Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
„Népek parlamentje a békéért" Látogatás a díszszemle előtt Juhtenyésztés, hizlalás, értékesítés közösen ját és erejét sugárzó szemlén. Mint meg-. állapította, _a felkészülés feltételei jók, s most már a begyakorláson van a hangsúly. A megyei pártbizottság első titkárát elkalauzolták a magassági állomásra, ahol szívélyesen elbeszélgetett a harci repülőgépek vezetőivel, majd térképen tanulmányozta a repülők útvonalát. Ezt követően a haditechnikát szem• Ismerkedés a harci technikával. (Tóth Sándor felvétele) lélte meg, közöttük a _ legkorszerűbb harci repülőgépet. Sersztnyev György őrnagy részletes magyarázatot adott a gép harci és repülő tulajdonságairól, majd beindították a hajtóműveket. A megyei pártbizottság első titkára több kérdést tett fel, s elismerően nyilatkozott a repülőgép-vezetők és szerelők munkájáról. Az elfogó vadászrepülőgépeket is megtekintették, ahol Bodor István őrnagy rövid technikai áttekintést adott a már ismert repülőgépről. A látogatás befejeztével Horváth István sikereket kívánt a repülőgép-vezetőknek, technikusoknak, a díszszemlére való felkészüléshez és a hazai légtér biztosításához. G. G. zottságai is tanácskozásokat tartanak. A fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulójára emlékezve Szervezi meg az idén is az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ és a többi társadalmi és tömegszervezet — az egyházak közreműködésével — a társadalom minden rétegét mozgósító hagyományos tavaszi akcióját, a-béke- és barátsági hónapot. A magyar békemozgalom a maga eszközeivel ily módon is hozzá kíván járulni a Magyar Népköztársaság kűl- és belpolitikai céljainak, a párt és a kormány következetes békepolitikájának megvalósításához. A fasizmus feletti győzelem történelmi jelentőségének méltatása mellett széles körben* ismertetik a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának szilárd békepolitikáját, csatlakozva az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, megtartásáért folytatott nemzetközi küzdelemhez. (MTI) Ülést tártott az OBT elnöksége A hagyományos béke- és barátsági hónap programját, valamint a Béke-világtanács Budapesten megrendezendő májusi elnökségi ülésének előkészületeit megvitatva kedden a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A tanácskozáson bejelentették, hogy a BVT elnökségé és „A népek világparlamentje a békéért” világkonferencia nemzetközi előkészítő bizottsága május 8—12. között Budapesten tartja ülését. Egyebek között napirendre kerül az európai biztonság és együttműködés kérdése, s az, hogy a közvélemény mit tehet az ez év őszére tervezett madridi találkozó sikeres előkészítéséért. Május 12-én találkoznak majd az európai nemzeti békemozgalmak képviselői, a Béke-világtanács biXXXV. évf. 60. szám Ára:1,20 Ft 1980. március 12. szerda A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA Megkezdődtek az országos versenyek Kedden délelőtt a megyében állomásozó egyik repülőalakulathoz látogatott el Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára Kovács Béla vezérőrnagy, Szathmáry Miklós vezérőrnagy és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára kíséretében. A vendégeket Decsov Zoltán alezredes köszöntötte a laktanya kapujában. A repülőalakulat tanácstermében először Decsov Zoltán alezredes tartott rövid tájékoztatót a díszszemlére való felkészülésről, majd Kovács Béla veVILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mindenki lakik valahol 3. oldal A legfontosabb: a kiváló minőség 1. oldal Sajtóposta 4. oldal Ketten a Czollner térről 5. oldal IDŐJÁRÁS . Várható időjárás: változóan felhffs idó, főként északon szórványosan esd, havas esd. Általában gyenge, napközben kiút élénkebb, változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1—plusz i fok kdzOtt. A legmagasabb nappali hőmérséklet: S és ti fok között. UMTII A közelmúltban lebonyolított megyei döntők alapján, 27 szakma 49 tanulója képviseli most Bács-Kiskun színeit, az országos versenyeken. Két nyomdaipari szakma — kéziszedő és könyvkötő — országos döntőjének a kecskeméti 607-es Ipari Szakmunkás- képző Intézet ad otthont. A verseny ünnepélyes megnyitására tegnap délelőtt került sor, az intézet tanműhelyében. Weither Vilmos, az iskola igazgatója köszöntötte az ország 14 szakmunkásképzőjének 30 megjelent versenyzőjét, a meghívott vendégeket, pedagógusokat s a két versenybizottságot. Ezt követően Bodor Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi^ osztályának vezetője méltatta megnyitó beszédében az immár hagyománnyá vált versenysorozatok célját, jelentőségét. Utalt megye- székhelyünk nyomdaipari múltjára, továbbá a nyomdászat gyors, szinte robbanásszerű fejlődésére az elmúlt néhány évtized alatt. Külön hangsúlyozta e szakmák szépségét s a nyomdászok munkájának jelentőségét a kultúra szolgálatában. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődtek az írásbelik, ma bonyolítják le a gyakorlati versenyeket, A megyei döntőkhöz hasonlóan, az elméleti és gyakorlati feladatok alapján, pontozásos rendszer szerint értékeli a versenyzők munkáját a szakemberekből álló, öttagú versenybizottság. A kéziszedők 15 fős mezőnyében egy, a könyvkötők legjobbjai között három tanuló versenyez a kecskemétiek, vagyis a házigazda 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézet színeiben. .K. E. KISKUNSÁGI SZÖVETKEZETEK TÁRSULÁSA zérőrnagy elmondta, hogy az alakulat repülőgép-vezetői hagyományosan részesei voltak az ötévenként sorra kerülő díszszemlének. A díszrepülőezred részeként a legmodernebb harci repülőgéppel, elfogó vadászrepülőgépekkel és mű- repülő-köte- lékkel vesznek részt ezen a Magyar ' Néphadsereg korszerű technikáBács-Kiskun megye természeti adottságaihoz igazodó termelési szerkezet kialakítását, további fejlesztését mozdítja elő a Kunsági Juhtenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Gazdasági Társaság, amelynek alapító okmányait kedden délelőtt írta alá Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartott ülésén az együttműködő 13 szövetkezet, s 1~ állami vállalat vezetője. Az egyszerű gazdasági társulás célja, hogy a kiskunsági juhászat hagyományait felelevenítve, a tartás technológiáját továbbfejlesztve, üzemi és népgazdasági szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű ágazatnak számító juhtenyésztés a termelési eredményével, árukínálatának meny- nyiségével és minőségével még versenyképesebb legyen. Hasonló rendeltetéssel még 1973-ban alakult meg a harkakötönyi Egyesülés Tsz kezdeményezésére a kiskunhalasi járás néhány szövetkezetének összefogásával Bács-Kiskun megye első juhászati társulása, amely azóta is eredményesen működik. A most létrejött társulás a második, s várhatóan a jövő héten alakul meg a harmadik, ugyancsak a kiskunsági szövetkezetek kezdeményezésére. Valamennyi-' nek az anyagi és a szellemi erőforrások egyesítése, az egységes tenyésztési, tartási technológia kialakítása, a minden piacon kedvezően értékesíthető vágó juh kínálatának a növelése, a gyapjúhozam mennyiségének és minőségének a mai követelményekhez igazodó emelése a célja. 1 A kedden megalakult társulásnak a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz az ügyintéző gazdasága, amely jelenleg a Kiskunság legnagyobb juhállományú szövetkezete. Tagja a kunadacsi Barátság, a kunpeszé- ri Parasztbecsület, a kecskeméti Kossuth, a lajosmizsei Népfront, a lászlófalvi Egyetértés, a fülöp- szállási Vörös Csillag, a szabad- szállási Lenin és az Aranyhomok Termelőszövetkezet, a kunbaracsi Új Tavasz, a fülöpházi Zrínyi, a kerekegyházi Kossuth, a ladány- benei Zrínyi Szakszövetkezet, valamint a Gyapjú- és Textil Nyers- anyagforgalmi Vállalat. A pecsenyebárány, a vágójuh iránti kereslet világszerte jelentős, s a minőségi követelménynek megfelelő vágójuh kedvezően értékesíthető. A gyapjúnak mint természetes alapanyagnak az értéke is megnőtt az utóbbi években. Kár, hogy a hazai gyapjútermelés még nem képes fedezni teljes egészében a magyar textilipar szükségletét A juhászati társulás a magasabb hozamú és jobb minőségű gyapjút adó juhfajták elterjesztésével az ország gyapjúbehozatalának csökkentését igyekszik elősegíteni. Bács-Kiskun .megye 113 ezer hektár gyepterületének 75 százaléka a Kiskunságban található, ahol a következő években nagy kiterjedésű legelő és rét javítása, felújítása valósítható meg a kiskunsági szövetkezetek társulásainak közreműködésével. A 13 szövetkezet és az állami vállalat ösz- szefogása ezt a tevékenységet is előmozdítja. Az állam segíti a mezőgazdasági üzemeket abban, hogy a juhásza tot fejlesszék. Az ágazat beruházási költségeinek 40 százalékát fedezi. Ezenfelül a megyei alapból is kaphatnak külön támogatást indokolt esetben a juhásza- tuk korszerűsítésére, hiszen az üzemi és a népgazdasági érdek ebben az ágazatban nem választható el egymástól. Mindezek eredményeként Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei az eddigieken felül 26 ezer juh elhelyezésére alkalmas létesítménnyel bővíthetik juhászati telepeiket 1980-ban. K. A. 1 Halljuk a szót, és egy belénk rögződött cselekvési kényszerrel máris a villanykapcsoló felé nyúlunk. Hallunk a takarékosságról, és rögtön arra gondolunk, kevesebb fény is elegendő. Ez a szimpla értelmezés a szűkösség pazarló idő- ■ szakában született, és mindI máig tartja magát, hamisan jelenítve meg önmagát, az energiatakarékosságot. Pazarló szűkösség? Sajátos módoh, de törvényszerűen él együtt e két fogalom. Nem is lehet másként. Gondoljunk a szólásmondásokra. A szegény embert még az ág is húzza. A szegény ember soha nem fizet úgy, hogy rá ne fizessen. E !!! szólások kényszerű magatartást fejeznek ki. Akinek kevés pénze van, olcsó, gyenge ruhát vásárol magának, • amelyik gyorsan kopik, és többször kelt kicserélni. Amit nyer a vámon, elveszti a rétien. A tehetős vásárló erős, finom szövetű, jó minőségű holmiját hosszú ideig hordhatja úgy, hogy még kopás sem látszik rajta. Elég egyszer fizetni Ki jár ■jobban? Ki pazarol, és ki a takarékos? Az jár jobban, aki korszerű életmódot és magatartást alakit ki. A szocialista építés kezdeti időszakában, amikor az éhséget, a hajléktalanságot kellett gyorsan száműzni, az volt a legfontosabb, hogy az új társadalom kenyeret adjon az ember számára, ruházatot, fedelet a feje fölé. Amikor a munka- nélküliséget kellett felszámolni, nem méregethettük hazai és nemzetközi összehasonlító mércékkel: vajon korszerű-e a gyár termelési struktúrája, vajon mi lesz a sorsa a világpiacon az árunak, amit előállítunk? Az volt a feladat, hogy gyorsan szaporodjanak a munkahelyek, hogy a férfiak és a nők dolgozni tudjanak, keresethez jussanak,'Végre emberhez méltóan élhessenek. Ez az alapszükségletek gyors kielégítésének időszaka volt, de egyben a pazarlás kora is, mert nem volt elsőrendű követelmény, hogy mérjük, minősítsük a hatékonyságot, a minőséget, a választékot, a piacképességet. Nem számítottuk, hogy mennyibe kerül a gabonamennyiség előállítása, egyszerűen örültünk a bármi árön előállított dekányi többletnek is. El is felejtettünk gazdálkodni a fogalom olyan teljességében, amely magában hordja' a mérlegelést, a válogatást, a lehetőségek differenciált, ésszerű alkalmazását valamely cél elérése érdekében. Sőt, majdnem hogy megvetően néztünk arra, aki ilyesmiről beszélt, és azt hittük, e tulajdonság nem méltó hozzánk, mert rokona a garast élére rakó nyárspolgári fukarságnak, a fösvény természetnek, amelyik az ágast is megfeji. Most messzehangzóan hirdetjük: takarékoskodjunk, okosan gazdálkodjunk, éljünk észszerűen! És — az első pillanatban a villanyKtipcsolóhoz nyúlunk. Mert pazarlás a lakás minden szobájában lámpát gyújtani, energiát fogyasztani, ahol senki sem olvas, senki sem dolgozik. Ostobaság az ablakon kiszórni a pénzt. De a lámpaoltogatással még csak a pazarlás ellen lépünk fel. Ettől még nem váltunk ésszerűen és korszerűen élő, cselekvő emberekké. A takarékossági ugyanis nem azt jelenti, hogy megvonjuk a társadalomtól és önmagunktól azt,"amire szükség van, hanem ellertfcezőleg, adjunk többet, jobbat, de új szerkezetek, rendszerek, technikák alkalmazásával, kisebb anyag- és energiafelhasználással. A takarékosság egy fejlettebb, kulturáltabb, magasabb igényű társadalom természetes életformája. Felismerése annak, hogy a további gazdagodás elképzelhetetlen egyrészt pazarlással, másrészt a munka és az életmód megváltoztatása nélkül. Az új igények olyan megújulási kívánnak, amely korszerűbb, szervezettebb, kiszámítottabb, perspektivikusabb alapokrp helyezi a termelést, a művelődést, a szó- ■ rakozást, az élet minden tar- =j tományát. Azok a szorító nehézségek, energiagondok, amelyek ma körülvesznek bennünket, e- változást parancsolóan sürgetik. • Még valamiről szólni kell. Az elnyomatás, az illegális küzdelem, a háború kegyetlen időszakából eredően még, ha legtöbbször már csak tudat alatt, tartja magát az a felfogás, hogy az igazi szocialista életmód egyenlő az aszkétiz- > mussal, a szüntelen nélkülözés vállalásával. Kispolgári törekvésnek minősíti az élet gazdagítására való törekvést, az élet emberhez méltó élvezetét. Pedig ez az öncélú áldozatnál látás az ön sanyargatással egyenlő nélkülözés idegen a szocia- j lizmustól. A takarékosságról : beszélve nem gondolhatunk ilyenfajta életmódra mint történelmi célra. Lehetnek ugyan nehéz időszakok, rövid és drámai megpróbáltatásokkal terhes hónapok és évek, amikor a szocialista ember a pillanat kényszere miatt, a jövő érdekében, sok mindenről lemond. De ez a magatartás nem lehet életeszmény. A forradalmi kiállás, a forradalmárokhoz méltó életmód, a szocialista magatartás nem azonos az egészséges életöröm elutasításával, ■ hanem ellenkezőleg, szakadat- : lan törekvés arra, hogy az élet a lehetőségekhez mérten I mind gazdagabb legyen, hogy korunk emberének kibontakoz- j hasson személyisége, alkotó I hajlama, és tehetsége, hogy le- I gyen értelme, haszna céltudatos, fegyelmezett, okos mun- I kajának. S. L
