Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 97. szám Ára: 1,20 Ft 1980. április 26. szombat MÁJUS 8—12. Budapesten ülésezik a BVT elnöksége Május 8-a és 12-e között Buda­pesten, a Parlamentben tartja ülé­sét a Béke-világtanács elnöksége — jelentette be csütörtökön a Ha­zafias Népfront Belgrád rakparti székházában tartott sajtótájékoz­tatóján Romesh Chandra, a BVT elnöke. A világ békemozgalmának kie­melkedő személyisége a tanácsko­zás jelentőségéről szólva egyebek között kifejtette: a világszervezet eddigi legjelentősebb vezetőségi ülésének színhelye lesz a magyar főváros. Olyan időszakban élünk ugyanis, amelyben az enyhülés el­lenzői, a béke ellenségéi különö­sen aktívak, s ezzel világszerte nagyfokú feszültséget, újabb ve­szélyeket teremtenek. Ezért nagy jelentőségű, hogy a világ minden részéből több mint 70 ország csak­nem 200 — legkülönbözőbb párt­állású és világnézetű -— képvise­lőjét várja a tanácskozásra. Tegnap Kecskeméten, a Petőfi Nyomda Vállalat központjában bensőséges ünnepség zajlott le, amelynek keretében a kollektíva átvette az elmúlt évi eredményes munka jutalmát, a Kiváló Válla­lat címet. Czéh Gáborné, a vál­lalat párttitkára köszöntötte az ünnepségen megjelent Katona Istvánt, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, a Központi Bizottság Irodájának vezetőjét, Sárost Sándor né könnyűipari mi­niszterhelyettest, Katanics Sán­dort, a megyei pártbizottság tit­kárát, dr. Kőrös Gáspárt, a vá­rosi pártbizottság első titkárát, Korrács Klárát, a Nyomda-, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezete alelnökét, Borsodi Györgyöt, az SZMT vezető titká­rát, majd átadta a szót Ablaka Istvánnak, a vállalat igazgató­jának. Az ünnepi szónok beszédében foglalkozott azzal a fejlődéssel, amelyet a nyomda vállalat a fel- szabadulás óta elért. A többi kö­zött elmondta, hogy immár tíz­éves múltra tekint vissza a vál­lalatnál az ofszetnyomás, amely­nek bevezetésében úttörő mun­kát végzett a nyomda kollektí­vája. A vidéki telepek közül a Bodor Béla irányításával működő kiskunfélegyházi üzemegység eredményeit emelte ki. A vállalat az elmúlt esztendő­ben 355 millió helyett 400 millió forintra teljesítette tervét. Ugyan­akkor a minőség javításában is Jó eredményeket ért el. Két köny­vük, két dobozuk és két címké­jük Kiváló nyomdaipari termék minősítést — és erről oklevelet — kapott. Szerepe volt mindeb­ben a szocialista munkaverseny­ben dolgozó kollektíváknak. Kö­zülük 28 brigád 261 dolgozója ezért anyagi és erkölcsi elisme­résben részesült. Ezután Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja átadta a Kiváló Vállalat címről szóló oklevelet, Sáros! Sátidorné miniszterhelyettes pedig a Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetést nyújtott át Molnár Lászlónak, a tmk dolgozójának. Kollár Istvánhénak, a lajosmizsei telep, dolgozójának, Bagi Béla fő­könyvelőnek, Balanyi Jánosnak, a közgazdasági osztály vezetőjé­nek, Szántó Bélának, a II. ter­melési osztály vezetőjének. Végül Ablaka István igazgató vállalati kitüntetéseket és pénz­jutalmakat adott át a kiemelke­dő munkát végzett dolgozóknak. ' A vállalat kiváló brigádja cím­mel tüntették ki a Petőfi Sándor szocialista brigádot, a kiskunfél­egyházi telep kollektíváját, a vál­lalat kiváló ifjúsági brigádja cím­mel a szedőterem brigádját. Ki­váló termelőegység címet kapott a Petőfi Nyomda kiskunfélegy­házi telepe. N. O. Kiváló ipari szövetkezetek A megye ipari szövetkezetei is sikerrel kapcsolódtak be az el­múlt évi munka versenybe. A szö­vetkezetek kollektívái pótvállalá- sokkal köszöntötték az MSZMP XII. kongresszusát és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulóját. A beküldött versenypályázatok teljesítése alapján az OKISZ és az ágazati minisztériumok az alábbi szövetkezeteket tüntették ki. 'Kiváló Szövetkezet lett a kohó- és gépipari ágazatban a Kiskőrö­si Vegyes- és Építő Ipari Szövet­kezet, a könnyűipari ágazatban a lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Faipa­ri Szövetkezet és a Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet, az építésügyi ágazatban a Kiskun­félegyházi Építőipari Szövetkezet. Miniszteri elismerő oklevélben részesült az építésügyi ágazatban a Jánoshalmi Bácska Építő és Ipa­ri Szövetkezet. Az OKISZ-elnökség vándor­zászlaját nyerte el a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet. A megye Kiváló Szövetkezete címet adományozták a Kiskunha­lasi Fa- és Építőipari Szövetke­zetnek, a császártöltési Vegyes­ipari Szövetkezetnek, a vaskúti Vegyes- és Építőipari Szövetke­zetnek. A kiskőrösi Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet tegnap tartotta a kitüntetés átvételével kapcsola­tos ünnepségét, amelyen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára és Fekete László, a KISZÖV elnöke. Szivák Gyula, a szövetkezet elnöke ünnepi be­szédében arról adott számot, hogy különös gondot fordítottak a la­kosság részére végzett szolgálta­tások fejlesztésére. Összesen 25 millió forint értékű szolgáltatást végeztek. Növelték készáruter­melésüket, javították a termelés hatékonyságát, számottevő mér­tékben emelkedett a tőkés ex­port is. A beszédet követően Erdélyi. Ignác adta át az OKISZ és a Kohó- és Gépipari Minisztérium oklevelét a Kiváló Szövetkezet cím elnyeréséről, és többen kap­tak a szövetkezet dolgozói közül miniszteri kitüntetést. Császártöltésen a Vegyesipari Szövetkezetnél dr. Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára adta át a Megye Ki­váló Szövetkezete kitüntetést. Já­noshalmán a Bácska Építő és Ipa­ri Szövetkezet kollektívájának dr. Hónig Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a nagy­községi pártbizottság titkára az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter elismerő oklevelét nyúj­totta át. Megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése A Magyar Néphadsereg műve­lődési házában pénteken meg­kezdődött a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének 1980. évi közgyűlése. A kétnapos tanácsko­záson hazánk <4600 újságíróját, 316 küldött képviseli. Részt vesz­nek a tanácskozáson a magyar sajtó és a hírközlési szervek fő­szerkesztői, a Rózsa Ferenc-díjas újságírók. A tanácskozás elnöksé­gében foglalt helyet többek kö­zött Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezető­je, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Várkonyi Pé­ter, a Népszabadság főszerkesztő­je, és Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára. Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Mint mondotta, a tanácskozás röviddel pártunk kongresszusát követően vonhatja meg a magyar újságírás fejlődésének mérlegét, az újságíró­szövetség munkájának eredmé­nyeit. Pálfy József kegyelettel emlékezett meg az újságíró-társa­dalom halottairól: a közgyűlés né­ma felállással adózott a legutób­bi közgyűlés, 1974 októbere óta elhunyt 197 kolléga emlékének. Ezután Király András főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az utób­bi öt esztendő munkájáról szóló írásos beszámolóhoz, majd felszó­lalások következtek. (MTI) JÓKOR JÖTT AZ ||gg| Hét végén is vetik a kukoricát Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Baja környékén is- • Az eső után megszikkadt földet tárcsázza vetés mét megszervezik az állami és szövetkezeti gazdasá- előtt a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz traktorosa, gok a hét végi külön műszakot. Szükség van erre, mert a korábbi hűvös időjárás miatt kissé elmaradt a kukorica vetése. A talaj nedvességtartalma is ala­csony volt. Az elmúlt napokban azonban többször megáztatta az eső a megye szántóit, kertjeit. Általánosságban 24—28 milliméter hullott, de Bácskában helyenként 45 milliméter csapadékot is. mértek. A meteorológiai előjelzés szerint, a következő napokban megkezdő­dik a felmelegedés, ami kedvezőbb feltételeket te­remt a sürgős munkára, a kukorica vetésére. Az idén 128 ezer hektár szemes kukorica termesz­tését irányozták elő Bács-Kiskun gazdaságai. Nap­jainkig ennek jelentős részét még nem tudták elvet­ni, jóllehet a különböző érési fokozatú kukoricahib­ridek számára a legalkalmasabb vetési időszak Ha­marosan véget ér. Szombaton és vasárnap is szorgos- kodnak a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz tagjai, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, valamint a szom­szédos nagyüzemek dolgozói, hogy minél előbb biz­tos helyen, a földben légyen a kukorica-vetőmag. Ak­kor várható, hogy többet terem. • A szabadszállási Lenin Tsz-ben a helikopter is se­gíti a műtrágyázást a kukoricának szánt talajon. TANÁCSKOZÁS A BÁNK BÁN UTÓÉLETÉRŐL Az irodalomtörténeti társaság vándorgyűlése Kecskeméten • Keresztury Dezső és Bán Imre nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár koszorúzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, nevében. Aligha lehettek annyian Katona József főügyész végső búcsúzta­tásán, amennyien összejöttek teg­nap délben a kecskeméti Közte­metőben a halálának 150. évfor­dulóján rendezett tisztelgő koszo­rúzáson. Életművének fontosabb állomásait sorolva idézte alakját, munkásságát Fehér Sándor, a Ka­tona József Társaság elnöke, majd a városi pártbizottság és a városi tanács, az irodalomtörténeti tár­saság, a nemzeti tragédiánk szer­zőjének nevét viselő intézmények, szocialista brigádok helyezték el az emlékezés virágait a dráma­költő sírján. Az ünnepségen részt vettek Katona József Sándor nevű testvérének leszármazottai is. A Tudomány és Technika Há­zában népes közönség előtt kö­szöntötte dr. Mező Mihály, Kecs­kemét tanácselnöke a Magyar Irodalomtörténeti Társaság — a TIT Országos Irodalmi Választ­mánya és Bács-Kiskun megyei szervezete, a Katona József Tár­saság és a városi tanács közremű­ködésével szervezett — háromna­pos irodalomtörténeti vándorgyű­lésének résztvevőit. Megállapítot­ta, hogy Katona József kultusza a város kulturális életében min­dig is elevenen ható tényező volt. Ösztönző példának tekinthető, ahogyan annak idején a tanács felkarolta a fiatal írót és anyagi támogatásával lehetővé tette a Bánk bán kinyomtatását. Tolnai Gábor akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Társa­ság elnöke fejezte ki ezt követően örömét, hogy a kutatók, szakem­berek ilyen környezetben tanács­kozhattak. Utalt a korábban Kecs­keméten tartott vándorgyűlések sikerére, majd felkérte Orosz Lászlót, A Bánk bán utóélete cí­mű előadás megtartására. A kecs­keméti irodalomtörténész a tőle szokott tárgyismerettel, szemléle­tességgel elemezte a Bánk bán út­ját az 1833-as kassai bemutatótól napjainkig. Hangsúlyozta: olyan klasszikus alkotással van dol­gunk, amely még napjainkban is vitákat kavar. Következtetéseinek lényege: a végleges formában 1819-ben elkészült tragédia első­sorban politikai dráma, amelyben a politikum, a közéleti mondan­dó, a magánélet szféráján keresz­tül fejeződik ki. Ügy véli, hogy az irodalomtörténet egyre közelebb kerül a Bánk bán-problémák megoldásához. Keresztury Dezső nyitotta meg a szünetben a Katona-arcképek a képzőművészetben című kiállí­tást, amelyet Sümegi György ren­dezett. Pándi Pál és Keresztury Dezső akadémikusok korreferátumai után többen hozzászóltak a beve­zető előadáshoz. A vándorgyűlés’ első napján jelentette be Fehér Sándor, hogy a Katona József Tár­saság tiszteletbeli tagjává fogad­ta Joós Ferencet, Keresztury De­zsőt és Pándi Pált, akik nagy taps közepette vették át a határozatot megörökítő oklevelet. A vendégek este megtekintet­ték Katona Ziska című drámájá­nak díszelőadását a Katona Jó­zsef Színházban. A vándorgyűlés ma a századelő magyar prózájáról tartandó elő­adásokkal folytatódik a TIT és a MTESZ székházában. H. N. • Tolnai Gábor: „Kecskemét példát adott a hagyományok ápolásában”. (Tóth Sándor (elvételei) Ünnepség a Petőfi Nyomdában

Next

/
Oldalképek
Tartalom