Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

1980. május 15. • PETŐFI NÉPE • 1 SPORT - SPORT • SPORT Beszélgetés a röplabdáról — A sportban nincsenek cso­dák! m MI OTTHONUNK Majd később megtanulja ­— Na látjátok — jelentette ki határozottan Beregszászi Szabolcs a KSC NB I-es röplabdacsapatá­nak vezető edzője — ezért nem juthattunk mi sem tovább a röp­labda KEK-ben. A beszélgetés szűk szakmai kör­ben folyt, Nem számon kérő jel­leggel, inkább egy kérdéscsoport „körüljárásával”. A kérdést pedig fel kellett tenni, sőt mindjárt két­féle módon: Hogy állunk itthon, s nemzetközi viszonylatban? A vitához jó indító, hogy Athénben befejeződött a KEK négyes dön­tője, ahol ä kecskemétieket kive­rő, s lényegesen jobb játékerejű török Vinylex a három mérkőzé­sen összesen egy játszmát nyert, s negyedik lett-, ¥\ Azóta itthon is megindult a bajnokság, s az első fordulóban — függetlenül a május 17—18-i Ű. Dózsa elleni mérkőzéstől — a KSC már biztosította helyét a leg­jobb hat csapat között. — Kérjük, magyarázza el bő­vebben, mit ért a rövid, bár ve­lős első válasz alatt? — Mindenekelőtt azzal kezdem, hogy jólesik mindannyiunknak, hogy jobban odafigyelnek ránk. Kezdünk népszerűek lenni. Hogy a benzinkutas és a borbély is megkérdezi, mi volt az elmúlt mérkőzésen stb. Tavalyi eredmé­nyeink alapján mégis egyre több­ször kérdezték — féltve a csapa­tot — hogy miért csak ennyire futja. Nos, ha idegenben játszunk, kedvenc olvasmányaim közé tar­tozik a sportcsarnokok edzésbe­osztásának tanulmányozása. Ke­serűen szoktam megállapítani, hogy az előttünk, vagy mögöttünk álló csapatok részére egy héten szinte mindenütt 8—10 edzéslehe­tőség áll rendelkezésre. Nekünk most 6 alkalmunk van, tavaly csak ötször edzhettünk. Természe­tes. hogy kevesebb munkából ke­vesebb eredmény származhat, ez hosszú távon mindig beigazoló­dott. — Mi az oka, hogy kevesebbet edzenek, mint a többi csapat? — Az ok prózai! A mi csapa­tunknál is 12 ember a keret. De ebből 6 diák vagy ipari tanuló. •B a"többieknél sem a röplabda a kizárólagos egzisztencia. Idén annyit tudtunk előre lépni, hogy szerdán délelőtt be tudtunk ik­tatni plusz egy edzést. Ez az ed­zésszám ma már nemzetközi szin­tű eredmények eléréséhez nem elég. Több kellene, egyéni foglal­kozások délelőttönként. Súlyt emelni, futni, úszni, egyéni fog­lalkozásokat csinálni. A délután maradhatna teljes egészében a csapatmunka gyakorlására. — Egy kis ellentmondás van. Ka ilyen kevés a munka, miért ez a viszonylagos jó eredmény? — Köztudott, hogy nálunk jó az utánpótlás-nevelés. Jó a kivá­lasztás, a gyerekek — hála sport­iskolás rendszerünknek — nagyon fiatalon kezdik a játékot. Tehetsé­ges, jó alapokkal rendelkező játé­kosoknak ez a kevesebb edzés­munka is elegendő ehhez az ered­ményhez. — Mi lehet a megoldás? — Koncepciót próbálunk válta­ni. Olyan csapatot szeretnénk ösz- szehozni 1—2 éven belül, ahol a játékosok zömének 5—6 évig a röplabda jelenti az érvényesülést. Megpróbálunk hazavinni néhány olyan játékosunkat, akik szellem­ben. játékban megfelelnek fenti elképzeléseinknek is. * — Az edzések intenzitásával elegedett? — Természetesen nem! De ezen talán könnyebb változtatni, és rö­vid úton változtatunk is. — Az egész beszélgetés alatt az volt az érzésem, hogy ezt a prob­lémakört régen magában hor­dozza. — Így van. Nem szeretnék csa­lódást okozni senkinek. Ez nem előzetes menekülés ez az esetleges sikertelenségtől. Viszont felelős­séget érzek — remélem, nem op­tikai csalódás ez — egy általunk megnövekedettnek látott szurko­lótábor felé. Pusztán lehetősé­geinket, terveinket vázoltam most. Szerettem volna tájékoztatni őket, hogy hol tartunk, hogy mit vár­hatnak tőlünk feltétlen akará­sunk, odaadásunkon kívül. — Mi ez az eredmény? — Küzdelem a legjobb hat kö­zött, konkrétan a 3—4. helyért. Arató Sándor MA: TEKE Megyei bajnokság: K. MÁV női B.—ZIM Vasas 11., MÁV-pálya, 16 óra. KÉZILABDA Kecskemét városi bajnokság: K. MFSC—Piár DSK, MFSC-pálya, lő óra. VÍZILABDA Győzelem Miskolcon és az úttörőrangadón Kecskeméti SC—Miskolci VSC 5— 4 (1—1, 2—2, 1—1, 1—0) OB II. A osztály. Miskolc. Ve­zette: Medveczky, Tibai. KSC: Németh — Kiss K., Roz- gonyi, Végh 1, Szeleczkei, Markó .3, Bodnár Zs. 1. Szoros, kemény mérkőzés volt. A második negyedben 3—2-re a KSC, a harmadik negyedben 4—3 arányban a .miskolciak vezettek. A győztes gólt a befejezés előtt 15 másodperccel lőtték a kecskemé­tiek, majd az MVSC emberelőnyt kapott, de nem tudtak egyenlíte­ni. Még sok hibával, de lelkesen és okos taktikával játszott a K9C a négy volt OB I-es játékost sze­repeltető hazaiak ellen. ÚTTÖRŐ I. A OSZTÁLY Kecskeméti SC—Szolnoki. VSE 6— 4 (0—1, 1—2, 2—1, 3—0) Bp. TF-uszoda. Vezette: Rutt- kai, Kiss. KSC: Kovács — Nagy O., Ki­rály 4, Tasi 1, Máriás, Berki 1, Nagy I. Edző: Valkay Ferenc. Az ellenfél sikeresen kapcsol­ta ki a játékból a KSC kulcsem­bereit, de Király nagy lövőformá­ja megfordította az eredményt. ÚTTÖRŐ II. A OSZTÁLY Kecskeméti SC—SZEOL AK 4—2 (1—0, 0—1, 1—1, 2—0) Bp. TF-uszoda. Vezette: Fran- ta. KSC: Mucsi — Mészáros, Pap 3, Nagy R., Loványi, Deák, Nyi­las 1. SERDÜLÖBAJNOKSÁG Kecskeméti SC—Bp. Tipográfia 8—2 (1—0, 2—0, 4—0, 1—2) Góllövők: Csillag 3, Jenei 3, Hegedűs, Bodnár. Kecskeméti SC—Pécsi MSC 14—2 (4—1, 2—0, 5—1, 3—0) Góllövők: Nagypál 5, Jenei 3, Hegedűs 2, Bozsik, Csillag, Vas­vári, Bodnár. Az iskolai életet kezdő kis hat­évesek különböző követelmé­nyeket támasztó közösségekből, illetve otthonokból verődnek ösz- sze. A tanítónő első nevelési fel­adata az egységes szokások ki­alakítása a lehető legrövidebb időn belül. Hasonló probléma előtt állnak az óvodák kiscsoportjainak veze­tői is, akikihez sok olyan gyermek kerül, akiket otthon a legalapve­tőbb viselkedési formára, helyes szokásra sem tanítottak meg. Jó lenne, ha a családokban több gondot fordítanának erre, és mi­nél több gyermek kerülne úgy a közösségbe, hogy tud viselkedni és nincsenek rossz szokásai. □ □ □ Milyen szokásokra gondolunk? Látszólag apróságok ezek, és a felületes szemlélő azt hihetné, ki­csinyesség, aprólékosság ezekkel foglalkozni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy pontosan ezek a jelentéktelennek tűnő dolgok te­szik kellemessé az emberi együtt­élést. Ilyenek, hogy meg kell taníta­ni a legkisebb gyermeket arra (amikor beszélni tanulj, hogy il­ledelmesen köszönjön és vissza köszönjön. Másfél, kétéves kor­ban be kell már idegződnie, hogy ha átnyújt valamit, azt „tessék”- kei kíséri és mindent megköszön, amit a kezébe adnak. Ha szeret­ne valamit, azt kérje „kérek szé- pen”-nel. Beszéljen szépen, di­csérjük meg, ha választékos kife­jezéseket használ. Ne engedjük meg, hogy zsebretett kézzel be­széljen hozzánk, és szoktassuk ar­ra, hogy a szemébe nézzen ainak, akivel beszél. Ne fogadjuk el a bólogatásos választ (a gyerme­kek hajlamosak ráj, sem a váll- rándításos reagálást. Ha nem hallotta jól, amit mondtunk, a íz­kor ne úgy kérdezze meg, hogy „mi?”, hanem: „tessék?”