Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

1980. április 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Országgyűlési képviselő-jelölő gyűlések i Bács-Kiskun megyében A megyei választási elnökségtől kapott tájékoztatás alap­ján az alábbiakban közöljük olvasóinkkal az országgyűlési képviselő-jelölő gyűlések helyét és idejét. április 17. : 19. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kiskőrös város és a kiskőrösi jál rás területéből Akasztó, Csengődi Fülöpszállás, Soltszentimre, Tab- di. A jelölőgyűlés helye: a kiskőröj si Városi Művelődési Központi Időpontja: 15 óra. ll.i sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kiskunhalasi járás területé­ből : Tompa, Balotaszállás, Bács- szőliős, Csikéria, Harkakötöny, Kelebia, Pirtó, Kisszállás, Kunba-, ja, Kunfehértó. A jelölőgyűlés helye: Tompa, művelődési ; ház. Időpontja: 17 óra. 15. sz. VÁLAŐZTűfKERÜLET A bajai járás területéből: Bát- monostor, CSátalja, Dávod, Her­cegszántó, Katymár, Madaras, Nagybaracska, Szeretnie, Vaskút, Gara Közös 1 Községi Tanács társ-! községei. A jelölőgyűlés helye: Gara, mo­zi. Időpontja: 17 óra. 5. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kecskeméti járás területéből: Kerekegyháza, Szabadszállás, kunszentmiklósi Nagyközségi Kö­zös Tanács társközségei, Kuna- dacs, Kunbaracs, Ladánybene. •A jelölőgyűlés helye: Kunszenti miklós, művelődési ház. Időpont^ ja: 17 óra. Április 18. i 1. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kecskemét város, a tanács 1— 41. számú választókerülete. A jelölőgyűlés helye: Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyára,- Időpontja: 14 óra. j 2. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kecskemét; város, a tanács 42—: 72. számú választókerülete. A jelölőgyűlés helye: ÉPFÁJ Parkettagyára. Időpontja: 14 óra. 16. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kalocsa város és városkörnyéki! községe, valamint a kalocsai járási területéből Bátya, Dunaszentbe- nedek, Úszód. A jelölőgyűlés helye: a kalocsai Otthon mozi. Időpontja: 15 óra. 7. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kecskeméti járás területéből Lakitelek, Tiszaalpár, Tiszakécs- ke, Lászlófaiva, Nyárlőrinc. A jelölőgyűlés helye: Tiszakécs- ke, művelődési ház. Időpontja: 16 órai. 10. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kiskunhalas város. A jelölőgyűlés helye: Kiskunha­las, II. Rákóczi Ferenc Mezőgaz­dasági Szakközépiskola. Időpont­ja: 16 óra. Április 21. 3. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kecskemét város, a tanács 73— 103. számú választókerülete. A jelölőgyűlés helye: Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Ka­ra. Időpontja: 14 óra. 6. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kecskeméti járás területéből Bugac, Izsák, Ágasegyháza, Fü- löpháza, Jakabszállás, Orgovány. A jelölőgyűlés helye: Izsák, mű­velődési ház. Időpontja: 17 óra. 18. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kalocsai járás területéből: Dunavecse, Harta, Solt, Apostag, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Szalkszentmárton, Tass, Űjsolt. A jelölőgyűlés helye: a duna- yecsei sportcsarnok. Időpontja: 16 óra. 9. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kiskunhalasi járás területé­ből : Kiskunmajsa, Csólyospálos, Jászszentlászió, Kömpöc, Szánk, Zsana. A jelölőgyűlés helye: a kiskun- majsai művelődési ház. Időpont­ja: 16 ói'a. 11. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: kisszállási művelődési ház. Időpontja: 17 óra. Április 22. 4. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kecskemét város, a tanács 104— 111. számú választókerülete és Kecskemét városkörnyéki közsé­gei, valamint a kecskeméti járás területéből Lajosmizse. A jelölőgyűlés helye: a kecske­méti Zöldségtermesztési Kutatö- .intézet. Időpontja: 14 óra. 14. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A bajai járás területéből Bács­almás, Bácsbokod, Bácsborsód, Csávoly, Crsekcsanád, Felsőszent- iván, Mátéteike, Nemesnádudvar, Sükösd, Tataháza. A jelölőgyűlés helye: bácsalmá­si művelődési ház. Időpontja: 15 óra. 20. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kiskőrösi járás területéből: Kecel, Soltvadkért, Bocsa, Csá­szártöltés, Imrehegy, Kaskantyú, Páhi, Tázlár. A jelölőgyűlés helye: Kecel, mű­velődési ház. Időpontja: 16 óra. 12'. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kiskunhalasi járás területé­ből: Mélykút, Jánoshalma, Nagy­községi Közös Tanács társközsé­gei, Borota, Rém. A jelölőgyűlés helye: Jánoshal­ma, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. 7. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Tiszaal­pár, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. 6. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Orgovány, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. Április 23. 8. sz. VÁLASZTÓKERÜLET Kiskunfélegyháza város és vá­roskörnyéki községei. A jelölőgyűlés helye: Kiskunfél­egyháza, szakmunkásképző inté­zet. Időpontja: 16 óra. Április 24. 13.’sz. VÁLASZTÓKERÜLET Baja város. A jelölőgyűlés helyé: Bajai Fi­nomposztó Vállalat. Időpontja: 15 óra. 17. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A kalocsai járás területéből: Dunapataj, Hajós, Dusnok, Fájsz, Géderlak, Homokmégy, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Miske, Kö­zös Községi Tanács társközségei. A jelölőgyűlés helye: Hajós, művelődési ház. Időpontja; 16 óra. 12. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Mélykút, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. 14. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Érsekcsa- nád, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. 5. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Szabad- szállás, művelődési ház. Időpont­ja: 16 óra. Április 25. 18. sz. , VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Harta, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. 9. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Szánk,-mű­velődési ház. Időpontja: 16 óra. 15. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Csátalja, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. 20. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Soltvad- kert, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. 4. sz. VÁLASZTÓKERÜLET A jelölőgyűlés helye: Lajosmi­zse, művelődési ház. Időpontja: 16 óra. Villamosjeggyel - múzeumba A metrónak nevezett földalatti vasút első kélet—nyugati vonalát' összekötő szakaszát 1970-ben, tel-! jes hosszában pedig 1972-ben ad-; ták át a forgalomnak. A tömeg-; közlekedés korszerűségét jelentő i földalatti vasút azonban nem ilyen; rövid múltra tekint" Vissza ha- j zánkban. A millennium évében, 1896 má­jusában Ferenc József látogatása idején nyitották meg a Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vas-; utat a Gizella (ma Vörösmarty); téri végállomástól az Állatkert megállóig. Az ezredévi ünnepsé­geken részt: vevő uralkodó „ki­rályi kocsin’* utazva megtekint tette a földalatti vasutat, s ebből az alkalomból „legkegyelmeseb­ben megengedte”, hogy a koráb­bi elnevezés helyett fölvegyék a Ferenc József Földalatti V illamos Vasút Rt. nevet. Lassan száz éve már, hogy föl-i avatták a kontinens első föld alatt közlekédő vasútját, amelyet „csák” azért építettek, hogy az „elegáns Sugár utat" (ma Népköz-; társaság útjai ne „csúfítsák el” sínekkel. A földalatti vasút építé­sének ötlete Balázs Mórtól szár. mázott. Munkásságáért nemesi, rangot is kapott, s címerpajzsára a földalatti villamos stilizált mo­tívuma került. Feltehetően az; egyetlen olyan címer a világon,; amelyben a i villamosság jelképe' látható. A vasút építésére, fölszerelésére mindössze 20 hónap állt rendel-! kezésre. Az engedélyezést ugyanis föltételhez kötötték: a vasútnak el kell készülnie a millenniumi kiállításra. Éhnek érdekében az akkor legkorszerűbb gépeket hasz­nálták' az építésnél, minden erőt megmozgattak, hogy időben be­fejezzék a nagy munkát, s így az ünnepekre látogatók szállítását is megoldhassák. Mindez immár egy évszázada történt, a földalatti vasút azóta is — korszerűsítve, fölújítva, hosz- szabb pályán — üzemel, fontos része a tömegközlekedésnek. A múlt, jelen, s a jövő jel-/ képesen is találkozik a földalatti vasutak Deák téri csomópontján. Képzeletbeli, ugyanakkor valósá­gos kis földalatti utazásra csábít­ja az embert a modern aluljáró­ban található Földalatti Vasúti Múzeum. A múlt század végi Bu­dapest hangulata árad a metsze­tek, a színes térkép, a korabeli könyvek, levelezőlapok, fotók lát­tán. Az akkori Budapest közleke­désébe enged betekintést az állan­dó kiállítás, amely természetesen keretül szolgál a földalatti vas­utak múltjához, jelenéhez és jö- vőjéhez. A földalatti vasút építésének idején készült fényképek, majd az üzemeltetéskor használt különfé­le tárgyak, dokumentumok, kü­lönböző emlékek, modellek teszik érdekessé, szemléletessé a kiállí­tást. Ostor, omnibuszlámpa, villa­moscsengő, az utazásra jogosító szakászjegy, bérletjegyek, a köz­lekedésben dolgozók használati tárgyai idézik föl a múlt század végi földalatti közlekedést. A met­ró építését is nyomon követheti a látogató. A kiállításnak e/ a ré­sze folyamatosan kiegészül, be­mutatva a metró építésének újabb állomásait, eredményeit. Az „apróságokon” kívül erede­tiben látható az 1896—1973. között közlekedő motorkocsik egy-egy tí­pusa is. A metró építése miatt ko­rábban szükségessé vált a föld­alatti vasút vonalkorrekciója, ezért választották le egy íves alagút^ szakaszát. A Deák téri aluljáró építésekor pedig — a Közleke­dési Múzeum javaslatára — a 60 méter hosszú alagútszakaszt mú­zeummá alakították ki. B. G. Városi tanácsülés Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kalocsán Hétfőn délután három Bács-Kiskun megyei városban ke­rült sor tanácsülésre. Első napirendi pontként mindenütt az Í979. évi tanácsi költségvetés és fejlesztési alap zárszámadá­sát hagyták jóvá a tanácstagok. A többi téma közül egyet- egyet az alábbiakban részletesen is ismertetünk. A NEB tapasztalatai A kiskunfélegyházi tanácsi tes­tület egyebek között megtárgyalta a városi népi ellenőrzési bizott­ság tavalyi tevékenységéről ké­szített beszámolót és elfogadta a bizottság ez évi munkatervét. A népi ellenőrök, összesen 96-an, 1979-ben nyolc — egy ' országos, négy megyei és három városi — témavizsgálatot végeztek. A ta­pasztalatokat lva.es László elnök röviden így foglalta össze: „Az ellenőrzések hasznossága megfe­lelőnek mondható; hatásukra konkrét intézkedések születtek, vagy intézkedéseket terveznek, melyek előbbre viszik a szóban forgó ügyet”. A továbbiakban egy-egy mon­dattal utalunk néhány vizsgáló­dás végkövetkeztetéseire. A meg­növekedett létszámú gyermek- korosztályok iskolába lépésével kapcsolatban megállapították, hogy Félegyházán és a négy város környéki községben alig akad (évente 2—3) olyan fiatal, akit a szülők nem íratnak be. Ugyan­akkor felhívták a figyelmet arra, hogy a városi általános iskolák­ban igen kedvezőtlen a tanterem­ellátottság: átlagosan 46 diák zsú­folódik össze egy osztályterem­ben. Különösen fontos tehát az iskolai beruházások meggyorsítá­sa, mégpedig a Dózsa György ut­cában és a Petőfi lakótelepen. Javasolták azt is, hogy az óvodai helyek hiánya miatt fordítsanak több gondot az iskolaelőkészítők­re. Az újítómozgalomról kiderült: a gazdálkodó egységek általában fejlesztették az ügyintézést és a propagandát, mégis a vártnál ki­sebb sikereket értek el. A városi közterületek fenntartását és gya­rapítását illetően a zöldfelületek fokozott növelését, az utcák, te­rek és parkok tisztán tartását in­dítványozták. A termékszerkezet korszerűsítésével elégedettek vol­tak a vegyipari gépgyárban és az asztalosipari szövetkezetnél, prob­lémákkal találkoztak viszont a műanyaggyárban. Ajánlásaikat egyébként valamennyi cég tudo­másul vette. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a félegy­házi mezőgazdasági üzemekben a gépek kihasználása nem éri el az országos átlagot és magas a fajla­gos fogyasztásuk is. Kedvező azon­ban, hogy a gépi berendezések ki­választása mindenkor a termelt növényféleségekhez igazodott. A beszámolót a közérdekű be­jelentések, javaslatok és panaszok tapasztalatairól, illetve intézésé­ről szóló fejezet vitája' zárta. Az ügyvédi munkáról Kiskunhalason az ügyvédi munkaközösség tájékoztatója el­ső ízben szerepelt a városi ta­nácsülés napirendjén. A munka- közösség — melyben, a hozzátar­tozó kiskunmajsai, jánoshalmi és mélykúti irodával együtt, tíz ügy­véd és egy ügyvédjelölt dolgozik — az elmúlt évben összesen több, mint ezernyolcszáz ügyet látott el. A jogászoknak személy szerint is és testületileg is kifogástalan a kapcsolatuk a helyi párt- és ta­nácsi szervekkel: ketten közülük nemrég részesültek Kiváló párt­munkás kitüntetésben, többen pe­dig bekapcsolódtak a tanácsi munkába. Együttműködésük fo­lyamatos és jó a járásbírósággal, az ügyészséggel és a rendőrkapi­tánysággal. Sok egyéb közéleti szerepet is gyakran vállalnak, s az utóbbi években megszaporodott a munkaközösség tagjai által tar­tott jogpropaganda előadások szá­ma. Tevékenyen részt vesznek az ügyvédek az iskolai jogi oktatás­ban is: az általános és középfo­kú tanintézetekbe!?, valamint a pártszékffázakban és a községi művelődési otthonokban nagykö­zönség előtt értekeznek rendsze­resen az állampolgári ismeretek­ről, munkajogi kérdésekről és büntető jogszabályokról. A jog- propagandát a jövőben is ki­emelt fontosságú társadalmi fel­adatnak tekintik — hangsúlyozta dr. Űj Zoltán ÜMK-vezető a ta­nácsülésre készített tájékoztató­ban. Jogok és érdekek A nem tanácsi szerveknél dol­gozók művelődésügyi, egészség- ügyi, szociális és munkaügyi jo­gainak érvényesítését — a tanács- törvény értelmében — a tanácsok­nak joga és kötelezettsége rend­szeresen ellenőrizni, s a tapaszta­latokról és a tanácsülésen számot adni. Különösen akkor van jelen­tősége ennek a vizsgálódásnak, ha olyan problémákat tárnak fel, me­lyekre egy-egy vállalat, üzem ve­zetősége nem képes megoldási lel­ni. Ilyen kedvezőtlen tapasztalatok gyűltek össze Kalocsán a szociá­lis létesítmények ellenőrzése so­rán. Nemcsak abban, hogy a meg­levő létesítmények használata sem általános, sőt néhány üzemben más célra használják — tehát a dolgozók igényének „ébresztése” is feladat. A hatósági intézkedések nyo­mán azonban hathatós változá­sokról is beszámolhatunk. Pél­dául a Margit malomban az idén adták át az új szociális létesít­ményt, az állami gazdaság Bátyai úti üzemegységében a tálaló kony­hát, öltöző-zuhanyozó mellett az idénymunkások számára munkás- szállást is kialakítottak. Évtizedes adósságot törlesztet­tek az Iszkra Tsz-ben, az új gép­műhely létrehozásával, amelynek már szerves tartozéka a szociális épület. Javultak a dolgozók mun­kakörülményei a Műanyag és Gu­mifeldolgozó Vállalatnál, a BU- DAMOBIL Járműszövetkezetben, az asztalosoknál. Egyértelműen kedvezőek a ta­pasztalatok a fiatal korúak, a ter­hes nők és az egészségre ártal­mas munkakörökben foglalkozta­tottak érdekében hozott jogszabá­lyok betartásáról. Kalocsán, valamennyi nagyobb üzemben működik már üzemor­vosi rendelő, melyek közül a sü­tőipari vállalatnál létrehozott a legújabb, s három más munkahely dolgozóinak ellátását is szolgálja. Követendő példaként említhető, hogy a kórház több termelőszövet­kezettel kötött megállapodást, amely keretében nemcsak az egészséges életmódra való neve­lést szorgalmazzák, hanem a dol­gozók szűrővizsgálatát is megold­ják. A beszámolót elfogadva a ta­nácsülés határozatot hozott, amelyben — egyebek között — arra is kitért: a tanács illetékes szervei fokozottan ügyeljenek ar­ra, hogy a nehezebb termelési fel­tételek között dolgozók jogai, ér­dekei is megfelelően érvényesül­jenek. K. F.—N. M. 4700 ÚJ PEDAGÓGUS Lezárult a pályázati szakasz Megközelítően 4700 pedagógus végez az idén a képző intézmé­nyek nappali tagozatán. Közülük 600 fiatal kötelezte el magát ko­rábban társadalmi szerződéssel egy-egy megyéhez, iskolához, a többiek számára a napokban zá­rult az első munkahely megvá­lasztásának időszaka. A felsőfokú intézményekben az idén több mint félezer óvónő, csaknem 1100 tanító, több mint 1200 általános iskolai tanár, 84 gyógypedagógus, 170 zenetanár és 990 középiskolai tanár fejezi be tanulmányait, il­letve jogosult pályázatra. Az Oktatási Minisztérium az immár négyéves gyakorlatnak megfelelően ismét külön-külön füzetekben jelentette meg a kü­lönböző típusú intézményekben végző pedagógusoknak az állások jegyzékét. Választásra, döntésre három hét állt a rendelkezésük­re. A pályakezdők számára átlag­ban több mint 120 százalékos volt az álláskínálat, s minden végzős egyidejűleg három helyre pályázhatott A keretszámok meg­állapításánál a minisztériumban mindenekelőtt az egyes területek munkaerőgondjait vették figye­lembe, ám tájékozódtak a fiata­lok elképzeléseiről is. A hallgatók pályázatait a fel­sőoktatási intézmények ezekben a napokban továbbítják a munka­helyekre, ahol azokat május 5-ig bírálják el. A döntésről értesítik az érdekelteket majd május 20-ig a munkaszerződéseket is megkö­tik. Ezt követően a megyei mű­velődésügyi osztályok, Budapes­ten pedig a Fővárosi Pályaválasz­tási Intézet gondoskodik a meg­hirdetett, de betöltetlenül maradt munkahelyek nyilvántartásáról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom