Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

1980. április 1. • PETŐFI N£P£ • 3

Közvilágítás a megyeszékhelyen

Több mint harmincezer lakásba kopogtat be az áramdíjbeszedő

Nemrégiben a hagyományos gyakorlat szerint — kecskeméti Városi Tanács és a DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzletigazgatóságának vezető képviselői elvégezték az első évnegyedben' esedékes feladategyezte- test., Élve az alkalommal, a tárgyalás után Monostori Józseftől, a nagykőrösi üzleltigazgatótól afelől érdeklődtünk, hogy milyen közérdeklődésre számot tartó kérdésekben, feladatokban állapodtak meg?

— Híven a hagyományosan' jó kapcsolatunkhoz, a tárgyalást ezúttal is a városi 'tanács tételes feljegyzőé alapján folytattuk. Mindenekelőtt a közvilágítás egyre gyakoribb problémáira kért magyarázatot a városi tanács, tehát ezzel kezdem. A múlt év novemberében kétszer történt a város nagy részét érintő üzemzavar, amelyet a közvilágítást vezérlcj - automata berendezés meghibásodása okozott. Sajnos, időibe telt, mire az ügyeletes és a mozgósított készenléti szerelők az egyes transzformátor-körzetekben kézi kapcsolással ismét biztosították az áramot. Most folyamatban van a szerelése, hamarosan elkészül az új automata berendezés, amelynek üzembe helyezése után nem fordulhat elő áramkihagyás ilyen nagy területen.

Lényegesen kisebb területeket érintőn előfordulhat viszont — a transzformátor kapcsolóinak meghibásodása miatt, illetve, mert nem fut ki az automata vezérlés —, hogy nem gyúlnak ki a közvilágítási lámpák- Ez azonban csak akkor érzékeli kirendeltségünk, ha a kihagyást bárki jelzi, bejelenti. Az ügyeletes szerelő nyomban indul és cselekszik. Ugyanitt azt is hasznosnak érzem megemlíteni, hogy azokban az egyedi ^esetekben, amikor kiég a közvilágítási izzó, ezt a bejelentéstől számított nyolc napon belül kötelesek vagyunk pótolni.

— Az energiával, így az árammal való takarékosság mindannyiunk közös érdeke. Nem arra gondolok elsősorban, hogy a város köz- világítási díjtétele évi 8—8,5 millió forint, hanem, hogy a kivilágítás éjjeli mérséklésével nyilván tetemes árammennyiség takarítható meg. Hol tart a megyeszékhely e tekintetben?

— Erről is szót értettünk a megbeszélésen. Az úgynevezett egész és fél éjjelen rendszerben — amikor is 22 óra után automatikusan a felére csökken a teljes kivilágítás— eddig a Május 1. tér, a Petőfi Sándor utca, a Rákóczi út, valamint a Szélmalom csárdáig a felüljáró közvilágítása működik. Vállalatunk javaslatával egyetértőn a városi tanács az idén a Széchenyi város és a Budai út közvilágításának ilyen rendszerű közvilágítását rendelte meg.

— Az utóbbi hetekben a város egyre több pontján eddig szokatlan, erős, vörös'fényű lámpák vonják magukra az esti járókelp figyelmét. Mi ezeknek a rendelte1 tése?

— A nátriumgőzizzók felszerelése a gyalogosátkelő-helyeken, nemzetközi ajánlásra, a balesetek megelőzése érdekében kezdődött meg hazánkban. Kecskeméten eddig mintegy 25—30 ilyen izzó felszerelése történt meg; erős

fénye kellő távolságból jelzi a gépjárművezetőknek a balesetveszélyes helyeket. A nátriumgőzizzó áramfogyasztása ugyanaz, mint a higanygőzizzóé, de maga az izzó annál nyolcszorta drágább. Ám, ha jóvoltából csak egyetlen tragédiát sikerül megelőzni, máris megérte.

— A közvilágítás fejlesztésére született-e egyéb megállapodás?

— Az idén a Dózsa György úti korszerűsítés kapcsán a Vízmű úti csomóponttól a Homokbányáig, illetve az említett csomóponttól az uszodáig épül ki korszerű közvilágítás és néhány kisebb fejlesztésre kerül sor — mondta Monostori József üzletigazgató, majd ugyancsak közérdeklődésre számot tartó mondanivalóval hozakodott elő.

. Mint említette, az 1971. évi 21 800-zal Szemben napjainkra 32 220-ra növekedett az áramszolgáltatásba kapcsolódó háztartások száma. Ami pedig az áramfogyasztás fizetését illeti, nos, e tekintetben sajnálatosan nem érzékelhető a fejlődés. A vállalat működési területén ilyen szempontból Kecskemét érthetetlen módon, az utolsó helyen áll.

— Annak idején hasonló tárgyalásunkkor, üzletigazgatóságunk a közvélemény formálásához kérte a városi tanács segítségét. Akkoriban, hogy pontos adatokkal szolgáljak: 1971 novemberében, decemberében 794 fogyasztó tartozott B6 ezer forint áramdíjjal. Most a több mint 32 ezer fogyasztó közül januárban 490, februárban 365 fogyasztó — akik együttesen 235 ezer forint áramdíjjal tartoztak — címét adták le a díjbeszedők kikapcsolás

. céljából a szerelőnek. Tényleges

I

kikapcsolás 46 történt az említett két hónapban. Szorongatott helyzetben ugyanis többnyire kifizetik a számlát, pedig a szerelőknek végül is nem a díjbeszedés lenne a feladata.

A rendelkezés értelmében, ha a fogyasztót nem találja otthon a díjbeszedő, értesítést hagy számára. Eszerint nyolc napon belül a kirendeltségen kiegyenlítheti a számlát. Az esetek jelentékeny hányadánál ez nem történik meg. Ilyenkor a rendelkezésen túlmenően és csak Kecskeméten, bevezettük azt a nagy munkatöbblettel járó gyakorlatot, hogy ajánlott levélben felszólítjuk a többnyire azonos nyolcszáz-kilencszáz nem fizetőt, további háromnapi haladékkal. S miután ez is eredménytelen marad, kapja meg az áram- fogyasztásból kikapcsolandók terjedelmes listáját a szerelő.

A több mint 32 ezerre szaporodott áramfogyasztó háztartás díj-* beszedését a korábbi öttel szemben, újabban hét személy, főleg nők látják el. Elgondolható, hogy nem kis feladat kéthavonta ennyi ügyfelünkhöz eljutni. És számos helyen gyakran kétszer is próbálkoznak, eredmény nélkül.

Jogosnak tartottuk a fogyasztók azon észrevételeit, amelyekkel a Csongrádi úti kirendeltségünkön az úgynevezett ülöbeszedő-helyiség rendkívüli zsúfoltságát, kultú- rálatlanságát kifogásolták. Ezért kezdeményeztük még 1967-ben a Petőfi Sándor utcán a BÉGÁZ ügyfélszolgálati irodája szomszédságában hasonló szolgáltató helyiség kialakítását, amely április

1-től végre ügyfeleink szolgálatára áll. Egyidejűleg a Csongrádi úti kirendeltségen megszűnik a díjbeszedéssel kapcsolatos ügyfél- szolgálat — mondotta végül Monostori József üzletigazgató.

P. I.

A DÍSZSZEMLÉRE KÉSZÜLNEK

Megtartani a vándorzászlót

A megyében állomásozó egyik tüzéralakulat parancsnoka kapott megbízást arra. hogy egy dísz- tüzérosztállyal vegyenek részt az április 4-i díszszemlén.

— Kitüntetésnek vettük ezt a megbízatást — mondta Tóth József alezredes —, hiszen az egységünk ebben az évben ünnepelte fennállásának .35. évfordulóját, s fiataljaink Ötször szerezték meg a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Az eredmények arra'köteleznek bennünket, hogy ezt a zászlót megtartsuk, s úgy képviseljük az alakulatot, hogy dicséretet kapjunk. Állományunk egyetemi előfelvételt nyert fiatalokból áll, akiknek parancsnoka Stiblár József őrnagy ötszörös élenjáró parancsnok. A fiatalok valóban kitüntetésnek veszik a díszszemlén való részvételt, hiszen mindenki ott akar lenni. Meg kell vallanom, nem kis gondot okozott a kiválasztás, hiszen figyelembe kellett ^enni a fizikai állóképességet, a magasságot, s nem utolsósorban az egyéni kiképzésben elért eredményeket. Az alegységparancsnoknak nem volt könnyű dolguk, de végül is összeállt az állomány.

A díszelgés egészen másfajta feladatot ró a katonákra,, mint az egyéb kiképzés. Ezért elsőként fokozatos igénybevétellel a katonák egyenkénti kiképzését kellett végrehajtani. Ugyanebben az időben a gépkocsivezetőket egy erre kijelölt gyakorlópályán tanították meg lassan, tér- és távközt tartva vezetni. Akadtak bizony gondok, vagy gyorsabban mentek a gépkocsik, vagy leálltak. A lelkesedés, az állandó gyakorlat, a magyarázat azonban meghozta a gyümölcsét. Később a helyőr• A felkészülési versenyben élenjárókat köszönti az alakulat politikai helyettese.

ség ben egy előkészített útszakaszon már. kötelékben gyakoroltak nappal és éjszaka.

— Szeretnék köszönetét mondani a város lakóinak azért a megértésért türelemért, figyelemért. amellyel gyakorlásunkat fogadták. Sokszor zavartuk fel őket álmukból, de tudták, sőt meg is

mondták, enélkül nem érhetünk el sikereket. A napokban ellenőrzést kaptunk, a díszszemle parancsnoka: Pacsek József vezérőrnagy járt nálunk. Elégedett volt a felkészülésünkkel, és elismerését fejezte. ki a katonáknak és a tiszteknek.

Az utolsó pillanatban jártunk az alakulatnál, hiszen a következő napon vagonírozták a harci technikát, indultak Budapestre, hogy ott már a 'díszszemle útvonalán folytassák a gyakorlást.

Az elhelyezésünk jó Budapesten, s bizony akad még jó néhány éjszaka és nappal, amikor gyakorolnunk kell. Ügy véljük, hogy katonáink és tisztjeink a még meglevő kisebb hiányosságokat ezek során kiküszöbölik, s alakulatunk jól szerepel egész népünk előtt fegyelemből, helytállásból. Ehhez, úgy érzem, minden lehetőség adott, a többi már csak rajtunk múlik, akaratban pedig nincs hiány.

Egy gyakorlást sikerült végignéznünk. Már most sem kell szégyenkezniök a tüzéreknek.

0 Eligazítás a feladat végrehajtása előtt.

Gémes Gábor

6> Menetkész a tüzérek oszlopa. (Tóth Sándor felvételei.)

rjj » s t i-; «KPH

Nehéz emberek

Az úgynevezett nehéz emberek mellett állt ki kongresszusi felszólalásában Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. A gondolat nem egészen új, hiszen a költőtől is tudjuk, csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik' mertek. Mégis nagyszerű dolog, hogy. ilyen magas fórumon ennyire egyértelműen fogalmazódott meg: „A nehézemberség” dicsérendő tulajdonság, hiszen akik kiemelkedő munkájuk mellett kezdeményezéseikkel, önálló véleményükkel is segítik a közösség ügyét, nagyobb társadalmi megbecsülést érdemelnek.

Mindennel és mindig fenntartás nélkül egyetértve, nem is lehet kiemelkedően dolgozni; a közösség ügyének szolgálata esetenként alkotó vitákat is kíván, az érvek Ó6 ellenérvek nyílt, megalkuvás nélküli összecsapását is feltételezi, a leghelyesebb megoldás érvényesülésének érdekében. Megalkuvásra persze — a dolog természeténél fogva — rendszerint nem a vezető, hanem a beosztott kényszerül. Ahol tehát nehéz emberekkel — helyes véleményük mellett, a hátrányokkal is dacolva, kitartó -beosztottakkal — találkozunk, ott érdemes a „nehéz” vezetőket is megkeresni, és kérdőre vonni.

Sokak szemében talán túlzónak tetszik ez a megfogalmazás, de a SZOT főtitkára nem hagy kétséget afelől, hogy pontosan így gondolta. Erre utal a következő megjegyzése: „... aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, aki szolgának tekinti a beosztottját, aki lenézi, megalázza az embereket, annak kevés köze van a .szocializmusban kívánatos vezető típusához”.

Másfelől az is nyilvánvaló, hogy attól a beosztottól, aki csakis a tehetsége és a munkája révén, derekát meg nem hajlítva, indökolt ellenvetéseit soha le nem nyelve kíván érvényesülni — szóval az ilyen beosztottól több joggal remélhetjük: vezetőként is megőrzi e rokonszenves tulajdonságait, és beosztottjait valódi érdemeik szerint fogja értékelni; ez érdemek közé sorolva a szókimondást, az előre vivő bírálatot is.

Ez nemcsupán újságírói kitaláció, a SZOT-főtitkár gondolatmenetéből, sőt a kongresszuson elhangzott felszólalásából szó szerint következik. Nyomatékosan -ajánlja, hogy „a vezetővé válás folyamatában is azokat támogassuk, akik nem hízelgéssel, elvtelen egyetértéssel, személyes érdekeiket szolgáló összeköttetések ápolásával építgetik karrierjüket, hanem azokat, akik munkájukban eredményesek, vitáznak, érvelnek, alkotnak."

Azt hiszem, könnyebb terepen folytathatjuk társadalmi céljaink megvalósítását, gyorsabb ütemben bővíthetjük a szocialista demokráciát, ha nem tévesztjük szem elől ezeket az összefüggéseket, ha jobban megbecsüljük a nehéz embereket.

Beosztottként, vezetőként egyaránt. K. T.

Üj festmény- és fotó-poszterek

Mintegy 30 festmény reprodukciójával bővíti a lakásdíszként egyre közkedveltebb művészi poszterek választékát a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. A tavalyi, 62 műalkotásból álló kollekció keresett darabjait is után- nyomják. Erőteljesen nő a kereslet a fotóposzterek iránt, ezért itt is új témákkal jelentkeznek:

egyebek között a Kelet-ázsiai Múzeum legszebb műtárgyairól, valamint külföldi tájakról készült felvételeket sokszorosítanak.

Újdonság lesz a Bécs és Párizs nevezetességeit, valamint az olasz, jugoszláv, görög és spanyol tájakat ábrázoló, 12—12 darabból álló sorozatok kiadása.

Előzzük meg!

AZ ÜZEMI balesetek 1979. évi — megyei — alakulásáról szóló beszámolónkat, az SZMT munka- védelmi osztálya vezetőjének, Gergely Imrének a tájékoztatója alapján a baleseti mutatók ismertetésével, -< illetve jellemzésével kezdjük. Eszerint- az üzemekben, intézményekben, állami gazdaságokban, mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben —, bár mérsékeltebb ütemben — a múlt évben is folytatódott az 1976 ót megfigyelhető javulás. Az említett mutatók az előző éviekéhez képest jobb viszonyokra utalnak.

összességében — a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma 1,27 százalékkal emelkedett. Csökkent azonban a kiesett munkanapok száma 0,71; az egy balesetre vetített munkanapok száma 1,8; a halálos üzemi baleseteké 20,8; a súlyos csonkulásos üzemi baleseteké 42,1 százalékkal.

De hogy az összefoglaló' jellegű mutatókon belüli arányok különbözőségét lássuk, így .a további feladatok súlypontozását reálisabban végezhessük, célszerű ágazatok szerint is szemügyre venni a statisztikát.

AZ ÁLLAMI intézmények, üzemek munkahelyein a három napon túl gyógyuló üzemi, balesetek száma 2,6 százalékkal, a kiesett munkanapoké 1,1, a halálos üzemi baleseteké 6,2, a súlyos csonkulásosaké 50 százalékkal csökkent; az egy balesetre vetíthető kiesett munkanapok száma 1,4 százalékkal emelkedett. Látjuk tehát, hogy e területen — egy kivételével — valamennyi mutatónál javulás tapasztalható.

Említésre méltó, hogy az ÉDOSZ, HVDSZ, Vasas, Orvos-Egészségügyi és a megyebizottságok nélküli szakszervezetek munkahelyein sem halálos, sem súlyos csonkulásos baleset nem fordult elő. Ugyanakkor kedvezőtlen a helyzet a MEDOSZ, a vasút és az építők területein, ahol több az egy balesetre jutó kiesett munkanap, mint előző évben, ami azt is jelenti, hogy a balesetek általában súlyosabbak voltak.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 7,5 százalékkal nőtt a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma, a kiesett munka- napoké 0,1, az egy balesetre számított kiesett munkanapoké 6,8, a halálos üzemi baleseteké 50, a súlyos csonkulásos balesetek száma .33,3 százalékkal csökkent.

Ebben az ágazatban az üzemi balesetek száma növekedett, a többi mutató esetében javulásról beszélhetünk. Jelentős eredmény a halálos kimenetelű és súlyos csonkulásos üzemi balesetek számának csökkenése.

A két ágazatcsoportban a fentieken túlmenően 5 tömeges baleset is előfordult, melyeknél három vagy annál több sérülés történt, és 10, életveszélyes sérüléssel járó üzemi baleset volt. A tömeges balesetek közúton — gépjárművel, egyharmaduk magán-személygépkocsival, kiküldetés közben ' történtek. Változó okok miatt — gépjárművel kapcsolatban, tévedésből méregivás, védőburkolat nélküli forgótengely, felborult vetőgép, túlzott alkoholfogyasztás, lezuhanás magas állványról — következtek be.

A 18 halálos kimenetelű üzemi baleset közül négy vasúton, kettő közúton, nyolc mezőgazdasági termelő és feldolgozó üzemben, a többi különféle munkák során történt; hétnéL az alkoholfogyasztás is közrehatást.

A három napon túl gyógyuld balesetek okai között az alábbiak szerepelnek fő helyeken: a munka- szervezés hiányosságai, laza munkafegyelem, veszélyérzet hiánya, az oktatás sablonossága, hibás kéziszerszámok, a munkavédelmi előírások kihagyása a technológiai utasításokból, a védőövek és korlátok mellőzése magasban végzett munkánál, egyes területeken a fizikai és szellemi túlterhelés, vegyi anyagok használatánál a védőfelszerelések, eszközök mellőzése, a munkavédelmi szemlék, ellenőrzések felületessége.

AZ OKOK ELEMZÉSE számos szigorító, ugyanakkor nevelő célzatú intézkedést tesz szükségessé a balesetek megelőzése céljából. Többek közt gondoskodni kell a múlt év vége felé megjelent minisztertanácsi rendelet további, széles körű ismertetéséről, megértetéséről, végrehajtásának ellenőrzéséről; célszerű folytatni a jól bevált célellenőrzéseket; bátrabban be kell' vonni a munkavédelem „társadalmasításába” a KISZ- fiatalokat; emelni kell a munka- védelmi oktatás színvonalát; minél több gyakorlati bemutatót ajánlatos tartani egyes munkaműveletek biztonságtechnikájáról, oktatásuk módszeréről. S mindezek hatásos érvényesítése érdekében éljenek ^jobban a vállalati szak- szervezeti szervek Munka Törvénykönyvbe lefektetett jogaik-