Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
4 • PETŐFI NÉPE • ■ 1980. május 25. KEDVEZŐBB FELTÉTEL A KUTATÁSRA, NEMESÍTÉSRE A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Négy esztendő leforgása alatt négyszer részesült oklevélben vagy ennél magasabb kitüntetésben a kecskeméti székhelyű Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Az országos elismerést kiváltó tevékenységben kiemelkedő szerepet töltöttek be az intézet kalocsai paprikakutató állomásának munkatársai is. Kötelességüknek érezték, hogy tudásuk, képességük szerint, mindent megtegyenek az évszázados múltú, Kalocsa vidéki fűszerpaprika-termesztés korszerűsítéséért, a kiváló tulajdonságú fajták előállításáért. Több és jobb készterméket adó paprikafajta • Dr. Kapeller Károly, a ZKI kalocsai állomásának igazgatója és munkatársai a fajtajelölteket Vizsgálják. Nemesítő munkájukat siker koronázta. Kalocsa körzetében, sőt az ország más táján ás, a legutóbbi években már sok ezer hektáron azokat az új fajtákat vetették, palánitázták a mezőgazdasági üzemek és kisgazdaságok, amelyeket a ZKI kalocsai kutató állomásának tudományos munkatársai nemesítettek. Ezzel teremtették meg a fűszerpaprika nagyüzemi ' termelésének biológiai alapját. Ilyen többek között a kalocsai 622-es vagy a 601-es fajta. Mindkettő az 1970-es évek elején terjedt el Bács-Kiskun megyében. Azóta újabb fajtákkal, jelöltekkel is jelentkeztek a kalocsai intézet tudományos kutatói. A nemesítés csoportmunka. Igen fontos az alapanyag összegyűjtése, a kombinációk megtervezése. A fűszerpaprikát festéktermő növénynek kell tekinteni, s ennek megfelelően minősíteni, párosítva ebhez az íz- és zamatanyagokat. Evekkel ezelőtt 3200 tonna fűszerpaprika-őrleményt állítottak elő a kalocsai körzetben, a közelmúltban pedig már 8500 tonnát. A késztermék versenyképességének megtartását, növelését a fűszerpaprika termesztésénél, a nagyüzemi módszenek fejlesztésénél, a termeléstechnológia pontos alkalmazásával kel'l kezdeni. A legkiválóbb fajta is adhat gyengébb minőségű őrleményt, ha az érés. a betakarítás időszakában elvétettek valamit. Természetes, hogy a paprika- nemesítés állandó folyamat. A követelmény egyre magasabb. A kalocsai intézet tudományos munkatársai azon fáradoznak, hogy minél rövidebb tenyészidejű és jobb minőségű paprikafajtákat állítsanak elő. Ennek érdekében évente több ezer keresztezést hajtanak (végre. Nemesítő munkájukat segíti többek között a legutóbbi időben elkészült 1500’ négyzetméter felületű üvegház és 10 ezer négyzetméter fóldaborításü nevelőház, amelyben a »fűszerpaprika-palántát nevelik. Az állomás kísérleti célokat szolgáló létesítményeiben 20 millió palán tát /nevelnek a paprikatermesztő gazdaságoknak, és ugyanennyit az intézettel együttműködő hajósi és dunaszentbenedeki téesz fóliasátraiban is, a kalocsai körzet számára. Ebből állítják elő a különböző fajták .elit vetőmagját. A kalocsai körzetben az intézet és a véle együttműködő gazdaságok a szegedi paprikatermesztő táj számára is nevelnek évente 40 millió palántát a legkiválóbb fajtákból. A jelenleg köztermesztésben lévő fajtákon kívül, négy új fajtajelöltje is van a ZKI kalocsai állomása tudományos kutatóinak. A nemesítés alatt lévő törzseket az üvegházban és a szántóföldön többszörös nemzedékváltással értékelik, mielőtt valamennyi megkapja a végleges elismerést. A sokéves, fáradságos munka eredményeinek a tudományos kutató, a fűszerpap- rika-terlmelő, a feldolgozóipar és a kereskedelem egyaránt hasznát látja. A kiváló minőségű paprika- őrlemény az exporttermékek választékát bővíti. K. A. árdosszié Miért nő az árak szerepe? A vásárlót a termék két döntő tulajdonsága érdekli: mire használható, illetve mennyibe kerül? Az anyagi lehetőségek adott keretei között e két tulajdonságtól függ, hogy milyen fokon elégíthetők ki a szükségletek: miből mennyi vásárolható? Ha valami viszonylag olcsó, akkor az árfelhasználásra, fogyasztásra, esetleg pazarlásra .ösztönöz. A viszonylag drága áruval pedig óhatatlanul csínján bánunk. Az árak tehát helyes irányba akkor befolyásolnak bennünket, ha a termék az országnak is tényleg annyiba kerül, amennyit a fogyasztó fizet érte. Az árpolitika tehát tudatosan ösztönözheti, vagy mérsékelheti, visszafoghatja a felhasználást, a fogyasztást. A személyes szükségletek kielégítésében — meghatározott keretek között — viszonylag nagy a választási szabadság. Az áruk és szolgáltatások választékától, a jövedelmi és a vagyoni viszonyok differenciáltságától, a szokásoktól, a személyes beállítottságtól függően a fogyasztás összetétele rendkívül sokszínű. Az ár szerepe a jövedelemelosztásban is növekszik. Az árrendszertől, az árarányok, az árszínvonal alakulásától ugyanis nagyban függ a képződő jövedelmek felosztása az állami költség- vetés, a vállalatok és a lakosság különböző rétegei között. így minden árrendezés a jövedelmek újraelosztását is szolgálja. Az 1980. évi termelői árváltozások a jövedelmek újraelosztásával ösztönzik a hatékonyság fokozását, segítik a külgazdasági egyensúly javítását. Végül az ár szerepe növekszik a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében is. Az ár mindenekelőtt a vállalati jövedelmezőségen keresztül szabályozza a termelést, a kínálatot. A kereslet és a kínálat kölcsönösen hat egymásra és az szükséges, hogy ez a kölcsönhatás árformáló tényezővé váljon. Ha a kereslet túlsúlyban van, s az összhang nem teremthető meg a termelés, a kínálat növelésével, akkor csak magasabb ár mellett tartható fenn a .zavartalan ellátás. Az a termék á legdrágább, amit nem lehet kapni. Tapasztalatból tudjuk, Hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensúlyozott és zavartalan áruellátást. Ezért, ha a reálbér növelésének nincs, és az adott gazdasági helyzetben nem lehet szilárd árufedezete, akkor inkább az elért életszínvonal megőrzésére, fenntartására törekszünk, beleértve az áruellátás kialakult szintjét is. A magyar gazdaság- irányítási rendszer nem tűri el a lakossági jövedelmek fedezet nélküli kiáramoltatását. Hosszú időszakon át a kereslet túlsúlya uralkodott, s a termelőüzemek érdektelenül tűrték ezt az állapotot. Kényelmes volt számukra: minden áru elkelt, a fogyasztó ritkán reklamált, a fejlesztéssel sem kellett bajlódni. Az áruhiányból némelykor a bolti eladók, a spekulánsok húztak anyagi hasznot. A fogyasztó egyértelműen vesztes volt, a vásárlás inkább'bosszúságot, mint örömet okozott. A merev fogyasztói árak ugyanakkor eltávolodtak a valóságos költségviszonyoktól',' ■ s kevés' jelzést adtak a termelőknek az igények változásáról. A termelői ár és egyes elemei, a diktált anyag-, bérnormatívák stb. arra késztették a vállalatokat, hogy a legkedvezőbb feltételekkel előállítható cikkeket gyártsák. S mivel a terv választékmélységben nem határozta meg a feladatokat, bi- jzonyos termékekből feleslegek, másokból hiányok keletkeztek. Fontos, hogy mindenkor reálisan ítéljük meg árpolitikánk lehetőségeit, ne becsüljük se túl, se le annak szerepét. A szocialista árpolitika magásterét a gazdaság törvényszerűségei egyértelműen behatárolják. De ha helyesen ismerjük fel a tennivalókat, és időben megtesszük a szükséges intézkedéseket, jól szolgálhatja gazdasági fejlődésünket, életszínvonal-politikánkat. K. J. 03áieúiLi£ 'Tja Másfél szoba összkomfort (34J A szeme az enyémbe mélyedt, nyúlt az üveg utánv töltött a két kupicába, de még mindig a szemembe nézett, ivott, letette a poharat, még mindig - a szememet nézte, elvette az üres poharamat, letette, két karját a nyakaim köré fonta, s úgy súgta: „Megőrülök érted!” — Aztán behunyta a szemét. 32. Egyszer elébe mentem, az intézethez, ahol dolgozik, mert örömhírt akartam vinni neki: az apámat jutalomüdülésre küldik az üzemből, a muterral együtt, egy hétre, valahová a Bükkbe, és egy hétig nálam lakhat, nem lesz gondja a lakással. Úgyis ezen siránkozik mindig: hogy mi lesz vele? Hát mi lesz? Hozzám nem akar jönni, a kisszobába, ezt már tisztáztuk. Az anyjához nem akar menni Vecsésre. Hát hová akar? az érzésem, semmit sem Egyáltalán, mit akar? Néha az komolyodott az elmúlt évek alatt; pont olyan hebrencs kamaszlány, mint amikor kirúgott ott a Rómain, és a sorsát a mama kedvencéhez kötötte.,. Most is, csak jön, megy, rohangál. Teljesen leégeti magát az ismeretségi körében; ágyra jár hozzájuk, de azt is ingyenesen, csupán szívességből... Jó, egykét éjszakára rendelkezésre áll az ember ilyen esetben. De hogy hetenként egyszer-kétszer... Mert Ibinél például legalább egyszer ott alszik, pedig az is, szegényke, harmadmagával lakik egy lakásban, amelynek tulajdonosai három évere külföldre mentek, azt hiszem Afrikába. És havi kétezer-négyet kérnek a kégliért a három lánytól. Ibi tehát nyolcszázat fizet — és Csuti ingyen alszik nála egy hónapban négyszer-ötször... Milyen dolog ez? Jó a nagynéni, az más. Az kétszáznegyvenért lakik, és Csuti végeredményben az unokahúga — Nála is ott van egy héten egyszer-kétszer. Meg valami hajdani osztálytársánál, ha jól emlékszem, Béres Irénnél... Meg néha nálam. Meg a fene tudja, még hol mindenhol. És a fene. tudja, mi lesz ebből. Hogy a főnöke felesége megígérte: szerez neki lakást... Hogy a nők milyen hülyék! Minden ilyen albérleti szöveget megesznek! Majd épp azon töri a fejét a méltósá- gos asszony, hogy a férje kis beosztottjának szerezzen egy kényelmes ké!glit, ahol a főnök úr kedvére kipihenheti a munkahely és a családi fészek sok-sok fáradalmát ... Ugyan! Ilyen hülye nő nincs! Olyan még van, aki ezt az ígéretet, ezt a szép, kerek mesét ' megeszi — de olyan nincs, aki ezt az ígéretet meg is tartsa! Azt mondja, személyesen beszélt az asszonnyal. Hiszem, ha akarom. De inkább nem akarom hinni. Szerintem az egész a főnök úr fal dumája, aki így akar gondoskodni vén fejével egy kis változatosságról az étlapján, mert ünja már az egyhangú otthoni kosztot. Emellett szól a múltkori eset is. Négy óra előtt öt perccel megérkezem az intézet elé. Nem telefonáltam neki, megkért rá, hogy ne nagyon hívjam odabent, mert attól'fél, a férje figyelteti. A válást ugyan kimondták már, de a gyerek még ott van Tatáréknál, s ő szüntelen reszket, hogy még mindig nem adták fel a reményt a kis Krisztina megkaparintásá- ra, amire csak úgy van kilátásuk, ha az anyjára rábizonyítják, hogy erkölcstelen életmódot folytat... Már ez is: vagy így van,'vagy nincs így. Egy ügyvédet kellene erről megkérdeznem, hiszen a házasságukat felbontották, a kislányt neki ítélték, és szerintem ez végleges. De lehet, hogy igaza van, és a bádogosék mégis megpróbálnak harcolni a kisuno- káért... Mit tudom én! De alkalomadtán mindenesetre beszélek a vállalati jogtanácsosunkkal, mert nagyon nem szeretném, ha imádott és egyetlen szerelmem mégint átverne, mint hét esztendeje, ott a Római homokján!... Mert a dolog gyanús, határozottan gyanús! Szóval, mondom, megjelenek az egyik rózsálló májusi délutánon az örömhírrel, hegy a hónap végén lesz egy hete, amikor föllélegezhet, amikor nem kell az éjszakáit megszervezni, alvóhely után futkosni, mert hat teljes éjszakát tölthet nálam, nyugalomban és békességben ... No, álldogálok 'a kapujukkal szemben levő járdán, a telefon- fülke mellett, és várom, hogy fölbukkanjon, s már előre örülök annak, mennyire örül majd a jó hírnek! A percek vánszorognak. Négy óra. Négy óra öt. Négy óra tíz. Sehol semmi. Az emberek özönlenek ki a kapun, de az én örök szerelmem sehol. Negyed ötkor végre kilibben a kapun. Már emelem a karom, hogy intek neki köszörülöm a torkom, hogy kiáltok, amikor azt látom: óvatosan körülnéz, kétszer is, majd odalibeg az egyik parkoló Wartburghoz, amelynek ajtaja hirtelen kinyílik, és gyorsan becsapódik. S a motor nyomban felbúg. (Folytatjuk) Elítélték a szabadszállási betörőket A MÚLT EV október 20-án fényképekkel illusztrált cikkben tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy elfogták a szabadszállási betörőket, és megkezdődött rendőrségi kihallgatásuk. A négy fiatal sorozatos bűncselekménye meglehetősen nagy felháborodást keltett a megyében, s á lakosság megnyugvással vette tudomásul, hogy a rendőri szervek — bár egyáltalán nem volt könnyű a feladat — viszonylag gyorsan ártalmatlanná tették a bűnszövetséget. Természetes, hogy olvasóink azóta is várják, milyen ítélet születik Koroknál István (Szabadszállás, Alsószőlők 190.j és. társai' ügyében. Nos, a kecskeméti járásbíróságon a közelmúlt napokban befejeződött a tárgyalás, és meghozták az ítéletet. Mielőtt azonban ismertetnénk a döntést, úgy gondoljuk, nem árt elmondani, hogy kik, miféle emberek a tettesek. Koroknai István harminchat éves, kétszer volt büntetve. Először a katohai bíróság ítélte el szökés és betöréses lopás miatt négy és fél évre, majd 1976-iban lőfegyverrel való 1 visszaélés miatt egy évet kapott, de annak végrehajtását háromévi próbaidőre . felfüggesztették. Még nem járt le a három év, amikor a mostani ügyben tárgyalt betöréseket elkövette. Fejszés Gábor (Szabadszállás, Alsószőlők 190.1 csupán tizenkilenc éves. Egészen fiatal volt még,- amikor egy lopás miatt javítóintézetbe került. Az ügy harmadrendű vádlottja, illetve már elítéltje az ugyancsak tizenkilenc éves Lesi Gyöngyi, aki Szabadszálláson, a Laposrét 4. szám alatt lakott. Büntetve még nem volt. Végül a negyedrendű elítélt, Miliő Miklós jelenleg húszéves (Budakalász, Galamb utca 1.) és ugyancsak büntetlen előéletű. Nem haszontalan megjegyezni, hogy a bírósági ítéletben olvasható rövid életrajzokban mindegyiknél megtaláljuk azokat a gyermekkori sajátosságokat; ame-- lyek kétségtelenül hozzájárultak a rendezetlen' életmódhoz. így például azt, hogy — Miliő Miklós kivételével — csupán az ■ egyik szülő nevelte őket. Így aztán már tizenötévesen kezdtek csavarogni, javítóintézetbe kerültek, nem dolgoztak, nem tanultak. Természetesen nem törvényszerű, hogy a „válási árvák”, vagy a felárvák azonnal meginduljanak a lejtőn. De az sem lehet vitás, hogy akikben van bűnözési hajlam, azokból a rendezetlen körülmények ezt felszínre hozhatják. AMINT OLVASHATÓ a lakcímeknél, hárman a szabadszállási tanyákon laktak, így ismerték egymást. A negyedik, Miliő Miklós, 1978-iban Szabadszálláson dolgozott és megismerkedett Koroknai feleségével, akivel még az év elején közeli kapcsolatba került, sőt oda költözött a tanyába. Bármilyen furcsán hangzik, ott lakott Koroknai István is. A két fiatal férfi jól megértette egymást és közösen több bűncselekményt követtek el. Decemberben azonban Milló és Koroknainé — akinek mellesleg már három gyereke volt — Budapestre szöktek, s azóta is együtt élnek. A gyerekek állami gondozásba kerültek. De Koroknai Fejszés Gábort is ismerte, s a fiatal fiú — miután a javítóintézetből kiszabadult — újra felvette a kapcsolatot a „dörzsölt” Koroknaival. Fejszés 1979 nyarán megismerkedett Lesi Gyöngyivel. Hamarosan élettársi viszony alakult ki közöttük, s odaköltöztek Koroknai tanyájába. A fiatal lány természetesen tudomást szerzett a fiúk által elkövetett bűncselekményekről, de nemhogy „kiszállt volna a buliból”, inkább csatlakozott • hozzájuk. Ezután már közösen követték el a lopásokat, betöréseket. Tudomásukra jutott, pontosabban megérezték, hogy a rendőrség nagyon érdeklődik utánuk. Ezért a múlt év augusztus 19-én kimentek a szabadszállási úgynevezett Lófogó-hegyi erdőbe, néhány napig sátorban éltek, majd bunkert építettek maguknak. Ebben a bunkerban fogta el őket a rendőrség 1979. október , 16-án. Azt csupán megjegyezzük, hogy Lesi Gyöngyi terhességének nyol- ’ cadik hónapjában van. iMit csináltak, milyen bűncselekményeket követtek el ezek az emberek? Ne kívánja az olvasó, hogy tételesen felsoroljuk valamennyit. hiszen az több oldalt töltene meg az újságban. A múlt év júniusában kezdték a fülöp- szállási - boltban. Ide először az ittas állapotban lévő Fejszés tört be, és 2600 forint készpénzt vitt el. De Koroknaival később visz- szamentek, s a magukkal ■ vitt zsákban már különféle árut loptak, sőt a nyitott pénztárfiókban hétezer forint készpénzt is (találtak. Aztán a szabadszállási határban az egyik tanyába törtek be. Ezt az akciót Koroknai Milló- val követte el, és a tanyából rádiót,’ zománcozott üstöt, dézsát, töltésért, kést, vasalót stb. loptak. , k AUGUSZTUSBAN — a múlt esztendőben — Fejszés Gábor és Lesi Gyöngyi úgy határoztak, hogy elköltöznek Koroknai tanyájából egy másikba. A kiszemelt ház üresen, állt, be kellett rendezni. Egy éjjel a két férfi betört egy berendezett, de lezárt tanyába, s onnan különféle tárgyakat vittek el: lábasokat, szűrőket, hurkatöltőt, evőeszközöket, irhamellényt, puttonyt, demizsont, tányérokat, tálat, csészéket, kapát; permetezőt, viharlámpát stb. Az új lakásba azonban bútor is kellett. Ezért később, ugyancsak éjszaka — mindhárman visszamentek a korábbi házba, és onnan két szekrényt, két éjjeliszekrényt, tűzhelyet, széket, asztalt, tükröt, meszelőt, vasalót, stelázsit, fogast loptak, sőt elvitték a konyhaajtót is. Egy másik tanyából tőrkéseket, konzervnyitót, ébresztőórát, pipát, zseblámpát, kártyát, hamu- tálat, pulóvert, férfi és női ruhákat, fehérneműket, nyílvesszőket, nyílpuskát, kulacsot, légpuskát, vívótőrt, sótartót stb. loptak el. Csupán ebből a tanyából több, mint 37 ezer forint értékkel távoztak. Ezt megelőzően azonban Koroknai és Milló egy hétvégi házba tört be úgy, hogy kibontották a tetejét, majd a padlásról a lakótérbe hatoltak. Innen közel nyolcezer forintot érő holmival távoztak, közte volt légpuska, telefon, számológép, palacsintasütő, babapiskóta, szemeskávé, gyöngysor, hajlakk, lázmérő és automata fényképezőgép is. A> KÉSŐBBI AKCIÓKAT > mám a bunkerban' tervezték el, és- oda: Vitték a lopott hölmít.- Az Izsáki Állami Gazdaság Pásztor csárdájából például tízezer forint értékkel távoztak, a szabadszállási 4. számú boltból 12 ezer forintot érő különböző árut vittek el, közte élelmiszereket, italokat. Egy következő tanyából kilencezer forint értékű holmit zsákmányoltak. A korábban ellopott légpuskákból egyet lőfegyverré alakítottak át, amihez lőszerük is volt (ezt is lopták). Az egyik légpuskát ki is próbálták: A múlt év októberében egy este elhaladtak K. I. tanyája mellett, s elhatározták, hogy onnan baromfit lopnak. Koroknai légpuskával egy pulykát és egy kakast lőtt le. Ezeket Lesi Gyöngyi hozta ki, majd a bunkerban megfőzték és megették. Legnagyobb zsákmányukat a szabadszállási iparcikkboltból lopták. Ide már vitték az átalakított fegyvert, gumikesztyűt, csőfogót, baltát, tőröket, zsákokat. Az akadályt jelentő ajtókat kifeszítették, majd megkezdték a zsákok feltöltését': elvittek többek között 242 darab karórát, ezüst pecsétgyűrűket, karkötőket, zsebórákat, bőröndöket, 104 darab bizsu gyűrűt, 119 bizsu gyöngysort stb., összesen több mint 145 ezer forint értékben. Ezt az akciót néhány nappal a bunkerban történt elfogásukat megelőzően követték el. összességében a négy tettes több mint 300 ezer forint értékű holmit lopott A BÍRÓSÁG Koroknai Istvánt halmazati büntetésként ötévi börtönre ítélte, további öt évre eltiltotta a közügyektől, s elrendelte a korábban kiszabott egyévi szabadságvesztés büntetés végrehajtását is. Fejszés Gábor négyévi börtönt kapott és négy évre tiltották él a közügyektől. Lesi Gyöngyi büntetése egy év nyolc hónap szabadságvesztés, amit a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtania, ugyanakkor a bíróság egy évre őt is eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Milló Miklóst hathónapi szabadságvesztésre ítélték; s ezt ugyancsak a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtania. A Kiskőrös és Vidéke AFÉSZ-ft, az Izsáki Állami Gazdaságot, és a Kunszent- miklós és Vidéke ÁFÉSZ-t, mint sértetteket polgári jogi igényükkel a törvény más útjára utasította a bíróság. Kötelezte a vádlottakat — megfelelő . arányban — az eddig felmerült 12 501 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet éllen csak Koroknai István és védője fellebbezett, enyhítést kérve. A többiek vonatkozásában az ítélet jogerős és. végrehajtható. . G. S.
