Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

19*0. június 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Vállalati érdeket szolgál 7. A munkahelyi szociális ellátás SZOCIÁLPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A szociálpolitikai intézményrendszer részben népgazdasági szintű, részben területi jellegű, részben pedig munkahely-centrikus. Népgaz­dasági szintű a nyugdíjrendszer és a családi pótlék, valamint más juttatások. Ezek feltételrendszere az egész országban egységes. Terü­leti szintű a tanácsok által fenntartott gyermekintézmények, szociális otthonok üzemeltetése, a tanácsok által nyújtott rendszeres és rend­kívüli szociális segély, a nevelési segély, stb. Az alábbiakban a vál­lalati jellegű szociális juttatásokról lesz szó. A társadalmi juttatások évi összegének körülbelül 10 száza­lékát a vállalatok intézkedése nyo­mán használják fel, azzal a cél­lal, hogy a vállalatok rendeltetés- szerű tevékenységéhez szükséges munkaerőt biztosítsák és megtart­sák. A munkahelyi szociális ellá­tás tehát a gazdasági elkülönült- ségnek megfelelően kifejezetten vállalati érdekeket szolgál. Mind­azoknak az eszközöknek és for­máknak, amelyek nem kapcsolód­nak szorosan a vállalati érdekek­hez, a munkahelyi szociálpolitiká­ban csak másodlagos jelentőségük van. < 1980. május hónapban a Mun­kaügyi Közlönyben megjelentek a, Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Taná­csa Elnöksége irányelvei a VI. öt­éves terv szociális fejezetének ki­dolgozásáról. A vállalati szociális ráfordítá­sokat sokféle forrásból lehet fe­dezni. Így többek között a kiadá­sok egy része a termelési költsé­geket7 terheli, ezek közé tartozik a munka- és védőruha-juttatás, a munkásszállítás, és a munkásszál­lók fenntartási költsége stb. Ide általában azon szociális kiadások tartoznak, amelyek szorosan kap­csolódnak a munkavégzéshez. A kiadósok egy másik csoportját a jóléti és kulturális alapból kell fedezni. A jóléti és kulturális alap 1980-ban személyenként 950 forint összeg alapján képezhető. Ezt a részesedési alapból ki lehet egészíteni. A jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni a ha­gyományos munkásellátási kiadá­sokat, többek között az üzemi ét­keztetés és a kedvezményes üdül­tetés vállalati hozzájárulását, a gyermekintézmények fenntartási költségeit, a segélyeket, a kultu­rális és sportcélú kiadásokat. Felhasználható szociális célok­ra a vállalati fejlesztési alap is, szociális létesítmények építésének finanszírozásához. A lakástámo­gatási alapot is a fejlesztési alap­ból kell képezni. Célszerű utalni arra, hogy a vállalati tartalék- alapból a béralap 0,2 százaléká­nak megfelelő összeg évente — visszapótlási kötelezettség nélkül — felhasználható rehabilitációs célú fejlesztéshez. ■ A szociális terv főbb fejezetei: 1. Munkavédelem. Itt kell elő­irányozni-az egészséges és bizton­ságos munkavégzés feltételeit se­gítő munkavédelmi beruházásokat, i nf ézkedéseket. 2. Üzemegészségügy. Ennek ke­retében tervezzük meg a munka- körülmények javításához szükséges teendőket, az üzemegészségügyi hálózat bővítésével összefüggő ki­adásokat, a táppénzes helyzet ala­kulását, az üzemorvosi szolgálat teendőit. 3. Szociális ráfordítás. Ezek kö­zött szerepel az üzemi étkeztetés fejlesztése, a kedvezményes üdül­tetéssel összefüggő feladatok, a gyermekintézmények fenntartása és üzemeltetése, munkásszállók fejlesztése, a munkásszállítás idő­szerű feladatai, és még sorolhat­nánk tovább. A nem említett feladatok közül kiemelném a fog­lalkozási rehabilitációt. A kérdés­nek társadalompolitikai és gazda­ságpolitikai jelentősége van. Ar­ról van szó, hogy a korlátozott munkaképességű dolgozók egyéni boldogulásukat ne a rokkantsági nyugdíjazás minél előbbi elérésé­ben, vagy a táppénzes állomány meghosszabbításában lássák. Le­hetővé kell fenni, hogy a 67 szá­zalékos munkaképesség-csökke­nést el nem érő dolgozó számára egészségi állapotának megfelelő munkakört találjanak. A vállala­tok feladata, hogy az új munka­körhöz esetleg szükséges szakmai ismeretekre megtanítsák a dol­gozókat. A rehabilitáció feladatait a vállalati rehabilitációs bizott­ságok látják el, melyekben meg­határozó szerepe van az üzem­orvosnak, a szakszervezet képvi­selőjének és a vállalat megbízott­jának is. 4. Kulturális és sportkiadások. A cím önmagáért beszél, e feje­zetben kell előirányozni a munka­helyi közművelődés és a tömeg­sport legfontosabb teendőit. 5. Munkahelyi szociális viszo­nyok. Többek között e fejezeten belül kell foglalkozni a szocialis­ta brigádmozgalom, a munkahe­lyi demokratizmus fejlesztésének időszerű feladataival. A jogi előírások szerint a vál­lalatoknak évente egy alkalom­mal, a kollektív szerződésekről történő beszámoltatáskor, tájé­koztatni kell a dolgozókat az éves szociális terv teljesítéséről. A kö­vetkező években a vállalati szo­ciális munka szerepe növekszik, ezért ez nagyobb figyelmet kíván mind a gazdasági vezetés, mind a társadalmi szervek részéről. Rózsa József a MŰM szociálpolitikai főosztályának vezetője FALURÓL FALURA Tataháza 1 Nagyot szippantok a kényelme­sen nyújtózó község főutcáján. Jó kövér földszagot cipel a délies szél: a Bácskában vagyunk. A megszokott módiból épített házak is ezt tanúsítják. Tágasak, muta­tósak, de nincs'bennük ki vagy i hivalkodás. Errefelé az ilyeneket szokták meg. A legszegényebbeket kivéve gazda, zsellér hozzájutha­tott a tisatességes otthonhoz. A tehetősebbek hamarabb, mint a kétkeziek. Már Erdei Ferenc is „a kedvezőbb fejlődés derűjében" szemlélte ezt a tájat idestova fél­százada. Ha eltekintünk az utcákon átzú­gó gépkocsiktól, mondhatnánk, hogy az utóbbi néhány évtizedben alig változott az utcakép. Már a máso­dik világháború előtt eljutott ide a villany, voltak testesebb köz­épületek is, itt emelgette torony­fejét a templom, mégis-mégis va­lami nem stimmel. Megvan! Nincs sár, nincs por. Fényes járdán sétálhatunk el szinte valamennyi lakóhoz. Ter­mészetesen, mert itt túl vannak a községfejlesztés elemi gondjain. Láttam szép óvodájukat, a csák napközi napközit, kívülről is jól mutat az iskola, tizenöt esztende­je folyik, folydogál,' csordogál — mikor, hogy — a hálózatban a víz. Mintha a felszabadulás után is Erdeit igazolnák: simán és foko­zatosan jutottak el a kispolgári szintre. A személyi kultusz éveit a később egyesülő közös gazdasá­gok gyorsan kiheverték és hama­rabb elboldogultak, mint például a kiskunságiak többsége. Nagyjá­ból mindenki megtalálta a számí­tását, a volt nagygazdák is. *Az osztályellentéteket tompító helyi 9 Tataházi csendélet. hagyományoknak is tulajdonítha­tó, hogy viszonylag gyorsan for­málódott Tataházán az egységes paraszti társadalom. Nehéz lenne idegennek kiderí­teni, hogy ki, mi volt azelőtt. Ma­gatartás, ruházkodás, . beosztás nem sokait árul el. Csak rábeszé­lésre árulták el, hogy melyik üzemegységvezető, tanácstag,^ birigádvezető élt a fölös holdak vagy éppen a beszorzás miatt ne­héz napokat. A munka a legfőbb mérce. A kedvezőtlen időjárás ellenére, nyereséggel zárt a közös gazda­ság, több millió forintos tiszta haszonnal gyarapodott a termelő- szövetkezet. Ismét a régi, magas színvonalon a híres bácskai állat- tenyésztés! Gond nélkül néznek a jövőbe. Megfelelőnek mondható a közös és a háztáji aránya. A be­vétel hozzávetőlegesen egyharma- da származik a szerződéses serté­sekből, az „egyéni" tehenek hoza­mából, a szőlőből. Az elöregedés okozza a legtöbb fejtörést. A 4625 hektáron gaz­dálkodó tataházi-mátételki szö­vetkezetben mintegy 460 dolgozót és 518 nyugdíjast tartanak szá­mon. A korosabbak nem vágynak új otthonra, inkább a meglevőt csinosítják, bővítik. Meglepően sok házat tataroznak, annál keve­sebbet építenek. Az idén a tanács mindössze 6 építési engedélyt adott ki, 1975-től csupán 20 csa­lád költözött új házba. (1965 és 1969 között 34.) Téved, aki a hanyatlás jeleinek vélné ezeket az adatokat. Erős va­lóságérzék jellemezte ezt a népet. Minek építkezzen, ha jó körülmé­nyek között lakik. A fiataloknak sem kell nagyon sietni az önálló otthon megteremtésével, mert jut hely valamelyik szülőnél. Jó né- hányan a közeli Bácsalmáson építkeznek. Onnan járnak át na­ponta. .A helyi ipar hiányával is magyarázható az ingázás. A már említett nagyközségen kívül Ba­jára és a mélykúti ktsz-hez bu- szoznak. Nemcsak pénzt, növekvő igényeket is hoznak magukkal e nagyobb településekről. A derűs, nyugalmas falu értékeit megőriz­ve szeretnék megteremteni Tata­házán a városi életforma előnyeit. Heltai Nándor • Faluvég. 1980. (Straszer András felvételei.! A fürdés, a strandolás veszélyei Az idén — az időjárás szeszélye miatt — később köszön* tött be a nyár, a fürdési idény. A nyárnak pedig igazán az a legnagyobb öröme, élményt nyújtó szórakozása, lubickolni a vízben, s utána kifeküdni a napra, bronz-barnára lesülni. Sajnos, a nyár örömeinek, a fürdésnek, a strandolásnak is megvannak a maga veszélyei, sőt tragédiái is. Az elmúlt év­ben, mintegy ötszörösére növekedett a megyében a vízbe fulladások száma. Amíg 1978-ban összesen négy, addig 1979- ben 19 ilyen szerencsétlenség történt. Vitafórum a nők évtizede jegyében A nők évtizede programjának „félidején”, júliusban Koppenhá­gában rendezi meg az ENSZ a nők világkonferenciáját. A ren­dezvény részvevői felmérik'a vi­lágszervezet 1975-ben meghirdétett kezdeményezésének eddigi tapasz­talatait, felhívják a figyelmet azokra a feladatokra, tennivalók­ra, amelyeket a nők évtizede programjának sikere érdekében a hátralevő öt esztendőben tenni kell. Ezt elősegítendő kedden a magyar békemozgalom és nömoz- galom képviselőinek részvételé­vel „Egyenlőség, fejlődés, béke" címmel vitafórumot tartottak a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa székiházában. A tanácskozáson Simái Mihály akadémikus, az ENSZ-társaságok Világszövetségének elnöke. A nők évtizede és az ENSZ, Turgónyi Júlia, az MSZMP Társadalomtu­dományi Intézetének főmunkatár­sa A fiatal nők esélyegyenlősége az iskolai képzésben, dr. Schul- theisz Emil egészségügyi minisz­ter pedig A nők egészségvédelme címmel tartott előadást. (MTI) Az operációkutatás eredményei „Az operációkutatás módszerei­nek alkalmazása más tudomá­nyokban és a gyakorlatban” cím­mel együttes tudományos ülést rendeztek kedden a Magyar Tu­dományos Akadémia székházában. Az esemény — melyet Tarján Imre, a matematikai és fizikai tu­dományok osztályának elnöke nyitott meg — az Akadémia idei közgyűléséhez kapcsolódik. Az ülé­sen az operációkutatás legújabb eredményeit vitatták meg a ma­tematikusok, fizikusok, agrár- és műszaki szakemberek, valamint á gazdaság- és jogtudományok tu­dósai. Az ülésen egyebek között az Akadémia idei osztályülésein megismert agrárökológiai potenció felméréséhez kapcsolódó matema­tikai modellt, a hazai villamos- energiaipar termelésének optima­lizálását tűzték napirendre, de szóba került az operációkutatási módszerek alkalmazása is Buda­pest közlekedésének feljesztésé- ben. (MTI) Lada márkatalálkozó Június 15-én, vasárnap rende­zik meg Veszprémben a Lada személygépkocsik hagyományos márkatalálkozóját. Erről tartot­tak kedden sajtótájékoztatót a szervezők a MUOSZ székházában. Mint elmondták, a most 'hetedik alkalommal megrendezendő ta­lálkozón különféle ügyességi ver1 senyeket rendeznek, a helyszínen műszaki szaktanácsadás és külön­féle szolgáltatások lesznek s a veszprémi AUTÓKER-bolt va­sárnap is nyitva tart. A tavalyi rendezvényen több mint kétezer Lada-autó vett részt, s az idén még nagyobb részvételre számíta­nak a rendezők. (MTI) A tragédiák megelőzése érdeké­ben a szülőkhöz, a vizek partján üdülő és pihenő felnőttekhez, a hivatali és társadalmi szervekhez fordulunk. A vízi tragédiákat vizsgálva nem nehéz megállapíta­ni a balesetek okait: a kijelölt szabad fürdőhelyeken nem tartot­ták be a szabályokat, tiltott helyen fürödtek, figyelmen kívül hagy­ták a csónakközlekedésre vonat­kozó előírásokat, s ittas állapotban kerültek a vízbe. Sajnos, az áldo­zatok döntő többsége 14 éven alu­li gyermek és 14—30 év közötti fiatal felnőtt volt. Anélkül, hogy fel akarnánk szaggatni a sebeket, szükségesnek tartanánk néhány, a múlt évben bekövetkezett sze­rencsétlenség felidézését. A lakiteleki Tőserdő mellett le­vő holt-Tisza ági szabad strandon Nagy Ferenc 26 éves fiatalember felhevült testtel ugrott a vízbe, görcsöt kapott és megfulladt. A szabadszállási strandon Verebes Károly 17 éves ittas állapotban, gyakorlatlan úszóként a mély víz­be ment fürödni; s meghalt. He­gedűs Károly és Nagykanászi Ká­roly .26 éves fiatalemberek ittas állapotban a Tiszán kajakoztak. A kellő gyakorlat hiánya miatt a kajak felborult, s mindketten a vízibe fulladtak. Emlékezetes még a soltvadkerti Petőfi-tói baleset, ahol öt diáklány csónakázni in­dult, ám egyikük sem tudott úsz­ni, a csónak felborult, s Haskó Ilona a vízbe fúlt. A rendelkezések kimondják — s ezeket érdemes betartani — a következőket: Tilos fürödni hi­dak, zsilipek, vízkivételi művek, műtárgyak, komp- és révátkelőhe­lyek, valamint ,vízi munkák 100 Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter nyitotta meg ked­den azt a nemzetközi tanácsko­zást, amelyen az európai szocia­lista országok vezető egészségügyi szakemberei' a járóbeteg-ellátás alapvető módszerének, a gondozás­nak a továbbfejlesztéséről tár­gyalnak. Ehhez — miként a meg­nyitó miniszteri előadásból ki­tűnt — Magyarországon is a leg­eredményesebb formát az egész­ségügyi intézmények integrációja jelenti. A téma, ezen belül az in­tegráció megannyi nemzetközi ta­pasztalata — most úgy került na­méteres körzetében. Egészségre ártalmas vizekben, csatornákban, kubikgödrökben és ott, ahol azt tábla tiltja. A kijelölt fürdőhelye­ken, vagy fürdésre alkalmas más vizeken úszni nem tudó, 10 éven aluli gyermek csak felnőtt kísére­tében és jelenlétében fürödhet. A szabad fürdőhelyek bójával jelölt határait minden strandolónak fi­gyelembe kell venni. A csónakközlekedéssel kapcso­latos szabályok szerint a 350 köb­centimétert meg nem haladó hen­gerűrtartalmú motorral hajtott csónak, vagy egyéb, evezővel haj­tott csónak üzemeltetéséhez veze­tői vizsgát nem kell tenni. Felté­tel viszont, hogy a csónak műsza­kilag kifogástalan és biztonságos légyen. Ezt csak az vezetheti, aki a 14. életévét betöltötte, úszni tud, vezetéséhez kellő gyakorlattal rendelkezik; ismeri a vízterületet és nincs szeszes italtól befolyásolt állapotban. A menetben levő csó­nakban állva tartózkodni, csónak­kal a fürdésre kijelölt helyen köz­lekedni tilos. A nyilvántartásba vételre nem kötelezett csónak bel­ső vagy külső oldalán fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és cí­mét. A csónakivezető köteles se­gítséget nyújtani a veszélyhely­zetbe jutott más személyeknek. •Az emberélet megóvása vala­mennyiünk kötelessége, ezért a vízrendészeti szabályok betartása és betartatása szükséges. A sza­bad fürdőhelyek kijelölése után az illetékes tanácsoknak hivatali kötelességüknél fogva ellenőriz­niük kell ezek betartását, amely­hez ha szükséges, vegyék igénybe az önkéntes társadalmi segítőket. G. G. pirendre, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt a Moszkvai Orvostovábbképző In­tézet kilenc hónapos tanfolyamá­nak mintegy 120 résztvevőjét hív­ták meg Budapestre. A KSH nemzetközi számítástechnikai ok­tató- és tájékoztatóközpontjában kezdődött konferenciának kétna­pos programja van, tudományos előadásokkal és vitákkal, majd a résztvevők helyszíni tapasztalato­kat gyűjtenek országjáró körút során az integráció, a beteggondo­zás magyarországi formáiról és eredményeiről. (MTI) Nemzetközi tanácskozás az egészségügyi integrációról FELKÉSZÜLTEK AZ IDEGENFORGALMI SZEZONRA Javultak a vendégfogadás feltételei A kereskedelmi és vendéglátó vállalatok a minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal irányításával felkészültek a ven­dégek fogadására. Az üzletek fel­újítását, tatarozását május végé­ig befejezték, június elejére pe­dig országszerte megnyitottak mintegy 1200 idényboltot, üzletet, amelyek nyitva tartási idejét, a szezonális területeken a várható keresletnek és forgalomnak meg­felelően alakították ki. A főváros­ban a vendégeket 130 terasz vár­ja, s hasonló 28—30 telepítésével a megyeszékhelyeken is bővítet­ték az üzletek befogadó képessé­gét. A legfontosabb területeken a hétvégekre megszervezték a moz­gó árusítást, s a vendéglátó üzle­tek széleskörűen bővítették az ut­cán át kiszolgált, fogyasztható éte­lek