Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-09 / 107. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 9. Terv és naptár HEREFORD TÖRZSTENYÉSZET KISKUNHALASON szarvasmarhatartás, hiz­lalás mellett döntöttek több mint öt évvel ez­A hűsmarhahizlalás jövője A gyepen legeld tehenek és borjaik a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. (Méhesi Éva felvétele) előtt a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. Ehhez úgyne­vezett külterjes extenzív módszereket használtak, ami a takarmányozásban és a tartási körülményekben mu­tatkozik meg. Kovács Tibor állattenyésztési főmérnök korábbi döntésük helyessé­gét ismertetve elmondta, hogy ez a húsmarhatartás igényli a legkisebb épület- és gépberuházást, valamint legolcsóbb a takarmányozás is, mivel a gyepek fűtermé­sét legelik az állatok, ezenkí­vül pedig tömegtakarmány és kevés . abrak szükséges hizlalásukhoz. — A magyar-tarka állomá­nyunkat hereford fajtával ke­reszteztük és az utódokat hizlal­juk — mondotta a főmérnök. — A mi körülményeink között ez a legeredményesebb, célravezetőbb, az utódok jól • elviselik a régi pusztai körülményekre emlékez­tető tartást. Mindezzel nem - azt akarom mondani, hogy ebből a keresztezési konstrukcióból szár­mazik a legjobb húsmarha, de az bizonyos, az itteni viszonyok között kitűnően megfelel. Egyéb­ként mintegy 2500 hektár hasz­nosítása történt meg ennek az ágazatnak a kialakításával. E környéken a hereford fajta nem volt honos, a tenyészállato­kat importálták. Az állattartás feltételeit is meg kellett teremte­ni, nevezetesen az ősgyepek fel­újítását, valamint feladat volt még a téli tömegtakarmány biz­tosítása. — Négy évig próbálkoztunk egy olyan módszerrel, amelyről meg kell állapítanunk, hogy nem meg­felelő. Az ugyanis^ hogy koráb­ban fedél nélküli helyen — ahol szilárd burkolat sem volt — tar­tottuk és etettük az állatokat, kedvezőtlenül hatott a súlygyara­podásra és takarmányértékesítés­re. Elettanilag ugyancsak rossz hatású ez a körülmény. Ezen vál­toztattunk és módosítottuk a ta­karmányozást is. Korábban csak szénát és melléktermékeket etet­tünk, jelenleg a téli takarmányo­zás 50 százalékát szenázsból biz­tosítjuk. A teljes kukorcianövény tartósításából készült a téli tö­megtakarmány és egy kiló súly- gyarapodáshoz még 3—3,5 kilo­gramm abrak szükséges. Ami azt jelenti, hogy 21,18 forint takar­mányköltséggel állít elő az ága­zat egy kiló húst. A teljes hizla­• lás költsége egy kilóra számítva 36,40 forint. Jelenleg a gazdaságban 1430 te­henet — közülük 750 a tisztavérű hereford —, valamint másfél ezer­nyi növendék szarvasmarhát és ezer borjút tartanak. Az elmúlt esztendőben 682 hízómarhát és csaknem ennyi tenyészüszőt érté­kesítettek. A húsmarhatartással foglalkozó ágazat eredménye megközelítette a 4.5 millió forin­tot. A húsminőség javítása ér­dekében — alkalmazkodva a pia­ci igényekhez — a már kereszte­zett állatokat Limousine fajtával is keresztezik. A növendékállatok nevelésével, valamint a hizlalással párhuza­mosan a tenyésztés is folyamatos az állami gazdaságban. Az elmúlt esztendőben minden fontosabb adatot összegyűjtöttek, annak érdekében, hogy törzstenyészetet tudjanak létrehozni. Az adatok elemzése alapul szolgált a szelek­ciós munkájukhoz is. Két évvel ezelőtt az Országos Takarmány és Állattenyésztési Felügyelőség törzstenyészet jelöltté nyilvání­totta a gazdaságot, az idén pedig valójában megkapták ezt a ran­got. Jelenleg 223 állatot tartanak a törzstenyészetükben, amit rövi­desen hetvennel növelnek. Az or­szágos intézmény hozzájárulásá­val teljesítményvizsgáló állomást is létesítettek, ahol egyszerre 27 állat szinte valamennyi tulajdon­ságát értékelik, vizsgálják és fel­jegyzik. Kialakítottak állategész­ségügyi csoportot is, amelynek tagjai elvégzik az ellenőrzést, va­lamint a szükséges védekezési munkát. Cs. I. AMI A HETVENES évek ele­jén néhány vállalat próbálkozása volt csupán, az most helyet ka­pott a tervezés általános gyakor­latában. A gyakorlat igazolta: amennyire szükséges a népgazda­ság egészében a tervszerűség, annyira veszélyes következmé­nyek eredője lehet a vállalatok­nál a merevség, az időpontok el­sődlegessé tétele a gazdálkodási folyamatokkal szemben. Friss dokumentumból idézzük: ......a népgazdasági tervvel idő­ben összehangoltan, de a vállalati adottságoknak megfelelő időtar­tamra dolgozzák ki” a gazdálko­dók középtávú terveiket. Mindez a Tervgazdasági Értesítő közel­múltban megjelent 1980. évi má­sodik számában, olvasható, amely az Országos Tervhivatal elnöké­nek irányelveit tartalmazza a gazdálkodó szervek középtávú terveinek kialakításához. Beve­zetőben utaltunk rá: a hetvenes évek elején' néhány vállalat meg­próbálkozott azzal, hogy első íz­ben önállóan készített középtávú tervét folyamatosan guruló prog­rammá alakítsa át, azaz megkí­sérelték mindenkor öt esztendőre érvényessé tenni azt. A próbálko­zás akkor, ellentmondásos vissz­hangot keltett, voltak, akik érde­kesnek, hasznosnak tartották, má­sok viszont szentségtörésként ke­zelték, mondván, ha a népgazda­sági terv öt évre szól, akkor a vállalat is igazodjék ahhoz, ami az általános. A TERVHÍV AT ALI irányel­vekből idézett rész, ahogy a szó­ban forgó útmutatás egészének betűje és szelleme egyaránt a kor­szerűbb, nyitottabb, tehát a vál­tozások érzékelésére és befogadá­sára képes tervezés mellett sza­vaz. összecseng ez a felfogás az­zal a kívánalommal, amelyet egy másik dokumentumban, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozatában olvashatunk, s amely így hang­zik: „Az országos feladatok ki­alakításában és megoldásában is jobban kell építeni a vállalatok­ra, a szövetkezetekre, mert önálló munkájuktól, vállalkozó szelle­müktől, gazdálkodásuk eredmé­nyességétől döntő módon függ előrehaladásunk. Korszerűsíteni kell belső irányítási és ösztönzési rendszerünket. Kerülni kell a döntési körükbe való szükségte­len beavatkozást”. A MAI GAZDASÁGI körülmé­nyek közepette aligha akad sok olyan vállalat, ahol — felelősen! — 1980-ban pontosan megmond­ják, miként alakul legfőbb ter­mékeik előállítása 1985-ben, ho­gyan formálódik a dolgozók szo­ciális ellátásának tucatnyi jellem­zője? Márpedig a jelek azt mu­tatják, hogy ilyen tételes — ún. természetes mértékegységben tör­ténő — tervezésre tart igényt né­mely főhatóság, beleértve a ki­vitelt és a behozatalt egyaránt. Aligha indokolatlan a vállalati tervezéssel foglalkozók nyugta­lansága, értetlenkedése, mert hi­szen ők úgy vélekednek: á terv saját munkaprogramjuk. Ha pe­dig ilyen munkaprogfamnak fog­juk fel, akkor létjogosultsága — sőt: szükségessége — mutatkozik különböző variánsoknak, olyan változatok kialakításának, ame­lyekből esetleg folyamatosan öt­vöződik egybe a cselekvés forga­tókönyve. TERMÉSZETESEN senki sem vonja kétségbe az ágazati, fel­ügyeleti hatóságok, irányító szer­vek jogosultságát arra, hogy tudják, milyen irányban kíván­nak haladni a hozzájuk tartozó vállalatok. Az irány azonban nem téveszthető össze a minden­re kiterjedő részletezéssel. Talán nem fölösleges emlékeztetni arra: a negyedik, az ötödik ötéves terv időszakában azok a vállalatok boldogultak a nehezedő feltételek ellenére is, amelyek képesek vol­tak guruló tervvel dolgozni, azaz igazodni a változó körülmények­hez. A terv: program a fő irá­nyokra.- Ha nehezek a gazdálko­dási feltételek — s ma azok —, akkor még inkább az irány he­lyessége, s nem a részletek túl­zottan aprólékos kidolgozottsága a fontos, az elsődleges. M. O. HÁZUNK TÁJA Egynyári virágok helybevetése • A. növények öntözése mindig gond. Ezen segíte­nek a Mezőgép Vállalat takarékos, motoros szi­vattyúi. (Straszer András felvétele) Az egynyári virágok nagy része nem igé- | nyel különö­sebb előneve­lést, közvetle­nül is vethetők' a virágágyak­ba. Erre má­jusban kerül sor, amikor már nagyobb fagyokra nem számíthatunk. A talajt ké­szítsük elő, te­tejét porha­nyítsuk meg, legyen apró, morzsás. A magokat sorokba, vagy kisebb csomók­ba vetjük. A vetés ne legyen túl sűrű, hiszen ezek a növények már itt fognak fetnőni. A túl sűrű velősen a ké­sőbbiekben ritkítással; a ritka ve­tésen pedig közbepalántázással segíthetünk. . A magokat sekélyen takarjuk. A vastag takaróanyag alól a kis növények nem tudnak kicsírázni. A csekély takarásnál pedig arra kell ügyelni, hogy ki ne szárad­jon, mert há a kis csíra elpusz­tul a szárazság következtében, ak­kor a növény többet nem fog ki­hajtani. ­Vetés után nagyon finoman per­metező rózsájú kannával öntöz­zük be az- ágyakat. Az öntözés ezentúl — az esős napokat kivé­ve — mindennapi munkánk lesz. A talaj sohasem száradhat ki. Csak csírázás után csökkentsük a víz mennyiségét, amikor a kis növények már maguktól is képe­sek vízfelvételre a mélyebb ta­lajrétegekből. Ismerkedjünk meg néhánnyal, a helybe vethető egynyáriak kö­zül. Vágott virágnak is hálás a kö­römvirág (Calendula). Napos helyre ültessük-. A talajjal szem­ben igénytelen. Ha vágjuk a vi­rágját, akkor újabbakat fejleszt, s ez eltart a fagatokig. A virágok sárga színárnyalatokban pompáz­nak A kalárcsi (Clarkia) tápanyag­ban gazdagabb talajt igényel. Meghálálja az öntözést. Júliustól szeptemberig virágzik, a fehér, na­rancs, rózsaszín különböző árnya­lataiban. A nyár végét díszítik nagy sár­ga, rozsdabarna virágaikkal az egynyári napraforgók (Helianthus annuus). Azt hiszem, ezt a nö­vényt nem kell közelebbről be­mutatni. Régi parasztkerti növény a ko- hia (Kochia). Az Alföldön ma is előszeretettel ültetik. Megszáradt kórójából télen seprűt kötnek ezen a vidéken. Különböző alakú fajtái közül különösen szépek a gömbváltozatok. Kis sövényeket ültethetünk belőle a kertben, amely ősszel szép vörösre színe- ződik. A magvetés után 9—10 hétre virágzik a borzaskata (Nigella). Virágai általában kék színűek. Termése felfújt nagy hólyag, ame­lyet felhasználhatunk a száraz­kötészetben. Meghálálja az öntö­zést. A száraz kertrészek tipikus képviselője a porcsinrózsa, vagy ki.kacvirág (Portulaca). Ahol jól érzi magát, ott a magját elszórva, minden évben újra kel. A kúszónövények közé tartozik az ipomea. Virágai kékek, fehé­rek, vagy pirosak. A magját el­szórva magától is kikel. Támasz­tékot igényel, amire gyorsan fel­kúszik. A meleg, napos helyet és a meszes talajokat kedveli. Dekoratív növény a díszparéj (Amaranthus). Napos és félár­nyékos helyeken egyaránt meg­él. Egy méter magasra is megnő, és hosszú, csüngő virágzatot fej­leszt. Tarka levelű faja Is van. A helybe vethető növények közé tartoznak az egynyári füvek is. A megszárított virágzatukat télen a szárazkötészetben hasz­nálhatjuk. F. B. A népgazdaság egészének tervszerű fejlesztése szempont­jából kulcsfontosságú, hogy az építőipar gyorsan, határidőre és jó minőségben készítse el a különféle rendeltetésű új lé­tesítményeket. A kivitelezések meggyorsításának szükséges­sége hívta életre a IV. ötéves tervben a könnyűszerkezetes programot. Azóta — licencvásárlásokkal — több vállalatnál és ipari szövetkezeteknél hoztak létre kapacitást könnyűszer­kezetes épületek gyártásához. Bács-Kiskunban elsőként a Mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet kapcsolódott be a központilag meghatározott könnyűszerkezetes programba. Szerszámgépipar a KGST-ben A^SZbíWámgép-felhas^oálás vi­lágranglistája szerint a múlt évi adatok alapján a Szovjetunió áll a második helyen, szorosan az Egyesült Államok nyomában. Len-, gyelország a hatodik, Románia a kilencedik az NDK, Jugoszlávia és Csehszlovákia foglalja el a 12— 14. helyet, s Magyarország a kö­zépmezőnyben, a 21. helyen talál­ható. Az európái KGST-országok a múlt évben a szerszámgépek vi­lágtermelésében 23,3 százalékkal, az exportban pedig 18,3 százalék­kal vettek részt. A szovjet ipar az előző évben mintegy 230 ezer forgácsoló-szerszámgépet állított elő, s ebből a digitális, a prog­ram- és NC-vezérlésű gép száma meghaladta a hétezret. A szovjet szerszámgépipar elsősorban Len­gyelországnak, Csehszlovákiának, az NDK-nak, Romániának és Bul­gáriának szállít nagyobb tételek­ből gépeket, de importja több mint kétszerese külföldi szállítá­sainak. A szocialista országok kö­zül pedig különösen sok gépet vásárol az NDK-tól, Csehszlová­kiától és Lengyelországtól. Automatizálás, ipari robotok A Német Demokratikus Köztár­saságban automatizálással, ipari robotok alkalmazásával gondos­kodnak a nehéz fizikai munka megkönnyítéséről, a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatásáról. Az országban jelenleg* 160 különféle ipari robotot üzemeltetnek, ame­lyek automatikusan végzik el a gépek kiszolgálását, a munkada­rabok adagolását, a késztermék levételét, s a mikroelektronika ré­vén és a manipulátortechnika to­vábbfejlesztésével bonyolult mű­veletek elvégzésére is beprogra- mozhatók. Újabban a teherautók ajtajának hegesztéséhez konstru­áltak önállóan működő robotot, másutt pedig a festékszóró-pisz­tolyt kezeli a robot, felismeri a munkadarab megfelelő - felületét, és ezt a kiválasztott részt szórja be festékkel. Az elképzelések sze­rint 1985-ben legalább 6—7 ezer dolgozóit kívánnak mentesíteni a nehéz fizikai munka alól az ipari robotok alkalmazásával. Előtérben az energiatakarékosság Az olasz kooperációban meg­kezdett, s az évek során önálló­sult mélykúti könnyűszerkezet- gyártás és a szerelés ma már egy eredményesen tevékenykedő rendszergazda-szervezet „magvát” alkotja. A rendszerépítő szerve­zetnek más szövetkezetek és vál­lalatok is tagjai. A rendszergaz­da-szervezet kapcsolatban - áll a könnyűszerkezetes- programiro­dával, koordinálja a közös mun­kát, s foglalkozik a Bácska néven ismert építési rendszer tovább­fejlesztésével. A bázistervező a Bács megyei Tervező Vállalat. A rendszergazda-szervezet figye­lemmel kíséri, hogy milyen új építőanyagok, gépek jelennek meg a „színen”, amelyeket alkal­mazva még korszerűbbé tehetik az épületeket, az elemgyártást és a szerelést. — Erre az évre már teljesen lekötöttük a gyártó és szerelő ka­pacitásunkat, sőt már 1981-re is futottak be hozzánk rendelés­előrejelzések — tájékoztatott Szentendrei János, a rendszergaz­da-szervezet vezetője a mélykúti szövetkezetnél. — Az év közepére vábbfejlesztett változatát. A ko- •rábbi hatméteres panelok helyett hárommétereseket tervezünk beépíteni a jövőbeni létesítmé­nyeinkbe. E változtatással csök­kenteni tudjuk a fajlagos alumí- niumfelhasználást. Hőhídmentes panelrendszert alakítottunk ki, amelynek a hőátbocsátási ténye­zője 0,6 kilokalória per négyzet- méter óra Celsius-fok. Ez csak szakembernek mond valamit, de a lényege az, hogy a módosított Bácska-rendszernél jobban ér­vényesül az energiatakarékosság elve. Központi támogatással A mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet dolgozói által gyártott és helyszínen összesze­relt könnyűszerkezetes épületek többek közt üzemcsarnoknak, raktárnak és szociális célokra al­kalmasak. A Bácska-rendszer sa­játossága, hogy százötven négy­zetméter, vagy ennék többszörö­sére növelt alapterületű létesít­ményeket lehet az alkalmazásá­val készíteni. Az új változatot a szállíthatóság, a gyárthatóság és az egyszerűség megőrzésével dol­gozták ki a szakemberek, s arra is ügyeltek, hogy az ára ne' emel­kedjen a régihez képest. A rend­szerfejlesztés során az OKISZ tá- náogatásával kétszintes, pontosab­ban szintmegosztásos, szolgáltató­háznak alkalmas épületet hoznak létre. Az idei fejlesztésekhez az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium is hozzájárult 600 ezer forinttal. — Sikerként értékeljük, hogy a régi megrendelőink, például a Szikrai Állami Gazdaság, a Ma­gyar Hűtőipar bajai gyára, a Kö­zépmagyarországi Pincegazda­ság és mások visszatérnek hoz­zánk — mondta Szentendrei Já­nos. — Tavaly a könnyűszerke­zet-gyártásban és -szerelésiben él­ért eredményeinkért kétmillió forint, vissza nem térítendő tá­mogatást kaptunk a programiro­dától, amit fejlesztésre haszná­lunk fél. Tizenöt év garancia festésre Az első félév végére készül majd el az új festőműhelyünk, amelyben Reichhold-technológiá- val végezzük az acélszerkezetek és az alumíniumrészek felületke­zelését. A technológiát átadó bé­csi cég tizenöt éves garanciát vál­lal az eljárásává) végzett felület­kezelésre. 1980-ban harmincezer négy­zetméter alapterület beépítéséhez állítanak elő könnyűszerkezetet Mélykúiton, s ennek a helyszíni szerelését is a szövetkezet dolgo­zói végzik el. Hazai megrendelé­seknek tesznek eleget, de tárgyal­nak exportról is. Az első negyed­évben a gyártási és a szerelési tervét is milliókkal túlteljesítet­te az UNIVEREXPO könnyűszer­kezetes programban részt vevő kollektívája. A. T. S. elkészítjük a Bácska rendszer to­9 Az új festőműhely hozzáépítésével 4500 négyzetméterre nőtt a saját termékből szerelt könnyűszer­kezet-gyártó üzem alapterülete. (Tóth Sándor felvétele) Könnyűszerkezet-gyártás Mély kúton ? p;:pj • '.' - *“ 5$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom