Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
yiLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 121. szám Ára: 1,20 Ft 1980. májas 25. vasárnap Minszki vendég Bács-Kiskun megyében Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására hazánkban tartózkodó Platonov Rosztyiszlav Petrovics, a minszki területi pártbizottság ideológiai titikára megyénkbe is ellátogatott. A szovjet vendég — akit Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadott — pénteken Bajánk a Tanítóképző Főiskolán, szombaton pedig Kecskeméten, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán tartott előadást. A neve- lőmunka komplex megközelítése és megvalósulásának tapasztalatai címmel. Séta a BNV-n 3. oldal A tárgyalóteremből «. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Kiváló termelőszövetkezetek Továbbra is fejlesztik a szőlőtermesztést 0 Terbe Dezső az ünnepi küldöttgyűlés előtti határszemlén megtekintette a szakszövetkezet ültetvényeit Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesének, Csipkó Sándor elnöknek .ás Bakács! László főágazr.t-vezetőnek kíséretében. (Méhes! Éva felvételei) Hait évvel ezelőtt egyesültek a keceli közös gazdaságok Szőlőfürt Szakszövetkezet néven. Azóta az egész nagyiközséget átfogó mező- gazdasági nagyüzem ötödször nyerte el a kiváló címet. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget pénteken a délutáni órákban tartatták. A küldöttközgyűlést megelőzően ha_- fcárszemlén vett részt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, a szakszövetkezet vezetőinek kíséretében. Megtekintette a közös és a tagsági szőlőültetvényeiket és. a gazdaság egyéb létesítményeit. Az ünnétji küldöttközgyűlést a nagyközségi kultúrházban tartották, ahol Lovasi Menyhért elnökhelyettes üdvözölte a megjelenteket. Csipkó Sándor elnök ünnepi megemlékezésében elsősorban a kertészeti főágazat fejlődését emelte ki. Hangoztatta, hogy ez adja a szövetkezet termelési értékének nagyobb részét. A nagyüzemi szőlőültetvény megközelíti az ezer hektárt, ebből a tagság álltai telepített 200 hektár. Tavaly volt az első esztendő, amikor 9,5 tonna termésátlagot értek el hektáronként. Szőlőgyö'kereztető iskolájukban ‘ mintegy 650 ezer vesszőt és 170 ezer fóliatasakos szaporítóanyagot állítottak elő. Ez utóbbi új, korszerű módszer, lehetővé teszi, hogy a vegetációs időben, vagyis nyáron is ültessenek szőlővesszőt. Az elmúlt évben megkezdték a tőzeg bányászását is, a rossz talajok javítása érdekében. Az elnök elmondta, hogy az egyesülés óta eltelt hat. éviben az összes vagyonuk több mint kétszeresére, termelési értékük mintegy két és félszeresére emelkedett. Szőlőtermesztésük pedig átlagban 90 mázsa körül alakult. Az elmúlt évben 11 százalékkal növelte a szövetkezet a termelési értékét. Foglalkozott a VI. ötéves tervre vonatkozó elképzelésekkel is, tovább fejlesztik a szőlőtermesztést, ezzel párhuzamosan növelik a tárolóteret és a feldolgozási lehetőA, Kiskunhalastól pár kilométerre fekvő Babó-tanyán ismét kihajtott az öreg diófa. Zöldibe borult ágai csaknem az egész ta- nya udvart betakarják. Hajdan asztal állott alatta, amelyen kilenc parasztember 1948nban aláírta a Vörös Október Tsz alapító okmányát. Akárcsak a vén diófa lombja, úgy terebélyesedett ki Halason a nagyüzemi gazdálkodás. séget bővítik, az állattenyésztésre is nagyobb gondot fordítanak. Segítik, hogy a tagság kezelésében levő területeken fejlődjön a gazdálkodás. A szőlőn kívül a meggytelepítést is támogatják, valamint a háztáji állattartást és hizlalást. Ezt követően Terbe Dezső elismerő szavak kíséretében átadta a Kiváló Szövetkezet cím elnyerését bizonyító oklevelet a szövetkezet elnökének. Három miniszteri kitüntetést is átnyújtott, Kiváló Munkáért elismerést kapott Csipkó Sándor, a termelőszövetkezet el-nöke. Számos szövetkezeti kitüntetés átadására is sor került. Flaisz Ferenc, a szövetkezeti versenybizottság elnöke a szocialista forigád- mozgalimat értékelve, a 'brigádvezetőknek átadta a különböző fokozatot jelentő elismeréseket. K. S. A Vörös Október Tsz évek óta sikeresen vesz részt a .mezőgazda- sági üzemek országos versenyében. Fennállása óta negyedszer kapta meg a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Pénteken délután zajlott le az ünnepség Kiskunhalason, előtte határszemlén tekintette meg a Vörös Október Tsz majorját, majd a mezőgazdasági szákképzésben jeleskedő halasi tanintézetet dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, aki a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, valamint a TOT Elnöksége által adományozott kitüntetés átadására érkezett Halasra. A helyőrségi művelődési otthon nagytermében Báli József tsz- párttitkár köszöntte a szövetkezet gazdáit és a közgyűlés vendégeit, dr. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettest, dr. Major Imre, megyei tanácselnök-helyettest, dr. Király László megyei mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezetőt, Kiskunhalas és a járás párt- és állami vezetőit. Huri Béla tsz-, elnök mondott ezután beszédet, amelyben részletesen ismertette a Vörös Október Termelőszövetkezet V. ötéves tervben elért eredményeit. A közös gazdaság 1976 óta évente átlagosan több mint TO százalékkal növeli termelésének értékét, ami jóval 'meghaladja az országos ütemet. A szövetkezet dolgozóinak anyagi biztonsága megerősödött, a nagyüzem a tagság tisztességes munkája, eredményes gazdálkodása folytán jó megélhetést nyújt minden szövetkezeti tagnak, hozzátartozójának, akik többet fordíthatnak anyagi jólétük növelésére, lakásépítésre, s ehhez a közös gazdaság külön támogatást is nyújt. A Vörös Október Tsz több termelési rendszer és társulás tagja. Ennek keretében fejleszti több ágazat termelési színvonalát, s növeli gazdálkodási eredményét. 1979-ben 125,7 milliós termelésit ért el a szövetkezet, a bruttó jövedelem 38,1 millió forintot tett ki, a mérleg szerinti nyereség meghaladta a 18 milliót. Tíz szocialista brigád teljesítette, sőt túlszárnyalta munkafelajánlását, s öt brigád nyerte el a bronZkoszo- rús jelvényt. A kiskunsági szövetkezetek főágazatainak versenyében a Vörös Október Tsz a második, harmadik és a negyedik helyen végzett. Az ünnepi beszéd után dr. Garamvölgyi Károly adta át a Kiváló Szövetkezet kitüntetésről ázóló oklevelet, majd a Kiváló Munkáért kitüntetést Huri Béla tsz- elnöknek, Laczi Imréné baromfigondozónak, Szakács József traktorosnak, a TOT által adományozott Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést Péter Szabó Károly főágazait-vezetőnek. Az ünnepség alkalmával tizennyolcán kapták meg a Kiváló Szövetkezeti Dolgozó kitüntetést és tizennégyen részesültek jutalomban sokéves eredményes munkájuk alapján. K. A. Ünnepség Kiskunhalason • Molnár Ferenc igazgatóhelyettes az általános Iskolás diákotthon munkájáról tájékoztatja dr. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettest. (A képen balról a második.) 4 ||apk_ 1 maradnak. Ha tehát a gyermeknapról írunk, akkor elsősorban a felnőttekhez, a szülőkhöz szólunk, közülük is főleg azokhoz, akik lehetőségeikhez képest nem tesznek meg mindent a gyerekek egészséges testi, erkölcsi és szellemi fejlődéséért. Mert hangsúlyozni szükséges, hogy a gondoskodó állam — bár nagyon sok mindent megad a felnövekvő generációnak — nem tudja pótolni a szülői szeretetet, a ragaszkodást, a családi otthon meghittségét. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországot úgy is szokták emlegetni, mint „gyermekparadicsomot”. Gondjaink ellenére is büszkék vagyunk erre, mert terveink, elhatározott céljaink közőit szerepel a még átfogóbb törődés, a gyermekeinkért végzett még felelősségteljesebb és eredményesebb munka. Azt ~szeretnénk — s ezért az arra alkalmas nemzetközi fórumokon hallatjuk is szavunkat — ha nemcsak .hazánk, de az egész világ a gyerekek., s természetesen a felnőttek paradicsoma lenne. G. S. A gyermekekhez mindenütt a világon a tisztaság, az ártatlanság, a szép és gazdag ígéretekkel keosegtető jövő fogalma kapcsolódik. Valamennyi szülő azt szeretné, ha fia, lánya „többre vinné”, mint ő, ha jobban tanulna, ha gondtalanabbal élne, ha olyan pályát választana, amelyhez kedve, tehetsége van. A világon minden szülőnek legnagyobb óhaja, hogy igyermeke egészségesen, békében növekedjen, ne kelljen megismernie a nélkülözést, az üldözöttséget, a háborúk borzalmait. Tudjuk, hogy az elmúlt esztendőt nemzetközi gyermekévvé nyilvánította az UNESCO. De azt már alig sejtjük, hogy vajon — ha csupán néhány napra, néhány hétre is — jobban éltek, többet ehettek-e azok a gyerekek, akik bizony meglehetősen sanyarú körülmények között, háborúknak, szörnyűségeknek kiszolgáltatva töltik azokat az éveket, amelyek pedig meghatározóak lehetnek későbbi, felnőtt korukban is. Hosszú esztendők óta hagyomány, hogy hazánkban minden év május utolsó vasárnapja gyermeknap. Ilyenkor vetélkedők, bábműsorok, játékok várják, csalogatják a gyerekeket minden városban, minden községben, úttörőházban és lakótelepen. Ilyenkor úgyszólván mindent szabad: lehet rajzolni a járdákra, ia tereken, parkokban, a forgalmasabb utakon nincs autóközlekedés, mert csak a gyerekek számítanak ezen a napon. Ügy is fogalmazhatunk, hogy ilyenkor az övék a város, a község, a falu. Színes programokat, játékos, tréfás műsorokat szerveznek, bonyolítanak le a bábcsoportok, a KISZ-esek, a különböző modellező szakkörök tagjai. Ha a gyermeknap hivatalos megrendezését nézzük, úgy tűnik, hogy minden rendben van, nincs gondunk, mines'megoldásra váró problémánk az óvodásokkal, az általános iskolásokkal. Pedig nincs minden rendben. Nagyon jól tudják ezt maguk a felnőttek, a nevelésért felelős és azt elhivatottsággal, szívvel végző pedagógusok, óvónők, gyermekgondozók, a szociálpolitikai osztályok, csoportok előadói, a községek, városok, a megye és az ország vezetői is. Tudjuk, hogy nálunk sem él még minden gyerek olyan körülmények között, amilyet már-már általánosnak mondhatunk. Gondoljunk azokra, akik szüleiktől elhagyva élnek, vagy azoktól naponta csupán durvaságot, könyörtelenséget, veszekedést, kiabálást, haragot, netán verést kapnak. Ne tagadjuk, hogy bizony vannak ilyenek. A gondoskodó szocialista társadalom, a becsületes és józan felnőttek társadalma azonban napról napra többet törődik a gyerekekkel, ielég ha mindösz- sze az új bölcsődékre, óvodákra, iskolákra, úttörőházakra, táborokra utalunk. A gyermeknapot nem szabad úgy felfogni, hogy csupán egyetlen napra korlátozódik a szeretet, a játék, az öröm, a gondtalanság. Mert nem erről van szó. Szerencsére közhelynek számít arról beszélni, hogy nálunk már nincsenek. — régen nincsenek — éhező, rongyos gyerekek. S ha van is, igen elenyésző azoknak a száma, akik — kizárólag a szülők hibájából — nem járnak iskolába, vagy onnan idő előtt kiRÁDIÓRÓL, TELEVÍZIÓRÓL Erősítők, csatornák, zavarok Megyénk lakossága a napi sajtó mellett 120 ezer tv- és mintegy kétszer ennyi rádiókészülékkel értesül hazánk és a határainkon túli országok életéről, eseményeiről. A látva és hallva tájékozódáson kívül nélkülözhetetlen eszköze a rádió és a televízió a közművelődésnek és a szabad idő hasznos eltöltésének is. Tudatformáló szerepe különösen megnőtt az utóbbi időben. — Hogyan fejlődött, mennyit javul a rádió- és a tv-adások vételi lehetősége a megyében? — Ezt kérdeztük Horváth Ferenciéi, a Posta, Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága osztályvezetőjétől. — Az V. ötéves terv a solti középhullámú Kossuth-adó megépítésével sokáig emlékezetes marad számunkra is — kezdte az osztályvezető —, hiszen nemcsak hazánkban, de határainkon kívül is erősödött a fő adó hangja. A középhullámú Petőíi-adók változatlanul, a szokásos teljesítménnyel vesznek részt a hazai műsorszórásban. Kedvezően érinti majd a megyét a szolnoki Petőfi-adó- nak az újabb tervidőszak első felére meghatározott fejlesztése. Akkorra ezer kilowattra növeljük sugárzását a megbízható, jobb középhullámú vétel céljából. Mivel a legkitűnőbb hangátvitel ultrarövidhullámmal lehetséges, a Kossuth-műsort közvetítő budapesti URH-állomásnak, amely 1975-ben még csak 6 kilo- waittos volt, 1980-ra majdnem a tizenhétszeresére növeltük az energiáját. 'Ezt főképpen Bács- Kiskun megye északi részén észlelik a hallgatók. Az 1979 végén üzembe helyezett szentesi URH- adó a megye keleti részébe sugározza a Kossuth-műsort. A másik két rádióműsort is továbbító szentesi, valamint a pécsi és a budapesti adókkal együtt elértük, hogy a hazai URH-adások közül a 3. programnak a megyében csupán egyetlen „fehér foltja” van: Kisszállás és Jánoshalma. Jó készülékkel, irányított magasantennával viszont még ezekben a községekben is vehető — igaz, gyengébben — a harmadik URH- műsor. A televíziózásról szólva: bár a szentesi 1-es adó térereje nem változott, a toronyégést követően megépített antennával sikerült csökkenteni — sok helyütt kivédeni — az egyes jugoszláv adók okozta „helejátszást”. A tv 2. műsora is jobban vehető, mióta a budapesti adó sugárzását a tízszeresére, 1000 kilowattra növeltük, és Szentesen tavaly nyáron üzembe helyeztük a másik — a budapestinél csaknem feleannyi teljesítményű — 2-es műsoradót. A második tv-műsont egyébként Eács-Kiskun déli, délnyugati lakói már Pécsről is foghatják, a 32. csatornán. A kisebb települések lakosai is egyre inkább részesei a televíziózásnak. Hozzájuk helyi, illetve átjátszóadókkal „visszük el” a kép- és hangjelet. A Duna menti vételt Soltról és Kalocsáról a 9- es csatornával segítjük, míg Ordas és Géderlak a túloldalról, Paksról kapja az 1-es adást. Jó hír, hogy Csávolyon a 80-as évek elején új 1-es itv-adó kezdi meg a működését a 7-es csatornán, s a felszabaduló 28-assal ugyanott a tv második programjának a < közvetítésére állunk át. — Elégedettek-e a hallgatók, a nézők a hang- és a képminőséggel? Egyáltalán: zavarmentes-e a tv- és a rádióvétel? — A zavaró jelenség nem ritka,. A tavalyi erős napfolttevékenység annyira aktivizálta az ionoszférát, hogy ettől a nyári távolsági tv-terjedés az egyes, alacsonyabb frekvenciákon időről időre megzavarhatja az 1-es tvadó k — Budapest, Pécs — vételét. A képernyőn megjelenő rács, a kép hullámzása, spanyol, svéd és más tv-adók jeleinek a megjelenése a légkör .játéka” csupán — ellene semmit nem tehetünk, de a közvetlen környezet zavarait segítjük megszüntetni. Tavaly 4872 országos vizsgálatot végeztünk a lakosság bejelentése nyomán. Százhatvannyolc esetben idegen adók voltak a ludasak zavaró sugárzásukkal. Az esetek tekintélyes részéhen azonban azt. vizsgáltuk, hogy a számba jöhető 150-féle egyéb vevőoldali okból melyikkel- van dolgunk. Ügy látjuk, hogy a Magyarországon több mint 50 éves zavarvizsgáló szolgálat ma is bőségesen talál munkát. A hódmezővásárhelyi, Lumumba utca 2. szám alaitti egyik zavarvizsgáló állomásunk (vételi panasszal a megyéből ide lehet fordulni), amelyhez három megye tartozik, 1979-ben Bács-Kiskun ban száz panaszt vizsgált meg és segített orvosolni. A hajszárítótól, a hibás villanykapcsolóitól, a nagyfrekvenciás hullámokat előállító PVC-hegesztő készüléktől az egyéb elektromos berendezésekig és a motorok gyújtógyertyájáig sok zavárt- keltő, tényezőt fedtünk fel. Egy helyen kettétört a magasfeszültségű vezeték 25 kilovoltos szigetelője. A föld felé szivárgó áramtól sercegni kezdtek a rádiók. Ki kellett cserélni a szigetelőt. Visszás helyzet, hogy míg a posta a híradástechnika színvonalával manapság jóval a hallgatók és a nézők előtt „jár”, a vevőoldalon • sok a kívánnivaló. Nagyon gyenge a kínálat az igazán jó, korszerű rádiókészülékekből. Ez hiba. De az is hiba, hogy a már meglévő, 6—8—10 ezer forintos vevőket — természetesen a tv-ket is — olykor nem hasznosan használják. A padlás-, a virágcserép-, az erkély- vagy a szobaantenna, egy-kőt méteres huzaldarab még kevés a jó vételhez. A régi igazság: a legjobb erősítő a jó antenna — ma is érvényes. Ugyancsak hátrányos a szakszerűtlenség. Lakótelepi tapasztalat az is, hogy a, központi antennák karbantartását nem mindig végzik, el lelkiismeretesen. A töredezett, elhasználódott vezetékek, az antennavezeték helytelen csatlakoztatása, emeletes házaknál az alsó szomszédhoz menő huzal átvágása, a konnektorok csavarhű- zós „földelése” és más, erőszakos beavatkozások nagymértékben ártanak a tv- és rádióvételnek. Ezeket a nézők és a hallgatók jó, ha tudják — mondotta Horváth Ferenc osztályvezető. K — 1