. Szok­tassuk úgy, hogy első szavunkra megtegye azt, amit mondunk, de ALAP-RUHA mi se kövessünk el olyan hibát, hogy akkor adunk valami uta­sítást amikor elmerülten játszik éppen. Fontos, hogy gondot fordítsunk a kulturált étkezés megtanításá­ra. Először kanalat kapjon a ke­zébe, de ne marokra fogja, hanem úgy, mint a felnőttek. Kicsit ne­hezebben sikerül, de még mindig egyszerűbb, mint a rosszul be- idegzett mozdulatról később át­szoktatni a helyesre. A kanál biztos használata után -már, villá­val is megtanulhat enni a kicsi és iskoláskorra késsel-villával. Ne engedjük meg, hogy evés közben tele szájjal beszéljen, szoktassuk rá, hogy csukott száj­jal egyen, ne csámcsogjon, és ne szürcsöljön. Evés előtt és W. C. után mindig mosson kezet szappannal. Szólnunk kell azokról a rossz szokásokról, amelyek — sajnos — nemcsak elvétve fordulnak elő, és amelyek közül egyik-másikról na­gyon nehéz iskoláskorban le­szoktatni a gyermeket. Ilyen például a körömrágás. Ha csecsemőkortól rendszeresen rö­vidre vágjuk a gyermek körmét, akkor nem szokik rá a körömha- gásra. Ha úgy látjuk, hogy „ide­gességében” rágja a körmét, ak­kor forduljunk orvoshoz, pszicho­lógushoz, mert a rossz szokás okát kell megkeresni. □ □ □ Nagyon sok gyermek kerül úgy az iskolába, hogy piszkálja az or­rát. Ezt a rossz szokást megelőz­hetjük azzal, ha egészen kicsi korban megtanítjuk a zsebkendő használatára. A legtöbb gyermek nem szeret, és sok nem is tud or­rot fújni, szoktassuk őket rá! Arra is tanítsuk meg, hogy ne tüsszentsen, jie köhögjön a leve­gőbe, se másra rá, hanem tartsa a szája elé a zsebkendőjét. Ennek feltétele, hogy mindig legyen a zsebében tiszta zsebkendő. Nem egészségügyi követelmény, de fontos szokás, hogy első perc­től kezdve helyesen fogja a ce­ruzát. Sok szülő azzal nyugtatja magát, ha szabálytalanságot, rossz szokást lát a gyermeknél, hogy: „Majd később megtanulja!” El­mondom itt, ezeknek a helytele­nül okoskodó édesapáknak, édes­anyáknak, hogy nagyon sokat bajlódtam osztályaimban azokkal a tanulókkal, akik úgy kerültek iskolába, hogy teljesen rossz, sza­bálytalan ceruzafogást szoktak meg. Hetekbe, hónapokba tellett, amíg — ők maguk is kínlódva — megtanulták azt, amit tudhattak volna, ha az első firkálásoknál figyelt volna valaki arra: jól fog­ja-e az írószert? Milyen legyen a szoktatás, a szokások kialakításának módsze­re? Sok játékos gyakorlás, a baba etetése (közben fogja a kanalat), beszélgetés a babával. (Életszerű párbeszédek, a felnőttek vissz­hangja.) Dicsérjük, biztassuk a gyerme­ket, juttassuk sikerélményhez: érjen el a kanál leves a szájához inkább kis segítséggel, mintsem, hogy egyszer kudarcba fulladjon egy önállósodási kísérlet a kilöty- tyent levessel. Követeményeinkben legyünk következetesek, úgy kívánjuk meg ma meg holnap, ahogyan tegnap tanítottuk. A szokások gyakorlá­sa legyen folyamatos, amit egy­szer bevezettünk, arra térjünk mindig vissza. □ □ □ Mint minden nevelési tevékeny­ségnél, itt is jelentős szerepe van a jó példának. Hiába tanítjuk szép beszédre, ha a vasárnap dél­után borozgató család férfi tag­jaitól trágár szavakat hall, akik egymás szavába vágnak, amiről a gyereket éppen le akartuk szok­tatni. S ha azt látja, hogy édes­apja szürcsöli a levest, csám­csogva eszik, akkor sehogyan sem fogja megérteni, miért kell neki másképpen viselkednie. G. K. Több mint húsz mázsa halat fogtak a horgászok Küldöttközgyűlést tartott a MOHOSZ megyei intéző bizottsága A Magyar Horgász Szövetség Bács-Kiskun megyei Intéző Bi­zottsága vasárnap tartotta kül­dött-közgyűlését Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. A tanácskozáson Magony Imre, a megyei 1B elnöke köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket, közöt­tük Antos Zoltánt, a MOHOSZ alelnökét, Asbóth Gézát, a megye halászati felügyelőjét, Koper- niczky Ferencet, a megyei tanács igazgatási osztályának képviselő­jét. A megszavazott napirendnek megfelelően Selmeci Ernő, az IB megyei titkára tartott tájékozta­tót a soron következő legfonto­sabb feladatokról. Egyebek kö­zött elmondta, hogy a- megyében négyezer hektár a horgászható vtízterület, s ebből közel hétszáz hektár van horgászkezelésiben. Az IB az elkövetkező időszakban egyik fontos feladatának tekinti a horgászati lehetőségek további javítását, a horgászkezelésű víz­területek nagyságának növelését. Továbbfejlődik, szélesedik a kap­csolat a HTSZ-ek és a horgászok között is. Több megállapodás született már a korábbinál haté­konyabb, közvetlenebb együtt­működésre. A közös hasznosítású vízterületeken például az ütem­terv készítésekor meghallgatják a horgászok véleményét, továbbá figyelembe veszik érdekeiket a telepítendő halfajok megválasz­tásánál. Jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások a vízügy szakembereivel az ívási időszak alatti vizingadozás, a, hínárvágás és egyéb vitás kérdések ügyében. A hínárvágás megszüntetése ér­dekében általában egyetértenek az érdekeltek, hogy ez a művelet amúrtelepítéssel megoldható. A halat azonban természetesen da­rab és méretkorlátozással' véde­ni kell. A halállomány megőrzésében idén széles körű összefogás in­dult. A rendőri szervek minden eddiginél hatékonyabban vesz­nek részt az ellenőrzésekben, in­tenzívebbé vált a halőrök munká­ja is.. Az elmúlt év végén kátszázhu- szonkétezer-ötszáztizennyolc hor­gász volt az országban. Bács- Kiskun megye tizenháromezer- nyolcszázharminc fővel az előke­lő negyedik helyet foglalja el. A horgászlétszám növekedése orszár gosan 8,6 százalékos, megyéiík- ben 11,5 százalékos volt. Az or­szág lakosságának 2,08 százaléka horgász, míg Bács-Kiskun 2,42 százalékkal — a horgászsűrűséget tekintve — a hetedik helyet fog­lalja el. Új jelenség, hogy már nem elsősorban a városi lakosság köréből kerülnek ki a horgászok, felzárkózik a vidék is. Érdekesen alakultak a fogási eredmények. A leadott kilenc- ezer-kilencszázhetven napló alap­ján — a naplóleadás 88,6 száza­lékos volt — a fogási átlag igen változó, 7,10 kg-tól 40,6 kg-ig1 szóródik. Az egy főre eső átlag a megyében — azonos az orszá­gossal 20,3 kg, 10 dekával több, mint az előző évben. 1979-ben először haladta meg a fogás a 20 vagont a megyében, amely már jelentős mennyiség az ellá­tás szempontjából is. Halfajon­ként ezúttal is az egyéb kategó­riába tartozó hal vezet (50,9 szá­zalékkal), majd a ponty (29,2), a csuka (11,1) követi. Figyelemre méltó adatok utal­nak a fogási eredmény vízkeze­lőnként! megoszlására is. Orszá­gosan a fogott hal 56,9 százaléka származik horgászkezelésű víz­ből, míg a megyében ez a szám 50,9 százalék. Igazolva látszik az a megállapítás, hogy halat fogni csak ott lehet, ahova telepítenek is, avagy vetés nélkül nincs ara­tás ... Megyénkben a fogási ered­mény közel hetven százaléka olyan vízterületen született, ahol a horgászok gazdálkodnak. Az írásos beszámoló, valamint a szóbeli tájékoztató feletti vitá­ban közel húszán mondták el vé­leményüket, hasznosítható javas­lataikat. A tanácskozáson felszó­lalt Antos Zoltán, a MOHOSZ alelnöke is, aki elismeréssel szólt a Bács-Kiskun megyeiek munká­járól. Setri Imrének, a Dunapa- taji HE elnökének pedig átadta a MOHOSZ elismerő oklevelét 25 éves tevékenysége jutalmául. Végül Magony Imre, a megyei IB elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre, s összefoglalója után véget ért a tanácskozás, amely tartalmas, építő jellegű hangvé­telénél fogva minden bizonnyal tovább segíti majd a megyei horgászsport fellendülését. Banczik István Ha van egy jó szabásmintánk, különféle alapanyagokból, díszí­tőkkel, megoldásokkal, különböző alkalmakra hasznosíthatjuk. Ol­csó karton- vagy vászonanyagból otthonkát, ^munkaruhát, selyem-, vagy pamuttrikóból alkalmi ru­hát is készíthetünk, sőt ha van egy jó blézerünk, vékony szövet­ből is csinos és divatos alapruhát vurrhatunk magunknak. A mo­dellt kezdő, a szabás-varrásban még járatlan olvasóinknak is ajánljuk. ' A bemutatott méret mb 90—92 cm nagyságnak felel meg. Hozzá­valók: 120 cm széles anyagból 140 cm-t vegyünk, a derékvonalban 1 cm széles, 70 cm hosszú gumi- szc.lag szükséges. Munkamenet: a szabásmintát 5 cm nagyságú háló­sán bevonalkázott csomagolópa- pitra felnagyítjuk. Az anyagra fektetés után az oldalszéleken 2 cm, a nyak- és karkivágás szélré­szein 1 cm-t ráhagyunk, az alsó szélen 5 cm, amit próba után haj­tunk a bal oldalra, összeállítás­nál a nyak- és karszéleket 1 cm széles keresztbe szabott vászon­csíkkal alábéleljük, és 2 sorosan tűzööltésekkel körbegépeljük. A derékvonalba a belső oldalon 3 cm széles szalaggal gumiházat ké­szítünk. A 80-as nyár a széplábú nőknek kedvez. A ruha mindkét oldal­varrását 27—30 cm magasságban nyitva hagyjuk. Az anyagszéleket visszahajtjuk, és a nyakszélhez hasonlóan, azonos öltéssűrűséggel díszítjük. P. V. ■ ruha hosszúság: 113 cm MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 9.00: Tévétorna (ism.) Színes 9.05: Iskolatévé: Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) A természet naperőművel. I. Színes 9.30: A kéz öt ujja. Belga film­sorozat gyerekeknek. 19. rész (ism.) 12.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 7—8. oszt.) Aktuális politikai kérdések 15.50: Iskolatévé. Napköziseknek — szakköröknek. A termé­szet válaszol. Dr. Frenyó Vilmos műsora. Növények társbérletben. Színes 16.00: Élővilág (ism.) Színes 16.35: Hírek 16.40: óvodások filmműsora. Kis- film-összeállítás: 1. Augusztusi kirándulás. Lengyel rajzfilm (ism.) Színes. 2. Az illatos párduc. Csehszlovák bábfilm (ism.) 3. Veszekedés. Román rajz­film (ism.) Színes 17.20: Csillagnézőben. Az Uránia Csillagvizsgálóban. Színes 17.55: Tévébörze 18.05: Telesport 18.30: Jön a Bácshús! Riportmű­sor. Színes 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. Színes 19.15: Esti mese. Színes 19.30: TV-Híradó. Színes 20.00: Hat év történelem. Szov­jet-amerikai dokumen- tumfilm-sorozat. XX12. rész: A Balti-vizeken és a Fekete-tengeren. Színes 20.50: Zene, zene, zene. Körkép. Színes 21.40: Pár-beszéd. Riportműsor. Színes 22.25: Cselgáncs Európa Bajnok­ság. Közvetítés Bécsből. Színes. 2. Műsor: 18.55: Korok művészete. A rene­szánsz Magyarországon 19.30: TV-Híradó. Színes 20.00: Jazz-koncert. A Mini együttes műsora. Színes 20.30: Autó-Motor Sport. A Tele­sport technikai magazinja 20.50: TV-Híradó 2. Színes 21.10: Történetek földön és víz­ben. Tévéfilm -(ism.) 21.55: Utján e világnak. Doku­mentumfilm (ism.). KOSSUTH 8.27: Madrigálok 8.50: Gounod és Lalo operáiból 9.44: Brummadzag, a zenebohóc 10.05: Tudod-e? 10.35: Magyar előadóművészek Brahms-felvételeiből 11.25: Gyerekek ä könyvtárban 11.40: ... hogy hosszú életű légy e Földön. Csák Gyula elbe­szélésének rádióváltozata. VI. (befejező) rész 12.35: Szabó Dezső: A kötél legen­dája. Könyvszemle 12.15: Zenemúzeum 14.18: Mindenki könyvtára 14.48: TápiószecsŐi népdalok 15.10: Romantika II. 15.47: Amatőr zenei együttesek műsorából 16.05: Litera-túra 16.35: Zenei műsor 17.07: Utolsó figyelmeztetés. Pásztor Magdolna riportja 17.32: Délutáni Rádiószínház 18.09: Zenei műsor 19.15: Kilátó 20.00: Népi muzsika. A Belügy­minisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi ze­nekara játszik 20.40: Hallgassunk operát 22.20: Tíz perc külpolitika 23.16: Évszázadok mesterművei 0.10: Az Omega együttes tánc­dalaiból. , PETŐFI 8.05: Indulók fúvószenekarra 8.20: Tíz perc külpolitika 8.23: Lakatos Lajos clmbalmo- zik 8.50: Slágermúzeum 9.10: A Válaszolunk hallgatóink* nak különkiadása 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Mezük, falvak éneke 12.55: Kapcsolás a szolnoki stú­dióba 13.25: Gyermekek könyvespolca 13.30: Májusi muzsika 14.00: Kettőtől fél Ötig ... 18.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Belépés nemcsak tornaci­pőben 18.33: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefon- számot 22.00: Egy óra dzsessz 23.15: Verbunkosok, nóták 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Benjamin Britten vezényli az Angol kamarazenekart 10.00: Örömök kertjében. Zoltán Péter sorozata 11.05: Operaáriák. Gianni Raimondi énekel 11.28: Sebestyén János Bach- csembaló-hangversenye 13.08: Régi magyar dalok és tán­cok 13.33: Kettős portré. József Atti­láról — Király István 14.18: Otto Klemperer vezényel 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Operába hívogató 16.50: Popzene sztereóban 17.50: Zenetörténeti érdekességek 18.02: Külpolitikai klub 18.32: Wehner Tibor Liszt-mü­veket zongorázik 19.05: Fordulók a líra történeté­ben 19.35: Feszületre. Zrínyi Miklós verse 19.40: A Magyar Rádió Schön- berg-Webern-ciklusának IV. 3. része Közben: Kb.: 20.15: Hangtár. Győr-Sopron me­gyében. A győri körzeti stúdió műsora Kb.: 21.30: Dzsesszfelvételekből 21.45: Zenélő Nagyvilág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom