Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 92. szám Ára! 1,20 Ft 1980. április 20. vasárnap A,:rsKí#Vcgett ért a magyar nyelv hete Szabadszálláson szombaton anyanyelvi fórum zárta a 14. ma- ■ gyár nyelv hetének rendezvényso­rozatát.'A hatnapos programot or­szágszerte nagy érdeklődés kísér­te, több tízezren vettek részt a nyelvművelő vitákban, előadáso­kon. Bács-Kiskun megye legki­sebb településére is eljutottak nyelvünk avatott művelői, szülői értekezleteken, iskolai órákon szóltak a gyerekek beszédnevelé­séről, szókincsünk gazdagságáról, a nyelvjárásokról. Több mint más­fél száz előadás hangzott el a me­gye városaiban, községeiben, or­szágosan pedig mintegy félezer rendezvényre került sor. A közép- és általános iskolákban anyanyelvi vetélkedőket tartottak, s megvitat­ták a tanári beszéd szerepét a ne­velő-oktató munkában. Téma volt a hivatalos nyelv mai torzulása, a trágár beszéd terjedése, s jó kedv­vel idézték nyelvünk humorát. Több helyütt elhangzott az a meg­állapítás, hogy ne csak a magyar nyelv hetén műveljük, idézzük szép szavainkat, hanem minden­napjainkon is így közöljük, írjuk mondanivalóinkat. (MTI) Célravezetőbb anyagi ösztönzés, új termékek az ipari üzemekben A módosított gazdasági szabályozók nem hagynak kibúvót, a népgazdaság valamennyi területén vezetőknek és dolgozó kollektíváknak szembe kell nézniük a szigorúbb feltételek­kel. Hatékonyabbá kell tenniük a munkát, rugalmasabban kell alkalmazkodni a piaci igényekhez a versenyképesség ér­dekében. A tapasztalatok szerint a megye üzemei már az első negyedévben többnyire sikeresen álltak rá az új „hullánv- hosszra”. Az Épületasztalos-ipari és Fa­ipari Vállalat kiskunhalasi gyára ez évre szerény mértékű, az új termelői árakkal számolva 3 százalékos termelésnövelést terve­zett. A termelésiérték-előirányzata 175, a nyereségterve pedig 6,2 millió forint 1980-ban. Az évet új gyártmányszerkezettel kezdték meg, kizárólag csak ablakokat ké­szítenek. Tavaly az első három hónapban 34,8 millió forint értékű terméket állítottak elő. ezzel szem­ben — többé-kevésbé azonos fel­tételek mellett — most a tervet túlteljesítve. 48,5 millió forint ér­tékű árut bocsátottak ki. Mint Király István igazgató és' Pilz Gyula főmérnök tájékozta­tott, az értékesítés januártól egyenletes, jó ütemű volt. Ez el­sősorban a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny-válla- lásoknak. s az előző, sikeres év után megmaradt jó munkakedv­nek köszönhető. A második negyedévben mint­egy <36 ezer darab, házgyári, for­gó. bukó. középen felnyíló és egyéb típusú ablakot állítanak elő az ÉPFA halasi gyárában. A fél­éves kilátások'jók. A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti központú távvezetéki üzeme, mint ezt a neve is jelzi, nem termelő egység. Feladata a Dél-Alföldön és a Duna—Tisza közén kitermelt szénhidrogének távvezetéken való elszállítása a lelőhelyekről a felhasználás szín­helyére, illetőleg az országos ve­zetékhálózatba. Ebben a nehézipari ágazatban dolgozni napjainkban nagy fele­lősséget jelent. Tudja ezt az üzem kollektívája is. ezért az energia- hordozókat, igyekeznek gyorsan és ■ veszteség nélkül továbbítani. Her- pai Sándor üzemgazdaság-vezető- től megtudtuk, hogy az első három hónap alatt 1,6 milliárd köbmé­ter földgázt szállítottak el. s ez­zel a tervüket 125 százalékra meg­valósították. Több megyében a szolgáltató vállalatok részére is értékesítenek gázt, s a negyedéves előirányzatot 14 százalékkal túl­haladták. Olajból hét százalékkal 0 Új beállítású szabászberendezés az ÉPÚA halasi gyárában. Előnye, hogy a szabászok nagy intenzitással dolgozhatnak vele, a kiszabott elemeket pedig a görgősor eltávolítja a kezük alól. .(Tóth Sándor felvétele) szállítottak többet a, tervezett mennyiségnél. Jó eredményt ér­tek el az energiatakarékosságban. Január 1-e óta mozgóbérrel ösz­tönzik a .dolgozókat jobb és több munka elvégzésére, s a tapaszta­latok kedvezőek. A terven felüli célfeladatokat száz százalékra tel­jesítették, amiért fejenként át­lag 2780 forintot fizettek ki a három hónapban a dolgozóknak'. Aki többet és jobban dolgozott, többet keresett. A célfeladatokat az üzemfenntartás területéről vet­ték többnyire, amelyeket ..ren­desen" külső kivitelezővel kel­lene elvégeztetni, ha akadna vál­lalkozó. Megteremtették például a darus kocsik fővizsgálatának feltételeit, amit az egész ország­ban egyetlen cég sem vállal el. A hasonló feladatok elvégzése közvetett úton elősegíti az üzem hatékony működését. A második negyedévben a me­legebb időjárás miatt kevesebb lesz az energiafogyasztás, s így a szállítási teivet is könnyebben tudja teljesTtém a'GOV üzéméhék* közössége. Az időszak célfelada­tait a napokban ismertetik a dol­gozókkal. Varga Józseftől, a Kéziszer­számgyár kecskeméti reszelőgyá­rának igazgatójától megtudtuk, hogy az’ első negyedévi tervünk­től kismértékben elmaradtak,' de ezt a második negyedben könnyen pótolni tudják-. Az exportkötele­zettségüknek eleget tettek, nyugat­német megrendelőjüknek, a Kai­ser cégnek minden hónapban ha­táridőre és jó minőségben kiszál­lították az egy vagon reszelőt. Az idei. csaknem 17 millió forintos exportból 1,6 millió értékű árut szállítanak szocialista üzletfélnek, a többit tőkés vevőnek küldik. A gyár dolgozói rriárciusban tíz és fél napos nyereségrészesedést vettek föl a múlt évi jó eredmény után. Április 1-vel pedig átlag több mint négy százalékkal emel­ték a béreket, s mindez jó hatás­sal volt a munkakedvre. Az év, eleje óta szerény mértékben nőtt a létszám. Az első negyedévre jellemző volt az értékesítés dina- mikusabbá válása. Egyes nagyvál­lalatok — mint például a Lenin Kohászati Művek — közvetlenül a gyártól, s nem a kereskedelem­től rendeltek kéziszerszámokat. A második negyedévben a vá­lasztékot bővítik, többek közt húsipari késfenővei és faeszterga- kés-készlettel. A. T. S. ü Mit és hogyan ebédel negyvenkétezer óvodás és iskolás? Hét közben a megyében 22 ezer gyermek — köztük 18 ezer 466 napközi otthonos — az általános iskolákban, 20 ezer pedig az óvo­dákban ebédel. Helybeni fő étke­zésük számos előnnyel, de gond­dal is jár. — Milyennek tartják a közegész­ségügy őrei a 4—14 éves korosz­tály csoportos étkeztetését? — er­re kértünk választ elsőként dr. Tempfli Ágnestől, a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL élelmezés-egész­ségügyi osztályvezetőjétől. — Felügyelőink tavaly 280 olyan konyhát ellenőriztek, amelyekben gyermekek számára főznek — tá; jékoztatott az osztályvezető. Kedvező, hogy a gépesítés, tg kor­szerű technikai eszközök révén jók a konyhák higiéniai felté­telei. Ázokban, amelyekben 600- T)ál több gyermeknek főznek, mo­sogató automata könnyíti az ott dolgozók munkáját. Javult a kony­hai személyzet szemlélete is. Míg korábban sok helyütt vonakodtak a napi ételmintavételtől, és an­nak megőrzésétől, manapság ezzel nincs gondunk. A két évvel ez­előtti fertőzött disznósajt okozta kecskeméti megbetegedést leszá­mítva — amely külső tényező, s nem a szakácsok mulasztása miatt következett be —, ételmér­gezés gyermekközösségekben nem fordult elő. — Hogyan táplálkoznak az óvo­dás és általános iskolás gyerme­kek? — A konyhákon, a gépek segít­ségével, ma már több adag ételt képesek főzni a 100 százaléknak elfogadott normánál. Azt tapasz­taljuk, hogy az ételek mind meny- ny iségi leg, mind összetételükben jók. Egy alkalommal Solton, Tas­son. Dunaegyházán, Apostagon. öregcsertőn és Drágszélen, vala­mint Kecskeméten több óvodában és iskolában azt is megnéztük, hol „erősebb” a táplálkozás: városon, vagy falun? Azt láttuk, hogy a fa­lusi óvodákban például a tájjel­leg az étkezési szokásokban is ■megnyilvánul. Zsírosabban, fűsze­resebben főznek a gyermekek számára is. A községi általános is­kolák felső tagozatos tanulói az ebéddel a szükséges kalóriának a kétszeresét kapják. Bár a 60 száza­lék fehérjearány ebédkor elegen­dő lenne, ezzel szemben a gyer­mekek rendsizenint megkapják a 100 százaléknak megfelelő meny- nyiséget. ■— Mibeii lehetne javítani? — fordultunk ezek után dr. Pethes Attilához, a megyei KÖJÁL meg­bízott igazgatójához. (Folytatás a 2. oldalon.) TAKA RÉKOS ÜZEM A NY A G-FELHASZNÁLÁS Vasárnap is dolgoznak Kettős és nyújtott műszak a kukoricavetésben Egy esztendővel ezelőtt 15,6 ezer hektár kipusztult kenyérnekv.aló pótlásáról kellett gondoskodniuk Bács-Kiskun mezőgazdasági üze­meinek. A tönkrement őszi kalá­szos helyett tavaszi árpát, zabot, takarmánykeveréket, napraforgót, kukoricát vetettek. Az idén nincs számottevő kár az őszi gabonában, sőt jól fejlődött a kalászos, szépen kizöldült a határ. Az 1979-es tél tanulságait ugyanis megszívlelték. Megyeszerte örven- deteS\j^Mt§£szemle tapasztalata. A mezőgazdasági Szakigazgatás pén­teken összegezte a helyszíni vizsgá­latok eredményét. Nemcsak az őszi kalászosok állapota kedvező, ha­nem szépen kelt, és megerősödött a tavaszi vetésű kalászos, a cukor­répa. a borsó, a kender, valamint az a 42 ezer hektár kukorica, amit korábban elvetettek. Valamennyi gazdaság szervezet­ten készült a tavaszi vetésre. A megcsappant műszaki fejlesztési lehetőség ellenére, minden eszközt megmozgattak a szakszerű munka érdekében. A Bácskában és a Du­na mellékén 58 termelőszövetkezet mór csaknem teljesen iparszerűen termeli az idén a kukoricát. Ta­valy még 81 százalékos volt a ter­melési rendszerekhez társult kuko­ricaterület aránya. Az üzemanyag takarékosabb fel- használását szolgálta az. hogy szá­mos gazdaság, közöttük a kiskun­félegyházi Petőfi és Vörös Csillag Tsz. a csávolyi Egyesülés, a bács- bokodi Aranykalász Tsz, eke he­lyett inkább tárcsával készített magágyat a tavasza vetésű növé­nyeknek. kukoricának, napraforgó­nak vagy a cukorrépának. Dusno- kon. Fajszon, Miskén. s a kalocsai körzet többi kertészkedő gazdasá­gában a fűszerpaprika' magágyát művelték meg tárcsával, kombiná­torral. Ugyancsak a célnak az érdeké­ben helyeztette ki a központi gép­telepről valamennyi üzemegységé­be az. egész évi munkához szüksé­ges gépeket a kecskeméti Törek­vés Tsz. Általános az, hogy a kései kita­vaszodás miatt kissé elhúzódott munka meggyorsítására nyújtott, és kettős műszakban vetik a kuko­ricát, napraforgót, s a munkaszü­neti napra is szerveztek külön mű­szakot a városföldi Dózsa, a kecs­keméti Törekvés és Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben, az öreg­csertői, a dávodi, a madarasi, a bácsborsódi közös gazdaságokban, valamint a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban is. A városföldi szövetkezet tizen­két munkanap alatt szándékozik elvetni a másfélezer hektár sze­mes takarmánynak tervezett kuko­ricát. A Dózsa Tsz külön jutalmaz­za a legjobb munkát végző trakto­rosokat. gépkezelőket. A kecske­méti Törekvés versenybizottsága pedig év közben folyamatosan el­lenőrizve a részfeladatok teljesíté­sét, a termés betakarításakor álla­pítja meg. hogy melyik traktoros és munkagépkezelő érdemli meg a külön jutalmat munkája minő­sége szerint. Átmenetileg egyes gyomirtósze­rek hiánya hátráltatta a kukorica vetését, mert a felhasználásra szánt 225 tonnából 66 tonnát még nem kaptak meg a gazdaságok az elmúlt hét elejéig. A megyei me­zőgazdasági szakigazgatás közben­járására ütemesebb lett a vegy­szer szállítása. A következő na­pokban Nagvbaiacskán és másutt is befejezhetik a gazdaságok a fe­ll Egyre több a virágba borult gyümölcsös a nagyüzemi és ház­táji ültetvényen. hércirok elleni védekezést a kuko­ricaföldön. A változékony időjárás ellenére április 19-ig megyeszerte befejező­dött a magborsó, a tavaszi kalá­szos, a cukorrépa vetése. A vetés­re előirányzott fűszerpaprikának 90 százaléka úgyszintén földbe ke­rült, a burgonya ültetése 60 szá­zaléknál tart, s a mezőgazdasági- szakigazgatás értékelése szerint az előirányzott terület 33 százalékán került földbe a kukorica vetőmag­ja Bács-Kiskun megyében. Kedve­ző időjárás esetén a megye gazda­ságai a kései tavaszodás okozta visszamaradást képesek helyre­hozni. K. A. Utasítás és magyarázat 0 A magas kukorica-termésátlagairól ismert Borotai Mezőgazdasági Tsz-ben vetik a tengerit. felelhetjük azt, hogy büntessék a fegyelmezetlent. De azt is válaszolhatjuk, hogy vannak helyzetek, amikor a büntetés nem képes helyettesíteni a ma­gyarázatot. Bármennyire különösen hang­zik is, a legegyszerűbb műve­letekkel megbízott betanított munkásnak éppúgy van válasz­tási lehetősége, egy bizonyos feladat teljesítésére, mint a gyártmánytervezönek. A ter­melés folyamata nem más, mint folytonos választások lán­colata, s éppen ezért nem mindegy: a választás nyomán létrejövő cselekvés beilleszke­dik-e a megszabott munkame­netbe. És ha a selejt a rossz vá­lasztások következménye, ak­kor rögtön felismerhetjük az utasítás, vagy magyarázat di­lemma fontosságát. Fontossá­gát és ismétlődő szerepét, hi­szen minden új feladat új vá­lasztásokat követel az új kér­désekre. Ez a válasz olykor tö­mör utasítás, olykor részletes magyarázat; a feladat jellege döntő abban, hogy melyik. Az értelmes, fegyelmezett munka egyiket sem nélkülözheti, csak azt kell eltalálni, mikor mire mutatkozik szükség. Nem szű- külködnek a munkahelyek sem utasításokban, sem magyará­zatokban. A tapasztalatok sze­rint gyakran az okoz gondot, hogy fölcserélődnek; nincsenek a helyükön. S ezért a cseleke­detek sem kapcsolódnak min­dig logikusan a termelés rendjéhez, célrendszeréhez. M. O. Napjainkban munkások, irá­nyító műszakiak, gyártmány­tervezők nagy csapata kény­szerül gyakran annak belátá­sára, hogy valami, amit addig jónak, hasznosnak tartottak, idejét múlta, olyasmi kerül a helyébe, ami új, addig nem is­mert. Ez a belátás nem köny- nyű, de napjainkban mind gyakrabban elkerülhetetlen. A termeléssel és a termékekkel szembeni követelmények gyors változása, a teljesítmény eddi­ginél szigorúbb megítélése a munkahelyek <egy részén szin­te kézenfekvővé teszi a követ­keztetést: nincs idő magyaráz­kodásra, legyen elég az utasí­tás. S mintha tényleg nem jutna erre idő, hiszen minden­kit szorítanak a teendői. Ámde nem kell sok tapasztalat, hogy rájöjjünk: az így megtakarított időnek a többszöröse vész el az <új feladat tessék-lássék végre­hajtása feözben! A dilemma az, vajon milyen mélységig, milyen részletessé­gig szükséges tájékoztatni egy- egy termelésbeni változásról az érintett kisebb vagy na­gyobb közösséget. Jusson tudo­másukra az összes információ, vagy csupán szorítkozzanak a lényegre a tájékoztatást adók? S mit értsünk magán a tájé­koztatáson? A tények száraz közlését, hogy holnaptól ez és ez lesz az egyén, a brigád, a műhely dolga? Elég-e a tájé­koztatásnak ez a formája ah­hoz, hogy az érintett emberek ne csak azt tudják, mi követ­kezik, hanem azt is, hogy miért? Mennyivel egyszerűbb azt ál­lítani: legyen elég az utasítás. S való igaz: vannak helyzetek, amikor elégnek kell lennie, nincs idő és hely semmiféle magyarázkodásra. Pontosan ehhez a különbségtevéshez nél­külözhetetlen finom érzék egy- egy termelőhelyi közösség irá­nyítói részéről...! Rálelni, mi­kor minek van itt az ideje, mi a leginkább célravezető. Egyet­len esztendő alatt a műszer­iparban 112 prototípust készí­tettek el, s az új gyártmányok száma 237 volt. Ha most ezek­nek az adatoknak az ismereté­ben fogalmazzuk meg, hogy a termelés változása — legalá! is átmenetileg — többlet ter­het jelent, aligha van szükség annak bizonyítására: az utasí­tást és a magyarázatot folyto­nosan kombinálni kell. Min­dig, mindent a maga helyén és idején. Megtörténik olykor, a cse­kélynek látszó lazaság kelle­metlen következmények sorát hozza magával a termelésben. Egyetlen gépkezelő közönyös vállrándítása társának teljesít­ményét, folyamatos munkáját zavarhatja meg. Amire persze f

Next

/
Oldalképek
Tartalom