Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

1980. június 14. • PETŐFI NÉPE • 3 TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Iskolabővítés, tornaterem, tanuszoda Császártöltésen Könyvkiadásunk a számok tükrében Császártöltésen az utóbbi két esztendőben jelentős összeget köl­töttek a közművelődési intézmé­nyekre. A községi tanács anyagi eszközeit megsokszorozta a la­kosság társadalmi munkája, a Kossuth Tsz, valamint az ipari szövetkezet anyagi segítsége és a megyei tanácsi támogatás. A községben felújították a mű­velődési házat. Tornateremmel és öt tanteremmel bővítették a he­lyi általános iskolát. Udvarán tan­uszodát építettek, amelyre még ebben az évben a tetőszerkezetet is ráépítik, hogy az időjárástól függetlenül használni lehessen. A tanterem és az iskolai szertár felszerelési tárgyainak, bemutató- eszközéinek gyarapításában köz­reműködött a kiskőrösi erdészet, á helyi vadásztársaság, az iskola tanári kara és a diákság is. A szaktantermi oktatás többek kö­zött ezzel a társadalmi összefogás­sal valósult meg Császártöltésen, áhol az új tantermek az egymű- szakos tanítást is lehetővé tették. K. A. Befejeződött a tanítás az iskolákban Pénteken az ország általános is­koláinak túlnyomó többségében befejeződött a tanítás, a nyolca­dikosok elbúcsúztak iskolájuktól. A gyerekek legkésőbb június 24- ig kézhez kapják a bizonyítványt is. A tanulókat az idén is a hagyo­mányos módon osztályozták, s en­nek megfelelően nem értékelték számjegyekkel -az elsősök' teljesít­ményét. Az ő bizonyítványukba „jól megfelelt”, illetve „megfelelt" bejegyzés kerül, azok az elsősök pedig, akiknél teljesítményük alap­ján ezt a tanévet előkészítő év­nek tekintették a nevelők, iskola- látogatási bizonyítványt kapnak, ök jövőre ismét elsősök lesznek. Pénteken befejeződött a tanítás a középiskolákban is. (MTI) Pályázat fafaragóknak • A Bács-Kiskun megyei Tanács és a Megyei Műve­lődési Központ pályázatot hirdet a megyében élő és alkotó fafaragóknak. A pá­lyázat célja a tárgyi nép­művészet hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése. A pályázatra három kate­góriában lehet benevezni: — Használati tárgyak és gyermekjátékok, — szobor-igényű alkotások, — népi hangszerek készíté­se. A pályamunkák jfcímét, méretét a Megyei Műve­lődési Központba küldendő jelentkezési lapon kell fel­tüntetni. Az alkotásokat 1980. július 15-ig kell a megyei intézménybe eljut­tatni. (A nagyobb méretű művek szállítását írásbeli kérésre a művelődési köz­pont vállalja.) A díjak ki­osztására a megyei fafara­gó-kiállítás és tábor meg­nyitásán kerül sor. A pá­lyázatról bővebb felvilágo­sítást a .Megyei .Művelődési Központ illetékes munka- társa ad. Magyarországon 1979-ben 32 700 kiadvány — könyv, füzet, zene­mű, térkép, jegyzet, különnyomat — jelent meg, 120 millió példány­ban. Minden negyedik könyv — ez derül ki a magyar könyvkiadás adatait feldolgozó, most közzétett összefoglalóból. Összesen 8153 könyv hagyta el a nyomdákat, több mint 92,3 mil­lió példányban. Az élen a szak­könyvek állnak, 43 százalékkal. A kiadott kötetek mintegy 16 szá­zaléka tankönyv, csaknem ugyan­annyi ismeretterjesztő, 10,6 szá­zaléka tudományos, 9 százaléka szépirodalmi, 4,6 százaléka ifjú­sági és gyermekkötet volt. Az elő­ző évhez viszonyítva minden cso­portban. — kivéve az ifjúsági és gyermekirodaimat — csökkent a kiadott művek száma. A tudományos könyvek átlag­példánya 1600-ról 1200-ra esett vissza, az ismeretterjesztő művek kiadását viszont állandó fejlődés jellemzi. Több mint másfélszer annyi — az utóbbi öt évben — az új ismeretterjesztő könyv, mint az 1970-es évek elején. A szépirodalmi könyvkiadás több mint. két évtizede csaknem azonos szinten van, példányszá­muk viszont állandóan emelke­dik. Az utóbbi években évente 360 —380 ifjúsági és gyermekkönyv került ki a kiadóktól, 50 százalék­kal töibb, mint az 1970—1974 kö­zötti években. Az átlag példány­szám már eléri a 40 ezret, az elő­ző időszak 28 ezrével szemben. Figyelemreméltó a szépirodalmi könyvek' és füzetek számának, il­letve példányszámának elmúlt évi alakulása. Tavaly 402 szépirodal­mi alkotás tízezernél több pél­dányban jelent meg, ez az összes szépirodalmi műnek 54 százaléka A 163 verseskötet mintegy 1,4 millió példányban készült el. 47>1 könyv jelent meg tavaly, élő írók­tól és 280 nem élő író alkotása került az olvasókhoz. A fordításiban megjelent köte­tek száma 1979-ben 10 százalék­kal volt kevesebb — 1170 mű —, mint 1978-ban, a példányszám vi­szont — 19 millió fölötti — 7 szá­zalékkal haladta meg a korábbi évit. A legtöbb fordítás orosz és szovjet szerző alkotása volt, 179 kötet, aimely több mint 2,2 millió példányban jutott el az olvasók­hoz. Ezt követi az NDK és a klasz- szikus német irodalom 81 kötet­tel, csaknem 2,8 millió példány­nyal. A megjelent' szépirodalmi mű­vek szerzőit figyelembe véve Mó­ricz Zsigmond áll a lista élén 14 könyvvel. Jókai Mór követi őt 10 kötettel, majd Móra Ferenc és Varga Domokos következik 8—8 könyvvel. A példányszámokat fi­gyelembe véve a legnagyobb pél­dányszámú verseskönyv — 90 ez­res — a „Szép versek 1978” anto­lógia volt, a színműveket a „Ri­valda 77—78” vezeti 35 ezer pél­dányban. A regények, elbeszélé­sek, széppróza kategóriában leg­nagyobb példányszámiban John Steinbeck kétkötetes művét, „Az édentől keletre” címűt adták ki több mint 226 ezer példányban. (MTI) • A császártöltés! általános iskola földrajz szaktantermében a szem­léltető eszközöket társadalmi összefogással készítették el, a helyi er­dészek, vadászok, pedagógusok közreműködésével. 0 Délelőtt az iskola tanulói tartják a testedzést az új tornateremben. A hét meghatározott napjain, délután a császártöltési lányok, asz- szonyok is részt vesznek a labdajátékban. (Straszer András felvételei.) Barangolás Bács-Kiskunban Bácsszentgyörgy • A megye legkisebb lélekszámú községe. Lakosainak száma: 117, területe: 1473 hektár. A határmenti kis település múltjának emlékeit, néprajzi gyűjtemény őrzi a faluban. A mesterszakács A DOLGOZÓ NŐ ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK Háziasszonyok gondjai Egy nemrég készült életmódvizsgálat feltárta, hogy egy háziasz- szony heti bevásárlásai során összesen 50—60 kilónyi élelmiszert cipel haza családjának. Az ország néhány megyéjében végzett felmérés ta­núsága szerint, vannak vidékek, ahol — a szolgáltatások fejletlensége, a mélyhűtött és .készételek szerény választéka, illetve a félsoroltakkal szembeni előítéletek miatt -i- még mindig heti 40—45 órát fordítanak a dolgozó nők házimunkára! Az naponta csaknem egy teljes műszak: a második. Magam is megfordultam olyan, a fővárostól távol eső megyékben, ahol a kereskedelmi ellátás legtöbb problémája közös tőről fakadt: nemhogy a falusi üzletekben, már a megyeszékhelyen megszakadt a hűtőlánc. Ha mégis akadt egy-egy nagyközség élelmiszerboltjában hűtőpult* illetve hűtőszekrény, akkor az árukészlet hiányzott hozzá. Ezért fogadtuk örömmel a hazai hűtőipar tárolókapacitásának bőví­téséről érkezett híreket. A hűtőházi raktározási lehetőség 5 év alatt 50 százalékkal nőtt, a gyorsfagyasztott áruk gyártókapacitása, mintegy 20 ezer tonnával bővült. A szőnyegtisztítás háztól házig szolgálat kiterjesztése, a Patyolat ágyneműkölcsönző-akciója, a szarvasi- gyorsrizs,, vagy a mélyhűtött palacsinta, egy-egy apró állomása a második műszak megkönnyíté­sének. Jártunk, már annyiszor a lajos- . mizsei Tanyacsárda táján — s természetesen meg is fordultunk ‘benne — hogy saját szemünkkel is meggyőződhettünk növekvő for­galmáról. A parkoló gépkocsik rendszámai kívül, s a kuncsaftok többnyelvűsége odabent egyaránt jelzik, hogy ország-, s megyejáró hazánkfiai mellett külföldi turis­ták is felfedezték, és ízes étkeiért meg is kedvelték ezt a „tájjelegű” vendégfogadót. A minap azonban a megszokott­nál is elevenebb sürgés-forgásra figyelhetett fel a betérő. A jelleg­zetes technikai eszközök, kábelek, az izgő-mozgó stáb, no meg a nappali kivilágítás csalhatatlanul arra utalt, hogy itt most televí­ziófelvételhez készülődnek. A német szavakat váltó tévések kö­zött magyar ismerőst is észrevet­tünk. Tőié — Bakos László gyár­tásvezetőtől tudtuk meg, hogy a bajor ARD tévétársaság forgat éppen. „A magyar konyha” cím­mel készít összeállítást hazánk­ban, mégpedig — terítékekről, éte- • lekről a budapesti Hilton Szál­lóban és itt, a lajosmizsei Tanya­csárdában, borokról pedig Tokaj­ban. A tévésekkel együtt volt itt Johann Willsberger Zürichből, aki „saját műfajában” fényképezett. Mint bizonyos gasztronómiai so­rozatok (Gourmet — Ínyenc) ki­adója ugyancsak magyar étkek­ről, italokról, előállításuk mozza­natairól készít színes nyomásra felvételeket mintegy 100 oldalas időszaki kiadványába. Nyilvánvalóan a tanyacsárda híre-heve vonzotta ide a bajor étekpropagandistákat, ám a jó­ízű ételek, szemet-szájat ingerlő fogások előállítása hozzáértő em­bereken múlik. A Tanyacsárdában lezajlott forgatáskor a tévékame­ra főként Garaczi János szakács­művészetére figyelt. S nem vé­letlenül. Keze alól a szó szoros értelmében mesterfogásokkal kel­tek életre a bajorok-megkívánta magyar konyharemekek,. mint a paprikáscsirke, harcsa és húsro- lád zöldséggel... Levetítésük, s a fortélyos receptúrák elolvasása a jó ételek nemzetközi magazinjá­ban minden bizonnyal ínycsiklan­dozó hatással lesz az ízeket-zama­tokat közismerten kedvelő bajo­rokra is. Mert m es te r s za k á c s ké­szítményeit ismerik meg. Garaczi János ugyanis ez év tavasza óta hivatalosan ennek a címnek a tulajdonosai Elsőként a megyé­ben. Azon az országos versenyen nyerte el ezt a minősítést, ame­lyet — egy féléves elméleti és kéthetes gyakorlati tanfolyam £áróaktusaként — a baltonfüredi Annabella Hotelban , rendeztek. Huszonnégyen vizsgáztak; heten kiválóan megfeleltek — köztük Garaczi János is —, így mester­szakácsok lettek. Felkészítésük­ben olyan neves mesterek mű­ködtek közre, mint a budapesti Pannónia Szállóból Csányi József. A lajosmizsei Tanyacsárda mes­terszakácsa 33 éves. Életpályája szépen ívelt eddig is fölfelé. Rend­szeresen képezi magát, külföldi szakirodalomra támaszkodva. Ma­ga körül jó munkatársakat nevel. Kétszeres kiváló dolgozó 1968—76 között a kecskeméti Aranyhomok Szálló szakácsa volt; e munkahe­lye színeiben — 1972-ben, Buda­pesten — az Intercontinentálban a zsűri elnökének különdíja — arany karóra —; lett a jutalma ... Íme egy életpálya, amelyen a si­kerhez vezető út az emberek gyomrán keresztül vezet... Vagy az idő, vagy a pénz Ha ennyi minden történt nem egészen öt esztendő alatt, miért nem vagyunk mégsem elégedet­tek? . Tovább kellene lépni vásárlási, tárolási, főzési, étkezési szokása­inkban; mert mi tagadás, ezek nem éppen korszerűek. A Magyar Nők Országos Taná­csának egyik munkacsoportja nemrég széles körű vizsgálatot végzett Budapest két kerületében, valamint Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád, és Somogy megyében a fogyasztói szokások alakulásá­ról.. A vizsgálat azt kutatta, mi­lyen módszerekkel takarékoskod­nak a háztartási munka során az idővel, az energiával és a pénzzel? A tapasztalatok szerint a városi értelmiségi családok gyakrabban veszik igénybe a háztartási mun­kákat megkönnyítő szolgáltatáso­kat, használnak félkész- és kész­ételeket; s ezzel időt nyernek; a vidékiek inkább a pénzükkel ta- 'karékoskodnak. Olyan módszere­ket, amelyekkel egyszerre takaré­koskodhatnának idővel, energiá­val és pénzzel, a családok nem ismernek. A megvizsgált vidékeken minden család mindennap legalább egy­szer — de inkább többször — vá­sárol élelmiszert. Kénytelen, hi­szen amíg a kisvárosokban, köz­ségekben különböző napokon, kü­lönböző időpontokban kapják a boltok a zöldséget, a húsárut, a mireliteket, a tejet, tejtermékeket és a pékárut, addig mindenért kü­lön kell elmenni. A lakótelepeken más a gond: a lakásokban nincs megfelelő tárolóhely a nagyobb bevásárlásokhoz. A legtöbb lakás éléskamra nélkül épült, s az sem ritka, hogy a. 120 literesnél na­gyobb hűtőszekrény elhelyezése is gondot okoz.. Nem előre: visszaléptünk Néhány esztendeje még i ’ nagy reményeket fűztünk az élelmiszer­kereskedelmi vállalatok házhoz­szállítási akciójához. Nos, a kez­deti fellendülést azóta mindenütt lefékezte a kiszámíthatatlan áru­ellátás, a nem megfelelő propa­ganda és a munkaerőgondok. Megállapíthatjuk, hogy a má­sodik műszak tekintélyes részét a főzés tölti ki. Több családban főznek naponta — vagy legalább kétnaponként —, mint ahányban hétköznap rendszeresen otthon ebédelnek, tehát szervezett étkez­tetésben részt vevő családok nagy részében is rendszeresen főznek otthon. A tárolási szokások is konzer­vatívak. A hűtőszekrények mély­hűtőjében — ha egyáltalán hasz­nálják — a megkérdezettek leg­többje mirelitet, és legfeljebb egy hétre beszerzett húst tárol. Több automata mosógépet Nem lenne teljes a második műszakról festett kép, ha nem szólnánk az ipari szolgáltatások­ról. Sajnos, a lehetőségek és az igények ma még nincsenek össz­hangban. Részint előítéletek mi­att — „az én uram bele nem fe­küdne olyan ágyneműbe, amit a Patyolat mosott!” — másrészt vi­szont, az alacsonyabb jövedelmű családok számára e szolgáltatá­sok még az ártámogatás mellett is drágák, és fióküzleteik is távol vannak. A leginkább fejlődő szolgálta­tások egyike a textiltisztítás. Az V. ötéves tervben folytatódik a hálózat' bővítése, illetve korsze­rűsítése a szalonrendszerrel, az ágyneműcserével és a mosószol­gálattal. 1979 tavaszán 1200 fel­vevőhely. működött az országban; az utóbbi években megnyitott 130 szalon közül 100-at vidéken hoz­tak létre. E szolgáltatás igénybe­vételét nagy szóródás jellemzi, mert míg a fővárosi lakosok fe­jenként 5,6 kilogramm mosást és 2 tétel vegytisztítást vesznek igény­be, addig az országos átlag 1,87 kg textilmosás és 1 tétel vegytisztí- tás. E nehéz házimunkát inkább minél több korszerű, időt és ener­giát felszabadító, automata mosó­gép gyártásával lehetne megköny- nyíteni, mert ma az ilyen gépek aránya a háztartásokban mind­össze 5 százalék. Az otthonnak falain kívülről jövő segítség természetesen önmagában nem lehet elég. A nők munkába állásának általánossá válása óta szükség van a családon belüli szemléletváltozásra a munkameg­osztásban. Az igazságosan elosz­tott terhet könnyebbé teszik az egész család életét ‘ Ny. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom