Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

1980. május 7. 9 PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐJELÖLT: Tóth István főmérnök Bugactól Tompáig, Kiskunha­lastól — a szomszédos Csongrád megyének egy részét felölelve — majdnem Szeged haitáráig terjed a Kiskunmajsa és Környéke Víz­gazdálkodási Társulat munkaterü­lete. Mintegy 600 kilométer hosz- szúságú csatornahálózat szeli át, meg át a hatalmas kiterjedésű te­rületet, hogy a belvizeket szük­ség esetén elvezethessék, illetve, ami még ennél is fontosabb: a vi­zek megtartásával, összegyűjtésé­vel szabályozzák a csatorna men­ti területek talajvizének szintjét; megteremtve a mezőgazdasági ter­melés kiegyensúlyozottabb termé­szeti feltételeit. Okosan, bölcsen bánni a vízzel, azon a területen, ahol tavasszal olykor túl sok van belőle, azután pár hónappal később aszálytól ti tokádnak a homokban a növé­nyek, még nagyobb felelősség. A természetes tározóként hasznosít­ható régi tavakba összegyűjtött, vagy 'zsilipekkel á csatornákban visszatartott vizekkel már gazdál­kodni lehet. Akár öntözni is ... Ahol az égből oly szeszélyesen hulló őszi-téli csapadékkal ilyen tervszerűen taktikáznak, beleavat­kozva a természet dolgaiba, az előrelátás, a megfontoltság a leg­dicséretesebb erény. Hiszen a dön­tés minden következményével számolni kell, a felelőtlen beavat­kozás a természet rendjébe még akkor is megbocsáthatatlan, ha nem rossz szándék,’ csupán a tu­datlanság okozza. Nehéz volna megmondani, hogy a társulat főmérnöke, Tóth István megfontolt, higgadt személyiségé­nek kialakulásában mekkora sze­repet játszott az a 15 esztendő, amelyet ezen a munkahelyen töl­tött. Vagy éppen fordítva: nem a munka formálta ilyenné, hanem ő találta meg a számára megfe­lelő feladatot? Mikor 1965-ben a Műszaki Egye­tem gépészmérnöki karán mint a kiskunmajsai tanács ösztöndíjasa diplomát szerzett, a társulatnál volt szükség munkájára. A folya­matos önképzéssel sem pótolható szakmai tudás megszerzésére nem volt rest, az első diplomát követ­te a második: a vízgazdálkodás szakmérnöke lett 1975-ben. Jelen­leg a marxista—leninista esti egyetem szakosítóján politikai gazdaságtant fanul. Mindezek mellett miként jutott ideje becsü­lettel helytállni számos társadal­mi funkciójában is, részt vállalni most nyolcéves fia nevelésében? Csak úgy, hogy napjának min­den percében szigorúan megsza­bott, megtervezett rend szerint él, amelyben ideje van a munkának, ideje van a családnak, ideje a ta­nulásnak, s néha, néha a pihenés­nek is... Tóth István, a 9-es számú or­szággyűlési választókerület egyik jelöltje. Ha választói bizalmát megkapja, bizónyára, ugyanolyan lelkesedéssel fog munkálkodni a kerülethez tartozó 'községek — és szűkebb pátriája, Kiskunmajsa lakóinak érdekében, mint ahogy eddig is végezte munkáját. Hi­szen ez a szívós kitartás, ez a be­csületes helytállás tette őt méltó­vá arra, hogy országgyűlési kép­viselővé jelöljék... N. M. Szabadidő-ruházati kiállítás Budapesten József körútiri bemutatói termé-í ben, a Magyar Divat Intézet a leg­újabb ruházati'termékeket mutat­ja be a szakmai közönségnek. A divatbemutatóval egybekötött ru­házati kiállításnak az a célja, hogy a bemutatott, különböző alkatok­ra illő szabadidő-ruhák és prak­tikus kiegészítők i mihamarabb ha­zai gyártókra találjanak. A meg­nyitón afc "Ifjúsági divatbizottság szabadidő-ruházati pályázatának díjait is kiosztották. Első díjat nyert a Május 1. Ruhagyár, a Váci Kötöttárugyár és a Sabaria Cipő­gyár. (MTI) ZENEI HETEK Kamarazene — kórushangverseny Az utóbbi két hét alatt több si­keres komoly zenei rendezvény színhelye volt Kecskemét. A Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Inté­zetben Paul Douglas kanadai fu­volaművész adott koncertet. Mű-* sorát ritkaságok, a fuvolaművé­szet nem túl gazdag irodalmát bő­vítő átiratok tették érdekessé. Ka­marapartnerként — kísérőként — Hajdú Roland, valamint a japán Toshiko Tampo és Sayuri Kishi működött közre, zongorán. Ezt követően, ugyancsak a Ko­dály Intézetben mutatkoztak be azok a fiatal muzsikusok, akik a kecskeméti Állami Zeneiskolában vagy a Kodály Intézetben kezdték tanulmányaikat, s most zenei pá­lyára készülnek Budapest vagy Szeged főiskoláin, szakiskoláiban. Mindenképp helyesnek kell tarta­ni, hogy az intézmények időnként visszahívják szereplésre volt nö­vendékeiket. Ezzel egyrészt előse­gítik szakmai fejlődésüket, más­részt talán követendő példát is mutatnák a fiatalabbaknak. A kecskeméti zenei hetek két­ségkívül egyik legjelentősebb ese­ménye volt a város pedagógus­énekkarának filharmóniai hang­versenye, a Megyei Művelődési Központban. Az énekkar száza­dunk első felének kórusműveiből válogatott műsorfal lépett pódi­umra. Erdei Péter vezényletével. Nehéz feladat volt ez. amelyet összességében színvonalasan meg­oldottak. Britten: öt virágének című sorozatának, világát talán még nem érezték egészen, viszont meggyőzően közvetítették a jeles német szerző, Hugo Distler kórus­műveit. A legmeggyőzőbben — s ez talán természetes — Bartók és ■Kodály műveit tolmácsolták. A műsor csúcspontját a Kodály-mű­vek előadása jelentette. Elsőként a .Gömöri dalt hallottuk. Különö­sen szívesen emlékezünk vissza a Székely keserves drámai indításá­ra. a tengerzúgást, harangozást _ idéző középrészére, valamint a ritkán hallható kései alkotás, a Sík Sándor Te Deuma című. elő­adói szempontból is igen szépen megformált humanista mű mon­dandójára. A hangversenyen, a Kodály- és Bartók-müvek előadásában. Gyar­mati Vera és Baranyay László működött közre., A hegedűmű­vésznő produkciójából Bartók: Román táncok című művének elő­adása emelkedett ki, a zongora- művész Kodály:,, Marosszéki .tán­cok című művét szólaltatta meg virtuóz készséggel, annak ellené­re, hogy nem sok segítséget ka­pott elképzeléseinek a megvaló­sításához a gyenge minőségű hangszertől. Ittzés Mihály Barátaink földjén <$ A leningrádi utcán IILI * B8 • Sakkparti az egyik leningrádi parkban. 0 Jobbra: Leningrád szinte kínálja a festeni nivalót. A téma úgyszólván az utcán hever. SZAKSZERVEZETI ÉRDEKVÉDELEM ÉS JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT Minden ember ügye fontos • Nem csalás, nem ámítás. Szabó János, a KSC egykori labdarú­gója jégtáblán utazik a Néván. A négylábú viszont nem volt a kép­re tervezve. Az utolsó pillanatban ugrott utána. Nem tudni, hogy melyikük lepődött meg jobban, a futballista vagy a kutya... 0 Mellette: a Bács-Kiskun me­gyeiek egyik csoportja a Finn­öbölben. Háttérben az olimpiára épülő Pribaltijszkaja szálloda im­pozáns épülete. • Jobbra lenn: a fiatalok Lenin- grádban sem hazudtolják meg önmagukat. Egy darab deszkán állva eveznek az úszó jégtáblák között a Finn-öbölben. Csoda, hogy a távolról érkezett turisták már a látványtól is fázták?... (Banczik István felvételei) ÍÜSf 1 0 A szakszervezetek érdekvé­delmi munkájának egyre fonto­sabb színterei -a jogsegélyszolgá­latok. Csaknem kétezer munkahe­lyen több mint 3 millió dolgozó veheti igénybe a jogsegélyszolgá­lat szakszerű, ingyenes segítségét az ügyes-'bajos dolgok intézésé­ben. Amióta pedig megalakultak az önálló jogsegélyszolgálatok a szakszervezetek megyei tanácsai­nál és az ágazati szakszervezeti központokban is. gyakorlatilag minden szervezett dolgozó és nyugdíjas kérhet díjmentes jogi támogatást, segítséget. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1974 márciusi határozata nyomán a Minisztertanács előbb csak arról intézkedett, hogy kí­sérletképpen 50 vállalatnál és egy ipari szövetkezetnél szervezzék meg a szakszervezeti jogsegély- szolgálatot. A kedvező tapasztala­tok nyomán döntöttek úgy, hogy széles körben kiterjesztik a jog­segélyszolgálatot az ipar, az épí­tőipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén vala­mennyi kiemelt, továbbá „A” vagy „B” kategóriába sorolt állami vál­lalatnál, a legalább 600 főt fog­lalkoztató ipari szövetkezeteknél. A kormányhatározat azonban már akkor lehetőségei adott ar­ra, hogy a szakszervezet a fel nem sorolt népgazdasági ágaza­tokban és a kisebb vállalatoknál is kezdeményezhesse jogsegély- szolgálat létrehozását. A SZOT Elnöksége 1979 elején a jogse­gélyszolgálatok további kiterjesz­tése mellett foglalt állást: azóta ezek sorra alakulnak egyebek kö­zött az élelmiszeriparban, a nyom­da- és papíriparban; a helyi ipari és városgazdasági munkahelye­ken, de még az autójavító válla­latoknál és a gyógyszertári köz­pontokban, kórházakban is. A ki­sebb vállalatoknál, ahol külön jogsegélyszolgálatot nem érdemes szervezni, úgy gondoskodnak a dolgozók érdekvédelméről, jogi támogatásáról, hogy többen ösz- szefogva úgynevezett közös jog­segélyszolgálatokat szerveznek. A mezőgazdaságban tevékeny­kedők jogos panaszát orvosolta az a tavalyi kormányintézkedés, amely az állami gazdaságok mel­lett már a termelőszövetkezetek­ben is lehetővé tette a jogsegély- szolgálatok megszervezését. Azt, hogy milyen ügyekben jár­hat el és milyen jellegű segítsé­get adhat a jogsegélyszolgálat a dolgozóknak, jelenleg egy 1976- ban született SZOT irányelv sza­bályozza. Eszerint a szolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyé­ben (munkaügyi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, családjogi, polgári jogi ügyekben stb.) a fel­világosítás és a tanácsadás köte­lező. Az irányelv szerint a jog­segélyszolgálatok fogadóóráin ese­tenként tanácsi dolgozók is részt vesznek, a helyi tanácsok tájé­koztatókkal, nyomtatványokkal is ellátják a szolgálatokat, hogy ezek miatt a dolgozóknak ne kell­jen a hivatalt járniuk, helyben megkaphassák az egyszerűbb ügyekben a szükséges felvilágosí­tást, papírokat. • Miután a jogsegélyszolgála­tok legfontosabb feladata a jogi tájékoztatás, a felvilágosító és ta­nácsadó munka, nyilvánvaló, hogy beadványszerkesztésre, perbeli képviseletre csak különösen indo­kolt esetekben kerülhet sor. A fel­világosításon túli közreműködés elsősorban munkaügyi, társada­lombiztosítási, esetleg családjogi ügyekben, valamint egyes tanácsi eljárásokban indokolt. Alapelv, hogy a vagyonjogi ügyekben álta­lában tanácsadásra kell szorítkoz­ni. Az ügyek intézése során figye­lemmel kell lenni arra is,, hogy a jogsegélyszolgálat perben, jog­vitáiban csak akkor láthat el kép­viseletet, ha az adott ügy támoga­tása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel és a dol­gozónak ténylegesén szüksége van a jogsegélyre. Gyakran nehéz eldönteni, hogy mikor indokolt és mikor indoko­latlan a szakszervezet ingyenes jogi támogatása. Az azonban nyilvánvaló, hogy a gyermekeit egyedül nevelő kiskeresetű mun­kásnő a tartásdíj felemelése iránt indított perben bizton számíthat a jogsegélyszolgálat támogatásá­ra, ha kérelme megalapozott. Az is biztos, hogy az üzemi balese­tet szenvedett dolgozó vállalattal szembeni kártérítési jogvitájában — ha kérése jogos — szintén indo­koltan kéri a szakszervezet ingye­nes jogi támogatását, még a bíró­ság előtt is. Hasonló példa lehet a dolgozó nyugdíjvitája, vagy pe­dig a megalapozatlanul kapott fe­gyelmi, vagy kártérítési határozat elleni fellépése. Nem indokolt viszont a jogse­gélyszolgálat ingyenes beadvány­szerkesztése, perbeli képviselete azokban a munkaviszonytól telje­sen független vagyonjogi ügyek­ben — például öröklés, adás-vé­tel, stb. —, amelyekben a dolgo­zó ügyvédet is megbízhat. Kivéte­lesen előfordulhat persze olyan méltánylást érdemlő eset, ami nem kapcsolatos ugyan a munka- viszonnyal, de a dolgozó | jogse­gélyszolgálat szakszerű támogatá­sa nélkül képtelen lenne éi’vénye- síteni jogait — mert ügyvédre nincs pénze — és így méltányta­lanul hátrányos helyzetbe kerül­hetne. A szakszervezeti bizottság ilyenkor is dönthet úgy, hogy megadja a kért támogatást. A jogsegélyszolgálatok működé­sének ötéves tapasztalata azt igazolja; hogy' az esetek döntő többségeben a szakszervezetek ezen a területen is jó, igaz ügyért ájlnak ki, és ténylegesen tudnak is segíteni a jog érvényesítésében. Talán magyarázni sem kell. hogy milyen nagy politikai hatása van ennek, mennyire erősíti a segítség­re szorult, ügyüket önerejükből el­intézni nem képes emberek kötő­dését a szakszervezetekhez, s raj­tuk keresztül a párt politikájához, amelynek középpontjában mindig is a dolgozó ember állt és áll mint társadalmunk legfőbb érté­ke. 0 A jogsegélyszolgálatok eddi­gi működése is azt bizonyítja, hogy a mi társadalmunkban min­den ember Ugye, jogós panasza egyformán fontos. D. A. tGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Vége, vége, vége! Május 1. Jánoshalmán ... Az MKP részéről Glied Ká­roly megható beszédben köszönte meg az orosz hősöknek az áldo­zatát ... Ezután a község orosz katona pk-ja emlékezett meg könnyező szemekkel hős, önfelál­dozó bajtársairól. [A beszédek után] Glied Károly, a Nemzeti Bizottság titkára tudomására hoz­ta a nagygyűlésnek a Nemzeti Bizottság határozatát, amelynek értelmében az Apponyi teret; az ünnepségek színhelyét ezután a Szabad Május térnek hívják, va­lamint a község legforgalmasabb útvonalát a parasztság nagy ve­zéréről, Dózsa Györgyről nevezik el. A nagygyűlés a határozatot lel­kes éljenzéssel fogadta. (Bajai Hírlap, 1945. május 5.) Dönitz tengernagy, Hitler „utóda” is megszökött A német kormány még életben levő, tehát még el nem tűnt tag­jai, köztük Dönitz tengernagy, Hitler utóda Dániába menekült. Dönitz stockholmi jelentések sze­rint Koppenhágában tartózkodik. (Kecskeméti Lapok, 1945. április. 6.) Felemelik a közalkalmazottak fizetését ... Az új rendelet lényegesen változtat a régin. A régi kineve­zési rendszerről fokozatosan áttér az automatikus előléptetés rend­szerére ... Az újabban megállapí­tott létminimum 700 P, a legma­gasabb . fizetés pedig kb. 4500 P lesz. (Bajai Hírlap, 1945. május 3.) Apróhirdetések 30 hold föld Városföldön azon­nal kiadó feléből. Nyári cséplésbe 6 HP magán­járó gőzcséplőgéphez egy gépészt keresek, lehet vizsga nélkül is, vasmunkás legyen, javításnál se­gíteni kell. Fizetés a gépnek eső részből 3 százalék és egy mun­kásrész koszt, lakás... Április 28-án a Talfája u. 22. sz. alatti gazdaságomból felfegy­verzett banditák 14 hónapos ame­rikai világos pej kanca csikómat és más eszközeimet Lajos rrnzse felé vitték. 5000 P jutalmat adok a nyomravezetőnek. Fehérneműt, cérnát, cipőt adok cukorért. Nagyon szépen kérjük azokat, akik szeretett jó fiunkról Molnár József honvéd (tábori postaszám V 628) hollétéről tudnak valamit, értesítsék aggódó szüleit Szultán u. 22. (Kecskeméti Lapok, 1945. május 6.) Vége a háborúnak! 7-én hajnalban 2 óra 41 perc­kor véget ért a legújabb kor leg­aljasabb gaztette. Németország feltétel nélkül megadta magát. — Churchill: 1945 azt-jelenti: sza­bad kezük van a győzteseknek... A békét ünnepük világszerte Moszkva ma hajnalban közölte a háború hivatalos befejezését és ezt k napot nemzeti ünnepnek nyilvánította a Szovjetunió egész területére. — ... Londonban az; utcákat hatalmas tömegek árasztották el, amelyek hajnalig énekeltek és táncolták. (Bajai Hírlap, 1945. május 10.) Elvégeztetett (hj). ... Mikor e világtörténel­mi pillanatban ezeket a sorokat papírra vetjük szerte a világon mindenütt harangok lúgnak... hirdetve a meggyötört embermil­lióiknak: vége a háborúnak. ... Jelentjük, Tisztelt Olvasó: öt teljes év, 8 hónap és 7 nap után, összesen 2198 vérzivataros nap után, 1945. május 7-én haj­nalban 2 óra 41 p-kor véget ért a legújabb kor legaljasabb gaztet­te.., . (A Kecskeméti Lapok rendkívüli kiadása, 1945. május 8.) A béke ünnepe Baján ... A város lobogódíszben pom­pázott. A győzelem vörös lobogói együtt lebegnek a nemzet színei­vel. Az ablakokat, a járdaszegé­lyeket elborították a zöld lombok és virágok. A Nemzeti Bizottság gyors ha­tározata alapján délután freneti­kus sikerű ünnepélyt rendeztek a pártok és a közületek. (Bajai Hírlap, 1945. május 12.) A Dunavédgát Társulat munkái Az 1945. február hó első nap­jaiban hirtelen következett be az olvadás és a befagyott Duna idő előtt zajlani kezdett. Fájsz község alatt a hajó- és a hídroncsok által még szűkebbre szabott bogyiszlói átvágásban elakadtak, összetor­lódtak és a medret valósággal el­zárták. V ^ (Kalocsa és Járása, 1945. május 12.) A bajai Nemzeti Bizottság csütörtöki ülése ... A testület elhatározta, hogy a fenyegető kiütéses typhus jár­vánnyal kapcsolatban minden rendelkezésre álló eszközzel fel­veszi a harcot a város lakosságá­nak az érdekében. Déry Frigyes mellszobrát a róla elnevezett vá- 1 rosi kertben a közeljövőben ismét felállítja. E szobrot annak idején a nyilas uralom elöl kellett onnan eltávolítani. (Bajai Hírlap. 1945. május 12.) összeállította: Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom