Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1980. június 29. Számítógép és bűvös kocka • Akár egy dolgozatírás: hét végi fölmérés, meny­nyit tanultak. • A környezet is ideális. (Fotó: Straszer András) Citromsárga lyukszalag a nyak­kendőjük, s olyan' komoly képpel vizsgálgatják följegyzéseiket, mintha legalábbis akadémiai tagságuk forogna kockán. Stílu­sosabb kép nem is fogadhatná az érkezőt a bajai KISZ-iskola szá­mítástechnikai szaktáborában, ahol tizennyolc gimnazista ' ka­pott egyhetes hehetőséget igazi számítógéppel dolgozni. Gyuris Ferenc, a megyei KISZ- bizottság munkatársa — mihez­tartás végett — elsorolja a köte­lező tudnivalókat. — A számítás- technika fölött 1972-ben vállalt védnökséget az ifjúsági szövetség; nemcsak azért, mert fontos az ügy, hanem mert szinte kivétel nélkül fiatalok foglalkoznak véle. Tavaly májusban Bács-Kiskunbjan is megalakítottuk a Számítástech­nikai Operatív Védnökségi Bizott­ságot, amelynek célja az, hogy pluszt adjon a középiskolások­nak. A bizottság szervezett öt szakkört Kecskeméten, kettőt Ba­ján — a legjobbak jöhettek egy hétre táborba. Tévéből, sc-fi regényből úgy tanultam: a számítógép zümmög. Hm. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság számítógépe a jelek szerint tévét se néz, sci-fit sem olvas, mert a legcsekélyebb mér­tékben sem zümmög. Sőt. Abszo­lút csendben dolgozik. Számlájá­ra legfeljebb az írható, hogy érzé­keny a melegre és a hidegre: azt a néhány tized celsiusnyi mele­gedést is érzékeli, amit az okoz, ha a megszokott létszámnál töb­ben vannak a teremben. Nem mondom, hogy az eukléde- szi geometria sarktételének meg­döntését táplálták lyukszalagra a lányok és a fiúk. Inkább csak já­ték a feladat (vélhetően: nemcsak nekik, a gépnek is). Van, aki csa­ládi házat rajzoltat vele. Van, aki lepedőnyi O. K-t nyomtat ki — a felirat csupa O és K betűből áll. Hozzá nem értő lévén, egy­szerű programoknak gondolom ezeket, amíg meg nem nézek kö­zelebbről egyet. Kínaiul is írhat­ták volna, az sem lenne érthetet­lenebb. Korcsog Tibor, a kecskeméti Számítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalat KlSZ-bizottsá- gának titkára, az egyik foglalko­zásvezető, jót derül. — A betűknek, számoknak ér­telme van, a 28x például azt je­lenti, hogy huszonnyolc helyet, üresen hagy a gép, s utána nyom­tatja azt, amit beprogramoztak. A nagy munkában csak zavar­nék kérdéseimmel, ezért a megfi­gyelő pozíciójába helyezkedem. Feltűnik két szemüveges fiú: kö­zösen elemzik a programot, lát­szik rajtuk, élvezik, hogy tudnak a gép nyelvén, élvezik, hogy Lov- retity Zoltán matematikus egyen­rangú partnerként kezeli őket. Alig tizenhét évesek. ,.A szerelem ördöge én vagyok” énekli a Piramis, és énekli a KISZ-tábor kapusfülkéje elé tö­mörült csapat, teli tüdőből és tel­jes átéléssel. Berkes Lászlóval egy csende­sebb helyre vonulunk. Középter­metű, zömök, sörtehajú, amolyan első pillantásra tudósnak látszó fiú. A kecskeméti Katona József Gimnázium negyedikese, az orszá­gos tanulmányi verseny ötödik I Lóczi Erzsébet, a GAMF szá­mítástechnikai munkatársa, fog­lalkozásvezető jósolja: — Az alapműveltséghez néhány év múlva a logarléc helyett a szá­mítógép használata is hozzátarto­zik ..'. • Berkes László. Volt már kettese is matemati­kából ... Mit mondjak, a bajai tábor diákjai szerintem rá se néznek egy közönséges logarlécre. Repül az idő, haliad a világ. A logarléc elavult, a - bűvös kocka egyszerű játék. Bizony, övék a világ — övék lesz. Nyakkendőjük citromsárga • Jiiling Ferenc' és Nagy Béla. Nekik nem bűvös lyukszalag, a kocka. Ballal József Mi lesz a programból? Délután a számítógépteremben. azóta azon gondolkozom, hogy el­méleti matematikusnak jelentke­zem. Ha ehhez hozzáteszem, hogy nemcsak számokkal bűvészkedik, de cselgáncsozni is jár („úgy gon­doltam, kellene valamit sportol­ni . is”) máris előttünk egy pozitív hős elnagyolt portréja. — Most! £í Figyelem a másodpercmutatót, fél szemmel meg Horváth Zsoltot lesem. Erőlködésnek nyoma sincs az arcán, lázas gondolkodásé se nagyon. Ujjai viszont boszorká­nyos gyorsasággal — úgy tűnik, valamilyen rendszer szerint — te­kergetik a bűvös kockát. Még egy­két húzás hiányzik, és kész. — Mennyi? — Egy perc ötven másodperc — csodálkozom. — Rekordot javítottam! A kecskeméti diák után Jiiling Ferenc bajai gimnazista kezében a kocka, aztán Nagy Béla tesz próbát. Két és fél perc alatt min­dig kész. A mutatvány apropója az, hogy Nagy Béla számítógép- programot készített a kocka ösz- szerakására. helyezettje matematikából, a me­gyei fizikai verseny győztese. — Volt már más jegyed, mint ötös matekból? Vigyorog. — Hát persze, kaptam már ket­test is röpdolgozatra. De írunk egy évben tizenhat-tizenhetet, s az év végén ez már nem oszt, nem szoroz. — Miért szereted? — Mert érdekel — tér ki ügye­^ 'Mért’ éfdéttesiéifiíoZgát "az"ém^ bf-r egy-egy példán. Hogy is mondjam? Nekem a matek az nem lecke, még kevésbé munka. Elfoglaltság, hasznos időtöltés szórakoztató tanulás? Egyszerre mind. — Mindig tudtad a leckét? — Ha arra gondolsz, tanultam-e minden órára — nem. Az első versenyt negyedikes általános is­kolás koromban nyertem meg, de igazán csak a gimiben szerettem meg a tárgyat, a többi közt dr. Sárkány Ernő tanár úrnak kö­szönhetően. Járok szakkörbe, Sze­gedre diákolimpiái előkészítőre. Most, hogy ötödik lettem gz GKT-n, nem kell felvételiznem, A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A fiú meg az édesanyja A fiút, a vádlottat Galamb Ist­vánnak hívják, és Kecskeméten, a Máriahegy 53. szám alatt van az állandó lakása. Nevével ellen­tétben egyáltalán nincs galamb­epéje, sőt — amint az alábbiak­ból kiderül — meglehetősen dur­va, indulatos és gátlástalan em­ber. A negyvenöt éves férfit ko­rábban, 1974-ben egyszer már el­ítélte a bíróság. Akkor hatévi szabadságvesztést kapott ember­ölés bűntettének a kísérlete miatt. Megdöbbentő, hogy akkor az édesanyjának az életére tört: hasba szúrta az anyját, akit csak a gyors orvosi beavatkozás men­tett meg a hialáltól. Említettük, hogy Galamb István akkor hat esztendei szabadság- vesztést kapott, de a börtönben tanúsított magaviseleté alapján ennek negyedrészét elengedték, és feltételesen szabadlábra helyez­ték 1978 szeptemberében. Galamb és özvegy édesanyja lakása kö­zött — két tanyáról van szó — körülbelül negyven méter a tá­volság. Így éltek egymáshoz kö­zel, jó viszony volt közöttük, nem veszekedtek, kölcsönösen meglá­togatták egymást. Galamb István természetesen nem egymagában lakta a tanyát, hanem feleségé­vel és gyerekeivel együtt. A bé.- kesség azonban nem tartott so­káig, gyakorlatilag egy bő esz­tendeig, mert 1980. január 23-án Galamb István újabb, súlyos bűn- cselekményt követett el — ugyan­csak az édesanyja sérelmére. Mi történt ezen a napon? Az idős asszony, özvegy Galamb Ist- vánné saját lakásának a folyosó­ján tartózkodott, fia pedig a kö­zeli tanya udvarán volt. A férfi meghallotta, hogy az anyja vala­mit morgolódik magában, job­ban figyelt hát és kivette a hat­vanöt ' éves asszony szavaiból, hogy (a fia — vagyis Galamb Ist­ván — elhordja az ő tüzelőjét. Több sem kellett a fiúnak. Azon­nal szólt a feleségének, hogy mi­ket beszél az anyja, s ketten át­mentek. A férfi kérdőre vonta az anyját, hogy miért mond ilyene­ket. hiszen ő nem használja a tü­zelőjét. menjen be, ne veszeked­jen, mert most is ittas. Az öz­vegyasszony azonban kijelentet­te, hogy ő nem ittas, és nagyon jo‘l |udja( ^hógj? mtt -bészél, s^in4' k&bb ok” ménjének- héízfcr'“ Galamb István erre ököllel több esetben megütötte az anyját, aki nekiesett a falnak, onnan pe­dig lebukott a folyosó döngölt földpadlójára. Ezt látva a férfi és a felesége, megszeppentek, föl­emelték az idős asszonyt, és be­vezették a szobájába. Ezután ha­zamentek. Nem sok idő múlva idős Galamb Istvánné fölkelt az ágyról, s eltsétált a közelben la­kó V. A.-néhoz, akinek sírva el­panaszolta a történteket. A szom­szédasszony azt tanácsolta, a sér­tettnek, hogy tfa tud, menjen el a lányához, aki ugyancsak a kö­zelben lakik. El is ment, s sze­rencsére otthon találta a lányát, akinek szintén sírva panaszolta el a történteket. Galambné kérte a lányát, hogy vigyék orvoshoz. T. S.-né — az idős asszony lá­nya — valóban ki is hívta a men­tőket, akik a megyei kórház bal­eseti sebészetére szállították az asszonyt. Megröntgenezték a fejét és azonnal elengedték. A lánya taxival vitte haza. Az éjszakát nála töltötte az édesanyja, de mert reggelig semmit nem javult az állapota (a bal karját csak félig tudta behajlitani, zavart volt, és nem tudott kellően tájékozód­ni) ismét szólt a mentőknek, akik szintén á megyei kórházba szál­lították az asszonyt. Innen két nap múlva — a tájékozódás zava­rai miatt — a kalocsai kórházba vitték a pszichiátriai osztályra. Az ott végzett megfigyelés alapján keményburok alatti vérzésre uta­ló tüneteket fedeztek fel, ezért az idős asszonyt visszaszállították Kecskemétre, ahol azonnal kopo­nyaműtétet hajtottak végre nála. Valóban vérömlenyt találtak, és azt leszívatták. Egy hét múlva — immár február 7-én — a kemény­burok alatti utóvérzés miatt újabb műtétnek vetették alá, majd amikor február 23-án gyó- gyultnak találták, hazaengedték. Az orvosszakértők megállapí­tották, hogy a fia által tokozott ökölcsapások, és ennek folytán az a tény, hogy az idős asszony fej­jel a falnak esett, majd a dön­gölt földre zuhant, olyan sérülés­sel jártak, amelyek miatt kiala­kult a konkrét életveszély, s ha nem végzik el a szükséges műté­tet, az asszony meghal. Így azon­ban — két hónap alatt — meg­gyógyult anélkül, hogy sérülésnek nyoma maradt volna. Galamb István a büntető eljárás során részben beismerte a cselek­mény elkövetését, sőt bűnösségét is. Azzal védekezett, hogy ő nem ütött akkorát az édesanyja fejé­re, amitől ilyen belső vérzés ke­letkezett volna, hiszen csak „egy .nyaklevest’’ adott neki, amiért gyanúsította a tüzelő ellopásával. Azt mondta, hogy az anyja a köz­tük lezajlott szóváltás előtt is már ittas állapotban volt, és amint ment haza az úton, elestt, és akkor ütötte meg magát. A tanúk azonban mást vallot­tak. Az ellenkezőt állította pél­dául a mentőkocsi szakápolója is, aki elmondta, hogy amikor elő­ször az idős asszonyért mentek, ő közvetlen közelről nézte az asszony fejét, keresve a sérülést: Ittasságot nem észlelt rajta, a le­heleté nem volt alkohol szagú. Galamb István később úgy mó­dosította a vallomását, hogy az édesanyja akkor sérült meg, ami­kor a szőlőből hazafelé ment, és egy tőkében felbukott. A bíróság természetesen nem' fogadta el eze­ket áz állításokat, hiszen a tanúk — akiket az idős, asszony felkere^ Sett-'a verekedés’ után. é? almonds ta nekik mi történt — egyértel­műen állították azt, amit később maga a vádlott is kénytelen volt elismerni, noha csak azt han­goztatta, hogy „egy nyaklevest” adott az anyjának, aki őt a tüze­lő ellopásával gyanúsította. A megyei bíróság Galamb Ist­vánt bűnösnek találta, és életve­szélyt okozó testi sértés miatt — — mint különös visszaesőt — nyolcévi, börtönben végrehajtan­dó szabadságvesztésre ítélte, mel­lékbüntetésként pedig további öt esztendőre eltiltotta a közügyek­ben való részvételtől. Ugyanakkor megszüntette a vádlott feltételes szabadságát. A büntetés kiszabá­sánál a bíróság súlyosbító ténye­zőként vette figyelembe azt a kö­rülményt, hogy Galamb István cselekményét idős és védekezésre képtelen édesanyja sérelmére kö­vette el, amikor a vádlottnak még le sem telt a feltételes szabadsá­ga. Súlyosbító volt az is, hogy a megyében eléggé gyakoriak az élet és testi épség elleni bűntet­tek. Enyhítő tényező viszont, hogy Galamb István magas vérnyo­másban szenved, fekélybetegsége is van, s cselekményét részben beismerte. G. B. Űj útjelző táblák Tiszakécskén Igények és gondok a keveréktakarmány-ellátásban A mai állattartás mind a nagyüzemekben, mind a kisgaz­daságokban elképzelhetetlen a keveréktakarmányok felhasz­nálása nélkül. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vál­lalat feladatából adódóan foglalkozik a gyártásával és forgal­mazásával. Bács-Kiskun állattenyésztése az elmúlt öt évben dinamikusan fej­lődött. Ehhez igazodóan nőtt a takarmányok iránti igény is, 1976-hoz viszonyítva majdnem ;70 százalékkal növekedett vállala­tunk forgalma. Különösen a kis­állattartók' érdeklődése lemelke- dett. Míg 1976-ban csák I megkö­zelítőleg 95 ezer, tavaly már csak­nem . 214 ezer tonnát vásárolták. Az idén a növekedés üteme meg­állt, sőt mintegy 8 százalékkal el­marad az elmúlt év hasonló idő­szakától. A gyors állatlétszám-emelke- déssel nehezen tudott lépést tar­tani a takarmánybolti hálózat, néhány esetben egy-egy termelő a minőséggel sem volt megelé­gedve. Különösen a fehérjetaka­rékos — amelyben állati helyett növényi fehérje van — háztáji tápsorunkat érte bírálat. A vevők igényéhez való alkalmazkodás, az eredményék javításai elérése célj jából. vezettük be a különböző koncentrátumok forgalmazását a háztáji és a kisegítő gazdaságok részére. Ehhez boltjainkban meg­felelő választékban szemes takar­mányt is vásárolhatnak. Jelentő­sen olcsóbb a koncentrátumból történő saját keverés, mintha a kistermelő kész takarmánytápot vesz.' Változatlanul mód van ar­ra is hogy aki 2,5 tonnát megha­ladó mennyiségű és közvetlen a keverő" üzemből szállít el takar­mányt, az 44 forinttal olcsóbban kapja meg száz kilogrammonként. Arról már hírt adtunk, hogy a papírzsákok árát május 16-tól 3 forinttal mérsékeltük, az idén bő­víteni akarjuk az ömlesztetten történd értékesítést, ekkor még a 3 forintot sem kell a vásárlónak megfizetni, hanem saját zsákjá­ban, göngyöleghasználat felszámí­tása nélkül viheti haza az árut. A korszerűsítéshez tartozik az, hogy 500—650 kilogramm kever r éktakarrnányt befogadó, I j hajiéi- | j kony falú kiskonténepekben, közi- vétlenül a vásárlóhoz 'sgjaf gejpl-'[; kocsinkkal szállítanánk ki a meg- 1 rendelt mennyiséget. Egyelőre er­re csak Kecskemét környékén vállalkozunk, de ha a fogyasztók szolgáltatásunkat igénylik, és pénzeszközeink ezt lehetővé te­szik, akkor a megye más terüle­tén is alkalmazzuk. A keveréktakarmányok haté­kony felhasználását több helyen az is befolyásolja, hbgy a kister­melők nem j azzal, az állatfajjal etetik, amelynek készült. Gyakori eset a tápok szemes takarmánnyal történő keverése, ami nyilvánva­lóan megnövel a hizlalási időt, és emeli a költségeket. A különbö­ző takarmányokat az állatok bio­lógiai igényének megfelelő össze­tételben gyártjuk. Azok keverés­sel történő megváltoztatása nem kívánatos. Szemes terményt hoz­záadni csak koncentrátumokhoz kell. Egyébként a keverés gya­korlatához etetési tanácsadókat ké^zíf^ttíjnk, amelyet j) minden boltban || megkap, kérhet felviliágo- ! sítástJi'Az útmutatóban Előírtakat azért! is be kell tartani, mer el­lenkező esetben elmarad a kívánt eredmény, elpocsékolódik a takar­mány, sőt állatmegbetegedés is jelentkezhet. Mivel az állatnevelésben a ta­karmányozás költsége elérheti a 80 százalékot is, úgy gondoljuk, hogy hasznos volt néhány dologra fel^yiii a kistermelők; figyelmét. Valastyán Mihály egyes • Harmincnégy útirány- és kilométerjelző táblát szereltek fel Tisza­kécskén. Ezenkívül a több mint 300 ezer forintba kerülő fényvissza­verőtáblák igazítják el az autósokat, motorosokat. (Kerekes Ferenc felvétele.) fill illiik ÉliMli i ‘.!í Jili I Miüi iöíii lüliI Ili ,1. Éli i-itt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom