Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

1980. április 15. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Fórum a szűkebb hazáról Nemzetközi vásár Szabadkán Nélkülözhetetlen,* semmi mással nem pótolható a tanácsi munka gyakorlatában a lakossággal folytatott párbeszéd. Ennek, az emberekkel való élő, eleven kapcsolatnak a ta­nácstagi fogadóórákon és beszámolókon, s a nyilvános ta­nácsüléseken túl igen népszerű formája — a régi idők jo hagyományaira emlékeztető — fórum. Ezek a mai fórumok eddig is sokat segítettek a megye tanácsainak abban, hogy a közös dolgokban mindenkivel szót értsenek. A tájékoztatás megyénk és székhelye életéről, a nyert információ, a vissza­jelzés a VI. ötéves terv startját megelőzően igen hasznos — kölcsönösen gyümölcsöző ;— volt azon a legutóbbi lakossági— tanácsi fórumon is, melyet a közelmúltban tartottak Kecs­keméten, a Megyei Művelődési Központban. Ezen Kecskemét és a megye tanácsi vezetői, a kérdezgető emberekkel folyta­tott beszélgetésben, két órán át ki nem fogytak, a szóból. Tantermek, képtár, könyvtár Az első kérdés egy levélből va­ló: „Mire számíthatunk? Mi lesz a sorrend a VI. ötéves terv épí­tésekor?" Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese vála­szolt: — A megye, a város sorsa és jövője sokunkat foglalkoztat. Az új tervidőszak előkészítése még tart. Menet közben, ha szükséges, még tudunk alakítani a terven, de az már biztos, hogy az eddigiek­nél szerényebb fejlesztési lehető­séggel kell számolnunk.- Nem minden vágyunkat, nem minden szükségletünket tudjuk kielégíte­ni. Űjabb, látványos létesítmények építése helyett a meglevők felújí­tására, karbantartására . költünk inkább. Sorrendben elsőként a la­kás- és a közműépítést, valamint az oktatás fejlesztését szorgal­mazzuk. Egy példát. A IV. ötéves tervben 160 új általános iskolai tanteremmel gyarapodott a megye állami beruházás révén. A mosta­ni, V- ötévéi tervben már 60-nal többet sikerül felépíteni. A követ­kező tervidőszakiban pedig 270- nel akarjuk a tantermek számát növelni. Említettem meglevő értékeink megbecsülését. Korszerűsítjük a kecskeméti Katona József Színhá­zat. Ugyancsak Kecskeméten, a Batthyány utca 7—9. szám alatt a patikamúzeum mellett rendezzük be — átmenetileg — a Tóth Meny­hért Képtárat, a művésznek a ta­nácsra hagyott hagyatékából. Szo­rítunk pénzt egy-egy fontosabb kulturális beruházásra is. A VI. ötéves terv közepén 150 millió forintért, a város központjában, 3000 négyzetméteren megépítjük az új megyei' könyvtárat. A Duna—Tisza csatorna és az M5-ÖS Építenek^e a megyében újabb üdülőkörzeteket ? — Egyelőre nem. Ehelyett a mostani — a Tisza menti, a duna­pataji, a tassi, a szelidi-tói és a büdös-tói — üdülőterületen a kereskedelmi ellátás javítását tudjuk ígérni. Csak ha 10—15 év múltán elkészül az alpári víztá­rozó, az után fejleszthetjük to­vább a tőserdei üdülőkörzetet. En­nek azonban feltétele a csongrádi vízlépcső, ami viszont csak a Du­na—Tisza közi csatornával való­sulhat meg. A 40 milliárd forint­ba kerülő Duna—Tisza közti csa­torna a terv szerint 1990—2000 kö­zött készül el. — Az M5-ÖS autópályával mi­korra érnek Bács-Kiskunba? — Budapest határában már munkához láttak az útépítők. Az autósztráda Lajosmizse alatt ke­resztezi majd az E5-öst, s Kecs­kemétet 5—6 kilométerre, nyugati irányban kerüli meg. Az eredeti terv szerint az M5-ösnek 1983-ra fél pálya szélességben a város határába kellene érnie, a rendel­kezésre álló erőforrások azonban ezt majd csak 1985 után teszik le­hetővé. Addig is, a felhasználható összegből“ meg kell építeni az autópálya műtárgyait, az alul- és felüljárókat, hogy ezekre a ké­sőbbiekben már ne legyen gond. Az idősekért és a fiatalokért — Milyen az idős emberek hely­zete? — következett egy másik kérdés. Dr. Gubacsi László, .megyei fő­orvos válaszolt: — Tizenhat szociális otthon van a megyében. Ezekbe jelenleg több mint ötszázan várnak felvételre. A kecskemétinek ebben az évben száz hellyel növeljük a befogadó- képességét. Lajosmizsén 60, Kis­kunhalason 50, Kiskunmajsán pe­dig — egy év múlva — 50 helyi lyel bővítjük a szociális gondo­zottak otthonát. A .bővítés során el akarjuk érni, hogy a megyében a VI. ötéves tervben újabb há­rom és félszáz szociális -otthonibeli ággyal segíthessünk a befogadás­ra váró idős embereken, akiknek az életét végül is az egész társa­dalomnak kellene boldogabbá tenr nie.' Az a tapasztalatunk, hogy évről évre mind több a társada­lom gondoskodására szoruló, ma­gára maradt idős nő és férfi, jól­lehet az öregék napközijének in­tézménye is sokat segít, illetve segíthet a jövőben is a társtala- nokon. — A fiatalokról is szóljunk. (Dr. Migléczi Béláné, hivatásos pártfogó kért szót.) Akik közül az alkohol egyre több áldozatot szed. A 18 éven felüli, szellemileg fo­gyatékos felnőttek kórházi elhe­lyezése, vagy foglalkoztatása nincs, vagy csak részben van meg­oldva. A mozgássérült, valamint a szellemi fejlődésben visszama­radt gyermekek ugyancsak igény­lik a további segítséget. Kedve­ző, hogy jövőre Garán 140 hely- lyel bővül az állandó felügyeletre szoruló gyermekek otthona; ked­vezőtlen viszont, hogy a kétszáz gyermek számára tervezett kis­kunfélegyházi foglalkoztató ott­honnak egyelőre még a határide­jét sem ismerem, hogy mikorra készül el. Dr. Miglécziné • a felhozott gondjaira részben már a helyszí­nen, a fórumon választ kapott a megyei tanács elnökhelyettesétől, dr. Major Imrétől: — Utasítom a munkaügyi osz­tály vezetőjét, hogy vizsgálja meg a sérült gyermekek foglalkoztatá­sának a helyzetét. A régi lakás is érték Zajlott a fórum. Dr. Mező Mi­hály, a kecskeméti Városi Ta­nács elnöke is sűrűn válaszolt. — Hány lakás készül el Kecs­keméten az V. ötéves tervben? — Hatezer-négyszáz. — Hol épül a következő ifjúsá­gi garzonház? — A Petőfi Sándor utcában. Kétszáznyolcvanegy . lakása lesz. 1982 végétől fogadhatja a beköl­tözőket. Az- elmúlt négy . évben egyébként a lakások 52 százalé­kát fiatalok — zömmel munkás- fiatalok — kapták. — Mi legyen a régi lakásokkal? — Mi, kecskeméti tanácsi ve­zetők, évente 25—30 ezer ember­rel váltunk szót. Vissza-visszaté- rő gond ez, különösen az 1965-ös, vizes esztendő óta, amikor 1500 ré­gi lakás sérült meg, s 30 romba- dőlt. Azt tudom javasolni: célsze-. rűbb a meglevő lakásokat — ahol mód van rá — bővíteni, korsze­rűsíteni, vagy tatarozni, hogy ál­lagukat, épségüket minél tovább megőrizzék. Ez a lakosoknak és a város tanácsának egyaránt érde­ke, mivel a VI. ötéves tervben az új lakások építését is a megye- székhelyen szűkebbre kell fogni. Kohl Antal FILMJEGYZET Őrült nők ketrece Furcsa keveréke ez a francia— olasz együttműködéssel készült film milliószór látott burleszk-öt- leteknek és égy teljes estét kitöl­tő alkotássá növesztett, ősi kaba­rétémának: mi van akkor, ha a szereplőket a másik nem kosz­tümjeibe öltöztetnénk, és úgy csi­nálnának, mintha mi sem történt volna, mintha' nem lett volna jel­mezcsere. Volt idő — emlékez­zünk csak -7, amikor a mi szín­padainkon is dívott az úgyneve­zett nadrágszerep. Kacsóh Pöng- rác népszerű daljátékában a Já- nos vitézt egy tűzről pattant me­nyecske, Fedák Sári domborítot­ta, női főszereplővel jászották Rostand felejthetetlen Sasfiók-ját és az ősidőkben . a filmvásznon Ásta Nielsen ,volt Hamlet. Az Örült nők ketrece című műalkotásban némileg más variá­cióban merül fel a szerep- és kosztümcsere. Itt férfiak bújnak hódítóan dekóltált női estélyi ru­hákba, sőt a'férfiak — férfiruhá­ban' is — nőt játszanak. Magya­rán szólva homoszexuális párok napi „gondjajit” ismerheti meg a néző ebbeiji a filmben. Tegyük hozzá: a játék mindvégig megőr­zi a jó ízlés álapnormáit, kínosan ügyelt a rerídező és a forgató- könyvíró, nehogy véletlenül bár-. melyik jelenétbe becsempészhető legyen a pornó. No meg aztán a mese arra is | „hivatott”, hogy né­mi célzatossággal kifigurázza a polgári képmutatást, a begyepe­sedett erkölcscsőszködést. Így az­tán vannak igen jól sikerült je­lenetek is, melyeken őszintén de­rül a néző, de sajnos jelen van az unalom is. Mert mint lehet egyetlen alaphelyzetből, másfél órán keresztül kifacsarni annyi szellemességet, hogy ne ismételjék egymást a forgatókönyvírók? Ez bizony nej^éz, nagyon nehéz. Így aztán bizonyos idő múltán bele­fárad az ember az egymást vál­tó, jelentéktelen álesemények nyomon követésébe. Másik gyen­ge oldala ugyanis a filmnek, hogy a történet elfér egy egérke far- kahegyén: Mi van akkor, ha az erkölcsvédő liga vezetőjének szű­ziesen ártatlan leánykája beleszé­dül egy ilyen „homokosokból” ál­ló mulató tulajdonosának fiacs­kájába? A film logikus választ ad rá. összeházasodnak és minden­ki úgy tesz, mintha ez nagyon természetes lenne, és ettől még nem csorbulna semmit az erkölcs­védelem nemes eszméje. A szereplőknek egyébként igen könnyű, dolga van, melt tulaj­donképpen egyetlen színész em­berfelettien megerőltető, de frene­tikusán ötletes magánszáma tölti ki a néző előtt lepergő másfél órát. ö játssza ugyanis a kissé/ természetellenes „házaspár” nő­tagját, a „feleséget”. Ügy hívják, hogy Michel Serrault. Olyan pom­pás színészegyéniséget ismertünk meg személyében, hogy társa — aki nem más, mint a kitűnő Ugo Tognazzi— szinte csak statisztál mellette. A rendező Edouard Mollinaro dicsérendő a jó színészvezetésért és a sovány meséjű téma pergő tempóra való felgyorsításáért, va­lamint a szereplőválasztás teli­találataiért. (De biztos benne a filmátvevő bizottság, hogy ezt a produkciót feltétlenül meg kellett vásárolni!?) Cs. L. Befejeződött a József Attila- szavalóverseny Befejeződött a József Attila országos versmondó verseny, ame­lyet a proletárköltö születésének 75. évfordulója tiszteletére hirdet­tek meg. A döntőben a három középfokú iskolatípus — a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakmun­kásképző intézetek — 36—36 di­ákja, összesen 108 fiatal lépett dobogóra. Iskolatípusonként ha- tan-hatan kaptak 500 forintos könyvjutalmat és oklevelet, ame­lyet Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára nyújtott át. Az ünnepségen Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes kö­szöntötte Of versenyzőket. Könyvkiállítás Lenin műveiből Lenin munkái és a róla irt tu­dományos, szépirodalmi alkotá­sok szinte teljes választékban; 600 kötet magyar, orosz, .spanyol, angol, német, francia nyelven lát­ható a Lenin születésének 110. év­fordulója alkalmából, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában hétfőn délelőtt megnyílt könyvki­állításon. A Mezsdunarodnaja, Knyiga és az Állami Könyvterjesztő Válla­lat tárlatán egyebek között kiállí­tották a Lenin teljes munkássá­gát közreadó 55 kötetes magyar kiadást, amelynek első kötetét a Kossuth Könyvkiadónál 1964-ben, utolsó — ötvenedik — kötetét pe­dig a napokban jelentették meg. A kiállítás április 27-ig hétköz­nap 11—18 óráig, vasárnap 11—16 óráig tekinthető meg. (MTI) Minden eddiginél nagyobb üzletet kötött a BRK 9 A Bajai Lakberendező Építő és Vasipari Szövetkezet ágy- és sa­rokgarnitúrával reprezentálta termékeit. Szombaton délelőtt 11 órakor megnyitották Szabadkán a IX. Pannónia Nemzetközi Vásárt, melyen megjelent hazánk belg­rádi nagykövete, Halász József iá. A kiállításon a házigazdák mellett a magyar kiállítókat a bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet, a kiskőrösi Vegyes- és Vasipari Szövetkezet, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Szikrai Állami Gazdaság, vala­mint a Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet képviselte. Az idei. kiállítás valamivel szerényebb volt az előző évinél, de a felvo­nultatott termékek színvonala megfelelt a várakozásoknak. A Bács-Kiskun megyei Ruháza­ti Kereskedelmi Vállalat sok más vállalat képviselőjével együtt nem mint kiállító, hanem mint üzlet­kötő vett részt a vásáron. Hor­váth József igazgató és Barity János igazgatóhelyettes tárgya­lást folytatott a Zombori Pannó­nia Kereskedelmi Vállalat veze­tőivel, melynek eredményeként egyeztették kölcsönös áruforgalmi elképzeléseiket. Az előzetes szóbeli megállapo­dások értelmében az idén az elő­ző évinek többszörösére növelik az áruforgalmat, melynek első ré­szét már áprilisban lebonyolítják. A Jugoszláviából behozandó kis- határmenti szállítmányban sze­repel -textília, méteráru, farmer, konfekció, férfiing, szőnyeg-füg­göny és harisnya. Ezeket a ter­mékeket a megye öt városában, főleg Kecskeméten árusítják. A tárgyalások tovább folytatódnak, újabb jelentős mennyiségű áru behozatalára, amelyekért a Bács- Kiskun megyéből származó ter­mékekkel fizetünk. Sz. F. A közművelődés az egész társadalom ügye Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsá­ga pályázatot irt ki az aláb­bi témában készítendő tu­dományos munkára: Gabonafélék termésát­lag-ingadozása és az éghaj­lati tényezők közötti össze­függés vizsgálata a Dél-Al- földön, korszerű matemati­kai módszerekkel. A pályázaton bárki részt vehet, terjedelemkorláto­zás nincs, a pályamunka beküldési határideje: 1981. szeptember 30. A beküldött anyagot a szegedi akadémiai bízott- sáp által felkért bíráló bi­zottság értékeli. Az értéke­léstől függően a pályadíj összege 3 ezertől 5 ezer fo­rintig terjedhet. Kivételesen értékes pályamunkák ese­tében — a Magyar Tudo­mányos Akadémia illeté­kes tudományos osztályá­val egyetértésben — 10 ezer forintig. Eredményhirdetésre 1981 decemberében kerül sor. A pályázattal kapcsolatos minden kérdésben a szege­di akadémiai bizottság ad' felvilágosítást. Címe: Sze­ged, Somogyi u. 7. Irányító- szám: 6720. Szegedi Akadémiai Bizottság A művelődésügy dolgozói a gazdasági, a társadalmi és a tö­megszervezetek, az egész lakosság közreműködésével kívánják foly­tatni a közművelődési, törvény megvalósítását — mondotta Tóth- pál József, a Kulturális- Minisz­térium közművelődési főosztályá­nak helyettes vezetője az MTI munkatársának. A gazdasági, a társadalmi szer­veknek csakúgy, mint az oktatási, a tudományos és más intézmé­nyeknek elő kell segíteniük a műveltség, a kultúra terjesztését, hiszen gazdasági eredményeink el­érése, társadalmi haladásunk sok tekintetben a dolgozók szakkép­zettségétől, műveltségétől függ. A következő években elengedhetet­lenül szükséges például, hogy a művelődési intézmények jobban együttműködjenek az iskolákkal, a helyi szervekkel és szervezetek­kel. Ügy véljük, hogy . helyenként célszerű az iskola, a művelődési otthon, a könyvtár; a sportléte­sítmény integrációja. Támogatjuk ezeknek az ■ intézményeknek az együttműködését, közös fenntar­tását, a több funkciójú, úgyneve­zett komplex intézmények .kiala­kítását. A „társulás" kedvező nemcsak a lakosság, hanem a fenntartók számára is, mivel az „egy fedél” alatt levő intézmé­nyek működtetése gazdaságosabb, mint a külön levőké. Kívánatos, hogy az intézmények ismeretközvetítő programjaikat, művészi tevékenységüket, a la­kosság érdeklődésének, igényei­nek, életmódjának, a nemzetisé­gek lakta településeken a nemze­tiségiek hagyományainak megfe­lelően alakítsák ki. A statisztikai adatok bizonyít­ják: évről évre gyarapszik a mű­velődési otthonok látogatóinak száma. Zömük azonban főleg a szórakoztató műsorokért megy a művelődési otthonokba, passzív szemlélő, hallgató. A népműve­lők, a pedagógusok, az ifjúsági és más szervezetek igyékezzenek felkelteni az érdeklődést a műve­lődési intézmények sokféle műve­lődési lehetőségei, az aktíy műve­lődés iránt is. Javasoljuk: a művelődési in-: tézmények valamennyi művelő­dési formában gazdagítsák, szí­nesítsék tevékenységük tartalmát. Különösen fontos, hogy a kö­vetkező években a megyéi és a városi művelődési központok fej­lesszék a művelődési szolgálta­tásokat. A népművelők alkotó munkájának ösztönzése, társadal­mi elismerése is fontos feladat, hiszen hozzáértésük, hivatásszere- tetük, áldozatos munkájuk a köz- művelődés motorja. Megvizsgál­juk tehát a népművelők tovább­képzésének fejlesztési lehetősége­it. Ugyanakkor számítunk a mű­velődési otthonok társadalmi ve­zetőségeinek segítségére. (MTI) Tavaszkezdő tisztulás Sok-sbk — lassan már a nem­zedékek emlékezetéből is feledés­be merülő — népszokás forrása az ősi tavaszkezdő tisztulási ritus. Ez vitte valamikori elődeinket pa­takra, folyóra — mosakodni. Az­tán, lehet, hogy ez már kényel­mesebb „hozzáállás” következmé­nye is volt — inkább hazavitték az „aranyos”, vizét, mintsem á meghűlést válasszák. Ekként csillapodott le ez a szó szoros értelmében dermesztő tisz­tulási eltökéltség a lányok vízbe- hányásának szokásából előbb vö­dörből öntözéssé, majd otkolonos, rózsavizes locsolkodássá. De akármilyen kitalációkkal is körítjük ezeket az öntözési ha­gyományokat — ősi tartalmuk, a tisztulásra utaló gesztus va­lamennyiükben megtalálható. Már ami a locsolás valamilyet formá­jára vonatkozik. No, de nemcsak önmaga tisztu­lásával törődött az ember tavasz kezdetekor. Fürösztötte például a lovait is ilyentájt. S ha nem is vízzel történt, a tisztulást szolgálta a porták le- söprése — szigorúan a 'házzal el­lentétes irányiban. (Ha nem így csinálja az ember, a takarítás végén megnézheti szépen beporo- zódott háza falát.) S ha, már a takarításnál tar­tunk. Az évközi sátoros és modern kori ünnepek ma sem múlnak el nagyobb szabású takarítások nél­kül. A legőszintébben mondhat­juk, hogy világnézeti hovatarto­zásra való tekintet nélkül. Le­gyen bár materialista, avagy hívő lélek az- a gazdaasszony, egyfor­mán örül a húsvétnak, mint leg­első nagyobb alkalomnak arra,, hogy a hosszú téli bezárkózottság után ablakot nyithat Tiszta, friss levegőre, új napsütésre, az első üde természetes illatokra. A tárt ablakokon keresztül szállnak el az őszi, téli fülledtsé­gek, ülepedett szagok szobáinkból. Persze, nem csak úgy- maguktól, hanem mindenekelőtt az asszo­nyok, lányok kezétől, a lakástisz­títás praktikus eszközeitől. A víz — ablakmosástól, ajtótörölgetés- től kezdve a sikálásig — ebben is főszerepet játszik. Lám-lám, milyen hétköznapi szükségszerűséggé szürkült a szörnyen elfoglalt utókor életében az ősi tavaszkezdő tisztulási ritus. Na, hogy a rég porladó elődök éle­tében is a természet megújulásá­val együttjáró emberi tisztulási, tisztasági törekvés volt ezeknek a szokásoknak at lényege... Csak hát nekik egyrészt több idejük volt holmi mesés-titokzatos je­lentéssel felruházni'azokat a tisz­tálkodási aktusokat. Napjainkra már kiveszett a tisztulásból a romantika. A házi­asszony szabadságából ilyenkor veszi ki az első pár napot az is­mert jelszóval: „Már nem lehet kilátni az ablakon a piszoktól.” — A köztisztasági ^vállalat dolgozói is ilyentájt ragadják meg a sla­got, söprűt, s kezdik meg vidám tavaszi locsolásukat — a piacon. Micsoda józan kor! X. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom