Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 127. szám Ára: 1,20 Ft 1980. Június 1. vasárnap Kecskeméti gödrök, aknák, kátyúk í. oldal A csengődi tűz és tanulsága 3. oldal Alapkőletétel Kunfehértón 4. oldal Diószegi Balázs műhelyében 5. oldal Sport 7. oldal Hazánkba érkezett az osztrák kereskedelmi miniszter Szombaton dr. Josef Stari- baoher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter Ságihy Vilmos belkereskedelmi miniszter meghívására hazánkba érkezett. Az osztrák miniszter ma délelőtt részt vesz a BAH-csomópontnál épülő új szálloda alapkőletételénél. (MTIj FOTÓK A KÁRPÁT-MEDENCÉRŐL A légkört és a földfelszínt vizsgálták az űrhajósok MOSZKVA A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szombaton a Szal- jut—6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpedíció részére, mert a kísérleti programban szereplő feladatok teljesítése miatt pénteken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rju- min a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kapott — bár természetesen el kellett végezniük a berendezések ellenőrzését és a számukra igen fontos tornát, emellett néhány kísérletet is —, a látogatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésre. A délelőtti munkarendben a Föld megfigyelése és filmfelvételek elkészítése szerepelt: Valerij Kubászov és Farkas Bertalan napi programja mintegy féltucat kísérletet irányzott elő, főként az atmoszféra és a bioszféra vizsgálata terén. Az űrállomás lakói együtt ebédeltek és vacsoráztak, s együtt készítettek elő. tartották meg napi televíziós riportjukat is, amelyben beszámoltak a szombati eseményekről. A szovjet—magyar űrexpedíció programjában szereplő „Bioszféra—M” program célja az érdekesebb földfeils2ini képződmények és a természeti jelenségek itanul- mányozása. E kísérletben az űrhajósok személyes döntésük, szabad szemmel végzett megfigyeléseik . alapján készítenek kézi kamerájukkal színes fényképfelvételeket. A „Biosaféra—M” program négy egységből áll. A „Kárpát” kísérletben geomorfológiai célból fényképezik a földfelszín meghatározott területeit — 'köztük a Kárpát- medencét; a „Metamorf” kísérletben a geológiai határvonalak és törésvonalak területét, s az átalakulás srzakaszáiban levő geológiai képződményeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.J fényképezik; az „Okeán” kísérletben az óceánokról készítenek felvételeket; vizsgálják a partvonal alakulását, a nagy kiterjedésű óceáni örvényeket, a víz mozgását, tisztaságát, a plankitonfelhalmozódá- sokat; a „Ciklon” kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfigyelhető meteorológiai jelenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra—M" program keretében vizsgálni kívánt területekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlatokat és részletes le- . írást vittek magukkal, ezeken belül azonban sajáit megfigyeléseik alapján szabadon választhatják ki a .megfigyelési objektumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a többi, kísérletnél is nagyobb kedvvel hajítja végre ezt a programot, hiszen — mint az eddigi rádiókapcsolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc foglalatosságai közé tartozik a földfelszín megfigyelése és fényképezése. A Szojuz—36 űrhajósai szombaton is folytatják a légkör kutatását. E célt szolgálja a „Polarizá- sérlet — mindkettő a navigációs ció—1” és a „Polarizáció—2” kí- feladatok végrehajtásához kapcsolódik. A navigációs optikai készülékek által végzett mérések adatai attól függően változnak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a földtől, s hogy az adott térségben milyen a légtér állapota. A „Polarizáció—1” kísérlet célja a különböző atmoszferikus helyzetek hatásainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a Föld különböző szögek alatt tükrözi. A kísérletet az űrhajósok polarizációmérő eszköz segítségével hajtják végre. A különböző navigációs feladatok végrehajtása során áz űrhajósoknak követniük kell a „földi horizontot”. A Föld megvilágításának különböző körülményei között a „földi horizont” megfigyelésének feltételei is változnak, s egyes esetekben a megfigyelés erősen megnehezül. A „Polarizáció—2” kísérlet célja a „földi horizont” megfigyelési feltételeinek javítása speciális fényszűrők segítségével. Lényege a földfelszín kontrasztjának növelése a termi- nátor (az úgynevezett árnyékhatár) . közelében, polarizációs fény- szűrő alkalmazásával. A kísérlet során az űrhajósok az illuminá- torokon át és a műszerek segítségével tanulmányozzák a kontrasztot, s összehasonlítják a kapott adatokat. (MTI) sikeres, Nyitány A könyv ünnepe Jánoshalmán Az újabban kialakuló szép szokásnak, néhány sikerült jánoshalmi rendezvény kitűnő visszhangjának és a meghívottak irodalmi tekintélyének tulajdonítható, hogy az ünnepi könyvhét megyei megnyitójára a hivatalosokon kívül többen is ellátogattak a nagyközségbe Kiskunhalasról és a környező községekből. A Magyar Néphadsereg jánoshalmi helyőrségi művelődési otthona ezúttal is jO házigazdának bizonyult, kitettek magukért a helyi szervezők. így zsúfolásig megtelt nagyteremben köszönthette dr. Jeneiné Páti Nagy Sarolta gimnáziumi igazgató, a nagyközség általános elnök- helyettese az Írókat, a közreműködő művészeti csoportot, Gero Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, a megyei tanács és könyvtár, a járási hivatal és könyvtár képviselőit és dr. Hónig Ferencet, az MSZMP KB (tagját, a jánoshalmi pártbizottság titkárát, Harcéi János tanácselnököt A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták Jánoshalma múltjáról, jelenéről adott tömör, szemléletes tájékoztatóját. Fábián Zoltán Jó- zsef Attila-díjas író, a Magyar írók Szövetségének titkára, az olvasó népént mozgalom egyik irányítója meggyőzően bizonyította a .könyvek, a (könyvgyűjtemények hasznát: „A könyvtár az a műhely, ahol mindenki kedvére formálhatja magát, felfedezheti a világot, tudatosíthatja saját helyét a társadalomban.” Vasy Géza irodalomtörténész egyetemi oktató mutatta be a megyei megnyitón szereplő írókat. Megállapítottá, hogy jól válogatott a Bács-Kiskun megyei Könyvbarát Bizottság. A meghívottak valamennyi fontosabb irodalmi műfajt képviselik, találhatóik közöttük fiatalabbak, idősebbek. Ezt követően Buda Ferenc József Attila-dijas költő, Hatvani Dániel költő, Horváth Péter .prózaíró, Pintér Lajos költő és Zám Tibor szociográfus adott elő műveiből. Hatásos kulturális műsor keretezte a jánoshalmi rendezvényt. Jó hangulatot teremtett a Gerhard László és Karsai Péter vezényletével fellépő nagyközségi vegyeskar. Megérdemelt tapsot kapott a befejező részben Fiilöp György őrnagy vezetésével tevékenykedő Kiskunság öntevékeny művészeti csoport. A Magyar Néphadsereg magasabb egységénél szervezett együttesből a kiskőrösi Kóló együttes, a 37. Budapesti Forradalmi Ezred ezüstdiplornás tánccsoportja, egy aranyjelvényes kalocsai kórus, a Szép Ernő- és Weöres Sándor-verseket tolmácsoló folk-country együtteseken kívül Vajda János, Gerencsér Lajos, Pál fi József előfelvételis színművészeti főiskolai hallgató bizonyította tehetségét. Egész nap élénk érdeklődés mutatkozott a helyi könyvesboltban és a könyvsátoroknál. Csupán a helyszíni árusításon kétezer-né- hányszáz forintos forgalmait bonyolítottak le. Még ennél is nagyobb lett volna a bevétel, ha néhány könyv — így Moldova György nagyon keresett új kötete, a Nagy LásZló-válogatás, a Körkép — nem fogy el pillanatok alatt. H. N. FEJLŐDŐ ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Öt kertészeti mintatelepölés • A Tataháza-mátételki szövetkezetben palántázzák a dinnyét. A zyo- mosodástól és kiszáradástól sikfólia takaróval védik a növényzetet. a megyében Hazánk 130 ezer hektáros zöjd- ségtermő .területének több mint 15 százaléka Bács-Kiskun megyében van. 'Ez az arány a Duna—Tisza 'közi mezőgazdasági üzemek tevékenységének a jelentőségét mutatja. A Kiváló Szövetkezet címmel közelmúltban kitüntetett gazdaságok többsége éppen a kertészeti ágazat termelésének növeléséért, a korszerű eljárások bevezetéséért, elterjesztéséért részesült országos elismerésben. A dusnoki Munkás-Paraszt Tsz, mint hazánk legnagyobb fűszerpaprika-termesztője, méltán érdemelt kitüntetést sok éves kertészeti ágazatfejlesztő munkájáért, s növekvő eredményeiért. Hasonló érdemei vannak a miskei Március 15., a fajszi Kék Duna, a solti Szikra, a tiszakécskei Béke és Szabadság, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság és Törekvés, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz-nek is ugyancsak a paprika, valamint a paradicsom, a burgonya, s a többi kerti vete- mény termelésének fokozásában. E gazdaságok a kitüntetett szövetkezetek közé tartoznak. Jórészt gépesítették a zöldség- termesztést, új eljárásokat honosítottak meg a művelésben, tápanyag-gazdálkodásban, egyes zöldségfajok betakarításában is. Gépek, vegyszerek alkalmazása nélkül jóval nagyobb területen kellene megtermelni a hazai fogyasztásra, a tartósítóipari feldolgozásra és a külföldi értékesítésre szánt fűszer- és zöldségnövényt. A leginkább munkaigényes kertészeti kultúrák művelésében, rendkívül nagy a háztáji és kisgazdaságok szerepe. A téesz és szakszövetkezeti, valamint a helyi áfész szervezésében működő kistermelők országos átlagot meghaladó eredményt is fel tudnak mutatni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még 1977-ben több .mintaközséget jelölt ki, amelyek a zöldség-, gyümölcstermesztésben jeleskednek és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Bács-Kiskun megyéből öt települést soroltak ebbe a csoportba. jóllehet a Homokhátságon, a Bácskában és a Duna mentén ennél jóval több községben folytatnak magas színvonalú kertgazdálkodást. Mintaközség Bugac, ahol új ágazatként honosították meg a spárgatermesztést, s évente tekintélyes 'mennyiségű és kiváló minőségű spárgát szállítanak a kereskedelemnek hazai, valamint külföldi értékesítésre. Csólyospálos az étkezési paradicsom termesztéséiben jeleskedik, bár paprikát, káposztát, Uborkát is nagy arányban termelnek a helyi Kunsági Szakszövetkezet gazdái. A községből évente 8 ezer tonna paradicsomot szállítanak a ZÖLD- ÉRT-nek a szövetkezet közvetítésével. Jánoshalma és Mélykút a hazai prifaminpaprika-termesztés egyik bázisa. A két nagyközségben évente átlagosan 10——11 ezer tonna pritaminpaprikát adnak át a kereskedelemnek. A jánoshalmi Jókai és a mélykúti Lenin Tsz az idén ismét Kiváló Szövetkezet kitüntetésben részesült. Az elismerés a kertészeti ágazatot is méltán illeti, hiszen üzemi területen és a háztájiban annyi pri- taminpaprikát termesztettek Jánoshalmán és Mélykúton, ami az országos kínálatnak 44 százalékát teszi ki. Kiskunfélegyházát retektermesztéséért sorolta a MÉM a kertészeti mintatelepülések közé. A kiskun város határában és a szomszédos községekben évente • Rabi György csólyospálosi szakszövetkezeti gazda 17 éve kertészkedik. Családjával együtt a korai káposztát szedi a fóliasátor alatt. Minden terméket a ZÖLDÉRT-nek ad át. 12 millió csomó retket termelnek fólia alatt, ami az ország termelésének 48 százalékát teszi ki, és a kiváló minőségű kertészeti termék legnagyobbrészt exportforgalomba kerüL K. A. • Kerti véleményt öntöznek Dusnokon, az ország legnagyobb fűszerpaprika-termesztő gazdaságában. Június első vasárnapja sok éve a nevelők ünnepe. Óvónőké, tanítóké és tanároké az általános iskolákban csakúgy, mint a középiskolákban, vagy az egyetemeken, főiskolákon. Jelzi az ünnep, hogy közel már a vakáció — ismét maga mö- göt tudhat a nevelő és a tanítvány egy tanévet. Nem könnyű tanévet, tesszük hozzá mindjárt. 1968 és 1975 között évente 150—170—190 ezer csecsemő látta meg a napvilágot,^ ezt követően viszont ismét csökkenő volt a gyermeklétszám. A görbe felfelé ívelése annyit jelent: a nyolcvanas évek közepéig a korábbi időszaknál mintegy 300 ezerrel több kisdiák koptatja majd az általános iskolák padjait. (A hullám természetesen tovább halad később a középiskolákba is, előrevetítve már az ottani, későbbi teendők sorát.) Jelen pillanatban az óvodák és az általános iskolák bizonyulnak szőkéknek: az óvónők, illetve a tanítók helyzete a legnehezebb a pedagógusok csaknem kétszázezres társadalmában. A gyarapodó gyermeklétszám — örömünk forrása a településstruktúra változásaival egyidejűleg sokféle módon okoz problémákat, vet fel megoldandó kérdéseket az iskolai életben. A nagyvárosok, illetve a nagyobb települések lakótelepein már jelenleg is harmincöt-negyven kisdiák kerül egyazon osztályba. Szűkek az amúgy is szűkre méretezett tantermek, kevés a napközis helyük, s nem elegendő az étkezési lehetőség. Mindez hatványozottan tapasztalható az óvodákban is. Másutt, főleg a kis településeken, ugyanakkor az elnéptelenedő kisiskolák megszüntetése, körzethatárok módosítása okoz idei g-óráig feszültségeket. A tantestület és a szülők is érzékelik a változásokat és hatásait. Oj, korszerű matematikaoktatás, új tantervek, átdolgozott nevelési tervek, folyamatosan változó tankönyvek, mindez csak néhány példa arra, hogy a férőhelygondokkal együtt pezseg, forr, sok szempontból átalakul az oktatás. Tessék csak elgondolni: ezernél több új tankönyv kerül a „fogyasztókhoz” ezekben az esztendőkben folyamatosan az általános és a középiskolákban. Fakultációra kerül sor a gimnáziumokban, tizenegy napos tanítási rendet terveznek a középiskolák számára is, átdolgozott tantárgyak és új fajta tanítási módszerek, pedagógiai kísérletek jelentkeznek. Igen, már a felsorolás is soknak tűnik,' pedig a teendőknek még korántsem jutottunk a végére. Az elvégzendő munka oroszlánrésze — rájuk, a nevelőkre hárul... Próbára tesz erőket és idegeket, teherbírást és tűrőképességet. Mert az új tankönyv sok korábbi módszer és anyagrész változását is jelenti. A fakultáció tömérdek szervezést, a módosított tanítási ciklusok süritettebb órarendet, a nagy létszámú gyerekcsoportok nagyobb intenzitású tanórai munkát igényelnek és még több odaadást, fáradozást jelent mindez a pedagógusok számára. Nevelők egymás közt, sokszor megvitatják helyzetüket, gondjaikat, teendőik alakulását. Most, a közelgő szakszervezeti kongresszust megelőző számvetések során például a legtöbb tantestületben, szakszervezeti és más fórumon esik szó az oktató és nevelőmunka távlatairól, a megoldásra váró kérdésekről. Természetes, hogy a tanév végére a fáradtság érzete is felerősödik: hogy nemcsak a diák várja a kiérdemelt vakációt, hanem a tanító, a tanár is. A nevelőtársadalom minden törekvése, erőfeszítése azt jelzi, hogy igyekszik megbirkózni a gondokkal. Az iskola és a család közös munkája nyomán — ha lassan is, de — formálódnak, tökéletesebbé lesznek a nevelés módszerei, a korszerű, világnézetű, megfelelő erkölcsi alapokkal rendelkező ifjúság alakításáért egyre többet tesz a nevelők nagy tábora. A katedrákat boritó virágok — • szeretetni és háláról tanúskodnak. Diák és szülő köszönetéről. Ifjú nevelőknek és évtizedek katedrái tapasztalatait már maguk mögött tudó idős pedagógusoknak egyformán kijut a figyelmességből. Fáradozásukat megköszöni, méltányolja az állam, a társadalom is a legjobbaknak kijáró jutalommal, kitüntetésekkel; a pedagógusok őszinte megbecsülésével. —i —t
