Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
2 ® PETŐFI NÉPE • 1980. május 5. AJKSZ és az Államelnökség felhívása ^ BELGRAD Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A JKSZ Központi Bizottsága és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Allamelnöksége vasárnap este az ország munkásosztályához, dolgozóihoz, minden lakójához, nemzetéhez és nemzetiségéhez intézett együttes gyászfelhívásban mély. fájdalommal jelentette be, hogy vasárnap délután elhunyt Jbszip Broz Tito, a JKSZ és a JSZSZK örökös _elnöke. A gyászfelhívás mélységes elismeréssel áldozott az elhunyt elnök munkásmozgalmi, katonai vezetői és államférfiúi tevékenységének; kiemelte, hogy több mint négy évtizeden keresztül állt a jugoszláv kommunista mozgalom és harmincöt éven át a jugoszláv szocialista állam élén. (MTI) s * Tito elnök életrajza , Joszip Braz — aki később vette fel a Tito nevet — 1892. május 25- én született a horvátországi Kum- rovec faluban, szegényparaszti családban. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte. 1907-től 1910-ig Sisakon lakatosmesterséget tanult. 1910-ben a horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata párt tagja lett. 1911-től három éven át előbb Zágrábban, majd Csehország, Ausztria-Magyarország és Németország nagy gépgyáraiban dolgozott, s került kapcsolatba a munkásság harcával. Az első világháború kitörése után háborúellenes propaganda terjesztése miatt letartóztatták és bebörtönözték. Szabadulását követően az orosz frontra került, ahol megsebesült és orosz fogságba esett. 1917-ben megszökött a fogolytáborból és bekapcsolódott az 1917 júliusi pé- tervári munkásmegmozdulások ba. Később az omszki internacionalisták soraiban fegyverrel harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. 1920-ban hazatért és Zágrábban belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. 1927-től a Fémmunkás szakszervezet zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedett. Forradalmi nézetei és te-. vékenysége miatt többször elbocsátották, | le is tartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1928-ban kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított börtönt szabtak ki rá. Kiszabadulása után fölvette a Tito nevet és illegalitásba vonult. A Jugoszláv> Kommunista Párt horvátországi területi bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának munkájában: 1934-bey. beválasztották a párt politikai bizottságába. A jugoszláv küldöttség tagjaként 1935-ben Moszkvában részt vett a Komintern VII. kongresz- szusán, s tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. Egy évvel később a JKP Központi Bizottsága szervezőtitkárává választották, s pártja döntésére hazatért Moszkvából. 1937-ben megválasztották a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkárává. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadta el a párt azt a határozatot, hogy a megszállók és a hazaárulók ellen fegyveres harcot kell kezdeni. A második világháború idején Tito a jugoszláv népfelszabadító hadsereg és a partizánalakulatok főparancsnoka. Ebben a tisztséaé- ben elévülhetetlen érdemeket szerzett Jugoszlávia népeinek a fasiszta megszállók ellen vívott önfeláldozó Harcában, az ország felszabadításában, majd később — a felszabadító harc eredményeire támaszkodva — a soknemzetiségű szocialista állam megteremtésér ben. Miként a fegyveres harcban, a háború utáni .időszak szocialista épiiömunkájában is kiemelkedő szerepet játszott. 1953-ig a kormány elnöke, és honvédelmi miniszter, 1966-ig pedig a JKP, illetve a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára. 1966-ban a KB elnökévé, az 1969. évi IX. kongresszuson pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének etnökévé választották meg. 1945-től betöltötte a fegyveres erők fő parancsnokának, 1953-tól pedig Jugoszlávia államelnökének (köztársasági elnökének) a tisztségét; utóbbi posztra öt alkalommal újraválasztották. 