Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 24. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Egységes Számítógép Rendszer fejlődése A szocialista országok elektronikus számítógépeinek palettája a másodpercenként 200 000, illetve 500 000 műveletet elvégezni képes kis számítógépektől a nagy teljesítményű elektronikus adatfeldolgozó berendezése­kig terjed, amelyek kapacitása másodpercenként 1,5—12 millió művelet. Mindössze 10 év leforgása alatt az Egy­séges Számítógép Rendszer (ESZR) a berendezések foly­tonosan továbbfejlesztett komplexumává vált. Segítsé­gével létrehozhatók az adatgyűjtés és adatfeldolgozás különböző rendszerei — a vállalatoknál alkalmazott automata irányítási rendszerektől az országos méretek­ben alkalmazott automata irányítási központokig.------ - - -----­A második generáció A második ESZR-generáció, •amelynek gyártása 1977—1978- ban kezdődött meg, a KGST-or­szágok szakemberei közös mun­kájának eredménye. Ezeknek a berendezéseknek a fejlesztésével és gyártásával mintegy 40 ezer kutató és konstruktőr, illetve 300 ezer munkás foglalkozik. Nagy jelentőségű, hogy a KGST-orszá- gokban kifejlesztett valamennyi új berendezést — számítógépeket és perifériákat — egymáshoz iga­zítanak, és azok egymáshoz csa­tolhatok. Most csak az NDK-ban kifejlesztett ESZ—7602-es típusú adatkiadó berendezést említjük meg, amelyet mindenekelőtt auto­matizált műszaki dokumentációs archívumok számára készítettek. Programok és üzembe helyezési munkák ellenőrzésére alkalmas az új, úgyszintén az NDK-ból szár­mazó ESZ—70—69-es típusú ve­zérlőpult, amely az adatszolgálta­táshoz képernyővel és nyomtatóval rendelkezik. Az ESZ—8371 és az ESZ—8372 típusú, Lengyelország­ban készült távadatfeldolgozó processzorok lehetővé teszik, hogy távvezetéken keresztül 64-en, il­letve 352-ent csatlakozzanak a központi számítógéphez, létrehoz­za ezáltal a számítógép kollektív használatának szerteágazó hálóza­tát. Másodpercenként 4,5 millió művelet A sorozatgyártás alatt álló má­sodik generációs számítógépeknél, például a magyar ESZ—1015-nél, a csehszlovák ESZ—1025-nél, az NDK-ban készített] 'ESZ—1055- nél, valamint a szovjet ESZ— 1000-nál és az ESZ—1065-nél a számítási kapacitás számottevően megnövekedett; az utóbbinál má­sodpercenként 4,5 millió művele­tet tesz ki. Minden új berende­zéshez több . mint 160 különböző tartozékot állítanak elő. Ezek a számítógépek eleget tesznek azok­nak a követelményeknek, amelye­ket ma a harmadik generációs elektronikus adatfeldolgozó be­rendezések iránt támasztanak. Az elektronikus számítógépek eme továbbfejlesztett generációjában az újdonság mindenekelőtt a tá­roló kapacitás megnövelése, és a munka sebességének fokozása az építőelemek további miniatürizá­lása révén. E komputerek — ki- fejlesztésük teljes erővel folyik — sorozatgyártásának megkezdését 1982—83-ban tervezik. Az előző kőt generációhoz képest a költsé­gek és a kapacitás aránya há- remszor-hétszer jobb lesz, üzem- biztonságuk pedig az ötszörösére növekszik. Az ESZR-sorozaton belüli vi­szonylag nagy teljesítményű szá­mítógépek mellett azonban mini számítógépeket is kifejlesztenek, és gyártanak. Ezeket — elsősor­ban az automata irányítási rend­szereknél — a termelési folyama­tok, a gépek, az aggregátorok ve­zérlésére, raktárgazdasági alkal­mazásra szánják. Ezen túlmenően alkalmazást nyernek a tudomá­nyos kísérleti és kutatómunkák automatizálásánál is. Végezetül szó van arról is, hogy ezeket a mini számítógépeket a nagy szá- mítókomplexumok és irányítási rendszerek külső állomásaiként használják. A Robotron mini szá­mítógépre, a K n>20-as révén a munkahely kis számítóközponttá építhető ki. Egy ilyen kis méretű számítóközpontnak körülbelül ugyanakkor a