Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

19S0. április 21. • PETŐFI NÉPE • Befejeződtek a megyében a képviselő jelölő gyűlések Űjabb hat község jelölte Ádám Imrénét A csátaljai művelődési házban ugyancsak pénteken került sor a 15-ös számú választókerület má­sodik országgyűlési képviselője­lölő gyűlésére, amelyen Csátalja, Bátmonostor, Nagybaracska, Dá- vod, Hercegszántó és Szeremle választópolgárai vettek részt. Megjelent a jelölő gyűlésen Su- hajda István, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Tokai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese, Gál Gyula, a bajai já­rási pártbizottság első titkára. Mészáros Miklósné, a csátaljai Községi Tanács V. B. titkára, a Hazafias Népfront nevében kö­szöntötte a jelenlevőket, ismer­tette a választás jelentőségét, majd dr. Nagy Károly,• a bajai járási hivatal elnöke lépett mik­rofon elé. Beszédében rövid összefogla­lót adott az aktuális kül- és bel­politikai helyzetről, majd az elő­ző választások óta elért eredmé­nyeket vázolta. A választókörzet községeiről szólva elmondotta, hogy a legje­lentősebb feladatok között Nagy- Raracska, Bátmonostor és Sze­remle közműves vízellátása sze­repelt, mintegy 14 millió forintos költség felhasználásával. Dávod és Csátalja is a kistérségi vízmű­től kapja a vizet. A tervidőszak­ban megépült 30 kilométer út. 40 kilométer járda és 48 kilomé­ter vízhálózat. A közoktatás fel­tételeinek javítására a tervezett 15-tel szemben 20 tanterem épült a környékén. Továbbra is gond, hogy a köz­ségek 40 százalékában nincs tor­naterem. Felújítással, átalakítás­sal újább öt tornaterem épült. A tervezett 25 óvodai hellyel szem­ben eddig kilencvenhét valósult meg. Községi könyvtár épült Nagybaracskán, Dávodon, és fo­lyamatban van a hercegszántói könyvtár felújítása, is. Az új és a még tervezett létesítmények so­rával fejezte bé a beszédet az előadó, utalva a 15. választókerü­let nemzetiségi községeinek nagy­szerű összefogására, tenniakará- sára. Ezután Tóth Kálmán, a csátal­jai község párttitkára tett javas­latot az országgyűlési képviselője­löltre, Ádám Imrémé, a garai Vö­rös Csillag Tsz állatgondozójának személyében. A felszólalók egy­öntetűen biztosították Ádám Im­rénét támogatásukról, egyben ja­vasolták, a betegsége miatt lekö­szönő Mándics Mihály országgyű­lési képviselő eredményes tevé­kenységének jegyzőkönyvben tör­ténő megörökítését. A választók a nyílt szavazás során egyhangúlag Ádám Imré­nél jelölték országgyűlési képvi­selőnek. Sz. F. Soltvadkerten is Béleczki Józsefet jelölték Soltvadkert mintegy 250 vá­lasztópolgára és a megyei 20. vá­lasztókerülethez tartozó közsé­gek képviselői pénteken jelölő gyűlésre jöttek össze a művelődé­si ház nagytermében. Az esemé­nyen megjelent Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, Gera 'Sándor, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, dr.- Ivanics Lajos, a járási pártbizottság első .titkára, Leirer János, a megyei tanács kiskőrösi járási hivatalának elnöke. A gyű­lés résztvevőit Fehér László, a Hazafias Népfront Soltvadkert nagyközségi bizottságának elnöke köszöntötte, ezután Leirer János mondott beszédet. Részletesen "SSólí? azoktól áz eredményekről, amelyeket a legutóbbi választá­sok' óta a jará’s' területért és köz­vetlenül az országgyűlési -válasz­tókerületben elértek. Ezek közé tartozik Soltvadkerten a MEDI­COR új üzemcsarnoka, az ÁFÉSZ húsfeldolgozó üzemének korsze­rűsítése, tornaterem építése. Táz- láron és Bócsán, a soltvadkerti és kaskantyúi iskolák bővítése. Több mint 1600 hektár új nagyüzemi szőlőt telepítettek és 1500 hektár, szőlőt korszerűsítettek a körzet­iben. Ennek megfelelően bővítet­ték a bortárolókat is. Az élelmi­szer-gazdaság -termelési értéke a járás területén négy év alatt 41 százalékkal növekedett. A szónok a továbbiakban az elkövetkező tervidőszak célkitű­zéseit vázolta, miszerint tovább folytatják a szőlőtelepítéseket, a bortárolók bővítését. Megteremtik a feltételeket áhhoz, hogy az ex­portképes borok arányát jelentő­sen növeljék, ugyanakkor gondot fordítanak a háztáji gazdaságok segítésére. A beszéd után dr. Ivanics La­jos a Hazafias Népfront nevében javasolta, hogy Béleczki Józsefet — akit Kecelen az első jelölő gyű­lésen jelöltek a 20. választókerü­let országgyűlési képviselőjének — itt is jelöljék. Az állampolgá­rok kökül felszólalt Nagy Károly, valamint Vincze József, a válasz­tókerület eddigi képviselője, aki betegsége miatt vonult vissza a közéleti szerepléstől. Mindketten támogatták Beleczki József jelö­lését. Vincze József megköszönte a választók eddigi bizalmát és sok. sikert kívánt az új jelöltnek. A gyűlés résztvevői egyhangúlag Béleczki József jelölése mellett szavaztak. N. O. Hartán is dr. Boza József kapott bizalmat Péntek délután teljesen megtelt a 360 személyes hartai művelődé­si ház. Soltról és Dunatetétlenről kUlön-buszokkal érkeztek a vá­lasztópolgárok a Bács-Kiskun megyei 18. számú országgyűlési választókörzet második jelölő gyűlésére. A megjelenteket a gyűlés leve­zető elnöke, Leitert János, nagy­községi népfrontelnök köszöntöt­te. Az elnökségben foglalt helyet tölbbek között Hegedűs Lajos, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának képviseletében, dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökihelyettese, és dr. Boza József, a kalocsai járási - pártbizottság első titkára. Mátrai Károly, a kalocsai járá­si hivatal elnökhelyettese előadói beszédéiben részletesen beszámolt azokról a községfejlesztési sike­rekről, -melyekkel az ötödik öt­éves tervidőszak kezdete óta büsz­kélkedhet a járás. Végezetül a közéletben és a szűkebb haza gyarapításában való további ak­tív közreműködésre buzdította a választópolgárokat, és kérte: tá­mogassa mindenki a Hazafias Népfront jelöltjét. Az előadói beszéd után Szokola Imre, a hartai Nagyközségi Ta­nács elnöke, á társadalmi szervek nevében, véleményét alaposan megindokolva, ismét dr. Boza Jó­zsefet javasolta a 18-as választól kerület országgyűlési képviselő- jelöltjének. A felszólalók — Nagy Lajos, a solti nagyközségi nép­frontbizottság elnöke; Festő Ká­roly hartai nyugdíjas; Bíró Gézá- né, az Erdei Ferenc Tsz nőbizott­ságának elnöke; Bényei Mihály, a dunatetétleni népfrontbizottság elnöke; Nyúl Margit, a hartai művelődési ház munkatársa; Rud- nyáík Lajos, az Erdei Ferenc Tsz elnöke és Szávai Istvánná peda­gógus — valamennyien, a jelölt érdemeit kiemelve, az újbóli meg­választás mellett foglaltak állást. • A nyílt szavazás végeredménye: a hartai 2-es számú jelölő gyűlés — akárcsak a dunavecsei — egy­öntetűen dr. Boza Józsefet kíván­ja a Parlamentbe delegálni. K. F. Két jelölt a 9. számú választókerületben Április 21-én Kiskunmajsán tartották meg a 9. számú válasz­tókerület első országgyűlési kép­viselőjelölő gyűlését, s ez alka­lommal Tóth Istvánt, a Kiskun- majsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnökét jelölték a kerület képviselőjének. Pénteken a késő délutáni órák­ban Szánkon került sor a má­sodik jelölő gyűlésre, amelyet egy úttörőkislány szavalata nyi­tott meg. Ezt követően Forczek Ernő. a Hazafias Népfront közsé­gi elnöke köszöntötte a művelő­dési házban megjelent ötszázhar­minc választópolgárt, akik zsúfo­lásig megtöltötték a nagytermet, a folyosót, sőt még az utcán is álltak a nyitott ajtóknál. Áz el­nökségben többek közt Bujdosó Imre, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottság tagja, Nagy Ist- van, a halasi járási pártbizottság titkára és Sándor Béla, a megyei tanács osztályvezetője foglalt he­lyet. Miután Forczek Ernő ismer­tette az előző, majsai jelölő gyű­lés eredményét, Milasin István, a járási ' hivatal elnökhelyettese mondott beszédet. ' Egyebek közt * szólt az ország- gyűlés utóbbi években végzett munkájáról, a megalkotott új tör­vényekről, s a képviselők felelős­ségéről. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt béke- és társadalomépítő programja nemzeti programunk — állapította meg a szónok a je­len és a jövő feladatairól beszél­ve, amelyeket a XII. pártkong­resszus állított az ország elé a népjólét megőrzésére. A későbbiekben a halasi járás V. ötéves tervi dinamikus fejlő­dését vázolta a járási hivatal el­nökhelyettese. Kétezer új lakást építettek az ide tartozó községek­ben, ebből Szánkon 130-at. Túl­teljesítették a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére, bővítésére ké­szített tervet. A szép társadalmi összefogás több szanki példáját is felsorolta a szónok, többek közt a tornacsarnok-építést és az iskolabővítést. Felidézte, hogy a község 1978-ban a maga kategó­riájában első lett a megyei tele­pülésfejlesztési versenyben. Milasin István köszönetét mon­dott Fáik Miklósnak a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzeme vezetőjének, aki eddig két cikluson át volt a választókerü­let képviselője. Ezután Zalka László, a szanki Községi Tanács elnöke a Haza­fias Népfront megyei bizottsága nevében javasolta, hogy a gyű­lés résztvevői csatlakozzanak Tóth István országgyűlési képviselőnek történt jelöléséhez, s ismertette a jelölt pájafutását. Hozzászólások egész sora kö­vette a javaslattételt, A felszó­lalók többsége Falit Miklós ismé­telt jelölése mellett szállt síkra. A szavazás után Forczek Ernő, a jelölő gyűlés elnöke megállapí­totta, hogy a júniusi választáskor a 9. számú kerületben két jelölt: Tóth István és Fáik Miklós in­dulhat. A gyűlés végén a két jelölt megköszönte a választók előlege­zett bizalmát. A. T. S. Ötszáz résztvevő Lajosmizsén • Festő Károly nyugdíjas megkö­szöni a képviselő eddigi fáradozá­sát, segítségét. „A negyvenegy éves Kerényi József Ybl-díjas építészt szemé­lyesen kevesen ismerik Lajosmi­zsén, de a mai felfogás szerint fia­tal emberrel bizonyára sokan kapcsolatba kerülnek megválasz­tása esetén, mert a szolgálat el­kötelezettje. Ha vállal valamit, ha megtisztelik valamivel, igyek­szik feladatát a lehető legjobban teljesíteni” — így érvelt a 4. szá­mú országgyűlési képviselő kerü­let néhány napja Kecskeméten javasolt jelöltje mellett Horváth Ignác, az MSZMP Kecskeméti Járási Bizottságának első titkára, a párt megyei végrehajtó bizott­ságának tagja. Az egyetértő taps­ból következtetve hasonlóan véle­kedtek a nagyközség művelődési otthonát pénteken délután zsúfo­lásig megtöltő választópolgárok, ami a jó hangulatú tanácskozá­son hangzott, többi felszólalásból is nyilvánvalóvá vált. Tanácskozást írtam, mert ügyeik áttekintésére is felhasz­nálták a jelölő gyűlést, amelyen részt vett Szigeti Péter, a megyei tanács oszályvezetője. Már Kem- mer Mihály iskolaigazgató, a Ha­zafias Népfront lajosmizsei bi­zottságának az elnöke utalt be­vezetőjében arra, hogy az elmúlt parlamenti ciklus időszakában so­kat fejlődött az ország, a nagy­község. Qr. Havasi László, a nagyközségi tanács elnöke, külö­nösen a közművesítés felgyorsulá­sát hangoztatta beszédében. A belterületen szinte százszázalé­kos a villany- és a vízellátás. Kevés helyen építettek ennyi szi­lárd burkolatú utat, járdát mint itt. Osztatlan örömet keltett az új óvoda. Az iparosodó nagyköz­ség növekvő/ idegenforgalmi von­zása a helyi párt- és tanácsi ve­zetés és gazdasági egységek jó együttműködésének is tulajdonít­ható. A távlatos községpolitika to­vábbi kimunkálásában, végrehaj­tásában joggal számítanak ai te­lepülésfejlesztési kérdésekben is jártas Kerényi József tevékeny közreműködésére, akit Hegedűs Miklós, a nagyközségi pártbizott­ság titkára ajánlott a lajosmi- zseiek nevében a listára. A jegy­zőkönyv szerint- ötszáz választó, tehát valamennyi megjelent tá­mogatta az előterjesztést. H. N. A közösségért - a közösséggel együtt Interjú Borsodi Györggyel, az SZMT vezető titkárával A Petőfi Népe már elkezdte a szakszervezeti vá­lasztások sajtópropagandáját. Elemző publikációval, portréval, s egyéb műfajú újságcikkekkel igyekez­tünk ráirányítani a figyelmet a legfontosabb elvi kérdésekre, s az időszerű, azaz az ütemterv szerint napirenden levő gyakorlati tennivalókra. Ez a saj­tómunka folyamaitos lesz, hiszen a választásokkal kapcsolatos események sora december közepén ér véget. Borsodi György elvtársat, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető titkárát azzal a céllal kér­tük fel beszélgetésre, hogy a Petőfi Népén keresz­tül főként arról tájékoztassa a megye több mint 160 ezer szervezett dolgozóját, ami új, más, tehát változást jelent ezen a választáson. S mivel már belelendültünk az eseményekbe, be­vezetőként rövid helyzetképet kérünk az eddig tör­téntekről. — Április elsejéivel kezdődtek meg megyénkben a szakszerve­zeti bizalmi választások. " Az elő­készítő munka alaposságára vall, ihogy döntően a követelmények­nek megfelelően zajlanak a moz­galmi élet — napjainkra különö­sen fontossá érlelődött — esemé­nyei. Várhatóan mintegy ötezer bizalmit választanak Bács-Kis- kunban, s ezekben a napokiban már valamennyiük megbízatása felől dönt a szakszervezeti tag­ság — summázta Borsodi György, majd így folytatta: — Á tagság nagy érdeklődést tanúsít, amit a részvétel 80—-85 százalékos aránya is tükröz. Meg­hallgatva a bizalmi beszámológát munkájáról, a dolgozók mind er­ről, mind az őket képviselő tiszt­ségviselő személyéről elmondják véleményüket. A jó munkát elis­merő megállapításokat úgy egé­szítik ki hasznos észrevételekkel, hogy azok az újonnan, illetve új­raválasztott bizalmi számára ösz­tönző .útravalóul szolgáljanak. A választást sok helyütt jellemző élénkség, vita tanúsítja, hogy a tagság átérzi, megérti: nem mind­egy kit,bíz meg érdekei képvise­letével. — Közbevetőleg hadd szögezzem le: arra nagy figyel­met fordítunk, hogy ez a nagy munkánk ne zavarja a most folyó másik, országos eseményt, a kép­viselői és tanácstagi választáso­kat.* Ügy tartjuk, hogy mivel a szákszervezeti választások alap­vető politikai célkitűzéseit és tar­talmát a XII. pártkongresszus, a XXIII. szakszervezeti kongresz- szus és a megyei pártértekezlet határozatai megvalósítására való mozgósítás képezi — ezzel a ta­nácsválasztások politikai tartal­mának mélyítéséhez is hozzájá­rulunk. Persze — a magunk sajá­tos módján. — Megkérem, ismertesse a választások új vonásait, bele­értve szervezeti kérdéseket is. — Két fő szempontra utalok. A szervezeti változással — első­sorban az alapszervezeteknél — az egyszerűsítés a cél. Az új szervezeti rendszer — ha úgv tetszik a vezetés — a bizalmiak tevékenységére épül. Egy példa az egyszerűsítésre. Az új választások után egy sor szervezet — s vele természetesen a név is — megszűnik, vagy je­lentősen módosul. Nem lesz vál­lalati szakszervezeti tanács — wszt. Az iparági —; baromfi, bor­forgalmi stlb. — vszt módosul. Nem lesz műhelybizottság., A te­rületi szt módosul, ez például a vasutasok, postások szempontjá­ból érint bennünket, ahol igazga­tóságok vannak; 3 megye — Csongrád, Bács-Kiskun, Békés a szegedihez tartozik. A decentrali­záció révén teljes jogú alapszer­vezetek jönnek majd létre, a fő elv, az egységes alapszervezet megteremtése érdekében. — E ki­ragadott példák után említehetem még, hogy a szakmai szervezett­ség mellett a területhez igazodó szervezettség is jellemző a szak- szervezetek felépítésére. Mint tudjuk, legfelsőbb, összefogó szerv a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a SZOT; megyénként a szakszervezetek megyei tanácsai fogják át területük mozgalmi éle­tét, valamint a szakmai megyei bizottságok. A szakmaközi bizott­ságok szerepe a kongresszussal várhatóan növekszik. — E szer­vek újjáválasztására is megtörté­nik ebben az évben. — Mi volt a vezető elv ab­ban a változtatásban, hogy az új szervezeti rendszer a bi­zalmiak tevékenységére épül? — A fő szempont: a munkás­osztály vezető szerepének továb­bi erősítése a gyakorlatban, vagy­is a szocialista demokrácia fej­lesztése. — Ezen belül pedig a közvetlen demokrácia gazdagabb kibontakoztatása. Ez a választási rendszer — közvetlen demokrá­cián át kapcsolja össze szorosan a bizalmi választásokat a közve­tett demokrácia formáival. — Ennek útjait-módjait minden szocialista országiban keresik. Mert hisz’ a közvetett, azaz vá­lasztottak útján való beleszólás — úgy mondva — nem gond; vá­lasztott párt-, állami, sőt tömeg­szervezeti testületek vannak. Eléggé ismert, hogy Jugoszláviá­ban, a lengyeleknél, románoknál munkásbizottságok vannak. Mi ezt az utat nem követjük. Ilyen — mint most lesz nálunk, a bizalmi rendszerrel való tevé­kenység — teljesen új, szocialis­ta országban nincs ilyen. Hal­lani is, hogy nagyon figyelik, mire fejlődik. — Persze, annyiban nem új ez, hogy a régi, kapitalis­ta világiban nálunk is elsősorban, erre épült fel a szervezeti élet, s a fejlett tőkés országok szak- szervezeteiben is ez a típus a fő tényező. Fő politikai cél, hang­súlyozom, hogy közvetlen kap­csolatot teremtsünk, tartsunk a tagsággal lefelé 'is, felfelé is. — Ha lehetne, kérem, rövi­den vázolja, miként zajlik ez le a gyakorlatban. — Mivel a cél az,, hogy a szer­vezet legyen- egyszerűbb, rugal­masabb, jobban alkalmazkodjék a gazdasági vezetés szintjeihez, az az elv, hogy egy gazdasági egység egy bizalmihoz tartozzék. Tehát az adott művezetőhöz tartozó dol­gozók 'megválasztják a bizalmit, aki partnere lesz a művezetőnek. — Az egész műhely pedig a főbi­zalmit választja meg, aki a mű­helyvezető partnere. — Előtte ez testület volt, a műhelybizottság. — A főbizalmik, bizalmik auto­matikusan a felsőbb — bizalmi — testület küldöttei, tagjai lesznek. Ezek a küldöttek választják meg a végrehajtó testületet, a szak- szervezeti bizottságot, akik között nem kell mindenkinek bizalminak lenni... , — Igen ám, de ha elgondol­juk, vannak ezres, sőt húszez­res létszámú üzemek is. Azok-, ban pedig annyi bizalmi, fő­' bizalmi, hogy belőlük' valóság­gal mammut méretű lenne az a vezető testület. — Épp azért, hogy ne legyen nehézkesen mozgó, be van hatá­rolva a létszám: legtöbb 150 le­het. A bizalmiak maguk közül- választják a küldött testületet... Egy kis üzemben, vállalatnál­minden bizalmi a testület tagja lesz. — Ezt az elvet minden felső szakszervezeti testületben végig kell vinni, tehát megyei bizottsá­goknál, SZMT-nél, sőt a SZOT- iban is. Látni kell emögött a munka egyszerűsödését az alapszerveze- i tekben. Nem válik szükségessé eligazító értekezletek megtartása, amikről eddig az szb-n, az üszb-n, a műhelybizottságokon át ju­tottak el információk a bizalmi­akhoz. Most ez az áttétel meg­szűnik. A bizalmiak testületé lesz az alapszervezet legfelsőbb irá­nyító szerve. Az iméntiekből ki­tűnik, hogy csak abban az esetben lesz szükség egyetlen áttételre, ha a bizalmiak száma oly nagy, hogy a bizalmi küldötteknek vagy a főbizalmiaknak kell a töb­bi bizalmit Informálni, a végre- * hajtás menetét elősegíteni. Az is nyilvánvaló, hogy ebben a szer­vezetben a bizalmiak nemcsak más szerepet töltenek be, mint eddig. Megnő, ha, szabad' így ki­fejezni, naprakészebb lesz isme­retük, tájékozottságuk, a tagok szervezésének részvételében való felelősségük. Ez meg feltétlenül azzal jár, hogy növekedni fog nevelő szerepük, ennek folytán embert, cselekvést formáló hatá­suk jj.. — Ha jól emlékszem, erről — előző időkben nem sok sző esett, s talán nem is igényel­tek ilyen nevelő, meggyőző munkát a bizalmiaktól... Esetleg szavakban. — Sok igazság van ebben. S akik annak idején afféle „kötele­ző elviselni” személynek tekintet­ték a bizalmit, esetleg még ma is kételkedéssel fogadják, sőt vi­tatják a bizalmiak alkalmasságát a megnövekedett feladatok ellátá­sára. Tudjuk, régebben nem egy helyen azért választottak bizal­mit, mert egyrészt „előírták”, másrészt, „mert neki nem volt imég funkciója, hát hadd-legyen”. Így aztán rábízták a bélyegosztást meg a pénzbeszedést, ’ mást nem­igen. Ez csakugyan nem volt „nagy munka”. S akik — ilyen szemléletű légkörben — a válasz­táskor felemelték kezükét, maguk se gondolták, hogy később — me­net közben — ezt a megbízatást is az élet követelményeihez kell igazítani. Természetesen — a bi­zalmiak nagyobb hányada, mikor „megkapta” ' a jogok gyakorlását, tudta kötelességét Felnőtt a fel­adatokhoz, s a kezdeti botlade- zások után felelősséggel, képes­ségének legjavát adva képviselte csoportját. No persze, a csoport részéről is elóbb-utóbb megtör­tént a rászorítás a jogokkal való élésre, a kollektíva érdekében... Bíztak a bizalmiban. A mos­tani yálasztásokon meg is hosz- szabbították az ilyen bizalmiak iránti bizalmat, újraválasztásuk­kal. Hogy ezt nem minden volt bizalmi érdemelte ki, a cserélő­dés, felfrissülés 25—30 százalékos aránya bizonyítja. S nem szabad szem elől téveszteni azt az alap­vető érdeket, hogy a fiatalok,, nők is, ott legyenek a mozgalomban. — Az eddigi választási ta­pasztalatok alapján mekkora „időtávra" várja a szervezeti ' változásokkal, a bizalmiakra épülő rendszerrel a mozgalmi munka igazi beérését? — Ha azokra az alapszerveze­tekre gondolok, ahol már most felelősségteljes mérlegeléssel, nem­egyszer éles vitával döntöttek a bizalmi személyéről, — márpedig ilyen példákból látjuk a jövő ten­denciáit — akkor csak egyet mondhatok. Ha a bizalmiak be­váltják a hozzájuk fűzött remé­nyeket, öt év múlva a „harc” fő színtere lesz a választás a moz­galomban. A párt is ilyen kibon­takozást vár tőlünk, s'a kongresz- szusi határozatból láthatjuk, na­gyon komolyan is veszi, eleget tesz-e a szakszervezet a szocia­lista demokrácia fejlesztésében rászabott várakozásnak. Hogy — építőipari hasonlattal éljek: a párt tervező, irányító tevékeny­ségét az idők követelményének megfelelően egészíti-e ki a szak- szervezet a maga sajátos kivite­lező szerepével, a gazdasági fej­lődés elősegítésével. Természete­sen érdekvédelmi kötelezettségei mellett — mondotta Borsodi György. Tóth István Hatezer-ötszáz új lakás az év első három hónapjában Elkészült az EVM gyorsjelenté­se az építésügyi ágazat első ne­gyedévi munkájáról. Ebből kitű­nik, hogy a beruházások és az építési igények mérséklődésével összhangban alakult a kivitele­zők teljesítménye is, a tervezett­nek megfelelően csaknem 3 szá­zalékkal kevesebb építési munkát végeztek, mint a múlt év első negyedévében, de ugyanakkor a munka termelékenységét átlago­san 1,6 százalékkal, s ezen belül az EVM-vállalatok 2,6 százalék­kal növelték. A kivitelező szervezetek — a minisztériumi és a_ tanácsi válla­latok, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások — az el­ső negyedévben 6518 új otthont adtak át az országban, s ebből 6122-t az EVM-vállalatok dolgo­zói. A kivitelező építőipar, első­sorban az EVM-vállalatok és az építőipari szövetkezetek munká­jának eredményeként a múlt év azonos időszakához viszonyítva 409-cel több új lakás építését fe­jezték be. Az EVM-vállalatok fele most több új ofthont adott át, mint a múlt év első negyedévében. A kivitelező építőipar idei terve ösz- szesen "44 ezer új otthon építésé­nek befejezését írja elő. Az ed­digi jelzések szerint már több mint 58 ezer új lakás kivitelezésé­nek munkálatait kezdték meg. (MTI i

Next

/
Oldalképek
Tartalom