Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 14. Alapkövek A kecskeméti kertészeti oktatás száztíz éve A Duna—Tisza közén, ahol — országosan — legtöbben élnek a mezőgazdaságból, a kertészeti oktatásnak is nagy hagyománya van. Dr. Homány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, 1978-ban a Kertészeti Egyetem jubileumi ünnepségéi megemlékezett — többek között — Kecskemét szerepéről a mezőgazdasági oktatásban. — Szerencsés helyzet — mondta a miniszter —, hogy az egyetem jelen van a kecskeméti főiskolai kar által az ország legjelentősebb kertészeti táján, a Duna—Tisza köze szívében is,.. Hosszú volt az az út, amit Kecskeméten a kertészeti oktatás megtett, s ennek minden bizonnyal nincs még vége. Érdemes néhány gondolattal megemlékezni nedves alföldi kertészeink törekvéseiről. A kecskeméti és a városkörnyéki szőlő-, és gyümölcstermesztés története messzi századokba nyúlik vissza. Erről i— már 1075-ből — írásos emlékek maradtak ránk. Kecskeméten igazi nagybirtok sosem volt, ellenben mindén itt lakó családnak akadt egy kis szőleje gyümölcsfákkal, úgyhogy a kertészkedés része lett a mindennapi életnek, s élő hagyományként apáról, fiúra szállt. A múlt század közepétől rohamos fejlődésnek indult az alföldi kertészet. Az országos átlagnál jóval korábban szabadultak a homokhátság lakói a földesúri kötöttségektől. A vasúti forgalom megindulása, a gyümölcs-, bor- és csemegeszőlő kivitel mind-mind Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kertészeti felemelkedésének adott szárnyakat. Az ősi mesterséget hagyományos módon, már nem lehetett folytatni. Megszületett a kertészeti szakoktatás, iránti igény. Ipar a kertészet A kertészeti szakoktatás első alapkövét száztíz évvel ezelőtt rakták le elődeink. 1870-ben a • A kecskeméti kertészeti főiskola épületének alapkövét 1969. augusztus 28-án dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztályvezetője helyezte el. Mellette balra dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikus az az' intézmény . azóta elhunyt igazgatója. (Archív felvétel.) , Kecskeméti Ipartestület elrendelte „a kert- és gyümölcsipar” oktatását az ipari iskolában. A ’kertész szakmát abban az időben a kézműiparhoz sorolták. Két évvél később megnyitotta kapuit'a Gazdasági Felső Népiskola is, ahol már rendes tantárgy lett a kertészet, a szőlőművelés, a borászat és a gazdasági üzlettan. A Szőlészeti és Borászati Szakiskolává átalakult vincellér ké- pezde* kilencven éve nyílt meg, Miklós telepen. öt évvel később újabb fontos alapkő került a kecskeméti homokba. Megnyílt a Földműves Iskola. Tantárgyai között helyet kapott a kertészet és a zöldség- termesztés, a fatenyésztés és a szőlőművelés. A századforduló után, 1910-ben fejlesztették Gazdasági Tanítóképző Intézetté az 1897-ben létesített Néptanítók Továbbképző Tanfolyamát. A tanítás színvonalát fémjelzi, hogy tanárai között olyan név is szerepelt,-mint a későbbi Kossuth-díjas dr. Mészöly Gyula akadémikus. Napjaink gyökerei Tavaly ünnepeltük a Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet ötvenéves fennállását, amely alapításakor a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájaként működött. Sok eredményes és sikerekben gazdag kertész indult innen és biztosak vagyunk benne, hogy fog is elindulni pályáján. Jövőre lesz negyvenöt éve, hogy megnyitotta kapuit a Felső Mezőgazdasági Iskola, mely .többszöri átszervezés és névváltozás után 30 évvel ezelőtt alakult át kertészeti technikummá. Két évtizede, a kertészeti technikum mellett, reá támaszkodva alakult meg a középiskolai végzettségre épülő kertészeti szakiskola, mely már 1961-ben Felsőfokú Mezőgazdasági. Technikummá fejlődött. Ez az intézmény már valóban felsőfokú ^oktatási forrná-: ban működött, és közvetlen jogelődje a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai 'karának. Mielőtt az egyetemi-főiskolai oktatással foglalkoznánk, röviden meg kell emlékeznünk az 1950- ben létesült és néhány évig működő Kombájnvezetői Mezőgazdasági és a Vontató, Tehergépjárművezető Szakiskoláról. Ezek fontos szerepet töltöttek be a mező- gazdasági gépesítés főiskolájának szakember-ellátásában. A régi rendszerben tanulástól elzárt parasztfiatalokat képzett a 35 éve alakult parasztfőiskola. Elnevezésével, nevének tartós fennmaradásával kifejezte a Duna— Tisza köze régi vágyát, főiskola és ^egyetem után. Már 1857-ben szóba került egy kecskeméti mezőgazdasági főiskola megalapítása, de különböző okok mjatt, erre sajnos nem került sor. Az utolsó alapkő Tavaly volt tíz esztendeje, hogy elhelyezték Kecskemét egyik felsőfokú intézményének — a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának — az alapkövét, és 1971-ben a főiskola megkezdte működését. ^ jA jogelőd, felsőfokú technikum tevékenységével együtt immár két évtizede oktatja a fiatalokat, a felsőszintű kertészeti szakismeretekre, és vált a kertész üzemmérnökképzés országos központjává. Az itt végzett szakemberek megállták helyüket a termelésben, közülük sokan irányítanak kertészeti ágazatokat, s egyre- többen öregbítik a kertészeti főiskola jó hírét, egy-egy nagyüzem első számú vezetőjeként. Előnyös lenne, ha a közeljövőben megvalósulna a régóta tervezett állandó kertészeti kiállítás is. F. F. ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Felelősség? Lelkiismeret? Meleg László, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetője írt ezzel a címmel cikket a vállalat üzemi híradójának májusi számába. Témája egy konkrét eset kapcsán a baleset, ami — mint írja — sok „egyén, család, közösség életét keserítette már meg. Mi is hát az, amit ez a szó takar? Az értelmező szótár így fogalmaz: sérülést, vagy halált, illetve anyagi kárt okozó véletlen szerencsétlenség. Ha így Vizsgáljuk baleseti statisztikánkat, a megtörtént sérüléseket, néha sajnos, tragédiákat, akkor azt lehetne mondani, ‘hogy nálunk alig van baleset. Ugyanis legtöbbször mi, emberek gondoskodunk róla, hogy az esemény ne véletlen legyen.” Egy-egy súlyos baleset után általában szaporítják a munkavédelmi előírásokat, pedig többnyire elegendőek a meglevő szabályok, csak be'kellene tartani őket — állapítja meg a szerző. Ehhez az kellene, hogy mindenki fegyelmezett legyen. A villanyszerelő tanulónak vérévé kell válnia, hogy a munkavégzés szerves része a biztonság. Felnőttként a szükséges ismereteket már csak mélyíteni kellene, ismétléssel. E gondolatok után ismerteti a cikkíró a súlyos, hetényegyházi balesetet. Nem a DÉMÁSZ tulajdonában levő, szakszerűtlenül kiépített hálózaton . kellett Nyúl Tóth II. József önálló szerelőnek és Méhes Imre beosztott szerelőnek fogyasztói légkábeles csatlakozást kiépíteni. Ügy döntöttek, hogy feszültség alatt végzik el a teladatot. Az történt, hogy Méhes Imre, a vélt nullavezetőtől áramütést szenvedett, a mászóvasa kiakadt, a saját súlya leszakította a vezetékről, esés közben beleakadt az oszlopon megengedhetetlenül elhelyezett idegen acélhuzalba, a mentőövén függve oldalt kifordult, s fejét az oszlop betonágyába ütötte. Az elsősegélyt nyújtó orvos életveszélyes koponyaalapi törést állapított meg. Nyúl Tóth II. József valósággal összeroppant, érezte, hogy a mulasztásuk miatt történt a baj. A vizsgálatok során kiderült, hogy Méhes alkoholt fogyasztott. ,,Nem lazíthatunk a biztonság rovására. Sőt, a biztonság rovására még a munka mennyisége sem mehet — vonja le a tanulságot a cikk írója, s végezetül arra figyelmezteti a veszélyes szakma dolgozóit: ne feledjük, mindenkit hazavárnak!” Az algíri vállalkozás A kecskeméti MEZOGEP vállalat népgazdasági mércével mérve is jelentős algíri exportot bonyolít le ebben a tervidőszakban. A MEZŐGÉP elnevezésű üzemi lapban Az algíri vállalkozás címmel sorozatban tájékoztatják a vállalat kollektíváját a nagy jelentőségű munkáról. A legutolsó számban arról lehet olvasni, hogy a 120 millió forint értékű mező- gazdasági gépgyári berendezést hogyan szállították el az új magyar tengerjáró hajóig a Szovjetunióba. A Vörösmarty első rakományát a MEZŐGÉP termékei képezték. Egy másik tudósítás arról tájékoztat, hogy a vállalat kiskőrösi gyáregységében jó ütemben, terv szerint halad annak az új üzemnek a létesítése, amelyben úgynevezett művelőtesteket készítenek majd. Siker, hogy a beruházás nyolcadik hónapjában megtarthatták az üzemi próbákat. Májusban megkezdték a rugós kombinátorkapák és a kul- tivátor kapatestek próbagyártását. Az új üzembe beépített kemencéket és célgépeket a MEZŐGÉP saját szakemberei - tervezték, s készítették el. Várható, hogy a kitűzött szeptember végi határidő előtt teljesen befejezik a beruházást. Kombikutter, mikrokutter A Kecskeméti Konzervgyár üzemi híradójának májusi kiadásában olvashatunk a címbeli berendezésekről, amelyeket a bébiételgyártó üzemben alkalmaznak majd. A bébiételgyártás fontos berendezése a kombikutter, ami egy NSZK-beli cég gyártmánya. Ezt a berendezést bébiételkészí- té.re legelőször a Kecskeméti Konzervgyár használja majd, miután az alkalmazhatóságról meggyőződtek. A kombikutter tartályrésze a főzővonalak, amelyben a bébiételt alkotó elemeiből összeállítják és elkészítik. A mikrokutter az a gép; amely garantálja a különböző, korú gyerekeknek készülő bébiételek különböző szemcseméretét, homogenitását — tudjuk meg a konzervgyár üzemi híradójából. A. T. S. Az idén bevezetik a búza minőség szerinti átvételét Tájékoztató a kalászosok felvásárlásának előkészületeiről Szépen fejlődnek az őszi kalászosok. ígéretes termést várhatunk. Az aratás ugyan később kezdődik az idén, mint az elmúlt esztendőkben és valószínűleg Péter, Pál után egy-két héttel állhatnak csak munkába a kombájnok. A gabonaipar azonban már most készül a termés átvételére. Erről beszélgettünk Valastyán Mihállyal, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat keréskedelmi igazgatóhelyettesével. — Az ősszel vetett kalászosok szépen . fejlődnek. Bizakodhatunk a tervek‘teljesítésében. Az aratás ugyan még messze van, sok minden változhat, azonban a mezőgazda a vetéstől kezdve a munkájában, az intézkedéseiben egyaránt az aratásra készül. Vállalatunk dolgozói, akikkel a megtermelt gabona többségével szinte egy éven keresztül gazdálkodunk, szintén nem kezdhetik elég korán és időben a felkészülést. E tevékenység a szerződéskötéssel kezdődik,' folytatódik a közös ter- •mésbecslé’ssel, a raktárokról való gondoskodással, az átvétel szervezésével és bonyoltíásával,. a betárolt termény kifizetésével, végül a feldolgozással zárul. — Mennyi kalászos gabona felvásárlását tervezik? — Összesen 270 ezer tonna a tervünk, május végéig kereken 225 ezer tonnára kötöttünk megállapodást, Ezek a számok azt jelzik, hogy a munkát folytatjuk. Főként takarmánybúzából lenne szükség árualapjaink feltöltésére. Hasonló gondok látszanak a kukoricafelvásárlással kapcsolatban is, a tervezett lSo ezer tonna he- .lyett eddig csak mintegy 90 ezer tonnára kötöttünk megállapodást. A lucernalisztből is mintegy 6 ezer. tonna hiányzik, a jelenlegi receptekhez szükséges táptakar- mány-keveréshez. — Ismereteink szerint a vállalat még mindig raktározási gondokkal küzd. — Saját raktáraink befogadó- képessége alig haladja 'meg a 177 ezer tonnát. Ha az eddig kötött megállapodásokat tekintjük, akkor' még komoly teendőink vannak. Ugyanis mintegy 55 ezer tonna -tárolására -vállalkoztak a mezőgazdasági üzemek. Várjuk az együttműködési készséget ■ azoktól a szövetkezetektől, gazdaságoktól, amelyek megfelelő raktártérrel rendelkeznek. Különösen Knnszentmiklós, Kiskunfélegyháza. Soltvadkert, Kiskunhalas és Kalocsa környékén várhatók gondok. A bajai és a kecskeméti körzetben valamivel jobb a helyzet, de átmeneti bértárolással itt is feltétlen számolunk: A körzeti üzemeink képviselői a közeljövőben induló bonyolítási megállapodás kötésekor, a szerződés pontosításakor szeretnék minden mezőgazdasági üzemmel tisztázni a lehetőségeket. Előfordulhat, hogy vasúti szállítással, közvetlen gabonarakodással oldjuk meg a szállítást. — Egyre inkább követelmény — figyelemmel az étkezési szokások változásaira — a minőség iránti igények növekedése. Ebben az esztendőben teljes körben be kell vezetni a búza minőség szerinti átvételét. A megye mézőgazdasági üzemei erre gondolva, már az ősszel a vetés- területet úgy alakították ki, .hogy a jobb minőséget adó, úgynevezett javító búzafajták aránya jélentősen növekedett. Ezért többet is fizet a felvásárló vállalat, méghozzá 100 kilogrammonként 15 forinttal. Nemi végleges adataink szerint, a jelenlegi vetésterületnek 42,5 százalékáról már javító búzát aratnak a kombájnok. A rendeletben szabályozott ilyen különleges minőségű kalászosok, a köztermesztésben levő lajták közül: a GK Tiszatáj, az MX7—4, az MV—5, a Partizánka, a Jubilejnaja 50. Ezeknek a fajtáknak legalább 35 százalék nedves síkért kell tartalmazniok. és még számos egyéb feltételnek'kén megfelelniük. A minőségi követelmények csak a fajtával’ nem teremthetők meg. véleményünk szerint az általánostól eltérő termesztéstechnológia, korszerűbb agrotechnikai eljárás szükséges termesztésükhöz. A minőségre pedig a betakarításnál is nagyon kell ügyelni. — Az árrendelet alapján az ilyen búzákai a minősítésig, illetve átadásig elkülönítetten kell tárolni. — Ez jelenti a legtöbb gondot, hiszen sem mi, sem a termelőüzemek többsége nem rendelkezik annyi és olyan raktárral, ahol a rendelet által meghatározottak megvalósíthatók. A Gabona Tröszt álláspontja, de a megkötött szerződés is lehetőséget ad arra, hogy az átvétel megoldására különböző elképzeléseket valósítsunk meg. Ezek közül csak néhányat sorolók fel. A javító búzát akár >a betakarítás helyén is átvesszük, és minősítjük. Ahol lehetőség van a külön tárolásra, ott erre vonatkozóan megállapodást kötünk, fizetjük a ki- és betárolási díjat. Ahol a tárolás egyáltalán nem oldható meg, ott az átvétellel párhuzamosan a szállító jármű? rcl az eladó és a vevő közös mintát vesz, gs eszerint történik a minőség szerinti elszámolás. — Milyen tájékoztatást kaphatnánk a felkészülés egyéb vonatkozásairól? — A gépek, berendezések javítása már nagyrészt befejeződött. Megkezdtük a raktárak takarítását és fertőtlenítését. Az átvételben, a minősítésben részt vevő dolgozóink oktatása, figyelembe véve az új rendeletet, szintén befejeződött. Június második felében vizsgabizottság előtt számolnak be tudásukról. A most történő előzetes termésbecslés alapján készítjük el az áruethe- lyczési tervet. Az elmúlt évekhez hasonlóan, maximálisan alkalmazkodunk a termelői igényekhez, szükség esetén az éjszakai és' a vasárnapi átvételt is megszervezzük. Csaknem 19 ezer tonna árut tudunk*‘átvenni:iíib- ponta — mondotta végezetül Va- lastyán Mihály. K. S. ÖTVENÖTEZER ÓRA A LEVEGŐBEN Tavaszi bevetésen a növényvédelmi repülők 0 Műszaki felülvizsgálaton a szolgálat helikoptere. A határ képéhez egyre inkább hozzátartozik a technika vívmánya : a földek felett szálló, növény- védelmi repülőgép. Kora tavasszal kezdődik a* levegőből végezhető mezőgazdasági műveletek szezonja, és az idei kezdet máris rekordot hozott: a MÉM Repülőgépes Szolgálat gépei április két hetében 400 ezer hektárnyi területet permeteztek. 113 növényvédelmi repülőgép dolgozik az országban. A központi irányítást a diszpécserszolgálat, a rácfió-összeköttetés teszi lehetővé. A nap szinte minden órájában pontosan tudják és rögzítik a gépek teljesítményeit. A gépek összesen évi 55. ezer órát töltenek a levegőben, ami a MALÉV-gépek összegzett repülési idejének kétszerese. Még meglepőbb ez az arány, ha arra gondolunk, hogy a növényvédelem esetében öt-hat perces felszállásokból tevődik össze ez . a tekintélyes mennyiség. 4,5 millió hektárnyi területet repülnek be a szolgálat gépei, ami nagyjából megfelel a hazai mező- gazdaság egész vetésterületének, de a többszöri permetezés, a többféle művelet miatt ez mégsem jelenti azt, hogy minden vetést repülőgépről gondoznak. Vannak ugyanakkor olyan műveletek — például a gabona vegyszeres gyomirtása, vagy fejtrágyázása — amit az országos vetésterületnek több mint nyolcvan százalékán repülő- vel végeznek Ez lényegében teljes ellátottságnak számít. Egyes munkálatokat pedig — például a rizs növényvédelmi munkáit, vagy a sűrű vetésű napraforgóét —, s általában a levél (lomb) trágyázásokat — másképpen el sem végezhetné a mezőgazdaság. A repülőgépes szolgálatnak állandó kapcsolata van a megyei és ‘ országos irányító szervekkel, az egyes mezőgazdasági nagyüzemekkel, hogy összehangolhassák a repülési prqgramokat. A mennyiségi fejlesztés kora itt is lejárt; új gépek vásárlására egyelőre nincsen mód, a jövő terveit ezért a meglevő eszközök jobb kihasználásával váltják valóra. Ismeretes az egyes mezőgazdasági üzemek — társulások példája, amelyek a korábbi években közösen vásároltak gépeket. (Ezek kezelése, fenntartása is a repülőgépes szolgálat feladata, ennek tulajdonába mennek át a gépek. A gazdaságok a beruházási összeg megelőzésével tulajdonképpen a szolgáltatást kötik le.) Hétmillió forint egy helikopter ára, s ez az összeg csak a jobb ellátás, jobb szervezhetőség, és költségmegoszlás mellett térül meg. Nem mindegy, hogy mennyit, és milyen hatékonysággal permetezhet viszonylag rövid élete alatt a „szitakötő”. A repülőgépes szolgálafhak, mint kizárólagos szolgáltatónak, a fejlesztés során figyelembe kell vennie az alkalmazható szerek technológiáját, és magára kell vállalnia a korszerűsítést, megújítást. A tevéi trágyázás, desszikálás, például a napraforgó aratása előtti lomb- talanítás is saját fejlesztésű eszközeikkel, eljárásaikkal folyik. A korszerű módszerek alkalmazásánál egyre nagyobb súllyal esik latba a környezetvédelmi szempont. A nagyobb töménységben alkalmazott, kisebb mennyiségben kijuttatandó szerekhez megfelelő berendezések kellenek. A szocialista országok között hazánk elöl jár ezek alkalmazásában; most zárulták az eredményes kísérletek a kevesebb anyagot pontosabban terítő, gondosabban adagoló rotációs szórófejjel. Bevált a nagy területeken előnyösen alkalmazható, merevszárnyú, nagyméretű AN—2-es gép is; ősztől pedig még egy korábban megrendelt lengyel gyártmányú M 18-as gépet állítanak üzembe.
