Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

4 • PETŐFI NÉPE • ■ 1980. május 25. KEDVEZŐBB FELTÉTEL A KUTATÁSRA, NEMESÍTÉSRE A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Négy esztendő leforgása alatt négyszer részesült oklevél­ben vagy ennél magasabb kitüntetésben a kecskeméti szék­helyű Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Az országos elis­merést kiváltó tevékenységben kiemelkedő szerepet töltöt­tek be az intézet kalocsai paprikakutató állomásának mun­katársai is. Kötelességüknek érezték, hogy tudásuk, képessé­gük szerint, mindent megtegyenek az évszázados múltú, Ka­locsa vidéki fűszerpaprika-termesztés korszerűsítéséért, a ki­váló tulajdonságú fajták előállításáért. Több és jobb készterméket adó paprikafajta • Dr. Kapeller Ká­roly, a ZKI kalo­csai állomásának igazgatója és mun­katársai a fajtaje­lölteket Vizsgálják. Nemesítő munkájukat siker koronázta. Kalocsa körzetében, sőt az ország más táján ás, a leg­utóbbi években már sok ezer hek­táron azokat az új fajtákat ve­tették, palánitázták a mezőgazda­sági üzemek és kisgazdaságok, amelyeket a ZKI kalocsai kutató állomásának tudományos munka­társai nemesítettek. Ezzel terem­tették meg a fűszerpaprika nagy­üzemi ' termelésének biológiai alapját. Ilyen többek között a kalocsai 622-es vagy a 601-es faj­ta. Mindkettő az 1970-es évek ele­jén terjedt el Bács-Kiskun me­gyében. Azóta újabb fajtákkal, jelöltek­kel is jelentkeztek a kalocsai in­tézet tudományos kutatói. A ne­mesítés csoportmunka. Igen fon­tos az alapanyag összegyűjtése, a kombinációk megtervezése. A fűszerpaprikát festéktermő nö­vénynek kell tekinteni, s ennek megfelelően minősíteni, párosítva ebhez az íz- és zamatanyagokat. Evekkel ezelőtt 3200 tonna fű­szerpaprika-őrleményt állítottak elő a kalocsai körzetben, a kö­zelmúltban pedig már 8500 ton­nát. A késztermék versenyképes­ségének megtartását, növelését a fűszerpaprika termesztésénél, a nagyüzemi módszenek fejlesztésé­nél, a termeléstechnológia pontos alkalmazásával kel'l kezdeni. A legkiválóbb fajta is adhat gyen­gébb minőségű őrleményt, ha az érés. a betakarítás időszakában elvétettek valamit. Természetes, hogy a paprika- nemesítés állandó folyamat. A kö­vetelmény egyre magasabb. A kalocsai intézet tudományos mun­katársai azon fáradoznak, hogy minél rövidebb tenyészidejű és jobb minőségű paprikafajtákat állítsanak elő. Ennek érdekében évente több ezer keresztezést haj­tanak (végre. Nemesítő munkáju­kat segíti többek között a leg­utóbbi időben elkészült 1500’ négyzetméter felületű üvegház és 10 ezer négyzetméter fóldaborításü nevelőház, amelyben a »fűszerpap­rika-palántát nevelik. Az állomás kísérleti célokat szolgáló létesít­ményeiben 20 millió palán tát /ne­velnek a paprikatermesztő gazda­ságoknak, és ugyanennyit az in­tézettel együttműködő hajósi és dunaszentbenedeki téesz fóliasát­raiban is, a kalocsai körzet szá­mára. Ebből állítják elő a külön­böző fajták .elit vetőmagját. A kalocsai körzetben az inté­zet és a véle együttműködő gaz­daságok a szegedi paprikater­mesztő táj számára is nevelnek évente 40 millió palántát a leg­kiválóbb fajtákból. A jelenleg köztermesztésben lévő fajtákon kívül, négy új fajtajelöltje is van a ZKI kalocsai állomása tudo­mányos kutatóinak. A nemesítés alatt lévő törzseket az üvegház­ban és a szántóföldön többszörös nemzedékváltással értékelik, mi­előtt valamennyi megkapja a vég­leges elismerést. A sokéves, fá­radságos munka eredményeinek a tudományos kutató, a fűszerpap- rika-terlmelő, a feldolgozóipar és a kereskedelem egyaránt hasznát látja. A kiváló minőségű paprika- őrlemény az exporttermékek vá­lasztékát bővíti. K. A. árdosszié Miért nő az árak szerepe? A vásárlót a ter­mék két döntő tulajdonsága érdekli: mire használható, illet­ve mennyibe kerül? Az anyagi lehetőségek adott keretei kö­zött e két tulajdonságtól függ, hogy milyen fokon elégíthe­tők ki a szükségletek: miből mennyi vásárolható? Ha valami viszonylag olcsó, akkor az árfelhasználásra, fo­gyasztásra, esetleg pazarlásra .ösztönöz. A viszonylag drága áru­val pedig óhatatlanul csínján bá­nunk. Az árak tehát helyes irány­ba akkor befolyásolnak bennün­ket, ha a termék az országnak is tényleg annyiba kerül, amennyit a fogyasztó fizet érte. Az árpo­litika tehát tudatosan ösztönöz­heti, vagy mérsékelheti, vissza­foghatja a felhasználást, a fo­gyasztást. A személyes szükségle­tek kielégítésében — meghatáro­zott keretek között — viszonylag nagy a választási szabadság. Az áruk és szolgáltatások választé­kától, a jövedelmi és a vagyoni viszonyok differenciáltságától, a szokásoktól, a személyes beállí­tottságtól függően a fogyasztás összetétele rendkívül sokszínű. Az ár szerepe a jövedelemel­osztásban is növekszik. Az ár­rendszertől, az árarányok, az ár­színvonal alakulásától ugyanis nagyban függ a képződő jövedel­mek felosztása az állami költség- vetés, a vállalatok és a lakosság különböző rétegei között. így minden árrendezés a jövedelmek újraelosztását is szolgálja. Az 1980. évi termelői árváltozások a jövedelmek újraelosztásával ösz­tönzik a hatékonyság fokozását, segítik a külgazdasági egyensúly javítását. Végül az ár szerepe növekszik a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében is. Az ár min­denekelőtt a vállalati jövedelme­zőségen keresztül szabályozza a termelést, a kínálatot. A kereslet és a kínálat kölcsönösen hat egy­másra és az szükséges, hogy ez a kölcsönhatás árformáló ténye­zővé váljon. Ha a kereslet túl­súlyban van, s az összhang nem teremthető meg a termelés, a kí­nálat növelésével, akkor csak ma­gasabb ár mellett tartható fenn a .zavartalan ellátás. Az a termék á legdrágább, amit nem lehet kapni. Tapasztalatból tudjuk, Hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a ki­egyensúlyozott és zavartalan áru­ellátást. Ezért, ha a reálbér nö­velésének nincs, és az adott gaz­dasági helyzetben nem lehet szi­lárd árufedezete, akkor inkább az elért életszínvonal megőrzésé­re, fenntartására törekszünk, be­leértve az áruellátás kialakult szintjét is. A magyar gazdaság- irányítási rendszer nem tűri el a lakossági jövedelmek fedezet nél­küli kiáramoltatását. Hosszú időszakon át a kereslet túlsúlya uralkodott, s a termelő­üzemek érdektelenül tűrték ezt az állapotot. Kényelmes volt szá­mukra: minden áru elkelt, a fo­gyasztó ritkán reklamált, a fej­lesztéssel sem kellett bajlódni. Az áruhiányból némelykor a bol­ti eladók, a spekulánsok húztak anyagi hasznot. A fogyasztó egy­értelműen vesztes volt, a vásár­lás inkább'bosszúságot, mint örö­met okozott. A merev fogyasztói árak ugyan­akkor eltávolodtak a valóságos költségviszonyoktól',' ■ s kevés' jel­zést adtak a termelőknek az igé­nyek változásáról. A termelői ár és egyes elemei, a diktált anyag-, bérnormatívák stb. arra késztet­ték a vállalatokat, hogy a leg­kedvezőbb feltételekkel előállít­ható cikkeket gyártsák. S mivel a terv választékmélységben nem határozta meg a feladatokat, bi- jzonyos termékekből feleslegek, másokból hiányok keletkeztek. Fontos, hogy mindenkor reá­lisan ítéljük meg árpolitikánk le­hetőségeit, ne becsüljük se túl, se le annak szerepét. A szocialista árpolitika magásterét a gazdaság törvényszerűségei egyértelműen behatárolják. De ha helyesen is­merjük fel a tennivalókat, és idő­ben megtesszük a szükséges in­tézkedéseket, jól szolgálhatja gazdasági fejlődésünket, életszín­vonal-politikánkat. K. J. 03áieúiLi£ 'Tja Másfél szoba összkomfort (34J A szeme az enyémbe mélyedt, nyúlt az üveg utánv töltött a két kupicába, de még mindig a sze­membe nézett, ivott, letette a po­harat, még mindig - a szememet nézte, elvette az üres poharamat, letette, két karját a nyakaim köré fonta, s úgy súgta: „Megőrülök érted!” — Aztán be­hunyta a szemét. 32. Egyszer elébe mentem, az inté­zethez, ahol dolgozik, mert öröm­hírt akartam vinni neki: az apá­mat jutalomüdülésre küldik az üzemből, a muterral együtt, egy hétre, valahová a Bükkbe, és egy hétig nálam lakhat, nem lesz gondja a lakással. Úgyis ezen si­ránkozik mindig: hogy mi lesz ve­le? Hát mi lesz? Hozzám nem akar jönni, a kisszobába, ezt már tisztáztuk. Az anyjához nem akar menni Vecsésre. Hát hová akar? az érzésem, semmit sem Egyáltalán, mit akar? Néha az komolyodott az elmúlt évek alatt; pont olyan hebrencs kamaszlány, mint amikor kirúgott ott a Ró­main, és a sorsát a mama ked­vencéhez kötötte.,. Most is, csak jön, megy, ro­hangál. Teljesen leégeti magát az ismeretségi körében; ágyra jár hozzájuk, de azt is ingyenesen, csupán szívességből... Jó, egy­két éjszakára rendelkezésre áll az ember ilyen esetben. De hogy hetenként egyszer-kétszer... Mert Ibinél például legalább egy­szer ott alszik, pedig az is, sze­gényke, harmadmagával lakik egy lakásban, amelynek tulajdo­nosai három évere külföldre mentek, azt hiszem Afrikába. És havi kétezer-négyet kérnek a kégliért a három lánytól. Ibi te­hát nyolcszázat fizet — és Csuti ingyen alszik nála egy hónapban négyszer-ötször... Milyen dolog ez? Jó a nagynéni, az más. Az két­száznegyvenért lakik, és Csuti végeredményben az unokahúga — Nála is ott van egy héten egy­szer-kétszer. Meg valami hajda­ni osztálytársánál, ha jól em­lékszem, Béres Irénnél... Meg néha nálam. Meg a fene tudja, még hol mindenhol. És a fene. tudja, mi lesz ebből. Hogy a fő­nöke felesége megígérte: szerez neki lakást... Hogy a nők mi­lyen hülyék! Minden ilyen albér­leti szöveget megesznek! Majd épp azon töri a fejét a méltósá- gos asszony, hogy a férje kis be­osztottjának szerezzen egy ké­nyelmes ké!glit, ahol a főnök úr kedvére kipihenheti a munkahely és a családi fészek sok-sok fá­radalmát ... Ugyan! Ilyen hülye nő nincs! Olyan még van, aki ezt az ígéretet, ezt a szép, kerek me­sét ' megeszi — de olyan nincs, aki ezt az ígéretet meg is tartsa! Azt mondja, személyesen beszélt az asszonnyal. Hiszem, ha aka­rom. De inkább nem akarom hin­ni. Szerintem az egész a főnök úr fal dumája, aki így akar gon­doskodni vén fejével egy kis vál­tozatosságról az étlapján, mert ünja már az egyhangú otthoni kosztot. Emellett szól a múltkori eset is. Négy óra előtt öt perccel meg­érkezem az intézet elé. Nem tele­fonáltam neki, megkért rá, hogy ne nagyon hívjam odabent, mert attól'fél, a férje figyelteti. A vá­lást ugyan kimondták már, de a gyerek még ott van Tatáréknál, s ő szüntelen reszket, hogy még mindig nem adták fel a reményt a kis Krisztina megkaparintásá- ra, amire csak úgy van kilátá­suk, ha az anyjára rábizonyít­ják, hogy erkölcstelen életmódot folytat... Már ez is: vagy így van,'vagy nincs így. Egy ügyvédet kellene erről megkérdeznem, hiszen a há­zasságukat felbontották, a kis­lányt neki ítélték, és szerintem ez végleges. De lehet, hogy igaza van, és a bádogosék mégis meg­próbálnak harcolni a kisuno- káért... Mit tudom én! De al­kalomadtán mindenesetre beszé­lek a vállalati jogtanácsosunkkal, mert nagyon nem szeretném, ha imádott és egyetlen szerelmem mégint átverne, mint hét eszten­deje, ott a Római homokján!... Mert a dolog gyanús, határo­zottan gyanús! Szóval, mondom, megjelenek az egyik rózsálló má­jusi délutánon az örömhírrel, hegy a hónap végén lesz egy he­te, amikor föllélegezhet, amikor nem kell az éjszakáit megszer­vezni, alvóhely után futkosni, mert hat teljes éjszakát tölthet nálam, nyugalomban és békes­ségben ... No, álldogálok 'a kapujukkal szemben levő járdán, a telefon- fülke mellett, és várom, hogy fölbukkanjon, s már előre örülök annak, mennyire örül majd a jó hírnek! A percek vánszorognak. Négy óra. Négy óra öt. Négy óra tíz. Sehol semmi. Az emberek özönlenek ki a kapun, de az én örök szerelmem sehol. Negyed öt­kor végre kilibben a kapun. Már emelem a karom, hogy intek ne­ki köszörülöm a torkom, hogy kiáltok, amikor azt látom: óva­tosan körülnéz, kétszer is, majd odalibeg az egyik parkoló Wart­burghoz, amelynek ajtaja hirte­len kinyílik, és gyorsan becsa­pódik. S a motor nyomban fel­búg. (Folytatjuk) Elítélték a szabadszállási betörőket A MÚLT EV október 20-án fényképekkel illusztrált cikkben tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy elfogták a szabadszállási be­törőket, és megkezdődött rendőr­ségi kihallgatásuk. A négy fiatal sorozatos bűncselekménye meg­lehetősen nagy felháborodást kel­tett a megyében, s á lakosság megnyugvással vette tudomásul, hogy a rendőri szervek — bár egyáltalán nem volt könnyű a feladat — viszonylag gyorsan ár­talmatlanná tették a bűnszövet­séget. Természetes, hogy olva­sóink azóta is várják, milyen íté­let születik Koroknál István (Sza­badszállás, Alsószőlők 190.j és. társai' ügyében. Nos, a kecskeméti járásbírósá­gon a közelmúlt napokban befe­jeződött a tárgyalás, és meghoz­ták az ítéletet. Mielőtt azonban ismertetnénk a döntést, úgy gon­doljuk, nem árt elmondani, hogy kik, miféle emberek a tettesek. Koroknai István harminchat éves, kétszer volt büntetve. Először a katohai bíróság ítélte el szökés és betöréses lopás miatt négy és fél évre, majd 1976-iban lőfegy­verrel való 1 visszaélés miatt egy évet kapott, de annak végrehaj­tását háromévi próbaidőre . fel­függesztették. Még nem járt le a három év, amikor a mostani ügy­ben tárgyalt betöréseket elkövet­te. Fejszés Gábor (Szabadszállás, Alsószőlők 190.1 csupán tizenki­lenc éves. Egészen fiatal volt még,- amikor egy lopás miatt javítóin­tézetbe került. Az ügy harmadrendű vádlottja, illetve már elítéltje az ugyancsak tizenkilenc éves Lesi Gyöngyi, aki Szabadszálláson, a Laposrét 4. szám alatt lakott. Büntetve még nem volt. Végül a negyedrendű elítélt, Miliő Miklós jelenleg húsz­éves (Budakalász, Galamb utca 1.) és ugyancsak büntetlen előéletű. Nem haszontalan megjegyezni, hogy a bírósági ítéletben olvas­ható rövid életrajzokban mind­egyiknél megtaláljuk azokat a gyermekkori sajátosságokat; ame-- lyek kétségtelenül hozzájárultak a rendezetlen' életmódhoz. így például azt, hogy — Miliő Miklós kivételével — csupán az ■ egyik szülő nevelte őket. Így aztán már tizenötévesen kezdtek csavarogni, javítóintézetbe kerültek, nem dolgoztak, nem tanultak. Termé­szetesen nem törvényszerű, hogy a „válási árvák”, vagy a felár­vák azonnal meginduljanak a lejtőn. De az sem lehet vitás, hogy akikben van bűnözési hajlam, azokból a rendezetlen körülmé­nyek ezt felszínre hozhatják. AMINT OLVASHATÓ a lak­címeknél, hárman a szabadszállá­si tanyákon laktak, így ismerték egymást. A negyedik, Miliő Mik­lós, 1978-iban Szabadszálláson dolgozott és megismerkedett Ko­roknai feleségével, akivel még az év elején közeli kapcsolatba került, sőt oda költözött a tanyá­ba. Bármilyen furcsán hangzik, ott lakott Koroknai István is. A két fiatal férfi jól megértette egymást és közösen több bűncse­lekményt követtek el. December­ben azonban Milló és Koroknainé — akinek mellesleg már három gyereke volt — Budapestre szök­tek, s azóta is együtt élnek. A gyerekek állami gondozásba ke­rültek. De Koroknai Fejszés Gá­bort is ismerte, s a fiatal fiú — miután a javítóintézetből kisza­badult — újra felvette a kapcso­latot a „dörzsölt” Koroknaival. Fejszés 1979 nyarán megismerke­dett Lesi Gyöngyivel. Hamarosan élettársi viszony alakult ki közöt­tük, s odaköltöztek Koroknai ta­nyájába. A fiatal lány természe­tesen tudomást szerzett a fiúk ál­tal elkövetett bűncselekmények­ről, de nemhogy „kiszállt volna a buliból”, inkább csatlakozott • hoz­zájuk. Ezután már közösen követ­ték el a lopásokat, betöréseket. Tudomásukra jutott, pontosab­ban megérezték, hogy a rendőr­ség nagyon érdeklődik utánuk. Ezért a múlt év augusztus 19-én kimentek a szabadszállási úgyne­vezett Lófogó-hegyi erdőbe, né­hány napig sátorban éltek, majd bunkert építettek maguknak. Eb­ben a bunkerban fogta el őket a rendőrség 1979. október , 16-án. Azt csupán megjegyezzük, hogy Lesi Gyöngyi terhességének nyol- ’ cadik hónapjában van. iMit csináltak, milyen bűncse­lekményeket követtek el ezek az emberek? Ne kívánja az olvasó, hogy tételesen felsoroljuk vala­mennyit. hiszen az több oldalt töltene meg az újságban. A múlt év júniusában kezdték a fülöp- szállási - boltban. Ide először az ittas állapotban lévő Fejszés tört be, és 2600 forint készpénzt vitt el. De Koroknaival később visz- szamentek, s a magukkal ■ vitt zsákban már különféle árut lop­tak, sőt a nyitott pénztárfiókban hétezer forint készpénzt is (talál­tak. Aztán a szabadszállási ha­tárban az egyik tanyába törtek be. Ezt az akciót Koroknai Milló- val követte el, és a tanyából rá­diót,’ zománcozott üstöt, dézsát, töltésért, kést, vasalót stb. loptak. , k AUGUSZTUSBAN — a múlt esztendőben — Fejszés Gábor és Lesi Gyöngyi úgy határoztak, hogy elköltöznek Koroknai tanyá­jából egy másikba. A kiszemelt ház üresen, állt, be kellett ren­dezni. Egy éjjel a két férfi betört egy berendezett, de lezárt tanyá­ba, s onnan különféle tárgyakat vittek el: lábasokat, szűrőket, hurkatöltőt, evőeszközöket, irha­mellényt, puttonyt, demizsont, tá­nyérokat, tálat, csészéket, kapát; permetezőt, viharlámpát stb. Az új lakásba azonban bútor is kel­lett. Ezért később, ugyancsak éj­szaka — mindhárman visszamen­tek a korábbi házba, és onnan két szekrényt, két éjjeliszekrényt, tűzhelyet, széket, asztalt, tükröt, meszelőt, vasalót, stelázsit, fogast loptak, sőt elvitték a konyhaaj­tót is. Egy másik tanyából tőrkéseket, konzervnyitót, ébresztőórát, pi­pát, zseblámpát, kártyát, hamu- tálat, pulóvert, férfi és női ruhá­kat, fehérneműket, nyílvesszőket, nyílpuskát, kulacsot, légpuskát, vívótőrt, sótartót stb. loptak el. Csupán ebből a tanyából több, mint 37 ezer forint értékkel tá­voztak. Ezt megelőzően azonban Koroknai és Milló egy hétvégi házba tört be úgy, hogy kibon­tották a tetejét, majd a padlás­ról a lakótérbe hatoltak. Innen közel nyolcezer forintot érő hol­mival távoztak, közte volt lég­puska, telefon, számológép, pa­lacsintasütő, babapiskóta, szemes­kávé, gyöngysor, hajlakk, láz­mérő és automata fényképező­gép is. A> KÉSŐBBI AKCIÓKAT > mám a bunkerban' tervezték el, és- oda: Vitték a lopott hölmít.- Az Izsáki Állami Gazdaság Pásztor csárdá­jából például tízezer forint érték­kel távoztak, a szabadszállási 4. számú boltból 12 ezer forintot érő különböző árut vittek el, közte élelmiszereket, italokat. Egy kö­vetkező tanyából kilencezer fo­rint értékű holmit zsákmányol­tak. A korábban ellopott légpus­kákból egyet lőfegyverré alakítot­tak át, amihez lőszerük is volt (ezt is lopták). Az egyik légpus­kát ki is próbálták: A múlt év októberében egy este elhaladtak K. I. tanyája mellett, s elhatá­rozták, hogy onnan baromfit lop­nak. Koroknai légpuskával egy pulykát és egy kakast lőtt le. Eze­ket Lesi Gyöngyi hozta ki, majd a bunkerban megfőzték és meg­ették. Legnagyobb zsákmányukat a szabadszállási iparcikkboltból lopták. Ide már vitték az átala­kított fegyvert, gumikesztyűt, csőfogót, baltát, tőröket, zsákokat. Az akadályt jelentő ajtókat kife­szítették, majd megkezdték a zsá­kok feltöltését': elvittek többek között 242 darab karórát, ezüst pecsétgyűrűket, karkötőket, zseb­órákat, bőröndöket, 104 darab bizsu gyűrűt, 119 bizsu gyöngy­sort stb., összesen több mint 145 ezer forint értékben. Ezt az ak­ciót néhány nappal a bunkerban történt elfogásukat megelőzően követték el. összességében a négy tettes több mint 300 ezer fo­rint értékű holmit lopott A BÍRÓSÁG Koroknai Istvánt halmazati büntetésként ötévi börtönre ítélte, további öt évre eltiltotta a közügyektől, s elren­delte a korábban kiszabott egy­évi szabadságvesztés büntetés végrehajtását is. Fejszés Gábor négyévi börtönt kapott és négy évre tiltották él a közügyektől. Lesi Gyöngyi büntetése egy év nyolc hónap szabadságvesztés, amit a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtania, ugyanakkor a bíróság egy évre őt is eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Milló Miklóst hathónapi szabad­ságvesztésre ítélték; s ezt ugyan­csak a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtania. A Kiskőrös és Vidéke AFÉSZ-ft, az Izsáki Álla­mi Gazdaságot, és a Kunszent- miklós és Vidéke ÁFÉSZ-t, mint sértetteket polgári jogi igényük­kel a törvény más útjára utasí­totta a bíróság. Kötelezte a vád­lottakat — megfelelő . arányban — az eddig felmerült 12 501 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet éllen csak Koroknai Ist­ván és védője fellebbezett, eny­hítést kérve. A többiek vonatko­zásában az ítélet jogerős és. vég­rehajtható. . G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom