Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1980. április 8. Kísérletek a homokon Új, korszerűbb fajták, jobb technológia A homokhasznosítás nemcsak a szőlő- és gyű- s^* mölcsűltetvények létesítésével, hanem erdősítéssel is megoldható. Különösen előtérbe került ez a téma napjainkban, amikor világszerte fahiány jelentkezik. Arra törekednek, hogy gyorsan növő fafajokat terjesszenek el, hiszen a kitermelés elérkezésének idejét le kellene rövidíteni. Közismert, hogy a fából készült anyagok mindennapi életünk tartozékai, hiszen sokféleképpen hasznosíthatók. Az Erdészeti Tudományos Intézet tanácsa nemrég értékelte a kecskeméti székhellyel működő Duna->-Tisza közi Kísérleti Állomás munkáját. Számos elismerésre méltó eredményről: adtak számot az itteni kutatók. Harc a nagyobb hozamért A nyárfatermesztésben például alapvető feladat a nagyobb hozamot adó fajták előállítása. Nemesítéssel nem foglalkoznak, de különböző származású, hazai és külföldi kiónok összehasonlító vizsgálatát végzik, ezzel együtt dolgozzák ki ezek termesztési technológiáját is. A bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezetben van egy 60 hektárnyi kísérleti telep, ahol ilyen munka folyik. Dr. Simon Miklós tudományos fömunkatárs érdeme, hogy főleg a homokon és az ártéren igyekszik elterjeszteni a korszerű fajtákat. Az elmúlt évben az irányításával történő kutatások során, az Országos Fajtaminősítő Bizottság három fajtát véglegesen elismert, további hat előzetes elismerést kapott. Ez azt jelenti, hogy nagyüzemekben is termeszthetők. Az új fajtáiknál főbb szempontok az olasz nyár fatömeghozamá- nak megközelítése, a kedvezőbb törzsalak, a gépi gallyazást megkönnyítő koronaforma, a tömörebb szövetszerkezet és a betegségekkel, különböző károsítókikai szembeni nagyobb ellenállóképesség. Felújítási kísérletek Ebben a témakörben említést érdemel a nyár felújítására vonatkozó számos kísérlet. Az 1960- as évek elején indított nagyszabású nyárfatelepítések lassan kivágásra kerülnek. Tavaly már ki is termelték az ország egyik „legöregebb” ültetvényszerűén-* telepített nyárjasát — amely 19 esztendős volt — a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén. Megjegyzendő, hogy kimagasló mennyiségű fatömeget nyertek, az olasz nyár 500 köbmétert adott hektáronként. A kitermelést'. követően máris gondoskodni kell a felújításokról. Ennek korszerűsítése érdekében új talajelőkészítési módszert alkalmaznak. Egyik változata a mélyfúrás, melynek lényege, hogy négy méter mélységig hatol a fúróberendezés, hogy közelebb legyen a talajvízhez a fiatal fa. Dr. Papp László tudományos tanácsadó az akácfa vegetatív szaporításával foglalkozik. Kialakította a gyökérdugványozási módszert. Nemcsak az akácnál, hanem a hazai nyárfáknál is megindult a gyökér-, a vessző- és a zölddugványozás. Jelentős előrelépés történt az úgynevezett • Ezzel a géppel a folyékony vegyszert juttatják a talajba a kísérleti erdőtelepítésen. tasakos csemeténevelésben. Ennek lényege, hogy műanyag ta- sakbaií, megfelelő táptalajban fejlődnek a csemeték, az alapanyag különböző összetételű, fenyőtű, fűrészpor, különböző adalékokkal dúsított tőzeg és így tovább. Az akácnemesítés az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójának, Keresztesi Béla akadémikusnak ' irányításával történik. Előállították a kiskunsági fajtát, két kutató, dr. Papp László és Faragó Sándor tudományos főmunkatárs közreműködésével. Ezt a fajtát államilag előzetesen már elismerték. Dr. Szotfridt István tudományos munkatárs a dió ültetvényszerű termesztési lehetőségeit vizsgálta. Kollégáival tisztázták a termesztés termőhelyi feltételeit, meghatározták, hogy hol érdemes legjobban foglalkozni ültetésével. Fontos feladatnak tartják az erdő védelmét, a kártevők elleni védekezést, az ezzel kapcsolatos technológia kidolgozását. Dr. Tóth József tudományos munkatárs vezeti az ezzel kapcsolatos kísérleteket Kilenc csemetekertben végeztek talajfertőtlenítést az akácnál. A Duna—Tisza közi Kísérleti .Állomás megbízást kapott az Alföldi Nyár- és Fenyőtermelési Rendszer technológiájának kidolgozására, ez elsősorban a megyét érint; és tagja a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Szorosabb kapcsolat az üzemekkel Dr. Walter Ferenc, a Duna— Tisza közi Kísérleti Állomás igazgatója hangoztatja: — Nagyon fontosnak tartjuk, amely a párt XII. kongresszusán többször elhangzott, hogy kísérleteink, minél előbb a gyakorlatban megvalósuljanak. Éppen ezért igyekszünk a kapcsolatokat szorosabbra fogni a mező- gazdasági nagyüzemekkel, elsősorban az erdőgazdasággal, valamint az állami gazdaságokkal, és a termelő- és szakszövetkezetekkel. A megyében van (legnagyobb lehetőség a még hasznosítatlan területek erdősítésére, hiszen olyan termőhelyi viszonyok vannak sok helyen, ahol más növény . nem élhet meg. Ezért került mostanában egyre inkább szóba az, hogy minél nagyobb területet hasznosítsunk fával. A meglevő erdőinket pedig óvjuk meg. Létesítsünk park- és pihenőerdőket. Mi, kutatók azon munkálkodunk, hogy minél több szaporítóanyagot lehessen előállítani gyorsított módszerekkel, másrészt olyan fajták termelését szorgalmazzuk, amelyek rövidebb idő alatt hasznosíthatók. K. S. HAZUNK TÁJA Szőnyegexport A galamb Régen a falusi porták udvarán gyakorta volt látható a magasra nyújtózó galambdúc, ezekben az építményekben tartották a galambokat. Meggondolt tenyésztésről akkor még szó sem lehetett, sőt értékesítésre sem igen jutott a dúcokról. A galambhús mennyisége, de minősége sem érte el az ipari feldolgozásnál megkívánt szintet. A kereslet a korszerűbb táplálkozás előretörtével külföldön és hazánkban egyaránt megnőtt. A 28— 32 napos korában vágásra kerülő fiatal galamb húsa fehérjében igen gazdag, finom rostú, rendkívül ízletes. nagy biológiai értékű táplálék. A könnyű emészthetőség miatt betegeknek, diétásoknak kiváló húsételek készíthetők belőle. Az úgynevezett gazdasági, vagy haszongalamb tenyésztése sokat változott az utóbbi időben. Mezőre járó galamb tartásával ma már nem jövedelmező foglalkozni. Ezeket az állatokat oly sok veszély fenyegeti, hogy akár a teljes állomány is elpusztulhat. A mezőgazdaságban használatos permetező-, porozószerek mind mérgező hatással vannak ezekre a galambokra. Nem beszélve arról, hogy a tarló már nem jelent hosszú időn keresztül terített ásztalt, hiszen a szántás szinte azonnal követi az aratást Vetéskor pedig a galambok igen nagy kárt okozhatnak, amit viszont a mezőgazdászok néznek ferde szemmel. ' Az intenzíven tartható húsgalambok viszont jól megfelelnek az értékesítés, a feldolgozás követelményeinek egyaránt. A tenyésztők és a galambtartók körében jól ismert king, texán, strasszer, mondáin fajta. Nagy testűek. szaporák, jó húsformákat mutatók, jól fej- lődőek. Az intenzív fajták sem termelnek azonban jól, ha gazdáik csekély értékű eleséggel látják el csak őket. A galambok takarmányozásában is jelentős változást hozott a tápok előállítása. A gabona, a hüvelyesek magvai, az olajos magok, valamint a különböző vitaminok és ásványi anyagok helyes adagolásával elérhető, hogy az állatok vedlés ideje alatt is költsenek. G. E. A legnagyobb lengyel szőnyegszövő üzem Kowaryban. (Jelenia Górai Vajdaság) tucatnyi ország megrendelésére dolgozik. Termékeire Ázsia híres szőnyegszövő országaiban is igényt tartanak. Szaúd-Arábia, Dubai és Kuvait kereskedői eljuttatják a kowary szőnyeggyárnak a kívánt szőnyegmintákat, s a tervezők ezeknek alapján dolgozzák ki a szőnyegek színösszeállítását. A gyár szíve á hatalmas szövőrészleg, amely a legkényesebb ízlésű vásárló igényeit is képes kielégíteni. A hatvanas évek végén az angol Platt cégtől vásárölt modern aggregátokkal korszerűsítették az üzemrészt. Ezek lehetővé teszik, hogy egyetlen termék elkészítésénél 150, vagy ennél is több színű fonallal dolgozzanak. Rövid szálú tisztagyapjú, vagy műszállal kevert gyapjúszőnyegeket szőnek. A gyár korszerű berendezésétől függetlenül, a kowary szőnyegek kiváló minőségét a vállalat hagyományai is garantálják. A szövődé 1856 óta üzemel, és kezdettől fogva jó hírnevet szerzett magának. 1970-ig hagyományos, Lengyelországban perzsaszőnyegnek nevezett termékeket állított elő. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején végrehajtott korszerűsítés nyomán, jelenleg csak elenyésző mennyiségű lengyel perzsaszőnyeg készül itt. A hazai, és a külföldi megrendelők is egyre inkább a korszerű faltól falig szőnyegeket keresik. A kowary szőnyeggyár évente 1,2 millió négyzetméter gyapjúszőnyeget gyárt. Ennek a felét külföldi piacokon értékesítik. Az üzem azonban nemcsak ezt a típust gyártja. Ezenkívül évente 3 millió négyzetméter, műszálas anyagból szőtt szőnyeget szőnek itt, egyelőre kizárólag a lengyel piac számára. Ezt a részleget 6 évvel ezelőtt építették. A hetvenes években végrehajtott rekonstrukció után a kowary szőnyegszövő gyár jelenleg Európa legnagyobb s^őnyeggyárai sorába tartozik. MAGYAR MUNKÁSOK A NAGYVILÁGBAN A porvihar ellenére elkészült a víztorony iSpwim mm # Boruszklban készült ez a felvétel. A falu egyszerre kapott elektromos áramot és vizet. Szilasi Jakab (napszemüveggel) mellett a megrendelő vállalat kurd mérnöke. Szilasi Jakabot lapunk február tizenkilencediki számában mutattuk be olvasóinknak. A Vízgépészeti Vállalat művezetőjét ezúttal Irakba szólította kötelessége, mint a jelzett számban közölt „távinterjú” erről részletesen beszámolt. Levelünkben arról érdeklődtünk, hogy miként kerültek a távoli országba, milyenek az ottani életviszonyok. A világjáró művezető igen szemléletesen ismertette a Tigris és az Eufrátesz országát, az ottani szokásokat, leírta a szerelési munkák előkészületeit. Újabb küldeményünkben azt tudakoltuk, hogy miért becsülik oly sokra Irakban a magyar vízműszerelőket. — Még a viszonylag nagyobb falvakban, kisebb városokban is kevés a fúrott kút. Vízvezetéknek persze se híre, se hamva. A kiszivattyúzott vizet szamarakon szállítják el. Ügy tele vannak aggatva bádogdobozokkal, hogy majd bele szakadnak. Persze mit se törődnek ezzel a kutaknál kialakult társas körök tagjai. Állandó itt a csoportosulás. férfit egyet sem láttam. Mindenütt a nők a „vízfelelősök”; hosszú, fekete abbában szorgos- kodnak. Cipelés közben óhatatlanul félrebillen a fekete lepel és kilátszik alóla élénkszínű — általában lila, zöld, piros — ruhájuk, amelynek az alja inkább a bokához van közelebb, mint a térdhez. Mintha ezzel elégítenék ki szín- igényükét; a környezet agyagvagy szürkeföld színű. Különösen tikkasztó, perzselő napokon érzi az ember, hogy milyen nagy érték a víz. amelyet sokszor csak forralás után ihatnak. Mélyedésekben gyűjtik, ahol még kút sincsen, vagy patakokból nyerik a szükséges mennyiséget. Érthető, hogy nagyon kedvelik a teázókat, minél forróbb, annál jobban oltja szomjukat a keleti ember kedvelt itala. Ha öt ház van egymás mellett, az egyik biztosan teázó. ‘Minden fényűzés hiápyzik ezekből „.az „italboltok- bőP'. Az a lényegi tiogy'a vendég árnyékot tal§|jonh,Eh}}ez_ elég néhány földbe ásott, karvastagságú oszlopra kifeszített, rossz gyékény- szőnyege A berendezés sem vetekszik a Hiltonéval. Rossz lócákon pihenhet a még oly messziről jött vendég. Az igen finom, erős teát pillanatokon belül a tenyérnyi, vaslábú asztalkára helyezik. Mindenhol egyforma karcsú üvegpoharat használnak; a csészealj nélkülözhetetlen a „szertartáshoz”. Az őslakosság, ugyanis egy keveset ebbe önt a tűzforró teából, mert a tányérban hamarabb lehűl. azonpal iható. Most már a Pepsi Cola is állandóan kapható. Ha már az italoknál tartunk, megemlítem, hogy igen kedvéit hűsítő a fületlen alumíniumtálban szervírozott aludttej is. Előkelő hotelekben is felszolgálják, jókora jégdarab gondoskodik megfelelő hőmérsékletéről. A nagy hőség miatt — mint korábbi levelemben említettem — gyorsan romlanak az élelmiszerek, ezért az úton levők számára nem kis gond a táplálkozás. Szerencse, hogy a sok tea elnyomja az éhségérzetet. Arra ‘kértük Szilasi Jakabot, hogy ismertessen egy olyan esetet, amikor nehéz helyzetben kellett döntenie. — Egy Bagdad környéki festékgyár víztorony-szerelésénél éltem át különösen nehéz pillanatokat. Általában erős porviharok jelzik március elején, közepén az esős évszak végét. A dél-délnyugati szél a,.sivatagok .porát szállítja,, teríti szét aí egész VIdékré. A rossz idő járási, viszonyok, ejlgnére.'nagy- jából elkészültünk a szereléssel, csak a legnehezebb, a leglátványosabb, s a legkockázatosabb munka maradt hátra, a torony felállítása. Az otthoni technológiától eltérően, japán típusú autódarukat használtunk. Zúgott a vihar, de megjött a két autódaru. Kezelőik egy szót sem tudtak angolul. A szél erősebb volt a megengedettnél. Mit tegyek? Egy-egy járműért naponta 350 USA-dollárt kértek. Várakoztassam a drága autódarukat? Ki fizeti meg a költségeket? Arról nem is szólva, hogy ha dolguk végezetlenül távoznak, esetleg csak hetek múlva kapom meg ezeket újra. Nem utolsósorban az összegyűlt nézőseregre való tekintettel döntöttem úgy, hogy belevágunk. Szerencsére. a festékgyárban működő magyar mérnökök készségesen segítettek. Pontosan együtt kellett dolgoznia a két darunak és ó ké- zicsörlőnek. Furcsa pantomimjáték, néma jelbeszéd alakult ki. Nem részletezem: sikerült. A tiszteletünkre adott búcsúvacsorán súgta a fülembe a darusok főnöke, hogy az egyik gépkezelőnek ez volt az első „bevetése”, a másik is új fiú. Dehát ki emlékszik erre, az a fontos, hogy áll a környék egyik legszebb víztornya. A kormány támogatja törpevízművek felállítását, mert tudja, hogy a víz alapjaiban módosítja a létfeltételeket. Körülötte árnyékot adó fákat ültetnek, itt-ott még kis konyhakertet is ügyeskednek. Azokon a településeken, ahol jártunk, az áldást hozó víz kicsit ösz- szekapcsolódik a mi munkánkkal; ezért is kedveinek bennünket. Igyekszünk megféleltti a bizalomnak, odahaza úgy mondanák: hajtunk erősen. Ezért becsülik idehaza, vállalatánál is oly sokra a szokatlan körülmények között is helytálló Szilasi Jakab művezetőt, akinek már elküldtük újabb kérdéseinket. H. N. INTÉZKEDÉSRE VÁR AZ IGAZGATÓ Facsemete-forgalmazás gondokkal Növénytermesztésünk szerkezeté az elmúlt négy esztendőben a kor követelményeinek megfelelően korszerűsödött. Ez azonban nem mondható el egyértelműen a gyümölcstermesztésről. Hiába újult meg a termesztés biológiai alapja, a telepítési tervek megvalósításának elmaradása számos gazdaságban veszéíyezteti a következő évek sikerét. Bács-Kiskun ’ megyé szaporítóanyag-ellátásának gondjait ismerve, a közelmúltban felkerestem dr. Merényi Károlyt, a KERT- FORG KFT megbízott igazgatóját. — Ismerve a hazai szaporítóanyag-ellátást, a KERTFORG kulcshelyzetben van. Mi az oka, hogy a forgalmazásban mégis bizonyos szervezetlenség tapasztalható — kérdeztem az igazgatótól. — A társulás azzal a céllal jött .létre, hogy minél nagyobb termelési kedvre ösztönözze a faiskolákat. Elődünk — az ültetvénytervező vállalat — még 17—18 százalékos árréssel forgalmazott, mi csupán az érték másfél százalékát vonjuk le. Amit viszont partnereink közvetlenül értékesítenek, azután 0,3 százalékot fizetnek. A jelenlegi' helyzet nagy szabadságot biztosít nekik, nekünk annál több gondot. Korlátozott felelősségű társulás vagyunk, feladatunk — a jutalékos bizományosi mégbízások alapján' _— a koordinálás. Magyarra fordítva, bármennyire is mi vagyunk a felelősek az elosztásért, nem rendelkezünk az anyaggal. Másképp fogalmazva; nagyrészt csak az jut el hozzánk, amit a termelők más csatornán nem tudnak értékesíteni. Ismert, hogy a telepítések elmaradtak a tervezettől. Ennek azonban csak egyik oka a szaporítóanyag-hiány. A főiskolák szempontjából cél a hiánygazdálkodás, mert inkább legyen ezerrel kevesebb, mint tíz oltvány• Dr. Merényi Károly. nyal több. Ha az előirányzott tervhez szükséges mennyiséget termelték volna, hatalmas csemetemáglyák lobognának tavaszonként. Bács-Kiskun megye múlt évi megrendeléseit hány százalékban tudták kielégíteni? — Az elmúlt esztendőben országosan — a törzses gyümölcsszaporítóanyagból —, mintegy 5,3 millió darab állt a telepítők rendelkezésére. Hozzánk, a megye nagyüzemeitől csupán 55 ezer 430 darabra érkezett igénylés. Ezt 87,5 százalékos eredménnyel tudtuk teljesíteni, főleg fajtagondok miatt. A lakossági igény mindössze 5 ezer volt. Ennek csak egyharma- dát tudtuk biztosítani. Fontosnak tartom elmondani, hogy ez csupán egy csöpp a tengerben, mivel az igények zömét közvetlenül a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság elégítette ki. Jellemző, hogy a gazdaság csaknem 70 ezer csonthéjas csemetét rendelt tőlünk, az országos .lerakat! hálózatának feltöltésére. Eredményeink közé sorolható, hogy az őszibarack-ültetvények telepítésének nem a szaporítóanyag-hiány volt a gátja. Eddig soha nem tapasztalt mennyiségben vásárolták a meggyet és a. kajszit. Ezeket a fajokat is messzemenően biztosítani tudtuk, természetesen voltak olyan gazdaságok, amelyek nem kaptak megfelelő fajtát a kívánt mennyiségben. — Tudtommal Lengyelországban, valamint az NDK-ban is, egy kézben fut össze az előállítás és a forgalmazás. Nem lehetne a jó példát átvenni? — Az ágazatban dolgozók, közöttük én is, várjuk az erélyes intézkedést, azt, hogy egy — hangsúlyozni szeretném, — állami vállalat venné kézbe a forgalmazást. Hiszen itt nagy értékről van szó, a termesztés, de a faiskolai munka eredményességét is befolyásolja, ha például „kényszer” fajtákkal kell 20—30 évet végigküszködni a gazdaságoknak. Mindenképpen szükség van az előrelátásra, különösen a telepítéskor. Gyakori, hogy almát terveznek, és közben átváltanak a csonthéjas fajokra. Mi nem tudjuk, hogy mit fognak 1981-ben rendelni, de azt már igen, hogy mit tudunk adni, mert az alany rnár a földben van —, mondotta végezetül dr. Merényi Károly. A gyümölcstermesztés szaporítóanyag-ellátása és forgalmazása még nem tartozik a legszervezettebb ágazatok közé. A következőkben feltétlenül változtatni kell a kereskedelem és az áruforgalom szerkezetén is. Javítva a felkészültséget, a cselekvőképesség, a szervezettség lés a mozgékonyság fokozásával számos nehézséget orvosolni lehetne. Czauner Péter
