Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
1 • PETŐFI NEPE • 1980. május U. A BAJAI JÁRÁSBAN BÍZNAK A HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉBEN Szükséges az előrelépés a takarmánygazdálkodásban ' Az elmúlt esztendőben hizlalták és értékesítették ez ideig a legtöbb sertést, összesen 262 ezer 700 darabot a bajai járásban. A termelőszövetkezetek több mint 68 ezer, az állami gazdaságok csaknem 110 ezer, a háztáji és kisegítő gazdaságok pedig 85 ezer hízott sertést adtak, át a felvásárlóknak. A járás egy lakójára számított sertésértékesítés eléri a 4 darabot. A járásban működő vágóhidak emellett mintegy 18 ezer sertést dolgoztak fel. A háztájiban a sertés mellett elsősorban baromfit és nyulat tartanak nagyobb számban. Ennek is tulajdonítható', hogy az egyik legjelentősebb takarmányfelhasználó lett a háztáji gazdag ság. A nagyüzemek főleg a szerződéskötések többszöri ' átdolgozásával, nyilvántartásával, a szállítások szervezésével, valamint a tápok előteremtésével vannak elfoglalva. az adminisztratív tevékenységen kívül a takarmányo-. zásra, a tartásra és egyéb szak- tanácsadásra vonatkozóan hathatós segítséget nem tudnak nyújtani. Ezért is mondják a járásban. hogy a kistermelők a maguk kárán tanulnak, ha az említettekben valamit elhibáznak. Ugyanis az egyes tápok felhasználásával kapcsolatban sok olyan kérdés adódik, amelyek szakmai körökben vitatottak. Szakmai ismeretük hiján. a takarmányboltok vezetői sem tudnak a kistermelőknek felvilágosítást adni. Az állattartóknak . nagy gondot okoz az. hogy esetenként a táp szállítása 2—3 napot, sőt több hetet késik. Emiatt az állatok -lefogynak, étvágytalanná válnak, és a gazdasági abrakról a' tápetetésre való visszaállításuk jelentős takarmányveszteséget okoz. Miért nem köthetnek a sertéstartók és egyéb állatokat névelő háztáji gazdák szerződést a forgalmazó. esetleg gyártó üzemekkel rendszeres és folyamatos tápellátásra úgy. mint a közös gazdaságok? A hizlalásra van szerződéskötési lehetőség, de a táp- biztosításra nincs. . Nincsen megoldva a járásban a tápok elszállítása a takarmányboltból. Általában kerékpárral, kézikocsival viszik haza a gazdák a tápot. Szerintem előzetes megrendelés alapján, alkalmas járművel a keverőüzemből közvetlenül a termelőhöz szállíthatná a tápgyártó, ezzel ugyanis egy szállítási. illetve rakodási' művelet megtakarítható lenne. • Ügy gondolom, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokra is vonatkozik: kapjon méltó rangot a takarmánygazdálkodás. Ez azt jelenthetné, hogy a háztájiban is kevesebb táppal nagyobb súlygyarapodást lehetne elérni. A sertésnek több mint felét, nemcsak a bajai járásban, hanem az országban is a háztáji gazdaságok hizlalják. A takarmánygazdálkodással összefüggő és a háztájiban alkalmazható módszerek felkutatása, népszerűsítése — szerintem — ezért is fontos feladat. Különböző tájékoztatókon, bemutatókon kellene felhívni erre a kistermelők figyelmét. A bajai járásban a háztáji gázdák bíznak az állattartás jövedelmezőségében. mert 1980-ra a tavalyival csaknem azonos számú sertés hizlalására, átadására kötöttek szerződést. Váradi Albert a bajai járási hivatal osztályvezetője „ITT, HÁZON BELÜL...” Bizalom ^;; a bizalmiak iránt Helvpénzszedő, piacvezető, sportcsarnoki alkalmazott, tanácsi előadó gépkönyvelő, anyakönyvvezető. Néhányan abból — az emberek ezreivel kapcsolatban álló — foglalkozási rétegből, amelynek tagjai gyűjtőnéven: közalkalmazottak. A Közalkalmazottak Szakszervezetének egyik nagy alapszervezete a kecskeméti Városi Tanácsnál fél hónapja meg- újhodva végzi munkáját. A 340 fős alapszervezet i— amelyet a kecskeméti Városi Tanács és intézményeinek, valamint a hetényegyházi, a ballószögi, a helvéciai és a városföldi tanácsok dolgozói alkotnak — öt évre megválasztotta tisztségA szakszervezeti bizottság vezető főmérnökkel céljaikról, — Mit tart lényegesnek az indulás kezdetén? ' — A bizalmiaknak az eddiginél felelősségteljesebb részvételét a szakszervezet életében. Nincs olyan szakszervezeti bizottság, amely egyedül helyesen dönthetne. Ezért nagy segítség munkáikban a bizalmiak, testületének megnövekedett szerepe. Egy bizalmi 15—20 dolgozó szószólója. A kéthavonként sorra kerülő bizalmi testületi ülésen kétszer többen — huszonketten || lesznek a munkahelyi, csoportok képviselői, a szakszervezeti bizottság tagjainak számához képest. — Hogyan fogadta a szakszervezeti bizottság a változást? — A tagság, megítélésem szerint, önállóan és cselekvőkészen fog élni a nagyobb beleszólás és a köSös munkában való tevékenyebb részvétel jogával. Noha hallottam olyan véleményt is, hogy ez már „túlzott demokratizmus”, én ezzel nem értek egyet. Mi. kecskeméti tanácsiak, háromszázan vagyunk tagjai alapszervezetünknek. Vajon előbbre jut- hatnánk-e a politikai nevelőmunkában, a szakszervezeti demokrácia fejlesztésében, a kulturális munkában, az érdekvédelemben, az üdültetésben és a sport területén, ha nem azok vennék ki a döntésből a részüket, akikről — akiknek a közösségéről — éppen szó van? — Mire készülnek? — Itt, házon belül _akarunk elő- ' szőr is rendezkedni. Á régi, kedves tanácsházát, szeretnénk az itt dolgozó és az ügyeiket itt intéző mai emberek jobb, megváltozott életkörülményeihez igazítani. A szenes pince nálunk is „kihűlt", mióta gázzal fűtünk. Mit - tudnánk belőle csinálni? A szak- szervezet ötletpályázata ebben is segített. Dolgozóink kondicionáló itkárával, Irsa Ernő csoport- feladataikról beszélgettünk. helyiségre szavaztak. Megcsináljuk. Ősztől, aki reggel egy órával előbb jön be szobakerékpárt hajtani, bordásfalon vagy más tornaszerekkel bemelegíteni, 8 órától felfrissülve, jó kondícióban kezdheti napi munkáját. Ez is egyik érdekünk. Az ötletpályázatot felhasználjuk a véleménymondásra. A javaslattevőknek a gondnokság mellett elhelyeztünk egy levelesládát. Otventől kétszáz forintig jutalmazzuk akinek jó meglátása van. Szükség is van minden jó ötletre! A tanácsháza ajtóit még a fel- szabadulás előtt számozták. Aki járatos itt, az is könnyen eltévedhet. A 12-es után a 14-es szoba például már az ellenkező oldalon következik. Van olyan osztály. ahová elég kacskaringósan lehet eljutni, mert három szobája szétszórtan helyezkedik el. Ez rossz nekünk is és az állampolgároknak is. Bolyonghat az ismeretlen. Rövidesen azonban rendet teremtünk. Már vannak jó ötletek, hogy hogyan. Közeleg a ny<jr. Időszerű kérdés: kik menjenek, kik mehetnek az idén szakszervezeti támogatással nyaralni? (Tavaly huszonötén üdülhettek — ez évben már hetvenötén.) Segít majd ennek az eldöntésében is a megválasztott huszonkét bizalmi. Az, hogy kik csomagolhatnak a nyáron egy-két kellemes hétre, már a bizalmiak első felelős döntése lehet a szak- szervezet életében. A bizalmiaké y mint Buti Lászióné hetényegyházi tanácsi főelőadó, Szeleczky Józsefné kecskeméti gépkönyvelő, Hegyesné dr. Nyirádi Judit csoportvezető és a többi —, akiktől még sok fontos kérdésben várunk ezen túl is állásfoglalást. K — 1 Alkotó módon vesznek részt a munkában „A párt ifjúsági szervezete, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, eredményesen vesz részt a párt politikájának alakításában, megértetésében és gyakorlati megvalósításában. A fiatalok egyre szélesebb tömegeit készig fel cse- , lckvésre közös, nagy céljaink szolgálatában.” Az MSZMP XII. kongresszusának határozatában olvashátók ezek az elismerő szavak. A KISZ-szervezetek maguk is értékelték — az 1979—80- as mozgalmi évbeh — végzett munkájukat a kongresszus hónapjában, s azt követően. Meghatározták, immár a kongresszusi határozat ismeretében, hogy hol kell tovább javítaniuk tevékenységüket. Az új mozgalmi év kezdetén a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Budai Dezső KlSZ-alap- szei vezetőnek tagjaival tekintünk vissza és előre. .. kapcsolódnak fő feladatainkhoz...” — Harmincegy tagja van alapszervezetünknek — kezdi a bemutatást Szabó Tibor titkár, a gépműhely vezetője.^ — Vezetők és fizikai dolgozók egyaránt találhatók közöttünk. Műszaki alapszervezet vagyunk, Jellemző, hogy a műszaki osztály vezetői is fiatalok, s ez kedvező a jó munka- kapcsolat fenntartása szempontjából. Feladatunk a baromfifeldolgozás technikai feltételeinek biztosítása. Az V. ötéves tervben gyorsan emelkedett a vállalatnál a műszaki színvonal, az úgynevezett higiéniai program keretében. Ennek a megvalósítása rendkívül fontos a népgazdaságnak, az exportpozíciónk megőrzése, illetve erősítése végett. Holland eredetű. Stork .rendszerű feldolgozásra tértünk át. A műszaki fejlesztés lehetőségeket kínált a KlSZ-alapszerve- zetünknek a gazdasági feladat- vállalásra. Akcióprogramunknak ez a része szorosan a .vállalati tervekhez kapcsolódik. Most vagyunk a higiéniai program utolsó évében, s mindent megteszünk a sikeres befejezésért. Az alapszérvezet gazdasági munkát segítő feladatait a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsával közösen dolgozzuk ki és oldjuk meg. „ Tagjai mutassanak példát Bár ők maguk vonakodnak ki- morídani: a Budai Dezső KISZ- alapszervezet fiataljai alkotó módon vesznek részt a vállalati nagykollektíva munkájában. Szelei Istvántól, a gyártástechnológus- szervezőtitkártól is hallok ehhez adalékokat: — Az ötéves terv elején célul tűzte ki a vállalat a belső szállítás korszerűsítését, gépesítését. A feladatoknak eddig . körülbelül nyolcvan " százalékát oldottuk meg. Az alapszervezetben dolgozatok születtek az Alkotó Ifjúság pályázatra a szállításkorszerűsítés témakörében. Szabó Tibivel és Domokosné Ulrich Judittal közösen hoztuk össze A készáru- és kartonszállítás gépesítése a földszint és az első emelet közt című pályázatot tavaly, és a tényleges kivitelezést ennek alapján végeztük el. Tibivel dolgoztunk ki egy másik témát, a görgősor alkalmazásáról csomagoló területen. Nagy Lajos a gépjárművek karbantartásával foglalkozott pályamunká— A Budai Dezső alapszerve- ® Szabó Tibor zetből nyolcán vagyunk tagjai az FMKT-na k — veszi át a szót a munkabizottság elnöke. Bánhegyi Mihály energetikai művezető. — Az FMKT az egész vállalati KISZ-szervezeten belül törekszik a termelést segítő tevékenység összefogására. t Bánhegyi Mihály. Az alapszervezetünk és az FMKT elért már együtt néhány figyelemre érdemes eredményt. Foglalkoztatott bennünket a kérdés: hogyan lehetne a drága import gépek alkatrész-utánpótlásának költségeit mérsékelni? kimutattuk. mely alkatrészeket, lehet beszerezni a hazai kereskedelemben. melyek gyárthatók „házilag". illetve más vállalattal együttműködve. S mindezek a hasznos ismeretek nem maradtak meg a saját vállalatunk kerítésén belül, hanem szükségesnek tartottuk megismertetésüket a többi érdekelttel is. Ezért javaslat formájában mindezt a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje elé tártuk. Ott most dojgozzák fel az anyagunkat. Természetesen mi már a gyakorlatban élünk az import megtakarítás lehetőségeivel. Sőt. a gépműhely egyes alkatrészeket más vállalatoknak is gyárt. jában. Ügy gondolom, ezek á konkrét feladatok megoldásához készített dolgozatok elősegítették a hatékonyság fokozását. A kecskeméti városi KISZ-bi- zottság áltál követésre ajánlott PMKT-val összefonódó Budai Dezső KISZ-ala pszervezet tanuló alapszervezet. Jelenleg nyolcán járnak a tagságból, főiskolára,, technikusi minősítőre, illetve középiskolába. — Az FMKT-t annak idején az elsők között alakítottuk meg Kecskeméten — mondja el Sza- deczki János műszaki osztályvezető, az egykori elnök. — Az elvégzett munkái közül nem említették még a fiúk a tavalyi iparági újítási börzét, amit az országban először itt. Kecskeméten szervezték meg, s ezt éppen a mi FMKT-nk kapta feladatul a tröszttől. A karbantartási anyagok honosításával eredményesen próbálkozunk a húslisztüzemben is. Szakmai tudásunkat átadjuk, korrepetáljuk a tanulókat. • Szelei István. Szadeczki János. . .fordítson nagyobb gondot.. j— A pozitívumokat még sorolhatnánk. de most beszéljünk a gyenge porijainkról is. Kezdem az FMKT-nél. Sokat kellene itt is erősíteni, mert az. eredményekben egy szűkebb körnek vannak érdemei. A szervezeti megmozdulásokra jellemző. hogy megjelenik ott a többség, de a mindig jelenlevők ugyanazok. Igaz. a távolmaradásnak sokszor a háromműszakos münka, vagy a gépjárművezetői munkakör az oka. de azért lehet itt javítani. Az alapszervézeti beszámoló taggyűlésen is elhangzott, hogy például az újításban élen járunk, de a közművelődési rendezvényeket kevesen látogatják közülünk. A politikai I képzésről sem mondhatjuk el, hogy nem lehetne szélesebb körű is. A fő feladatunk talán az kell légyen, hogy mozgósítsuk a kevésbé aktív KISZ- tagokat. Vegyen részt mindenki a képességei szerint a munkában is, és' minden közös megmozdulásban. A KISZ-en kívüli fiatalokat fi- gyelgetjük. ki lenne' érdemes . a tagfelvételre, de úgy érzem, nagyobb gondot kellene fordítanunk a nevelésükre, mert növelni kell, de nem a „minőség” rovására, a taglétszámot. ..készítse fel a párttagságra. Csakúgy,, mint a fentebbiek, ez az idézet is a XII. pártkongresz- szus határózatának KISZ-re vonatkozó részéből való, s rövidítés nélkül így hangzik: Az ifjúkommunisták legjobbjait készítse fel a párttagságra... — Tavaly tizenegy új tagot vettünk föl a pártszervezetbe, s közülük kilenc KISZ-tag — tájékoztat Csonka* Pálné, a vállalati pártvezetőség titkára. — A pártépítésénél céltudatosan a KISZ- ben nevelődött fiatalokra alapozunk. A párt- és a KlSZ-alapszerve- zetek szoros kapcsolatban állnak. A Budai Dezső alapszervezet például a III. számú pártalapszer- vezet irányításával működik. Feladatokat adunk a KlSZ-alápszer- vezeteknek. és azok megoldásáról rendszeresen beszámoltatjuk őket. Évente kétszer közös taggyűlést tartanak a párt- és a KISZ-alapszervezetek. Ezek jó alkalmak arra, hogy egymás munkájába betekintsünk. A fiatalok párttaggá nevelése szempontjából jelentősnek tartom, hogy a százötven tagú KISZ- szervezetben harmincegy kommunista dolgozik megbízatás alapján, mint például Szadeczki János vagy Szabó Tibor. A. Tóth Sándor (Méhesi Éva felvételei) Faggatom a Design Centert A nemrég megnyílt Design Centerbe (magyarul, ám sokkal bonyolultabban: a Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központjának bemutatótermébe) jó belépni! A belvárosban — a Fővárosi és a Pest megyei Tanács között húzódó kis térre nyílik a bejárata. A Gerlóczy utca 1. hangulatos, régi ház, földszintjén a kiállítóterem: modern ellenpont, derűs, világos hely. Leglátványosabb része természetesen a kiállí- tóhelyiség, ahol az első bemutatón terítékeket, finn, NDK és magyar asztali készleteket, textíliákat látunk. Este is jó világítást, biztosítanak a nemes vonalú lámpák. Ez a fogadótér is egyben, pulttal, polcokkal, fehér műanyag berendezéssel, amely mechanikus diavetítő. A pulton szórólapok, az Ipari Forma című folyóirat számai; mindig van ' itt valaki, aki felvilágosítást ad, bármilyen kérdéssel forduljon hozzá az ember, az ipari formatervezés tárgykörében. Mert a központ, amellett, hogy kiállításaival az ipari formakultúra propagátora a nagyközönség számára, másfajta hivatást is teljesít. Nevezetesen — az alapító minisztertanácsi határozat érteimében — „... folyamatos tájékoztatással lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kiválóan formatervezett ipari tömegcikkeket a termelők és a fogyasztók széles köbben megismerhessék...” A határozatot tartalmazó nyom- tatványt ugyancsak a felvilágosítótól kaptam, aki jelen esetben Kovács Anikó, az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ munkatársa. A puding próbája az, hogy megeszik — mondják az angolok. A Design Center próbája pedig a használat. ,Hogyan működik, hogyan tájékoztat? A kiállításon az étkezés tárgyai közül válasz- szűk ki a legegyszerűbbet: a kanalat. Formatervezett, szép készletek láthatók itt, de a kanalak kissé kicsinek tűnnek, nem elég öblösek. Nem leveshez, inkább szószhoz valók. Lássuk, ki foglalkozik Magyarországon kanalak formatervezésével. A Design Center pincéjébe megyünk. Senki ne gondoljon pókhálós, nedves sötétségre. A régi ház modernül kiképzett pincéjében kellemes munkahely, raktár van: itt-tárolják a magyar formatervezők adatait. Mindenekelőtt a lyukkártyarendszerhez fordulunk, amelyen a háztartási termékek szakban, a fémtömegcikknek is meghatározott rubrika felel meg. A lyukkártyák közül kihull annak a lapja, aki ilyen árut tervez. Ezután a formatervező művész dossziéját is elővehetjük, ahol nemcsak címe, tanulmányai, munkahelye és egyéb adatai találhatók — ahogyan ő maga töltött ki egy kérdőívet —, hanem fényképe, az általa tervezett tárgyak fotója is. A kanállal sajnos nincs szerencsénk:, Magyarországon nem terveznek evőeszközt (régi terv szerint egy vidéki üzemben még gyártják). De a hiány is eredmény: megokolja, hogy miért nincs a magyar étkezési szokásoknak — a bőlevű leveseknek — megfelelő öblös, mély kanál. Ám még további mód is van a keresgélésre, ugyanis az emeleten, pontosabban a galérián, a mindenki által látogatható folyóirat-olvasóban — szebbnél szebb, külföldi, formatervezéssel foglalkozó lapok olvashatók itt — pontos nyilvántartást i ve/.etnek minden termékről az ITJ. az Ipari Termék Jegyzék szerint. Ugyanis amint ’egy terméket gyártásra elfogadnak, meghatározzák ismérveit, jellemzőit, megállapítják az árát, ITJ-számot kap. A tájékoztatás elsősorban nem a nagyközönségnek szól: ipari üzemek, vállalatok, szövetkezetek jelentkezését, kérdéseit várják, érdeklődésükre számítanak. A nagy vállalatok rendszerint foglalkoztatnak ipari formatervezőt, ám a kisebbek gyakran csak megbízásos alapon, legfeljebb szerződéssel kerülnek kapcsolatba az ipari formatervezővel. És ahol most kezdik kialakítani egy-egy gyártmány arculatát, gyakran nem is tudják, ki az ő emberük. Itt felvilágosítást kapnak arról, ki az a képzett, éppen erre a termékre specializálódott művész, formatervező. A formatervezés, különösen, ha az „ipari” jelzőt is hozzáteszik, gyakran félreértett; ipari formatervezőnek nemcsak a' gépek. gépipari berendezések tervezőit hívják, hanem minden olyan művészt, iparművészt, aki ólyan tárgyat, terméket tervez, amelyet sorozatgyártással, ipari megmunkálással állítanak elő. Ide tartoznak az üveg-, porcelán-, kerámiaipari termékek, a' bútorok, az öltözködési és lakástextíliák, a játékok, a műanyagipari termékek, szerszámok, gépipari termékek, a közlekedési eszközök és ide tartozik a csomagolás vagy a grafikai/ feladatok égész sora: emblémák, védjegyek, címkék, információs rendszerek és vállalati karaktertervezés. A Design Center „vállalati karaktere” kiválóan megtervezett. Rendszere nyitott és továbbfejleszthető. Ha nyilvántartási rendszerébe bekerül minden művész és minden áru — jó informátorrá válik. Addig is: munkatársai — akik egy-egy nagyobb szakterület referensei egyben, például bútor, textil stb. — minden kérdésre válaszolni igyekszenek. I. A. 11 11