értékesítését. A főszezonra be­fejeződik a kétéves, úgynevezett gyors, fejlesztési program, amely­nek alapján mintegy 300 imillió forintos költséggel bővítették a hálózatot — a Balatonnál például 10 ezer új kempinghelyet létesí­tettek, s összesen csaknem 10 ezer négyzetméter alapterületű üzlete­ket, éttermeket építettek. Idegenforgalmunk fő centruma, a Balaton az idén is sok új üzlet­tel gazdagodott. Az északi parton az Alsóörs után Balatonalmádi­ban és Balatonfüreden nyílik még élelmiszerbolt és bisztró, Zánkán ABC-áruház, Akarattyán, Fűzfőn és Za-márdiban konzervbisztró se­gíti a gyors étkeztetést. Egyeztet­ték a teendőket a vendégek ellátá­sában érdekelt vállalatok. A gyor­sabb utánpótlás érdekében a nagy­forgalmú üzletekbe konténerekkel szállítják például a húst és a ke­nyeret. A tejipar bő választék mel­lett az üzletek soron kívüli igé­nyeinek kielégítésére is vállalko­zott. A kisebb települések és a szabad strandok vendégeinek jobb ellátását mozgóboltokkal oldják meg. A másik oldalon, a „napos par­ton” a Pannónia több mint 2 ezer személyt befogadó szállodaháló­zatát, a siófoki szállodasort 35— 40 millió forintos költséggel rend­behozták, korszerűsítették,' ener­giaellátásukat a környezetvéde­lem érdekében is gáztüzelésre ál­lították át, s bővítették szolgálta­tásaikat. A szállodasor gyermek- játszóteret, automata tekepályát kapott, Balatonföldváron tenisz­pálya, új napozó-zuhanyozó áll a szállóvendégek rendelkezésére. A tömegétkeztetést, főleg a kempingek ellátását szolgálja a Pest-budai Vendéglátó Vállalat balatoni hálózata, amelyet az idén 50 millió forintos költséggel bőví­tettek. Két siófoki kempingben már működik a balatonöszödiben, a boglárlelleiben és a balatonbe- rényiben is rövidesen üzembe áll egy-egy 500 személyes gyorsbiszt­ró. A főszezonra Balatonszárszón „házi” étterem, Szántódpusztán pedig a Ménes Csárda új taver­nája nyílik meg. A Duna-kanyarban a vendéglá­tó vállalatok 40 üzletet felújítot­tak, Szentendrén sörbár, a ma­gyarkúti turistaház mellett új vendéglő, a leányfalui strandon lacikonyha, a visegrádi mogyoró­hegyi kirándulóközpontban is új korszerű büfé áll a vendégek ren­delkezésére. A Duna-kanyar szá­mos vendéglője — elsősorban a szentendrei és a leányfalui — ét­terme. presszója teraszokkal bő­vült. A Duna jobb partján a hét­végeken mozgóbüféket is üzembe állítanak. A Pest-budai Vendég­látó Vállalat Verőcemaroson „cukrászautomatát” helyezett üzembe, amely napi 8—10 ezer sü­temény gyártásával javítja a vá­ci—zebegényi szakasz ellátását. NyugatiMagyarországon. ahol a határállomások forgalma a nyá­ri csúcsidényben, a napi 100 ez­ret is meghaladja, ugyancsak fel- készülten várják á külföldi és hazai vendégeket. A határ menti vendéglátóipar felújította, meg­szépítette vendéglőit, éttermeit, presszóit, s újakkal bővítette há.- lózatát. Egyebek között a Győri ÁFÉSZ az M. 1-es út mentén két olcsó csárdát nyitott, áz egyiket a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­bináttal közösen. Sopronban a vasúttársaság, a GYSEV nyitott borozót. Sopronban, Győrött és más városok utcáiról sem hiá­nyoznak a népszerű teraszok. Sop­ron belvárosában egy 90 szemé­lyes olcsó szálloda is épül. amely még az idén üzembe áll. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom