Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1980. június 10. VALLOMÁSOK, DOKUMENTUMOK MÚLTRÓL, JELENRŐL — Mi volt József Attila legelső fennmaradt versének címe? Mit tud a Szabad ötletek jegyzékéről? Kiknek a költészete volt hatással a nagy proletár költő első verseire? Mi a Curriculum Vitae? — záporoznak a kérdések. Es akik válaszolnak: állattenyésztők, lakatosok, esztergályosok, traktorosok, adminisztrátorok. Valameny- nylen fiatalok, jólöltözöt- tek. Ha házigazdáim nem mondanák, bizony még a frappáns, alapos felkészülést tükröző válaszokból sem tudnám megállapítani, hogy kinek mi a foglalkozása. A hajósi József Attila tsz modern, világos, patika tisztaságú ebédlőjében ülünk, a költő 75. születésnapja tiszteletére rendezett szocialista brigádvetélkedőn. 0 A híres hajósi szőlőkultúra legfőbb őrzői, folytatói a pincék, és az ezekhez tartozó szőlőparcellék tulajdonosai. Hajósi parasztemberek Ahogy ezeket a fiatalokat nézem, hallgatom, eszembe jutnak a szép, virágos, jómódot tükröző hajósi utcák, a garázzsal épített kétszintes családi házak. A rend, a nyugalom, ami a falu egész légköréből árad. Vajon hogyan, milyen körülmények között nőttek fel ezek a fiátalok? Mit élt át, hogyan boldogult a szülők, a nagyapák nemzedéke? Miféle változásokat hozott az elmúlt harminc év a József Attila Termelőszövetkezetben? „Alulírott Kiss János 355 ház- szám. alatti lakos, aki kilenc kataszteri hold területen gazdálkodom, önkéntes elhatározásomból felvételemet kérem a 3. számot viselő termelőszövetkezeti csoportba.” A belépési nyilatkozat kelt Hajóson, 1949. szeptember 2- án. A kalocsai érsek valamikori birtokán létrejött „téeszcsékben” nincstelen, vagy kevéske földdel, ám sok gyermekkel megáldott „Kisjánosok” keresték boldogulásukat. A többség a csehszlovákiai magyar felvidékről, vagy máshonnan érkezett, úgynevezett „honi telepes” volt, ahogy itt akkoriban hívták őket. A mai József Attila "tsz ősének - tekinthető, téeszcsékben — 1949—50-ben, — alig százan dolgoztak, ök voltak, akik elsőként bíztak a közösben, a szövetkezet, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás jövőjében. De ezekről az időkről álljon itt még egy dokumentum. Kozma Ferenc szövetkezeti elnök írta a pesti igazgatóságnak: „Jelentem, Hajóson az első termelőszövetkezeti csoportot megalakítottuk. Állapota politikailag fejlődőképes. Gazdasága jó, állat van, de korcs. Ki kell cserélni. Továbbá jelentem, hogy a csoport tagosítása nagyon szükséges, nagyüzemiig gazdálkodni így nem lehet. Ha lehetséges, alapos, jól- képzett elvtárs jöjjön ki földrendezésre, aki leküzd minden nehézséget." Ám a földrendezés csak az imént emlegetett nehézségek egyike. Sokan emlékeznek még rá, hogy az első közös aratáson, 1950- ben bizony több volt a pipacs, a gaz a búzatáblákon, mint a kenyerét adó gabona. Ennek a learatá- sára is olyan későn került sor, hogy a kalász javarésze addigra kipergett. A bajokhoz hozzájárult még az is, hogy a tagok maguk sem rendelkeztek önálló gazdasági gyakorlattal, tapasztalattal. Nagyrészük korábban ipari jellegű tevékenységet folytatott... A községben maradt gazdasági felszereléssel ugyan, dolgozhattak, de igaerővel szinte egyáltalán nem rendelkeztek. (A két termelőszövetkezeti csoportnak mindössze húsz lova volt.) Központi támogatást ebben az időben az ipar elsőbbségét hangsúlyozó politika miatt nem kaptak. így az elvégzett munka után sem pénzelőleget, sem pedig terményt nem tudott adni a közös. A bajokat tovább súlyosbította a szigorú beadási kötelezettség. Sokan ebben az időben kiléptek, s a közeli Sztálinvárosban kerestek munkát. Az 1951-ben kelt jegyzőkönyv így őrzi egyikük indoklását: „Az emberfia tíz hónap alatt keres itt annyit, amennyit egy hónap alatt kellene. Sóban-vízben fóti krumplin, száraz ételen dolgozni nem lehet. Csiffári Kálmán, a József Attila tsz bérelszámolója. 