Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat felől átmenetileg tovább csökkenő felhőzet. Szórványosan eső, zápor, esetleg «egy-két helyen zivatar. Fokozatosan délnyugatira forduló, élénk, helyenként erős északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10, 15 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20, 25 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKPW MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 113. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 30. péntek Befejezte munkáját nt a KGST XXXIV. ülésszaka Sebestyén Tibor, az. MTI tudósítója jelenti: Prágában csütörtökön délelőtt megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIV. ülészakának utolsó plenáris munkaülését. Ezen a résztvevők — közöttük a Lázár György miniszterelnök vezette magyar küldöttség — megtárgyalták 4és jóváhagyták a tervezett záróokmányokat: az ülésszak határozatát és a prágai tanácskozásról kiadandó részletes közlemény szövegét. Az elfogadott okmányok tükrözik annak az élénk és tartalmas eszmecserének az eredményeit, amelyet a testület az előző két nap folyamán az ülés színhelyén, a prágai vár Cernin-palotájában folytatott a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséről és szervezetének, a KGST-nek soron levő feladatairól. A tíz tagállam magas szintű és népes küldöttségei megvitatták a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit — nagy figyelmet fordítva a jelenlegi világpolitikai és világ- gazdasági helyzetből származó követelményekre és a közös gondok együttes erővel váló leküzdésének lehetőségeire. E munkában tevékenyen részt vett a magyar küldöttség is. Vezetője, Lázár György két alkalommal is felszólalt: az első napon a KGST Végrehajtó Bizotisá- gának egyéves tevékenységéről készült jelentés vitájában, szerdán pedig a tagállamok következő ötéves népgazdasági terveinek egyeztetéséről, valamint az integrációs munka jobb szervezéséről tartott megbeszélésen fejtette ki a magyar álláspontot. Jelen voltak az ülésszakon és első részében fel is szólaltak a KGST-vel állandó együttműködési kapcsolatban levő Jugoszlávia, valamint hat inás ország — Afganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Mozambik — vendégekként és megfigyelőkként meghívott képviselői, beszédeikkel gazdagítva a prágai tanácskozás tárgykörét és növelve jelentőségét. A Lázár hazaérkezett Budapestre. Közlemény a 1980. június 17. és 19. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron levő, XXXIV.. ülészakát. Az üléssszak munkájában részt vettek a KGST- tagállamok küldöttségei, továbbá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában meghívottként ugyancsak részt vettek az Angolai Nép Köztársaság, az Afganisztáni Demokratikus KözGyőrgy vezette küldöttség tegnap tanácskozásról társaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia képviselői. A <tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke, részt vettek továbbá a KGST állandó bizottságainak és egyéb szerveinek, valamint a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek képviselői. (Folytatás a 2. oldalon.) AZ OKTATÁSÜGY A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN ÁLL A Pedagógusok Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete • Szűcs Sándor titkár a bizottság beszámolóját tartja. Kecskeméten, az SZMT székházában tartották a Pedagógusok Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei küldöttértekezletét. Fischer István, a szakszervezet megyei bizottságának elnöke nyitotta meg a küldöttértekezletet, amelyen több mint tizenegyezer tag képviseletében nyolcvannégy küldött vett részt. Az elnökségben többek között helyet foglalt Orbán Sándor- né, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára. Princz László, az SZMT titkára Bodor Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője, Kelle György, a megyei pártbizottság munkatársa. Megválasztották a küldöttértekezlet munkabizottságait. Az írásban előre kiadott beszámolóhoz Szűcs Sándor, a szakmai szakszervezet megyei bizottságának titkára fűzött. szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy az utóbbi öt évben javult a szakszervezet szervezettsége, a helyi választások során pedig felélénkült az alapszervezeték tevékenységé. A beszámolók mindenütt érdeklődést, vitát váltottak 'ki. A huszonöt alapszerv közül kilencben új titkárt választottak, a szakszervezeti bizottságokban huszonöt-harminc százalékos személycsere történt, s javult a nők, a fiatalok, és a párttagok aránya. A taggyűlések, küldöttgyűlések megyeszerte az érdeklődés középpontjában álltak. A viták során sok értékes javaslat hangzott el, melyek hasznos segítséget adnak- a feladatok kidolgozásához. A szakszervezet megyei bizottságának beszámolója részletesen foglalkozott a megye közoktatás- ügyének fejlődésével, az oktatás- politikai munkával, az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeivel, a szervezeti élettel. Sok egyéb teendő mellett, az SZMT kulturális osztályával és a megyei tanács művelődésügyi osztályával együttműködve, nagy gondot fordítottak az elmúlt öt évben a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére. Támogattta a szakszervezet a Baján nyaranként szervezett középiskolai előkészítő tábor munkáját. A táborozáson zömmel a szakmunkásképző intézetekbe felvett fiatalok vettek részt. Sajátos, országosan is egyedülálló oktatá- ’ si, ideológiai-politikai jellegű előadássorozatot kezdeményeztek. Ezeken az évenként ismétlődő, úgynevezett szakszervezeti napokon a pedagógusok tömegei vettek részt. Jelentős bérfejlesztést sikerült elérni. A jövőben — hangsúlyozza a , beszámoló —, még nagyobb figyelmet kell fordítani a bérfejlesztésre, a jutalmazás differenciálására. Az elmúlt években, kimagasló nevelőoktató munkájukért számos pedagógus. részesült magas állami kitüntetésben, elismerésben. A munkahelyek jelentős összegeket fordítottak segélyezésre, jobban megszervezték az üdültetéseket. A beszámoló feletti vitában tízen vettek részt. Kovács István, a ménteleki általános iskola igazgatója például a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek további javítására, a bérgazdálkodás még meglevő egyenetlenségének a megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Bútora Károlyné, a kecskeméti Napsugár úti óvoda vezetője a megyeszékhely óvodaépítési eredményeiről beszélt. Mátrai Károlyné kalocsai vezető óvónő egyebek között az óvodapedagógusok szabadságának a felemelését javasolta. Boromisza István, a Kalocsai Fiúnevelő Intézet szb-titkára kérte, hogy szállítsák le az intézet nevelőinek nyugdíjkorhatárát. Elmondta, hogy az ott dolgozók, a rossz munkakörülmények miatt ötvenöt— hatvanéves korban sokkal fáradtabban mennek nyugdíjba, mint mások. Arra kérte a megválasztandó kongresszusi küldötteket, hogy a szakszervezet legfelsőbb fórumán tolmácsolják majd e hossszú évek óta fennálló problémát. Dr. Madarász László, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola szb-titkára arra kérte a szakszervezet új megyei bizottságát, hogy a jövőben jobban figyeljenek oda a felső- oktatási intézmények gondjaira. Örkény Lászlóné, a soltvadkerti általános iskola igazgatója, a kiskőrösi járás küldötte a szakszervezeti alapszervek és az iskola- igazgatóságok jó együttműködéséről beszélt, dr. Marincsák Ferenc, a megyei nyugdíjas tagozat vezetője pedig a nyugdíjas pedagógusok nagyobb megbecsülése érdekében emelt szót. A kiskőrösi járás másik küldötte, Varjasi István. a munkahelyi demokrácia szélesedéséről beszélt. Felszólalt Kelle György, a megyei pártbizottság munkatársa is, aki a megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékes szerveinek nevében köszöntötte a küldöttértekezletet. A többi között elmondta, hogy az oktatásügy országosan, így Bács-Kiskun megyében is a figyelem középpontjában áll. Orbán Sándorné, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára hozzászólásában a legtöbb területen igen eredményesnek ítélte meg a Bács-Kiskun megyeiek munkáját. Kiemelte a politikai tanfolyamok országosan is egyedülálló eredményeit, a bérfejlesztés javítását. A vitát Szűcs Sándor foglalta össze, majd a küldöttértekezlet elfogadta a beszámolókat. Orbán Sándorné ezután kitüntetéseket adott át a szakszervezetben régóta tevékenykedő, vezető aktivistáknak. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a Pedagógusok Szakszervezetének tizenkilenc tagú megyei bizottságát, az öttagú számvizsgáló bizottságot, az SZMT VIII. küldöttértekezletének tizenöt, valamint a Pedagógusok Szak- szervezete XI. kongresszusának tizenhat küldöttét. A szakszervezet megyei bizottságának elnökévé dr. Krajnyák Nándort választották, a bizottság titkára ismét Szűcs Sándor lett. R. M. • A küldöttértekezlet résztvevői, A tavaszi taggyűlések tapasztalatai a KISZ megyei bizottsága előtt A KISZ Központi Bizottsága 1974 áprilisi határozatának megfelelően az ifjúsági szövetség alapszervezetei tavasszal két taggyűlést tartanak; egyiken a vezetőség beszámolója hangzik el, értékelik az egyéni vállalásokat, tisztségviselőket választanak; a másikon az új mozgalmi év akcióprogramját, az egyes KISZ-tagok feladatait határozzák meg. Erről, azaz az év eleji taggyűlések tapasztalatairól tárgyalt tegnap délelőtti Kecskeméten megtartott ülésén — dr. Adorján Mihály megyei titkár elnökletével — a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A beszámolóból kitűnik, hogy a megye több mint 30 ezres KISZ- tagsága az elmúlt évben teljesítette kötelezettségeit, végrehajtotta az akcióprogramot. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a korábbi időszakhoz képest erősödött az ifjúsági szövetség politikai jelle- ‘ ge, a K'ISZ-tagsággal együtt járó követelmények — ki-ki képességei legjavát nyújtva tanuljon, dolgozzék — széles körben tudatosodtak. Kézzelfogható eredmények születtek a gazdasági építőmunkában, hatékonyabb volt a politikai képzés, föllendült a tömegsport, a kulturális nevelés. Űj, értékes tapasztalata a tavalyi mozgalmi munkának, hogy a fiatalok nemcsak a tervek végrehajtásában vettek részt, hanem a célkitűzések kimunkálásában is szerepet játszották; majd pedig agitáltak a feladatok megoldására. Ez utóbbiban elsősorban a szocialista brigádok jeleskedtek — a KISZ-tagok fele dolgozik kollektívában. Valamennyi ifjúsági szocialista brigád csatlakozott az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett versenyhez, s vállalását maradéktalanul teljesítette. A tiszta, kulturált környezet nevű akcióban tizenhatezren vettek részt. A politikai képzés a fiatalok * igen nagy táborát mozgósította. Összesen csaknem huszonhétezren bővítették ismereteiket, és ezerötszázan a pártoktatásba is bekapcsolódtak. A jelentés elmarasztalóan említi az alapszervezetek igen gyenge érdekképviseleti, érdekvédelmi munkáját. Megállapítja, hogy ■nemcsak a tagok, de a vezetők sem ismerik eléggé a KISZ KB 1977-es érdekvédelmi határozatát Az érdekvédelmi munkabizottságok döntő többsége vagy egyáltalán nem, vagy csak formálisan működik. Ebből azonban nem az következik, hogy az ifjúsági szövetség alapszervezetei egyáltalán nem foglalkoztak közösségük érdekeinek érvényre juttatásával,' hanem inkább az, hogy ezt csupán esetenként tették, nem látták világosan, hogy ez fontos, folyamatos politikai feladat. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyik legjelentősebb utánpótlási bázisa a Kommunista Ifjúsági Szövetség — ez Bács-Kiskunban tavaly is igazolódott. A pártba felvettek 64,8 százaléka — hatszáznegyvenen — volt fiatal; a KISZ-tagok döntő többsége — csaknem 96 százaléka — alapszervezete taggyűlésének ajánlásával lett párttag. Ugyanakkor viszont figyelmet érdemel az is, hogy nagy a száma azoknak az alapszervezeteknek, amelyek már évek óta „levették napirendről” a pártépítést. Szervezeti erősödésként értékelte a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága azt, hogy nőtt az ifjúsági szövetség befolyása. Ami a mostani akcióprogramokat illeti, megállapítható, hogy ezek előkészítésébe az idén af- korábbinál több fiatalt vontak be, ami a tervezés demokratizmusának növekedését jelenti. Valamint azt, hogy a többség által kitűzött feladatokat valószínűleg a többség hajtja végre. Tartalmas programok teremtenek alapot tehát a jó közösségi munkához, így Bács-Kiskun 33 ezer if- jűkommunistája eredményesen dolgozhat az akciótervek valóra váltásán. B. J. Félévi értékelés a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezeteknél A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Baján összehívta első félévi küldöttközgyűlését, amelyen 59 közös gazdaság, valamint 4 szövetkezeti társulás képviselői vettek részt. A tanácskozáson, amelynek levezető elnöke dr. Berta Jenő, a szövetség elnöke volt, többek között megvitatták a gazdaságok idei főbb törekvéseit, a soron levő tennivalókat. Az előzőleg írásban kiküldött beszámolót dr. Varga Antal, a szövetség titkára szóban egészítette ki. A szövetséghez tartozó mezőgazdásági nagyüzemek az* idén több mint 10 százalékkal szándékoznak növelni a termelési értéket. Ezen belül — az elképzelések szerint — az állattenyésztés sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint a növénytermelés, ez a törekvés igazodik a szövetséghez tartozó gazdaságok adottságaihoz, az eszközellátáshoz, a termelés hagyományaihoz. Folytatódik a szakosodás, az állomány minőségének javítása. A tervekben elhatározott növekedési ütem a szövetkezetek többségében meghaladja a népgazdasági előirányzatot. Mindamellett, ha a gazdasági mutatókat tekintjük, az üzemek között jelentős eltérések vannak, amelyek jelzik a tenyésztői, takarmányozási, szakmai munka színvonalának különbségeit, de egyben a tartalékokra is utalnak. Az üzemek közötti indokolatlan különbségek okait — ide tartozik a hozam, a költségek, az állategészségügyi helyzet, és így tovább — elsősorban a helyi viszonyokat jól ismerő üzemi vezetőknek szükséges feltárni és ennek figyelembevételével meghozni az intézkedéseket. Az idei üzemi tervekben 7,6 milliárd forint nettó árbevétel szerepel, amely 3 százalékkal magasabb az előző évinél. A közös gazdaságok által előirányzott nyereség összege 754 millió forint, ami viszont több mint 3 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. Az írásbeli és a szóbeli előterjesztést élénk vita követte. A gazdaságok igyekeznek a növekvő követelményekhez Igazodni, vezetésszervezeti átalakításokat hoztak létre, döntöttek az ésszerű takarékosság elveit jobban megvalósító üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetésében. A korábbiaktól szélesebb körű erőfeszítések történtek a vezetés személyi feltételeinek javításában is. Az idei esztendőből majdnem fél év eltelt, és már bizonyos tapasztaltokkal rendelkeznek a termelőszövetkezetek vezetői arra vonatkozóan, hogy milyen hatása van a változó gazdálkodási feltételeknek. Ennek alapján egyre inkább szélesebb körűvé válik az a felismerés, hogy javítani kell az üzemek alkalmazkodó képességét és az eddiginél több munkát kell végezni a tartalékok feltárása és hasznosítása érdekében. Jelentkeznek előre nem várt negatív jelenségek, károk. Erre is fel kell készülni. Ugyanakkor jobban ki kell használni, ha valamely áru értékesítési lehetősége javul. Intézkedéseket terveznek például a homokverés okozta kiesések pótlására, a kőolajtermékek áremelésének ellensúlyozására. Érdemes viszont figyelembe venni azt is, hogy a baromfipiac kedvezőbbé vált. A hatékonyság növelése, a minőség javítása szempontjából az idén is meghatározó a körzet termelőszövetkezeteiben és a társulásokban tevékenykedő 750 szocialista brigád munkája. A kollektíváknak több mint 13 ezer 600 tagja van, ez az összes dolgozók 52 százaléka. A területi szövetség megrendelésére a MAFILM népszerű tudományos és oktató filmstúdiója Duna tükrében és Bácskában címmel 50 perces színes dokumentumfilmet készített a körzet termelőszövetkezetei és társulásai tevékenységéről, működéséről, amelyeket a küldöttközgyűlés résztvevői számára levetítettek. K. S.
