Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

/ 2 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 8. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Izraeli szélsőséges szervezet tagjai bombamerényieteket kö­vettek el a megszállt terület arab polgármesterei ellen. — Tehe­ránban nemzetközi konferencia kezdődött az USA Iránnal kap­csolatos tevékenységének vizsgálatára. — Indira Gandhi pártja győzött az indiai helyi választásokon. — II. János Pál pápa be­fejezte franciaországi látogatását. KEDD: Bejelentették, hogy Helmut Schmidt június végén Moszkvá­ba utazik. — Naraszimha Rao indiai külügyminiszter a szovjet fővárosban tárgyal. — Mijatovics nyilatkozata az 1955-ben aláirt szovjet—jugoszláv deklarációról. SZERDA: A norvégjai Bodoe-ban véget ért a NATO nukleáris tér-, vező bizottságának ülése, amelyen a fegyverkezés fokozását sür­gették. — Az utolsó ’amerikai előválasztások a demokratáknál Carter többségét hozták, a republikánusoknál Reagen elnökjelölt­sége már bizonyos. — Berlinben tárgyalnak a szocialista orszá­gok pártjainak központi bizottsági titkárai. — A nyugatnémet kormány hosszú vita után fogadta el az újabb közös piaci pénz­ügyi teher átváltását. CSÜTÖRTÖK: Nagy sztrájk Franciaországban. — Egy Carter—Ken­nedy találkozó végén a szenátor közölte, hogy folytatja küzdel­mét az elnökjelöltségért. — A teheráni nemzetközi konferencia jogosnak ítélte az iráni nép követelését, többek közt a sah kiada­tására vonatkozóan is. PÉNTEK: A Biztonsági Tanács elmarasztalta Izraelt a palesztin pol­gármesterek-elleni bombamerényietek miatt. — Omán megengedi 1 az USA-nak katonai támaszpontok kiépítését. — Az amerikai képviseiőház szembehelyezkedett Carter vétójával az olajimport adójának kérdésében. SZOMBAT: Sojtójelentések a közös piaci országok készülő nyilatko­zatáról, amelyben elismerik a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zetet. — Freiburgban koalíciós politikáját és választási program­ját határozta meg a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt. — Vi- dela argentin elnök Kínába látogatott. A hét három Mi a jelentőségük a héten lezajlott szovjet—indiai tárgyalásoknak ? „Az indiai—szovjet együttmű- ködés az érettség és a szilárdság szakaszába jutott” — ez a meg­állapítás Naraszimha Rao indiai külügyminisztertől származik, aki moszkvai látogatása során a két ország közötti kapcsolatok meg- . erősítésének fontosságát többször is1 hangoztatta. Ebben az évben már másodszor került sor szövő­jét—indiai külügyminiszteri tár- ( gyanúsokra, emlékezetes,' hogy Gromiko járt előbb Üj-Delhiben, .moSfttáb adta visszá a látogatás'^ Indiának kétségtelenül nagy a befolyása és indokoltan jelentős a súlya az Indiai-óceán térségé­ben történtek megítélésében és alakításában egyaránt, ezért az­tán a kétoldalú kapcsolatok mel­lett a tárgyalásokon e térség ügyei is napirendre ..kerültek. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió, mint a Varsói Szer­ződés többi országa is, azt kí­vánja, változtassák békéövezetté az Indiai-óceánt. A térséget fe­nyegető veszély nem a Szovjet­unióból indul ki, az USA az, amely az utóbbi időben óriási -ha­jóhadat összpontosított az Indiai­óceánon. Afganisztánnal kapcsolatban Gromiko leszögezte: mindenkinek . világosan látnia kell, hogy az Af­ganisztánban kialakult realitások megváltoztatását célzó kísérletek reménytelenek. Hiábavaló min­den olyan kísérlet, hogy beavat­kozzanak Afganisztán belügyeibe. Viszont az Afganisztán körül kir alakult helyzetnek tárgyalások útján való rendezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A Szovjetunió ennek a rendezés­nek a híve. Az indiai külügymi­niszter. azt rpondotta, hogy India olyan biztonságos és nyugodt szomszédot kíván, amelynek kor­mánya képes hagyományos el nem kötelezett külpolitikájának folytatására. Az indiai külügyminisztert tár­gyalásai végén fogadta Leonyid Brezsnyev is, ez a tény külön je­lentőségét adott a szovjet—indiai eszmecserének. Mik a nyugat-európaiak szándékai a Közel-Keleten? Sok szó esik mostanában a Kö­zös Piac országainak küszöbön álló diplomáciai kezdeményezésé­ről, amely — egyes angol lapje­lentések szerint — magában fog­lalná a Palesztinái Felszabadítá­si Szervezet elismerését, ezenkí­vül a Biztonsági Tanács emléke­zetes 1967-es határozatát is mó­dosítaná a palesztinok javára. A híresztelések első eredménye, hogy Carter elnök utasította az amerikai diplomáciai gépezetet: akadályozza meg- az európai kö­zösséget olyan, megállapodás lét­rehozásában, amely a nyugat-eu­rópaiak új közel-keleti javaslatá­nak megfogalmazását eredmé­nyezhetné, A kilenc közös piaci állam- és kormányfő a jövő hé­ten Velencében találkozik, itt le- .hetne sorát ejteni a kpzel-keleti állásfoglalásnak. Az amerikai „ellengőz”y nyilván onnan ered, hogy Carternak szük­• Hivatalos tárgyalásokat folytatott Moszkvában az indiai külügymi­niszter. Képünkön:. Naraszimha Rao és vendéglátója, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. • Az Egyesült Államok Irán elleni tevékenységét vizsgáló nemzetközi értekezletet tartottak a héten Teheránban. Képünkön: a tanácskozás megnyitója. (Fotó: AP — MTI — KS) • Merényletsorozatot hajtottak végre ciszjordániai palesztin politiku­sok ellen. Képünkön: a hebroni és a ramallahi polgármester megron­gálódott gépkocsija. A bennük elhelyezett időzített bombák mindkét palesztin vezetőt súlyosan megsebesítették. kérdése sége van a választási évben az úgynevezett „Izrael-lobby” támo­gatására. Ügy kell feltűnnie, hogy ő az, aki meg tudja a közel-keleti problémát oldani, nem • pedig Nyugat-Európa. Az USA nyomá­sa már érződik egyes közös piaci országokban: a holland külügy­miniszter például már sietett biz­tosítani a Hágában vendégeskedő izraeli- kollégáját, hogy a nyugat­európai vezetők legfeljebb csak valamilyen általánosságokban mozgó nyilatkozatot fognak kiad­ni Velencében, semmiképp sem akarják a. maguk kezdeményezé­seivel helyettesíteni a Camp Da- vid-i,.. •- arnerikaj-t-egyjptami—iz­raeli megállapodás érvényesítését. Közben a KöZel-Kélet ' válságos helyzete más, drámai módon is kifejeződésre jutott: szélsőséges jobboldali izraeli szervezetek em­berei bombamerényleteket' követ­tek el a megszállt ciszjordániai területen egyes városok arab pol­gármesterei ellen. Az ügy nem­zetközi visszhangja egyértelműen elítélő. Még a Biztonsági Tanács is ellenszavazat nélkül — az USA tartózkodásával — elmarasztalta Izraelt, és felszólította a tettesek felkutatására, megbüntetésére. Mi a mérlegük az USA-ban lezajlott előválasztásoknak? Az amerikai sajátos választási rendszer egyik érdekes, ugyanak­kor ellentmondásos eleme a sok „primary”, az államok nagy ré­szében megrendezett „előválasz­tás”.. Európából úgyszólván lehe­tetlen figyelemmel kísérni ezeket, hiszen egyik államban a demok­rata pártiak szavaznak, a másik­ban csak a republikánusok, a harmadikban mindkét pártiak külön-külön, az egyik államban úgy választják meg a párt kül­dötteit az elnökjelöltet kijelölő országos gyűlésre, a konvencióra, hogy ott azok