Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

1 • PETŐFI NEPE • 1980. május U. A BAJAI JÁRÁSBAN BÍZNAK A HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉBEN Szükséges az előrelépés a takarmánygazdálkodásban ' Az elmúlt esztendőben hizlal­ták és értékesítették ez ideig a legtöbb sertést, összesen 262 ezer 700 darabot a bajai járásban. A termelőszövetkezetek több mint 68 ezer, az állami gazdaságok csaknem 110 ezer, a háztáji és ki­segítő gazdaságok pedig 85 ezer hízott sertést adtak, át a felvá­sárlóknak. A járás egy lakójára számított sertésértékesítés eléri a 4 darabot. A járásban működő vágóhidak emellett mintegy 18 ezer sertést dolgoztak fel. A háztájiban a sertés mellett elsősorban baromfit és nyulat tartanak nagyobb számban. En­nek is tulajdonítható', hogy az egyik legjelentősebb takarmány­felhasználó lett a háztáji gazdag ság. A nagyüzemek főleg a szer­ződéskötések többszöri ' átdolgo­zásával, nyilvántartásával, a szál­lítások szervezésével, valamint a tápok előteremtésével vannak el­foglalva. az adminisztratív tevé­kenységen kívül a takarmányo-. zásra, a tartásra és egyéb szak- tanácsadásra vonatkozóan hatha­tós segítséget nem tudnak nyúj­tani. Ezért is mondják a járás­ban. hogy a kistermelők a maguk kárán tanulnak, ha az említet­tekben valamit elhibáznak. Ugyanis az egyes tápok felhasz­nálásával kapcsolatban sok olyan kérdés adódik, amelyek szakmai körökben vitatottak. Szakmai is­meretük hiján. a takarmánybol­tok vezetői sem tudnak a kister­melőknek felvilágosítást adni. Az állattartóknak . nagy gondot okoz az. hogy esetenként a táp szállí­tása 2—3 napot, sőt több hetet késik. Emiatt az állatok -lefogy­nak, étvágytalanná válnak, és a gazdasági abrakról a' tápetetésre való visszaállításuk jelentős ta­karmányveszteséget okoz. Miért nem köthetnek a sertés­tartók és egyéb állatokat névelő háztáji gazdák szerződést a for­galmazó. esetleg gyártó üzemek­kel rendszeres és folyamatos táp­ellátásra úgy. mint a közös gaz­daságok? A hizlalásra van szer­ződéskötési lehetőség, de a táp- biztosításra nincs. . Nincsen megoldva a járásban a tápok elszállítása a takarmány­boltból. Általában kerékpárral, kézikocsival viszik haza a gazdák a tápot. Szerintem előzetes meg­rendelés alapján, alkalmas jár­művel a keverőüzemből közvet­lenül a termelőhöz szállíthatná a tápgyártó, ezzel ugyanis egy szál­lítási. illetve rakodási' művelet megtakarítható lenne. • Ügy gondolom, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokra is vo­natkozik: kapjon méltó rangot a takarmánygazdálkodás. Ez azt jelenthetné, hogy a háztájiban is kevesebb táppal nagyobb súly­gyarapodást lehetne elérni. A sertésnek több mint felét, nem­csak a bajai járásban, hanem az országban is a háztáji gazdasá­gok hizlalják. A takarmánygaz­dálkodással összefüggő és a háztá­jiban alkalmazható módszerek felkutatása, népszerűsítése — sze­rintem — ezért is fontos feladat. Különböző tájékoztatókon, be­mutatókon kellene felhívni erre a kistermelők figyelmét. A bajai járásban a háztáji gáz­dák bíznak az állattartás jövedel­mezőségében. mert 1980-ra a ta­valyival csaknem azonos számú sertés hizlalására, átadására kö­töttek szerződést. Váradi Albert a bajai járási hivatal osztályvezetője „ITT, HÁZON BELÜL...” Bizalom ^;; a bizalmiak iránt Helvpénzszedő, piacvezető, sportcsarnoki alkalmazott, ta­nácsi előadó gépkönyvelő, anyakönyvvezető. Néhányan ab­ból — az emberek ezreivel kapcsolatban álló — foglalkozási rétegből, amelynek tagjai gyűjtőnéven: közalkalmazottak. A Közalkalmazottak Szakszervezetének egyik nagy alap­szervezete a kecskeméti Városi Tanácsnál fél hónapja meg- újhodva végzi munkáját. A 340 fős alapszervezet i— amelyet a kecskeméti Városi Tanács és intézményeinek, valamint a hetényegyházi, a ballószögi, a helvéciai és a városföldi ta­nácsok dolgozói alkotnak — öt évre megválasztotta tisztség­A szakszervezeti bizottság vezető főmérnökkel céljaikról, — Mit tart lényegesnek az in­dulás kezdetén? ' — A bizalmiaknak az eddigi­nél felelősségteljesebb részvételét a szakszervezet életében. Nincs olyan szakszervezeti bizottság, amely egyedül helyesen dönthet­ne. Ezért nagy segítség munkáik­ban a bizalmiak, testületének megnövekedett szerepe. Egy bi­zalmi 15—20 dolgozó szószólója. A kéthavonként sorra kerülő bi­zalmi testületi ülésen kétszer töb­ben — huszonketten || lesznek a munkahelyi, csoportok képviselői, a szakszervezeti bizottság tagjai­nak számához képest. — Hogyan fogadta a szakszer­vezeti bizottság a változást? — A tagság, megítélésem sze­rint, önállóan és cselekvőkészen fog élni a nagyobb beleszólás és a köSös munkában való tevéke­nyebb részvétel jogával. Noha hallottam olyan véleményt is, hogy ez már „túlzott demokratiz­mus”, én ezzel nem értek egyet. Mi. kecskeméti tanácsiak, három­százan vagyunk tagjai alapszer­vezetünknek. Vajon előbbre jut- hatnánk-e a politikai nevelőmun­kában, a szakszervezeti demokrá­cia fejlesztésében, a kulturális munkában, az érdekvédelemben, az üdültetésben és a sport terüle­tén, ha nem azok vennék ki a döntésből a részüket, akikről — akiknek a közösségéről — éppen szó van? — Mire készülnek? — Itt, házon belül _akarunk elő- ' szőr is rendezkedni. Á régi, ked­ves tanácsházát, szeretnénk az itt dolgozó és az ügyeiket itt intéző mai emberek jobb, megváltozott életkörülményeihez igazítani. A szenes pince nálunk is „ki­hűlt", mióta gázzal fűtünk. Mit - tudnánk belőle csinálni? A szak- szervezet ötletpályázata ebben is segített. Dolgozóink kondicionáló itkárával, Irsa Ernő csoport- feladataikról beszélgettünk. helyiségre szavaztak. Megcsinál­juk. Ősztől, aki reggel egy órával előbb jön be szobakerékpárt haj­tani, bordásfalon vagy más torna­szerekkel bemelegíteni, 8 órától felfrissülve, jó kondícióban kezd­heti napi munkáját. Ez is egyik érdekünk. Az ötletpályázatot felhasznál­juk a véleménymondásra. A ja­vaslattevőknek a gondnokság mellett elhelyeztünk egy leveles­ládát. Otventől kétszáz forintig jutalmazzuk akinek jó meglátása van. Szükség is van minden jó ötletre! A tanácsháza ajtóit még a fel- szabadulás előtt számozták. Aki járatos itt, az is könnyen elté­vedhet. A 12-es után a 14-es szo­ba például már az ellenkező olda­lon következik. Van olyan osz­tály. ahová elég kacskaringósan lehet eljutni, mert három szobá­ja szétszórtan helyezkedik el. Ez rossz nekünk is és az állampolgá­roknak is. Bolyonghat az isme­retlen. Rövidesen azonban rendet teremtünk. Már vannak jó ötle­tek, hogy hogyan. Közeleg a ny<jr. Időszerű kér­dés: kik menjenek, kik mehetnek az idén szakszervezeti támogatás­sal nyaralni? (Tavaly huszonötén üdülhettek — ez évben már het­venötén.) Segít majd ennek az el­döntésében is a megválasztott hu­szonkét bizalmi. Az, hogy kik cso­magolhatnak a nyáron egy-két kellemes hétre, már a bizalmiak első felelős döntése lehet a szak- szervezet életében. A bizalmiaké y mint Buti Lászióné hetényegy­házi tanácsi főelőadó, Szeleczky Józsefné kecskeméti gépkönyvelő, Hegyesné dr. Nyirádi Judit cso­portvezető és a többi —, akiktől még sok fontos kérdésben várunk ezen túl is állásfoglalást. K — 1 Alkotó módon vesznek részt a munkában „A párt ifjúsági szervezete, a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség, eredményesen vesz részt a párt politikájá­nak alakításában, megértetésében és gyakorlati megvalósí­tásában. A fiatalok egyre szélesebb tömegeit készig fel cse- , lckvésre közös, nagy céljaink szolgálatában.” Az MSZMP XII. kongresszusának határozatában olvashátók ezek az el­ismerő szavak. A KISZ-szervezetek maguk is értékelték — az 1979—80- as mozgalmi évbeh — végzett munkájukat a kongresszus hónapjában, s azt követően. Meghatározták, immár a kong­resszusi határozat ismeretében, hogy hol kell tovább javíta­niuk tevékenységüket. Az új mozgalmi év kezdetén a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalat Budai Dezső KlSZ-alap- szei vezetőnek tagjaival tekintünk vissza és előre. .. kapcsolódnak fő feladatainkhoz...” — Harmincegy tagja van alap­szervezetünknek — kezdi a be­mutatást Szabó Tibor titkár, a gépműhely vezetője.^ — Vezetők és fizikai dolgozók egyaránt ta­lálhatók közöttünk. Műszaki alap­szervezet vagyunk, Jellemző, hogy a műszaki osztály vezetői is fia­talok, s ez kedvező a jó munka- kapcsolat fenntartása szempont­jából. Feladatunk a baromfifel­dolgozás technikai feltételeinek biztosítása. Az V. ötéves tervben gyorsan emelkedett a vállalatnál a mű­szaki színvonal, az úgynevezett hi­giéniai program keretében. Ennek a megvalósítása rendkívül fontos a népgazdaságnak, az exportpozí­ciónk megőrzése, illetve erősítése végett. Holland eredetű. Stork .rendszerű feldolgozásra tértünk át. A műszaki fejlesztés lehetősé­geket kínált a KlSZ-alapszerve- zetünknek a gazdasági feladat- vállalásra. Akcióprogramunknak ez a része szorosan a .vállalati tervekhez kapcsolódik. Most va­gyunk a higiéniai program utolsó évében, s mindent megteszünk a sikeres befejezésért. Az alapszérvezet gazdasági munkát segítő feladatait a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Ta­nácsával közösen dolgozzuk ki és oldjuk meg. „ Tagjai mutassanak példát Bár ők maguk vonakodnak ki- morídani: a Budai Dezső KISZ- alapszervezet fiataljai alkotó mó­don vesznek részt a vállalati nagy­kollektíva munkájában. Szelei Ist­vántól, a gyártástechnológus- szervezőtitkártól is hallok ehhez adalékokat: — Az ötéves terv elején célul tűzte ki a vállalat a belső szállí­tás korszerűsítését, gépesítését. A feladatoknak eddig . körülbelül nyolcvan " százalékát oldottuk meg. Az alapszervezetben dolgo­zatok születtek az Alkotó Ifjúság pályázatra a szállításkorszerűsítés témakörében. Szabó Tibivel és Domokosné Ulrich Judittal közö­sen hoztuk össze A készáru- és kartonszállítás gépesítése a föld­szint és az első emelet közt című pályázatot tavaly, és a tényleges kivitelezést ennek alapján végez­tük el. Tibivel dolgoztunk ki egy másik témát, a görgősor alkalma­zásáról csomagoló területen. Nagy Lajos a gépjárművek karbantar­tásával foglalkozott pályamunká­— A Budai Dezső alapszerve- ® Szabó Tibor zetből nyolcán vagyunk tagjai az FMKT-na k — veszi át a szót a munkabizottság elnöke. Bánhegyi Mihály energetikai művezető. — Az FMKT az egész vállalati KISZ-szervezeten belül törekszik a termelést segítő tevékenység összefogására. t Bánhegyi Mihály. Az alapszervezetünk és az FMKT elért már együtt néhány figyelemre érdemes eredményt. Foglalkoztatott bennünket a kér­dés: hogyan lehetne a drága im­port gépek alkatrész-utánpótlásá­nak költségeit mérsékelni? kimu­tattuk. mely alkatrészeket, lehet beszerezni a hazai kereskedelem­ben. melyek gyárthatók „házi­lag". illetve más vállalattal együttműködve. S mindezek a hasznos ismeretek nem maradtak meg a saját vállalatunk kerítésén belül, hanem szükségesnek tar­tottuk megismertetésüket a többi érdekelttel is. Ezért javaslat for­májában mindezt a Baromfifel­dolgozó Vállalatok Trösztje elé tártuk. Ott most dojgozzák fel az anyagunkat. Természetesen mi már a gyakorlatban élünk az im­port megtakarítás lehetőségeivel. Sőt. a gépműhely egyes alkatré­szeket más vállalatoknak is gyárt. jában. Ügy gondolom, ezek á konkrét feladatok megoldásához készített dolgozatok elősegítették a hatékonyság fokozását. A kecskeméti városi KISZ-bi- zottság áltál követésre ajánlott PMKT-val összefonódó Budai De­zső KISZ-ala pszervezet tanuló alapszervezet. Jelenleg nyolcán járnak a tagságból, főiskolára,, technikusi minősítőre, illetve kö­zépiskolába. — Az FMKT-t annak idején az elsők között alakítottuk meg Kecskeméten — mondja el Sza- deczki János műszaki osztályve­zető, az egykori elnök. — Az el­végzett munkái közül nem emlí­tették még a fiúk a tavalyi ipar­ági újítási börzét, amit az or­szágban először itt. Kecskeméten szervezték meg, s ezt éppen a mi FMKT-nk kapta feladatul a tröszttől. A karbantartási anya­gok honosításával eredményesen próbálkozunk a húslisztüzemben is. Szakmai tudásunkat átadjuk, korrepetáljuk a tanulókat. • Szelei István. Szadeczki János. . .fordítson nagyobb gondot.. j— A pozitívumokat még sorol­hatnánk. de most beszéljünk a gyenge porijainkról is. Kezdem az FMKT-nél. Sokat kellene itt is erősíteni, mert az. eredmé­nyekben egy szűkebb körnek van­nak érdemei. A szervezeti meg­mozdulásokra jellemző. hogy megjelenik ott a többség, de a mindig jelenlevők ugyanazok. Igaz. a távolmaradásnak sokszor a háromműszakos münka, vagy a gépjárművezetői munkakör az oka. de azért lehet itt javítani. Az alapszervézeti beszámoló taggyűlésen is elhangzott, hogy például az újításban élen járunk, de a közművelődési rendezvénye­ket kevesen látogatják közülünk. A politikai I képzésről sem mond­hatjuk el, hogy nem lehetne szé­lesebb körű is. A fő feladatunk talán az kell légyen, hogy moz­gósítsuk a kevésbé aktív KISZ- tagokat. Vegyen részt mindenki a képességei szerint a munkában is, és' minden közös megmozdu­lásban. A KISZ-en kívüli fiatalokat fi- gyelgetjük. ki lenne' érdemes . a tagfelvételre, de úgy érzem, na­gyobb gondot kellene fordítanunk a nevelésükre, mert növelni kell, de nem a „minőség” rovására, a taglétszámot. ..készítse fel a párttagságra. Csakúgy,, mint a fentebbiek, ez az idézet is a XII. pártkongresz- szus határózatának KISZ-re vo­natkozó részéből való, s rövidí­tés nélkül így hangzik: Az ifjú­kommunisták legjobbjait készít­se fel a párttagságra... — Tavaly tizenegy új tagot vettünk föl a pártszervezetbe, s közülük kilenc KISZ-tag — tájé­koztat Csonka* Pálné, a vállalati pártvezetőség titkára. — A párt­építésénél céltudatosan a KISZ- ben nevelődött fiatalokra alapo­zunk. A párt- és a KlSZ-alapszerve- zetek szoros kapcsolatban állnak. A Budai Dezső alapszervezet pél­dául a III. számú pártalapszer- vezet irányításával működik. Fel­adatokat adunk a KlSZ-alápszer- vezeteknek. és azok megoldásáról rendszeresen beszámoltatjuk őket. Évente kétszer közös tag­gyűlést tartanak a párt- és a KISZ-alapszervezetek. Ezek jó alkalmak arra, hogy egymás munkájába betekintsünk. A fiatalok párttaggá nevelése szempontjából jelentősnek tar­tom, hogy a százötven tagú KISZ- szervezetben harmincegy kom­munista dolgozik megbízatás alapján, mint például Szadeczki János vagy Szabó Tibor. A. Tóth Sándor (Méhesi Éva felvételei) Faggatom a Design Centert A nemrég megnyílt Design Centerbe (magyarul, ám sokkal bonyolultabban: a Magyar Ke­reskedelmi Kamara Ipari For­matervezési Tájékoztató Köz­pontjának bemutatótermébe) jó belépni! A belvárosban — a Fő­városi és a Pest megyei Tanács között húzódó kis térre nyílik a bejárata. A Gerlóczy utca 1. han­gulatos, régi ház, földszintjén a kiállítóterem: modern ellenpont, derűs, világos hely. Leglátványo­sabb része természetesen a kiállí- tóhelyiség, ahol az első bemuta­tón terítékeket, finn, NDK és ma­gyar asztali készleteket, textíliá­kat látunk. Este is jó világítást, biztosítanak a nemes vonalú lám­pák. Ez a fogadótér is egyben, pulttal, polcokkal, fehér műanyag berendezéssel, amely mechanikus diavetítő. A pulton szórólapok, az Ipari Forma című folyóirat számai; mindig van ' itt valaki, aki felvilágosítást ad, bármilyen kérdéssel forduljon hozzá az em­ber, az ipari formatervezés tárgy­körében. Mert a központ, amellett, hogy kiállításaival az ipari formakul­túra propagátora a nagyközön­ség számára, másfajta hivatást is teljesít. Nevezetesen — az alapí­tó minisztertanácsi határozat ér­teimében — „... folyamatos tá­jékoztatással lehetőséget kell biz­tosítani arra, hogy a kiválóan formatervezett ipari tömegcikke­ket a termelők és a fogyasztók széles köbben megismerhessék...” A határozatot tartalmazó nyom- tatványt ugyancsak a felvilágosí­tótól kaptam, aki jelen esetben Kovács Anikó, az Ipari Forma­tervezési Tájékoztató Központ munkatársa. A puding próbája az, hogy megeszik — mondják az angolok. A Design Center próbája pedig a használat. ,Hogyan működik, hogyan tájékoztat? A kiállításon az étkezés tárgyai közül válasz- szűk ki a legegyszerűbbet: a ka­nalat. Formatervezett, szép kész­letek láthatók itt, de a kanalak kissé kicsinek tűnnek, nem elég öblösek. Nem leveshez, inkább szószhoz valók. Lássuk, ki foglal­kozik Magyarországon kanalak formatervezésével. A Design Cen­ter pincéjébe megyünk. Senki ne gondoljon pókhálós, nedves sö­tétségre. A régi ház modernül ki­képzett pincéjében kellemes mun­kahely, raktár van: itt-tárolják a magyar formatervezők adatait. Mindenekelőtt a lyukkártyarend­szerhez fordulunk, amelyen a háztartási termékek szakban, a fémtömegcikknek is meghatáro­zott rubrika felel meg. A lyuk­kártyák közül kihull annak a lapja, aki ilyen árut tervez. Ez­után a formatervező művész dossziéját is elővehetjük, ahol nemcsak címe, tanulmányai, munkahelye és egyéb adatai ta­lálhatók — ahogyan ő maga töl­tött ki egy kérdőívet —, hanem fényképe, az általa tervezett tár­gyak fotója is. A kanállal sajnos nincs szeren­csénk:, Magyarországon nem ter­veznek evőeszközt (régi terv sze­rint egy vidéki üzemben még gyártják). De a hiány is ered­mény: megokolja, hogy miért nincs a magyar étkezési szoká­soknak — a bőlevű leveseknek — megfelelő öblös, mély kanál. Ám még további mód is van a keresgélésre, ugyanis az eme­leten, pontosabban a galérián, a mindenki által látogatható folyó­irat-olvasóban — szebbnél szebb, külföldi, formatervezéssel foglal­kozó lapok olvashatók itt — pon­tos nyilvántartást i ve/.etnek min­den termékről az ITJ. az Ipari Termék Jegyzék szerint. Ugyanis amint ’egy terméket gyártásra el­fogadnak, meghatározzák ismér­veit, jellemzőit, megállapítják az árát, ITJ-számot kap. A tájékoztatás elsősorban nem a nagyközönségnek szól: ipari üzemek, vállalatok, szövetkezetek jelentkezését, kérdéseit várják, érdeklődésükre számítanak. A nagy vállalatok rendszerint fog­lalkoztatnak ipari formatervezőt, ám a kisebbek gyakran csak meg­bízásos alapon, legfeljebb szerző­déssel kerülnek kapcsolatba az ipari formatervezővel. És ahol most kezdik kialakítani egy-egy gyártmány arculatát, gyakran nem is tudják, ki az ő emberük. Itt felvilágosítást kapnak arról, ki az a képzett, éppen erre a ter­mékre specializálódott művész, formatervező. A formatervezés, különösen, ha az „ipari” jelzőt is hozzáte­szik, gyakran félreértett; ipari formatervezőnek nemcsak a' gé­pek. gépipari berendezések ter­vezőit hívják, hanem minden olyan művészt, iparművészt, aki ólyan tárgyat, terméket tervez, amelyet sorozatgyártással, ipari megmunkálással állítanak elő. Ide tartoznak az üveg-, porcelán-, kerámiaipari termékek, a' búto­rok, az öltözködési és lakástex­tíliák, a játékok, a műanyagipari termékek, szerszámok, gépipari termékek, a közlekedési eszközök és ide tartozik a csomagolás vagy a grafikai/ feladatok égész sora: emblémák, védjegyek, címkék, információs rendszerek és válla­lati karaktertervezés. A Design Center „vállalati ka­raktere” kiválóan megtervezett. Rendszere nyitott és továbbfej­leszthető. Ha nyilvántartási rend­szerébe bekerül minden művész és minden áru — jó informátor­rá válik. Addig is: munkatársai — akik egy-egy nagyobb szakte­rület referensei egyben, például bútor, textil stb. — minden kér­désre válaszolni igyekszenek. I. A. 11 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom