Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 87. szám Ára: 1,20 Ft 1980. április 15. kedd Elutazott a kambodzsai küldöttség Hétfőn elutazott Budapestről a Kambodzsai' Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának küldöttsé­ge, amely Yos Por főtitkár vezeté­sével tartózkodott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának meg­hívására hazánkban. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Ko­vács Béla, a HNF ÓT titkára bú­csúztatta jelen volt Chau Tho Thong, a VSZK budapesti nagy- követségének tanácsosa. (MTI) i Fórum a szűkebb hazáról 3. oldal „Mindenütt sikerünk volt” 5, oldal Megérdemelt cseh­szlovák győzelem 7. oldal Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 9 A megnyitóünnepségen Katanics Sándor köszöntötte a megjelenteket. IFÖ TÉMA: A KÖLTŐI; NYELV Aczél György előadása Kecskeméten A magyar nyelv hete országos megnyitója A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, tegnap. Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára elnökle­tével kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi- járási pártbizottságok első titkárai, a megyei ta­nács, BM pártbizottságának titkárai, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának titkára, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság titkárai, a megyei tanács tiszt­ségviselői, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára. A végrehajtó bizottság javaslatára a pártbizott­ság az alábbi, napirendet fogadta el: 1. Az 1930. évi országgyűlési képviselői és ta­nácstagi választásokkal kapcsolatos pártpolitikai feladatok. Előadó: Terbe Dezső,, a megyei pártbizottság tit­kára. 2. Javaslat a megyei pártbizottság 1980. évi munkatervére. Előadó: Erdélyi Ignác, a megvei pártbizottság titkára. Az előterjesztéseket a megyei pártbizottság tudo­másul vette és megfelelő határozatokat hozott. Megalakult és letette az esküt az országos és a megyei választási elnökség • A megyei választási elnökség, az országgyűlési jainak eskütétele. (Tóth Sándor felvétele.) A Hazafias Népfront Or­szágos Taná­csának elnöksé­ge a választási törvény alapján dr. Borics Gyu­lát, az MSZMP KB közigazga­tási és admi­nisztratív osz­tályának he­lyettes vezető- ját, _ Duschek Lajosnét, a SZOT titkárát, Furulyás János termelőszövet­kezeti elnököt, Háziinger György eszter­gályost, dr. Ist­ván Lajost, a Vas megyei Vérellátó ' Al­központ vezető­jét, Köpf Lász­lódét, á KISZ KB titkárát, dr. Molnár Bélát, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titká­rát, dr. Patkós Lajost, a Fővárosi Bíróság elnökét, Somogyi Sándort, az MSZMP budapesti bizottsága titkárát, Szente Gyuláné szak­munkást, dr. Papp Lajost, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala elnökét az Országos Választási Elnökség, tagjává kijelölte. A ki­jelölést a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa megerősítet­te. Az Országos Választási El­nökség tagjai hétfőn Lösonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt az esküt letették. * * Az,, országos választási elnök­ség megtartotta alakuló -ülését és ezen tagjai sorából elnöknek dr. Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, 'el­nökhelyettesnek dr. István La­jost, a Vas megyei Vérellátó Al­központ vezetőjét, titkárnak dr. Molnár Bélát, a Hazafias Nép­front Országos tanácsának titká­rát választotta meg. Az Országos Választási Elnök­ség őrködik a választások törvé­nyessége felett; felügyeletet gya­korol a válaszási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkája felett; elfo­gadja .és nyilvántartja az ország- gyűlési képviselőjelölteket; dönt az országgyűlési választókerületi bizottságok működésével kapcso­latos kifogásokról; közhírré teszi az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásá­nak országos eredményét; pótvá­lasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyűlési választókerü­letben a választójogosultaknak a fele, vagy annál kevesebb szava­zott le, illetőleg, ha a jelölt az ér­vényes szavazatoknak a felét kap­ta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott. A Hazafias Népfront illetékes bizottságainak kijelölése alapján a fővárosi, a megyei, a városi, a fővárosi kerületi és a községi vá­lasztási elnökségek tagjait az il­letékes tanácsok végrehajtó bi­zottságai megerősítették. Az el­nökségek tagjai az illetékes taná­csok elnökei előtt az előírt esküt letették és azt követően — a 352 országgyűlési választókerületi bi­zottsággal együtt — megalakultak a helyi választási szervek. A most megalakult választási szervek megbízása öt évre szól. (MTI)' ♦ — Önök, akik itt megjelentek, fontos politikai, közjogi esemény letéteményesei — mondotta dr. Gajdócsi István megyei tanács­elnök tegnap délután a megyei ta­nácsháza üléstermében egybe­gyűlteket köszöntve. Utalással a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az or­szággyűlési képviselők és helyi tanácstagok általános választását 1980. június 8-ára kitűző határo­zatára, kiemelte: növeli az ese­dékes választások jelentőségét, hogy olyan időpontban — hazánk felszabadulásának 35. évforduló­ja — kerülnek sorra, amely ön­magában is történelmi mondani­valót hordoz magában. Mindezt kiegészíti az MSZMP közelmúlt­ban megtartott kongresszusa, an­nak' határozatai, amelyek a szo­cialista nemzeti egységben -jelölik meg az előttünk álló feladatok végrehajtását. A választás egysé­választókerületi bizottságok tag­ges abban az értelemben, hogy jó politikát képviselünk, őszintén szólunk gondjainkról, reálisak céljaink, amelyek eléréséért nem­zeti egységben sorakozunk fel. A továbbiakban elmondta dr. Gajdócsi István, hogy a válasz­tási munka adminisztratív része a megyében is megkezdődött. A Hazafias Népfront a közelmúlt­ban javaslatot tett a megyei vá­lasztási elnökség és az országgyű­lési választókerületi bizottságok tagjaira, akiket a megyei tanács végrehajtó bizottsága a í Hazafias Népfront jelölésével megegyezően megerősített tisztségükben. Ezután a vonatkozó jogszabá­lyoknak megfelelően a megyei vá­lasztási elnökség és az országgyű­lési választókerületi bizottságok tagjai a megyei tanács elnökének kezébe letették az esküt, majd aláírták az erről szóló dokumen­tumot. A megyei választási elnökség \ tagjai a következők: Borsodi György, az SZMT vezető titkára, a megyei választási elnökség el­nöke, Iván Istvánnné nyugdíjas, a Hazafias Népfront megyei alel- nöke, Szemerédi Imre, a kecske­méti Fémmunkás Vállalat laka­tosa, Szakolczainé Bata Zsuzsan­na, a KISZ megyei bizottságának titkára, valamint Károly Ferenc, a megyei tanács vb szervezési és jogi oszályának csoportvezetője. Az esemény befejező részében dr. Gajdócsi István vázlatosan ismertette az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottsági tagok fel­adatait. Külön' is kérte, hogy se­gítsék elő az április 17—30. kö­zötti jelölőgyűlések szervezését. " Tegnap délután három órára megtelt a Tudomány és Technika Háza kongresszusi terme azokkal az érdeklődőkkel, a magyar nyelv ügye iránt fogékony emberekkel, akik azért jöttek el a megyeszékhely rangos intézményébe, hogy része­sei legyenek a magyar nyelv hete országos megnyitójának. A színpadról a rendezvénysorozat idei mottója, Fábry Zoltán alábbi mondata volt látható: „A költészet a mindenki által érthető beszéd: az emberiség anyanyelve.”. A Tudományos Ismeretterjeszí tő Társulat Magyar Nyelvi Vá­lasztmánya és a társulat Bács- Kiskun megyei szervezete által rendezett ünnepség közönségét Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte, köz­tük az elnökségben helyet foglaló Aczél Györgyöt, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagját, a mi­nisztertanács elnökhelyettesét, Horváth Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, dr. Kurucz Imrét, a TIT főtitkárát, dr. Gajdócsi Ist­vánt, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács elnökét, valamint dr. Lő- rincze Lajost, a TIT Magyar Nyelvi Választmányának elnökét, címzetes egyetemi, tanárt, dr. Sza­bolcsi Miklós állami díjas aka­démikust, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi In­tézetének osztályvezetőjét és dr. Szathmári István kandidátust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát. Az üdvözlő szavak után Aczél György' tartott előadást.* Bevezető­ül utalt arra, hogy a mostani Jó­zsef Attila-évforduló. különös je­lentőséget ad a magyar nyelv he­te idei rendezvénysorozatának. A továbbiakban arról beszélt, hogy a nyelv és a demokrácia mennyi­re kölcsönhatásban vannak egy- nfással. Ezzel kapcsolatban — mondotta —, az egységesen ár­nyalt közn'yelv megteremtése és állandó gazdagítása nélkülözhe­tetlen, mivel az ember közösség­ben él és gondolkodik. Ha azt akarjuk, hogy hazánkban százez­rek és milliók vállaljanak na­gyobb szerepet a társadalmi épí­tésben, az élet gazdagításában, akkor feltétlenül segíteni kell őket abban, hogy nyelvük szépüljön, gazdagodjék. Majd így folytatta: — Az elmúlt harmincöt év fej­lődése során nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom demokratizmu­sához a pallérozott, szabatos be­széd is hozzátartozik. A társadal­mi egyenlőség sem. alakulhat ki történelmileg, ha az egyes réte­geket mély kulturális — és ezen belül nyelvi.— szakadékok vá­lasztják el egymástól. Az egyen­lőség egyik lényeges eleme, hogy másokkal egyenlő módon tudjuk kifejezni magunkat, megfogal­mazni gondolatainkat, vélemé­nyünket. Lehetetlen és teljesíthe­tetlen kívánság, hogy az ország­ban mindenki egyforma gazdag­sággal, kiművelten, árnyaltan használja artyanyelvét. De azt el lehet és el is kell érni, hogy ne csak szót váltson, hanem szót is értsen egymással két, különböző képzettségű és hivatású ember • a magánéletben és a közéletben is. Beszéde további részében Aczél György rámutatott arra, hogy nyelvünk változásai egységes köz­9 Aczél György előadását tartja. nyelv kialakulását hozzák elérhe­tő közelségbe, mozgása kifejezi -a társadalmi haladás lényegét. Az átrétegeződés nemcsak társadalmi vonatkozású, hanem földrajzi is. Halványodnak tájnyelveink, táj­szólásaink. A folyamatot sokan veszteségként könyvelik el, ám az egységes magyar köznyelv kiala­kulása olyan történelmi eredmény, mely jelentőségéiben párhuzamba állítható társadalmi rendünk egyéb legfontosabb vívmányaival Bírálóan szólott arról, hogy a közélet és a magánélet nyelve még mindig távolabb esik egymás­tól, semmint kellene. Bár a hiva­tali nyelvi bürokrácia visszaszo­rulóban van, még ’mindig gyak­ran találkozhatunk ridegséggel, CFolytatás a 2. oldalon.) Ne Örák alatt vált szállóigévé szerte az országban a XII. kongresszus beszámolójának az a mondata, hogy „a munkabér nem lehet jelenléti díj”. Más­nap az üzemekben minden — eddig is becsületesen dolgozó munkás — arról beszélt, amit előző este tv-készüléke előtt ülve a kongresszusi közvetítés­ből hallott. Megnyerte tetszé-' süket a nyílt, őszinte beszéd, amely szinte a bennük szuny- nyadó gondolatokat fejezte ki. S mintha csak karmester in­tett volna be, másnap arról beszélnek a műhelyekben: — a munkapér nem lehet jelenléti díj. El kell érni vezetőknél, be­osztottaknál egyaránt, hogy ér­zékelhető különbség legyen a munkából származó jövedel­mekben aszerint, ki hogyan dolgozik. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában jártam a kongresszus másnapján, ahol munkások mondogatták: He­lyes, há a jó munkát jobban megfizetik és a teljesítmény alapján való bérezés érvénye­sül. tgy fizessék a vezetőt és beosztottat is — hangoztatta Dakó Imre csoportvezető mun­kás, aki törzsgárdatag, 25 éve dolgozója a gyárnak. Nagy Já­nos hegesztő hozzátette: A já< munkaszervezés, a fegyelme­zett munka az életszínvonal alapja. A meg nem dolgozott munkáért kifizetett bér mind­ezt csak aláássa. Egyik kollégám olajbányá­szok között járt, akik szinte ugyanezt mondták, csak más szavakkal.. A dolgosabb embe­rek nálunk is a teljesítmény­rendszer bevezetése mellett állnak — hangoztatták. — Merjünk tehát jobban differen­ciálni. A mennyiség és minő­ség tekintetében többet nyújtó emberek ne csak egy-két száz forinttal keressenek többet azoknál, akik hajlamosak a ló­gásra. Maguk a munkások támasz­tották alá tehát a kongresszu­si beszámoló szavait, amelyek azt hangsúlyozták: határo­zottabban szembe kell fordul­nunk az egyenlősdi tetszetős felfogásával és kényelmes gya­korlatával. A társadalmi igaz­ságosságnak az felel meg, hogy a jelenleginél nagyobb különb­ségek alakuljanak ki a munka díjazásában, a teljesítmények, a végzett munka mennyisége és minősége alapján. Kétségtelenül nem minden­kinek tetszenek az ilyen han­gok. Vannak, akik még dicse­kedtek is korábban, hogy mi­lyen keveset dolgoznak a mun­kahelyükön, mégis megkeres­nek annyit, amennyire szüksé­gük van. A dolgozók többsége azonban ezzel nem ért egyet, s azt mondja, hogy ami a kongresszuson elhangzott, azt végre is kell hajtani, mert van mit féltenünk. Meg kell őriz­nünk eddig elért eredményein­ket nehezebb gazdasági körül­mények között is. Ezek a dol­gozók már korábban is megér­tették a helyzetet, s nemcsak szavakkal helyeselték a párt politikáját. Ök voltak a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaverseny kezdeményezői, s el­sőként csatlakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sán­dor szocialista brigádjának kommunista műszakok meg­tartására vonatkozó kezdemé­nyezéséhez is. A kongresszus véget ért, az ott elhangzott szavak azonban még sokáig visszacsengenek, s határozatai hosszú időre irányt mutatnak számunkra. Nem fe­ledhetjük el, hogy bonyolul­tabb körülmények között élünk. Ilyen helyzetben pedig szük- ség van arra, hogy mindenki tudása legjavát adva dolgoz­zék. Népünk élni, boldogulni akar. Ezt jelzi az is, hogy a kongresszus és hazánk felsza­badulása évfordulójának tisz­teletére kibontakozott munka­verseny változatlan lendülettel folyik tovább. A megye üze­meiben a verseny fő célkitűzé­se az idei mennyiségi, minősé­gi és gazdaságossági tervek tel­jesítése. Azoknak a dolgozók­nak lesz hitele, becsülete, te­kintélye, akik tisztességesen dolgozva, eleget is tesznek vál­lalt kötelezettsegeiknek. Akik pedig csupán jelenléti díjnak tekintik a munkabért, s nem akarnak tisztességgel dolgoz­ni, azok nyilván nyugtalaríkod- hatnak, mert kitelik a becsüle­tük. N. O. / >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom