Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

1980. április 10. • PETŐFI NÉPE 0 Művelt emberfők sokasága MINDÉN TÁRSADALOM any- nyit ér, amennyi kreatív, munká­ra, alkotásra kész, erős, egészsé­ges emberrel réndelkezik, és any- nyit tud felmutatni majd, »meny­nyit hasznosítani tud. tagjainak képességeiből. Mi most építő munkánk mai periódusában minő­ségileg új és a korábbiaknál komplikáltabb feladatok elé né­zünk. A stabil politikai hatalom lehetőséget ad, hogy minden erőn­ket a gazdasági tényezők megoldá­sának szenteljük, és nyilvánvaló, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása csak a szocialista ma­gyar társadalom céltudatos mun­kájának eredménye lehet. Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szocialista tár­sadalom ezért munkára neveli al­kotó tagjait, arra, hogy szellemük, kezük ügyességét a társadalom egészének érdekében kamatoz­tassák, azért, hogy megvalósul­hasson hazánkban az emberiség ősi nagy álma. Minden emberi te­vékenység kötve van a közösség­hez. Az igazi emberi érték csak az emberiségen, egy konkrét kis kö­zösségen keresztül nyilvánul meg, és életünk értelme csak akkor és úgy lehet saját magunk önmegva­lósítása, ha önmagunk értékei iga­zi értékek társainknak, szűkebb és nagyobb közösségünknek, tár­sadalmunknak is. Nyilvánvaló, ha az egyéni bol­dogság, az emberi lét értelmes feltétele az ember önmegvalósítá­sa és ha ez az önmegvalósítás a munkában, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi értékké, akkor a társadalomnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy minél több kulturált, mű­velt tagja legyen. Az a társada­lom, amelyiknek szorongatván nagy feladatokat kell elvégeznie, annnak szükségszerűen csak egy módon lehet felkészülni ezekre a a feladatokra: a társadalmi agyat — az emberfők sokaságának ösz- szességét — kell aktívabbá, ér­zékenyebbé, felkészültebbé tenni. Amikor azt mondjuk, hogy a tu­domány ma már a termelés szer­ves része, gyakorlatilag arra uta­lunk, hogy az alapkutatásokon túl ma már minden tudományág, szinte minden képviselője — ha a fársadalom jól gazdálkodik vele — konkrét termelési érték forrá­sa. RÉGI PÉLDASOR bizonyítja, hagy az iparilag fejlett országok gazdasági potenciája nemcsak a felhalmozott anyagi .tőkében — természetesen.abban is —, hanem. elsősotií(an' s megszerzett ’iszellis- 'ftií tülájaóhbah található. Abban, hogy az emberiség által felhal­mozott ’tapasztalatanyagot iskolák, főiskolák, egyetemek rendszeré­ben jól őrzik, jól közvetítik ki a társadalom tagjainak, természete­sen a megadott osztálykorlátaikon belül. Ezt — az emberiség közkin­csét — a maguk érdekében, a maguk osztályérdekeinek meg­felelően sajátítják ki. Ez a klasz- szi'kus példasor szerint valami olyasmit jelent, hogy ha lakatlan szigetekre telepítenének különbö­ző ismeretfejlettségű nációk tag­jait és e hermetikusan elzárt szi­geteken ugyanazt a külső segít­séget is kapnák meg egyformán, akkor is, ha húsz év múlva ellen­őriznénk, melyik sziget -lakosai hol tartanak, nyilvánvaló, hogy a fejlettebbek a maguk megszerzett tapasztalatanyagát hasznosítva sokkal előbbre tartanának, mint azok, akik kevesebb ismeretanya­got tudnak a közös kalapba bele­tenni. Az emberiség tapasztalatanya­gának, tudásának minden társa­dalomban természetes átörökítője az iskola. Ma már az iskola egyet jelent a tudással. De ez a tudás csak az alap, a készség megalko­tója. Az egyes ember képességé­nek kell hozzá társulni, hogy hasz­nos társadalmi értéket teremtő, az elődök munkáját továbbfejlesztő kreatív ember váljék az egyénből. A jó iskola jó készségeket teremt. Ezért hat biztos, hogy az iskola a a .legolcsóbb gazdasági beruházás, amely a legkevesebb ráfordítás­sal a legtöbb értéket termeli. Mert nemcsak közvetlenül a falba be­épített tégla társadalmi beruhá­zásban megvalósuló érték, hanem egy magunkévá tett gondolatme­netünkbe beépített felismerés is, hiszen lehet, hogy abból fog ki­sarjadni hogyan lehet olcsóbb vagy jobb téglát, funkciójának jobban megfelelő falat teremteni. EZÉRT HÁT az olcsó beruházá­sok közé tartozik minden olyan beruházás is, amely az iskolán túl a társadalom tagjainak kultúrált- ságát, gondolkodóképességét, al­kotókészségét fejleszti. A szelle­mileg gazdagodó ember nem ma­rad meg önmaga agyának korlá­tain belül, biztosan ki akar tör­ni koponyájának csontfalai közül, ahogy Bertrand Russell mondta: „Ha érdeklődésünket egyre széle­sítjük személyes életünk egyre növekvő mértékben olvad össze az univerzális élettel.” Amit Széchenyi tudott a múlt században: „Egy ország gazdag­ságát a művelt emberfők sokasán ga teszi” — azt Bertrand Russell a közösségi létben tekinti bizo­nyítottnak. A szocializmus pedig össztársadalmi cél, csak az egész társadalom teljes erőfeszítésével valósítható meg. Éppen ezért fon­tos az, amit a XII. kongresszuson Kádár János elv társ mondott: a kultúra, a művelődés ügye nem­csak a kultúra, a művelődés man- TJcásai pák bel ügyé, hanem az egéSz Sftársadalom'közös ügye.’ gazdasá­gi feladataink megoldásának for­rása. Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, a napi gyakorlatban javíta­ni kell a szellemi erőfeszítésre irányuló magatartásunkat. Hiszen „a szocialista építés nélkülözhe­tetlen .feltétele a társadalom mű­veltségi színvonalának emelése” és ez pedig „nélkülözhetetlen fel­tétele annak, hogy tovább erősöd­jenek társadalmunk szocialista vonásai”. Sz. M. Olvasó ifjúságért pályázat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága, a Kultu­rális Minisztérium, a Haza­fias Népfront, a Szakszer- , vezetek Országos Tanácsa, az OSZK Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Központ, valamint a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése pályázatot hir- * det „Olvasó ifjúságért" címmel a tanácsi, szak- szervezeti és iskolai könyv­tári hálózatok könyvtáro­sainak és kollektíváinak, valamint a KISZ-alapszer- vezetéknek, A pályázat célja az Ol­vasó népért mozgalom és a Művelt ifjúságért akción belül a fiatalok — különö­sen a könyvtári szolgáltatá­sokat még nem igénylő munkásfiatalok és szak­munkástanulók — olvasási és könyvtárhasználati kul­túrájának fejlesztése, igé­nyes olvasóvá nevelés. A KISZ-alapszervezetek és a hatókörükben működő könyvtárak kapcsolatainak erősítése, fiatalokból álló kis közösségek — irodalmi és könyvbarát körök — szervezése, a KISZ aktuális akcióprogramjainak segíté­se. a rendelkezésre álló könyvtári eszközökkel és olyan módszerekkel, ame­lyek tartalmason kiegészítik az Hiúság közösségi és ak­tivitásigényét. A pályázat hárőm évig tart. ennek első szakasza 1980 ávrillsában. hazánk felszabadulásának 35. év­fordulóián indul, és 1981 tavaszáig, a KJSZ X. kong­resszusáig tart. A pályázathoz kapcsolódó konkrét feladatokról az ér­deklődök a megyei könyv­tári propagandistáknál tá­jékozódhatnak. Az első év­ben a legjobb két-három pályázatot 1981. április 15-ig a Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Köz-i pontnak továbbítják, a töb­bit a megyei szervek — a könyvtári hálózati közpon­tok és a KISZ megyei bi­zottságok — díjazzák. A KISZ KB kulturális osztá­lya a legeredményesebben együttműködő könyvtár és KISZ-szervezet számára külondíjat ad ki. Az első év ünnepélyes eredményhirdetése és a pá- lyadíjak átadása 1981 má­jusában lesz. í GY" ÉLT ÜN K 35 ÉV É SZEMELVÉNYEK­EGY KO R 0 ÚJSÁGOK BŐ L Cigaretta, cukor, kenyér Földosztás Bács-ban Szombaton f. hó 7-én Baján dr. Barcsai Iván alispán úr felszólítá­sára összegyűjtöttek Bács-Bodrog vármegye összes jegyzői és az ösz- szes Földigénylő Bizottságok el­nökei. Nagy Ernő, a Megyed FöldÖTr- tokrendező Tanács elnöke nyitot­ta meg az ülést. Megnyitó beszé­dében vázolta a gyűlés célját. Egyes községekben földhiány van, más községekben pedig földfeles­leg mutatkozik. Ezt egyensúlyba kell hozni1, hogy a dolgozó nép mindenütt földhöz juthasson és a termelés minél gyorsabban meg­indulhasson. Örömmel állapítja meg ..., hogy a határ mindenütt munkában van és nem olyan fe­kete a helyzet, mint ahogyan a suttogok azt híresztelik. Minde­nütt dolgos embereket láttunk, lo­vakat, amelyeket nem orosz kato­nák vezettek, hanem a magyar föld munkásai mennek az eke mö­gött. (Bajai Hírlap, 1945. április 10.) A rangkórság vége ... Az Országos Társadalombiz­tosító Intézetnél .például annyi méltóságos úr volt, hogy ha zsi­nórba állították volna 2 méter tá­volságra .egymástól, akkor ez a lánc megfelel volna a Makótól Kecskemétig levő távolságnak... a demokráciának kellett jönni, hogy véget vessenek ennek a rangkórságnak. (Bajai Hírlap, 1945. április 7.) Pártélet A Kommunista Párt bajai szer­vezete 1945. április hó 10-én, ked­den délután 4 órakor pártnapot tart. Kérjük a párt tagjait, hogy azon minél többen megjelenjenek. Párttagsági könyvek is kiosztásra kerülnek. Kommunista Párt (Bajai Hírlap, 1945. április 10.) Pártélet Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy tagsági könyvük átvételére a hivatalos órák alatt mindennap 9—11 óráig jelentkezzenek. Értesítjük tagjainkat, hogy min­den vasárnap délelőtt pártnapot tartunk. A Szociáldemokrata Párt bajai szervezete (Bajai Hírlap, 1945. április 10.) Bécs kilenctized része az oroszok kezén A szovjet csapatok Bécs kilenc­tized részét megtisztították a né­metektől. Az oroszok kezükben tartják az egész várost... A né­metek csak Florindsdorf ipari ne­gyedét tartják a kezükben. (Bajai Hírlap, 1945. április' 12.) Mi újság vidéken? Hódmezővásárhelyen a dohány­tőzsdékben megkezdődött a tra­fikáru árusítása. Egerben meg­kezdte működését a cukorgyár. Szegeden este 9 óráig szabad az utcán közlekedni. Székesfehérvár­ról, a háború után többször gazdát cserélt egykori koronázó városból hozzák a szomorú hírt, hogy van­nak egyes városrészei, ahol egyet­len ház sem lakható. Szentesről személyenként 15 kilogramm élel­miszert vihetnek ki az utasok. (Kecskeméti Lapok, 1945. ápri­lis 12.) Hírek Budapestről Nagy Budapest területén pék­süteményt kenyérlisztből sem sza­bad üzletileg előállítani és forga­lomba hozni. A magyar kormány budapesti hivataliba lépésének alkalmából Vörös János honvédelmi minisz­ter szerdán délelőtt megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát. A budapesti rádió Ortutay Gyu­la vezetésével rövidesen megkez­di működését. Az Elektromos Művek telepe üzemképes állapotban van, csak az időnként még mindig bekövet­kező szénhiány akadályozhatja meg, hogy Budaipesten kigyullad­jon a villany. (Kecskeméti Lapok, 1945. ápri­lis 12.) „Én nem azokra a kevesekre nézek, akik veszítenek, hanem azokra a milliókra, akik emberi életet kezdenek élni” Legelső feladatunk: tisztázni vi­lágosan, álmodozás nélkül, reáli­san az ország helyzetét. Ez a hely­zet nehéz és szomorú. Ezt a sze­rencsétlen magyar népet belevit­ték az esztelen, bűnös háború­ba ... Tettekkel kell megmutatni azt, hogy ez a magyar nép, amely­nek örök áltma a szabadság volt, a jövőben valóban méltóképpen fog helyet 'foglalni a világ szabadság­szerető népeinek társaságában — Részlet Tilldy Zoltánnak, a Kecs­keméti Lapok számára adott nyi­latkozatából. (Kecskeméti Lapok, 1945. ápri­lis 12.) Összeállította: Heltai Nándor SZELLEMI EXPORT Tíz-húsz helyen megy fel a függöny Az Interkoncert immár 20 éves. Működésének kezdetén csupán néhány magyar művész utaztatásával foglalkozott. Most pedig évente hét-nyolcezer utazást bonyolítanak a Nemzetközi Koncertigazgatóság munkatársai. Az intézmény kereskedelmi forgalma az élmúlt tíz évben majdnem meg­háromszorozódott. 1979-ben nyeresége megközelítette a két­millió dollárt — mondja Horváth József igazgató. — Az említett nem kis ered­ményeket elsősorban a nemzetkö­zi enyhülésnek és a magyar mű­vészek kiváló teljesítményének köszönhetjük, valamint annak, hogy a zene nyelve nemzetközi, bárhol hangzik is fel, megértik a hallgatók. Azt szeretnénk, hogy a magyar művészek a világ minél több koncerttermében megfordul­janak, ismertek legyenek és Ma­gyarországon is minél több kül­földi előadó lépjen fel. Célunk te­hát kultúrpolitikai. Módszerünk kereskedelmi jellegű. Tevékenysé­günk az előadóművészet csaknem minden területére kiterjed: a ze­ne-, a tánc- és a színművészettel egyaránt foglalkozunk. Ezen belül a könnyű és komoly műfaj érde­keit is képviseljük. — Vajon az önök által könnyen áttekinthető nemzetközi színpado­kon és az Interkoncert tevékeny­ségében hogyan alakul e két terü­let aránya? — Állami intézmény voltunkból adódóan a komoly műfajt nagyobb támogatásban részesítjük. De ez egész tevékenységünkkel össze­függő, anyagi kérdés is. Tíz évvel ezelőtt rendezvényeink 70 száza­léka a könnyű műfajból került ki, ma már ez az arány 50—50 szá­zalékra változott. Büszkék va­gyunk arra, hogy ezt a kiegyenlí­tődést nem a könnyű műfaj csök­kentésével értük el, hanem a két terület egyidejű növelése mellett. Forgalmi adatokkal kifejezve. 1979-ben 2700 olyan komoly zenei rendezvény zajlott a világban, amelyen magyar művészek is köz­reműködtek. A könnyűzenében ez a szám nem éri el a kétezret sem, de az említett arány fennáll, mert az ún. vendéglátóipari tevékeny­ségünk is a könnyű műfaj igénye­it elégíti ki. Évente kb. 500 ma­gyar előadóművész dolgozik huza­mosabb ideig, egy hónaptól két évig terjedő intervallumban kül­földi mulatóhelyeken. Mindezek azonban csak szá­mok. Az az igazi eredmény, hogy világhírű együttesek, énekesek, hangszeres szólisták és táncosok képviselik hazánkat a legrango­sabb koncerttermek és operák pó­diumain és a nemzetközi fesztivá­lokon. — Beszéljünk az importról is! Milyen rendezvények várják a magyar közönséget 1980-ban? — Évente körülbelül 700, kül­földi művészek részvéelével le­bonyolított, főként komoly zenei előadást szervezünk Magyaror­szágon. Ez már nemigen növel­hető. Hazánkban ugyanis a ven­dégszereplések alkalmával is ol­csók a jegyek, a rendezvények nem téridnek meg anyagilag a vállalkozóknak. A hasznot főként a könnyű műfajban nehéz elérni. Helyiséggondiainkon ugyan a most épülő új sportcsarnok segí­teni fog.- de így is legfeljebb 3—4 nevesebb együttest fogadhatunk évente. A könnyűzene kedvelőit mégis megnyugtathatom: 1980- ban fellép hazánkban a Supermax és az Eruption együttes, s a Smo- kie-val is tárgyalunk. A komoly zene iránt érdeklődő­ket ís gazdag nrogrammal várjuk! A májusi svéd zenei napokra és az októbertől, november elejéig tartó szovjet kultúra napjaira ki­tűnő művészek és együttesek ér­keznek e két országból. Érdekes­nek ígérkezik a sajátságos japán hangszerekkel, ún. kísérleti zenét játszó japán ifjúsági zenekar mű­sora is. A Budai Parkszínpadon lép majd fel a Martinique-ról érkező, a mexikói és a Fülöp-szigeteki né­pi együttes. Októberre várjuk a Bécsi Filharmonikusok Zenekarát, s hogy a szólisták se maradjanak ki: Nicolai Gedda és. Lamberto Gardelli vendégszereplésére is sor kerül. A Bartók-centenárium kapcsán pedig meg kell említeni — bár ez jövőre, 1981-ben lesz —, a Világ­nap alkalmából nagyszabású kon­certet rendezünk Budapesten, amelyet, reméljük, az egész vilá­gon közvetíteni fognak. — Ez a gazdag program azon­ban, Budapest-centrikusságánál fogva, csak a fővárosi közönség­nek nyújthat kulturális élményt. — Intézményünk, erejéhez mér­ten, mindent megtesz a vidéki ze­nekedvelő közönség érdekében. Saját rendezvényeink egy részét nem is Pesten szervezzük. Az In- terfórumot most már másodízben rendezzük Keszthelyen, a Bartók- szemináriumra pedig Szombathe­lyen kerül sor. A megújult győri lehetőségek kiaknázását is célul tűztük. Vidéki városainkban azonban a kivételt képező Győri Leánykar, a Pécsi Balett, és a Debreceni Ko­dály Kórus mellett nincsenek vi­lághírű együtteseink. Természete­sen szeretnénk, ha vidéki kultúr- központjaink idegenforgalmát nemzetközi zenei rendezvényeink­kel is fellendíthetnénk. Hiszünk abban, hogy — ha javulnak a rendezési körülmények, ha növek­szik a vállalkozó kedv — vidéken is több, elsősorban fesztivál-jelle- gű rendezvény lebonyolítására kerülhet sor. M. Zs. HAZAI TÁJAKON Tavak | a Mecsek I lábánál Ritka szép természeti környezet — hegyek koszorúzta tóvidék — üdülésre, pihenésre, kempingezés­re kialakított hatalmas terület Dél-Baranyában —, ez Orfű. Ma üdülőközpont mesterséges tavak­kal. A horgászok és a vízisporto­lók kedvelőinek paradicsoma. Az 1960-as években kezdődött a természetátalakító munka. A ki­halásra ítélt falvak helyén üdü­lőtelep tervezését határozta el a kormány. Az Orfű-tekeresi völgy­ben a Vízfő karsztforrás bő vizét felhasználva mesterséges tórend­szert építettek ki. Az Orfűi-tavat létesítették először, 1963-ban. Ezt követte Baranya legnagyobb mes­terséges tava, a 2,2 kilométer hosz- szú, 135 holdas Pécsi-tó. Amely a nemzetközi szabványoknak meg­felelő, hüllámveréstöl mentes, el­ső osztályú kajak-kenu pálya, vi­zén, partján komoly sportélet fo­lyik, vitorlázók, széllovasok, csó- nakázók, hivatásos sportolók' és amatőrök vették birtokukba a ta­vat.1 A Herman Ottóról, a nagy ma­gyar természettudósról elnevezett harmadik tó természetvédelmi te­rület Halrezervátum, amelyben a Magyarországon fellelhető halfaj­ták legtöbbje megtalálható. Foly­tatása a negyedik, a Kovácsszé- nájai-tó, amely ugyancsak halte- nyésztési célokat szolgál. A mes­terséges tavak létesítésével és a tórendszer összekapcsolásával megkezdődött a 48 hektáros kirán­dulóközpont építése. A terület utat, vizet, közműve­ket kapott. Csak a szennyvíztelep és szennyvízelvezetés 40 millió fo­rintba került. (De a létesítmény­nek a község is hasznát látja.) A kormányprogram alapján terve­zett Orfű üdülőközpont 200 millió forintos beruházás. Látványban, természeti szépsé­gekben is bővelkedik ez a tóvidék a Mecsek északi oldalán. A Víz­fő forrás hatalmas barlangrend­szerből ered. A Sárkány forrás az orfűi hegy oldalából zubog alá. A. hangos morajlással leereszkedő vizet a néphit a hegy gyomrában élő sárkánnyal hozza összefüggés­be. Innen a forrás neve is. Egy hajdani malomban, a Vízfő forrás vidékén múzeumot rendez­tek be a Dél-Dunántúl malmait és a molnárok munkáját idézve meg. A Mecsek élővilágával, faunájával és flórájával ismertet meg az er­dészeti és agancskiállítás. 9 Víkendezés az Orfüi-tavon. Az üdülőterület benépesítésére a kempingek, táborhelyek, stran­dok, a pihenőterületek most ala­kulnak. A 12 hektárnyi területen, a Pécsi-tó partján, zöld övezetben épül a kemping. A sátras terüle­ten 360 vendéget tudnak majd fo­gadni, 120 sátorhelyen. A zuha­nyozóval, mosdókkal, főzési lehe­tőséggel ellátott tábor első osr^lyű besorolást kap. S a hatodik öteves tervben felállítanak itt 15 .fahá­zat, amely különleges cementált forgácslemezből — betonpanelből — készül. Ez az anyag nem tűz­veszélyes és igen hőálló. A kemping mellett nyílik majd a strand 7500 négyzetméteres, ivó­víz-minőségű úszómedencékkel, gyerekmedencével,', szolgáltató és vendéglátó pavilonokkal. A pécsiek, a baranyaiak már jól ismerik, kedvelik az orfűi üdülő- központot. Egyre nagyobb itt a bel­földi idegenforgalom is. Mert min­denki megtalálja a kedvére valót Aki csendes pihenésre vágyik, aki sportolni, horgászni akar, aki he­gyekben szeret barangolni, s aki a természet és az ember alkotta szépségekben tud gyönyörködni. K. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom