Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 3. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Gépek a holnap kohászata számára A KGST-országokban jó hír­névnek örvendenek a Zsdanov- tyazsmas szovjet termelési egye­sülés üzemeiben előállított acél­öntő berendezések. A szovjet egyesülés és a testvérországok ko­hászainak kapcsolatairól nyilat­kozik az APN tudósítójának Fe­dor Krajzinger, a Zsdanovtyazs- mas kohászati berendezések osz­tályának főkonstruktőre. * A „Zsdanovi Gépgyártó” című üzemi lap újévi száma azzal a hírrel örvendeztetett meg bennün­ket, hogy 1980 küszöbén a len­gyelországi Katowice kohászati kombinátban legyártották a 10 milliomodik tonna konverteres acélt. A zsdanovi gépgyártók örö­me könnyen érthető: a Zénón Wiktorowicz vezette acélöntők brigádja, amely a „jubileumi” öntést végezte, olyan konverteren dolgozik, amelyet Zsdanovban ter­veztek, építettek és szereltek ösz- sze. Lengyelországba további két, az egyesülés márkáját viselő gép­sort szállítottak. A Katowice kom­binát konverter-berendezésének idejében történő és kiváló minő­ségű elkészítéséért, szereléséért és üzembe helyezéséért a Lengyel Népköztársaság kormánya a Zsda- novtyazsmas termelési egyesülés kollektívájának a Lengyelország Üjjászületése Érdemrend Lovag­keresztjét adományozta. A „lengyel” siker távolról sem egyedi példa. A világon gyártott minden harmadik tonna acélt a KGST-országokban állítják elő. És bizonyára nem túlzás azt mon­dani, hogy ennek az acélmennyi­ségnek egynegyede a zsdanovi acélöntő üzemekben készített kon­vertereken születik. Egy kis hír egy másik testvér- országból, Csehszlovákiából: „A kelet-szlovákiai kohászati kombi­nát igazgatósága köszönetét mond a Zsdanovtyazsmas termelési egye­sülés igazgatóságának, azoknak a szakembereknek a kiváló felké­szítéséért, akik a fő szereléseket végzik a konverter rekonstrukció­jánál.” Több évvel ezelőtt Csehszlová­kia a Voest-Alpine osztrák cégtől száztonnás konvertereket vásárolt. Mára ezek reménytelenül elavul­tak mind erkölcsileg, mind fizi­kailag. A csehszlovák kohászok kérésére a kelet-szlovákiai kom­binát számára 160 tonnás konver­tereket terveztünk és készítettünk, felhasználva mindazt az úját, ami ma a gépiparnak ebben az ágaza­tában létezik. Négy ilyen beren­dezést már útnak indítottunk Kas­sára. Eredményes és perspektivikus a szovjet—magyar acélgyártási együttműködés — nyilatkozta dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű ve­zérigazgatója. — Az V. ötéves tervben épül meg az évi 1,1—1,2 millió fonna kapacitású oxigén- konverteres üzemrész. A magam részéről arról adha­tok számot, hogy a Dunai Vasmű­ben a szovjet konvertereket már szerelik. Szovjet konverterek mű­ködnek már Bulgáriában és Ju­goszláviában is. Az acélöntés technológiájának tökéletesítése az egyesülés egyik legfőbb gondja. A Szovjetunióban az összes gyártott acél mintegy egyharmadát öntik korszerű kon­verteres módszerrel, ami jelentő­sen megkönnyíti az olvasztárok munkáját. Napjainkban a Zsda­novtyazsmas szerkesztő irodáiban és műhelyeiben a 350—400 tonnás konvertereken dolgoznak. Ilyen aggregátok készültek a novo- lipecki és a nyugat-szibériai üzem, az Azovsztal kombinát (Szovjet­uniói, a Katowice kombinát (Len­gyelország) és a kremikovci kom­binát (Bulgária) részére. Konstruktőreink nagy figyelmet fordítanak az öntvény minőségé­nek javítására. Irányításukkal az egyesülésben elkészültek az első berendezések az acél nagyolvasz­tón kívüli vákuumkezelésére, ami 130 tonnás öntőkanállal történik. Az öntőkanálban létrehozott vá­kuum pillanatok alatt kivonja az izzó fémből az ártalmas gázokat, a foszfort, a ként és más szeny- nyező anyagokat, jelentősen nö­velve ezzel az acél minőségét, megbízhatóságát és tartósságát. A XI. ötéves tervidőszak­ban 12 különböző teljesítményű vákuumberendezés üzembe helye­zését tervezzük. A tudósok számí­tásai szerint csupán egyetlen vá­kuumkezelő berendezés alkalma­zása éves szinten 3—5 millió ru­bel gazdasági haszonnal jár. Az egyesülésben ezen túlmenő­en folyik a különféle — nem rozs­dásodó, mágneses, tűzálló, gyors­vágó, kopásálló — fémporok elő­állítását szolgáló első berendezés létrehozása. Ezekből a porokból a legkiválóbb minőségű termékek készülnek majd az ipar sok ága­zata számára. Természetesen a Szovjetunió vaskohászatában megjelenő min­den újdonság a KGST-beli part­nereknek is hasznára válik. Ezért osztályúnk konstruktőrei a Ka­towice, a kremikovci, a kelet-szlo­vákiai és a testvérországok más kohászati kombinátjai holnapjáért is dolgoznak. (APN—MTI) R. K. Lengyel cipők exportra A múlt évben 19,5 millió párat exportáltak a szovjet partnerek­nek, s az idei tervek szerint a szállítások meghaladják majd a 20 milliót is. A választék bőví­tése érdekében lehetőséget keres­nek arra, hogy műanyagokból ké­szült cipőkkel is növeljék a kíná­latot. Csehszlovákia után Lengyel- ország a Szovjetunió második legnagyobb cipőszállítója. Terme­lésének 20 százalékát vásárolják meg a szovjet partnerek. Közel a lengyel—szovjet határhoz műkö­dik Lengyelország egyik legna­gyobb cipőgyára, amely teljes egészében a Szovjetunióba expor­tálja termelését és így ez a gyár­telepítés jelentős szállítási költ­ségektől kímélte meg a partnere­ket. Kőolajtermelés a Szovjetunióban A világ kőolajtermelésében a Szovjetunió az idén is megőrzi ve­zető helyét. A tervek szerint 606 millió tonna olajat hoznak felszín­re, ami 3,6 százalékkal, illetve 20 millió tonnával haladja meg a múlt évit. A többletet a nyugat- szibériai olajmezők adják, ahol az idén már 315 millió tonna kőola­jat termelnek, s ekként ellensú­lyozzák a régebbi lelőhelyek ho­zamának csökkentését és bővítik a termelést. Előrelépés tapasztal­ható azoknak a tartalékoknak a kiaknázásában is, amelyeket ko­rábban a megfelelő technika hiá­nyában nem tudtak felszínre hoz­ni. Így a közelmúltban a szov­jet kőolajtermelés gyakorlatában először megkezdték a tatár bitu­menes olajlelöhelyek kiaknázását is. Gyorsan fejlődik a Szovjet­unió földgázbányászata is. A múlt évben rekordot értek el, összesen 407 milliárd köbméter gázt adtak az országnak. Az idei terv szerint 435 milliárd köbméter földgázt termelnek. E fontos energiahor­dozó termelésében is jelentős sze­repet játszik Nyugat-Szibéria, ahol a geológusok szerint kedvezd a földgázhordozó rétegek elhelyez­kedése. fÁJHEGYEK • A Győr- Sopron me­gyei Tejipa­ri Vállalat győri üze­mében na­ponta hu­szonnégy­ezer liter tejszínből készítenek vajat. Ötfé­le válasz­tékban az idén több mint három­ezer tonnát szállítanak a kereske­delemnek. Jobban összehangolják a munkát a zöldség- és gyümölcskereskedelemben Közös pártvezetőségi ülés Az idei zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás, -tárolás, va­lamint az export minél zök- kenőmentesebb lebonyolítása érdekében, közös pártvezető­ségi ülést tartott a me­gyei ZÖLDÉRT és a HUNGAROFRUCT Terü­leti Irodája. Kovács Gyu- láné, a megyei vállalat párt- alapszervezetének titkára ér­tékelte az elmúlt esztendei munkát és foglalkozott az idei tennivalókkal. Ez évi ki­emelt feladatuk az export növelése, ennek érdekében a minőség javítása. A megyé­ben hagyományai vannak a zöldség-gyümölcs termesz­tésnek, fejlődését vagy visz- szaesését számottevően befo­lyásolja a kiegyensúlyozott, biztonságos, nem utolsósor­ban a gazdaságos értékesíté­si lehetőség. A kertészeti termesztés fejlődé­sével párhuzamosan csak részben valósultak meg azok a járulékos beruházások, amelyek az áru ex­portra történő feldolgozását, a ■minőségi követelmények megte­remtését lehetővé teszik. A válla­lat ezeket a feladatokat több év óta következetesen, anyagi erő­forrásainak felhasználásával igyekszik megtermteni — hang­súlyozta Kovács Gyuláné. A hű­tőházaik, feldolgozó gépeik, jég­gyáraik szinte kizárólag export­érdekeket szolgálnak. Erre az esz­tendőre képezett fejlesztési alap­jukat is ilyen célokra fordítják. Ezek közé tartozik: a kecskeméti jéggyár építése, amely mintegy 10 millió forintba kerül, a jános­halmi hűtöház rekonstrukciója 4 —5 millió forint költséggel, anyag- mozgató gépek mintegy 2 millió forint értékben. Szombaton és vasárnap is vé­geznek exportfeldolgozást és el­adást. A dolgozókat igyekeznek anyagilag érdekeltté tenni a mi­nőség javításában.^ Jelentős koc­kázatot' 1 vállalanak az exportáruk- , hóz szükséges göngyölegek beszer­zésében. Évek óta anyagi támogatást ad­nak a szamóca, az őszibarack a kajszi, a meggytelepítésekhez. Ke­cel környékén a cseresznyelésy- fertőzés elkerülése végett repülő­gépes permetezést végeztetnek. Említést érdemel, hogy a pipacs- meggyexport. 80—90 százaléka in­nen származik. 0 A ZÖLDÉRT kecskeméti kirendeltségén naponta 12—14 tonna spárgát vásárolnak fel és csoma­golnak. Az árut főként a Német Demokratikus Köztársaságba szállítják, (Tóth Sándor felvétele) Szefcsenkó Gábor, a HUNGA­ROFRUCT pár.tvezetőségének szervezőtitkára szintén a két vál­lalat együttműködését hangoztat­ta. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. A ZÖLDÉRT Vállalat számít arra — mondta dr. Laczkó Tibor igazgató —, hogy az idén rekordtermés lesz sárgabarackból. Készleteiken felül még 400 ezer hat és tíz kilogrammps ládát vá­sárolnak. A vállalátnak három válogató gépsora van. A nagy mennyiségű baracktermés szállí­tásánál már előre látható gon­dok jelentkeznek, hiszen megfelelő mennyiségű hűtővagonra van szükség. Ez ügyben már tárgyal­nak a MÁV-igazgatósággal. A ter­més 80 százalékának feldolgozása a kecskeméti kirendeltség feladata lesz.’' Sajnos,' á' jéggyár' nem üzemképes és Semmi remény ar­ra, hogy a Komplex Külkereske­delmi Vállalat által megrendelt indiai jéggyár beérkezzen a sze­zon előttt. A tároláshoz szükséges jeget a kecskeméti kirendeltségre gépkocsival szükséges majd be­számítani Kiskőrösről, Szegedről, Szentesről és máshonnan. Felké­szültek a szárazjég felhasználásá­ra is. Gondot jelent a fizikai dolgozók hiánya is. A megyei tanácsot már értesítették a várható munkaerő- hiányról, kérik a KISZ segítségét is. A HUNGAROFRUCT részéről minden segítséget megígértek. Az- idén — a több évi alacsony ter­més után — tízezer tonna sárga­barackexportra számítanak. Eb­ből a Bács megyei kereskedelmi vállalat hatezer tonnával része­sedik, ehhez jön még 1400 tonna az állami gazdaságoktól. A kül­kereskedelmi vállalat az említett mennyiség 60 százalékát szocialis­ta, 40 százalékát pedig a tőkés országokba szállítja. Szó esett egyéb gondokról is, mint a göngyöleg és a tárolás, valamint a minőségi követelmé­nyek. Qlyán píóblénáák iá'*jelent-' keznék, hogy á szociálista- órszá- 1 gokba nem tudunk almát exportál­ni olyan mennyiségben, mint sze­retnénk. A Német Demokratikus Köztársaság például ebből a gyü­mölcsből már tudja fedezni sa­ját szükségletének nagyobb részét. A Közös Piac országai szinte tel­jesen önellátóak. Nagyon fontos, hogy ne veszítsük el meglevő pia­cainkat. Nemcsak a tartalom, ha­nem a külcsín is lényeges, vagyis a csomagolás, mert a vevő szem­re vásárol. Bene László, a HUNGARO­FRUCT pártvezetőségének tagja, felhívta a figyelmet, hogy jó ex­portcikk a spárga. A külkereske­delmi vállalat félmillió magon- cot tudna az ősszel adni a terme­lőknek. Végezetül megállapították a pártvezetőség tagjai, hogy az idén mindén eddiginél nagyobb felada­tok várnak a zöldség- és gyü­mölcskereskedelemre, tehát két vállalatnak még összehangoltabb munkára lesz szüksége. A gondo­kat már most látják, fontos az, hogy időben intézkedjenek és azokat a problémákat, amelyeket maguk nem tudnak megoldani, jelezzék az illetékeseknek.'L _n Még - csak annyit; hogy - az idénn a belső ellátáson kívül több mint 60 ezer tonna zöldséget és gyü­mölcsöt kell jó minőségben expor­tálnunk Bács-Kiskunból, ezenkí­vül kiemelt fontosságú feladat a moszkvai nyári olimpiai játékok­ra történd áruszállítás. Ide 500 tonna sárga- és ugyanennyi őszi­barackot szándékoznak küldeni. K. S. A DOLGOZÓK JÓ KÖZÉRZETÉÉRT E gy vállalat, illetve az ott dolgozók szociális Előtérben helyzete, az a környezet* es gondoskodás^ amelynek kö­zepette élnek és munkálkod­nak az emberek, jelentős mértékben befolyásolja a hangula­tot, a közérzetet, sőt a munka eredményét is. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat 1979-ben is, a korábbi évekhez hason­lóan törekedett arra, hogy a dolgozók bérét és jövedelmét növelje, élet- és munkakörülményeit javítsa. Beszélgető partnerünk Hortobágyi Györgyné, bér- és munkaügyi osz­tályvezető. i — A vállalat mindig támogatta a dolgozók lakásépítését, illetve lakásgondjainak megoldását. Mi volt a helyzet 1979-ben? — A vállalat új profiljához, a konzervipari gépgyártáshoz szak­embereket kíván letelepíteni Kecskeméten. Ehhez 1979-re mint­egy ötmillió forint fejlesztési ala­pot irányzott elő, tíz lakás meg­vásárlásához. Mivel 'azonban ez az akció meghiúsult, egyéb .for­mában igyekszünk enyhíteni a szakemberek lakásproblémáin. Kü­lönböző \ társadalmi munkák el­végzésével sikerült a tanácsnál 1979—1980-ra nyolc lakást sze­rezni az említett szakemberek ré­szére. Ezen túlmenően, a vállalat kamatmentes kölcsönnel is segíti a célok megvalósítását. — Az említett szakemberekkel együtt összesen ötvenkilenc dol­gozónak nyújtottunk kamatmen­tes kölcsönt, másfél millió forint összegben. A kedvezményben ré­szesülőknek a fele fizikai dolgo­zó. S harmincnál több a harminc éven aluli. A lakások közül ket­tő munkáslakás-akció keretében valósult még. Két nagycsaládos dolgozónk részére építettünk- a tanáccsal közösen állami lakást, a saját építési üzemünk kivitele­zésében. Az egyéni építkezőknek a lehetőségek függvényében fu­vareszközt, kölcsön munkagépet és bontott építési anyagot is ad­tunk, megfelelő térítés ellenében. — A vállalatnak nincs gyermek- intézménye, de sok a kisgyermekes szülő. Hogyan enyhítettek ezen a gondon? — Mivel saját gyermekintéz­ménnyel valóban nem rendelke­zünk, az illetékes tanácsok óvo­dáiban és bölcsődéiben helyeztük el dolgozóink gyermekeit. Az így elhelyezett gyermekek után a ren­deletben meghatározott normatí­vák szerint fizetjük a hozzájáru­lást. Az év során kétszázötven óvodás és húsz bölcsődés gyermek után fizettünk költség-hozzájáru­lást, összesen csaknem hárommil­lió forintot. De a pénzbeni támo­gatáson felül társadalmi munká­val is folyamatosan segítjük a ta­nácsi gyermekintézményeket. Kecskeméten új óvoda alapozá­sában, villanyszerelési munkákkal vettünk részt. Vidéki gyáregysége­ink gyermekjátékok, bútorok és berendezési tárgyak javításával és egyéb szolgáltatásokkal álltak a tanácsi gyermekintézmények se­gítségére. A vállalatnál jelenleg nincsenek gyermekelhelyezési gon­dok. — Feltehetően az üzemegész­ségügy terén is kedvezőek a ta­pasztalatok ... i ? — Igen, bár nem maradéktala­nul. A vállalat központjában és minden gyáregységben működik üzemorvosi rendelő, mellékfoglal­kozású üzemorvosokkal. Ez azt is jelenti, hogy egészségügyi szem­pontból nem jut kellő idő az üze­mek felülvizsgálatára, ellenőrzé­sére. A rendelők felszereltségét, évről évre javítjuk, anyagi hely­zetünk függvényében. Ilyen cí­men évente hat-hétezer forintot használunk fel. Rehabilitációs mű­helyünk nincs, sőt ilyen jellegű a szociálpolitika munkahelyeket sem tudunk fenn­tartani. Munkahelyi ártalom vagy baleset esetén konkrét intézkedé­sek történnek a sérült dolgozó könnyebb, illetve egészségi álla­potának, megfelelőbb munkakörbe való áthelyezésére. Az elmúlt év­ben tizenkét dolgozót kellett ilyen okokiból könnyebb munkakörbe helyezni. — Lényeges kérdés az üdülés. Ilyen tekintetben mi a helyzet? — Dolgozóink üdültetését — fő­leg a családosokét — a Szelidi- és a Petőfi-tó melletti üdülőnk­ben bonyolítjuk le. Balatonföldvá- ron és Miskolctapolcán évek óta bérelt nyaralókban egyidőben hat család kulturális üdültetését tud-' juk lehetővé tenni. Sajnálatos, hogy mind a négy üdülőhelyen önellátás üdültetést tudunk csak nyújtani. Teljes ellátást nyújt vi­szont a MEDOSZ-szal közösen, 1971-ben létesített siófoki és gyu­lai üdülőben levő két-két szoba. Siófok a nyári szezonban, a gyu­lai üdülő egész évben- rendelke­zésre áll dolgozóinknak. A Petőfi- tónál oldottuk meg a külföldi cse­reüdültetést az NDK-beli partne­rekkel, s mintegy negyvenöt dol­gozót és családtagjait üdültettük thüringiai és Rügen-szigeti üdülő­helyeken a csereüdültetés kapcsán. SZOT-beutalóval négyszáz dolgo­zónk pihent az elmúlt évben. Az üdültetésben részt vett dolgozóink mintegy a fele fizikai munkás volt. — Közismerten jó konyhája van a vállalatnak, illetve gyár­egységeinek. — Hogy mennyire jó, azt ki­ki elbírálhatja. Tény, hogy az üzemétkeztetés vállalatunknál részben saját üzemi konyhán, részben Uzemétkeztetési, illetve vendéglátói szolgáltatáson keresz­tül történik. Kiskunmajsai gyár­egységünk étkeztetési problémá­ja csak átmenetileg megoldott, a Jonathán Tsz segítségével. Üzemi étkezdéinkben egyébként napi egyszeri meleg étkeztetésre van lehetőség, a közvetlen vállalati hozzájárulás másfél millió forint volt az elmúlt évben. A kiskun­majsai egységünket kivéve, min­den gyáregységben és a vállalat központjában működik üzemi bü­fé, illetve bolt. — Az egyéb szociális-kulturális területek eredményeit miként le­hetne összefoglalni? — A munkásszállítást részben saját autóbusz- és mikrobuszpark- kal, részben bérleti hozzájárulás fizetésével oldjuk meg. Az előbbi címen csaknem hatmillió forint, az utóbbi címén mintegy kétszáz­ezer forint költség volt a múlt év­ben, és csaknem félezer embert érintett a vállalatnál. Nőnapi, gyermeknapi, kismama- és nyug­díjas-találkozók, névadók stb. meg­rendezésére több mint háromszáz- ezer forintot fordítottunk. Kultu­rális rendezvényeink a KISZ-klu- bokban, illetve étkezdékben zaj­lanak le. Vetélkedőket, vitaeste­ket, kulturális műsorokat, politi­kai előadásokat szerveztünk. Ked­veltek a közösen ' megrendezett belföldi kirándulások, múzeum- és tárlatlátogatások, színházlátogatá­sok. — És a sport? — Sportéletünkre a tömeg- és a minőségi sport egyaránt jel­lemző. Sportegyletünk három szakosztállyal működik: kézilab­da-, természetjáró és sakkszakosz­tállyal. Több gyáregységünknek saját pályája van. Az ilyen cél­ra előirányzott alapból felszere­léseket, versenydíjakat vásárol­tak a szakosztályok, de támogat­tuk a ■ helyi spontegyleteket is, amelyek lehetőséget nyújtanak dolgozóink testedzésére. És mind­ezek mellett a vállalat 1979-ben hétszázalékos átlagbér-fejlesztést tudott megvalósítani, eredménye­inek függvényében... Antalfy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom