Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXY évf. 89. szám Ára:1,20 Ft 1980. április 17. csütörtök A művelődési otthonokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kecskeméten dr. Gaj- dócsi István elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg a Bács-Kiskun megye te­lepülésein működő művelődési ott­honok helyzetéről és fejlesztésé­ről. öt évvel ezelőtt hozott hatá­rozatot a megyei tanács a tele­pülésfejlesztési tervvel összehan­golt távlati közművelődési intéz­ményfejlesztési program elkészí­tésére. Ennek részét képezi a mű­velődési otthonok távlati fejlesz­tésének meghatározása, ami an­nak ellenére is időszerű, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet meg­nehezíti a hosszú távú, azaz 1980 —1995 közötti időszakra szóló program kidolgozását. E fontos téma tárgyalásakor a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának tagjai az előretekintés, vagyis a fejlesztési feladatok megvitatása, rangsorolása előtt a művelődési otthonok jelenlegi helyzetét, működésüket, anyagi és ■ személyi feltételeiket, irányí­tásukat tekintették át, mintegy kiinduló alapként. A megye településein 104 taná­csi, 7 szakszervezeti és 5 közös fenntartású intézmény működik, közülük 11 művelődési központ, 80 művelődési ház és 25 klub­könyvtár. A számoknál maradva, az is említést érdemel, hogy az utóbbi két évtized alatt Bács- Kiskun megyében 45-tel gyarapo­dott a művelődési otthonok szá­ma. Emellett a helyi tanácsok tö­rekvése sem lebecsülendő, a ré­gi művelődési otthonokat több helyütt felújították, bővítették, de sajnos mégsem rózsás a helyzet, ugyanis ezekben az intézmények­ben általában elhasználódott, régi a berendezés, a . felszereltség. A művelődési otthonok egyharmada korszerűtlen, s a nagy erőfeszíté­sek ellenére is elmaradtak áz or­szágos szinttől. Anyagi feltételeik megteremté­sében tavaly kedvezőtlen válto­zás történt. A művelődési ottho­nok állami támogatása ugyanis, 1977-ig egyenletesen emelkedett, aztán tavaly az elvonások növe­lésével a költségvetési támogatá­sok összege 3 millió 344 ezer fo­rinttal csökkent, örvendetes vi­szont, hogy tanácsi koordináció­val csaknem félmillió forinttal nőtt a gazdasági egységek által nyújtott támogatások összege. A személyi ellátottság tekinte­tében viszont Bács-Kiskun megye az országos harmadik helyen áll: a művelődési otthonokban 149 fő­foglalkozású népművelő és 33 részfoglalkozású dolgozik. Munkájukra sem lehet általá­ban* panasz, az intézmények, a közművelődési párthatározat, va­lamint a törvény követelményei­nek tnegvalósításával javuló szin­ten működtek közre a szocialista életmód alakításában, a közéleti aktivitás, az általános és a szak­mai műveltség fejlesztésében. Hogyan és milyen eszközökkel? Gyarapodott és tartalmában mó­dosult például a* világnézeti neve­lést segítő közművelődési munka. Növekedett az alapozó jellegű ter­mészettudományi ismeretter jesz- 1 tés aránya is. Természetesen a tartalmi mun­kát illetően is van javítani való. Nem volt kielégítő például a művelődési otthonok együttműkö­dése az általános iskolákkal, a munkahelyekkel, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek mű­veltségének növelésében, a fel­nőttoktatás segítésében. Csökkent a színházi előadások száma, ami nemcsak a szervezés hiányával, hanem elsősorban a művelődési otthonok gyenge technikai felté­teleivel, s azzal magyarázható, hogy az Állami Déryné Színházat átszervezték. Igaz ugyan, hogy a közműve­lődési kísérletekben, a művelődé­si otthonok munkájának megújí­tásában; felfrissítésében sokat se­gített a Megyei Művelődési Köz­pont; szolgáltatásai, továbbképzé­sei is figyelemre méltóak, de nem volt megfelelő a módszertani se­gítségadás. Mindezek szükségessé tették, hogy az elkövetkező másfél évti­zedre meghatározzák a művelődé­si otthonok továbbfejlesztését. A távlati tervidőszak végéig, az el­képzelések alapján, 20 települé­sen új művelődési intézményt épí­tenek, illetve a meglevőket átépí­tik és 25 településen korszerűsí­tik, bővítik az intézményeket. Ez is álátámasztja a jelentésnek azt a megállapítását, hogy alapvető cél; a településeken mindenütt szükséges a szerepkörnek megfe­lelő művelődési intézmény kiala­kítása. Az állami támogatás a követke­ző időszakban várhatóan nem nö­vekszik. Ezért a tanácsok arra tö­rekedjenek, hogy űz intézmények­ben a nevelést szolgáló támoga­tás ne csökkenjen. A tartalmi munkával kapcso­latban a jelentés felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a művelődési otthonok segítsék elő a lakosság közéleti, politikai aktivitását, vi­lágnézeti állásfoglalásuk kialaku­lását. A felesleges, hatás nélküli közművelődés elkerülésére he­lyes lenne, ha a Megyei Műve­lődési Központ és a TIT megyei szervezet együttműködési megál­lapodást kötne. A művelődési ott­honok munkájába célszerű len­ne beépíteni a megye művészeti alkotóműhelyeinek és művészei­nek bemutatását. Hasznos lenne az is, ha a művelődési otthonok erősítenék kapcsolataikat a válla­latokkal és á szövetkezetekkel. A testület a jelentést, á távlati fejlesztési tervet a vitában el­hangzott lényeges megállapítások­kal együtt elfogadta. Az ülés további részében a végrehajtó bizottság tagjai jelen­tést hallgattak meg a mezőgazda- sági nagyüzemek melléküzemági tevékenységéről s a továbbfejlesz­tésről. ■ A mezőgazdasági nagyüzemek többsége már megalakulásától kezdve foglalkozik kiegészítő te­vékenységgel. A kezdeti időszak­ban súlyuk, szerepük nem volt jelentős, a hetvenes évek elején lehetett tapasztalni e téren gyors fejlődést. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a kiegészítő te­vékenység segítette a nagyüzemi gazdálkodás jövedelmezőségének a növelését, egyes gazdaságokban a természeti adottságok és erőfor­rások jobb kihasználását. A me­zőgazdasági nagyüzemek a kiegé­szítő tevékenység keretében ter­melésükkel és szolgáltatásaikkal lakossági, illetve népgazdasági szükségleteket elégítenek ki. Mint azt a jelentés is megálla­pította, a mezőgazdasági nagy­üzemek többsége ipari termeléssel foglalkozik. Ennek nagy a jelen­tősége, mert mint köztudott, a nagyipar szelektív fejlesztése kö- • vetkeztében egyes termékek gyár­tása megszűnik. Népgazdasági szempontból is figyelmet érdemel a mezőgazdasági nagyüzemek élel­miszeripari tevékenysége. Bács-' Kiskun megyében a közös gazda­ságok elsősorban borászattal, hús- és zöldségfeldolgozással foglalkoz­nak. S nem utolsósorban kell emJ líteni a mezőgazdasági nagyüze­mek építőipari munkáját, ami meggyorsítja a beruházások meg­valósítását. A jelentést, s a mezőgazdasági naevüzemek melléküzemágai to­vábbfejlesztésének főbb irányát meghatározó tervezetet a vitában elhangzottakkal együtt a testület elfogadta. T. L. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Választási felhívás Kádár János felszólalása Űjabb jelentős állomásához érkezett az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok választásának előkészítése. A Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa szerdán, a Parlament Va­dásztermében megtárgyalta az időszerű mozgalmi feladato­kat és választási felhívást fogadott el. A tanácskozáson részt vettek és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnök.e, Gáspár Sándor, a. Szakszervezetek Országos Taná­csának főtitkára, Korom Mihály, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke megnyitó be­szédében méltatta belpolitikai éle­tünk két nagy eseményének, a párt XII. kongresszusának és ’fel- szabadulásunk 35. évfordulójának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk — a párt vezeté­sével és iránymutatása alapján — maga választotta az elmúlt 35 év fejlődésének útját. A szövetségi politika, a nemzeti egységfront, a népfrontpolitika eredménye, hogy a fejlett szocializmus építése az önként és közösen vállalt nemzeti program rangjára emelkedett ha­zánkban. Meggyőződésem — mon­dotta —, hogy az országos tanács tagjai, a fővárosi, a megyei, a vá­rosi és a községi népfrontbizottsá­gok, valamint a mozgalmunkban tevékenykedő aktivisták százezrei, a pártkongresszus határozataiban megfogalmazott társadalmi célokat magukénak tekintik, teljes erővel készek is elérésükért dolgozni. Ezután Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságánák tagja, a HNF Országos Tanácsának főtit­kára ismertette a választások elő­készítésének politikai és mozgalmi feladatait, s előterjesztette a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa választási felhívásának tervezetét. — A párt XII. kongresszusának minden mozzanatáról azonnal tá­jékozódhatott az egész lakosság — hangsúlyozta bevezetőben. — Mil­liók személyes élménye, hogy tel­jes őszinteséggel esett szó minden tervünkről, sikerünkről, nehézsé­günkről" és arról is, hogy a párt milyen magatartást vár el az egyes párttagoktól, s az ő segítségük, példamutató, jó munkájuk nyo­mán állampolgárainktól. A kong­resszus meggyőzhetett mindenkit arról, hogy töretlenül és követke­zetesen folytatjuk eddigi politi­kánkat, . szolgáljuk népünk érde­keit. Optimista volt. a kongresz- szus. mert népünk alkotó erejében, politikai egységében és a szocia­lizmus vonzerejében bízva vállal­ta a ma szükséges, s a megszokott­nál fegyelmezettebb munkát igénylő feladatok kidolgozását. Er­re az optimizmusra szüksége van mindannyiunknak, akik tudatosan részt veszütjk a jövő formálásá­ban, alakításában. A Hazafias Népfront kész hozzájárulni a kongresszusi határozatokban meg­fogalmazott alapvető társadalmi célok eléréséhez, közreműködik abban, hogy az egész lakosság szívvel-lélekkel részt vegyen szo­cialista elveink gyakorlati megva­lósításában. — Az állampolgárok alapvető jogának gyakorlására, arra, hogy szavazataikkal eldöntsék, kik le­gyenek képviselőik a tanácsokban és az országgyűlésben, június 8-án kerül sor. A közbeeső időben kell lebonyolítani azokat a jelölő- és választási gyűléseket, amelyeken eszmecserét folytathatunk több millió állampolgárral hazánk mai helyzetéről és jövőjéről, az egyes emberek örömeiről és gondjairól. Az a célunk, hogy a politikánkat megértő és elfogadó emberek — most épp úgy, mint a múltban is — szavazatukkal támogassák a népfront választási programját vállaló jelölteket. A „Választási felhívás” arra szólít fel mindenkit, hogy június 8-án szavazataival a szocializmus céljaira is mondjon 'igent. — Politikánkról az első szakasz­ban mintegy 60 000 tanácstagi és 352 képviselői körzet jelölőgyűlé­sein kell szólni. Ezt követően az (Folytatás a 2. oldalon.) Honfitársak! Választópolgárok! Közéletünk fontos eseményéhez érkeztünk: 1980. június 8-án képviselőket és tanácstagokat választunk. Mi, a Magyar Nép- köztársaság választópolgárai felelősséggel döntünk arról, kik képviseljenek bennünket az országgyűlésben és a tanácsokban. Hazánk három és fél évtizede szabad. A magyar nép élni tu­dott a szabadsággal: ma már a fejlett szocialista társadalom megvalósítása a feladatunk. Népünk egységben, közős akarat­tal munkálkodik a külső és a belső eredetű nehézségek leküz­désén, értékeink gyarapításán. A Magyar Szocialista Munkáspártnak változatlanul világos, közérthető, és a feladatok megoldására lelkesítő nemzeti prog­ramja van. Á XII. kongresszus évekre szóló politikai, gazda­sági és kulturális tennivalókat adott mindnyájunknak. A Ha­zafias Népfront egyetért e programmal, magjának vallja és alkotmányos kötelességének tesz eleget, amikor megvalósítá­sára is felszólít minden állampolgárt. Meggyőződésünk, hogy a kongresszuson vállalt feladatok megoldása jól szolgálja népünk jelenét és jövőjét, az emberi haladást és a világbéke ügyét. V álasztópolgárok! Támogassuk a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amely­nek célja továbbra is a béke megóvása, a társadalmi haladás térhódításának segítése. Nemzeti érdekeinknek megfelelően erősítsük szövetségünket és barátságunkat a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Hagyományos törekvéseink szellemében szilárdítsuk és bővít- j sük kapcsolatainkat a haladást és a béke védelmét képviselő nemzetközi erőkkel. Támogassuk az enyhülés politikáját, kép­viseljük a békés egymás mellett élés elvét, hogy az imperi­alista körök próbálkozásaival szemben a népek akarata érvé­nyesüljön. Ez a biztosítéka annak, hogy gyermekeink, unoká­ink és mi magunk is békében és szabad, szocialista társada­lomban éljünk. I Honfitársak? Társadalmunk alapja a munka. Népünk szorgalmas és te­hetséges. Céljaink világosak és lelkesítőek. Rajtunk múlik, ho­gyan alakul a jövő. Jól és gondosan végzett munkánk a leg­fontosabb feltétele annak, hogy szándékainknak megfelelően [ teljesítsük terveinket. Legyen a jó munka minden dolgozó em­ber éltető eleme, mai és holnapi boldogulásunk forrása. Meggyőződésünk, hogy a nemzet egésze által vállalt felada­tokat a munka- és a lakóhelyi közösségek, a családok és az egyének összefogásának erejével megoldjuk. Népünk akarata, tudása, hazaszeretete továbbra is képes eredményeink növelé- | séré. Tegyünk meg mindent azért, hogy társadalmunk a szocia­lista szellemiségű emberek közössége legyen. A legnagyobb megbecsülés a legjobban dolgozókat illesse meg. Tartsuk tisz­teletben a közérdeket, s a közösség hű szolgálatát. Célunk a művelt, önmaguk, családjuk, a haza és a világ dolgaiban fe­lelősen gondolkodó és cselekvő állampolgárok, magyarok és nemzetiségiek, materialisták és vallásos emberek nemzeti ősz- | szefogásának erősítése. Szélesítsük és a közélet minden terü- i létén érvényesítsük a szocialista demokráciát. V álasztopolgárok! Felhívunk minden választót: vegyen részt gyűléseinken, vé­leményével, javaslataival járuljon hozzá terveink valóraváltá- sához. A június S-i választásokon szavazatával is támogassa a Hazafias' Népfront programját. Jelöljünk és válasszunk országgyűlési képviselőknek és ta­nácstagoknak olyan nőket és férfiakat, akik önzetlenül vállal- | ják a köz szolgálatát, a nép képviseletét. Szavazzunk a Hazafias Népfront jelöltjeire! Dolgozzunk szeretett hazánkért, a Magyar Népköztársaságért! Őrizzük a békét, építsük a szocializmust! Budapest, 1980. április 16. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Tanácskozás a energiatakarékos világításról Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában áru­bemutatóval egybekötött érte­kezletet rendezett a RAVILL Ke­reskedelmi Vállalat. Meghívták erre Bács-Kiskun megye mintegy 400 elektromos szakemberét, kö­zöttük elektromérnököket, a vál­lalatok, ipari, mezőgazdasági szö­vetkezetek energetikusait, ott vol­tak az elektromos tervezők, az Egyesült Izzó, a Kontakta A'kat- részgyár és a VBKM Elektromos Alkatrész- és Készülékgyárának képviselői. Mint Váradi Lajos, a RAVILL kereskedelmi igazgatója elmond­ta, a világítástechnikai tanácsko­zás az energiatakarékosság je­gyében folyik. Ezért hívták meg a tervezőket, kivitelezőket és a felhasználókat, hogy minél több ötlettel, hasznos javaslattal járul­janak hozzá a korszerűbb, ener­giatakarékosabb, új világítástech­nikai. termékek gyártásához és forgalomba hozatalához. A gyártó vállalatok képviselői filmvetítéssel egybekötött' előadá­sokat tartottak új és a közeljövő­ben forgalomba kerülő külső és belsőtéri lámpákról, világítótes­tekről, szerelési anyagokról. Ezek megismertetését szolgálta a Tu­domány és Technika Háza föld­szintjén rendezett árubemutató is, amelyen mindhárom vállalat leg­korszerűbb termékeit állították ki. Nagy érdeklődést keltett a többi között a fényszabályozós kapcsoló, amellyel különböző’ fényerőre áT* lífcható a fénycső, illetve lámpa, egyben annak fogyasztása is. Rö­videsen elkészül az időkapcsoló, a háztartási készülékek ki- és be­kapcsolására, valamint a külső fény hatására működő fényszabá­lyozó kapcsoló. Az előadásokat és a bemutatót élénk v-ita követte. Bács-Kiskun megye vállalatainak, szövetkeze­teinek szakemberei azokról az igényekről beszéltek, amelyeket a jövőben jobban figyelembe kell venni a tervezőknek, és az elekt­romos cikkeket gyártó | vállala­toknak. Elmondták észrevételei­ket a minőségigei, a használható­sággal kapcsolatban is. A gyártó cégek képviselői viszont nem egy esetben a különböző világítás- technikai eszközök helyes alkal­mazására adtak jó tanácsokat. Mint kiderült, nem egy esetben a megye szakemberei által beje­lentett igények és a világítástech­nikai vállalatok gyártmányfejlesz­tő. tevékenységé többször találko­zott, s néhány óhajtott új termék már a második, félévben kapható lesz a szaküzletekben. Igen hasznosnak ítélte a kecs­keméti értekezletet Deme László, az Egyesült Izzó osztályvezetője. Különösen azért — mert mint mondotta — meggyőződhettek ar­ról, hogy a gyártmányfejlesztési elképzeléseik és tevékenységük eredményei egybeesnek a felhasz­nálók igényeivel. Mindemellett sok hasznos javaslatot is kaptak. Váll Lászlóné, a RAVILL osz­tályvezetője kérdésünkre elmond­ta, hogy a lakossági igények ki­elégítéséről sem feledkeznek meg. A fénycsövek általában egyhar- mad annyi villamos áramot fo­gyasztanak, mint az izzólámpák. A lakásokban viszont eddig csak legfeljebb a konyhákban és a tür- dőszobákban használtak fénycsö­vet. Rövidesen gyártani kezdik a körfénycsöves lámpatesteket, ame­lyek olyan búrákkal lesznek ellátva, ami már éppúgy dísze lesz a la­kásnak, mint egy-egy szép csil­lár. A világítástechnikai kultúra és az energiatakarékos megoldások elterjedése szempontjából hasz­nosnak tartotta az ankétot Antal Zoltán, az EKA gyár osztályveze­tője. Rámutatott, hogy eddig a lé­tesítmények tervezői csupán ki­vitelezési költség szempontjából tervezték a világítást, s ezért nem mindig a célszerűség és a gazda­ságosság érvényesült. Az ilyen megbeszélések viszont előmozdít­ják a valóságos szükségletek ki­elégítését. N. O. • A világítástechnikai árubemutató egy részlete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom