Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 14. Az enyhülés mellett foglalt állást a Szocialista Intemacionálé események sorokban NEW YORK __________________ Az ENSZ Biztonsági Tanács ülé­sén határozott intézkedéseket sür­gettek a pretoriai fajüldöző rend­szer'és támogatói ellen. A vitában felszólalt képviselők elitélték a nyugati hatalmaknak a dél-afrikai probléma rendézését gátló politi­káját és szigorú intézkedéseket követeltek azokkal az imperialista államokkal szemben, amelyek semmibe véve az ENSZ Biztonsági Tanács által elfogadott fegyver­szállítási , embargót, nyílt katonai támogatásban részesítik a Dél-Af­rikai Köztársaságot. BEJRÜT Jordánia hozzájárult, hogy nö­veljék a Palesztin Felszabadítási Hadseregnek (a PFSZ reguláris hadseregének) az ország területén állomásozó katonáinak a számát — jelentette pénteken az Al-Liva című libanoni napilap. A palesz­tin hadsereg egy dandárja 1970 óta állomásozik Jordániában. A dön­tés Jasszer Arafatnak, a PFSZ ve- • zetőjének a Hasemita Királyság­ban tett múlt heti látogatása során született meg. WASHINGTON ~ A Pentagon bejelentette, hogy az amerikai légierő F4-es Phan­tom típusú repülőgépekből álló egyik repülőszázadát közös had­gyakorlatokra Egyiptomba irányít­ja. A júliusban kezdődő amerikai —egyiptomi hadgyakorlatok kiin­dulópontja ugyanaz a Kairó mel­letti légitámaszpont lesz, ahonnan annak idején felszállt az amerikai légierőnek a teheráni túszmentő akcióban részt vevő néhány repü­lőgépe. BUENOS AIRES ~ Csütörtökön 83 éves korában Buenos Aires-i otthonában elhunyt Jerónimo Arnedo Alvarez, az Ar­gentin Kommunista Párt főtitká­ra. Korábban (az 1935-ös választá­sok után) Buenos Aires tartomány kormányzója volt. (MTI) OSLO A Norvégiában hivatalos látoga­táson tartózkodó Huang Hua kí­nai külügyminiszter csütörtökön titokban találkozott Ghotbzadeh iráni külügyminiszterrel. Huang Hua megbeszélésük témáját új­ságíróknak az általános nemzet­közi helyzet áttekintésében jelölte meg, jól értesült oslói körök azon­ban tudni vélik, hogy a két mi­niszter a Szovjetunió afganisztáni lépéséről és az ezzel kapcsolatos iráni és kínai álláspontról tárgyalt. (MTI) KABUL Súlyos bűncselekményt követtek el az afganisztáni ellenforradalmá­rok, kabuli iskolás gyermekek el­len. A főváros több iskolájába banditák csoportjai hatoltak be és mérgesgázt alkalmaztak. Mintegy 500 gyermeket és tanítót kellett súlyos mérgezési tünetekkel kór­házba szállítani. A Szocialista Intemacionálé iro­dájának csütörtökön megkezdett kétnapos tanácskozásán részt vevő küldöttek állást foglaltak az eny­hülés és a kelet—nyugati kapcso­latok fenntartása és a fegyvezet- korlátozás mellett. Aggodalommal szóltak a fegyverkezési verseny fokozódásáról. Joop Den Uyl volt holland mi­niszterelnök, az intemacionálé egyik alelnöke csütörtök este tar­tott sajtóértekezletén rámutatott: a tanácskozás küldöttei egyetérte­nek abban, hogy a szocialista pár­toknak fokozniuk kell a kelet— Berlinben pénteken befejeződ­tek a Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság közöt­ti, az 1981—85-ös időszakra vo­natkozó tervegyeztető tárgyalá­sok. A soron következő ötéves terv idejére vonatkozó együttmű­ködési feladatokról Huszár Ist­ván miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, és Gerhard Schürer miniszterelnök­helyettes, az NDK Állami Terv­bizottságának elnöke írt alá jegy­zőkönyvet. A gazdasági és mű- szaki-tudomáhyos kapcsolatok to­vábbfejlesztésének alapvető te­rületeire vonatkozó tervkoordiná­ciót mindkét ország kormánya fontos lépésnek tekinti a Ma­gyarország és az NDK közötti ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés szellemében 1977 márciusában megkötött gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési egyezmény hatékony megvalósí­tásának útján. A hosszú távra szóló együttmű­ködési feladatok közül Magyar- ország és az NDK" a következő öt évben — összhangban a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa komplex programjával — a két ország népgazdasága számá­ra legfontosabb területeken fo­— Carter amerikai elnök kife­jezte reményét, hogy az Egyesült Államok „valamikor a közeljövő­ben szorosabb és hatékonyabb kapcsolatokat építhet ki a Szov­jetunióval”, de ezt a fegyverkor­látozási tárgyalásokon kívül első­sorban Washingtonnak az afga­nisztáni eseményekre adandó „erős és határozott” válaszától várja. A Demokrata Párt választási programját összeállító bizottság előtt mondott csütörtöki beszédé­ben Carter bizonygatta, hogy „az igazi enyhülés” híve. A Szovjetunióval szembeni po­litikáját három pontban foglalta nyugati párbeszéd védelmére irá­nyuló erőfeszítéseket. Hangsúlyoz­ta, hogy nyilvánvalóan ezt a célt szolgálja majd Schmidt nyugatné­met kancellár küszöbön álló moszkvai látogatása is. Az AFP szerint a küldöttek nem hivatalos megbeszéléseinek hom­lokterében az iráni helyzet állt. Mint jelentettük, szerdán, egy nappal a konferencia megnyitása előtt, Oslóba érkezett Ghotbzadeh iráni külügyminiszter, aki több megbeszélést folytatott a Szocia­lista Intemacionálé vezetőivel. Az AFP ezzel kapcsolatban utal ar­ra, hogy megfigyelők szerint nem várható semmilyen” konkrét kez­deményezés az. amerikai túszok ügyében. Az iroda aggodalmának adott hangot a Latin-amerikai helyzet miatt. A küldöttek hangoztatták, hogy egyes országokban, így Sal­vadorban és Paraguayban tovább fokozódott az elnyomás. Több fel­szólaló szerint Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol a tér­ségre. Néhány delegátus elítélte a Szovjetunió afganisztáni szerepét. (MTI) • ELŐTÉRBEN AZ INFLÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM Véget ért a Közös Piac csúcsértekezlete Polgár Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: VELENCE Pénteken délelőtt folytatódott Velencében az Európai Gazdasági Közösség csúcsértekezlete. Erre az ülésre már tulajdon­képpen csak két napirendi pont megvitatása maradt hátra: a Kö­zel-Kelettel’ kapcsolatos nyilatko­zat, és az európai közösségek bi­zottsága 'elnökének kijelölése, aki január elsején veszi át hivatalát. Giscard d’Estaing francia el­nök értékelte azokat a tárgyalá­sokat, amelyeket Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKiP KB főtitkárá­val, a szovjet államfővel folyta­tott ‘Varsóban. Nyilvánosságra hozták, hogy Genscher külügyminiszter tájé­koztatta kollégáit Helmut Schmidt június végi moszkvai utazásáról, és megígérte, hogy a látogatás után a partnerek részletes tájé­koztatást fognak kapni. Az állam- és kormányfők be­fejezték a gazdasági és szociális kérdések megvitatását. A kiadan­dó kommüniké legérdekesebb ré­sze az, hogy elhatározták: sürgő­sen meg kell kezdeni a Közös Piac struktúrájának megváltozta­tását, hogy elkerüljék az Angliá­val támadit konfliktushoz hason­lók megismétlődését. Az állam- és kormányfők elhatározták, hogy az infláció elleni küzdelem rövid távon a Közös Piac legfontosahb feladata. A gazdasági kérdésekről szóló határozat foglalkozik az energia­helyzettel is, arra az álláspontra helyezkedve, hogy a jelenlegi kö­rülmények között az olajexportá­ló országok algíri 'döntése nem volt • jogosult. A legközelebbi csúcsértekezleten az energiakér­désnek külön figyelmet szentel­nek. (MTI) Magyar-NDK tervegyeztető tárgyalások Carter választási programja kozza elsősorban közös erőfeszí­téseit. A két ország népgazdasági ter­vei egyeztetésének, illetve össze­hangolásának eredményeként az 1981—85-ös időszakra — 1980-as KGST-árakon "számítva — 7,4 milliárd rubel értékű árucsere­forgalom lebonyolításában álla­podtak meg. Ily módon a ma­gyar—NDK külkereskedelmi for­galom az 1981—85-ös években 20 százalékkal bővül. Willi Stoph NDK miniszterel­nök, a Német Szocialista Egység­párt politikai bizottságának tagja pénteken- megbeszélésre fogadta a magyar—NDK tervegyeztető tár­gyalások lezárása alkalmából Berlinben tartózkodó Huszár Ist­vánt. A szívélyes légkörű találkozón egybehangzóan megállapították, hogy Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság 1981— 85-ös. népgazdasági terveinek egyeztetése, illetve összehangolá­sa, s a legfontosabb közös fel­adatok meghatározása egyaránt hasznos mindkét ország népgaz­dasága és az eredményesen fej­lődő sokoldalú magyar—NDK együttműködés további bővítése és elmélyítése szempontjából. (MTI) össze. Elsőként azt emelte ki, hogy Washington nyomást akar gyako­rolni a Szovjetunióra annak érde­kében, hogy vonja ki csapatait Afganisztánból. Másodikként azt az amerikai cél­kitűzést említette, hogy növeljék az Egyesült Államok és szövetsé­gesei katonai erejét, és csak a harmadik legfontosabb tényező­nek nevezte a SALT—II. szerző­dés törvénybe iktatását. A szer­ződés ratifikálását az Egyesült Államok nemzeti érdekének mi­nősítette. Két csúcs Velencében Velencében, a lagúnák városában, két nemzetközi érte­kezlet követi egymást. Először a Közös Piac kilenc tagorszá­gának vezetői kezdtek tanácskozást itt, a hónap utolsó de- kádjában pedig a tőkés világ hét vezető ipari országának ál­lam-, illetve kormányfői ülnek majd a velencei tárgyalóasz­tal mellett. Nyugat-Európát az NSZK, Anglia, Franciaország és Olaszország képviseli. Ott lesz a tőkés világ két vezető tő­kés hatalma, az Egyesült Államok és Japán, továbbá Kana­da is. Sietős döntés A kilencek a maguk módján már a múlt év végén Dublinban és az idén tavasszal Luxemburg­ban kudarccal végződött tanács- > kozás uitán egy kínos kompro­misszummal rendezték vitás ügyei­ket.. A megoldás lényege az volt, hogy engedtek Anglia követelésé­nek és csökkentették Nagy-Bri- tannia túlméretezett hozzájárulá­sát a Közös Piac költségeihez. Az egyezség másik oldalán Francia- ország — mint a piac legfonto­sabb mezőgazdasági exportőre — elérte, hogy a mezőgazdasági ter­mékek közös piaci árszintjét 5 százalékkal emeljék. Az egész megállapodás számláját Ny ugat - Németország fizeti: az egyetlen ország, amely gazdaságilag még elbírja ezt a terhet, s amelynek elemi érdeke volt, hogy a Közös Piac épületének már-már szét­hulló tégláit néhány milliárd márkával újra „vakolja”. , Nem véletlen természetesen, hogy ez a megegyezés éjszakába nyúló maratoni üléseken oly siet­ve született meg. Ha a kilencek- nek Velencében kellett volna vi- tatkozniok az őket megosztó bel­ső ellentéteken — akkor nem tudtak volna felkészülni azokra a vitákra, amelyek a Nyugat-Euró­pát képviselő hatalmakra néhány nappal később a szupercsúcson, a Hét Nagy találkozóján várnak. Gazdasági bajok Mindkét csúcstalálkozó hátteré­ben a tőkés gazdaság immár csak­nem általános pangása húzódik meg. A korábban „gazdasági lo­komotív” szerepet betöltő két leg­erősebb . gazdaságú ország, az NSZK és Japán növekedése is le­lassult. A többi országban — kü­lönböző színvonalon és változó erővel — az erőteljes inflációval párosuló gazdasági stagnálás je­lei mutatkoznak. Ilyen helyzetben minden ország hajlamos arra, hogy megszorító gazdaságpoliti­kát folytasson és — tekintet nél­kül a tőkés külkereskedelmi for­galmat szabályozó megállapodá­sokra — „önvédelmi” akadályo­kat állítson az import útjába. Minden jel arra mutat, hogy a Hét Nagy június végi értekezletén az amerikaiak különlegesen ke­mény követelésekkel állnak majd elő. Ez természetesen összefügg azzal, hogy idén ősszel választás lesz az Egyesült Államokban. Rá­adásul a legújabb adatok az ame­rikai gazdaság különösen erőteljes visszaeséséről árulkodnak. Az or­szág nemzeti összterméke az elő­rejelzések szerint ebben az év­negyedben 9 százalékkal esik és az esztendő második felében is hasonlóan rosszak a kilátások. Ezen belül az amerikai gazdaság szempontjából meghatározó je­lentőségű autóipar májusban csak fele annyi autót gyártott, mint 1979 májusában. Ilyen kö­rülmények között Carter ameri­kai elnök nem engedheti meg magának, hogy lágyszívű legyen szövetségeseivel szemben. Amerika vetélytársai Az amerikaiak a Közös Piac or­szágait mindenekelőtt az Ameri­kába áramló olcsó acél?özön miatt támadják. (A panaszlistán persze a cipőtől a textilig számos fogyasz­tási cikket gyártó ágazat is szere­pel, ezek jelentősége azonban el­törpül az acéliparé mellett.) Má­jus végén a kormány hivatalosan elfogadta a legnagyobb amerikai acéltröszt, az U. S. Steel követe­lését, hogy‘készítsenek elő döm­pingellenes intézkedéseket a nyu­gat-európai acélimport korlátozá­sára. Ebben az ügyben a döntés októberre várható. Ha lehet, még élesebb küzde­lemre van kilátás a Hét Nagy ta­lálkozóján az Egyesült Államok és Japán között. A ma már kifi­nomultabb, olcsóbb és kevesebb üzemanyagot fogyasztó japán autók az amerikai piac csaknem 20 százalékát meghódították, ‘ezért az Egyesült Államokban a i nagy autóipari trösztök azon dol­goznak, hogy kikényszenítsék ' a japán autóimport korlátozását. Ezt a követelést a munkanélküli­ségtől félő szakszervezetek is tá­mogatják. Lényegében ugyanez a folyamat játszódik le a híradás- technikai cikkek vonatkozásában (színes tévé, képmagnó, mini szá­mítógépek stb.). Ezen a területen a japán import ma már uralkodó szerepet játszik az amerikai pia­con. Dömpingvádak ide-oda A helyzetet két gazdasági és egy politikai tényező is bonyolít­ja. Az egyik gazdasági tényező az, hogy az autó- és híradástechnikai import mellett az USA-ba áram­ló japán acélimport is az ameri­kai panaszlistán szerepel. Ebben az értelemben tehát Nyugát-Euró- pa és Japán Jconkurrensek. Így nem lehet számítani arra, hogy egységfrontot alkotnak az acélhá­borúban Amerikával szemben. A másik, bonyodalmakat okozó gazdasági tényező az, hogy mi­közben Washington dömpingre panaszkodik — maga is dömping- politikát folytat olyan területeken, ahol megteheti. Így például . az amerikai vegyipar kihasználja az Egyesült Államokban továbbra is mesterségesen alacsonyan (34 szá­zalékkal a nyugat-európai átlag­szint alatt) tartott energiaárakat és ennek segítségével olcsó vegy­ipari félkész áruval — petrolké­miái termékek, műszálak, plasztik — árasztja el a nyugat-európai piacot. Á helyzetet tehát csaknem a „mindenki háborúja mindenki el­len” kifejezéssel lehetne jellemez­ni. Ez a háború pedig politikai okokból is kiélezett. Nemcsak az Egyesült Államokban lesznek ugyanis választások. Még az idén az urnák elé járul az NSZK és Japán lakossága, jövőre pedig Franciaországé is... —1 —e. NAPI KOMMENTÁR * Bolíviai parázs Megoszlik a vélemény, vajon Bolíviában eddig 160, netán 180, vagy — mint a Le Monde nem­rég írta — kétszáznál is több államcsíny zajlott le. Tény, hogy a „zöld kontinens” legnyugtala­nabb államának históriája volta­képpen puccsok története. Áz elmúlt napokban ismét meg­sokasodtak a La Pazból keltezett — egyelőre még kérdőjeles — hí­rek, amelyek újabb államcsíny lehetőségét latolgatják. Nem is alaptalanul. Bár a tábornokok visszautasították Hodding Carter- nek, az USA külügyminisztériuma szóvivőjének állítását, miszerint Lidia Gueiller elnökasszonynak számolnia kell a katonák hatalom­átvételi kísérletével, a cáfolatnak csekély az értéke. Mindenesetre átmenetileg fagypontra ‘ süllyedt Washington és La Paz kapcsola­tainak hőfoka. Az amerikai nagy­követet Bolíviában nemkívánatos személynek nyilvánították, és az ország elhagyására szólították föl. Mindez azonban csupán a bolíviai feszültség külső megnyilvánulási formája, semmi esetre sem utal a belső ellentétek .igazi gyökereire. Tulajdonképpen egy évvel ez­előttre. Silles Suazo és Paz Esten-- ssor döntetlenül végződött vetél­kedőiéig vezethető vissza a jelen­legi feszültség eredője. A 'két po­litikus közül egyik sem szerezte meg az elnöki címet, La Pazban azonban — Hugo Banzer tábor­nok hétéves diktatúrája és pél­dátlan terrorja után — végre pol­gári kormány alakulhatott a múlt nváron. Banzer hasonszőrű előd­jeit is számítva, tizenöt évet töl­tött Bolívia a féktelen terror lég­körében. A polgári kormány egy­esztendős, vagyis ideiglenes man­dátummal rendelkezett, de még azt sem érhette meg, mert Natush Busch ezredes megdöntötte. Ezt azonban már az Egyesült Államok is megsokallta. Busch végül is — a katonák támogatá­sával — alkuba bocsátkozott, s ennek eredményeként 1979 no­vemberében újra polgári kabinet lépett a színré. Ebben csupán egyetlen katona kapott tárcát, amire Bolívia történetében alig volt példa. A háttérben azonban — Gueil- ler elnökasszony bizakodó nyilat­kozatai ellenére — nem csitultak az ellentétek. Látszólag ugyan kompromisszum született a polgá­ri- vezetés és a katonák között, de a parázs továbbra is ott iz- zott a laktanyákban ugrásra kész egységek és parancsnokaik kör­nyékén. Más szóval — mint azt Budapest vendége, Jorge Kolle, a Bolíviai Kommunista Párt első titkára megfogalmazta — a dik­tatúra társadalmi alapjai lénye­gében érintetlenek maradtak. Június 29-én Bolíviában általá­nos választásokat tartanak. A had­sereg főparancsnoksága azzal a kívánsággal állt elő, hogy a vá­lasztásokat legalább egy évvel halasszák el. A parlament, a po­litikai pártok és a 12 elnökjelölt egységes döntése alapján az el­nöknő azonban bejelentette, hogy a választást a tervezett időpont­ban megtartják, mert „ezt várja a nép és a nemzetközi közvéle­mény”. A katonák látszatra el­fogadták az- elnöki döntést, de az újabb puccs veszélye változatla­nul fennáll!... Gy. D. A DONAT-CATTIN ÜGYBEN Hivatali titok elárulásával vádolják az olasz miniszterelnököt Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: RÓMA Olaszországban egy nap alatt összegyűlt annyi aláírás, ameny- nyivel megakadályozhatják a Cos- siga miniszterelnököt ért vádak elejtését, és folytathatják az ügy parlamenti kivizsgálását. Noha a kampány ötnapos, mindjárt az el­ső napon, csütörtökön 347 képvi­selő és szenátor támogatta az OKP kezdeményezését, huszonki­lenccel több, mint amennyi alá­írásra szükség volt. Az aláírók között szerepel Luigi Longp és Enrico Berlinguer, az OKP' elnöke és főtitkára is. Ric- cardo Lombardi és Michele Achil- li, a Szocialista Párt balszárnyá­nak két vezető egyénisége is ne­vét adta, jóllehet pártjuk ezzel ellentétes szfllemben foglalt ál­lást. A Donat—Cattin-ügy nyomán kirobbant Cossiga-ügy ezzel igen kényes politikai szakaszba jutott, hiszen a miniszterelnöknek fél éven belül a parlament két házá­nak, együttes ülésén kell tisztáz­nia magát: valóban hivatali tit­kot áruít-e el magáncélra,’ ^ ^ A Donat—Cattin-üggyel kap­csolatban újabb fejlemény tör­tént: a torinói bíróság, amely a . kereszténydemokrata politikus terrorista fiának ügyében nyomoz, további vád miatt elfogatási pa­rancsot adott ki a fiú ellen. Ez­úttal azzal vádolják, hogy terro­ristaként 1978 novemberében részt vett a pisai takarékpénztár ki-, rablásában. (Ekkor 56 millió lírát vittek el.) A torinói bíróság — a jelek szerint — folytatja a nyo­mozást; bár Marco Donat-Cattin időközben feltehetően külföldre szökött letartóztatása elől. (Mint ismeretes, Cossigát azzal gyanú­sítják, hogy Marco Donat-Caittin tőle értesülhetett az ellene ki­adott elfogadási parancsról.) (MTI) Engedményes kiárusítás kecskeméti 121. sz. vasboltjában (Szabadság tér 3. Telefon: 13-606) OLAJÉGÖFEJEK: ANYO—7 G 18 300,— Ft helyett 11 000,— Ft MO—4 G 9 710,— Ft helyett 5 830,— Ft MNO—6 G 15 700,— Ft helyett 9 400,— Ft MNO—4 G 12 100,— Ft helyett 7 260,— Ft F—2 fürdőszobabojler (olaj) 8 120,— Ft helyett 5 690,— Ft • - Szerszámáruk 30—50% árengedménnyel! További ajánlat: Gáztűzhely, szivattyúk, csiszolőkorong, elektróda, csavaráru és egyéb vasáru, bő választékban! x

Next

/
Oldalképek
Tartalom