Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. április 15. WASHINGTON ES TEHERÁN KONFLIKTUSÁBAN Carter katonai beavatkozással fenyegetőzik Rakodás és tudományos munka az űrhajósok programjában MOSZKVA Pihenőként nagytakarítást ren*- dezétt vasárnap a Szaljut—6 űr­állomáson Popov és Rjumin, az új expedíció két tagja, bár az űrhajósok földi munkarend sze­rint, vagyis ötnapos munkahét­tel dolgoznak, teljes munkaszü­netet azé,rt nem tartottak: jó há­zigazdák módjára rendbehozzák lakóhelyüket. Ehhez hozzátarto­zik, hogy vasárnap is folytatták a Szaljut műszereinek, berendezé­seinek felülvizsgálatát, s egyes biológiai kísérleteket is,, a prog­ram azonban kevésbé volt zsúfolt, mint az átlagos munkanapokon. Mérlegelték a két űrhajóst, hogy a Földről figyelemmel kí­sérhessék, változik-e súlyuk az űrrepüljás során. Súlytalanul per­sze nem lehet „normális” mér­leget használni, így az űrállomá­son különleges műszerekkel a la­kók, testének tömegét mérik meg. Rjumin egyébként’ előző, 175 na-, pos űrutazása során végig meg­tartotta induló súlyát, eddig egye­dül társai közül — a többieknél a tartós utazás valamelyes testsúly­veszteséggel járt. A jelenlegi ex­pedíció tagjai vasárnap más or­vosi ellenőrzéseket, is elvégeztek, . s az adatokat a telemetrikus be­rendezésekkel továbbították a Földre. A földi orvosok vélemé­nye szerint' Popov és Rjumin szervezete normálisan alkalmaz­kodik a megváltozott körülmé­nyekhez. Az e heti menetrend lényégé­ben három feladatkörre összpon­tosul. Egyrészt folytatniok kell a berendezések ellenőrzését, és meg kell kezdeniük egyes készülékek cseréjét. Másrészt folytatni kell a Progressz teherűrhajó kirakását, harmadrészt fokozatosan meg kell kezdeni a tudományos program végrehajtását is. Az űrhajósok még csak fokozatosan növelik a terhelést, , mert egyelőre szerve- . zetüknek teljesen alkalmazkodnia kell a tartós súlytalansághoz. t Khomeini ajatollah is részt vett Teheránban azon a tömegmeg­mozduláson, amelyen az Egyesült Államok politikáját ítélték el az irániak. (Telefotó — MTI — KS) A PRAVDA CIKKE Az iszlám és a politikai harc események sorokban PRÁGA ______________________ Dr. Markója- Imre miniszter ve­télésével hétfőn magyar igazság­ügyi delegáció utazott Prágába, ahol soron következő konzultatív tanácskozásukat tartják a szocia­lista országok igazságügy-minisz­terei. ' TEL AVIV_________ Me nahem Begin izraeli minisz­terelnök hétfőn hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államokba uta­zott. Begin kedden és szerdán három ízben találkozik Carter amerikai elnökkel. A kormány felhatalmazta Begint, hogy min­den felmerülő javaslatot „meg­vitathat" Washingtonban, de a Camp David-i egyezmények „be­tűjétől nem térhet el”. BAGDAD ____________________ Sz addam Husszein, az Iraki Köztársaság elnöke megbeszélé­sen fogadta a Bagdadban tartóz­kodó Sah Mohammed Dosztot, az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterét. (MTI) HAVANNA___________________ Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke fo­gadta a hivatalos látogatáson Ku­bában tartózkodó Pjotr Gyemi- csevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának, póttagját, a Szov­jetunió kulturális, miniszterét. LISSZABON_________________ Alv aro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára va­sárnap Evorában az ágrárreform kérdéseivel foglalkozó országos konferencián felszólította a de­mokratikus erőket: a törvényes­ség 'ás az alkotmány keretein be­lül fokozzák harcukat Francisco Sá Carneiro kormánya ellen, hogy lehetőleg még az őszre tervezett választások előtt új kormány váltsa azt" fel, LONDON_____________________ Megfigyelők szerint a NATO- parancsnokság provokációs jelle­gű katonai erődemonstrációra készül a soron következő „Elder Forest—80 elnevezésű hadgyakor- .laton, köztük az amerikai légierő -IVrlifl-,es. és B^5?-§S l.amint a Német. Szövetségi, Köz­társaság Phantom és Starfighter -\)citl!íáz)iépei. .lero-v'4'», « ISTANBUL ___________________ A török biztonsági erők nagy­arányú terroristaellenes akciója során vasárnap 604 személyt le­tartóztattak és nagy mennyiségű fegyvert foglaltak le —I jelentet­ték be Istanbulban. A rendőrség szóvi.vpje szerint a letartóztatot­tak közül 101 embert gyilkosság­gal vádodnak. (MTI) ROMA ~ . Enrico Berlinguer. az Olasz. Kommunista Párt főtitkára a KKP Központi Bizottságának meghívására tíznapos látogatásra Kínába utazott, hogy — mint a Reuter hírügynökség véli -— „17 évi szünet után helyreállítsa a hi­vatalos pártkapcsolatokat’’. Láto­gatása során Berlinguer találkozik Huá Kuo-feng pártelnökkel, és Teng Hsziao-ping miniszterelnök- helyettessel. Kínai látogatását be­fejezve Berlinguer a KNDK-ba utazik. BONN _______________________ Egynapos látogatásop az NSZK- ban ■ tartózkodik Francisco Sá Carneiro portugál kormányfő. A miniszterelnök hétfőn tárgyaláso­kat folytat országa közös piaci tagságáról Helmut Schmidt kan­cellárral, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel és az NSZK más vezető politikusaival. , WASHINGTON ___________ A Carter-kormány külpolitiká­ja elleni tiltakozásul lemondott hivataláról Thomas Hutson, az Egyesült Államok moszkvai nagy- követsége konzuli osztályának ve­zetője. Döntését táviratban tu­datta Vance külügyminiszterrel. Szombaton közzé tett sajtónyilat­kozatában Hutson kertélés nélkül kijelentette: „A kormányzatnak fogalma sincs arról, hogyan kell külpolitikát folytatni”. BEJRÜT _______________ Az ENSZ-egységek (UNIFIL) parancsnokságának irányítása alá helyezték a libanoni hadseregnek az ország déli részén tartózkodó alakulatát. Az UNIFIL-erők pa­rancsnoka igénybe veheti a li­banoni katonákat minden általa szükségesnek ítélt feladatra — je­lentette be hétfőn a bejrúti tele­vízióban Victor Khuri tábornok, a libanoni fegyveres erők főpa­rancsnoka. A libanoni hatóságok eddig nem erősítették meg azt a Tel Aviv-i bejelentést, hogy Dél- Libanonból kivontak minden 'iz­raeli katonát, és azt sem, hogy tűzszünet jött volna létre a tér­ségben. (MTI) WASHINGTON Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: A Carter-kormány mind fe­nyegetőbb taktikát alkalmaz a teheráni /túszok ügyében nem­csak Iránnal, hanem saját szövet­ségeseivel szembgn is. Az elnök szombaton, majd Christopher külügyminiszter-helyettes vasár­nap meglehetős nyíltan tudtul adta: ha Nyugat-Európa né­hány héten bejül nem szakítja meg Iránnal a diplomáciai és a gazdasági kapcsolatokat, Wa­shington egyedül tesz további, feltehetően katonai jellegű lépé­seket. Az elnök brit. nyugatnémet, francia és olasz tv-állomásoknak adott interjút használt szócsőként. Kijelentette. ■ hogy Washington türelme legfeljebb néhány továb­bi hétig tarthat. Feltűnő volt, hogy a ■ kollektív interjúba japán tv-társaságot nem vontak be: a jelek szerint az USA, úgy érzi, nem gyakorolhat olyan nyomást Japánra, mint európai Szövetsé­geseire, a többi között Japán ma­gas Iráni olajvásárlásai miatt. Az elnök kijelentéseit az ame­rikai sajtó úgy értelmezte, hogy Carter májusig hajlandó várni. Amennyiben Irán addig nem en­gedi szabadon az amerikai túszo­kat, illetve a NATO-szövetsége- sek nem fordulnak szembe a Wa­shington áltat kívánt módon Iránnal, az Egyesült Államok egyedül tesz további lépések“* A legvalószínűbb lehetőségként irá­ni olajkikötők elaknásítását em­legetik.- * ’ . BONN, LONDON Érzékelhetően nemtetszést vál­tott ki Nyugat-Európában Car­ter amerikai sünök vasárnapi nyilatkozata. A brit külügyminisztérium ma­gát megnevezni nem óhajtó egyik munkatársa azt mondta, hogy a A HAJRÁHOZ közeleg az elő­választások sora az Egyesült Álla­mokban. A nagy tét, a jelölés kér­dése még nem dőlt el, s egyre in­kább a két párt jelölő konvenció­jára, s a majdani novemberi vá­lasztási .napra tekintenek az ame­rikai politikusok. Ez a tény, már­mint. hogy az elkövetkező négy év pozícióiért indulnak harcba, nagy­ban meghatározza a vezető tőkés hatalom politikusainak „viselke­dését”. Természetesen nem lenne igaz az az állítás, hogy ma min­den washingtoni lépést ez az egyet­len körülmény határoz meg. s azt is hiba lenne kijelenteni, hogy a Fehér Ház veszedelmes, sőt pror vokatív lépéseit is egyes-egyedül az elnök újraválasztásának célja irányítja, Az viszont nem vitat­ható, hogy a választási harc lég­köre nagyban elősegíti az ameri­kai stratégia meggondolatlan ka­landor vonásainak megerősödését. A Carter-kormányzat lépései a' közel-keleti katonai szerep növe­lésére, az új hadászati fegyver- rendszerek kifejlesztésére, a nyu­gat-európai NATO-országoknak az amerika.i hatalmi tervek szolgála­tába állítására nem az elmúlt év­ben születtek. Viszont az elmúlt egy-két év minden korábbinál ha­tározottabban jelezte azt a wa­shingtoni szándékot, hogy a fegy­verkezés, a katonai jelenlét eszkö­zét hangsúlyozottabban használják fel — nem csak a szovjet—ameri­kai viszony vonatkozásában. A brit kormánynak „nem szokása' diplomáciai tevékenységet foly­tatni a televízióban”. A brit külügyi tisztviselő ta­gadta, hogy tudomása lepne bár­miféle Carter szabta határidőről. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a Bild Zeitungnak adott nyilatkozatában kijelentette: az NSZK semmiképpen sem venne részt katonai akcióban Irán el­len. Mindazonáltal — mondotta — „nem hiszem, hogy Carter el­nök úgy érzi. mi cserben hagytuk volna”. Schmidt szerint Carter üdvözölte a Közös Piac diploma­táinak teheráni tevékenységét. * .TEHERÁN Khomeini ajatollah és több más iráni vallási vezető jelenlétében Teheránban vasárnap, az ameri­kai—iráni diplomáciai szakítás, hatodik napján nagyszabású tö­megtüntetést tartottak. A sok ez­res tömeg Amerika-ellenes jelsza­vakat hangoztatott, és éltette „az Azok a döntések, amelyeket leg­utóbb Carter elnök Iránnal szem­ben bejélentett, önmagukban is a feszültség fokozását jelentik. A túszügy — egyre inkább nyilván­valóvá válik — ürügy a Fehér Ház számára, hogy növelje katonai je­lenlétét az Indiai-óceánon s olyan erőket irányítson a térségbe, ame­lyek ' a megtorlás eszközéül szol­gálhatnak "az iráni forradalommal szemben, veszélyeztetik az olaj­ban gazdag arab országok szuve­renitását, s nem utolsósorban nyílt fenyegetést jelentenek a Szovjet­unióval szemben. \ AZ INDIAI-ÚCEÁN térsége azonban nem most lett fontossá az amerikai katonai vezetés .szá­mára. Már jó néhány éve folynak az előkészületek a térség amerikai felvonulási tereppé változtatására. Elegendő csupán a hírhedt sziget­támaszpontra, Diego Gardára utalni, amely az óceán kellős kö­zepén helyezkedik el, s amelyet az Egyesült Államok alkalmassá tett ’arra, hogy hadászati erői bázisául szolgáljon. A sziget kikötői ugyan­is fogadhatják a rakétahordozó atom-tengeralattjárókat, a megna­gyobbított repülőtér pedig a B— 52-es priás bombázókat. Ennek a tervnek a része az ame­rikai támaszpontrendszer kiépíté­se Ománban, Kenyában/Szomáliá­ban és Egyiptomban, dé ehhez tar­tozik a török—amerikai katonai egyezmény is. A jelenleg 110 ezer iszlám harcosok húszmilliós se­regét”. . A közös piaci tagállamok te­heráni nagykövetei hamarosan hazatérnek, hogy tájékoztassák kormányaikat az iráni vezetők­kel folytatott megbeszéléseikről. Teheráni források szerint a nagy­követek nem kaptak Baniszadr elnöktől semmiféle ígéretet az amerikai túszok sorsára vonatko­zóan. Baniszadr viszont figyel­meztette őket, hogy Teherán be­szünteti az/ olajszállításokat azok­ba az országokba, amelyek csat­lakoznak az Egyesült Államok Irán-ellenes gazdasági szankciói­hoz. A Pars iráni hírügynökség je­lentése szerint á Nemzetközi Vö­röskereszt képviselőinek hétfőn lehetővé tették, hogy meglátogas­sák az amerikai túszokat, és megvizsgálják egészségi állapotu­kat! A látogatást az iráni hivata­lom szervek kezdeményezték. (MTI) fős „gyorshadtest” legütőképesebb alakulatai máris a közép-keleti térség közelében tartózkodnak. Washington két repülőgép-anya- hajót is a Perzsa-öböl vizeire ve­zényelt —, ez azt jelenti, hogy több mint száz harci gép áll ennek a több tucat hadihajóból és tízezer­nyi tengerészgyalogosból álló ar­madának a rendelkezésére. Az afganisztáni' események és az iráni forradalom ürügyet szolgál­tattak az amerikai katonai vezetés számára abhoz is, hogy nyugat­európai szövetségeseiket még szo­rosabb pórázra fogják. Ennek jele a közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítéséről hózott NA- TO-határozat, valamint azok a washingtoni- kezdeményezések, amelyek az atlanti középhatalma­kat fokozott katonai szerepválla­lásra akarják rábírni az Európától távol eső térségekben is. A NXUGAT-EURÖPAI főváro­sokban) ma mind többet gondol­koznak azon: milyen veszélyekkel járhat, ha az „atlanti szolidaritás” jegyében csatlakoznak a Pentagon veszedelmes akcióihoz. Az sem va­lószínű, hogy , az ötven amerikai diplomata kiszabadítása érdeké­ben a nyugat-európai vezetők haj­landók kockáztatni országaik lét- fontosságú érdekeit és folyamatos kőolajellátását. Ugyanis, s ez ma mind világpsabbá’ válik világszer­te, nem az afgán földön tartózko­dó szovjet katonák veszélyeztetik a kőolajszállítások biztonságát, hanem a Fehér Ház Carter elnök újraválasztásáért, minden „áldo­zatra” kész politikája. Miklós Gábor MOSZKVA Terjedelmes cikket közölt hét­főn a Pravda „Az iszlám és a po­litikai harc" címmel. A cikk elemzi azt a szerepet, amelyet ko­runk életében a muzulmán vallás és a vallás jegyében jelentkező politikai mozgalmak töltenek be, s rámutat: az iszlám mozgalmak­nak nem az imperialista hatal­mak, hanem a Szovjetunió és a szocialista országok jelentik a ter­mészetes szövetségest. A cikk szerzője, A. Vasziljev megállapítja: Azokban a mohamedán orszá­gokban, ahol a lakosság megismer­kedhetett korunk leghaladóbb esz­méivel; ahol kommunista és for­radalmi-demokrata pártok jöttek létre, ezek a pártok együttműköd­nek a muzulmán szervezetekkel, a hívők tömegeivel a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, az imperializmus és a gyarmato­sítók ellen folyó harcban, a ki­zsákmányolás megszüntetéséért, a társadalmi-gazdasági haladásért vívott küzdelemben. „Az afganisztáni eseményekre spekulálva Washington — és Pe­(Folytatás az 1. oldalról.) udvariatlansággal, érthetetlen fo­galmazással, Ellenérzésre ad okot a nyelvi demokratizmus torz ki­növése: a stiláris durvaság is. Fel kell lépni’ az ellen, hogy a meg­szólítás nagyon sok esetben nem az embernek, hanem az általa kép­viselt hivatali tekintélynek', be­osztásnak, pozíciónak szóL A to­vábbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy korunkban az idegen szavak ) átvétele és használata egészségtelen méreteket öltött, mely gátolja közművelődési cél­jaink valóra váltását, akadályoz­za, hogy a legszélesöbb rétegek is értsék a legkorszerűbb és legbo­nyolultabb ismeretek lényegét: Szükségtelen,. káros és visszauta­sítandó minden olyan idegen nyel­vi elém, mely mögött fontoskodás, nagyképűség, idegenma jmolás, vagyis végső fokon antidemokra- tizmus lappang — mondotta. Az előadó ezt követően a köz­művelődési intézmények nyelv­művelő szerepének fontosságáról szólott. — Ha a . közéleti nyelvben jogosan követeljük meg a szavak, a mondanivaló világosságát, a mű­vészetben, az irodalomban, a saj­tóiban, a rádióban, a televízióban,' a szónoki emelvényen és a mű­velődési otthonok pódiumán sem érthetjük be kevesebbel. Amikor milliók fordulnak a kultúra fénye felé, akkor nincs helye szellemi életünkben az érthetetlenségnek, és értelmetlenségnek. king is — most arra törekszik, hogy kommunistaellenes jelsza­vakkal egyesítse a muzulmán or­szágok reakciós erőit, a muzulmá­nok érzelmeit a szovjetellenesség medrébe terelje, szembeállítsa egymással a vallásos- formában megnyilvánuló nemzeti-felszaba­dító mozgalmat és a szocialista közösség országait. A Pravda cikke leszögezi: az Egyesült Államok, ä helyi reak­cióval összefogva, azért igyekszik magát az iszlám védelmezőjének feltüntetni, hogy megszerezhesse magának a~Közel- és Közép-Kele­tet. A Szovjetunió viszont a Ke­let népeinek igaz barátja volt és marad. A Szovjetunió tiszteletben tart­ja a tömegek vallásos érzelmeit és szolidaritást, barátságot kínál mindazoknak a muzulmánoknak, akik harcolnak az imperialista erőszak' és kizsákmányolás ellen, küzdenek azért a jogukért, hogy maguk dönthessenek sorsukról, harcolnak a szabadságért, a füg­getlenségért, a gazdasági és tár­sadalmi haladásért" — szögezi le a Pravda cikke. (MTI) « Beszélt Aczél György ünnepi megnyitó előadásában egyebek mellett a tudományos nyelvhasz­nálatról, a nyelvi sznobizmusról, és biztatott a nyelvi-stiláris. tisz­taságra, az elködösítés elkerülésé­re. Elítélte az idegen szavak túl­zott mértékű használatát, s az irodalmi művekben egyre gyak­rabban fellelhető trágárságot, nyelvi durvaságot. Többek között Arany János, Kosztolányi Dezső és Illyés Gyula példáját idézte nyelvünk gazdagítását siettetve. Beszéde végén hangoztatta, hogy a nyelv a magányoldás egyik nagy 'lehetősége. Türelemmel és széretettel kell tehát foglalkozni vele. A nagy érdeklődés mellett le­zajlott országos megnyitó ünnep­ségen ezután Szabolcsi Miklós és Szathmári István tartott előadást, „Nyelvünk ízei gazdagon kiforr­tak ...”, illetve „Mai költészetünk a nyelvész szemével". A szünet Után irodalmi műsorban gyönyör­ködhettek a jelenlevők: a Ma­gyar Rádió „írók, költők az anya­nyelvről” című műsorát Pomo- gáts Béla irodalomtörténész állí­totta össze és Fehérvári Győző szerkesztette. Meczner János ren­dezése mellett a műsorban Bre- gyán Péter, Csérnus Mariann, Kertész Péter, Nagy Attila és Szi­lágyi Tibor színművész működött közre. Az irodalmi előadások szí­nesítéséhez Fabó Györgyi, a. kecs­keméti Katona József Színház művésze járult hozzá. • Az ünnepség résztvevői. (Tóth Sándor felvételei.) Kiutazási engedélyt kapnak a perui követséget megszálló kubaiak A Peru 1 havannái nagykövetségeire egy hete bé- hatóft^szeipc-lyék ■ 'haitiaftrean helyet1 váltdztfatnak: a1 nagykövetség épületét és környékét a limai „Tupac Amaru" parkkal cserélik fel — jelentette vasárnap a perui fővárosból a Prensa Latina kubai hírügy-: nokség. Ezalatt Havannában a hatóságok folyama­tosan adják ki az országból való távozásra felha­talmazó engedélyeket a perui nagykövetség „meg­szállóinak”. Mint a Prensa Latina jelentésé — a perui polgári védelem főparancsnokának tájékoztatására hivat­kozva — elmondta: a limai parkban hetven sátrat állítottak fel, népkonyhát nyitnak és gondoskodtak az elemi higiéniai feltételekről. A Limában történt előkészületek a Kubából jö­vők átmeneti elszállásolásáról tanúskodnak: azok az úgynevezett „menekültek”, akik nem szándékoz­nak Peruban maradni, innen tovább utaznak majd az Egyesült Államokba, illetve Spanyolországba. (MTI) Bíróság elé állítják a megbuktatott libériái vezetőket Bíróság elé állítják Libériában Tolbert megbuk­tatott rendszerének minisztereit és más vezetőit. Az ellenük felhozott vád: hazaárulás, féktelen kor­rupció, g hatalommal való., visszaélés, a libériái hép alapvető és emberi jogainak megsértése. A katonaság vasárnap folytatta a volt rendszer főbb vezetői utáni nyomozást és letartóztatták a Tolbert alatt egyedül engedélyezett párt, az Igazi Whig Párt vezetőjét is. A kormányhivatalok újból'működnek,- Monrovia ellátási helyzete azonban igen súlyos, noha az új vezetés felszólította a kereskedőket a vasárnapi nyitvatartásra. A A libériái ’főváros repülőterét lezárták, és szüne­tel á forgalom az ország határátkelőhelyein is. (MTI) A magyar nyelv hete országos megnyitója 203 >'.<??( V'Jdl ESV$ tÖ OOOK EGYESÜLT ÁLLAMOK Választás és stratégia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom