Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

1980. március 13. # PETŐFI NÉPE # 3 KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Zegnál Márk tanácselhök A garai tanácsel­nök, Zegnál Márk, akit már régebbről ismerek, őszintén el­mondja, hogy kicsit meglepődött, amikor a megyei pártérte­kezleten kongresz- szusi küldöttnek vá­lasztották. A község­ről tudni kell, hogy lakosságának mint­egy fele magyar, 22 százaléka németaj­kú, a többi pedig szerb-horvát nyelven beszél. A lakosság 3500 körül van, köz­igazgatásilag hozzá­tartozik Bácsszent- györgy is, amelynek körülbelül 400 a lé- lekszáma. — Legtöbben a termelőszövetkezet­ben keresik meg ke­nyerüket, igaz, a 850 tagnak több mint fe­le nyugdíjas. Van egy ktsz-ünk is, ahol nyolcvanan dol­goznak. A községi áfész a bajai kör­zeti fogyasztási szö­vetkezethez tartozik, tehát nem önálló egység. A nők foglalkozta­tására a budapesti FÉKON Gyár bajai üzeme telephelyet létesí­tett, amely százötven személyt foglalkoztat. Még annyit hozzá­teszek a rövid ismertetéshez, hogy nemrég alakult meg a gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottság, amely a három szövetkezeti for­ma közötti együttműködés segí­tését szolgálja — kezdi a beszél­getést. Gara arról nevezetes, hogy a lakossága egy emberként fog ösz- sze akkor, hogyha a falugyűlé­sen valamit elhatároznak, önkén­tes adományokkal, társadalmi munkával egészítik ki a községi tanács saját pénzügyi eszközeit. Így épült a 16 kilométer hosszú s,zilárd burkolatú út, a 36 kilomé­ternyi betonjárda, a vízvezeték, az iskolabővítés és sok minden egyéb. Mindenki igyekszik rend­ben tartani a háza előtti járda­részt, gondoskodik a vízlevezetés­ről, virágoskertet létesít, rózsá- kat-3'ültetji Egyszóval szépítiy1 csi- , tjosítj a községét. [0f, Regnál, farról is.J.tájékozr tat, hogy hogyan szervezik meg mindezt. — Falugyűléseket hívunk ösz- sze egy-egy fontosabb akció előtt, és a lakossággal megtárgyaljuk, hogy mit vállalnak. A többi már a körzeti tanácstag dolga. Meg­szervezni, mozgósítani a munkára az embereket. Mivel a tanácsta­gok a lakosság összetételének megfelelően, a nemzetiségi falu­részeken anyanyelvükön tudják megértetni magukat, ez meg­könnyíti az elhatározások megva­lósítását. Nem véletlen, hogy Gara két­szer lett megyei első, kétszer pe­dig harmadik a községfejlesztési versenyben. A tanácselnök elmondja azt is, hogy évente 8—9 millió forint a társadalmi munka értéke. Mindez arra utal, hogy a község lakói sze­retik környezetüket és mindent megtesznek szépítéséért, fejleszté­séért. Az anyagi felajánlások pe­dig azt bizonyítják, hogy pénzügyi helyzetük is megengedi az áldo­zatvállalást. A községben az utób­bi öt esztendőben több új ház épült, mint a felszabadulás óta összesen, 300 gépkocsi van, a la­kások nagy része szépen berende­zett és az új házak már komfor­tosak. Nagy gondot fordítanak a nem­zetiségiek nyelvének, kultúrájá­nak ápolására. Az óvodában há­rom nyelven beszélnek a csöpp­ségek, mert külön létesítettek a nemzetiségiek számára óvodai részleget. Az iskolában a magya­ron kívül saját anyanyelvén is tanulhat minden diák. A kulturá­lis hagyományok őrzésére rend­szeresen megrendezik a prélót, a sváb bálát, az asszonybálat. A községi táncegyüttesben viszont mind a két nemzetiség szerepel. — Egy nagy gondunk van: nincs a község igényeinek megfe­lelő művelődési házunk. Valószí­nű, hogy még községi összefogás­sal sem sikerül mostanában hoz­záfogni az építéshez. Az iskola­tornatermet azonban megvalósít­juk — hapg^ta^,!-, tajjjáj^gjrjpk. A község április 4-re egy újabb ..létesítménnyel / a gyár, apsstiw*. fel­avatják Szatmári György szege­di szobrászművész alkotását, a felszabadulási emlékművet, amelynek zászló formája lesz. Az impozáns, csaknem öt méter ma­gas alkotáson szerepelnek majd a nemzetiségeket jelképező dombor- művek is. — Nem tagadom, büszke va­gyok a község eredményeire, úgy érzem egy akaraton vagyunk. Ha szót kapok a pártkongresszuson, akkor azt fogom hangsúlyozni, hogy nálunk nemzetiségre való te­kintet nélkül, mindenki igyekszik a maga erejéhez mérten megva­lósítani az előttünk álló nagysze­rű feladatokat. Elég, ha hivatko­zom a helyi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetre, amely a ne­héz gazdasági esztendő ellenére jól zárta az évet. Nálunk a tett- rekészség elsősorban a termelés­ben nyilvánul meg azon kívül, hogy igyekszünk mindent meg­tenni szűkebb pátriánk fejleszté­séért. K. S. HADÜZENET A HIÁNYCIKKEKNEK Hitellel is támogatják a gyártási feltételek megteremtését A különböző vállalatok egyéni kezdeményezéseit egyesítve, a Belkereskedelmi Minisztérium ha­dat üzent a hiánycikkeknek, erő­sítette termelésszervezési tevé­kenységét. Csatlakozott a kezde­ményezésekhez a KONSUMEX külkereskedelmi vállalat is, amely a szocialista országokbeli partne­rek körében kutat eladókat, gyár­tókat az itthon keresett, sokszor hiába keresett cikkekre. A múlt évben a minisztérium irányításával országszerte nyolc tanácskozást és kiállítást szervez­tek, vállalkozót kerestek a hiány­zó fogyasztási cikkek gyártására. A kiállítások idején 12 vállalat kötött megállapodást a különféle termelőkkel, 80 millió forint érté­kű áru gyártására, többségében idei szállítására. A múlt évi meg­állapodások alapján a hiányzó cikkek katalógusából mintegy 120- féle cikket törölhettek, s ezekből öt évre előre biztosították a szük­séges mennyiséget. Ilyen egyebek között a satu, a körfűrészlap, a festékkaparó, a kőműveskanál, a menetvágó és fúrókészülék. A VASÉRT nyugdíjasok közremű­ködésével egy éve külön termel­tetési csoportot tart fenn, amely eddig a vállalati hirdetésre a köz­ponti kiállítások nyomán jelent­kezett 240 érdeklődő gyártóval tárgyalt, ezek eredményeként ta­valy többségében idei szállításra 15 millió forint értékű ■ „hiány­cikkre” kötöttek szerződést. Sok év után ismét az üzletekbe kerül­het a paradicsompaszírozó. a mák­daráló. A RAVILL-nak eddig 12 terme­lővel sikerült megállapodásra jüt- nia fontos háztartási készülékek, alkatrészek jobb ellátása érdeké­ben, igy remélhetőleg lesz az üz­letekben elegendő mosógép-, cent­rifuga-alkatrész. A MOBIL kereskedelmi vállalat is találj’ 'gyártatktn-ábbarr 'Sok B gondQt.'0r9*kpzpÉt ...jarműalk'áír^sz, tartozék, több mint tíz millió fo­rint értékű idei szállítására. A soproni AFIT például importból is nehezen beszerezhető gépkocsi- visszapillantó-tükrök gyártására vállalkozott, a Fővárosi Finom- • mechanikai Vállalat Lada-lengés- csillapítókat készít a kereskede­lem megrendelésére. A Hungária Műanyagszövetkezet háromezer Trabant első sárvédő idei előál­lítására tett ígéretet. Most már az sem okozhat kü­lönösebb gondot, hogy egyes, sza­bad kapacitással rendelkező ter­melőknek nincs megfelelő eszkö­zük, szerszámuk, fejlesztési alap­juk. A minisztérium javaslatára ugyanis a Magyar Nemzeti Bank százmillió foririt hitelt biztosított a belkereskedelemnek szükséges fogyasztási cikkek gyártási felté­teleinek megteremtéséhez. (MTI) TÖBB MINT FÉLMILLIÁRD FORINT KÁRTÉRÍTÉS Az Állami Biztositó 1979. évi mérlege A biztosítás több millió embert érint hazánkban — megyénkben is százezreket — ezért érthető, ha az Állami Biztosító tevékenységét nagy figyelem kíséri. Az ÁB el­múlt évi munkájának tapasztala­tairól kérdeztük Szabó Lajost, az Állami Biztosító megyei igazgató­ját. — Tavaly sem volt sok időnk a pihenésre. Összesen 530 millió forint kártérítést fizettünk ki. Ez ugyan kevesebb az 1978-ban ki­fizetett 827 millió forintnál, ha azonban a zsanai gázkitörést is figyelembe vesszük — melyet központunk több mint 30 millió forinttal kártalanított —, akkor elmondhatom, hogy ismét többet fizettünk ki, mint amennyi bizto­sítási díjat beszedtünk. A lakosság érdeklődése — mind a személy-, mind a vagyonbizto­sítás iránt — tovább nőtt. Jelen­leg 358 ezer biztosítást kezelünk. — Milyen mértékű károk keletkez­tek a mezőgazdaságban? — A mezőgazdasági nagyüze­mek növény-, valamint állatbiz­tosításaira az utóbbi négy évben — a tavalyit is beleszámítva — országosan 3 milliárd, Bács-Kis- kunban több mint 330 millió fo­rinttal többet fizettünk ki, mint amennyit befizettek. A növény- biztosítás negatív mérlegéhez nagymértékben hozzájárult a me­gyénkre jellemző, rendkívül szél­sőséges időjárás. Már 1979 elején látható volt, hogy a szántóföldi gabona áttelelésével baj van. Vé­gül is, több mint 60 millió forin­tot fizettünk ki 18 ezer hektár ga­bona kipusztulásáért. Ezután 'a tavaszi fagy pusztított. Szakértő­ink 17 ezer hektáron állapítottak meg 187 millió forint összegű kárt. A legtöbb jégveréses nap orszá­gosan a mi megyénkben fordult elő. Tavaly 22 ilyen napunk volt — ami mérsékelt jeges évjárat­nak felel meg — mégis 80 nagy- gazdaságnak és csaknem 3 ezér magángazdaságnak fizettünk több mint 100 millió forint kártérítést. A .kártérítési összeg növekedésé­ben nemcsak a szeszélyes időjá­rásnak, VglksSzespp&rlSgy^íjgajíöa- ságok —. szerencsére ez nem álta- •lánosítható "~r 'Spekulatív?:1 j elleg- gel egységáraikat és az átlaghoza­maikat rekordszinten határozták meg. Ezenkívül a tavaszi fagy felmérése után találkoztunk olyan esetekkel is, hogy a kárenyhítési kötelezettségnek egyesek csak for­málisan tettek eleget, bízva abban, hogy a kár a biztosító .áltál úgyis megtérül. Mindez azért -fordulha­tott elő, mert az érdekeltségi rendszer nem volt hibátlanul ki­dolgozva. ami nem korlátozta kel­lően a hanyagságból eredő károk kifizetését. Emiatt azután a társa­dalmi érdek több helyen csorbát szenvedett. — Az Állami Biztosító közoontja a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítá­si feltételeit szigorította. Hogyan fo­gadták ezt megyénkben a gazdaságok vezetői? — Ennek nem sokan tapsoltak, döntő többségük azonban megér­téssel elfogadta. A 149 növénybiz­tosítással rendelkező gazdaságból egy állami gazdaság, hét termelő- szövetkezet és egy szakszövetke­zet nem írta alá a szerződést mó­dosító függeléket. Ezért ezek biz­tosításait a múlt év novemberé­ben felmondtuk. Ez egyébként egy furcsa ellentmondást is ta­kar. A számokat tekintve ugyanis a legtöbb felmondás megyénk­ben történt annak ellenére, hogy az elemi károk előfordulása, s a kifizetett károk összege országo­san nálunk volt csaknem a leg­több. — A lakossági biztosítások eléggé széles körűek mind a személy-, mind a vagyonbiztosítás területén. Mégis felvetődik a kérdés, tudják-e kővetni a változó igényeket? — Egy ország biztosítási kultú­ráját valóban a személybiztosítá­sok számával mérik leginkább. Ennek alapján nincs szégyenkezni­valónk. Tizenhét éves a csoportos élet- és balesetbiztosítási rendsze­rünk,’ s nemcsak hogy kiállta az idők próbáját, hanem rendkívül fejlődőképesnek is bizonyult. Me­gyénkben a csoportos életbiztosí­tást kötők száma meghaladja a 170 ezret. Ezen belül a legkorsze­rűbb CSÉB 80 biztosítással ren­delkezők száma is megközelíti a 20 ezret. A CSÉB a népszerűségét a kor­szerű szolgáltatási rendszerének köszönheti. A CSÉB'80 például