1951-ben ■két holddal lépett be a szövetkezetbe, hat évig elnök is volt. Így emlékszik a kezdeti időkre: — Igen mostoha körülmények között dolgoztunk. Egy szál kör- möstraktorunk volt, az szántott, aratott, ha jól emlékszem, 1954- től. öt-tíz kataszteri holdon gyapotot, földimogyorót, csumizt, tavaszi bükkönyt termesztettünk, hogy csak néhányat említsek a legfurcsábbak közül. Volt kötelező paprikavetés is, de nem mindegyik földben termett meg. Bizony sokak erejét, energiáját, egészségét, idegzetét tépázta meg ez az időszak. — A megélhetésen kívül mi volt a legnehezebb azokban az időkben? — Az elnökök akkoriban gyakran váltogatták egymást. Nekem, a tsz könyvelőjének kellett elnök híján számtalan gyűlést levezetni; sokszor a legkeményebb feladatokat is végrehajtani. Emlékszem, egy alkalommal rám osztották négy kuláknak nevezett tsz-tag kizárását. Nehezemre esett, mert volt közöttük jóbarátom is. — Vele most mi van? — Komlóra ment bányásznak, többet nem tudok róla. — Meséljen valamit az elnöksége idejéről. — 1956-tól hat évig voltam a Petőfi Tsz elnöke. Az első évben együtt arattam a tagokkal, szükség volt a személyes példamutatásra. Szakember nem volt, az egyetlen agronómust kivéve. Valahogy azért boldogultunk. 1959— 60-tól pedig kifejezetten javult a tsz, ekkor léptek be többen a nagyobb szaktudással rendelkező hajósi parasztemberek közül. 1968-ban a többség egyetértésével megtörtént a négy hajósi tsz egyesülése, József Attila néven. Hajóson 1963—64-től gomba módjára szaporodtak a kétabla- kos, sátortetős „fazonházak”. Ma: • Csiffári Kálmán, alakulás óta tagja a téesznek. Hat évig elnök volt. egyedi tervezésű, kétszintes, négyötszobás, lehetőleg generációk kényelmes együttélését megoldó családi házakat építenek; a leggyakrabban rokoni, baráti segítséggel. Gól János festő szakmunkás egyike az új építkezőknek. 1968 óta tagja a tsz-nek. Édesapja és két testvére ugyancsak a József Attila Tsz dolgozói. Ifjabb Gál most 38 éves, felesége és két gyermeke van. önálló otthona eddig még nem volt. Így emlékszik a nagy családban töltött gyerekkorra és édesapjára, aki az egyesülés előtti időkben a hajósi Kossuth tsz elnöke volt: — Vertfalas, padlós házban éltünk. Apámat alig láttam. Korán ment, későn jött, rengeteget dolgozott, mégsem voltunk gazdagok. Én még ettem gyerekkoromban, hideg babfőzelékkel kent kenyeret. Akkoriban gyakori és főleg olcsó eledel volt ez, itt Hajóson. Az ötvenes évek végén egy divatos ballonkabát volt a legnagyobb álmom. Ma a háztájiból származó pénzösszeggel együtt megközelítően havi tízezer forint a családi jövedelmük. Igaz, sokszor napi 13— 14 órát dolgoznak. A csaknem teljesen kész családi ház előtt új Skoda gépkocsi áll. Kérdésemre, hogy talán korábban is elkezdhették volna a saját otthon építését, így válaszol: — Kivártam, amíg itt a központban osztottak új házhelyeket. Jelenleg az anyósoméknál lakunk, elférünk ott is, de az új házunkban már a két gyerekemnek is külön szobája lesz. Ügy építem ezt a házat, hogy ebben akár az ő gyerekeik is ellakhatnak majd hosszú évekig. Posváncz Etelka • Mai falukép, sok kétszintes, egyedi tervezésű házzal. Felemelik-e a korhatárt? SZOCIÁLPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 6. Nyugdíjasok és a nyugdíjrendszer ■. N, áj A nyugdíjasok létszáma — a nyugdíjra jogosító jogszabályok kedvező változása, valamint az átlagos életkor fokozatos kitolódása következtében — állandóan emelkedik. Míg 1975. évben a nyugdíjasok és járadékosok átlagos száma nem érte el az 1,8 milliót, jelenleg megközelíti a 2,1 milliót. A nyugdíjas létszám növekedésével párhuzamosan jelentősen növekedett a nyugdíjköltség is: 1975. évben 27 milliárd forintról 1980. évben 56 milliárd forintra. Az időskorúakról történő gondoskodásnak sokféle formája alakult ki hazánkban, melyek két nagy csoportra oszthatók: pénzbeni és természetbeni formákra. A pénzbeni ellátás legjelentősebb tétele maga a nyugdíj, illetve a járadék. Hazánkban 1975. évtől egységes társadalombiztosítási törvény lépett életbe, ezen belül szabályozták a nyugdíjrendszert is. E törvény legjelentősebb célja az volt, hogy 5 éven belül (azaz 1980. évre) a parasztság nyugdíjkorhatára legyen azonos a munkások és alkalmazottakéval. Nyugdíjrendszerünk sok tekintetben nemzetközileg is élenjárónak tekinthető, kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Az utóbbi években kutatók és szakemberek behatóan elemezték a nyugdíjrendszer összefüggéseit, keresték azokat a módszereket, amelyekkel a nyugdíjak között kialakult túlzott differenciáltság fokozatosan mérsékelhető. Ezzel egyidejűleg a lakosság körében elterjedtek bizonyos hiedelmek a nyugdíjrendszer lehetséges változtatásairól. Az alábbiakban szeretnénk kitérni arra, hogy hol nem változik és hol változik majd a nyugdíjrendszer. A lakosság széles körét érinti a nyugdíjkorhatár problémája. Nálunk a korhatár férfiaknál 60, a nőknél 55 év és a Minisztertanács által meghatározott konkrét munkakörökben (ún. korkedvezményes munkakörökben) ennél is alacsonyabb. Meg kell említeni, hogy a fejlett országok többségében a nyugdíjkorhatár ennél 5 évvel magasabb, sőt az országok mintegy felében a férfiak és nők nyugdíjkorhatára azonos. A jelenlegi és várható gazdasági és társadalmi körülmények figyelembevételével a következő évtizedben mégsem célszerű hazánkban a nyugdíjkorhatár felemelése és ez a kérdés ilyen formában nincs is napirenden. Ha esetleg sor kerülne a korhatár felemelésére, ismerve az érintett korosztályok egészségi állapotát, jelentősen növekedne a táppénzes arányszám, valamint a rokkantsági nyugdíjazások iránti igény. Jelenleg az is előfordul, hogy amennyiben a dolgozó néhány évvel van a nyugdíjkorhatár előtt és munkakörét már nem tudja kifogástalanul ellátni, a vállalat nem kezdeményezi az áthelyezést, vagy a munkaviszony megsaüntetését. Kivárják a nyugdíjkorhatár elérését, amely tény önmagában igazolható felmondási indok. Figyelembe véve a munkaerő-gazdálkodásban jelentkező követelményeket, a valóságos és a vélt munkaerőhiány problémáját — erről az oldalról sem indokolt a korhatár általános felemelése. Mindez természetesen néni jelenti azt, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatár megváltoztathatatlan; annyi bizonyos, hogy a következő évtizedben nem- látszik indokoltnak és célszerűnek ezen változtatni. Ma is . sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlag számításának szabályai változnak-e? Közelebbről: beszámít-e továbbra is a jutalom, prémium, és a részesedés? Az 1980. január 1-től érvényes bér- és keresetszabályozási rendszer egésze feltételezhetően szigorúbb követelményeket támaszt a bérnövelés lehetőségét tekintve. Így a munkahelyek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a munkabér egy részét szociális célokra használják és pl. nyugdíjazás előtt a végzett munkával nem arányos jutalmakat fizessenek. Ha ez így lesz, nem lesz szükség a nyugdíj alapjául szolgáló keresetszámitás változtatására. Jelenleg nyugdíjra jogosult az az állampolgár, aki a korhatárt elérte és legalább 10 év biztosított szolgálati idővel rendelkezik. Talán furcsán hangzik, de ezekben az években is több ezren mennek nyugdíjba úgy, hogy csak a minimális szolgálati éveket szerezték meg életük során. A nyugdíj mértéke függ a keresettől és a szolgálati időtől. Az alacsony szolgálati idő érthetően viszonylag alacsony nyugdíjhoz vezet. Ezért és más megfontolásokból is indokolt, hogy az említett 10 év szolgálati időt fokozatosan 20—25 évre emeljék. Erről a lakosságot Idejében tájékoztatják, és bizonyos átmeneti szabályok könnyíteni fognak azok sorsán, akiktől nem lehet elvárni a további munkában maradást, a magasabb minimális szolgálati idő megszerzéséért. A nyugdíjasok jelentős része munkát vállal. Jelenleg a dolgozó nyugdíjasok száma mintegy 400 ezer. Munkájukra a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van. Ezzel egyidejűleg a szociális indítékkal létesített nyugdíjas foglalkoztatását a munkahelyeken felül kell vizsgálni és hatékony valós foglalkoztatássá kell átalakítani. Rózsa József a MŰM szociálpolitikai főosztályának vezetője (Folytatjuk) SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS 0 A mai háziasszony már nem azt nézi, hogy vegyen-e hűtőszekrényt, hanem, hogy mekkorát? (Fotó: CTK—KS) „Gépesített” lakások Mutasd meg a lakásod és megmondom, hogy élsz — a régi mondás új változata tökéletesen igaz. Az elmúlt évek statisztikáiból kiderül, hogy a KGST-országokban a lakások „gépesítése” mennyiségileg ma már — általában — nem marad el a fejlett nyugat-európai országoké mögött. Meggyőz erről bennünket egyetlen pillantás a számokra. Két évvel ezelőtt a magyar háztartások felszereltségükkel a harmadik helyen álltak Csehszlovákia és az NDK mögött. Hűtőszekrényből. 266, tv-készülékből 246, mosógépből 285 jutott ezer lakosra, vagyis kb. 300 családra. Északi szomszédainknál a kép még jobb. Tv- készülékből például — ezer főre — Csehszlovákiában 259, az NDK-ban 325 jut. Hátrányban az iparilag fejlett országokkal szemben, csupán egy-két területen vagyunk: az automata mosógépnél, a színes tévénél, a képmagnónál, stb. Az említett számokat semmiképpen nem önkényesen emeltük ki. Mindegyik európai KGST-or- szágban rohamosan javult a lakások felszereltsége. 1977-ben a hét országban 1960-hoz képest a hűtőszekrények száma tízszeresére, a személyautóké hétszeresére, a mosógépeké majdnem háromszorosára, a tv-készülékeké három és félszeresére, a rádióké kétszeresére emelkedett. A jó ellátás alapja természetesen a gyártás. S mivel tartós fogyasztási cikkekről van szó, a gyárak előretekintenek 1990-ig, sőt 2000-ig. Az „utasítást” magától az élettől kapják. Az első számú kívánság a tervezőkkel szemben az, hogy a jövőben már csak világszínvonalon álló háztartási gépeket gyártsanak. Az automata mosógépeknél, a színes tévénél a felzárkózás elodázhatatlan. A képmagnó, a vasaló- és mosogatógépek, a mosó- és szárítóautomaták, a mélyhűtő berendezések tömeggyártásában hamarosan megteszik az első lépéseket. Természetesnek látszik, hogy egész új iparágak születnék. De milyenek legyenek ezek? Magától értetődő, hogy a hét ország terveit, elgondolásait az igények és a lehetőségek alapján időben — előre — összehangoljuk, az egymáshoz alkalmazkodás a közös kutatómunkával kezdődik. Ide' tartozik a tudatos, célszerű és főleg: összehangolt licenc-vásárlás, amelynek lehetőségeit országaink még korántsem merítették ki. Ezt követi a szabványosítás, a tipizálás, majd a~ kooperá- lás — még az alkatrészgyártásban is. Végtére mindez a közös értékesítést segíti, nem szólva a gyakran sántító alkatrészellátás javításáról. És még néhány gyakorlati kérdés: információcsere, az árak összehangolása. És 2000 után? Azután majd jönnek a háztartási robotok, de addig még a háztartási gépeket, teljesen a szolgálatunkba kell állítanunk. G. I. Bolgár — román ipari vállalkozás a Duna két partján Nagyszabású közös bolgár —román ipari vállalkozás kezdődött, A Duna két partján nehézgépipari gyárat alapítanak, különleges és egyedi gépek gyártására. A gyárkomplexum a bulgáriai Rusze és a vele szemközti parton, Romániában, Giurgiu városában lesz. 0 A bolgár parton megkezdődött az üzemcsarnokok falának felhúzása. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS)
