Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: megnö­vekvő felhőzet, szórványosan zápor- esővel, zivatarral. Gyenge, Időnként, délnyugati, nyugati Irányból megélénkülő szél. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 10, 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19, 24 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap 21 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rmon ÜL TÉT VÉNY, ÖNTÖZŐ MŰ, TAKA RMÁN YKE VERŐ Mezőgazdasági beruházások Ez év tavaszán 200 hektár gyü­mölcsöst, 800 hektár szőlőt ültet­tek Bács-Kiskun megyében. Az általános gazdasági helyzetihez il­lő mértéktartással hajtják végre termelésfejlesztési tervüket az állami és szövetkezeti gazdasá­gok. Munkájuk döntő része ko­rábban megkezdett beruházásnak a befejezése, amely ezzel válik teljessé és gazdaságosan használ­hatóvá.-Ilyen az a 2700 hektáros öntö­zőtelep is, amely a zöldségprog- / ram keretében Szabadszálláson és környékén épült 70 százalékos ál­lami támogatással. Hasznát látja több gazdaság amely öntözővíz- igényes paprika, paradicsom és egyéb konzervipari nyersanyag, valamint vetőmagvak termeszté­sére vállakozott. 0 Az idén 27,8 milliót költ vetőmagüzemének korszerűsítésére, bőví­tésére a Bácsalmási Állami Gazdaság. Képünkön: a hibridüzem épü­letei. • Űjabb műszereket vásárolt a gabonaipar, bogy a termény mi­nőség szerinti átvételének felté­teleit megteremtse. A kecskemé­ti körzeti üzemben a búza sütő­ipari értékét vizsgálják. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 149. szám Árai 1,20 Ft 1980. június 27. péntek Ma tartja alakuló ülését az új országgyűlés Mint már jelentettük: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését június 27-én délelőtt 11 órára összehívta. Tóth Ferenc, az MTI hírma­gyarázója írja: A Magyar Népköztársaság leg­felsőbb államhatalmi és népkép­viseleti szervének, a 352 tagú or­szággyűlésnek első, alakuló ülése napirendjében, feladataiban eltér az egyéb ülésszakoktól, ülésektől. Az alakuló ülést — a parlamen­ti ügyrend értelmében — 'az El­nöki Tanács elnöke nyitja meg. Ezután a korban legidősebb kép­viselő személyében kijelölik a korelnököt, aki az. alakuló ülés első szakaszában vezeti az ülést 6 munkájában kijelölt körjegy­zőkként a két legfiatalabb képvi­selő segíti.. Az alakuló ülésen — az ügy­rendi szabályoknak megfelelően — az Országos Választási Elnök­ség elnöke beszámol a választá­sok előkészületeiről és lebonyolí­tásáról, majd az országgyűlés hét­tagú mandátumvizsgáló bizottsá­got választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizs­gálja, hogy a képviselők megbí­zólevele megfelel-e a törvényben előírtaknak. A mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők — mint bizottság — vizsgálják meg. Az új országgyűlés — miután meghallgatja a mandátumvizsgá­latról szóló jelentést — első ta­nácskozásán megválasztja tisztség- viselőit: az elnököt, az alelnökö- ket és a jegyzőket. A parlament elnöke őrködik az országgyűlés méltóságán és tekintélyén, ügyel az ügyrend helyes alkalmazására, szervezi az országgyűlés munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Ezenkívül gondos­kodik az országgyűlés éves mun­kaprogramjának összeállításáról, vezeti a parlament. tanácskozása­it, biztosítja az ülések rendjét, hi­vatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az országgyűlést, szer­vezi annak nemzetközi kapcsola­tait, s meghatározza az ország- gyűlés irodájának szervezetét és irányítja annak munkáját. Az el­nököt akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, aki­nek jogai ebben áz esetben meg­egyeznek az elnökével. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében, s feladatuk az or­szággyűlés összefoglaló jegyző­könyveinek szerkesztése is. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság El­nöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az or­szággyűlés nem ülésezik, a par­lament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyű­lés az Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja. Az alakuló ülésen kerül sor a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összefér­hetetlenségi bizottság megválasz­tására is. Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan se­gítsék az országgyűlést törvényal­kotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjé­nek biztosításában, és előmozdít­sák az országgyűlés tárgyalásai­nak eredményességét. Az állandó bizottságok saját kezdeményezé­sükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az' ál­lami és társadalmi élet valamely területén alapvető jelentőségűnek tartanak; javaslataikkal közvetle­nül fordulhatnak az országgyűlés­hez, az Elnöki Tanácshoz és a Mi­nisztertanácshoz. Az állandó bizott­ságok joga és kötelessége műkö­dési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának elő­készítése, valamint az országgyű­lés, az Elnöki Tanács és a par­lament elnöke által eléjük terjesz­tett ügyek tanulmányozása és tár­gyalása. (Az elmúlt ciklusban ti­zenegy ilyen munkacsoport te­vékenykedett: építési és közleke­dési ; honvédelmi; ipari; jogi; igaz­gatási és igazságügyi; kereskedel­mi; kulturális; külügyi; mezőgaz­dasági; szociális és egészségügyi; terv- és költségvetési; valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság.) A bizottságok megvá­lasztásuk után az országgyűlés el­nökének összehívására alakulnak meg. További munkájukat soraik­ból választott elnökök, illetve tit­károk irányítják. A bizottságok tevékenységük részletes szabálya­it az országgyűlés ügyrendje által meghatározott keretekben maguk dolgozzák ki. Az állandó bizott­ságoknak a parlament munkájá­ban betöltött szerepét húzza alá az alkotmánynak az a rendelkezé­se, amely törvénykezdeményezési joggal ruházza fel az országgyű­lési bizottságokat is. Az ország- gyűlés ügyrendje pedig kimondja, hogy törvényjavaslatok, indítvá­nyok bizottsági tárgyalásakor, azokkal kapcsolatban minden kép­viselőnek joga van a bizottsághoz javaslatot benyújtani, s ennek megtárgyalásakor tanácskozási joggal részt vehet-a testület ülé­sén. A parlamenti élet eddigi gya­korlata alapján várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyű­lésnek a Minisztertanács megvá­lasztására. A javaslat alapján vá­lasztja' meg azután az országgyű­lés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az Alkotmány paragrafusai ér­telmében a Minisztertanács védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait biztosítja a törvények és törvény­erejű rendeletek végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szer­vek munkáját, összehangolja te­vékenységüket, irányítja a taná­csokat, ellátja tevékenységük tör­vényességi felügyeletét; biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozá­sát, gondoskodik a megvalósítá­sukról; meghatározza a tudomá­(Folytatás a 2. oldalon.) Aratnak Tiszaalpáron A mérsékelten meleg kedvez a kalászosok érésének az ország legnagyobb gabonatermelő me­gyéjében, Bács-Kiskunban. A kö- töttebb talajú Bácska földjein telt búzaszemek acélosodnak, s aratásukra még várni kell, a Ho­mokhátságon viszont gyotsan érik -az őszi • árpa és a rozs. A próba­aratás után csütörtökön a tiszaal- pári Tiszatáj Termelőszövetkezet százhektáros ősziárpa-tábláján két kombájn „fogyasztotta” a termést, amelynek minőségével, hozamával elégedett a gazdaság. A kombáj­nok nyomába szántó traktorok járnak, a kalászos helyére ugyan­is kölest vetnek másodnövény­ként; A termelőszövetkezetben hétfőtől már hat kombájn dol­gozik folyamatosan a gabonabeta­karításon, de a jelzések szerint másutt is munkába állnak az ara­tó-cséplők. A termelőszövetkezeti beruhá­zás zöme a gazdasági eredmény ja­vítását is lehetővé teszi az érde­kelt nagyüzemekben. Ilyen töb­bek között a kiskunmajsai Jo- nathán és a fajszi Kék Duna Tsz nagy teljesítményű zöldségszárító­ja. Ezek nélkül a mai követel­ménynek megfelelő kerti vete- ménytermesztés, a minden piacon értékesíthető zöldségszárítmány- előállítás elképzelhetetlen. Végső soron mindkét létesítmény az exportárualap növelését szolgálja. Együttes költségük 87 millió fo­rint. A Kiváló Szövetkezet címmel ismét kitüntetett mélykúti Lenin Tsz 18 milliós költséggel agroké­miai telepet építtet, amely a mű­trágya, és növényvédő szer szak­szerű tárolását, legkisebb veszte­séggel járó kezelését teszi lehető­vé. Vitathatatlan annak a néhány üzemanyag-tároló telepnek a hasz­nossága is, amelyek a benzin, a fűtő- és gázolaj takarékos fel­használását mozdíthatják elő a gondos ellenőrzés, utalványozás folytán. Kiskunhalas, Jánoshalma, Rém, Tompa, Kelebia és néhány szom­szédos település szövetkezete évek óta a baromfi nagyüzemi neve- \ lésében jeleskedik. Az egész ba­romfiágazat jövedelmezőségét dön­tően befolyásolja a takarmányo­zási költség. A garantált minő­ségű táp felhasználása a gazda­ságos baromfitartás egyik feltéte­le. A rémi Dózsa Tsz 41 milliós költségű takarmánykeverője, amely idei beruházása a közös gazdaságnak, ezt az utat egyenge­ti. Hasznát nemcsak a rémi Dó­zsa, hanem a vele termelési kap­csolatban levő többi gazdaság is élvezi. Közös célt szolgál, és úgyszintén az exportképes árualapot gyara­pítja. Az utóbbi időben ismét nagy a kereslet a külpiacon a ma­gyar baromfiipar termékei iránt. Az újból önálló vállalattá átala­kult kiskunhalasi gyár igyekszik minél jobb minőségű készárut elő­állítani az üzem 30—40 kilomé­teres körzetében működő, szako­sított telepeken nevelt szárnyasok­ból. Közös célokat szolgál az idén úgyszintén befejezés előtt álló ba­jai vágóhíd és húskombinát, amely az V. ötéves terv legjelentősebb élelmiszeripari létesítménye Bács- Kiskun megyében. Ennek kivite­lezésére a közös anyagi alapot nemcsak a szövetkezetek, hanem az állami gazdaságok is összead­ták a Bácskában, sőt a húsipari tröszt és nagytétényi vállalata társult a 19 gazdasági egységet magában foglaló Bácskai Húsipa­ri Közös Vállalathoz. A társulás követendő példa a szövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszer- ipari és kereskedelmi vállalatok közhasznú összefogására Ennek a mai körülmények között még nagyobb a. jelentősége, mint az előző évtizedben volt. Az 1980-ban megkezdett terme­lésfejlesztési munkák között a felsoroltakon kívül a Hosszúhegyi Állami Gazdaság borászati üze­mének a korszerűsítése és a Bácsalmási Állami Gazdaság nap­raforgó hibridvetőmag üzemének a bővítése érdemel említést. Mind­kettő az exportképes árualapot növeli. Néhány gazdaság sertés­telepét fejezi be, vagy tökélete­síti szakosított állattartó épülete-, inek gépi berendezéseit. Többek között olyan felszereléssel egészí­ti ki, amely a megfelelő légcserét, a higiénikus tenyésztést, hizlalást jelentősebb energiafogyasztás nél­kül lehetővé teszi. Ilyen a Kiskun- hidasi Állami Gazdaság sertés- hizlaldájában befejezett átalakí­tás is. K. A. Impozáns, szívet melengető ün­nepségen vehettek részt a megye- székhely lakói, a szülők, a hozzá­tartozók, a jóbarátok csütörtökön kora délután Kecskeméten, a Pe­tőfi Sándor utcában. A megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság a Hazafias Nép­fronttal közösen rendezte meg1 ezt a bevonuló fiatalok számára em­lékezetes aktust. Már dél előtt sokan szorongtak a járdákon, a lezárt útszakaszon, hogy tanúi le­gyenek fiuk, férjük, ~ ismerősük hevonultatásának. A dísztribünön •helyet foglalt Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára, Szemők József, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának alelnöke, Pa­tai Endre vezérőrnagy, Horváth Dezső mérnök vezérőrnagy, Len­gyel Imre ezredes, valamint a társ-fegyveres testületek vezetői. Pontosan 12.30 órakor csendül­tek fel ra Himnusz akkordjai, ■majd ezt követően Horváth Dezső mérnök vezérőrnagy köszöntötte a bevonuló fiatalokat. A miniszteri parancs ismertetése után Szemők József mondott beszédet. Hang­súlyozta, hogy a bevonulás fontos esemény, hiszen ha csak átmeneti­leg is, az élethivatásra való ké­szülést szakítja meg, új próbák elé állítja a fiatalokat fizikailag, szellemileg, magatartásban egy­aránt. Fontos a bevonulás a tár­sadalom számára is. hiszen ezzel olyan erőt növel és tart fenn, amely népünk alkotó munkájá­nak és biztonságának fő tényező­je. Amikor az állathpoleárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesí­tenek, a haza védelme mindenkire vonatkozó kötelezettségének tesz­nek eleget. Az előadó emlékeztet­te a fiatalokat történelmünk ne­ves hagyományaira, Dózsára, Rá­kóczira, Kossuthra, a Magyar Ta­0 Szemők József beszédét mondja. nácsköztársaság vörös hadseregé­nek szocialista szellemére. Mint mondta, hadseregünk'a béke had­serege, amelynek fenntartására az imperializmus fenyegetése kényszerít bennünket. A bevonu- lóktól azt kérte, hogy katonai szolgálatukat becsületesen, felelős­ségteljesen végezzék. Kedves színfolt^ volt, amikor Kozma Sándor honvéd leszerelő szabadszállási fiatalember átnyúj­totta a fegyvert Tibor öccsének, aki most vonult be. A közönség soraiban bizony könnyessé vál­tak a szemek, hiszen az idősebb testvér arra kérte öccsét és va­lamennyi bevonuló fiatalt, hogy tanulják meg a 'katonai ismerete­ket, a fegyverek kezelését, férfi­as helytállással őrizzék népünk békéjét. A most bevonuló Kozma Tibor ígéretet tett: becsülettel dolgoznak, tanulnak, s ha a haza érdeke úgy kívánja, az idősebbek­kel együtt készek lesznek annak megvédésére. Kozma Sándorné, a két fiú édesanyja köszöntötte ezután a katonákat az édesanyák nevében. Csengő szóval mondta: „Arra kér­lek benneteket, hogy hadseregünk­ben becsülettel készüljetek fel szocialista hazánk védelmére. Le­gyetek fegyelmezett, bátor, példa­mutató katonák. A feladatok lel­kiismeretes teljesítésével szerezze­tek örömet nekünk, szüléiteknek, hozzátartozóitoknak és parancs­nokaitoknak.” A parancsnokokat arra kérte, neveljék a fiúkat tü­relemmel, megértéssel, képezzék ki őket a haza fegyveres védelmé­re. Az alakulatok parancsnokai ne­vében Galgóczi Ferenc őrnagy tett ígéretet arra, hogy a most bevonuló fiatalokból bátor, kemény katoná­kat nevelnek, akik leszerelés után a polgári életben is igazi helyt­állással végzik majd munkájukat. A katonai bevonulási ünnepség Horváth Dezső mérnök vezérőr­nagy beszédével fejeződött be. Az Internacionálé elhangzását köve­tően a fiatalok fegyelmezett osz­lopban vonultak át a városon, hogy állomáshelyükre utazzanak. G. G. • A bevonuló fiatalok. • Galgóczi Ferenc köszönti a csapatok nevében a bevonulókat. 0 Az édesanya beszél. 0 Kozma Sándor átadja a fegy­vert öccsének, Tibornak. (Tóth Sándor felvételei) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom