Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
1N0. június 3. • PETŐFI N£PE • 5 SZÁMVETÉS A VÁLASZTÁSOK ELŐTT A kongresszusi irányelvek vitája hónapokon keresztül alkalmat adott többek között arra, hogy az országban mindenfelé, így szűkebb hazánkban, Bács-Kiskunban is szót ejtsünk azokról a törekvésekről, amelyek az emberek műveltségének gyarapítását, eszmeiségének gazdagítását célozzák. A különböző szintű tanácskozásokon, vitákon sok szó esett arról, hogy miként lehetne és kellene tovább javítani a művelődési igények korszerű kielégítését. Ugyanakkor sok helyütt szóba került az Is, hogy nem csupán erre kell törekedni, hanem legalább ennyire az igények felkeltésén is fáradozni kell. A kongresszus után egyértelműen világossá vált, hogy a közoktatás és a közművelődés nem csupán kevesek Ugye, hanem az ilyen irányú tevékenységekben szerepe kell, hogy legyen mindenkinek, aki népünk sorsáért felelősséget érez. A jelölő gyűléseken részt vevők is, nemcsak a gazdasági-társadalmi eredményeket és gondokat tárgyalták meg, hanem mindazt,' ami a művelődési munka további javítását, gazdagítását célozza. • Korszerű eszközökkel tanulhatnak a műszaki főiskolások. I Rendszeresek a rendezvények a Naiv Múzeumban. „Az iskolában a tanuló fiatalok általános és szakmai műveltségének megalapozása és továbbfejlesztése mellett előtérbe került a szocialista világnézetre és a párt politikája iránti elkötelezettségre, a szocialista életmódra, a munka megbecsülésére, az állampolgári jogok és kötelességek teljesítésére nevelés" — olvashatjuk a megyei pártértekezlet beszámolójában. Ezzel kapcsolatban sok minden eszébe jut az embernek arról, ami az elmúlt fél évtized alatt történt megyénkben. ver.nyolc százaléka vesz részt szakrendszerű oktatásban. Ha a fentiekhez hozzáadjuk, hogy az iskolaérett gyerekek rendszeresen részt vesznek az előkészítő foglalkozásokon, s hogy örvendetesen csökken a képesítés nélküli nevelők száma, valamint azt, hogy gazdagodik sokoldalúbbá válik az iskola és a szülők, az iskola és a munkahelyek kapcsolata, akkor a kép még kedvezőbb lesz előttünk. Előnyben a szakrendszerű oktatás Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat szellemében beszámolhatunk a különféle területek vívmányairól. A XI. kongresszus tovább erősítette bennünk azokat ‘a felismeréseket, amelyek a fejlődést sürgető és akadályozó tényezőkre utalnak. Az egyik ilyen akadályozó tényező ma még oktatásügyünkkel kapcsolatban a korszerűnek éppen nem mondható szemlélet egyes esetekben. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy sokan kizárólag az iskola és a pedagógus feladatának tekintjkn ^ nevelést. A jövő, nemzedék formálását. Az ilyeneV nem ismerték még fel, hogy csakis a család-iskola-társadalom összefüggéseiben képzelhető el az országos méretű nevelőmunka. A fejlődést sok egyéb mellett az új intézmények, létesülése is bizonyítja. Ha csupán röpke pillantást vetünk Kecskemétre ilyen tekintetben, máris szembetűnöek a változások. Íme néhány példa: Az utóbbi öt évben felépült két tizenhat tantermes általános iskola, két korszerűen felszerelt kollégium, egy húsz tantermes szakmunkásképző intézet, és jó néhány korszerűen berendezett új óvoda stb. Ha ezután az érdeklődő ember a figyelmét kiterjeszti az egész megyére, még inkább felderül a fejlődés láttán. Soroljuk hát tovább a példákat. 1974 óta összesen tizenhat új tanterem készült el Kiskunhalason. Ugyanott felépült három tornaterem is. Így sikerült elérniük, hogy valameny- nyi iskolában van immár sportolási lehetőség. Tompa új oktatási intézményt kapott. Ugyanez mondható el Jászszentlászlóról is. Elkészült a korszerű sportcsarnok Császártöltésen, Kiskunmajsán, Szánkon és Jánoshalmán. Az óvodai hálózat fellendülését, gazdagodását, mutatja, hogy ma már a három-hat éves gyermekek nyolcvan négy százaléka járhat a gyermekintézményekbe. Ez az arány öt évvel ezelőtt még mindössze 68 százalékos volt. Ügy gondoljuk, ezek a nagyszerű tények önmagukért beszélnek. Nem is egy olyan városunk van, a községekről nem is szólva, ahol az óvodai ellátottság ma már százszázalékos. Azok az emberek, akik saját magukon tapasztalták régebben az ilyen szorító gor.dokat, tudnak igazán örülni ennek az eredménynek. Gondoljuk meg, milyen sokat jelent az iskola-előkészítés, a jövőépítés szempontjából az, hogy ma már Bács-Kiskunban összesen mintegy húszezer kisgyerek jár óvodába, részesül a szakszerű, intézményes nevelésben. Egy idő óta az új rendszerű szakmunkásképzők, szakközépiskolák is gazdagítják iskolahálózatunkat. Büszkék vagyunk ugyanakkor a megyénkben működő öt felsőfokú oktatási intézményre is. Ezek egyre inkább tudományos műhelyekké is válnak. Az elmúlt öt év alatt emelkedett főiskolai rangra a bajai tanítóképző. Valamennyi felsőfokú intézmény rendszeresen és aktívan bekapcsolódik az adott város — Baja, Kecskemét — szellemi vérkeringésébe, egyre gazdagodó kulturális életébe. akkor legtöbb helyen nem feledkeztek meg a tanyai lakosság, a bejáró dolgozók közművelődési ellátásáról sem. Sikerült elérni, hogy a legtöbb helyen a régebbinél nagyobb figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű emberek, kul t u rálódására, Baján,Ka lőcs án, Félegyházáh, Kecskeméten' és másutt az elmúlt esztendőben jó szolgálatot tettek ennek érdekében a munkásklubok, a szocialista brigádvezetők fórumai. Tovább gazdagította Bács-Kis- kun rangos művelődési intézményeinek sorát az elmúlt években a Tudomány és Technika Háza, a Megyei Művelődési Központ, a kalocsai művelődési központ és ifjúsági ház. Ez utóbbi ma már nemcsak e nagyszerű ütemben fejlődő városnak, hanem egyben a megyének is egyik büszkesége. Eredményei máris számottevőek, noha a működése még csupán két esztendőre nyúlik vissza. A Megyei Művelődési Központ évente mintegy ötezer rendezvényt bonyolít le, és a látogatók száma meghaladja a félmilliót. A nagy szakmai apparátussal működő, technikai eszközökkel nagyszerűen felszerelt intézmény sokirányú munkájára országszerte felfigyeltek eddig. Ezek a kétségkívül kimagasló eredmények nem halványítják el a más helységek közművelődési törekvéseit. Néhány példa erre: Hajóson központi támogatással elindították útjára az úgynevezett „nyitott ház" kísérletet Ez már a kezdet kezdetén megcsillogtatta eredményeit. Duna pata jón létrehozták a nevelési központot, melynek keretében ezentúl a művelődési ház és az iskola közös irányítás alatt működik. Jász- szentlászlón többféle közművelődési kísérletet folytatnak, Kecelen viszont szakaszosan készül a nevelési központ. Az ilyen példákat sorolhatnám tovább. • A Boisó- gyűjtemény egy része. • Mezőgazdasági szakmunkástanulók. Megyénkben gazdag hagyománya van a népművészetnek, a folklórnak, az amatőr művészeti mozgalomnak. Ezeket a hagyományokat sikeresen tudták ébren tartani és gazdagítani a kultúra munkásai az elmúlt öt esztendő alatt is. Megyénk ötszáz amatőr csoportja tízezer taggal sokszor és sokat hallat magáról. Napjainkban tehát egy nagyszerű mozgalom kiterebélyesedésének vagyunk tanúi. Újra és újra jó szereplési lehetőségeket kínál a Duna menti folklórfesztivál, a kecskeméti népzenei napok, az éneklő ifjúság napja és a kalocsai népművészek színpada. Sikert sikerre halmoz a kalocsai népi együttes mellett a hercegszántóiba bajai, a garai, a hajósi és a kiskőrösi nemzetiségi együttes. _ Eredményesen szerepelnek az ének- és zenekarok, a bábosok, a hagyományőrző csoportok, a díszítőművészkörök és a különféle klubok. Országosan minősített együttes a Kiskőrösi Petőfi Kórus, és elismert a bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kamarazenekara. Hasonló jókat mondhatunk el a, Kecskeméti Szimfonikus Zene-1 karról is. A nemzetiségi hagyományőrzés hasznos fórumai, jó lehetőségei a nem magyar anyanyelvű tánccsoportok és énekkarok. Megyénkben tizenhárom ilyen működik. A négy szlovák és délszláv nemzetiségi szakkör, valamint a tíz nemzetiségi klub ugyancsak a hagyományőrzést segíti. Ezekhez társul a kiskőrösi szlovák tájház és a hantái sváb múzeum. Ma már százak és százak tanulják a nemzetiségiek nyelvét megyénkben. Míívészetpolitikáiik népszerű vívmányai Már említettük a tudományos szellemi műhelyeket. Ezekhez társul széles körű tevékenységével az alkotói művészeti műhelyek hálózata. A Katona József Színház ugyancsak sokat hallatott magáról az elmúlt öt esztendőben. A rövid ideig tartó elbizonytalanodás után ma már ismét nagyobb feladatokat tűz maga élé. Szerepét és jelentőségét erősítette, hogy itt rendezték meg a kritikusok, drámaírók és rendezők országos találkozóját nemrégiben. Az ismé- tetlen életre hívott Kelemen László Kamaraszínpad tovább nemesíti színházi kultúránkat. Ez egyrészt a mai magyar dráma népszerűsítését szolgálja, másrészt az intézmény műhely jellegét domborítja ki. Jó módszernek mondhatók az egyes bemutatók után megrendezett viták is. A tanya- színház főként a fiatal művészeknek nyújt 'bővebb szereplési lehetőséget. Jelenleg már huszonnyolc grafikus, festő, szobrász és iparművész tagja a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának. Ez azt jelenti, hogy képzőművészeti életünk tovább színesedik, gazdagodik. A téli tárlat, a grafikusok megyei kiállítása egyaránt bizonyítja ezt. Egymilliós költséggel felújították a kecskeméti művésztelepet. Ez is hozzájárult az alkotói légkör javulásához. Évente a tárlatok százait rendezik meg Bács-Kiskunban. A bajai Kirakat Galéria, a halasi Szilády Galéria az elmúlt esztendőkben rendszeresen hallatott magáról. Új köztéri szobrot kapott többek között Baja, Kecskemét, Kiskunhalas és Harta. Megnőtt a megyei tanács és több városi tanács me- cénási, támogató szerepe. A Kodály-iskola és a nagy zeneszerző nevét viselő zenepedagógiai intézet fontos szerepet tölt be megyénk kulturális életében. Mindkettőnek megvan a hazai és a külföldi kisugárzása. Eljutott már a hírük valamennyi földrészre, akár a legtávolabbi országokba is. A megyénkben működő kilenc állami zeneiskola, valamint az Országos Filharmónia sok-sok rendezvénye, bérletsorozata jól egészíti ki nemes törekvéseiket. Az országos Rendező Iroda műsorai évi harmincezer hallgatót vonzanak. Tovább folytatta ivalóságfeltáró tevékenységét a Forrás című folyóirat, mely azóta a második évtizedébe lépett. Egyre másra jelentek meg az úgynevezett „Forrás-könyvek". Eddig kilenc mű összesen több mint ötvenezer példányban jutott el az olvasókhoz. A fentiekhez már csak azt tesszük hozzá, hogy az elmúlt esztendőkben elkészült újabb létesítmények, művészeti intézmények — a Kerámia Stúdió, a kecskeméti Naiv Múzeum, a Nemzetközi Zománcmű vés zeti Tábor, a Michelangelo Galéria és a Bozsó- gyűjtemény — tovább gazdagították az alkotói műhelyek sorát Örvendetesen nagy az érdeklődé« mindenfelé irántuk. Varga Mihály A hangulatos játszóterek egyike. t Virágzik a Kalocsa környéki népművészet. Amikor az elmúlt időszak fejlődését igyekszünk számba venni, nem hallgathatjuk el az egyik legnagyobb művelődési fegyvertényt. Azt, hogy mostanra gyakorlatilag megszűnt az analfabetizmus. Inkább az jellemző ma már, hogy a fiatalok tizenhat esztendős korukig zömében sikeresen elvégzik az általános iskola nyolc osztályát. A tanulóknak ma már csupán hat százaléka nem ér el odáig. Ehhez az eredményhez természetesen hozzájárul nagymértékben a jól felkészüli pedagógusgárda. És az is, hogy.,,az intézményeket. sikerült ellátni korszerű eszközökkel, felszerelésekkel. Ma már a tanulóknak nem kevesebb, mint kilencSokat hallatnak magukról tudományos műhelyeink is. A Zöldség termesztési Kutató Intézet, a Gyümölcs- és Dísznövény- termesztő Kutató Intézet, a bajai csillagvizsgáló éppen úgy folytatja áldásos tevékenységét, mint a már említett pedagógiai műhelyek. Ez utóbbi például ma mát azzal büszkélkedhet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tudományos intézete. Ezeknek a szellemi műhelyeknek életéről, eredményeiről és gondjairól köteteket lehetne írni. ' Ám ezúttal elégedjünk meg csupán a jelzésszerű megemlítésükkel. Szorítkozzunk ,, ipkabb , arra. Hpgy ,, a korszerűnek mondható közművelődésünk egyes fontosabb területeit jellemezzük. A közművelődési határozat nyomán Az elmúlt öt esztendő eredményeit latolgatva olykor felvillanyoznak bennünket a számok. Nagyszerű, hogy Bács-Kiskun megyében évente mintegy négyszáz színházi előadást tekint meg átlagosan 160 ezer néző. És a megye mintepv kétszáz mozijában egy év alatt háropn és fél millióan fordulnak meg. Könyvtári hálózatunkban 120 ezernél több beiratkozott olvasó gyarapíthatja műveltségét. Megyénk múzeumaiban egyetlen esztendő leforgása alatt 200 ezer művelődni vágyó ember ismerkedik a régészeti és a néprajzi kutatás eredményeivel, a történettudománnyal és a képzőművészettel. Ha a fentiekhez hozzáadjuk az évi több tízmilliós könyvforgalmat, a képző, és iparművészeti alkotások iránti növekvő érdeklődést, a több ezres nagyságrendű TIT-előadásokat. a napi- és hetilapok, meg a folyóiratok iránt megnövekedett érdeklődést, valamint a ma már gyakorlatilag minden családnál megtalálható rádiót, televíziót, és a sok magnetofont, lemezjátszót, a megnövekedett idegenforgalom beszédes számadatait stb., akkor felesleges feltenni azt a kérdést, hogy beszélhetünk-e napjainkban kulturális forradalomról. Az 1974-ben megszületett köz- művelődési párthatározat jelentőségét szinte lehetetlen eltúlozni. Hisz ez a dokumentum a társadalmi élet valamennyi területén éreztette hatását az elmúlt öt esztendőben. Az abban foglaltak tervszerű és folyamatos végrehajtása megyénkben is célként lebegett a közművelődési szakemberek, a művelődésügy irányítói előtt. Ehhez járult hozzá később a közművelődési törvény, mely többek között aláhúzta a gazdasági vezetők felelősségét a kulturális élet területén. Jórészt ennek köszönhető, hogy megyénkben a száztizenhét művelődési otthon jellegű intézmény közül ma már nyolcvannál több kap anyagi támogatást a munkahelyektől. Ot- vennél több az olyan termelőszövetkezet, amely rendszeresen hozzájárul a kulturális élet gazdagításához a saját munkahelyen kívül is. Az amatőr művészeti csoportok fenntartásához, támogatásához, mintegy száz üzem, vállalat, gazdaság járul hozzá. Az elmúlt öt esztendőben a párthatározatok szellemében tovább javult a munkahelyi művelődés színvonala. Többek között a szocialista brigádok tervszerű és sokoldalú kulturális tevékenységének fellendülése által. Ugyan0 0 © Művelődésügyünk öt esztendeje