teljesítménye, mint a ma még részben' használa­tos „veteránnak", az R 300-asnak. Az eredeti kis számítógépekhez, például a Robotron 4201-es készü­lékéhez képest, a ÉT 1620-as mi­ni számítógép mérete és energia­felhasználása a harmadára csök­kent. Az integráció előnyei A szocialista nemzetközi mun­kamegosztásból fakadó összes előny kihasználása érdekében a KGST-országok különleges hang­súlyt helyeznek a,komputerek, az építőcsoportok és az építőelemek gyártásában való szakosodásra és kooperációra. A KGST-országok közös munkájának célja; rentá­bilis darabszámok elérése. Ez le­hetővé teszi optimális kapacitású üzemek építését, a meglevő üze­mek gyors újrafelszerelését, és újak építését, a legkorszerűbb gépek és technológiai folyamatok alkalmazását. Bulgáriában pél­dául 12 új üzemet hoztak létre. A számítástechnikai termelés volu­mene Magyarországon 1971 és 1977 között. a 16-szorosára növe­kedett. Az NDK a KGST-orszá­gok részére 1971-től 1976-ig több mint 15 ezer mágnesszalagos tá­rolót szállított. Emellett az NDK gyártja az ESZ 1040-es és az ESZ 1055-ös típusú folyamatszá­mítógépet. továbbá egy sor peri­fériát, amelyek kiszélesítik e szá­mítógépek felhasználási területét. A lengyel ipar ESZR-berendezé­seket és. komplett számítógépeket gyárt. Az elmúlt években az is bebizonyosodott, hogy lehetőség van az alkatrész-szakosításra is. Az NDK-ban ez a dugaszoló csat­lakozás, Bulgáriában és Lengyel- országban a mágneses fejek. Csehszlovákiában a billentyűze­tek területén valósult meg. ■ Az ESZR keretében megvaló­suló együttműködésben egyre na­gyobb teret kap a számítástech­nikai alkalmazási problémák megoldására irányuló közös mun­ka. A berendezések zavarmentes üzemelésének biztosítása végeit a KGST-országok létrehozták az elektronikus adatfeldolgozó be­rendezések komplex szervizelésé­nek nemzeti rendszereit. Ezek a vállalatok számítóközpontokat terveznek.. szerelő és beállító munkákat és karbantartást végez­nek. Ezeket a tervékenységeket is a KGST-tagországok ESZR-bS- zottsága koordinálja és szabályoz­za az általa kidolgozott műszaki normatíváknak megfelelően. Az integráció további előnye: az e berendezéseken végzett kiszolgá­lási munkák egységesítése. A szá­mítóközponti személyzet kiképzé­se és továbbképzése az együttmű­ködő országok illetékes testületéi által közösen kidolgozott doku­mentumok alapján történik. Most valósul meg a második nemzetközi együttműködési prog­ram a számítástechnikai eszközök kifejlesztésében, gyártásában és alkalmazásában való szakosodás és kooperáció terén, amely az első programban kitűzött feladatok eredményes megoldására épül, és 1990-ig van érvényben. Az új, a most készülő és a még kifejlesz­tésre váró számítógépek és perifé- riák még üzembiztosabbak és ha­tékonyabbak kell legyenek. Ki- fejlesztésüknél felhasználják a számítástechnika legújabb, ten­denciáit. Ez vonatkozik például az opToelektronika és a holográfia terén szerzett új ismeretekre is. (APN—ADN—MTI) Az ivajlovgrádi selyemmúzeum A keleti Rodope-hegység vidé­kén régi hagyomány a selyem­hernyó-tenyésztés A selyemipar központja ma Ivajlovgrad. Dél- Bulgária e városkája környékén, a kurdzsali járásban az ipari-agrár egyesülés kertgazdaságában kü­lön üzemág a selyemhernyó-te­nyésztés. A múltról és a jelentről érde­kes áttekintést nyújt a maga ne­mében egyedülálló ivajlovgrádi „selyemmúzeum’’. Az állandó 'ki­állításnak a múlt század elején épült műemlékház ad otthont. A domboldalon álló parasztházat úgy építették meg, hogy a nap­sütés reggeltől napnyugtáig éri, belsejét pedig úgy alakították ki, hogy az a selyemhernyó-tenyész­tés céljainak jól megfeleljen. A kiállítás a selyemhernyó-te­nyésztés eszközeit éppúgy bemu­tatja, mint az első nyomtatott ké­zikönyvet, amelyben Dimiter Sztambolev a mesterség titkaiba avatja be az olvasót. A régi házi selyemszövés és a modern gyári szövés eszközei is láthatók a ki­állításon. A selyemmúzeum 4—5 évszá­zad történetet mutatja be. ÓLOMKRISTÁLY ARCKÉPEK Az üvegipari Művek Ajkai Üveggyárának termékei a világ minden táján ismertek- A száz­éves gyár kollektívája megsza­kítás nélkül már hetedik alkalom­mal* nyerte el a „Kiváló Gyár” címet. Eredményeinek elérésében — melyek közül kiemelkédik, hogy húsz százalékkal túlteljesí­tették exportjukat:— nagy szere­pe van a kialakult törzsgárdának és a szakmunkásképzésnek. 0 Képünkön: Első Kcrcsztély nyugdíjas szakoktató még ma is tanítja a fiatalokat. Egy szép vá­zára Gagarin űrhajós arcmását csiszolta. (MTI-fotó: Rózsás Sán­dor felvétele — KS) Cukorexport Az utóbbi években jelentősen megnövekedett Jugoszlávia élel­miszerkivitele. Az exportlistán szerepel például a tej, a főző­olaj. a bor. a húskonzervek. a zöldség- és gyümölcsfélék, a do­hány és .újabban a cukor is, amit korábban importálni kényszerült az ország. A jugoszláv cukorgyá­rak az elmúlt gyártási időszakban 15 ezer tonnával több cukrot termeltek, mint korábban, ösz- szességében mintegy 730 ezer ton­nát. A jelenleg működő cukor­gyárak közül 3 teljesen új, 13 pedig nemrégiben korszerűsített üzem. A gyártáskapacitás növe­kedése lehetővé tette, hogy a ko­rábbi. 150 napos, gyáutásidőt »90-t- 100 napra rövidítsék; Az idei gyártás», .időszakban , várhatóan 750 ezer tonna cukrot termelnek. Ebből 680 ezer tonnát hazai fo­gyasztásra, a többit kivitelre szán­ják. Mai és holnapi tanyák IDÉZTÉK többször a megyei tanács elnökének az 1973-as kecskeméti országos tanyakonferencián el­hangzott szavait — azért kell a tanyákkal foglal­kozni mert megmaradnak, azért, mert megszűnnek —, de csak az utóbbi években érvényesült követke­zetesen e megállapítás dialektikája. Részérdekek parancsai, szép emlékek indulatai, a pillanatnyi és a távlati lehetőségek ütközései, az el­vekkel olykor feleselő gyakorlati intézkedések, a re­alitásoktól elrugaszkodott képzetek nehezítették „a jól megművelt holnapok”-ba vezető út okos meg­tervezését, megmunkálását. Keveredtek a szempon­tok. általánosítottak egyedi szükségszerűségeket. A valóság jelzései .olykor késve kapták meg a kellő fi­gyelmet. A tanyapártiak minden külterületi lakóhelyre vil­lanyt, utat követeltek, életképesnek álmodták vagy manipuláltak elöregedett szőlőkkel övezett, rég el­hagyott világvége viskókat. Hiába persze, mert az élet dolgaiban a gazdasági lehetőségek parancsol­nak, azaz a pénz beszél, az pedig másra sincs elég. Kártékonyabbak: akik a korszerűségre, a nagyüze­mekre, a fejlődés kérlelhetetlen törvényeire hivat­kozva legszívesebben egy tollvonással megszüntet­nék a „fájdalmas, a terhes örökséget”, minden fej­lesztést eltiltanának, mert az idő előtt kierőszakolt változtatások fontosabbtól vonják el a pénzt, az energiát, oktalanul háborgatnak családokat. Ezért hangsúlyozta az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága és a megyei tanács 1971-ben: „.Helyileg kell meghatározni azokat a legfontosabb politikai, gaz­dasági feladatokat, amelyek végrehajtása a legsür­gősebb, illetve megfelelő szervezéssel, gazdasági in­tézkedésekkel már jelenleg is megvalósíthatók... Elejét kell venni ugyanekkor a feladatok merev, se­matikus felfogásának, a termelési kedv és a mező- gazdasági árutermelés csökkenésének, mindenféle túlzásnak.” AZ ÁLLÁSFOGLALÁS megjelenése óta a helyi tanácsok, az érdekelt vállalatok, gazdaságok általá­ban igyekeztek figyelembe venni, 'hogy a tanya la­kóhely is, életforma is, mezőgazdasági üzem is. A- keserű tapasztalatok, a panaszok, a bizonyító példák rég 'lomtárba szórták — például — a villamosítást ellenzők leglátványosabb és legfélrevezetőbb érvét: a néhány tízezer forintra becsült lakóépület nem éri meg a villamosítás néhány tízezres költségeit. . Az nem, de mindjárt más a képlet, ha tudjuk, hogy Kecskemétnek mintegy egymillió forintjába kerül minden beköltöző család, még akkor is, ha sa­ját maguk építkeznek vagy valamelyik vállalat hoz­zájárulásával jutnak új otthonhoz. Óvodáról, isko­láról, napköziről, boltról, orvosi rendelőről stb. ugyanis a tanácsnak kell — kellene — gondoskodnia. Más a képlet, ha kiszámoljuk; mit adhat a népgaz­daságnak egy villamosított tanyai háztáji, ha mér­legeljük az elparlagosodott külterületi tanyás par­cellákból elburjánzó gaz, dudva 'kártevéseit, az el­szaporodott rovarok pusztításait. Nem olyan egyszerű az elhagyott tanyák haszno­sítása mint sokan hiszik. Nincs ember, nincs gép a romok„elhordásához., a kutak betöméséhez. Általá­ban húsz-harmihcézer forintba kerül’ égy-ely’ ébéU: harmincadjára. került tanya területének ismételt hasznosítása. Mivel többnyire gyenge minőségű szán­tóról, szőlő-, gyümölcstelepítésre alkalmas homokról van szó, évekbe telik, amíg megtérül a befektetés. Nincs különösebb gond, ahol elszórtan találhatók életképtelen, omladozó, kiürült tanyák. Bugacon azonban kétszáz ilyet tartanak nyilván, egyik-másik nagyüzem területén száznál több csúfítja a határt, nehezíti a gépek értelmes kihasználását. (A táblá- sítást a járatlan dűlők is akadályozzák!) NOHA AZ' ELMÚLT négy esztendőben hozzáve­tőlegesen kétezer, romos tanya területét vonták is­mét a termelésbe még mindig nyolcszázhetven vis­kó várja mielőbbi lebontását. (Jónéhányat megszáll­tak különféle 'kétes egzisztenciák!) Legalább ezeröt- száz-kétezer rossz állapotú, de lakott külterületi épület eltávolítását sürgetik emberi, gazdasági ér­dekek. Felszámolásukat, áz átállás megkönnyítését kü­lönféle alapokból támogatják. Sajnos a dicséretes lehetőségek megteremtői, a rendelkezések kimun­kálói nem mindig veszik figyelembe a megyei párt- bizottság és a megyei tanács határozatának a helyi viszonyokra, a 'tanyai — többnyire idős — embe­rek sajátos körülményeire figyelmeztető utaláso­kat. Csak egy példa: az állami gazdaságok hozzá-, vetőlegesen százezer forinttal támogathatják a kom­fort nélküli tanyájukat feladókat. Egyetértek a hel- véciai igazgatóval: jobban járna az egyén, a közös­ség, ha a gazdaság ennek az összegnek a felhasz­nálásával maga építene, ‘építgetne kertes családi otthonokat a házépítés bonyodalmaitól érthetően hú­zódozó idősek számára. Egy bokorban könnyebben szemmel tarthatná őket az orvos, a szociális gon­dozó, hasonló sorsúak kerülnének szomszédságba, mások teremtik meg számukra az ilyen korban ba­jos életformaváltás feltételeit. Sok mindent tettek a megmaradó tanyákért. A negyedik ötéves terv végén a külterületi lakott he­lyek 17—20 százalékában volt villany, ma kétszer- háromszor jobb az arány. Tázláron az idén minden házhoz elbaktattak a villanypóznák. Lassacskán, hu­szonhárom év kellett amíg a faluközpontból kiértek a legtávolabbihoz. Orgoványon az 1972-es tanyai konferencia óta kétszázhetvenben gyulladt ki a fény, de maradt még tennivaló. Jászszentlászlö köz­pontját fél évszázada villamosították, de néhány fe­hér falú házban még mindig petróleumnál olvas­nak, ha olvasnak, fiatalok és idősek. A tanácsok elsősorban a szervezésben jeleskednek: a lakosok maguk is szívesen áldoznak a civilizált létezéshez szükséges energiáért. Tudják a legelmaradottabbak is, hogy így házuk kényelmesebbé, életük kelleme­sebbé, gazdálkodásuk eredményesebbé válik. A KINTMARADÓKÉRT talán Tiszakécskén tet­ték a legtöbbet. Jól működik a házi szociális gon­dozói hálózat, rövidesen megnyitják a tanyai öregek hétközi otthonát. Külterületi gondozó központot szer­veztek Kiskunhalason. Császártöltésen szakképzett egészségügyi dolgozó keresi föl rendszeresen a kül­területen élő időseket. Javult a kereskedelmi ellá­tás, a posta, a valamivel jobb közlekedés révén kö­zelebb kerültek „a világhoz”. A felsorolt példák és a szűkös hely miatt emlí- tetlen kezdeményezések azt bizonyítják, hogy Bács- Kiskuniban egyre inkább általánosan elfogadják a nyolc esztendeje tartott országos tanácskozáson fel­szólaló ''dr; "Gájdócáí Is'tVán javaSlatáír°,SA1á>,li1kWlf6 műnk# és a' felelősség azt követeli, hogyané csők felülről kérjünk, várjunk támogatást, hanem 'te­gyünk meg mi is mindent a magunk helyén és tár­sadalmi összefogással is.” H. N. GYEPGAZDALKODÁS, ÁLLATTENYÉSZTÉS, KERTÉSZET Termelőszövetkezeti támogatással építkeznek Nemesnádudvaron Harmincegy éve ^ alakult |tv a Kossuth Tsz . JO Ki I :I PCS 0 Géppel palántáznak a nemesn Adud vari Kossuth Tsz kertészeti brigádjának tagjai. (Szabó - Ferenc felvétele) A nemesnádudvari Kossuth Tsz augusztus 20-án ünnepli fennál­lásának 31. évfordulóját. A meg­alakulás óta eltelt három évtized alatt a bajai járás legjobb gaz­daságai sorába emelkedett a szö­vetkezet, a magas ' színvonalú szántóföldi növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés ered­ményével. Jövedelmező bevételi forrása a szőlő. A korábbi, 155 hektár üze­mi ültetvényt újabb 100 hektáros telepítéssel egészítette ki az el­múlt évben a szövetkezet tagsá­ga. Ötszáz hektár kenyérnekvaló ígéretes termést mutat, s jól fej­lődik a 600 hektáron a szaksze­rűen előkészített talajba vetett kukorica. ' Ugyanez vonatkozik a napraforgóra is. A nemesnádud­vari szövetkezet öt termelési rendszernek a tagja. Az átvett korszerű technológia, valamint a rendszergazdák egyéb segítsége, jó hatással van a különböző ter­melési ágazatok teljesítményére. A nemesnádudvari Kossuth Tsz jónéhány esztendővel ezelőtt megkezdte a korszerű gyepgaz­dálkodást, az erre alapozott tö- megtakarmány-termesztést. A kö­zös gazdaság 700 szarvasmarhá­jának van megfelelő elesége. Az előző évben 3900 liter volt az át­lagos tejtermelés a szövetkezet tehenészetében. Az idén a szigo­rúbb technológiai fegyelemre, a jobb takarmányösszetételre ala­pozva, a tehenenként 4200 literes fejési átlagot tűzte ki célul a kö­zös gazdaság. > A bácskai ' hagyományokhoz igazodva sertést is tenyészt a ne­mesnádudvari szövetkezet. Két­százharminc kocát tart a nagyü­zemi telepen, s az idén 3600 vá­gósertést értékesít. A nemesnádudvari szövetkezet földjén évente elég sok kárt okoz a belvíz.- A tsz ‘gazdái nagyará­nyú csatornázási munkát végez­nek a vízszabályozás érdekében, és hogy a hasznost a kellemessel összekössék, a csatornarendszer megteremtése után halasítanak. A természetes és mesterséges vizek célszerű kihasználására a később megalakítandó horgászegyesület vállalkozik. A vízrendezés az ön­tözéses termesztést is előmozdít­ja. Az idén először termeszt diny- nyét 25 hektáron a közös gazda­ság, túlnyomórészt helyi ellátás­ra. A kertészek azonban remény­kednek abban, hogy a nádudvari határban termesztett dinnye ha­táron túlra is eljut, és gyarapít­ja a közös gazdaság jövedelmét. A nemesnádudvari Kossuth Tsz-nek évente 120 tagja üdül Harkányfürdőn, s az idén először utazik csereüdültetéssel Lengyel­országba a szövetkezet negyven dolgozója. A fiatal szakemberek letelepí­tése Nemesnádudvaron sem könnyű. A Kossuth Tsz a lakást építő tagjainak 30 ezer forint ka­matmentes hitelt nyújt és ked­vezményes fuvarra is támogatja őket. Ezt a segítséget eddig ötve- nen vették igénybe, az idén pe­dig tíz család épít otthont a szö­vetkezet támogatásával. Sz. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom