Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

1N0. június 3. • PETŐFI N£PE • 5 SZÁMVETÉS A VÁLASZTÁSOK ELŐTT A kongresszusi irányelvek vitája hónapo­kon keresztül alkalmat adott többek között arra, hogy az országban mindenfelé, így szűkebb hazánkban, Bács-Kiskunban is szót ejtsünk azokról a törekvésekről, amelyek az emberek műveltségének gyarapítását, esz­meiségének gazdagítását célozzák. A külön­böző szintű tanácskozásokon, vitákon sok szó esett arról, hogy miként lehetne és kellene tovább javítani a művelődési igények kor­szerű kielégítését. Ugyanakkor sok helyütt szóba került az Is, hogy nem csupán erre kell törekedni, hanem legalább ennyire az igé­nyek felkeltésén is fáradozni kell. A kong­resszus után egyértelműen világossá vált, hogy a közoktatás és a közművelődés nem csupán kevesek Ugye, hanem az ilyen irányú tevékenységekben szerepe kell, hogy legyen mindenkinek, aki népünk sorsáért felelőssé­get érez. A jelölő gyűléseken részt vevők is, nemcsak a gazdasági-társadalmi eredménye­ket és gondokat tárgyalták meg, hanem mindazt,' ami a művelődési munka további javítását, gazdagítását célozza. • Korszerű eszközökkel tanulhatnak a műszaki főiskolások. I Rendszeresek a rendezvények a Naiv Múzeumban. „Az iskolában a tanuló fiata­lok általános és szakmai művelt­ségének megalapozása és tovább­fejlesztése mellett előtérbe került a szocialista világnézetre és a párt politikája iránti elkötelezett­ségre, a szocialista életmódra, a munka megbecsülésére, az ál­lampolgári jogok és kötelességek teljesítésére nevelés" — olvashat­juk a megyei pártértekezlet be­számolójában. Ezzel kapcsolatban sok minden eszébe jut az embernek arról, ami az elmúlt fél évtized alatt történt megyénkben. ver.nyolc százaléka vesz részt szakrendszerű oktatásban. Ha a fentiekhez hozzáadjuk, hogy az iskolaérett gyerekek rendszere­sen részt vesznek az előkészítő foglalkozásokon, s hogy örven­detesen csökken a képesítés nél­küli nevelők száma, valamint azt, hogy gazdagodik sokolda­lúbbá válik az iskola és a szü­lők, az iskola és a munkahelyek kapcsolata, akkor a kép még ked­vezőbb lesz előttünk. Előnyben a szakrendszerű oktatás Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat szellemében beszá­molhatunk a különféle területek vívmányairól. A XI. kongresszus tovább erősítette bennünk azo­kat ‘a felismeréseket, amelyek a fejlődést sürgető és akadályozó tényezőkre utalnak. Az egyik ilyen akadályozó tényező ma még oktatásügyünkkel kapcsolatban a korszerűnek éppen nem mondha­tó szemlélet egyes esetekben. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy sokan kizárólag az is­kola és a pedagógus feladatá­nak tekintjkn ^ nevelést. A jövő, nemzedék formálását. Az ilyeneV nem ismerték még fel, hogy csakis a család-iskola-társadalom összefüggéseiben képzelhető el az országos méretű nevelőmunka. A fejlődést sok egyéb mellett az új intézmények, létesülése is bizonyítja. Ha csupán röpke pil­lantást vetünk Kecskemétre ilyen tekintetben, máris szembetűnöek a változások. Íme néhány példa: Az utóbbi öt évben felépült két tizenhat tantermes általános is­kola, két korszerűen felszerelt kollégium, egy húsz tantermes szakmunkásképző intézet, és jó néhány korszerűen berendezett új óvoda stb. Ha ezután az érdeklődő ember a figyelmét kiterjeszti az egész megyére, még inkább felderül a fejlődés láttán. Soroljuk hát to­vább a példákat. 1974 óta össze­sen tizenhat új tanterem készült el Kiskunhalason. Ugyanott fel­épült három tornaterem is. Így sikerült elérniük, hogy valameny- nyi iskolában van immár sporto­lási lehetőség. Tompa új oktatási intézményt kapott. Ugyanez mondható el Jászszentlászlóról is. Elkészült a korszerű sportcsarnok Császártöltésen, Kiskunmajsán, Szánkon és Jánoshalmán. Az óvodai hálózat fellendülését, gazdagodását, mutatja, hogy ma már a három-hat éves gyermekek nyolcvan négy százaléka járhat a gyermekintézményekbe. Ez az arány öt évvel ezelőtt még mind­össze 68 százalékos volt. Ügy gondoljuk, ezek a nagyszerű té­nyek önmagukért beszélnek. Nem is egy olyan városunk van, a községekről nem is szólva, ahol az óvodai ellátottság ma már százszázalékos. Azok az embe­rek, akik saját magukon tapasz­talták régebben az ilyen szorító gor.dokat, tudnak igazán örülni ennek az eredménynek. Gondol­juk meg, milyen sokat jelent az iskola-előkészítés, a jövőépítés szempontjából az, hogy ma már Bács-Kiskunban összesen mint­egy húszezer kisgyerek jár óvo­dába, részesül a szakszerű, in­tézményes nevelésben. Egy idő óta az új rendszerű szakmunkásképzők, szakközépis­kolák is gazdagítják iskolahálóza­tunkat. Büszkék vagyunk ugyan­akkor a megyénkben működő öt felsőfokú oktatási intézményre is. Ezek egyre inkább tudomá­nyos műhelyekké is válnak. Az elmúlt öt év alatt emelkedett főiskolai rangra a bajai tanító­képző. Valamennyi felsőfokú in­tézmény rendszeresen és aktívan bekapcsolódik az adott város — Baja, Kecskemét — szellemi vér­keringésébe, egyre gazdagodó kulturális életébe. akkor legtöbb helyen nem feled­keztek meg a tanyai lakosság, a bejáró dolgozók közművelődési el­látásáról sem. Sikerült elérni, hogy a legtöbb helyen a régebbi­nél nagyobb figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű emberek, kul t u rálódására, Baján,Ka lőcs án, Félegyházáh, Kecskeméten' és másutt az elmúlt esztendőben jó szolgálatot tettek ennek érdeké­ben a munkásklubok, a szocialis­ta brigádvezetők fórumai. Tovább gazdagította Bács-Kis- kun rangos művelődési intézmé­nyeinek sorát az elmúlt években a Tudomány és Technika Háza, a Megyei Művelődési Központ, a kalocsai művelődési központ és ifjúsági ház. Ez utóbbi ma már nemcsak e nagyszerű ütemben fej­lődő városnak, hanem egyben a megyének is egyik büszkesége. Eredményei máris számottevőek, noha a működése még csupán két esztendőre nyúlik vissza. A Me­gyei Művelődési Központ éven­te mintegy ötezer rendezvényt bo­nyolít le, és a látogatók száma meghaladja a félmilliót. A nagy szakmai apparátussal működő, technikai eszközökkel nagyszerű­en felszerelt intézmény sokirá­nyú munkájára országszerte fel­figyeltek eddig. Ezek a kétségkívül kimagasló eredmények nem halványítják el a más helységek közművelődési törekvéseit. Néhány példa erre: Hajóson központi támogatással el­indították útjára az úgynevezett „nyitott ház" kísérletet Ez már a kezdet kezdetén megcsillogtatta eredményeit. Duna pata jón létre­hozták a nevelési központot, melynek keretében ezentúl a mű­velődési ház és az iskola közös irányítás alatt működik. Jász- szentlászlón többféle közművelő­dési kísérletet folytatnak, Kecelen viszont szakaszosan készül a ne­velési központ. Az ilyen példákat sorolhatnám tovább. • A Boisó- gyűjtemény egy része. • Mezőgaz­dasági szak­munkástanulók. Megyénkben gazdag hagyomá­nya van a népművészetnek, a folk­lórnak, az amatőr művészeti mozgalomnak. Ezeket a hagyomá­nyokat sikeresen tudták ébren tartani és gazdagítani a kultúra munkásai az elmúlt öt esztendő alatt is. Megyénk ötszáz amatőr csoportja tízezer taggal sokszor és sokat hallat magáról. Napjaink­ban tehát egy nagyszerű mozga­lom kiterebélyesedésének vagyunk tanúi. Újra és újra jó szereplési lehetőségeket kínál a Duna menti folklórfesztivál, a kecskeméti népzenei napok, az éneklő ifjú­ság napja és a kalocsai népmű­vészek színpada. Sikert sikerre halmoz a kalocsai népi együttes mellett a hercegszántóiba bajai, a garai, a hajósi és a kiskőrösi nem­zetiségi együttes. _ Eredményesen szerepelnek az ének- és zeneka­rok, a bábosok, a hagyományőrző csoportok, a díszítőművészkörök és a különféle klubok. Országo­san minősített együttes a Kiskő­rösi Petőfi Kórus, és elismert a bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kamarazenekara. Ha­sonló jókat mondhatunk el a, Kecskeméti Szimfonikus Zene-1 karról is. A nemzetiségi hagyományőrzés hasznos fórumai, jó lehetőségei a nem magyar anyanyelvű tánccso­portok és énekkarok. Megyénk­ben tizenhárom ilyen működik. A négy szlovák és délszláv nemzeti­ségi szakkör, valamint a tíz nem­zetiségi klub ugyancsak a hagyo­mányőrzést segíti. Ezekhez társul a kiskőrösi szlovák tájház és a hantái sváb múzeum. Ma már szá­zak és százak tanulják a nemze­tiségiek nyelvét megyénkben. Míívészetpolitikáiik népszerű vívmányai Már említettük a tudományos szellemi műhelyeket. Ezekhez tár­sul széles körű tevékenységével az alkotói művészeti műhelyek háló­zata. A Katona József Színház ugyancsak sokat hallatott magá­ról az elmúlt öt esztendőben. A rövid ideig tartó elbizonytalano­dás után ma már ismét nagyobb feladatokat tűz maga élé. Szerepét és jelentőségét erősítette, hogy itt rendezték meg a kritikusok, drá­maírók és rendezők országos ta­lálkozóját nemrégiben. Az ismé- tetlen életre hívott Kelemen Lász­ló Kamaraszínpad tovább neme­síti színházi kultúránkat. Ez egy­részt a mai magyar dráma nép­szerűsítését szolgálja, másrészt az intézmény műhely jellegét dom­borítja ki. Jó módszernek mond­hatók az egyes bemutatók után megrendezett viták is. A tanya- színház főként a fiatal művészek­nek nyújt 'bővebb szereplési le­hetőséget. Jelenleg már huszonnyolc gra­fikus, festő, szobrász és iparmű­vész tagja a Magyar Népköztár­saság Képzőművészeti Alapjának. Ez azt jelenti, hogy képzőművé­szeti életünk tovább színesedik, gazdagodik. A téli tárlat, a grafi­kusok megyei kiállítása egyaránt bizonyítja ezt. Egymilliós költ­séggel felújították a kecskeméti művésztelepet. Ez is hozzájárult az alkotói légkör javulásához. Évente a tárlatok százait rende­zik meg Bács-Kiskunban. A bajai Kirakat Galéria, a halasi Szilády Galéria az elmúlt esztendőkben rendszeresen hallatott magáról. Új köztéri szobrot kapott többek kö­zött Baja, Kecskemét, Kiskunha­las és Harta. Megnőtt a megyei tanács és több városi tanács me- cénási, támogató szerepe. A Kodály-iskola és a nagy ze­neszerző nevét viselő zenepedagó­giai intézet fontos szerepet tölt be megyénk kulturális életében. Mindkettőnek megvan a hazai és a külföldi kisugárzása. Eljutott már a hírük valamennyi föld­részre, akár a legtávolabbi orszá­gokba is. A megyénkben műkö­dő kilenc állami zeneiskola, vala­mint az Országos Filharmónia sok-sok rendezvénye, bérletsoro­zata jól egészíti ki nemes törek­véseiket. Az országos Rendező Iroda műsorai évi harmincezer hallgatót vonzanak. Tovább foly­tatta ivalóságfeltáró tevékenységét a Forrás című folyóirat, mely az­óta a második évtizedébe lépett. Egyre másra jelentek meg az úgy­nevezett „Forrás-könyvek". Ed­dig kilenc mű összesen több mint ötvenezer példányban jutott el az olvasókhoz. A fentiekhez már csak azt tesszük hozzá, hogy az elmúlt esztendőkben elkészült újabb lé­tesítmények, művészeti intézmé­nyek — a Kerámia Stúdió, a kecs­keméti Naiv Múzeum, a Nemzet­közi Zománcmű vés zeti Tábor, a Michelangelo Galéria és a Bozsó- gyűjtemény — tovább gazdagítot­ták az alkotói műhelyek sorát Örvendetesen nagy az érdeklődé« mindenfelé irántuk. Varga Mihály A hangulatos játszóterek egyike. t Virágzik a Kalocsa környéki népművészet. Amikor az elmúlt időszak fej­lődését igyekszünk számba venni, nem hallgathatjuk el az egyik legnagyobb művelődési fegyver­tényt. Azt, hogy mostanra gya­korlatilag megszűnt az analfabe­tizmus. Inkább az jellemző ma már, hogy a fiatalok tizenhat esztendős korukig zömében sike­resen elvégzik az általános isko­la nyolc osztályát. A tanulóknak ma már csupán hat százaléka nem ér el odáig. Ehhez az ered­ményhez természetesen hozzájá­rul nagymértékben a jól felké­szüli pedagógusgárda. És az is, hogy.,,az intézményeket. sikerült ellátni korszerű eszközökkel, fel­szerelésekkel. Ma már a tanulók­nak nem kevesebb, mint kilenc­Sokat hallatnak magukról tu­dományos műhelyeink is. A Zöldség termesztési Kutató Inté­zet, a Gyümölcs- és Dísznövény- termesztő Kutató Intézet, a ba­jai csillagvizsgáló éppen úgy folytatja áldásos tevékenységét, mint a már említett pedagógiai műhelyek. Ez utóbbi például ma mát azzal büszkélkedhet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tudományos intézete. Ezeknek a szellemi műhelyeknek életéről, eredményeiről és gondjairól köte­teket lehetne írni. ' Ám ezúttal elégedjünk meg csupán a jelzés­szerű megemlítésükkel. Szorít­kozzunk ,, ipkabb , arra. Hpgy ,, a korszerűnek mondható közműve­lődésünk egyes fontosabb terüle­teit jellemezzük. A közművelődési határozat nyomán Az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeit latolgatva olykor felvilla­nyoznak bennünket a számok. Nagyszerű, hogy Bács-Kiskun megyében évente mintegy négy­száz színházi előadást tekint meg átlagosan 160 ezer néző. És a megye mintepv kétszáz mozijá­ban egy év alatt háropn és fél millióan fordulnak meg. Könyv­tári hálózatunkban 120 ezernél több beiratkozott olvasó gyara­píthatja műveltségét. Megyénk múzeumaiban egyetlen esztendő leforgása alatt 200 ezer műve­lődni vágyó ember ismerkedik a régészeti és a néprajzi kutatás eredményeivel, a történettudo­mánnyal és a képzőművészettel. Ha a fentiekhez hozzáadjuk az évi több tízmilliós könyvforgal­mat, a képző, és iparművészeti alkotások iránti növekvő érdek­lődést, a több ezres nagyságren­dű TIT-előadásokat. a napi- és hetilapok, meg a folyóiratok iránt megnövekedett érdeklő­dést, valamint a ma már gya­korlatilag minden családnál meg­található rádiót, televíziót, és a sok magnetofont, lemezjátszót, a megnövekedett idegenforgalom beszédes számadatait stb., akkor felesleges feltenni azt a kérdést, hogy beszélhetünk-e napjainkban kulturális forradalomról. Az 1974-ben megszületett köz- művelődési párthatározat jelentő­ségét szinte lehetetlen eltúlozni. Hisz ez a dokumentum a társa­dalmi élet valamennyi területén éreztette hatását az elmúlt öt esz­tendőben. Az abban foglaltak tervszerű és folyamatos végrehaj­tása megyénkben is célként lebe­gett a közművelődési szakembe­rek, a művelődésügy irányítói előtt. Ehhez járult hozzá később a közművelődési törvény, mely többek között aláhúzta a gazda­sági vezetők felelősségét a kultu­rális élet területén. Jórészt ennek köszönhető, hogy megyénkben a száztizenhét művelődési otthon jellegű intézmény közül ma már nyolcvannál több kap anyagi tá­mogatást a munkahelyektől. Ot- vennél több az olyan termelőszö­vetkezet, amely rendszeresen hoz­zájárul a kulturális élet gazdagí­tásához a saját munkahelyen kí­vül is. Az amatőr művészeti cso­portok fenntartásához, támogatá­sához, mintegy száz üzem, válla­lat, gazdaság járul hozzá. Az elmúlt öt esztendőben a párthatározatok szellemében to­vább javult a munkahelyi műve­lődés színvonala. Többek között a szocialista brigádok tervszerű és sokoldalú kulturális tevékeny­ségének fellendülése által. Ugyan­0 0 © Művelődésügyünk öt esztendeje

Next

/
Oldalképek
Tartalom