kötelesek arra a jelöltre szavazni, aki az illető ál­lamban győzött, a másik állam­ban csak ajánlás jellegű a dön­tés a küldöttek számára, és így tovább — még több variáció • is akad. A lényeg az, hogy a Republi­kánus Párt július 17-én dönt, ki lesz hát az elnökjelöltje (és az alelnök posztjára szánt jelöltje), a demokraták küldöttei augusztus 10-én gyűlnek össze, hogy meg­válasszák a „ticket”-en szereplő elnökjelöltet és alelnökjelöltet. A Demokrata Párt országos kon­vencióján 3331 delegátus vesz részt, a : többség tehát legalább 1666 — Carter viszont már 1916 küldött támogatására számíthat, míg ellenfele, Kennedy szenátor csak 1211 voksot gyűjtött össze az előválasztásokon. De — vissza is lehet lépni! Kennedy nyilván er­re számít: az események talán meggyőzik Cartert, hogy novem­ber 4-én, az elnökválasztás nap­ján nincs esélye az amerikai vá­lasztók többsége bizalmának el­nyerésére és a választás megnye­résére ... Jelenleg kétségtelenül a republikánus Reagan, ez a ki­öregedett filmsztár, vadnyugati .filmek egykori hőse, volt kalifor­niai kormányzó osztatlanul bírja a saját pártjának támogatását, Ford, a korábbi elnök is kiállt mellette. Egyesek Reagan esé­lyeinek lassú növekedését emlege­tik, s bizonyos közvélemény­kutatási adatok is azt jelzik, hogy pillanatnyilag Reagan csillaga felfelé halad, Carteré legjobb esetben is csak — állócsillag. Pálfy József % Tollhegyen öt hétig hallgatott Cyrus Vance, a volt amerikai kül­ügyminiszter. Persze, hallga­tása is beszédes volt, mint ahogyan messze hangzott ma­gának a lemondásának a té­nye és időpontja is. „Cy", aho­gyan az amerikai vezető kö­rökben becézték, azért vette a kalapját, azért távozott a Sta­te Department éléről, mert helytelenítette az amerikai kommandóakciót, amelyet a túszok kiszabadítására rendelt el az elnök — hihetetlen poli­tikai kockázatot vállalva. Az aztán, hogy ez a kalandor vál­lalkozás kudarcot vallott, még elviselhetetlenebbé tette Van­ce számára, hogy továbbra is szolgálja a washingtoni kor­mányzatot. Visszatért New Yorkba, ahol a Wall Streeten jólmenő ügy­védi irodája van. Anyagilag független. ember. Nyilván ezért sem kell félnie attól, hogy ha most kinyitja a szá­ját, egyesek tönkretehetnék ... Vance a Harvard Egyetem végzős diákjai előtt bírálta Cartert, Reagant egyaránt. Komoly hibának minősítette. hogy az elnök félretétette a SALT—11. szerződést, amely­nek érvénybe léptetése ameri­kai nemzeti érdek is. A volt külügyminiszter be­szédében szembeszállt bizonyos téveszmékkel, amelyeket veze­tő amerikai körökben tapasz­talt. A „majd mi egyedül" il­lúziót nevezte az első ilyen téveszmének. Nincs olyan egyedüli stratégia, vagy egye­düli alapelgondolás, amely vá­laszt ad minden külpolitikai kérdésre. Téveszme az is, hogy félni kellene a tárgyalásoktól. S téveszme, hogy az Egyesült Államoknak meglenne a ha­talma ahhoz, hogy úgy igaz­gassa a világot, ahogy neki tetszik. Vance fc ifejtette a híres egyetem diákjai előtt, hogy az USA előtt álló nemzeti felada­tot nem lehet hebehurgya re­ceptekkel, blöfföléssel és fe­nyegetéssel megoldani. Meg kell érteni, hogy a Világ válto­zik — mondta a volt külügy­miniszter. De vajon aktív külügymi­niszterként nem kéllett volna többet tennie e felismerések megvalósításáért, a téveszmék eloszlatásáért? Igaz, még min­dig jobb későn, mint soha. (P. J.) A HÉT ESEMÉNYEI KÉPEKBEN HETI VILÁGHÍRADÓ ÖSSZEKAPCSOLÁS UTÁN Tökéletesen működik a Szojuz—T-2 MOSZKVA Pénteken délután összekapcsol­ták a Szál jut—6 űrállomással az új. kísérleti szovjet űrhajót, a Szojuz—T-2 típusú szállító jár­művet. Az űrhajósok átszálltak az űrállomásra. Malisev Akszjo- nov, Popov és Rjumin most né­hány napig együtt dolgozik, és azt vizsgálja, hogyan viselkedik az űrhajó a kozmikus komplexum részeként. | Érdekesség, hogy az összekap­csolás részben automatikus, rész­ben kézi irányítással történt. Is­meretes, hogy az elmúlt időszak­ban az összekapcsolás mindig automatikus vezérléssel ment vegbe, az új űrhajónak pedig az eddigieknél is korszerűbb irányí­tó rendszere van. Mint Vlagyi­mir Satalov altábornagy, az űr­hajósok kiképzésének vezetője el­mondotta, a két irányítást ennek ellenére szándékosan helyezték üzembe, mert ki akarták próbálni annak biztonságos működését. Mint Satalov elmondotta, an­nak idején éppen ő volt az, aki első ízben hajtott végre össze­kapcsolást a Szojuz—4 és a Szo­juz—5 űrhajó között, s bár az automatikus vezérlés akkor is működött már, neki is kézzel kel­lett végrehajtania a szükséges manővereket, éppen a berende­zések kipróbálása. céljából. A Szojuz—T-2 irányító berendezése sokkal korszerűbb, magasabban automatizált, a kézi irányítás ki­próbálása azonban elengedhetet­len feltétel a további munkához. Az új szovjet űrhajó személy­zete csak rövid időt, mindössze négy napot tölt a világűrben, ez­alatt kell kipróbálniok a Szojuz— T-2 berendezéseit, működését. Ta­pasztalataik alapján esetleg még módosításokat hajtanak végre, mielőtt megkezdenék az új űrha­jó sorozatgyártását. Az űrhajó­zási programot közben Változatla­nul jól bevált Szojuz típusú űrhajókkal folytatják. Malisev és Akszjqnov első ta­lálkozása az űrállomás személy­zetével derűs és vidám volt. A Szojuz—T-2 postát és kisebb ajándékokat, főként friss gyümöl­csöt vitt magával az állandó sze­mélyzetnek. (MTI) , AZ USA ÁLLJON BÍRÓSÁG ELÉ!” Az iráni külügyminiszter sajtóértekezlete TEHERÁN Az Egyesült Államoknak kell bíróság elé állnia, nem pedig egyes személyeknek — jelentet­te ki pénteki sajtóértekezletén Ghotbzadeh iráni külügyminisz­ter. A politikus az Egyesült' Álla­mok iráni tevékenységét élesen elítélő teheráni nemzetközi kon­ferenciával kapcsolatos kérdé­sekre felelt. Áz amerikai túszok sorsát tu- dakolóknak válaszolva leszögez­te: „nerri hiszem, hogy bölcs do­log lenne a túszok fölött ítélkez­ni, a fontos az, hogy az Egyesült Államok álljon bíróság elé”. A külügyminiszter egyúttal el is há­rította azokat a várható vádakat, hogy álláspontja valószínűleg el­lentétes a túszok fogvatartóinak, a magukat Khomeini ajatollah akarata végrehajtóinak nevező „iszlám diákok” álláspontjával: „Huszonöt évig harcoltam a sah rezsimje ellen, és soha nem adtam fel a küzdelmet. Khomeini aka­rata az én akaratom, nálam job­ban senki sem tette magáévá az .imám eszméit, és elveit” — jelen­tette ki Ghotbzadeh. A külügyminiszter üdvözölte, „pozitív eredményekkel” kecseg­tetőnek minősítette az amerikai küldöttség részvételét a teherári’ értekezleten, visszautasítva ezzel a teheráni rádiónak az amerik rak ielenléte ellen intézett éles kiro­hanásait. * NEW YORK Az amerikai vámhatóságok le­foglalták azokat a politikai doku­mentumokat, amelyeket az Egye­sült Államok iráni beavatkozásai­val foglalkozó nemzetközi kon­ferencián részt vett küldöttség há­rom tagja vitt magával. Á három amerikai közéleti sze­mélyiség pénteken érkezett vissza New Yorkba; a küldöttség másik hét tagja, köztük a delegáció ve­zetője, Ramsey Clark volt ameri­kai igazságügy-miniszter, a hét vé­gén tér vissza az Egyesült Álla­mokba. A három jogász a megérkezés után tartott sajtótájékoztatón el­mondotta: .már a Kennedy-repü- lőtéren elkobozták tőle mindazo­kat az okmányokat, amelyek a •teheráni konferenciával voltak kapcsolatosak, s amelyeket egyéb­ként később nyilvánosságra akar- .tak hozni. Közölték": a Teheránban eléjük tárt dokumentumok tanú­sága szerint a november óta fogva tartott . túszok némelyike," hét­nyolc követségi alkalmazott, va­lóban szerepet vállalt az iráni kormány munkájának akadályo­zásában, Kifejezték meggyőződésüket: feltétlenül szükséges és hasznos volt, hogy amerikai küldöttség is részt vegyen a Teheránban tartott nemzetközi konferencián, s hoz­zátették, hogy vállalják lépésük minden • következményét. Ismere­tes, hogy az amerikai kormány tíz évi börtönbüntetéssel és nagy­összegű pénzbüntetéssel fenye­gette meg mindazokat, akik az elnöki tilalom ellenére elutaztak Teheránba. (MTI) Francia neutronbomba? PÁRIZS Barács Dénes, az MTI tudósító­ja jelenti: A Le Quotidien De Paris cí­mű párizsi napilap „felhatalma­zott forrásokra” hivatkozó, exklu­zív jelentése szerint a Mururoa szi­geti francia atomkísérleti központ­ban dolgozó kutatók „szuper- neutronbomiba” kifejlesztésén dolgoznak. Á hír azután látott napvilágot, hogy a giscardista UDF pártszö­vetség amellett foglalt állást, hogy az N-bombát vegyék fel a francia atomarzenálba, a gaullis- ta RPR pedig a fegyver további kutatását támogatta katonai prog­ramjában. Megjelenése egybeesik az International Herald Tribune ama értesülésével, hogy a fran­cia államfő várhatóan a neutron- bomba mellett dönt nyáron, ak­kor, amikor a francia stratégiai fegyverkezés elkövetkező két év­tizedre szóló irányát határozza meg. A Le Quotidien De Paris érte­sülése szerint a francia találmány támadó, megatonnás hatóerejű robbanótöltetet biztosít, olyat, amely mintegy 30 kilométer át­mérőjű körzetet öntözne neutro­nokkal, és így az atomfegyverek­nek mintegy harmadik nemzedé­két jelentené. A neutronsugárzás- elpusztítja az élő szervezeteket, ugyanakkor a bomba viszonylag kis anyagi pusztítást okoz. Az új fegyver kifejlesztése ellen az elmúlt napokban több­ször is tiltakozott a L’Humanité, a Francia Kommunista Párt na­pilapja. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtit­kára, a napokban maga is elítélte a tervet, s azt' hangsúlyozta, hogy Franciaországnak a leszerelés te­rén kell kezdeményezést tennie. (MTI) Űj szakaszhoz érkeztek a szakszervezeti választások (Folytatás az 1. oldalról.) törődni — állapította meg a be­számoló —, hiszen ezen a mun­katerületen igen sok nő dolgo­zik, akikről a gondoskodás min­dennapi feladat kell, hogy le­gyen, Jelentkező gond például — különösen Kecskeméten —, hogy a gyesről visszatérő kismamák gyermeküket nem tudják óvodá­ban elhelyezni, mert a munkaidő­beosztásuk nem egyezik a gyer­mekintézmények nyitva tartásával. Többen ezért nem mennek vissza a kereskedelembe dolgozni, ho­lott munkájukra szükség volna. Fontos szociálpolitikai feladat a dolgozók lakásgondjainak meg­oldásához nyújtott segítség, a köl­csönök összege 'tavaly már elérte a négymillió forintot. Javult a szákszervezeti bizottságok segé­lyezési tevékenysége is, melyben a most kialakított bizalmi háló­zat szerepe növekedni fog. A beszámolót követő vita után a küldöttértekezlet megválasztot­ta az új, 17 tagú megyebizottsá­got, illetve a KPVDSZ 33v kong­resszusára a küldötteket. A KPVDSZ megyei elnöke Egyed Ferenc, titkára pedig Tóth And-, rás lett. A. T. S.—N. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom