Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

* • PETŐFI NÉPÉ • 1980. április 12. Fejlődő kisipari szolgáltatások Beszélgetés Molnár Józseffel, a KiOSZ elnökével Nemrégiben itt. járt Kecskemé­ten Molnár József, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnöke a KIOSZ Bács-Kiskun megyei szer­vezeténél. Ezt az alkalmat ragad­tuk meg, hogy néhány kérdésre választ kérjünk tőle a kisipar sze­repét illetően. — Az V. ötéves tervben hogyan tett, illetve tesz eleget a kisipar a társadalmi elvárásoknak? — A kisiparosság helyét és sze­repét a társadalmi munkamegosz­tásban hosszú távra meghatároz­ta az MSZMP programnyilatkoza­ta — kezdte válaszát Molnár Jó­zsef. — Alapvető feladata szolgál­tatásvégzés a lakosságnak és az áruválaszték bővítése. Ennek megfelelően a teljesítménye brut­tó értékének mintegy 90 százalé­ka szolgáltatás és lakásépítés, ami körülbelül 17 milliárd forint. Ezerkilencszázhetvenhatig a magániparosok száma és teljesít­ménye csökkent az országban. Vi­szont azóta a politikai határoza­tok és állami intézkedések, vala­mint a kisipar társadalmi megíté­lésében bekövetkezett kedvező változás hatására 12 ezerrel nőtt a táboruk, s ma már mintegy 96 ezer főt számlál. Az V. ötéves tervidőszak elején a lakossági szolgáltatások 44 százalékát vé­gezte el, most pedig már 47,4 szá­zalékát végzi a kisipar. Egyes szol­gáltatási ágakban ez az arány még nagyobb, a lakáskarbantartásban például 82 százalék fölött van. KU-( Ionosén a kis településeken és a városok peremrészein pótolhatat­lan a kisipar tevékenysége. • Jellegénél fogva a magánipar gyorsan és rugalmasan alkalmaz­kodik az igények változásához. Tevékenysége fontos a mértékutá­ni áruk készítésében, a divatáruk előállításában, a lakossági áruvá­laszték bővítésében, a hiánycik­kek pótlásában, az importhelyet­tesítő, termékgyártásban. Az V. ötéves tervre a kisipari kapacitás 15—20 százalékos, ezen belül az építőipari szakmák 40 százalékos fejlesztését irányoztuk elő. A cél érdekében bővítettük a szolgáltatási formák körét. Pályá­zatot hirdettünk kisipari szolgál­tatóházak létesítésére, s 15 ilyen ház épült fel áz országban, s még tíz most épül. A tervidőszak első négy évében a kisipar bruttó tel­jesítményértéke csaknem 60 szá­zalékkal, a lakosságnak végzett szolgáltatás értéke pedig körülbe­lül 65 százalékkal nőtt. Ez a di­namikus növekedés sem volt ele­gendő az igények kielégítésére, ezért további fejlesztéseket terve­zünk. — A lakossági igények nemcsak nőnek, hanem át is alakulnak, egyesek megszűnnek, s újak kelet­keznek. Miként kiséri ezt figye­lemmel a KIOSZ? — Kétségtelen, a szolgáltatások szerkezetén belül átrendeződés megy végbe. Ezért az igényeket' követve meg kell változtatni egy­részt a szakmák közötti, másrészt a szakmán belüli tevékenységek arányait. A kisiparosok többsége jó szakember, nágy részük mes­ter, ami nem csak szakmai ran­got, de univerzális szaktudást is jelent. Az iparosok, főként falun, nem specializálódnak, hanem a tevékenységi körükbe tartozó va­lamennyi munkára vállalkoznak. Feladataink itt a felnőtt szak­munkásképzésben, a több szakmás képzésben jelentősek. Szakmai be­mutatókat, tanfolyamokat rende­zünk az új technológiák megis­mertetésére, amelyeken évente a kisiparosok fele részt vesz. Az igények változásának szakmán­ként differenciált fejlesztéssel tö- rekszürtk eleget tenni. Az építő­iparban például • kétszer-három- szor nagyobb fejlődési ütemet irá­nyoztunk elő, mint általában a többi szakmában. Az elnéptelene­dő mesterségek utánpótlása érde­kében társadalmi-tanulmányi ösz­töndíjat fizetünk a tanulóknak és tanulónevelési pótlékot a meste­reknek. — A VI. ötéves tervre milyen szolgáltatásfejlesztési elképzelé­sei vannak a KIOSZ országos ve­zetőségének, s azok megvalósításá­hoz milyen támogatást kapnak? — Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében nagy előnye a kisipar­nak, hogy -jelentősebb állami tá­mogatás nélkül is tud enyhíteni a szolgáltatási gondokon. Ezért — a népgazdasági munkaerőhelyzetre mindig figyelemmel — ott terve­zünk elsősorban fejlesztést, ahol a szocialista szektor számára nem gazdaságos a tevékenység. Első­sorban a munkaviszonyban álló és nyugdíjas szakemberek bevo­nására számítunk a létszámgyara­pításnál. A létszámnövelés mel­lett, de annál jóval nagyobb sze­repet szánunk a tartalékok ki­használásának, az intenzív fejlesz­tésnek. Szükséges a műszaki-tech­nológiai színvonal emelése, amit jelenleg a szűkös gépkínálat és a kisipar gazdasági szabályozása nem ösztönöz még kellőképpen. Ebben az ötéves tervben 6 mil­lió forint állami támogatást kap­tunk szolgáltatóházak, bázisok lé­tesítésére. Ezek építéséhez típus­tervet készítettünk, aminek a meg­valósításához a központi szolgálta­tásfejlesztési alapból támogatásra számítunk a jövőben. Különös1 gondot igyekszünk fordítani arra, hogy az iparosok jobban igazod­janak a megrendelő szabad ide­jéhez, emelkedjék a szolgáltatások szakmai színvonala, a kiszolgálás minősége. — Hogyan látja a ,kisiparosok társadalmi megítélései, miként vesznek részt az iparosok a köz­életben? — A párt szövetségi politikájá­nak eredményeként nőtt az állami és társadalmi szervek igénye a kisiparosok közéleti cselekvésére. Köreikben a közösségért végzett munkát egyre jobban megbecsü­lik. Az ország 96 ezer kisiparosa közül' 3200 párttag, 1344-en ta­nácstagok, 2213 kisiparos pedig a Hazafias Népfront bizottságaiban dolgozik. A tanácsok számítanak az iparosokra a helyi szolgáltatá­si tervek megvalósításában, s az idén az országgyűlési és tanácsta­gi választások előkészítésében. A Bács-Kiskun mggyei párt­végrehajtóbizottság határozatban mondta ki, hogy „fokozottabban vonják be a kisiparosokat a köz­életbe, adjanak segítséget a gaz­daságpolitikai és kulturális isme­reteik bővítéséhez, szocialista tu­datuk formálásához". Ez a hatá­rozat önmagában is jól tükrözi a kisiparosok társadalmi megbecsü­lését. S nem véletlen, hogy április 4-e alkalmából több kisiparos ré­szesült ebben a megyében is ál­lami kitüntetésben. Az utóbbi években emelkedett a kisiparosok által végzett társa­dalmi munka értéke. Évente 27— 28 millió forint értékű munkát vé­geznek lakóhelyükön. A XII. párt- kongresszus és hazánk felszabadu­lása 35. évfordulójának tiszteleté­re indított országos akció eredmé­nye 32 millió forint értékű társa­dalmi munka volt. A kisiparosok mindenütt ott vannak, ahol tenni kell valamit a közösségi célokért. Igaz, akad olyan iparos is, aki ma­gatartásával felháborítja környe­zetét. és ezzel a társait is lejárat­ja. örvendetes, hogy az ilyeneket maguk a kisiparosok közösítik ki soraikból. — Bács-Kiskun kisiparosainak és az itteni KlOSZ-szervezetnek a munkáját hogyan ítélik meg? — Az illetékes megyei párt- és tanácsi. szervek véleményével megegyezően pozitívan értékeljük. A megye iparosai végzik el a la­kossági szolgáltatások felét. Több kezdeményezésük országos mére­tűvé vált. így például a tiszta, kor­szerű' műhelyért indított mozga­lom. Az elsők közt kötöttek együtt­működési megállapodást szolgálta­tó szövetkezettel. Az itteni kisipa­rosok jelentős értékű munkát’ vé­geztek a Bajai Húskombinát és a megyei kórház építésénél. Ezek­hez az eredményekhez hozzájárul a KlOSZ-dolgozók áldozatkész, jó szervező, meggyőző, felvilágosító munkája is. Fontosnak tartjuk, hogy szerve­zetünk Bács megyében is nagy gondot fordítson a kisiparosság ér­dekvédelme mellett a lakosság ér­dekvédelmére. a megrendelői pa­naszok lelkiismeretes kivizsgálá­sára és orvoslására — mondotta befejezésül Molnár József, a KI­OSZ elnöke. A. .Tóth Sándor Kutatók és termesztők együttműködése Az utóbbi esztendőkben taz egész világon növekszik az érdeklődés az étkezési gomba iránt. A fo­gyasztói igényeket ma már csak úgy lehet kielégíteni, hogy ha megkeressük a nagyüzemi ter­mesztés lehetőségeit. A csiperke­gomba termesztésének számos akadálya van, a szükséges beren­dezések és felszerelések drágák. Az útkeresés során külföldön és hazánkban is egyre többen fog­lalkoznak az úgynevezett korha- déklakó gombák termesztésével. Ezek előnye, hogy mezőgazdasá­gi hulladékanyagokon, szalmán, kukoricacsutkán nevelhetők- Ah­hoz. hogy ezeket a fajtákat ter­meszteni tudjuk, ismerni kell bio­lógiai igényüket, a nevelésükhöz szükséges feltételeket, annak technológiáját. A hő-, a fény-, és a víz-, valamint tápanyagigényük megismerésével a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Inté­zetében, az egyetem növénytani tanszékén, valamint a Kecskemé­ti Zöldségtermeszlési Kutató Inté­zetben foglalkoznak. Nagyon fontos, hogy elegendő szaporítóanyag álljon rendelke­,zésre és természetesen megfeielő fajta. A laskagomba termesztésé­vel, genetikai tulajdonságaink fel­tárásával és új fajták előállításá­val Sopronban, az Erdészeti és a Faipari Egyetemen foglalkoznak. Az elmúlt évben két fajtát állami elismerésben részesítettek. Űjabb fajtajelöltjei vannak a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Inté­zetének, és a kecskeméti Zöldség­termesztési Kutató Intézetnek, amely együttműködik a Borotai Mezőgazdasági Termelőszövetke­zettel. Az intézetnek az a célja, hogy a tudományos kutatás ered­ményeit minél gyorsabban alkal­mazzák a gyakorlatban, ezért ala­kítottak ki szoros kpcsolatot ezzel a közös gazdasággal. A termesz­téstechnológia továbbfej lesztésére megvan a lehetőség a nagyüzemi körülmények között. A Borotai Termelőszövetkezetben kísérletek folynak a táptalajdúsítással. Dú­sító anyagként lucernalisztet, szó- jaszalmát, lentöreket és zabdarát használnak. A kutatásfejlesztési célokra százezer forintot kaptak az intézettől. További elképzelé­sük egy hőkezelő építése kétmillió forintból. Ehhez egymillió forint állami támogatást kértek. • Gycnes Melinda tudományos munkatárs az egyik kamrában azt vizsgálja, hogy miképp lehet tartósítani a laskagombát, s egyúttal fajtaössze­hasonlító kísérleteket is végez. (Karáth Imre felvétele) Nemrég értékelték az intézet és a szövetkezet együttműködésének eddigi eredményeit, és megállapí­tották, hogy igen gyümölcsözők a kapcsolatok. A gomba nemesítésé­nek és termesztésének témájával- az intézet igazgatója, dr. Balázs Sándor foglalkozik, az ő vezeté­sével egy kutatócsoport keresi a lehetőségeket a jobb tulajdonsá­gú es a piacnak méginkább meg­felelő fajták előállítására. Nem­csak laskagombával foglalkoznak, hanem újabban az úgynevezett gyapjas tintagombával és az óriás pöfeteggel. A kutatás a Kertésze­ti Egyetem növénytani tanszékén és a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben közösen történik. Ügy tűnik, hogy az étréndi vál­tozások elősegítik, hogy hazánk­ban is emelkedjék a gombafo­gyasztás. Sokféleképpen elkészít­hető. fehérjében gazdag, ízletes táplálék. ­K. S. Emléke ma is él... Ruben Sahbazjan leányai félt­ve őrzik azokat az okmányokat, amelyekben a következők olvas­hatók: A Szovjetunió Honvédelmi Mi­nisztériuma. Hadköteleseket nyil­vántartó főosztály, Moszkva. Az örmény SZSZK katona], bi­zottságának, Jereván. Érdeklődésükre válaszolva kö­zöljük. hogy Sahbazjan Ruben Szarkiszovics alhadnagy, aki 1906-ban született, a 287-es lö­vészhadosztály szakaszparancs­noka, harcban elesett Magyaror­szágon, 1944. október 10-én. Sorok az életarajzból. 1906-lban született, hivatásos forradalmár családjában. 1929 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Gépészként dolgozott egy erőműben. 1929—30-ban ak­tívan részt vett á kolhozmozga­lomban, és a kulák-bandita cso­portok elleni harcban. Vezető ál­lami és pártfunkciókat töltött be, képviselőnek választotta az ör­mény SZSZK Legfelső Tanácsa. 1943-ban önként jelentkezett frontszolgálatra. Igazolás, A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége ezennel igazolja, hogy Sahbazjan alhadnagyot, Sahbazjan Irina Rubenova pol­gártársnő apját, aki a Magyaror­szág felszabadításáért vívott har­cokban esett el. a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár községben (Ma­gyarország) temették el. • Több mint három évtizedig Ru­ben Sahbazjan gyermekei nem tudták, hol található a számukra oly kedves sír. Valószínűleg nem is tudták volna meg sohasem, ha... — Ha a távoli Magyarországon nem lennének olyan jóindulatú és szívélyes emberek, és köztük az, akit szinte második apánknak tekintünk — mondta Irina Sah­bazjan. — Pusztai Andrásnak hív­ják. Fáradozásának köszönhetjük — hiszen nem is Tiszaalpáron, hanem egészen más helyen, Nagy- szokolyban lakik —, hogy megta­láltuk apánk sírját. ­1975-ben az Izvesztyija című szovjet újságban megjelent egy közlemény arról, hogy Pusztai m András segített megtalálni a Ma­gyarországon elesett Kozlov ka­pitány sírját. Á közleményre rá­bukkant Irina Sahbazjan, aki ugyanezzel a kéréssel fordult Pusztai Andráshoz: legyen segít­ségére apja sírjának felkutatásá­ban. — így sikerült megismerked­nem Novák Lajossal, a tiszaálpári tanács elnökével. Biczók Mihály- lyal és más emberekkel, akik örökre a barátaim lettek, Irina Sahbazjan és férje, Albert Szafarjan 1978-ban jártak Tisza­alpáron, és a vele szomszédos Tiszaújfaluban. íme a magyar és. orosz feliratú sírkő: „Örök dicsőség a hazánk fel­szabadításáért elesett hősöknek”. Kissé lejjebb ez áll: „Községünk felszabadításáért áldozta életét Sahbazjan Ruben Szarkiszovicsi alhadnagy... Emelte Tiszaújfalu tanácsának végrehajtó bizottsága 1969. április 4-én.” A hős leánya újabb márványtáblát erősített az emlékműhöz, melyben örmény betűkkel vésték bele apja’nevét. Es a csata rövid története... 1944. október 8-án, a Tiszán tör­tént átnyomulás után a szakasz megszilárdította állásait a nyu­gati parton. Az ellenség igyekézett kiigazítani védelmi vonalát. Egyik fasiszta ellentámadás a má­sikat érte. Az ellenség dühödt tüzérségi össztüzével és harcko­csis támadásával szemben har­minckét szovjet katona tartotta az elfoglalt hadállásokat a fő hadtestek megérkezéséig. Mikor a szovjet csapatok elsö­pörték az ellenséget, és felszaba­dították Tiszaalpárt és Tiszaújfa- lut. a szétrombolt lövészárokban bajfársaival együtt, fegyverrel a kezében ott. feküdt Ruben Sah­bazjan. Úgy tűnt, holtan is vé­delmezik az általuk felszabadított magyar földet... — Nővérem, Violetta tíz-, én ‘ pedig kilencéves voltam, mikor apánk elment a frontra — emlé­kezik Irina. Évtizedek teltek el, ő azonban gyöngéd, törődő, min­den idejét ránk áldozó apaként továbbra is élénken megmaradt emlékezetünkben. Elutazása előtt hosszan sétált velünk, nevetett, tréfálkozott. Ütközben vett egy üveg konyakot és azt mondta, hogy azt barátaival fogja felbon­tani a győzelmes hazatérés után. Az üveg azóta is érintetlen ... Mi azonban felbontjuk majd a győ­zelem 35. évfordulójának előesté­jén, mikor ígérete szerint eljön hozzánk vendégségbe „második” apánk, Pusztai András. Georgij Szarkiszjan (APN) A mozgalom alappillére: a bizalmi ISMERETES, hogy a SZOT ta­valy decemberi ülésének döntése értelmében a szakszervezeti vá­lasztásokat az idén április elejétől december közepéig kell megtarta­ni, újjáválasztva a vezető testü­leteket és a tisztségviselőket. A szakszervezeti testületekbe, a tisztségekre olyan — politikailag tapasztalt, a szocializmus iránt felelősséget érző szakszervezeti ta­gokat kell választani, akik képe­sek az eddiginél magasabb szintű munkára, akik értik és érvényesí­teni tudják a párt politikáját, él­vezik a dolgozók bizalmát. Ugyanakkor képesek érzékelni, kifejezni és intézni az őket meg­választó dolgozók problémáit és kellő politikai bátorsággal ren­delkeznek a jogos érdekek képvi­seletére. M.egfelelő erkölcsi, em­beri tulajdonságaik mellett szak­mailag megbecsültek, egyéni munkájukban példamutatóak és képesek társaikat nevelni, szem­léletüket formálni. A VÁLASZTÁSOK megyei ülé- mezése szerint április 1. és május 31.' között a bizalmiak, bizalmi he­lyettesek, főbizalmiak, főbizalmi­helyettesek, alapszervezeti szintű vezető testületek, számvizsgáló bi­zottságok, társadalombiztosítási tanácsok, döntőbizottságok, mun­ka- és rétegbizottságok, valamint a közép- és felső szervek választói értekezletére delegálandó küldöt­tek megválasztására kerül sor. Mint látjuk, a széles körű mun­ka mozzanatainak felsorolása a bizalmiak, főbizalmiak, illetve he­lyetteseik választásával kezdődik. É sorrend nem puszta formaságot jelent, hanem annak is kifejezője, hogy a bizalmi mozgalom alappil­lére, aki a dolgozók képviselője­ként nélkülözhetetlen politikai nevelő, szervező, mozgósító, ér­dekvédelmi feladatokat lát el a közösség és az egyes dolgozók ér­dekében. a szakszervezet felada­tainak végrehajtásában. ANNAK IS hangot adtunk már, hogy a szakszervezeti tagság vé­leményének közvetlenebb érvé­nyesülése érdekében szervezeti változás lesz az alapszervezetek­ben. Az új szervezeti rendszer a bizalmiak tevékenységére épül. A vállalati szakszervezeti taná­csok és műhelybizottságok meg­szűnnek. A jbizalmi. testület..',.a .legfelsőbb vezető szerv,-' amely miná'en lénye^e^1 ife'r’de'stiöfi'‘‘SBm.; A szakszervezeti bizottság a bi­zalmi.. testület végrehajtó szerve, a testület része. A bizalmi személyében össze­kapcsolódik a döntéshozatal a végrehajtással, vagyis közbeikta­tott lépcső, áttétel nélkül, szoros kapcsolatban lesz a tagság a ve­zető „testülettel. Eddig is, eímúlt időkben is sokszor hangoztattuk a bizalmiak kulcsszerepét, de — a mostani szervezeti változás révén — a bizalmi helyzete jelentősen megváltozik. Tevékenységük al­kotó része lesz az alapszervi célok meghatározásának, a döntések­nek, a szakszervezeti állásfoglalá­soknak, a testületi vélemények­nek és mindannak, ami a szak- szervezeti életre, vagyis a szak- szervezeti tagokra hatással van. KI LEGYEN hát a bizalmi ? Mi­lyen képesség és alkalmasság szükséges a bizalmi tisztség be­töltéséhez? Gondoljunk arra a bi­zonyos kulcsszerepre. Miként a kulcsot két irányban forgatva tölti be teljes szerepét, akként a bizalmi munkássága is — úgy­mond — „oda-vissza” irányú. Egy­felől képesnek kell lennie arra, hogy a bizalmi testületben napi­rendre kerülő témákat a szakszer­vezeti csoportban,, megbízóinak, elmagyarázza, ismertesse, majd a különböző álláspontokat — vita árán —közelítse. Egészen addig, amíg nyílt szavazással nyilvánva­lóvá nem válik a többségi véle­mény. Másfelől, hogy a bizalmi jól megoldhassa felelősségteljes feladatát, eredményesen gyakorol­ja szélesebb jogkörét, az is elma­radhatatlan, hogy a tagság, saját csoportjában, beleszólhasson min­den fontos kérdésbe, az alapszer­vezet, az egész munkahely életét érintő ügyekbe. A szakszervezeti csoport arra ad megbízatást a bi­zalminak, hogy képviselje, fejez­ze ki érdeküket egyrészt a mun­kahelyi, gazdasági vezető előtt, másrészt a szakszervezeti szervek előtt. Nyilvánvaló, hogy az eredmé­nyes képviselethez, kiálláshoz, fe­lelősségvállaláshoz erő, bátorság, s tudás, azaz feladat- és hatásköré­nek jó ismerete szükséges. Mond­juk inkább úgy, hogy alapos is­merete; hiszen ezek alaposan megnövekedtek. De semmi oka a bizalminak a félelemre — a kö­vetelmények magasabb szintje miatt. Hiszen ő él nap mint nap együtt csoportjával, nálánál job­ban senki nem ismeri a szakszer­vezeti tagok munkáját, gondolko­dását, emberi magatartását, csa­ládi körülményeit éppúgy, mint gondjait, nem egyszer terveit is. S ha rendszeresen támaszkodik a csoport tagjainak véleményére, javaslatára, figyelembe veszi. bí­rálatukat — határozottan, méltó­an fogja képviselni álláspontjukat a gazdasági, illetve szakszervezeti vezetés előtt. Maga mögött érez­heti a csoportot, számíthat segít­ségükre. MINDERRE az eddigi fejlődés is biztató kilátásokkal kecsegtet. Az SZMT nevelési programjának folyamatos végrehajtása során nö­vekedett a szakszervezeti csopor­tok szerepe, résztválallása a ne­velő, tudatformáló munkában. A megyében tevékenykedő több mint 6500 szakszervezeti bizalmi többsége ismeri jogait, hatáskö­rét. Tudatában van annak, hogy a tagság jelentős részében a bi­zalmi munkáján méri a szakszer­vezeti tevékenység színvonalát, hatékonyságát. Növekszik azok­nak a bizalmiaknak a száma, akik a ’demokratikus fórumokon az egyéni véleményen túlmenő kö­zösségi véleményt képviselnek és törekszenek arra, hogy a cso­portérdekeket a nagyobb közös­ség, a munkahely, valamint a tár­sadalom érdekeivel hozzák össz­hangba. Ez azonban még közelről sem jellemzi a bizalmi hálózat egé­szét. Változó a kép ,a bizalmi cso- portértekezletek' .megtartása': ','..40 tartalmassága vonatkozásában i is. Azokon a munkahelyeken, ahol a bizalmiak rendszeresen megbeszé­lik a csoporttagokat érdeklő és érintő kérdéseket — a tagság po­litizáló készsége fejlődött, reáli­sabban ítéli meg a szakszervezetek munkáját, nem hallani a lehető­ségeket figyelmen kívül hagyó de­magóg hangokat. Viszont — még számos tényező gátolja a bizalmiak hatékonyabb munkáját. A munkahelyi testüle­tek egy része, időzavarra való hi­vatkozással, nem biztosítja elég rendszeresen és folyamatosan a bizalmiak tájékoztatását, nem ér­tékeli kellően tevékenységüket, nem elemzi a munkahelyi tapasz­talatokat. HOGY A SZAKSZERVEZETI TAGOK akarata az eddiginél job. ban érvényesüljön, tehát^ vele együtt a bizalmiak munkájú, erő­feszítése is a követelményekhez igazodó színvonalra emelkedjen, — ehhez is sok lehetőséget teremt a választásokkal megvalósuló szervezeti változás. Hiszen míg például régebben évente 3—4 al­kalommal volt szákszervezeti cso­portértekezlet, a választásokkal létrehozott új rendszerben évente 10—12 alkalommal is össze kell hívni a szakszervezeti cspportot. Nemcsak áz ebben a fontos, hogy a tagság gyakrabban nyilvánít vé­leményt, alakít ki álláspontot a bizalmi testület döntéseihez, illet­ve tájékozódik a felsőbb elhatá­rozásokról, hanem még lényege­sebb a szakszervezeti élet alakítá­sában való folyamatos részvétele. T. I. NYOLCFÉLE TÉSZTA 0 A dányi Magvető Mg. TsZ kókai tész­taüzemében nyolcféle tésztát ké­szítenek. Az flzém évi termelése mintegy harminc— „harmincöt vagon. (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom