Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980 május 17. Díszünnepség a Parlamentben események sorokban WASHINGTON Edward Kennedy szenátor csü­törtökön először beszélt arról, hogy hajlandó lenne feladni a versenyt Carterrel szemben az elnökjelölt­ségért. Amennyiben Carter kész kiállni vele nyilvános tv-vitára és az elnök a vita után, a júniusi előválasztásokon is győz, kész visszalépni — jelentette ki Ken­nedy. Az elnök először késznek mutatkozott a nyilvános vitára, később azonban — a nemzetközi válságokra hivatkozva — taktiku­san elzárkózott. A Fehér Ház ed­dig nem reagált Kennedy aján­latára. (MTI) KABUL Az afgán kormány döntése alap­ján csütörtökön Pakisztán kabuli nagykövetségének átadták Mohtar Hasszán újságírót, | akit február végén, felforgató tevékenység mi­att tartóztattak le az afgán fővá­rosban 16 másik pakisztánit, aki­ket, a februári kabuli események kapcsán vettek őrizetbe és akik­nek bűnösségére vonatkozóan az afgán biztonsági szolgálat cáfol­hatatlan bizonyítékokkal rendel­kezik, néhány nappal előbb bo­csátottak szabadon. Az afganisz­táni demokratikus köztársaság ezekkel a lépésekkel a pakisztáni néppel való barátság irányvona­lát. követi és jóakaratáról tesz tanúbizonyságot. BEJRUT Az izraeli hadsereg és dél-liba­noni szövetségesei, a Haddad ve­zette jobboldali milícisták, pén­tekre virradóan több tüzérségi tá­madást hajtottak végre libanoni települések ellen. A WAFA Palesztinái hírügynök­ség jelentése szerint Tyr és Naba- tijeh városokat ágyúzták, közben alacsonyan szálló izraeli repülő­gépek és helikopterek húztak el a célpontok fölött, a libanoni partok mentén pedig izraeli naszádok cir­káltak. Az izraeli katonai vezetés közlése szerint az éjszakai táma­dások „az esetleges gerillatámadá­sok megelőzését célozták”. (MTI) TOKIO Irán 12 japán olajtársaságnak felajánlotta, hogy 7,3 százalékkal csökkenti olajipari melléktermé­keinek árát — közölték japán il­letékesek csütörtökön. Ismeretes, hogy Irán felfüggesz­tette ugyan olajszállításait Ja­pánnak, olajipari mellékterméke­ket azonban továbbra is szállít az ázsiai szigetországnak. Egyes vélemények szerint Irán szűkös tárolókapacitása miatt kényszerül e lépésre. (MTI) ŰJ-DELHI Riadókészültséget rendeltek el India észak-keleti Manipur álla­mának több kerületében a külön­böző szakadár csoportok fokozódó tevékenysége miatt. Az állam ha­tár menti területeit átfésülő katonai egységek, valamint rendőrségi ala­kulatok előkészületeket kezdtek a szakadár csoportok feltételezett gyülekezési helyeinek átvizsgálá­sára. Az ország észak-keleti részén tevékenykedő szakadárok mögött Peking áll — állapítja meg a helyi sajtó. Kína nem mondott le arról v a tervéről, hogy ezt a területet erő­szakkal elszakítsa Indiától és fenn­hatósága alatt úgynevezett „ütkö­ző államot” hozzon itt létre. (TASZSZ) (Folytatás az 1. oldalról.) kád közepette a Szovjetunió és az európai szocialista országok nagyfokú önmérsékletet és tü­relmet tanúsítottak. Történelmi tény, hogy a NATO-ba tömörült nyugati országokat terheli a fe­lelősség azért, hogy Európában két egymással szemben álló kato­nai . tömb jött létre. A szocialista országok csak a NATO létreho­zása után hat évvel alakították meg saját védelmi szervezetüket, amelynek célja az európai kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtése volt. Szerződésük egyik pontja kimondja, hogy amikor az Európa biztonságát szolgáló általános egyezmény létrejön, a Varsói Szerződés hatályát veszti. Mindaddig azonban, amíg nin­csenek meg a béke megőrzésé­nek széles alapokon nyugvó in­tézményes garanciái, e szövetség nemzetközi biztonság és a tartós béke legfőbb záloga marad. — mondotta.' A továbbiakban hangsúlyozta: A Varsói szerződés védelmi szervezete az egész emberiség érdekeit szolgálva hozzájárult ah­hoz, hogy az imperializmus szán­déka meghiúsult, s nem tudott új világháborút kirobbantani; mű­ködése elválaszthatatlanul össze­fonódott azzal a küzdelemmel, amelyet a szocialista közösség or­szágai — elsősorban a Szovjet­unió — vívtak a stratégiai erő- egyensúly megteremtéséért, és a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért. E törekvések mögött ha­talmas erő áll, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasági, katonai potenciálja, hadseregének ereje. Az egyesített fegyveres erők fegy­verrendszere, kiképzése, a harc megvívásának elmélete korszerű hadtudományra és összehangolt, egységes haditechnikára épül. Ez párosul a szerződésben részt ve­vő nemzetek katonáinak szilárd 'öntudatával, hazafiságával, in­ternacionalizmusával, s azzal az elszántságával, hogy hatékonyan oltalmazzák országaink nyugodt, kiegyensúlyozott, békés alkotó munkáját. Borbándi János ezután rámu­tatott : — A Varsói Szerződés szerve­zetének politikai tanácskozó tes­tületé az elmúlt negyedszázad alatt nagy jelentőségű nemzetkö­zi állásfoglalásaival, javaslataival, a politikai-diplomáciai akciók so­rozatával kivívta kontinensünk és az .egész. világyhaladó erőinek rokonszénvét, elismerését. ' A 'pöIiÍikái"Tf'ahacsfepzótestüíet több ízben szorgalmazta a Varsói Szerződés és a NATO közötti meg nem támadási szerződés megkötését, s olyan megállapo­dás aláírását, amely a feleket arra kötelezi, hogy nem használ­nak elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. Számos Az osztrák Az osztrák államszerződés alá­írása 25. évfordulójának pénteki központi rendezvényeként a Bel­vedere palotában, az aláírás egy­kori színhelyén, pénteken díszün­nepséget tartottak. Bruno Kreis­ky kancellár az ünnepséget meg­nyitó beszédében üdvözölte az osztrák vezetőket, az aláíró ha­talmak, valamint a szomszédos országok külügyminisztereit, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, to­vábbá az egykori aláíró külügy­miniszterek közül jelen levő brit Harold McMillant, és - francia Antoine Pinayt.' Az osztrák államfő kiemelte, hogy az osztrák államszerződés történelmi jelentőségű aláírásá­val kezdődött el az enyhülési po­litika. Az Ausztriával szomszédos, különböző társadalmi berendez­kedésű országok kapcsolatainak normalizálása alapvető előfeltéte­alkalommal kinyilvánította kész­ségét a Varsói Szerződés feloszla­tására, ha a NATO-országok is megszüntetik az Észak-atlanti Szövetséget. Javasolta továbbá: mindkét katonái tömb kötelezze magát, hogy nem növeli tagor­szágainak számát. Kedvező mérleget készíthette^ a hetvenes évek első feléről -mindazok, akik hittek abban, hogy a nukleáris korszak egyet­len ésszerű alternatívája a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élé­se. Ennek az időszaknak kiemel­kedő eseménye volt a helsinki értekezlet, ahol a részt vevő 35 ország legmagasabb szintű kép­viselői fogadták el a nagy jelen­tőségű záróokmányt. A helyzet pozitív változásának meghatározó tényezője volt, hogy a hadászati fegyverek tekinteté­ben erőegyensúly jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok, a NATO és a Varsói Szer­ződés országai között. Bebizonyo­sodott, hogy az imperializmus nem cselekedhet többé kénye- kedve szerint. Világuralmi ter­veinek gátat vet az erőviszonyok megváltozása, a szocialista közös­ség államainak egyeztetett, egy­séges fellépése, a. népek mind szélesebben kibontakozó béke­harca. Az utóbbi időben azonban a nemzetközi helyzet sajnálatos mó­don kiéleződött. A szocialista országok ellen, hi­degháborús, politikai kampányo­kat szerveznek, provokációkat haj­tanak végre. A haladásellenes, im­perialista körök most az Afganisz­tánnak nyújtott törvényes' szovjet segítség ürügyén indítottak szov­jetellenes, antikommunista, a szo­cialista társadalmi rendet támadó kampányt, mérgezve ezzel a nem­zetközi légkört. Üj katonai támaszpontokat ke­resnek a Közel-Keleten, Afrikában és más térségekben. Rá akarják venni az európai NATO-országo- kat, hogy az észak-atlanti tömb terjessze ki hatókörét a kontinen­sünkön kívül eső területekre, így a szervezet az amerikai stratégiá­nak még inkább alárendelt eszkö­ze legyen. E közben mereven el­utasító magatartást tanúsítanak a szocialista országoknak az enyhü­lést erősítő kezdeményezéseivel szemben. Figyelmen kívül hagyták például, hogy a Szovjetunió egyol­dalúan 20 000 katonával és ezer harckocsival csökkenti az NDK te­rületén állomásozó csapatainak ■létszámát; * . ;j a»_ i A \r "“KlirídazÓK számára, r'akik.. aggo­dalommal figyelik a nemzetközi események alakulását, megnyugta­tó, hogy a Szovjetunió a békéért és biztonságért vívott harcot állí­totta szembe a háborús hisztériá­val és a fegyverkezési versennyel. Töretlenül folytatja lenini békepo­litikáját az enyhülés megszilárdí­államszerződés le volt az enyhülésnek. Ilyen ér- telemben tartalmi összefüggés fe­dezhető fel az osztrák államszer­ződés, és a húsz évvel később lét­rejött helsinki találkozó között. Ausztria örülne — mondotta a kancellár —, ha a jelenlegi ünnep­ségekhez kapcsolódó politikai ta­lálkozók és eszmecserék elősegí­tenék a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezzel összefüggésben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az enyhülés politiká­ja folytatható. Kreisky beszéde után sorrend­ben Gromiko szovjet, Francois- Poncet francia, Carrington brit és végül Muskie amerikai külügy­miniszter mondott az évforduló jelentőségét méltató, illetve a je­lenlegi nemzetközi helyzetre is utaló rövid beszédet. Gromiko emlékeztetett arra, hogy az osztrák államszerződés tása, a fegyverzet csökkenése, a népek közötti közeledés és kölcsö­nös megértés érdekében. A Ma­gyar Népköztársaság szövetsége­seivel együtt 'a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának a híve. Támogatjuk a fegyverkezési hajsza megállítását célzá javasla­tokat, az egyenlő biztonság meg­teremtését, és készek vagyunk megtenni minden lépést, amely az általános leszereléshez visz köze­lebb. — A Varsói Szerződés Szerveze­te —, amelynek keretében a Ma- gyár Népköztársaság híven telje­síti kötelezettségeit — 25 éve nagy felelősséggel látta el védelmi fel­adatát — hangsúlyozta Borbándi János. — Nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákénysze­ríteni akaratát a másik félre, s ilyen magatartást vár el a szem­benálló erőktől is. A Minisztertanács elnökhelyet­tese leszögezte: a fenyegetés, a zsa­rolás, a belügyeinkbe való beavat­kozás politikája nem vezethet eredményre, hiszen a szocializmus már akkor is megvédte önmagát, mikor még csak egy országban lé­tezett. Napjainkban a Varsói Szer­ződés védelmi szervezete még in­kább képes meghiúsítani az ellen­séges mesterkedéseket, mert ren­delkezésére ál] minden olyan esz­köz, amellyel szükség esetén méltó választ adhat az agresszív kísér­letekre. — Pártunk és kormányunk szi­lárd, megmásíthatatlan álláspont­ja, hogy jelenlegi politikai irány­vonalunk a nemzeti érdekeinkkel tökéletesen összhangban levő, egyetlen helyes politika. A magyar nép függetlenségét és szabadságát több mint ezeréves történelme so­rán először szavatolja olyan szö­vetség, amelynek tagjai egymást segítve azonos célokért munkál­kodnak. E szövetség egyaránt szol­, gálja internacionalista törekvé­seinket és népünk érdekeit. Ezért — a Varsói Szerződés többi tagál­lamával együtt — a jövőben is mindent megteszünk annak érde­kében, hogy tovább erősödjék a nemzetközi enyhülés irányzata, létrejöjjenek az európai biztonság tartós feltételei, és szocializmust építő népeink békében éljenek. Eh­hez járul hozzá' honvédelmünk erősítése is. Továbbra is nagy gon­dot fordítunk arra, hogy fegyveres erőink felkészültsége, politikai, er­kölcsi arculata, szervezete, fegy­verzete megfeleljen vállalt kötele­zettségeinknek, a szocializmus vé- -delmébőlrPEáink hárulóufaladatok- l§|lBpiÍEí ai jteeÁrVtíe 3jí .ne *— Hiszünk- a békébenn-és van erőnk védelmére. Van türelmünk és állhatatosságunk, hogy harcol­junk érte — mondotta befejezésül Borbándi János. Az ünnepi megemlékezés Korom Mihály zárszavát követően az Interóacionálé hangjaival ért vé­get. (MTI) jubileuma aláírása az egyik első lépés volt az enyhüléshez vezető úton. Ezek a lépések következő években las­san elvezettek a békés egymás mellett élés' szilárd elveinek ki­dolgozásához az európai földré­szen. Ebben az értelemben két­ségtelen történelmi összefüggés van az 1955 májusában Bécsben és az 1975 nyarán Helsinkiben történt események között — mu­tatott rá a szovjet külügyminisz­ter. Gromiko ezután leszögezte: ami a Szovjetuniót illeti, a múltban és most is következetes híve az eny­hülési politika töretlen folytatá­sának a nemzetközi kapcsolatok­ban. A márványtáblát, amely a 25 évvel ezelőtti eseménynek állít emléket, az ünnepség végén Her­ta Frinlberg osztrák tudomány- és kutatásügyi miniszter leplezte le.- választások előtt Peru Május 18-án általános választá­sokat tartanak Peruban. Az orszá­got kormányzó katonák ezzel — előzetes ígéretük szerint — át kí­vánják adni a hatalmat a válasz­táson többséget szerző párt vagy pártcsoportosulás politikusainak. Amennyiben az ígéretet tényleg beváltják, rövidesen polgári ad­minisztráció irányítja majd a Pe­rui Köztársaság életét. v A Velasco Alvarado tábornok vezette 1968-as fordulat rendkívül jelentős változásokat eredménye­zett az ország életében. A tenger­nyi gonddal — köztük eladósodás­sal, tőkehiánnyal, az alacsony élet- színvonalból eredő problémák özö­nével — küzdő ország annak ide­jén valóban a haladás útjára lé­pett. Jelentősen nőtt a szakszer­vezeti mozgalom befolyása, a pa­rasztság tömegei előtt új távlato­kat nyitott az agrárreform, vala­mint az a tény, hogy Peru agrár­proletariátusa történelme során el­ső ízben létrehozhatta önálló ér­dekvédelmi szervezetét. Az utóbbi esztendők során azon­ban fokozatos jobbratolódás kö­vetkezett be. Átrendeződtek a ka­tonai junta, sorai:'a baloldali be­állítottságú tisztek csoportjának rovására előtérbe került a magát „mérsékeltnek” valló, tehát a re­formtörekvések lelassítását, sőt megszüntetését szorgalmazó szárny. S bár a 68-as változások egy részét máig sem sikerült fel­számolni, a perui belpolitikára leg­inkább mégis az eredeti reform­eszméktől való eltávolodás jellem­ző. A tavalyi viszonylagos gazda­sági fellendülés sem változtatott az ország súlyos helyzetén. Telje­sen yagy részlegesen munkanél­küli, a lakosság csaknem egyhar- mada. Az infláció a becslések sze­rint eléri a 70 százalékot. A meg­élhetési költségek 1975 óta ötszö­rösére növekedtek. Kritikussá vált az államadósság szintje, a Peru kölcsönügyeit kézben tartó Nem­zetközi- Valutaalap viszont súlyos feltételeket szabott az esedékes hi­telvisszafizetések elhalasztásáért. Lima kénytelen volt az összes,fel­tételt elfogadni; az államosítási fo­lyamat visszafordítása, az ártámo­gatások megszüntetése, az adó­emelések, illetve a többszöri pénz­leértékelés elkerülhetetlenül ki­élezte a belpolitikai helyzetet. A kormány kemény megtorlás­sal felelt a dolgozók harcára: be­tiltották a sztrájkokat, s felfüg­gesztették az alkotmányos garan­ciákat. Az 1978-as nemzetgyűlési választásokon a jobboldali pártok kétharmados többséget szereztek, s ez természetesen befolyásolta az új alkotmány rendelkezéseit is. Ilyen körülmények között kell vé­delmezni a haladó rétegeknek a 68-as célkitűzések továbbvitelét. A perui baloldal hatalmas erőt kép­visel — ha egységes lenne, talán még egy minimális értékű válasz­tási győzelmet is elérhetne. Ez az egység azonban hiányzik, ponto­sabban csak részben van meg. A kormány tudatosan szítja a vele szembenálló erők közt az ellenté­teket, s ebben „szövetségesekre” lelt a különböző maoista csopor­tokban, amelyek — szövetkezve egyes trockista és kispolgári erők­kel — a kommunisták és szövet­ségeseik ellen folytatnak propagan­dakampányt. Ennek ellensúlyozá­sára a mostani választások előtt a kommunista párt, a szocialista forradalmi párt és a munkás-pa­raszt diákfront baloldali blokkot hozott létre. A Perui Kommunista Párt főtit­kára, Jorge del Prado a közelmúlt­ban így nyilatkozott: „A jelenlegi helyzetben egy olyan jobboldali kormány jelenti a fő veszélyt, amely folytatná a Velasco-féle ha­ladó intézkedések leépítését”. A tények, az erőviszonyok ismereté­ben mégis számolni kell azzal, hogy a választásokon hatalomra kerülő kormány beteljesítheti ezt a veszélyt. Amennyiben ez bekö­vetkezne, csak a baloldal akció­egysége és közös, erőteljes fellépé­se akadályozhatja meg a reformok kiiktatását, s kényszerítheti ki a további — nagyon szükséges — haladó intézkedéseket. Papp Zoltán NAPI KOMMENTÁR Kabul konstruktív javaslata Érdeklődés, és máris tanulmá­nyozás tárgya az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kor­mányának legújabb nyilatkozata oz Iránhoz és Pakisztánhoz fűző­dő kapcsolatok rendezésének elve. Afganisztán mindkét szomszédjá­nak azt javasolja, hogy kezdje­nek tárgyalást olyan kétoldalú megállapodások kidolgozására, amelyek a kapcsolatok normali­zálását, az együttműködés kiala­kítását célozzák. E megállapodá­sok tartalmaznák egyebek között, hogy a felek nem engedik fel 1 használni területüket a szomszéd­jaik ellen irányuló fegyveres, vagy egyéb ellenséges akciók cél­jára. A kabuli kormány véleménye szerint a Szovjetuniónak •és az Egyesült Államoknak együttesen kellene szavatolniok a megköten­dő megállapodásokat. A nyilatko­zat ugyancsak kijelenti, hogy e politikai rendezés keretében kell megoldani az Afganisztán terü­letén levő, korlátozott létszámú szovjet csapatok kivonásának kérdését is. Az afgán javaslat ésszerű és konstruktív voltához nem fér két­ség. Azt célozza, hogy megszűn­jenek azok az okok, amelyek miatt az afgán kormány a Szov­jetunió katonai segítségét kérte. Emlékezetes, hogy a fiatal afgán népi demokratikus forradalom a múlt év végén végveszélybe ke­rült. Elsősorban azért, mert a 'imkisztáni bázisaikról kiinduló afgán ellenforradalmi bandák fegyveres terrorjukkal aláásták az új államhatalmat, és már-már megdöntéssel fenyegették. E ban­dák tevékenységét, kiképzését és a határon való szabad átjárását Pakisztán nemcsak eltűrte, hanem — jórészt kínai és amerikai köz­reműködéssel — segítette is. Az ellenforradalomnak ez az Afganisztánba irányuló nyílt ex­portja tette indokolttá a szovjet segítséget, amelyet a Nyugat ürügyként használt fel a Szovjet­unió elleni nagyszabású kam­pány megindítására. A legújabb afgán javaslat, amellyel nyilván­valóan a Szovjetunió is egyetért, módot kínál arra, hogy a fegyve­res konfliktus és a propaganda­háború teréről a kérdés rende­zését a diplomácia asztalára utal­ják át. Áz amerikai külügymi­nisztérium szóvivőjének első rea­gálása: „Tanulmányozzuk a ja­vaslatot, ezért nyilatkoznunk még korai”. A rendezéshez vezető út'' hosz- szúnak, ,nehéznek ígérkezik. Kí­na várható teljes obstrukcióján kívül az egyre inkább konfrontá­cióra berendezkedő NATO úgy­nevezett semlegesítési javaslata szintén akadályként tornyosul az úton. Pálfi Viktor Választási nagygyűlés Salgótarjánban Országgyűlési képviselőjelölt­jeivel — Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnökével, valamint dr. Fancsik Jánossal, a salgótar­jáni Madzsar József Kórház osz­tályvezető főorvosával — találko­zott pénteken Salgórtarján la­kossága. A József Attila Művelő­dési Központ színháztermében megtartott választási nagygyűlé­sen Marcajjiek |s*v«Si| •wJefÄ'ei népfronttiJjjKijrJ^ S^zjgrai után Brutyo János lépett a szóno­ki emelvényre, aki többi között a következőket mondta: — Pártunk XII. kongresszusa körültekintően elemezte országunk helyzetét, ennek alapján megje­lölte és határozataiban rögzítette a további feladatokat. E határo­zatok szolgálnak alapul a követ­kező évek tennivalóihoz, -amelyek megvalósítására szólít választási felhívásában a Hazafias Népfront is. El kell érnünk, hogy olyan köz­szellem váljék uralkodóvá, amely­ben a legfőbb értékmérő a mun- ■k$ fz elosztási a\pte |edi£rS a SäJbnia . szerintiLtel&esílméjfy. JL Ezt követően dr. Fancsik János emelkedett szólásra. Beszédében egyebek között foglalkozott az ér­telmiségnek a város életében ját­szott szerepével. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Magyar felszólalás az ENSZ-iilésszakon Az ENSZ leszerelési bizottságának csütörtöki ülésén felszólalt Hul­lai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője is. Á jelenlegi nemzetközi helyzetnek a leszerelési tárgyalásokra gyako­rolt hatását elemezve hangsúlyozta a vitás' kérdések politikai esz­közökkel történő rendezésének, a békés együttélés normái betartásá­nak szükségességét. Rámutatott, hogy a leszerelés ügyének előrnoz? dításában az ENSZ-nek is fontos szerepé van. Pihenjen, üdüljön Magyarország, gyógy- és üdülőhelyein HAJDÚSZOBOSZLÓN, HARKÄNYFÜRDÖN, HÉVÍZEN, MISKOLCTAPOLCÁN, VELEMBEN, KŐSZEGEN, JÓSVAFÖN, PARÄDFÜRDÖN. Egy hét teljes ellátással: 1500—2500,— Ft. Jelentkezés és részletes felvilágosítás az IBUSZ Bács megyei irodáiban: Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason. 1522

Next

/
Oldalképek
Tartalom