1974-ben Tito Jugoszlávia örökös elnöke lett. Joszip Broz Tito fáradhatatlan tevékenységét több magas kitüntetés ' is méltányolta: legutóbb 1977-ben nyolcvanötödik születésnapja alkalmából tüntették ki hazájában, a Nép Hőse érdemrenddel. Ugyanebből az alkalomból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta Tito elnöknek, a Szovjetunió nagy barátjának, a kimagasló internacionalistának. Tito egész életét a munkásmozgalom, a proletárforradalom eszméinek szolgálata töltötte be, a nemzetközi kommunista és műm kásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként írta be nevét korszakunk történetébe. Az antiimpe- ria lista harc élvonalában küzdve az él nem kötelezett országok mozgalmának egyik megalapítójaként és vezéregyéniségeként, óriási nemzetközi tekintélyét mindenkor a békés egymás mellett élés alapelveinek érvényesítéséért vetette latba. Azt vallotta, hogy Jugoszláviának szocialista úton, soknemzetiségű egységes államként kell előrehaladnia, nemzetközileg az el nem kötelezétt országok mozgalmának tagjaként, s hogy fejlesztenie kell a párt- és államközi kapcsolatokat a szocialista országokkal. (MTI) mm: »■OVrtV Két túszt elengedtek LONDON Szombat este szabadon engedték két túszukat azok a fegyveresek,. akik szerda óta megszállásuk alatt tartják Irán londoni nagykövetségét. Először egy terhes iráni nő hagyhatta el az épületet, majd . nem sokkal később egy pakisztáni férfi, aki nem tartozik a követség személyzetéhez. Mindketten egészségesek, kihallgatásuk megkezdődött. A két túsz elengedésével egy- időben a fegyveresek követelték, 'hogy a brit kormány a „foglyok biztonsága, s az akció békés befejezése érdekében” kezdjen tárgyalásokat velük — arab nagykövetek és a Vöröskereszt közvetítésével. Azzal fenyegetőztek, hogy minden foglyuk élete „veszélybe kerül”, ha a rendőrök megpróbálják kijátszani őket. Egyúttal „bocsánatot kértek az angol kormánytól és néptől az általuk okozott kényelmetlenségért” — hangoztatva, hogy akciójukkal az „iráni arabok elnyomására kívánták csupán felhívni a figyelmet”. Figyelemreméltó, hogy a fegyveresek nem újították fel korábbi követelésüket, s nem tettek említést a Khuzisztánban bebörtönzött arabokról, akiknek szabadon bocsátását korábban a túszügy rendezésének feltételéül szabták. A Scotland Yard abban bízik, hogy a túszszedők már csak szabad elvonulásuk biztosítását'várják. Ismeretes, hogy iráni részről elutasították a fegyveresek követeléseit. (AP, Reuter) TILTAKOZNAK AZ IZRAELI ÖNKÉNY ELLEN Általános sztrájk Ciszjordániában m t. • Az izraeli katonaság könnygázzal oszlatta szét a ciszjordániai palesztinok tömegmegmozdulását, amely a megszállt területek izraeli bekebelezése, az egyiptomi—izraeli—amerikai autonómiatárgyalások ellen tiltakoznak. A képen: Halhoul város lakói hagyják el a tüntetés helyét. Lázár György fogadta Berthold Beitzet Lázár György, a Minisztertanács elnöke vasárnap a Parlamentben fogadta a Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására Magyarországon tartózkodó . Berthold Beitzet. a Krupp Művek felügyelő bizottságának elnökét. (MTI) események sorokban Cj-delhi_________________________ Ziaul Hak pakisztáni államfőnek Hua Kuo-fenggel, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökével folytatott pekingi tárgyalásai arra szolgálnak, hogy erősítsék a Peking—Islamabad katonapolitikai tengelyt — mutat rá a Patriot című indiai lap. Az indiai lap tudni véli. hogy a pekingi tárgyalások során a felek többek között megvitatták annak lehetőségét is, hogy Kína területén pakisztáni atombombát robbantsanak fel. RÖMA Szombaton a francia határ közelében fekvő Droneróban letartóztatták a milánói börtönből hétfőn megszökött hat olasz terrorista egyikét — jelentették be Rómában. Mint ismeretes, a tömeges szökési kísérlet során súlyosan megsebesült Corrado Alunni. a „vörös brigádok” vezetője, és Re- nato Vallanzasca Olaszország „első számú közellensége”. MONROVIA ~ Az új libériái kormány utasítására letartóztattak, illetve házi őrizetbe vettek több külföldit, köztük Michael Goldsmith-et. az AP amerikai hírügynökség munkatársát. Az úi kormány iránti együttérzésük kifejezésére napok óta lándzsákkal és késekkel felfegyverkezett, festett arcú törzsi harcosok árasztják el Monrovia utcáit és üzleteit. Még nagyobb gondot okoz a kormánynak az utcákon garázdálkodó, alakulataiktól elszakadt katonák önkényeskedése, akik gépkocsikat, Iqroek fel. és taxikat foglalnak le. WASHINGTON Robert Byrd, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője szombaton kijelentette: Carter elnöktől nem kapott biztosítékokat arra, hogy a kongresz- szust előzetesen tájékoztatják olyan katonai akciókról, mint amilyen például az iráni kommandóakció volt. A szenátor szerint elegendő lenne, ha a kormány csupán néhány kongresszusi vezetővel konzultálna, szerinte az „hasznos és biztonságos” volna. Az izraeli megszálló hatóságok által törvénytelenül Libanonba száműzött három palesztin személyiség, Fahd Kavaszma hebroni és Mohamed Milhem halhuli polgármester valamint Bajjüd Al- Tamini hebroni kádi szombaton Bejrútban sajtóértekezleten számolt be kiűzetésük körülményeiről. Elmondták, hogy szombatra virradó éjjel a megszálló hatóságok letartóztatták és helikopterbe tuszkolták, majd azzal, hogy Weizman hadügyminiszterhez mennek, Libanonba szállították őket. Az izraeli kormány indoklása szerint a három palesztin vezető „magatartásával hozzájárult” ahhoz a feszült helyzethez, amely azután a hebroni zsidó telepesek elleni merényletbe torkollott. Amint a hírügynökségek jelentették pénteken este egy palesztin fegyveres csoport a ciszjordániai Hebron városban fegyveres támadást intézett egy izraeli település ellen. Az izraeli megszálló hatóságok ezt követően lezárták a Hebronba vezető utakat, kijárási tilalmat rendeltek el, és több helyi lakost letartóztattak. Mohamed Milhem cáfolta azt a Tel Aviv-i állítást, amely szerint - a települések létesítését Izrael biztonsága követelné meg, és rámu-- tatott arra, hogy a területrablás a cionista vezetők politikájából következik. ' Fahd Kavaszma leszögezte: az elűzött palesztinok „békésen vagy erőszakkal, de visszatérnek hazájukba”. A PFSZ szombaton felszólította a megszállt területek lakóit: fokozzák harcukat % megszállók ellen. A szervezet bejrúti szóvivője általános sztrájkra hívta föl a megszállt területeken kívül élő .palesztinokat, hogy ily módon támogassák ciszjordániai és gázai honfitársaik harcát. A szóvivő ugyanakkor bejelentette, hogy a PFSZ kérni fogja a Biztonsági TaTöbb órás tüntetőmenettel, ezt követően nagygyűlésen tiltakoztak vasárnap a belgiumi Limburg tartományban a NATO rakéta tér ve ellen. Mint ismeretes, a NATO a múlt év decemberében hozott döntést a közép-hatótávolságú rakétafegyverek gyártásáról és nyugat-európai országokban történő elhelyezéséről. A holland határ közelében levő Overpelt kisvárosban több tízezer ember, munkások, alkalmazottak és fiatalok gyűltek össze az atomfegyverek elleni mozgalom fla- mand bizottságának felhívására, hogy itt tiltakozzanak a veszélyes NATO-tervek ellen. A kisváros közelében levő Kleine Broge belga katonai támaszpontot jelölte ki a Pentagon a szárnyasrakéták elhelyezésére. nácsot: foglaljon állást a' legutóbbi eseményekkel kapcsolatban* Ciszjordániában közben ismeretessé vált, hogy az izraeli hatósát- gok két másik arab polgármestert is deportálással fenyegettek meg, amennyiben csatlakoznak a lakosság tiltakozó akcióihoz. #• Az Izrael által megszállt Cisz- jordánia és Gáza lakossága vasárnap általános sztrájkkal tiltakozott három, demokratikus úton megválasztott tisztségviselőjének kiűzése ellen. A megmozduláshoz Kelet-Jeruzsálem arab lakossága is csatlakozott. Az izraeli biztonsági erők erőszakos intézkedésekA nagygyűlésen több belga párt- és tömegszervezet képviselője szólalt fel. Beszédet mondott Louis van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke is. A felszólalók nyomatékosan követelték, hogy a leendő belga kormány, amelynek megalakításáról Brüsszelben még folynak az egyeztető tárgyalások a pártok között, vegye majd fel programjába NATO-döntés megvalósításának ügyében bejelentett féléves haladék meghosszabbítását két évre. A nagygyűlés részvevői azonnali 'tárgyalásokat követeltek a nukleáris rakétafegyverek leépítéséről és szót emeltek egy össz-eu- rópai leszerelési értekezlet összehívása mellett. Az új belga kormánytól építő hozzájárulást várnak az enyhülés előmozdítására. kel próbálták véget vetni a sztrájknak. A feszültség növekedését újabb merénylet jel?i: vasárnap .Jeruzsálemben az izraeli hadsereg egyenruháját viselő két férfi súlyosan megsebesített egy : arab taxisofőrt. A hatóságok az üggyel kapcsolatban letartóztatták a szélsőségesen cionista Kach-mozgalom négy tagját. Jeruzsálemben közölték, hogy a hebroni zsidó település ellen pénteken végrehajtott palesztin támadás öt halálos áldozata között egy amerikai és egy kanadai állampolgár is van. Texasi előválasztás Carter elnök nagyarányú győzelmet aratott Edward Kennedy szenátor felett Texasban a Demokrata Párt előválasztásán, míg a republikánusoknál némi meglepetésre szoros eredmény várható. A vasárnap reggelig befutott részeréömények szerint Carter a demokrata-szavazatok több mint kétharmadát kapta. Ez az arány várhatóan nem módostH' lényéjje- sen a szavazatszámlálás befejezéséig. A republikánusoknál a szavazatok kétharmadának összeszámlá- lása után Ronald Reagan volt californiai kormányzó elhanyagolható előnyt szerzett George Bush egykori Cl A-igazgatóval szemben. A korábbi részeredmények alapján még Bush győzelmét lehetett várni, most viszont egészen a végeredmény közzétételéig nyílt marad a verseny. Bush jó szereplése azonban mindenképpen meglep«-, tés. Tüntetések Belgiumban a NATO rakétaterve ellen Haditudósítók A fasiszta Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmány aláírása 1945. május 8-án Karlshorstban az emberiség történetének legpusztítóbb háborújának végére tett pontot. Az európai hadszíntéren befejeződött a második világháború, és május 9. a Győzelem napja lett. A szomorú statisztika így fest: a háború 1700 millió embert, a Föld akkori lakosságának háromnegyed részét érintette. A harcok 40 állam területén folytak, 110 millió- ember fogott fegyvert — 40 millióval több mint az első világháborúban.. Megközelítő számítások szerint mintegy 50 millió ember halt meg, ötször annyi, mint 1914 és 1918 között. A győzelemért a legnagyobb áldozatot a Szovjetunió hozta. A, második világháború több mint húszmillió szovjet ember életét követelte. Közülük 10 millió a békés lakosság köréből került ki. A szovjet nép és a Vörös Hadsereg helytállásáról nem szükséges sok szót ejteni azok előtt, akik hetente figyelemmel kísérik a „Hat év történelem” című szovjet—amerikai televíziós filmsorozatot. De még ez a nagyszabású mű sem térhet ki részletesen a háború minden eseményére. Ma, harmincöt évvel a háború után is új, eddig ismeretlen dokumentumok kerülnek elő a partizánháborúról, a hátország már-már emberfölötti erőfesíítéseiről, a felderítésről, amelyet arcvonalak nélkül vívtak, és nem utolsósorban a haditudósítókról. A szovjet haditudósítók története a háború külön fejezete, amelyét még .nem dolgoztak fel teljes egészében. Jevgenyij Dolmatovszkij „A győzelem kézjegyei” című mégrázó kötetében így ír a haditudósítókról: „Bár az írókat nem szokás tízesével, még kevésbé százasával számlálni, mintegy ezer szovjet író ment ki a frontra, és nem egészen á felük tért vissza. Nagyobb veszteség ez, mint bármelyik lövészzászlóaljé egy-egy hosszú és nehéz ütközetben. Ebben az esetben tehát mégiscsak helyénvaló számokra hivatkoznunk az írókról szólván, jóllehet minden író — egy önálló katonai egység. Mindig megcsodáltam a központi és katonai lapok tudósítóinak bátorságát. Hősiességüknek köszönhető, hogy az ország a front minden eseményéről értesült.” Dolmatovszkij harmincévesen ünnepelte a győzelmet, s larról persze nem ír, hogy ő is Leicával a vállán és notesszel a zsebében járta végig — rettenthetetlenül, ,mint társai — a frontot. Konsztantyin Szimonov, Borisz Gorbatov, Martin Merzsanov, Vszevolod Visnyevszkij, Alek- szandr Bek, Vszevolod Ivanov és a többiek — írók, akik harcoltak, s közben megírták legjobb műveiket. Ma is újra és újra visszatérnek a háború eseményeihez. Miért? Erre keresi a választ az APN munkatársa. Ivan Arszentyev-Csernyec, csatarepülő : — Az, hogy az ember miként viselkedik harc közben, elárulja jellemét. Nemcsak a háborús irodalmat írók, hanem a békés időkben alkotók számára is méltó feladatnak tartom, hogy megmutassák az átélt eseményeket. Könyveimben jó néhány olyan történet is szerepel, amely kigondolt epizódnak látszik, pedig nem az! Egy példa rá: a Krím felett repültünk, csatarepülő voltam, s az életemet a rádiós-lövészem mentette meg, aki több mint fél órán át harcolt a bennünket felülről szorongató ellenséges gép legénységével. Amikor földet értünk, akkor vettem csak észre, hogy az egyik keze hiányzik. Nagy és elszánt jellem, Viktor Umanyecnek hívják. A háború után híres építész lett, a keresi városközpont tervezője. Azé a ■ Kercsé, amely felett részt vettünk az emlékezetes légi csatában. Harcos és teremtő ember — lehet méltóbb témája az irodalomnak, mint a mindennapi élet?! . Vlagyimir Rudnij, haditengerész': — Az. író kötelessége, hogy elmondja a mai fiataloknak az igazságot a háborúról. Miként a harmincas-negyvenes évek szovjet fiatalsága, Furmanov és Visnyevszkij alkotásain nevelkedett, ugyanígy nekünk, idősebt; íróknak egyértelműen állást kell foglalnunk a hazafiságra nevelés kérdésében. Árháború alatt a haditengerészetnél szolgáltam. „Fekete halál” — így nevezték a fasiszták matrózainkat. Harcostársaimról az a szólás járta, hogy a matrózok a haza legodaadóbb védelmezői. Matrózzubbonyos társaim iránti rokonszenvem még a Hanko-félszigeten vívott legendás harc idejéből származiK. Nekik állítok emléket könyveimben. — A felszabadított Szófiában néhány haditudósító kollégámmal meglátogattuk a kórházban egyik sebesült matrózunkat. Mihelyt elég erőt érzett magában ez a matróz, be sem várva az orvosi véleményezést, visszament a csapatához. Csakhogy előbb érkezett a Jcijelölt helyre, mivel csapata másik útvonalon érkezett Szófiába. A haza követe volt, készen állt életét áldozni. Az ilyen jellem nem halványul el az idővel. Moszkva hívja „Etienne”-t — Jevgenyij Vorobjov: — Mint sok írótársam, én is a fr.onton voltam végig. Persze létezett egy másik front is, ahol a szovjet felderítők csaptak össze a hitlerista elhárítással. Néhány éve felajánlották, írjak könyvet Lev Manyevicsről, a kiemelkedő felderítőről, a Szovjetunió Hőséről. Manyevics ap első világháborúban közkatonaként szolgált egy lövészezred felderítő osztagában. 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe. Több hőstettet hajtott végre, a polgárháborúban egy páncélvonat katonai parancsnoka volt. A párt a 'Frunze Katonai Akadémiára küldte, amelyet 1924- 1 ben végzett el. Később repülő lett, majd felderítő tiszt Európában. Fedőneve: Etienne volt. Lebúká- sa után a Gestapóra került, majd különböző koncentrációs táborokban fordult meg, a többi között Mauthausenben. A háború végén az ebensee-i láger lakója volt, s az ottani antifasiszta ellenállás 1 vezetője. Kevéssel Ebensee amerikai felszabadítása után halt j meg, a táborokban összeszedett súlyos tuberkulózisban. Családja, felesége és lánya ma is Moszkvában él. — Rendkívül nehéz a felderí-. tőkről írni. Hogy a valósághoz hí-\j ven "tudjam ábrázolni Manyevics j alakját, elutaztam azokba az országokba — Spanyolország, Olaszország, Németország —, ahol egykor munkáját végezte. Telje-- sen hatalmába kerített a láthatatlan front témája. Manyevics és I társainak sorsa az önfeláldozás [ és hősiesség példái. Ez az oka, | hogy mélységes alkotói elfogultsággal és lelkesedéssel írtam meg j a regényt, amelynek címe „Az [ idegháború katonája”. (Magyar- országon a Kossuth és a Kárpáti | Kiadó közösen jelentette meg 1 1973-ban.) Nemcsak érzem, ha- | nem az olvasók reagálásából is 0 tudom, hogy az emberek igénylik i ezeket a témákat. És az, ahogyan | fogadják könyveinket a háború I hőseiről, az íróknak a legnagyobb i elismerés. (APN)
