározza e javaslatok lénye­gét és szembeszáll azzal a próbál­kozással, amely eltorzítja, szándé­kosan félremagyarázza a kezde- ményézést. A lap mindenekelőtt azokat az állításokat cáfolja, hogy az új szovjet javaslatok gyakorlatilag „megbékélést” jelentenek a közép­hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésé­re vonatkozó NATO-döritéssel és a Szovjetunió beleegyezzék abba, hogy a tárgyalásokon csak saját rakétái korlátozásáról legyen szó, a NATO-döntés pedig változatla­nul érvényben maradhatna. „Sem­mi sem állhat távolabb az igaz­ságtól, mint az ilyenfajta állí­tás ...” — írja a lap. A Pravda emlékeztet a korábbi szovjet javaslatokra a rakétakér­dés rendezéséről, leszögezve, hogy azok változatlanul érvényben ma­radnak, s megvalósításukhoz csak ban megtartott VI. csúcskonferen­ciájának jelentőségét és hangsú­lyozta, hogy az el nem kötelezett mozgalom a nemzetközi kapcso­latok jelentős tényezője. A kormányelnökök vélemény- cserét folytattak a nemzetközi válsággócok békés úton történő megoldásáról, az ENSZ-nek a nemzetközi kapcsolatokban ját­szott szerepéről és más nemzet­közi kérdésekről. A kormányfők megelégedéssel állapították meg, hogy a két or­szág együttműködéséről és a nem­zetközi kérdésekről folytatott szé­szágon most a következő ötéves terv kialakításán munkálkodnak, ami jó alkalmat nyújtott kapcso­lataink hosszú távú bővítési lehe­tőségeinek vizsgálatára Értékelé­sünk szerint 1981—85 között t,o- vább mélyíthetjük az egyenjogú­ságon alapuló gazdasági együtt­működésünket, s ebben az idén befejeződő ötéves tervidőszak ed­digi eredményei is megerősítettek. — A Kádár Jánossal lezajlott találkozónkon ismét megerősítet­tük a két ország együttműködésé­nek alappilléreit jelentő elveket. Egyetértettünk abban, hogy Jugo­arra lenne szükség, hogy vonják vissza az erőegyensúly megváltoz­tatására irányuló NATO-döntést. Ezt Schimidt kancellárnak is kifej­tették a moszkvai tárgyalások so­rán. Egy másik lehetséges mód a tár­gyalásokra, hogy a közepes ható- távolságú rakéták kérdését ne, jfüfj lön vitassák meg, hanem a SALT —2 szerződés hatályba léptével kapcsolják be a SALT—3 tárgya­lások napirendjébe. E lehetőség ellen hat az, hogy az Egyesült Ál­lamok bizonytalan időre elhalasz­totta a SALT—2 ratifikálását, s ugyanakkor megkezdte annak a programnak megvalósítását, amelynek keretében nyugat-euró­pai telepítésre gyárt új rakétákat. „Senkinek sem lehet kétsége az iránt, hogy a Szovjetunióval nem lehet az erő nyelvén beszélni — hangoztatja a Pravda. — A Szov­jetunió és szövetségesei készek megtenni a szükséges intézkedése­ket az egyensúly helyreállítására, azok lehűtésére, akik a katonai fölény megszerzéséről ábrándoz­nak. A Szovjetunió mindig abból in­dult és indul ki, hogy a fegyver­kezési verseny nem az államok les körű és felelősségteljes esz­mecsere jól szolgálta egymás ál­láspontjának jobb megismerését, 1 Magyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátságának, együtt­működésének, jószomszédi viszo­nyának erősítését. Veszelin Gyuranovics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke jugoszláviai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) szlávia és Magyarország egymás­tól eltérő gazdasági helyzete nem akadályozhatja együttműködésünk további fejlesztését. Országaink szomszédosak, népeink a szocia­lizmusért. a békéért, Európa biz­tonságáért hosszú távú együttes érdekek alapján küzdenek. Ez fel­tételezi az élet minden területét felölelő kapcsolatainkat. — Köszönetét mondok a jelen­tős eredményeket hozott látogatá­sért, a nyílt, őszinte légkörű tár­gyalásokért, a szíves vendéglátá­sért — mondotta befejezésül Ve­szelin Gyuranovics. (MTI) biztonságának megszilárdításához vezet, hanem éppen ellenkezőleg, növeli a katonai veszélyt, a nem­zetközi feszültséget. „Éppen ezért tett új javaslato­kat a Szovjetunió, azért, hogy megoldja azt a csomót, amelyet azok kötöttek, akik vissza akarják taszítani a világot a hidegháború korszakába.” ' A cikk kifejti a különböző szov­jet javaslatok közötti eltéréseket is. Míg az eredeti első javaslat csak a közép-hatótávolságú raké­tákra vonatkozott, a második sze­rint az ilyen fegyverek kérdését a SALT—3 egyéb kérdéseivel együtt kell megvitatni. Az új javaslat vi­szont ,olyan tárgyalásokra vonat-' közik, amelyekén egyszerre és egy­mással szerves összefüggésben vi­tatnák meg mind az Európában levő közép-hatótávolságú nukleá­ris rakéták, mind pedig az előre­tolt támaszpontokon levő ameri­kai nukleáris fegyverek kérdését. Az ilyen tárgyalások megkezdésé­vel nem kellene várni a SALT—2 szerződés hatályba lépéséig, de az esetleg létrejött megállapodások csak a SALT—2 megvalósítása után lépnének érvénybe. (MTI) A DÉL-PORTUGÁLIAI Alen- tejo 300 ezer egykori földmunká­sa készen áll, hogy megvédje az 1974-es forradalom gyümölcsét, a földreformot. Ezek az emberek évszázadokon át robotoltak előbb a klérus, majd a gazdag kereske­dők földjein. A rosszul fizetett földmunkások már 1940-ben az illegalitásban tevékenykedő kom­munisták felé fordultak, akik azt hirdették „Azé a föld, aki meg­műveli!” A jelszó 35 év múltán vált valósággá., A tartományban sorra megalakultak — kommu­nista kezdeményezésre — a ter­PORTÜGALIA Harc a földekért AZ OLAJFÁKKAL övezett fa­lucska kihaltnak látszik. Csak a fehér falakon vörös krétával fel­írt jelszavak tanúskodnak arról, hogy a vidék békéje megtévesztő: „Ki a földbirtokosokkal!”, '„Ha­lál a fasisztákra!”, „El a nemzeti gárdistákkal!”. Nem messze a fa­lutól ünnepség zajlik: Sá Carnei- ro portugál miniszterelnök beszél a parasztokhoz. Kíséretében- van a mezőgazdasági miniszter, a tar­tományi kormányzó és egy filmes stáb, hogy megörökítsék a nagy és géppel. A többi földet pedig szétosztják. ä tv-kárnera azonban mégsem képes örömtől sugárzó arcokat megörökíteni A földhözjutottak jól tudják, hogy mindez csak a kormány megtévesztő színjátéka az őszi választások előtt. „Mit te­hetünk? — mondja az egyik bol­dogított. Vagy elfogadjuk a föl­det, vagy elmegyünk. De mire ju­tunk gépek, pénz és takarmány nélkül?! Terményeinket kényte­lenek leszünk feldolgozásra a földbirtokosnak eladni, aki . mo­nopolhelyzetében megszabja az árakat”. A másik a frissen ka­pott papírt mutatja: „Ez nem okmány, csupán a kormányhatá­rozat fotókópiája a földmunkások földhöz juttatásáról. Hogy a föld mikor lesz a miénk és mennyiért, arról egy szó sincs benne...” A harmadik: „Két év múlva annyi lesz az adósságunk, hogy itt kell hagynunk a földet, amely úgy automatikusan visszahull majd a földesúr ölébe.” Senki nem hisz a szónokoknak, akik hitelt és szak­emberek küldését ígérik. A bir­tok 170 dolgozója közül ilyen kö­rülmények között csak 94-en fo­gadták el a földet, a többiek cse­kély összegű végkielégítéssel tá­voztak. Hogy az ünnepséget tün­tetéssel meg ne zavarhassák, a nemzeti gárdisták kordonnal zár­ták el a színhelyet. 9 Paraszt­asszonyok kézzel aratják a rizst Dél- Portugáliában. (Fotó: Stern — KS) eséményt: a miniszterelnök föl­det oszt. A Stern című nyugatnémet ma­gazin jelenlevő tudósítója arról is beszámolt, hogy a „Herdade de Machados” 6100 hektáros minta- birtokhoz egy olaj malom, egy pá­linkafőző, egy konzerv- és egy sajtgyár, egy csomagoló berende­zés, 30 traktor és aratógépek tar­toznak. A diktatúra bukása után, 1974-ben államosították a birto­kot. Most 350 hektárt visszaadnak a volt tulajdonosoknak, vala­mennyi épülettel, berendezéssel Veszelin Gyuranovics nyilatkozata magyarországi látogatásáról KÖZÉP-HATÓTÁVOLSÁGÚ RAKÉTÁK Szovjet javaslatok az enyhülés érdekéken | NAPI KOMMENTÁR Fordított tükörkép Arra számítani lehetett,_ hogy az amerikai republikánusok el­nökjelölő kongresszysa hevesen támadja majd a demokratákat, ilyen éles kirohanásokat azonban aligha gondoltak Carter hívei. Az elnökválasztás íratlan szabályai az USA-ban a vetélytársak kö­zött persze engedélyezik az „övön aluli ütéseket" is, ezúttal1 azonban bizonyos mértékig más a helyzet. Sportnyelven szólva, Ronald Reagan a jelenlegi kormányzat hibáiból él. Azokból a baklövé­sekből, amelyek nemcsak az ame­rikai közvéleményt, hanem — ilyen vagy olyan előjellel — az egész világot nyugtalanítják. A republikánusok választási prog­ramja sok tekintet ben a demok­raták politikai irányvonalának tükörképe, amely — akárcsak a vurstlik elvarázsolt kastélyaiban — olykor ijesztően torz képet vil­lant föl. Miben? Mindenekelőtt abban, hogy Carterékat elmarasz­talja a fegyverkezés elhanyagolá­sában. Azt állítja, nem szorgal­mazták kellőképpen az Egyesült Államok hadikiadásainak szünte­len növelését. Bizonyára elége­detten fogadják majd Amerika konzervatív , körei, hogy Reagan elképzelése túlszárnyalja Carter programját is, s a következő öt évre a mintegy ezermilliárd dol­lárnál húsz-harminc százalék- -» kai magasabb hadügyi költségve­tést helyez kilátásba. Mi más in­dokolja ezt a mérhetetlen hadse­regfejlesztést, mint a pártprog­ramban lépten-nyomon ismétlő­dő. az állítólagos szovjet fenye­getésre hivatkozás? A hajdani színészből esélyes elnökjelöltté előlévett politikus persze nem eléaszik meg a kato-. nai kiadások fokozásának szorgal­mazásával. Lélektani' hadjáratot is süraet a szocialista orszáaok el­len, fölelevenítve a hidegháborús korszak szellemét. Es rögtön utá­na ott van a programban, hogy az Egyesült Államok kész tárgya­lásba bocsátkozni a Szovjetunió­val. Elvégre a békésebb szándé­kú választókra is gondolni kell, őket sem szabad kihagyni a szá­mításból. Reagan számukra az erő pozíciójából villantja föl.' No ' meg azt, hogy a NATO lankadat­lan fegyverkezésével egyidejűleg megállapodásra törekedne a ha­dászati fegyverek korlátozásáról. Nemcsak a külpolitikában, ha­nem a belpolitikai programban is valóságos össztűz zúdul a Carter- kormányzatra. A republikánusok szerint — így nyilatkoztak a'föl- „ szólalok — az USA gazdaságát soha nem sújtottá' olyan mely válság, mint napjainkban. Ki más lenne ezért a felelős, mint Car­ter? A világszerte, tapasztalt re­cessziós jelenségek, az olajválság, a tőkés rend sok egyéb belső el­lentmondásából kivezető út kere­sése nem kapott helyet a prog­ramban: Az viszont igen, hogy a párt a színes bőrűek védelmező- . jenek tüntesse föl magát. Más kérdés, hogy a kongresszus két­ezer küldöttéből a színesek kép­viselete mindössze két százalék. Végül, de nem utolsósorban ta­lán még az is említést érdemel, hogy a republikánusok színval­lását tükröző program, amely Reagan mérsékeltebb híveit is kí­nos, helyzetbe hozta, szembehe­lyezkedik a Tlégy évtizede követ­kezetesen képviselt állásponttal: a. nők egyenjogúsága törvénybe ik­tatásának követelésével. A novem­beri választásokon kiderül majd, ki viseli az USA-ban a pantallót. Lehet, hogy éppen ez a látszatra apróságnak tűnő ügy üti el a kor­teshadjáratban a nők bálványá­nak kikiáltott jelöltet a sikertől? Gy. D. Kínai csapatösszevonások az indiai határon ÜJ-DELHI India északi határterületeinek közvetlen közelében jelenleg mintegy 200 ezer főnyi kínai had­erőt vontak össze, amely jól ki­épített hadtáprendszerrel ren- delkeizik — írja keddi számában á ^l'hé HiridÜ' léímű ‘indiál’ h'apV-' lap. A Hszingcsiangban állomásozó csapatokat bármely pillanatban átdobhatják Kína Indiával hatá­ros területeire, a Kína által meg­szállva tartott Aksai Chin indiai, tartományon keresztül haladó' stratégiai útvonalon át. A lap szerint Kínának nincs szándékában, hogy visszaadja In­diának a 60-as években meg­szállt Aksai Chint, sőt igyekszik megerősíteni befolyását ebben a térségben, hogy innen is fenye-w gcthesse Indiát. Mint az indiai sajtó hangsú-1 lvozza, Aksai Chin fontos szere­pet tölt be Peking stratégiai ter­veiben. Az e területen áthaladó út a Lhassatól északra épülő nuk- lcáris ’ rákétabázisfti«^ 'vezef,^&5&-J kori1; pedig égy es ül egy 1 rhásik; stratégiái' úttal, aK rarakÜrm’uV-a tál. Mint a Times of India című napilap rámutatott, ez az út le­hetővé teszi Kínának} hogy Pa­kisztánon keresztül eljusson dz Indiai-óceánhoz, .és rövid idő alatt 36 hadosztályt vonjon össze In­diával'határos területein. Jelenleg Kína arra - használja fel a karakumi utat, hogy fegy­vereket szállítson az afganisztáni ellenforradalmárokat felfegy vér­ző Pakisztánnak. (MTI) 9 Csendőrautók a tüntető parasztok ellen. melőszövetkezetek . (UCP = Uni- dades Colectiva de Producao). Az UCP tagjai vállalták, hogy a szó- ( vetkezet jövedelmének jelentős részét új gépeik, berendezések vá­sárlására, valamint szociális in­tézmények (óvodák, orvosi ren­delők stb.) létesítésére fordítsák. 1977-ben azonban a szociálde­mokrata kormányzat kimondta, hogy a volt tulajdonosok 300—-300 hektár földet visszakövetelhet­nek. Ezt a törvényt tavaly decem­berben lényegesen kiterjesztették az egykori földbirtokosok javára. A jobboldali Sá Cameiro-kor- mányzat ily módon kívánta meg­törni az Alentajo tartományban elsöprő többséget élvező balolda­li többség befolyását. AZ ÉV ELEJE ÖTA nemcsak az egykori tulajdonos kapott visz- sza 350 hektár földet, de ugyan­ennyit juttattak minden egyes családtagjának is — amíg csak a birtokból telt. S ha a lakosság tiltakozik, bevetik a nemzeti gár­dának nevezett csendőrséget. A tömegek felháborodását fokozza, hogy az új tulajdonosok sok eset­ben a szövetkezetektől visszavett földeket azon nyomban eladják külföldi spekulánsoknak. A megkisebbedett földekén gaz­dálkodó szövetkezetek már alig képesek . eltartani tagjaikat. Az UCP-k nagyobb része azonban hősiesen kitart: gépek híján kéz­zel végzik a betakarítást. A kommunisták mindent elkö­vetnek, hogy az októberi parla­menti és a decemberi elnökvá­lasztásokra egy táborba tömörít- sék a baloldali választókat a jobb­oldali kormány népellenes politi­kája ellen. Azt remélik, hogy mind többén felismerik: csak egy­séges harccal védhetik meg a for­radalom vívmányait,’ köztük az egyik legjelentősebbet — a föld­reformot. ■ .Gál István

Next

/
Oldalképek
Tartalom