Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

% 2 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. március 14. események sorokban Rí ADÓ KÉSZÜLTSÉG BEN A BIZTONSÁGI ERŐK Nem halasztják el a parlamenti választásokat Iránban BOGOTA ____________________ N em született megegyezés a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségén fogva tartott tú­szok sorsáról az épületet meg­szállva tartó M—19 gerillaszerve­zet és a kormány képviselőinek 5. találkozóján sem. A tárgyalá­sok szerdán lezajlott újabb for­dulójáról nem közöltek részlete­ket. NEW YORK ~ Az ENSZ Palesztina-bizottsága élesen bírálta a Carter-kormány- zatot amiatt, hogy' megvonta jó­váhagyását az izraeli bekebelező politikát megbélyegző biztonsági tanácsi határozattól. A bizottság kiállt amellett, hogy a Biztonsági Tanács tegyen tényleges lépéseket a palesztinai nép elidegeníthetet­len jogainak megvalósítására. SZÖUL Egy szöuli katonai bíróság csü­törtökön 10 évi börtönbüntetésre ítélte Csüng Szung Hva táborno­kot, a dél-koreai hadsereg volt vezérkari főnökét. Azzal vádol­ták, hogy együttműködött Pák Csöng Hi diktátor gyilkosával, a dél-koreai titkosszolgálat vezető­jével, tájékoztatta őt a hadsereg lépéseiről, és ' szerepet vállalt a merénylet utánra tervezett puccs- ban. Ambrus István, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Ismét Khomeini ajatollah min­dent eldönteni képes tekintélye vetett véget egy napok óta húzó­dó iráni vitának. A vélemények akörül csaptak össze, hogy a már többször elhalasztott nemzetgyű­lési választásokat megkezdjék-e a legutóbb meghatározott időpont­ban, azaz pénteken, vagy sem. Az országos választási bizottság a szavazás legalább egyhónapos elhalasztását kérte az előkészüle­tek hiányosságaira való tekintet­tel. Erre az álláspontra helyezke­dett Khomeini ajatollah nagy te­kintélyű” fivére is, aki viszont az elburjánzott politikai erőszakot megfékezni képtelen biztonsági erők felkészületlenségére hivatko­zott. Khomeini azonban felhívással fordult a nemzethez, megfogal­mazása szerint „a választások elő­estéjén” és e szóhasználattal fél­reérthetetlenül jelezte, hogy a sza­vazás megkezdését pártolók mellé áll. A választások lebonyolításának nem könnyíj feladatával megbí­zott belügyminiszter a maga ré­széről annyit tehetett, hogy azon­nal riadókészültségbe helyezte a biztonsági erők teljes állományát, betiltotta a politikai gyűléseket, a a rádió, a tv és a hangosbeszélök felhasználását, és letartóztatási parancsot adott ki a politikai fal­ragaszokat letépkedő „gyanús ele­mek” ellen. Khomeini üzenete nagyarányú részvételre szólította fel a válasz­tópolgárokat, kérve, hogy „ne jobb- vagy baloldali jelölteket, hanem az iszlám iránt mélysége-, sen elkötelezett politikusokat jut­tassanak be a parlamentbe, mert ez a belpolitikai egység megterem­tésének egyetlen járható útja”. Baniszadr köztársasági elnök felhívásában inkább a külpoliti­kai összefüggésekben keresett ér­veket. Irán szuverenitásának és területi egységének garanciáját a sikeres választásokban, a haté­kony parlament létrehozásában jelölte meg. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem adta fel harcát elvesztett iráni pozícióinak visszaszerzéséért. Egyidejűleg azonban azzal a demagógiával ijesztgette hallgatóságát, hogy a választásokon tanúsított esetleges bizonytalan ingadozó magatartá­suk, vagy helytelen döntésük „al­kalmat szolgáltat majd a Szovjet­uniónak ahhoz, hogy veszélyben érezve déli határait, támadást in­tézzen Irán ellen”. Á pénteki parlamenti választá­sok előtti utolsó beszédében Abol Hasszán Baniszadr iráni elnök szerdán este ismét állást foglalt a kormány és a hivatalos intézmé­nyek szerepének megerősítése mellett, sürgetve a párhuzamos hatalmi központok felszámolását. Rádiónyilatkozatában hangsúlyoz­ta, hogy az ország problémái mindaddig súlyosbodni fognak, amíg a különböző döntéshozó központokat meg nem szüntetik. „A társadalmi és politikai élet, a biztonság megszilárdítása szük­ségessé teszi, hogy ésak a hivata­los szervek szólhassanak bele az ország ügyeinek intézésébe” — hangsúlyozta az elnök. Baniszadr egyúttal kijelerftette, hogy a túsz­ügy véleménye szerint csak gyen­gíti az iráni forradalmat, és a reá­lis kibontakozás módjairól kelle­ne gondolkodni. New Yorkban ezzel egyidőben szintén a túszkérdesről tanácsko­zott Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter az 'Iránból most visszatért nemzetközi bizottság tagjaival és Waldheim ÉNSZ-fő- titkárral. Vance a több órás talál­kozó után méltatta a testület és különösen Waldheim erőfeszítése­it. Kijelentette, hogy véleménye szerint lehetőség van a bizottság munkájának felújítására. (MTI) Renegátból példakép PEKING A kínai sajtót valósággal el­árasztják azok a cikkek, amelyek bizonyítani hivatottak, hogy a KKP KB nemrég tartott ötödik plénumán rehabilitált Liu Sao- csi, a párt egykori alelnöke, volt államfő, nem áruló, renegát és . sztrájktörő volt, hartem ellenke­zőleg: a kínai munkásmozgalom egyik legkiemelkedőbb, marxista személyisége. Az átlagkínai szá­mára fölöttébb érthetetlen: ho­gyan vált. szinte egyik napról a másikra renegátból kiemelkedő marxistává Liu Sao-csi. A Zsenmin Zsipao, és az összes többi lap első oldalon közölte azt a cikket, amelyet Liu Sao-csi írt 1940-ben, a Kínai Kommunista Párt megalakításának 19. évfor­dulója alkalmából. A „legyünk jó kommunisták és építsünk fel jó pártot” című cikkben Liu Sao-csi mintha csak a saját tragédiáját jósolta volna meg, amikor azt fej­tegette, hogy a kommunistáknak nem szabad félnie attól, hogy fél­reértik, vagy meggyanúsítják, mert az igazság végül is mindig felülkerekedik. — A félreértés és a gyanúsítás évtizedekig, sőt, akár az emberi élet végéig is el­tarthat — írta Liu Sao-csi. (MTI) Az enyhülés eredményeit féltőn ROMA _________________________ S zerdán egy szélsőjobboldali szervezet támadást intézett az Olasz Kommunista Párt egyik ná­polyi irodája ellen. A támadás­ban öt ember megsebesült, kettő közülük súlyos égési sérüléseket szenvedett. NICOSIA Szerdán közös közleményben ítélte el az Egyesült Államok ál­tal szított szovjetellenes hisztériát a Máltai Kommunista Párt és a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Párt­ja (AKEL). ANKARA Szerdán tizenegy embert gyil­koltak meg Törökország különbö­ző városaiban. Az ország déli ré­szén fekvő Hilvan város közelé­ben ismeretlen tettesek tüzet nyi­tottak egy munkásokat szállító autóbuszra. A merénylet során hét ember vesztette életét. ADDISZ ABEBA . Szerdán Addisz Äbebäban. be­fejeződött az Afrikai Egységszer- • vezet miniszteri tanácsának há­romnapos ülése, amelyen a most függetlenné váló Zimbabwe kér­dése szerepelt napirenden. A határozatában a 49 tagú szer­vezet felhívást intézett a világ . minden országához, hogy nyújt- . son segítséget Zimbabwénak, s egyben leszögezte, hogy az AESZ tagállamai készek minden támo­gatást megadni a zimbabwei fel­adatok megoldásához. Ezekben a napokban gyakran kopogtatott a postás az Országos Béketanácsnál: az enyhülést, an­nak eddig elért eredményeit fél­tő levelek, táviratok garmadát hozta Békésből, Hevesből, Hajdú- Biharból, Budapestről, s hazánk sok más vidékéről. Települések lakói nagyvállalatok' és kisebb szövetkezetek dolgozó közösségei, tanuló fiatalok fogtak tollat azért, hogy véleményt mondjanak, állást foglaljanak a közvéleményünket élénken foglalkoztató kérdésről: a békés egymás mellett élést és az együttműködést veszélyeztető im­perialista katonai, politikai és gaz­dasági kihívásról. Különösen sokakat indított til­takozásra a nemzetközi nőnap előtti tisztelgés, s-p, kicsinyekben a. ho.lpapo.t.'.is, dédelgetőd teremtő ásszonykezék nevükét aláírva hir­dették: nemet a fegyverkezésnek! „Mi lányok, feleségek, anyák talán még mélyebben érezzük meg és éj- jük át azt a veszélyt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO-or- szágok rakétatelepítési terve, a SALT—2. szerződés ratifikálásá­nak elodázása, s a nyílt fenyege­tés jelent. Tudjuk, hogy aggodal­munk és felháborodásunk közös a közelben, valamint a távolban, élő nők százmillióiéval! Az Egyesült Izzó 17 ezer női munkása és al­kalmazottja a gyermekek, a jövő nemzedéke harmonikus fejlődésé­ért, boldogulásáért apellálva fo­galmazta meg: „Követeljük, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel az erőltetett ütemű és értelmetlen fegyverkezési program kikénysze­rítésével, a rakéták európai telepí­tésével”. A levelek, táviratok — köztük a 9-es számú Bánki Donát Ipari Szakmunkásképző Intézet 1500 'tanulójának, dolgozójának, vala­mint Egercsehi lakosságának sza- ' vai — is tükrözték azt a széles kö­rű támogatást, amely Magyaror­szágon a Szovjetunió, 1 a többi szocialista ország leszerelési ja­vaslatait övezi. Az aláírók meg­bízták az Országos Béketanácsot, hogy — nemzetközi kapcsolatait is felhasználva — tudatosítsa ha­tárainkon túl: népünk mély meg­győződéssel kiáll a béke pillérei­nek további erősítését, a tömeg- pusztító fegyverek visszaszorítá­sát, az enyhülés eredményeinek kibontakoztatását szolgáló kezde­ményezések mellett. A felhatal­mazáshoz ezrek illesztették a biz­tatást: ebben a mind erőteljesebb nemzetközi összefogást igénylő harcban az OBT maga mögött tudhatja az e célokért felsorako­zó idősek és fiatalok nagy tábo­rát. (MTI) GENF Magyar felszólalás a leszerelési ülésszakon A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Ma­gyar Népköztársaság állandó gen­fi ENSZ-képviselője. Kőmíves Imre nagykövet hang­súlyozta: a magyar kormány tá­mogatja azt a törekvést, hogy nemzetközi szerződéssel tiltsák be a radioaktív anyagok katonai cé­lokra történő felhasználását. Fel­hívta a bizottság figyelmét a kö­zelmúltban az országgyűlés által elfogadott, az atomenergiáról szó­ló' törvényjavaslatra, amely a Magyar Népköztársaság politikai törekvésével összhangban dekla- rálja, hogy az atomenergia csak­is békés célokra hasznosítható: A nagykövet felszólalásában sürget­te, hogy a bizottság hamarosan hozzon létre munkacsoportot a szerződéstervezet mielőbbi, lehe­tőleg még ez évi kidolgozása ér; dekében. A magyar küldöttség a munka meggyorsítására a genfi leszerelé­si bizottság múlt évi ülésszakán okmányt terjesztett elő. (MTI) Az Egyesült Államok tovább növeli hadikiadásait Az Egyesült Államok 1980—81- ben valószínűleg többet költ majd katonai célokra az eddig előirány­zott 142. milliárd dollárnál — ezt jósolta szerdán a szenátus kato­nai megajánlási albizottsága előtt Harold Brown hadügyminiszter, és David Jones tábornok, a vezér­kari főnökök egyesített bizottsá­gának elnöke. A hadikiadások várható növe­kedésének több oka van: a közel- keleti oiajuták „védelme” az MX- jelű, mozgatható kilövőállású ra­kétarendszer telephelyeinek meg­építése, és egyes katonai szak­mákban követelt fizetésemelések minden bizonnyal nagyobb terhe­ket rónak az adófizetőkre a ter­vezettnél. A két tisztségviselő sze­rint az is gond, hogy eddig „alá­becsülték” az üzemanyág-költsé- gek növekedését. A hadügyminiszter beszámolt arról, hogy Oman, Kenya és Szo­mália engedélyezte az Egyesült Államoknak „katonai támasz­pontjaik használatát az olajutak védelmére”. A kongresszust tá­jékoztatják a megállapodásokról, de azok életbe lépéséhez nem lesz majd feltétlenül szükség a tör­vényhozók jóváhagyására — mondta Brown. Kijelentette, hogy sokba fog kerülni, amíg e három ország felajánlott kikötőit annyi­ra kibővítik és átépítik, hogy al­kalmasak lesznek az amerikai ten­gerészet és a légierő céljaira. Nem közölte azonban, hogy ez az ösz- szeg mekkora lesz. Lowell Weicker republikánus párti szenátor elítélte a kormány álláspontját, amely szerint az Arab-öböl térsége „létfontosságú az Egyesült Államok számára”. A szenátor szerint a közel-keleti olaj nem nélkülözhetetlen az Egyesült Államokban. Azt is nehezményez­te, hogy ' miközben a kormány egyfelől a közkiadások csökken­tését és a költségvetés kiegyen­súlyozását hirdette meg, másfelől növeli a katonai kiadásokat. Ami az MX-rendszert illeti, költségei várhatóan elérik a 36— 38 miliárd dollárt, a tervezett 33 milliárd helyett — közölte Brown. A rakétarendszer elhelyezéséhez és mozgatásához szükséges ív ala­kú föld alatti bunkereket 8000 négyzetmérföld területen építik meg Utah és Nevada állam terü­letén. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Nyugati országok tanácskozása az „ellenolimpiáról” , Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália szervezésében a. nyugati országok képviselői hétfőn tanácskozást tartanak, és ezen megvitatják az amerikaiak javasolta „ellenolimpia” kérdését — jelen­tette be csütörtökön Londonban a brit külügyminisztérium. Jól érte­sült brit politikai körök szerint a hétfői miniszteri szintű tanácsko­zást vagy Londonban vagy Genfben tartják. A francia kormánynak nincs szándékában, hogy beavatkozzék a francia olimpiai bizottság döntésébe, részt vesz-e a moszkvai olim­pián. > Az Egyesült Államokban levő Illionis egyetemen akciócsoport ala­kult azzal a célkitűzéssel, hogy az ország közvéleményét a moszkvai olimpiai játékok támogatására mozgósítsa. (MTI) * ABDULGAlt Botrány ­amerikai módra Az FBI-ügynökök majd megszakadtak a neve­téstől. A tv-képernyőn burleszkfilmbe illő jelene­tek játszódtak. Két íérfi egy szállodai szobában ép­pen egy dollárral tömött táskáért verekszenek. Az erősebb nyer, diadalittasan elrohan, kezében a'nye­remény. Egy komoly kinézetű úr vaskos dollárköte- get vesz át valakitől. Később ugyanabba a szobába vagy öt vadidegen surran be, hogy ők is szerencsét próbáljanak... • A verekedés Murphy. 9 A jacht valódi. 9 A berendezés: magnók, erősítők, Ív-monitorok. A film azonban nem burleszk volt, a képmagnóra rögzített jelene­tek szereplői nem komikusok, még csak nem is az amerikai alvilág tagjai, hanem valamennyien ismert politikusok, szenátorok, képvise­lők. A képsorok az FBI egy nagy vihart kavart akciójáról készültek. Hogy mekkora kisugárzása lesz a botránynak, az amerikai szakértők szerint is évek, de legalábbis Jiónapok kérdése. Mindenesetre Wa­shingtonban áll a bál. Profilátalakítás ? Az előzményről csak annyit hogy a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI valamiféle „profilátala­kítást” hajt végre, a korábbi éveknél nyíltabban, agresszíveb­ben hatol be az amerikai politi­kai élet kulisszái mögé. Mert azt nemigen lehet elképzelni, hogy a választási kampány kellős köze­pén (amikor is az ügybe, furcsa módon — egy kivételével. — ki­zárólag demokratapárti személyi­ségek keveredtek bele) csak egy véletlen ötlet húzódna az FBI- akció keretében. Minthogy a hi­vatalos vizsgálatok nem kezdőd­tek meg, cSak az FBI juttatta el akciója eredményét az illetékes helyekre, a titkosrendőrség kam­pányának valódi' célponjaira, il­letve az ügy haszonélvezői fe még nem deriüt fény. Lehets^es, hogy egy ellen- Watergate szálai bontakoznak ki, amelyben a végrehajtó hatalom, a Fehér Ház „törleszt” a tör­vényhozásnak a korábbi botrá­nyért? Ismeretes, hogy a politikai egyensúly a törvényhozás és a ve­zetés között régóta nem létező dolog: az elnök és a kongresszus huzavonái, az érdekcsoportok üt­közései mindennaposak. Carter nemrég akadékoskodó csoportnak titulálta a kongresszust, amire á törvényhozók az elnöki indítvá­nyok még ma'kacsabb vétójával, visszadobásával válaszoltak. Erre a kongresszus népszerűsége mély­pontra süllyedt, a Gallup Intézet szerint csak minden ötödik ame­rikai helyesli tevékenységét. Az Abdulgate nyomán — így nevez­ték el a botrányt a Watergate mintájára — egy dolog máris bi­zonyosra vehető: a képviselők, szenátorok amúgy is megtépázott tekintélye az FBI-akció következ­tében tovább csökken az ameri­kaiak szemében. Forró nyomon Az ötletet a szövetségi nyomo­zóiroda akciójához egy kisstílű bűnöző, egy bizonyos Weinberg adta. Hogy csökkentsék bünteté­sét, Weinberg ráállt az FBI-jal való együttműködésre. Amolyan csalimadár szerepet töltött be. Se­gítségével orgazdákat, kamiontol­vajokat, betörőbandákat tettek hűvösre. Weinberg egy alkalom­mal jelezte a rendőröknek, hogy „forró nyomra” . akadt. Mint mondta, helyi „nagyfejűek” buk­kantak fel üzletfelei között. A nyomozók feletteseikhez fordul­tak, s végül — hogy milyen csa­tornákon, kik bevonásával, az nem ismeretes — maga Webster, az FBI igazgatója adta jóváha­gyását a meglehetősen kényes vizsgálathoz. Az alapötlet eredeti volt. Szín­re tettek két dúsgazdag „olajsej­ket”, akik — így szólt az FBI forgatókönyve — részint amerikai letelepedési engedélyt akarnak, részint pedig tőkével betársulnak jövedelmező vállalkozásokba, földvásárlásokba, • játékkaszinók felállításába, titánbányák nyitásá­ba. Kambir Abdul Rahman „sejk” (szerepére egy sebhelyes arcú, sötét bőrű ügynököt jelöltek ki) megkezdte áldásos^ _ működését, előbb a floridai kikötőben egy luxúsjachton. majd az erre a cél­ra „berendezett” .villákban, iroda­házakban. A „berendezés” azt jelentette, hogy as. EBI technikai részlege j rejétt' mikrofonokat, tv- kamerákat helyezett el minden­hol. Fényűző csapdák várták te­hát az áldozatokat, de nem kel­lett sokáig várni. Néhány hónap leforgása alatt áz Egyesült Ál­lamok saaháíusán.ált ,3gy, képVise- iföíééCpiek ; -hőt - íajgj?.; . mpllséíüfc vagy- lsS^taöáií- ItelH'kiválóság sé­tált, vagy inkább rohant bele a kelepcébe. Az akcióban részt vett mintegy száz nyomozó elmondása szerint a tisztes politikus urak, amint megszimatolták az arab olajdollárok szagát, mint a sás­kák, ellepték az álsejk előszobá­ját, kendőzetlenül felajánlva szol­gálataikat. Errichetti, New Jersey állam szenátora a kaszinókat el­lenőrző állami bizottság elnökével együtt érkezett, s potom négy- százezer dollárért vállalta, hogy engedélyeket szerez az álsejknek. Előlegként huszonötezer valódi dollár átvételét rögzítették az FBI-kamerák. A vérekedő képviselő Errichetti a következő alkalom­mal már egy igen nagy hallal je­lentkezett: az amerikai, törvény- hozás nagytekintélyű szenátorát, Harrison Williams! hózta magá­val. Williams habozás nélkül tá­mogatást ígért a sejk titánbánya- vállallmzásálipz.. rnint ahogy ké­sőbb 3ern vonakodott átvenni ,a honoráriumot. A legvadabb jele­netet, a már említett burleszk­filmbe kívánkozó verekedést a pénzes táskáért egy philadelphiai rosszhírű ügyvéd és John Murphy ismert képviselő produ­kálta. A vádlottak, akiknek kor- rumpálhatóságát képmagnóteker­csek bizonyítják, makacsul tagad­nak. Hogy a kongresszusi veze­tők mit szólnak az ügyhöz? Dri- nan, aki 1974-ben a hasonló vét­ségekért Nixon ellen vádat emelő bizottságot vezette: „Belebeteged­tem a hallottakba”. Byrd szená­tor, a demokrata többség vezető­je: „Sokkolt, elbátortalanított az ügy”. Az Abdulgate furcsasága: „kö­zépszintű” politikus került a csap­dába. 3 agy másik, a^-fl.őbbiv^t;. foi kapcsolatos. raozaaíiat: az FBÍ-akciót február elején vá-; raüahul léfújták. Talán túl nagy halak kezdték kerülgetni a hálót, s az amerikai politika szürke emi­nenciásai nem akarnak még egy Water-g&.ts-boíxé.ny t ? ÍÍ?'P.tíC;'i' ÍPoŰC'c- •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom