Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. április 11. ÁLLAMI DÍJ a magasabb terméshozamokért ÉLÉNKÜLŐ EXPORT A FÉLEGYHÁZI CIPŐGYÁRBAN A moldáviai sztyeppéktől a mexikói földekig — Elsősorban közgazdásznak vallom magam., Mindig is igyekeztem, hogy a Bajai Kukoricatermelési Rendszerben érvényesüljön a közgazdasági szemlélet. Rendszerünk korábban túlzottan biológiacentrikus volt, vagyis a növények „kiszolgálására” helyezte a hangsúlyt. Nyolc éve mondom, amióta a BKR-en dolgozom, nem elég a fajta a sikeres termesztéshez. Rendszerünknek szüksége van a technikai és egyéb szolgáltatások javítására, fejlesztésére. Állandóan elemezni kell tevékenységünket nemcsak a hozamok növelését, hanem a termesztés gazdaságosságát, jövedelmezőségét is vizsgáivá: Sibalin Antal, a BKR igazgatója ars poetica-szerű mondatai elsősorban a jövőt vázolják, azt a törekvést, hogy a rendszer többet akar és képes is tenni azért, hogy régi hírnevéhez méltóan tevékenykedjen! — Hullámvölgyek is voltak az elmúlt időkben — folytatta az igazgató —, nemcsak az egységes szemlélet hiánya miatt, hanem abból - a magunk választotta sajátosságból is, hogy rendszerünket hazai és KGST-országokból beszerezhető gépekre, eszközökre alapoztuk. Meg kell mondanom J őszintén, hogy kezdetben e gépek nem voltak olyan színvonalúak, mint a nyugatiak. Azóta már lényegesen módosult a helyzet. Ehhez mi is hozzá tudtunk járulni, oly módon, hogy rendszeresen informáltuk a gép- és eszközgyártókat a hibákról, a megoldásra váró gondokról. Három évvel ezelőtt nevezték ki Sibalin Antalt a repdszer igazgatójának. Nem volt könnyű helyzetben ... — Sok szakemberünk elment tőlünk 1976-ban, így első feladatomnak tekintettem, hogy olyan szakembergárdát alakítsunk ki a BKR-ben, amely képes a nagyobb feladatok megoldására is. Hozzáláttunk azoknak a terveknek a kidolgozásához és megvalósításához, amelyek úgy gondolom, már most is, és a jövőben méginkább éreztetik hatásukat. Űj szerződést dolgoztunk ki, amelyben az anyagi érdekeltség került előtérbe. A szolgáltatásokra, a gépek karbantartására, a szervizhálózat javítására ugyancsak nagy hangsúly helyeződik. A BKR nagy sikereket ért el külföldön. Moldáviában, a Budzs- jak sztyeppén, nem messze Valja- Perzsej falutól 800 hektáron próbálták ki a BKR technológiáját. — A magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködési egyezmény alapján került sor a moldáviai, munkákra. Sokat köszönhetünk Csadir-Lunga város Agrokomplex egyesülése gépesített munkacsapatának, amelyet A legjobb érv MAGYARÁZKODNAK, mente- getődznek még a legjobbak is, nem hogy a közepesek, a gyengék, azaz — tisztelet a kivételnek — majd mindenütt ezt tették, teszik a legutóbbi hónapokban. A magyarázat, a mentegetés annak szól, miért nehezebb, kevésbé gazdag ígéretekkel teli a vállalat jelene, mint volt tegnapja, miért várható a nyereség apadása, a fejlesztési források szűkülése, mivel a szabályozók, az elvonások ... S itt hosszú lista következik, mi minden változott, módosult, s legtöbbször — ismét tisztelet a kivételnek — ez a mi minden kizárólag olyan tényezőket fogai magába, amik a vállalaton kívül találhatók. S bár a magatartás érthető — mert valóban megváltozott az a környezet, amelyben a gazdálkodó egységek napjainkban tevékenykednek. —, de el nem fogadható. Tény ugyanis: a vállalat eredménye elsősorban saját munkájától; teljesítményétől — lehetőségei hasznosításától — függ. Hivatkozásnyi tényt erre: különféle vizsgálatok, így egyebek között a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának elemzései egybehangzóan azt mutatták, hogy a jelentős eredmény- romlással dolgozó vállalatok kétharmadánál belső okokra vezethető vissza — megalapozatlan fejlesztésekre, szervezetlenségből fakadó költségnövekedésre stb. — a kedvezőtlen változás! S mindennapos tapasztalataink is arra intenek, hogy míg erős a kritikai hajlam a környezeti elemek módosítása miatt, a gazdálkodás cégen belüli elemei alig kapnak figyelmet, törődést. Gyakran az egyszerű rend. az alapvető szervezettség is hiányzik ott, ahol természetesnek látszó mozdulatokkal mutogatnak kifelé,’ másokra és másra, azokban keresve az eredményromlás magyarázatát. OLYANNYIRA TIPIKUS, tehát széles körben megtalálható ez a magatartás, hogy az MSZMP XII. kongresszusán is szót kellett ejteni róla. Kádár János, a párt első titkára, a vitát összefoglaló beszédében ' így fogalmazott: „... az igazgatók is hagyják abba a számítgatást, hogy ha csak a tavalyi elvonás lenne, mennyivel több volna az idei nyereségük. A nemzetközi gazdasági környezettel úgy kell számolnunk, ahogyan, van. Ilyen a helyzet. így kell élni, dolgozni és boldogulni”. S pért sze: az igazgatók említése- képletes csupán, hiszen nem egyedül ők azok, akik hajlanak az ilyesfajta számítgatásokra, ez a felfogás, szemlélet az irányító szerveknél éppúgy föllelhető, mint a műhely irodákban, a társadalmi szervek gyakorlatában, azaz nem személyekhez kötött, sokkal inkább kapcsolódik munkastílushoz és munkamódszerekhez, olyan stílushoz, módszerekhez, amiket túlhaladott az idő, amik értelmét elvette a megváltozott gazdálkodási környezet. Emlékezzünk csak: a szabályozók változtatását mindenkor so- pánkodás fogadta, s egy-két esztendő múlva kiderült, a vállalatok — némelyek nem is túlzott erőfeszítésekkel — hővelték bevételeiket, nyereségüket. A magyarázat nemcsak abban kereshető, hogy a szabályozás sem volt következetes — föl mentések megadása, egyedi elbírálások alkalmazása stb. — hanem abban is, hogy a termelőegységek hozzányúltak a féltve őrzött — meg: a még föl sem tárt — tartalékaik egy részéhez. ISMÉT a már említett vizsgálatokra utalunk: a hatékonyságukat az átlagosnál jobban javító vállalatoknál az eredmények , fő forrásának a lehetőségek időbeni fölismerése, s hasznosításuk feltételeinek gyors megteremtése bizonyult. Az tehát, amit az önerő bátor alkalmazásának tartunk, persze, s hangsúlyozottan, nem függetlenül a szabályozás, az irányítás alkotta általános gazdálkodási feltételektől. A legjobb érv a szabályozás, vagy az irányítás némely eleme pontatlanságának bizonyítására a lehetőségeket maximálisan hasznosító vállalati munka! Annak bizonyítása, hogy ezek a lehetőségek — a már elért eredmények! — még inkább gyarapodhatnának, ha az ii ányítás, a szabályozás egyes elemei nem fognák vissza a tempót, nem állítanának oda akadályokat, ahová tárt kapuk kellenének. A legjobb érv soha nem a panaszszó, hanem a cselekedet, a feltételekkel szembesített cselekedet. Tökéletes szabályozás, irányítás nem létezik, nem teremthető meg. de folyamatosan tökéletesíthető, finomítható az, ami van. ehhez azonban nélkülözhetetlen a gyakorlat királyvize. ami megmutatja, mi a nemesfém, mi a hamisítvány. A GYAKORLAT tapasztalatait elsősorban a vállalatok munkájukkal produkálják; áruik mellett ezt is megtermelik. S ezt, nem panaszokat, égyrészt-más- rész.t. típusú okoskodásokat kell előállítaniuk ahhoz, hogy léphessünk, mind a szabályozás, az irányítás további javításában, mind — és elsősorban — a gazdálkodás eredményeiben. M. O. Szovelij Parmaklin. a Szocialista Munka Hőse vezetett. Pontosan betartották a technológiánkat és a BKR szakembereinek irányításával kiváló eredmények születtek. A kukorica hektáronkénti átlaghozama 6,7 tonna volt, de egyes parcellákon 8—8,5 tonnát is betakarítottunk. Jelenleg már Moldávia harminchat járásában kívánják alkalmazni azt a termesztési technológiát, amit mi vezettünk be. — Ügy gondolom a BKR munkájával a szocialista országok közötti barátságot is erősítette, hiszen Moldávián kívül Bulgáriában, Razgrad megyében értünk el hasonlóan kiemelkedően sikert. Itt ugyanis a 9 tonnát meghaladta a hektáronkénti kukoricahozam. Az idén az AGROBER—AG- ROINVEX megbízása alapján megkezdtük Mexikóban egy 6 ezer hektáros mintafarm létesítését. Az idén csak kukoricát termesztünk azokon a földeken, ahol a mexikóiak 3 tonnás hektáronkénti átlagtermést értek el. Mi arra vállalkoztunk, hogy legalább 4 tonnát takarítunk be egy hektárról, amit teljesíteni is tudunk, mivel itt kedvezőbb talaj- és éghajlati adottságok mellett dolgozhatunk, mint a Budzsjak-sztyeppén. A bajai termelési rendszer nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar agrártermelést, a hazai mezőgazdasági szakemberek, tudományos kutatók munkáját Európában és a tengeren túl is egyre többen elismerjék. A hazai és külföldi sikerekért sokat dolgozott Sibalin Antal, s ennek elismeréseként Állami Díjjal tüntették ki. Cs. I. Villanyt mindenüvé Jelenleg 1,2 milliárd kilowattóra elektromos áfámét termeln'etf' a ■morigol -erőműi)ék,'*évente, ami ahnyit jelent^ hogy egy főre 750’ kilowattóra fogyasztás jut. A villamosítás mértéke hatszorosa az 19(i0. évinek. Az ország villamosításának gondját azonban nem csupán a közip-mongóliai energetikai hálózat kiépítése oldja meg, hanem a szibériai - erőművi rendszerhez történt csatlakozás, valamint a szocialista országok „Béke" villamos távvezetékéhez kapcsolódó Darhan-Guszinoje vonal kiépítése is. (BUDAPRESS — MON CAME) Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában Szatmári Péter főmérnökkel a napokban arról beszélgettünk, hogy a korábbi évekhez viszonyítva milyen körülmények között és milyen eredményekkel termeltek az idén. — Az új gazdasági szabályozók szellemében, azokhoz alkalmazkodva eddig sikerült megvalósítani célkitűzéseinket — mondta a többi között a főmérnök. — Elöljáróban két igen fontos dolgot említhetek, melyek megszabják tennivalóinkat. Vállalatunk munkaügyi tervet készített, s eszerint gyárunk létszáma 946. Sem több, sem kevesebb. Bevezettük a bértömeg-gazdálkodást és a rendelkezésünkre álló keretösszegért kell teljesíteni terveinket. Tavaly magasabb volt a létszám, hatan különböző okok — nyugdíj, elköltözés stb.' — miatt eltávoztak a gyárból, így alakult ki a meghatározott 946 tagú kollektíva. A múlt évben 1 millió 760 ezer pár cipőt gyártottunk, s az idén is hasonló mennyiség készítése a feladatunk. — Mik az eddigi tapasztalatok? — Az év elején belső átszervezésre került sor, az adminisztratív és műszaki állományból négyen kerültek át a termelésbe, ahol megfelelően dolgoznak. Emellett a korábbinál is nagyobb gondot fordítunk a termelés szervezésére, az átállások zavartalan megoldására. Az első negyedévben újítóink öt hasznos újítással jelentkeztek, egyet már sikeresen alkalmazunk, a többi bevezetésére is hamarosan sor kerül. A minőséggel eddig sem volt különösebb baj, de most foglalkozunk a minőségi premizálási rendszer átdolgozásával. Ennek bevezetése várhatóan tovább növeli az első osztályú termékek arányát. — A főmérnök elégedett az első negyedévi eredményekkel? • Angol exportra kerülő cipők készítésén dolgozik gépével Kohajda Béla, a Kun Béla szocialista brigád vezetője. Kollektívájának nagy szerepe van abban, hogy az angol cég a tavalyi 95 ezer pár cipő után erre az évre 170 ezer párat rendelt. — Igen. Több esetben ugyan, előfordult, hogy késve kaptunk meg egyes alapanyagokat, mégis az első negyedévi tervünket 105.9 százalékra teljesítve 466 ezer pár cipőt készítettünk. Bízunk abban, hogy az első féléves tervünket tel19 A szabás Ilona szoci.i z.at egyik le lista brigád gjobh tagja. dolgozója Kertész Jánosné, a Zrínyi jesíteni tudjuk s június végéig 900 ezer pár cipő hagyja el gyárunkat.- Eredményeink, ilyen szép alakulását jól segítette a március 15-én és 22-én tartott kommunista szombaton végzett munka. A Sziklai-brigád felhívásához csatlakozva gyárunk szocialista brigádjai — szinte a teljes kollektíva — e két műszakon 6735 pár cipőt gyártott. Kiss Bálint igazgató, s jómagam is, meg az egész műszaki gárda.lenn dolgozott a szabászaton. Külön érdekességnek számít, hogy jelentkezett nálunk az Állami Biztosító helyi fiókjának tizenhét dolgozója, akik szintén részt vállaltak a munkánkból. Háromezer pár cipőt csomagoltak be. illetve készítettek éfó'sisnífáiP? rá'ráz önkéntes műszak'áiatt.' . . — Hogyan alakult az export? — A szocialista megrendelők után tavaly nyugati cégek is jelentkeztek. összesen 200 ezer pár cipőt gyártottunk részükre. Elégedettségüket bizonyítja, hogy az idén várhatóan 400 ezer pár cipőt gyártunk nyugati exportra. A svájci és angol cégek mellett az idén már az NSZK-ból is kaptunk az első félévre 27 ezer, a másodikra pedig 40 ezer párra szóló megrendelést. Az első negyedévben a program szerint 70 ezer párat szállítottunk tőkés, 228 ezer párat pedig szocialista államokba. O. L. Vizes falak végnapjai A lakásállomány a nemzeti vagyon része — annak mintegy tíz százalékát teszi ki —, nem mindegy tehát, hogy az ingatlanok meddig maradnak jól használható, egészséges életkörülményeket nyújtó állapotban. Sok problémát okoznak az átnedvesedett, „sa'lét- romvirágos” falak. A nedves falú helyiségek hosszabb idejű tartózkodásra alkalmatlanok, az egészségre ártalmasak. Az ott tárölt bútorok tönkremennek, a műszaki berendezések pedig korróziós pusztulásnak vannak kitéve. Fölfelé száll falban a víz... Vizes falak az olyan épületekben fordulnak elő, amelyeket építésükkor nem láttak el vízszigetelő (vízzáró) réteggel. Műemlék jellegű, vagy 60—70 évesnél idősebb épületeknél csaknem mindig számolni kell a vizesedé falakkal. Az épületek falai — akár több méter magasságig is — ott válnak tartósan nedvessé, ahol* a talajvíz szintje magas és a falazatban levő ‘hajszálcsövecskék (kapillárisok) szívó hatására felfelé „kúszik” a víz. Sokáig csupán egyetlen módon, a falak utólagos szigetelésével tudták szárazzá tenni a talajvíztől átnedvesedett falú épületeket. Ehhez megfelelő mélységben át kell vágni a falat, s valamilyen szigetelő réteget kell beiktatni^ a megbontott fal egész szélességér ben. A későbbi repedések elkerülése érdekében csak gondos és fáradságos munkával lehet végrehajtani ezt a költséges beavatkozást. Napjainkban már csak ritkán folyamodnak ehhez a megoldáshoz, hiszen egyszerűbb és olcsóbb módszerek is rendelkezésre ' állnak. „Vízüzés”fizikai alapon Két hazai születésű módszer is van a falakból való „vízűzésre”. Az egyik a Biczók—Lipcsey—Hor- váth-féle szabadalom szerinti elektroozmotikus eljárás. A másik a Kardos György által kidolgozott találmány, az „Elektrokard” elnevezésű falszigetelési mód. A Biczók—Lipqsey—Horváfch- féle szabadalom.szerint a. fatestbe a kijelölt szigetelési síkban (vagy az esetleg tönkrement szigetelő réteg alatt) egymástól kb. 25 centiméter távolságban lyukakat fúr- 1 nak. Ezekbe azután vörösréz szalagból kialakított elektródákat helyeznek, különleges habarccsal erősítve be őket. Ugyanakkor el; készítik az elektródsor ellenpólusaként a megfelelően méretezettj mélyföldeléseket úgy, hogy ugyancsak vörösrézből készült szalag- elektródokat juttatnak a talajba 3—5 .méter mélységig. A fémes zárlat létrehozása után meginduló folyamat hatására a falazat néhány hónap alatt kiszárad. Ha ellenkező irányú ellenáramot táplálnak a kialakított vezetékes hálózatba, a kiszáradás folyamatát valamelyest siettetni is lehet. Gondosan ügyelni kell az elektródrendszer pontos méretezésére és arra, hogy a folyamat lezajlásához 0,2—0,6 V természetes feszültségkülönbségnél négyzetméterenként legalább 1—2 mA áramerősség kívánatos. Az elektroozmotikus falszárítás egyébként azt a természetes jelenséget hasznosítja, hogy a hajszálcsöves vízáramlás elektromos erőteret hoz létre a'falazatban. De a tétel megfordítottja is igaz, azaz a feszültségkülönbség kapilláris vízmozgást létesít. Ezt a vízmozgást kell tehát megszüntetni oly módon, hogy a faltest nedves felületét, mint pozitív potenciált, a negatív pólusú altalajjal fémesen összekötik. Ez a „villamos' rövidzárlat”, amely a feszültségkülönbséget' megszünteti, elegendő a kapilláris vízmozgás megállítására, így vízutánpótlás hiányában a faltest kiszárad és tartósan száraz is marad. (Az e módon való falkiszárításhoz szükséges terveket egyébként a Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat készíti el.) Falszárítás — még olcsóbban Az: „elektrokard” eljárás tulajdonképpen ugyanezen elv alapján távolítja él a falból a vizet, de valamelyest olcsóbban és kevésbé munkaigényesen. A találmány szerinti megoldással a nedves falak egyfajta állandó elemmé válnak. Ennek eléréséhez a munka itt is azzal kezdődik, hogy Járatokat mélyítenek a kiszárítandó falba. E furatokba és az ezeket összekötő hornyokba fémelektród- sort helyeznek be. Az állandó elem- másik elektródja a falelektródtól eltérő fémanyag, amelyet célszerűen meghatározott távolságokba, fémpálcák formájában a talajba helyeznek. A fal- és a földelektródot megfelelő vezetékkel összekötve zárják az áramkört. Az így létrejötji „elem” elektrolitjaként maga a falban levő víz szolgál. A . munka befejezésekor, az új- vakolat felhordása után semmiféle külső nyom nem utal arra, hogy ott falszigetelési munkát végeztek. A fal kiszáradása 4—5 hét alatt megy végbe, a tartós száraz állapot fenntartásának idejét 20—50 évre becsülik ezzel az eljárással. (Az ilyen módon való falszigetelésré a Budapest XIII. kerületi Lakáskarbantartó Szövetkezet vállalkozik.) Vegyszeres falszigetelés A vegyszeres falszigetelési eljárások a legdrágábbak közé tartoznak. amellett nem is a legtökéletesebbek, mivel 10—20 százaléknyi nedvességtartalom még alkalmazásuk után is marad a falban. Ezeknél vegyszerekkel — műanyag oldatokkal — olyan záró sávot létesítenek a falban, amely többé-kevésbé útját állja a víz ászivárgásának. A leírtak a falnedvesedés azon eseteire vonatkoztak, amikor a talajból felszivárgó víz jelenlétéről van sió. Átnedvesedhetnek a, falak úgy is, hogy nem alulról, hanem külső oldalukról kapják a vizet. Ilyenkor a vízzáró vakolat segít, de nem a fal belső oldalára felhordva, mert azzal a nedvesedést csak duzzasztani lehet, s fél év elteltével újból ned- vesc-dni kezd a fal a vízzáró vakolat fölött. B. I. Az új gazdasági szabályzók szellemében
