Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. április 11. TUDOMÁNY - TECHNIKA Kutatások a világűrben A közelmúltban olyan vélemények is elhangzottak, hogy a világűrkutatás hasznossága nincs arányban a ráfordított óriási ösz- szegekkel. A tudományos és gyakorlati eredmények azonban alaposan rácáfolnak á szkeptikusok véleményére: a kozmoszkutatás rövid idő alatt az egyik legfontosabb tudományággá fejlődött; és a műszaki haladás ösztönzőjévé vált. Néhány év alatt rengeteg új kísérleti adat gyűlt össze, s ezzel a Föld közeli és távoli térségeiről, a szomszédos égitestekről alkotott elképzeléseinket meg kellett változtatni, ugyanakkor a világűr megismerésében számos problémát sikerült megoldani. A világ- űrkutatás sikerei jelentős mértékben járultak hozzá az aerodinamika, a fizika, a rádió- és a televíziós technika fejlődéséhez és a különféle műszaki berendezések miniatürizálási problémáinak megoldásához. Az ember kilépése a világűrbe óriási lendületet adott 9 A szovjet űrkutatás földi elien- őrzőközpontja. a biológia és . az orvostudomány fejlődésének is. Az űrhajók új energiaforrások kutatására is késztették ,az embert: így jelenhettek meg például a napelemfélvezetők és fűtőelemek is. Az űrhajózás ma már szorosan hozzátartozik az ember életéhez, megkönnyíti a nagy távolságokat áthidaló kapcsolatteremtést és a navigációt. Az űrkutatás eredményei nemcsak az időjárás előrejelzését teszik lehetővé, hanem megteremtik az éghajlat megváltoztatásának feltételeit is. Jelentős eredményeket hozott az űrkutatás a Föld bioszférájának tanulmányozásában is. így például a különféle természeti erőforrások feltárásában, a geológiában, a geomorfológiában, az oceanográfiában, a hidrológiában, a geobo- tanikában, a talajkutatásban és még egy sor tudományágban. A tudomány és az óraipar Napjainkban évente mintegy százmillió órát gyártanak a vilá-. gon. A kultúrtörténészek nem tudják pontosan, mikor, hol, hogyan és ki szerkesztette az első mechanikus órát. Bizonyos azonban, hogy 1300 körül került az első tulajdonosához. Azótp hatalmas fejlődésen ment keresztül az időmérés tudománya és az óraipar. A mai legpontosabb — csillagászok által használt — atomórák, ha nem helyesbítenék időjelzésüket, harminc év alatt egy másodpercet késnének, sietnének. Ez azt jelenti, hogy a tudomány órái kb. itízezerszer pontosabbak a ' legújabb karóráknál. Eszerint nap-' jaink legkorszerűbb kvarcóráinál napi egy másodperc körül -van az abszolút pontos időtől való eltérés, ami ugyancsak nem lebecsülendő teljesítmény. A félvezetőtechnika szédítően gyors fejlődése, a miniatűr integrált áramkörök gyártástechnológiájának új módszerei tették lehetővé a legutóbbi évek „óracsodáinak” a megjelenését. A legújabb szenzáció az az amerikai gyártmányú karóra—számológép kombináció, amely részint nagy pontosságú, hat funkciós, hangjelzős .karóra, részint tudományos függvények megoldására, tizenegy számjegyes eredmény kiírására képes adattárolóval ellátott, komoly számológép is. Nagy integráltsági fokú áramkörei mintegy 36 000 tranzisztornak és diódának felel meg, (összehasonlításul: a szokványos fekete-fehér televízióban 50—60, tranzisztor és ' dióda van). A karóra—számológép kombináció csak egyike a sokféle változatnak. Ma már vannak miniatűr fényképezőgéppel „összeházasított”, vagy a szívverés sza- poraságát is jelző, különleges stopperszerkezettel ellátott, többféle módon ébresztő karórák iá. Szimuláció és A szimuláció, a szimulációs modell, szimulációs játék, stb. kifejezések a digitális számítógépek elterjedése óta gyakrabban bukkannak fel egymástól távol eső területek, például az ökonometria, az operációkutatás, a műszaki tervezés, a vezetőképzés feladatainak a megoldásában. Az univerzális számítógépek megjelenése előtt a probléma- megoldásban jelentős szerep jutott az anyagi modelleken végzett kísérleteknek (például a mechanikai kísérleteknek), amelyek azonban a rendszereknek csak szűk csoportjában nyerhettek alkalmazást. A digitális | számítógépek kezdetben a nagy számítási munkát igénylő direkt módszerek (variációszámítás, matematikai programozás) elterjedt alkalmazását segítették elő. A gépek teljesítményének növekedése lehetővé tette olyan bonyolult rendszerek tanulmányozá- . sát is, amelyek esetében direkt megoldások nem ismeretesek, vagy aránytalanul nagy idő- és költségráfordítást igényelnek. Előtérbe kerültek tehát a heurisztikus módszerek, elsősorban a szimuláció, amelyben a digitális számítógépet oly módon programozzák, hogy belső állapotváltozásainak sorozatára képezik le a modellezett folyamatot. A rugalmas programozhatóság lehetővé számítógép tette a kísérleti módszerek alkalmazását olyan összetett struktúrájú rendszerek — pl. társadalmi, gazdasági, biológiai formációk — esetén, amelyeknél korábban a . módszer alkalmazása eleve kizárt volt.' Bár a szimuláció az esetek többségében nem vezet el a legjobb megoldáshoz, de nagy valószínűséggel elfogadható megoldást eredményez olyan esetekben is, amikor direkt optimalizáló módszerek alkamazása a rendszer összetettsége folytán nehézségekbe ütközik. Abból a célból, hogy a kísérletsorozat egyre megfelelőbb eredményeket adjon,' a kísérletező ember saját intenzív logikai képességén kívül segítségül hívhatja a direkt és a szimulációs eljárások bármelyikének számítógépre írt programját. Ebben az esetben a számítógép szerepe kettős: egyrészt realizál egy modellt, másrészt átvállalja a kísérletező tevékenységének egy részét. • Az 'egymás után végrehajtott kísérletek eredményét a késési időket figyelembe . véve azonnal értékeli a számítógép. Megoldódnak-e a gondok a facsemete-ellátásban? Számos panasz érkezett a háztáji ,és a kistermelőktől a EGY VIZSGÁLAT TANULSÁGAI megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához, hogy egyes gyümölcsfajok és fajták szaporítóanyagából nem kielégítő az ellátás. Főként a csonthéjasokból van hiány, elsősorban a meggy és a cseresznye, valamint esetenként az őszibarack beszerzése okozott gondot. Az ellátásért az 1978. január 1-én alakult Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó Kft. a felelős, rövidített nevén KERTFORG, amely az Ultetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat jogutódja. Fő feladatai: a termelés koordinálása, a kertészeti szaporítóanyag forgalmazása bel- és külföldön, a technológiai és műszaki fejlesztés elősegítése. Az alapító tagok közül hét gazdaság vállalta, hogy lerakatain és kertészeti árudáiban ellátja az ország lakosságát szőlő-, gyümölcsfa-, és díszfaiskolai szaporítóanyaggal. Bács-Kiskun megye a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság által kezelt borbási faiskolához tartozik, illetve az utóbbi felelős az ellátásáért. Egyforma tapasztalatok A panaszok alapján a szakosztály vizsgálatot indított. Ellenőrizte a lerakatok készletét. A megyében húsz faiskolai elárusítóhely van. A tapasztalatok egyértelműek voltak. A cseresznye- és a meggyfacsemeték mindenütt hiányoztak már március közepén. Akadozott az őszibarackfa-cseme- te ellátás is. A forgalomra jellemző, hogy április elejére például Kecskeméten levő Szolnoki úti le- rakatából több mint negyedmillió forint értékű szaporítóanyagot vásároltak meg. A kiskertekben április elejéig általában elültetik a facsemetéket, tehát gyakorlatilag már befejeződtek a munkák, és csak a tanulságok levonására van lehetőség. A lerakatok is rövidesen befejezik az árusítást. Most már azon kell munkálkodni, hogy miképpen lehetne javítani az ellátáson őszre, és- jövő tavaszra. Annál is inkább, mert újabb zártkertek kiosztásával a használók részéről várható az igények növekedése. ötletszerű igények Mi a véleménye mindezekről a borbási faiskola vezetőjének, Rácz Andrásnak. — A kérclés rendkívül bonyolult. Figyelembe kell venni, hogy a facsemete előállításához ' legalább három-négy esztendő kell. El kell ültetni a magot, felnevelni az alanyt, átoltani és csak utána beszélhetünk kész szaporítóanyagról. Ez másszóval azt jelenti, hogy a kis- és nagyüzemeknek három-négy esztendőre előre kellene tudni, hogy mit fognak ültetni. Sajnos, ez a valóságban nem így van. A nagyüzemek még inkább előre látnak, hiszen ötéves tervet készítenek. Igaz, a szabályozók változása, a telepítési költségek emelkedése őket is befolyásolja. A kiskerttulajdono- sok'nál szinte ötletszerűen jelentkezik az igény. Mondhatnám azt is, hogy most divat a meggy és a cseresznye ültetése. Sokan nem is gondolják, hogy ha termőre fordulnak a fáik, ki fogja leszedni. Á nagyüzem rázógéppel megoldja. Hangsúlyozom, hogy ennek ellenére igyekeztünk nagy erőfeszítéseket tenni az ellátás javítására. Tavaly ősszel és az idén is hoztunk be alapanyagokat meggyszaporítás céljára Hollandiából. Természetesen ez majd csak őszszel, esetleg a jövő tavasszal javítja az ellátást. Az a véleményem, hogy meg kell találnunk az utat arra vonatkozóan, hogy a kiskertek növekedésével nagyobb mennyiséget forgalmazzunk azokból a facsemetékből, amelyeket keresnek a vevők, még akkor is, ha esetenként indokolatlannak tartjuk egy-egy gyümölcsfajból a túlzott keresletet — tájékoztatott a faiskola vezetője. A tanulságokat tehát igyekeznek levonni Borbáson, de a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaságban is. Alapvető feladat a piackutatás. Sajnos ez nálunk teljesen elhanyagolt téma. Saját piackutatás A KERTFORG ez év őszére és jövőre már olyan ígéretet tett, hogy teljes egészében ellátja a kiskertek szükségleteit mindenféle gyümölcsfajból és fajtából — mondják az állami gazdaság vezetői. Ok azonban az eddigiekből tanulva saját piackutatást végeznek majd. Mindenütt felkeresik a községi tanácsokat, a fogyasztási szövetkezeteket, a kiskerttársulásokat, szakcsoportokat és előre számba veszik az összes várható igényeket. Ez nem kis feladat, de meg fogják oldani. Pontos igényeket így sem tudnak összegyűjteni, .hiszen változhatnak az elhatározások és legfeljebb tapasztalati számokra szorítkozhatnak, vagyis az eddigi évek keresletét vehetik figyelembe, ami tekintettel arra, hogy a kisgazdaságok nem terveznek évekre előre, itt is érheti csalódás, meglepetés a szaporítóanyag-forgalmazó vállalatot és a faiskolákat egyaránt. Természetesen van olyan lehetőség, hogy a KERTFORG jobban összhangba hozza az igények kielégítését és ahol hiány van, oda az ország más részéből szerezzen be a keresett facsemetéből. Tehát szervezettebb piackutatás, nagyobb előrelátás szükséges ahhoz, hogy ne ismétlődjenek meg az idei gondok. K. S. Gyár a répaföldek közepén A háziasszony vett egy kiló kristálycukrot, s csak otthon, amikor a tartóba öntötte, akkor lepődött meg. Túlságosan fehérnek találta. Lehetséges, hogy az üzletben akarata ellenére finomítottat emelt volna le a polcról? Nézi a zacskót, semmi tévedés, közönséges 17,50-es cukor, a szeme azonban megakad a gyár nevén. „Hajdúsági Cukorgyár Kaba”. Húsz lengyel vállalat építette Magyarország tizenkettedik, s egyben legkorszerűbb cukorgyárának, az V. ötéves terv egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházásának tervezésére és kivitelezésére nem véletlenül kaptak megbízatást á lengyel Polimex-Cekop vállalat és partnerei. Az elmúlt huszonöt év alatt hatvanhét cukorgyárat exportáltak az NDK-tól Iránig, szocialista és tőkés országokba. A magyarországi 7,7 milliárd forint értékű létesítmény megvalósítását is úgy vállalták —. összesen húsz lengyel vállalat együttműködésével —, hogy az első épület alapozásától kulcsátadásig minden anyagról és munkavégzésről a lengyelek gondoskodnak. A magyar kivitelezők a szociális létesítményeket, az átvevő telepeket és az utakat készítették. Miért volt már nélkülözhetetlen hazánkban egy új, nagy kapacitású, korszerű cukorgyár építése? A legegyszerűbb válasz: azért, mert ezt megelőzően legutóbb a század- fordulón épült cukorgyár Magyar- országon, azóta ebben az iparágban csak bővítések, rekonstrukciók folytak, holott közben az egy főre jutó cukorfogyasztás megsokszorozódott. Csak a hetvenes évek első felében, a korábbi 30-^33 kilogrammtól '4S kilogrammra nőtt • Az alföldi táj fölött magasodik a százméteres gyárkémény. az egy főre jutó cukorfogyasztás. Ekkora igényt a hazai gyárak képtelenek voltak' kielégíteni, jelentős mennyiségű importra szorultunk, kiszolgáltatva a világpiaci árak kedvezőtlen ingadozásainak. Kedvező feltételek Tiszántúlon Cukorrépa termesztésére • azon- [ ban hazánkban megvannak az; adottságok; különösen kedvezők aj feltételek a Tiszántúlon, a Hajdú-: Ságban. Ezért született úgy a döntés: az új gyár gyakorlatilag a répaföldek közé ékelődjön, hiszen a cukortermelés, -gyártás egyik legnehezebb és legköltségesebb mozzanata a szállítás. Hajdú-Bihar megyéből eddig átlagosan 150 kilométer távolságra szállították' az évenként' termelt közel 90 ezer tonna cukorrépát, ként feldolgozható mennyiség 6 ezer tonna. Egy gyártási idényben 70—80 ezer tonna cukrot képes készíteni a Hajdúsági Cukorgyár. A termelés tempóját követi a csomagolórendszer is: óránként 2,5 tonna kockacukrot, 3 tonna porcukrot csomagolnak, a két kristálycukorcsomagoló berendezés óránként 13 ezer kilós kristálycukor-csomagot bocsát útjára, ötven kilós csomagokba pedig óránként mintegy hatvan tonna kristálycukor kerül. Ezeknek a számoknak érzékeltetésére talán elég annyi, hogy negyven kilogrammos cukorfogyasztást számítva a Hajdúsági Cukorgyár közel kétmillió ember egész évi ellátását biztosíthatja. Megkóstolt bizonyíték És van még valami, amit a cukorgyártásban nem járatos ember aligha tud. A cukorrépa feldolgozásában minden napnak óriási jelentősége van, mivel a tárolt répa állandóan veszít a cukortartalmából. Az, hogy a hazánkban megtermelt több mint négymillió tonna répát ezután nem tizenegy, hanem tizenkét gyárban dolgozzák fel. mintegy húsznapi időnyereséget, ennek megfelelően körülbelül 15 ezer tonnával több cukrot jelent. Amikor 1976-ban Kaba határában munkához kezdtek a kivitelező lengyel, és a járulékos beruházásokat végző magyar vállalatok, sokan hitetlenkedtek, rövidnek tartották a szűkén hároméves határidőt egy ilyen nagy beruházáshoz. A bizonyíték ma már az élelmiszerüzletek polcain található, és otthon megkóstolható. N. Zs. 9 A kondicionált cukorsi- lóK a minőség megőrzését teszik lehetővé. (KS-fotók: Iklódy János felvételei.) 10—12 millió forintnyi többlet- költséggel. Ezután a termőterület közvetlen közelsége lehetővé teszi, hogy a feldolgozás ütemének megfelelően átrakás nélkül szállított répát kapjon a gyár. Ez a munka folyamatosságát és termelés önköltségét jelentősen csökkenti. A Hajdúsági Cukorgyár „érdekessége”, hogy egy mezőgazdasági társulás, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés tagvállalataként működik. Ez évben már a szükséges alapanyag 60 százalékát a HAGE gazdaságai termelik, 7 ezer hektár területen. A másik előny, hogy a cukorgyártás melléktermékeit a HAGE taggazdaságai hasznosíthatják: részben takarmányozásra a szarvasmarha- és juhtenyésze- tekben, részben a földek minőségének javítására. Az új gyár naponta maximálisan 10 ezer tonna répát tud fogadni. a répatároló befogadóképessége 120 ezer tonna. A napon C"**, 9 A folyamatok irányítása az ipari tévé segítségével a kapcsolóteremből történik.