már nemcsak baleseti sérülteknek nyújt térítést. Szolgáltatásait azok a biztosítottak is igényelhetik, akik betegség, munkahelyi ártalom kö­vetkeztében rokkannak meg. A szolgáltatások száma és az ezek alapján kifizetett pénzösszegek év­ről évre ugrásszerűen nőnek. A múlt évben 27 ezer biztosított ré­szére 43 millió forintot fizettünk ki. Az igényekkel összhangban ku­tatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználásával az egyé­ni életbiztosítás is életképesebbé válik. Már 1978-ban volt néhány kezdeményezés, igazi változás azonban ez év január 1-től követ­kezett be. Az új egyéni életbizto­sításoknak az a lényege, hogy vál­tozatlan díj mellett állandóan emelkedő szolgáltatást nyújtunk. Ez a kedvezmény valamennyi ér­vényes egyéni életbiztosításra is ki térj ed. j Ami a lakossági- vagyonbiztosí­tások fejlődését - változó .igé­nyekhez való alkalmazkodását — illeti, ezzel kapcsolatban minde­nekelőtt a lakásbiztosítást, a gép­kocsi-tulajdonosok önbiztosítását (CASCO) említem meg. Ezeket ma már a lakosság tömegesen veszi igénybe. A megyében levő összes lakások 62 százaléka biztosított, a gépkocsi-tulajdonosok 60 szá­zaléka rendelkezik cascóval. A lakásbiztosításnál több mó­dozatból lehet választani. Az igé- nvek az elmúlt évben a korsze­rűbb formák irányába tolódtak el. fgy például 1979-ben 24 ezer régi — úgynevezett háztartási biztosítás — helyett új, korszerű biztosítást vettek igénybe. Ez ért­hető is, mert az árintézkedések folytán az ém'tőanvag, a szobabú­torok. konyhai felszerelések árai növekedtek, ilv módon a lakások és azok berendezéseinek értéke is jelentősen megnőtt. Az új lakásbiztosítás alapján ugyanis vállaltuk, hogy az épület­ben keletkezett kárt a tényleges helyreállítási költségen, a bútor­zatban bekövetkezett kárt újrabe- szerzési áron térítjük meg. Ilyen alapon az sem véletlen, hogy kár­térítésünk az utolsó négy évben háromszorosára nőtt, a múlt év­ben elérte a 17 millió forintot. Ami a casco-öiztosítást illeti, a gépkocsi-tulajdonosok önhibá­jából eredő károk megszaporod­tak. Tavaly minden harmadik au­tós igényelte a kártérítést. A cascót, az évek során folyama­tosan bevezetett — díjemelés nél­küli — módosításokkal igyekez­tünk korszerűsíteni. Ma már azon­ban gondolunk olyan megoldásra is —, hogy a megváltozott körül­ményekre, az autósok által felme­rült új igényekre való tekintettel — a közeljövőben a jelenleginél modernebb biztosítási konstruk­ciót dolgozzunk ki. — Beszélhetünk-e az Állami Bizto­sítónál hatékony gazdálkodásról? — Igen, de az nem mehet a biz­tosítottak rovására. Ilyesmiért nálunk egyetlen dolgozó és veze­tő^ sincs sem anyagilag, sem erköl­csileg érdekeltté téve. Mi akkor dolgozunk hatékonyan, ha a biz­tosítottak ügyét — kölcsönös meg­elégedésre — a legrövidebb idő alatt rendezzük és ehhez minél kevesebb munkaidőt, bért, nyom­tatványt és egyéb költséget hasz­nálunk fel. — A gépjárműkárok felméré­sét, kifizetését például újabban közvetlenül a fiókok intézik. Ily módon a károk több mint 70 szá­zalékát gyorsítottan rendezzük. Az elintézési idő 1978. évi 13 nap­ról a múlt évben 6 napra csök­kent. Ezt az idén tovább kíván­juk rövidíteni. A személybiztosítás területén is értünk el eredményeket, a káro­sultak 75 százalékának az ügyét a bejelentés alkalmával azonnal rendezni tudtuk úgy, hogy pénz­járandóságukat kézhez is kapták. Sajnos, még. mindig nem eléggé köztudott, hogy a hét meghatáro­zott napjain nyújtott ügyfélszol­gálati időt vezettünk be minden fiókhálj' s á'biztosítottak munka­idő után is'elintézhetik ügyeiket. Az rügyfeíszolgálati előadók szak­mailag legképzettebb dolgozóink, akik megfelelő felvilágosítást tud­nak ügyfeleink részére nyújtani. Kecskeméten telefonüzenet-rögzí­tő készüléket helyeztünk üzembe, ami lehetővé teszi, hogy ügyfele­ink munkaidő után, akár éjszaka is, bejelentést tehetnek, s más­nap már intézik is ügyét. Hosszasan lehetne sorolni mind­azokat az intézkedéseket, amely- iyel a biztosítottak érdekeit kí­vánjuk még jobban szolgálni. Elé­gedetlenek vagyunk magunk is jelenlegi., nyilvántartási rendsze­rünkkel, s arra törekszünk, hogy azt tovább egyszerűsítsük, gépe­sítsük. E téren is szeretnénk újabb eredményeket elérni' 1980- ban ügyfeleink minél nagyobb megelégedésére — mondotta be­fejezésül Szabó Lajos, az Állami Biztosító megyei igazgatója. N. O. IDŐJÁRÁS ÉS BIOLÓGIA Orvosmeteorológiai csoport alakult ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORI ÚJSÁGCIKKEKBŐL „A szovjet ember tiszteletben tartja más népek erkölcseit és szokásait” Címek a Bajai Hírlap 1945. március 10-i számának első oldalán Az amerikai páncélosok átkeltek a Rajnán. — Elsüllyesz­tettek egy 10 ezer tonnás japán olajszállítót. — Stettinnél tovább nyomulnak előre az oroszok. — Űjból bombázták ,a Dunántúl vasútvonalait. — Az olasz és a görögországi hábo­rú eseményei. — Nagyszabású ünnepséggel hódol Baja város közönsége március 15-én a márciusi ifjak emlékének. — Má­tól kezdye este 8 óráig lehet civileknek az utcákon járkálni. — A? idén is fejlépett az árvízveszély a Duna—Tisza közén. Kodály Zoltán ünneplése A Vörös Hadsereg 27. születés­napja alkalmából rendezett ün­nepségen megérdemelt kitüntetés érte Kodály Zoltánt, Kecskemét szülöttjét, a világhírű magyar ze­neszerzőt. A köszöntők során Csernjsov tábornok, a budapesti városparancsnok meleg szavakkal köszöntötte Kodály Zoltánt. Hangsúlyozta, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán olyan büszke­ségei a magyar zenei életnek, aki­ket az orosz nép is szívébe zárt. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 11.) Apróhirdetések Orbán Sámuelt keresi édesany­ja, aki tud róla, értesítést kérek Erzsébet u. 1. szám alá. Tolmácsolást vállalok üzletben, vagy hivatalban. Füzes utca 15. Felkérem mindazokat, kik Bethlenváros 27. számú lakásom­ból ruhaneműt, bútort, edényt és egyéb holmit elvittek, nyolc na­pon belül hozzák vissza; ellenke­ző esetben eljárást indítok elle­nük. .. Zsebórát, férfi és női karórát cserélnék lisztért. szappanért, vagy tűzifáért. Sörház utca 3. Szabó Mihály honvéd, tábori szám K. 699. utoljára november 6-án Szikszóról küldött levelet, aki azóta eltűnt. Aki tud róla, értesítse feleségét: Szeged—Ki­rályhalom, Kissor 1093. Gumilepedőt, 85x64, elcserélnék cukorért, Rákóczi út 28. Kommenciós lovászt felveszek, Belső-Szegedi út 11. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 11.) v'-. . I A Vörös Hadsereg felszabadító hadsereg (Részletek Rosztovszkij Szergej alezredes két folytatásban meg­jelent cikkéből:) A Szovjetuniót nem ismerő embereket különösen meglepi a szovjet emberek egy­szerűsége, demokratizmusa, jószí­vűsége, fegyelmezettsége, művelt­sége és az, hogy a szovjet ember tiszteletben tartja más népek er­kölcseit és szokásait, nem ismeri a nemzeti és a faji gyűlöletet. (Bajai Hírlap, 1945. március 15.) A tavaszi munkálatok rendje Mint az eddigi adatokból meg­állapítható, a rozs vetésterületé­nek mintegy felét, a búzavetések­nek pedig csupán egynegyedét si­került elvetni. ... Vannak olyan községek, ahol a megnövekedett tavaszi ve­tésterület tizedrészét sem tudják bevetni, ha vetőmaggal és iga­erővel nem segítik a szomszédos községek. Minthogy egyes közsé­gekből az igareőt majdnem tel­jesen elvitték, kötelesek a szom­szédos községek segítségükre siet­ni. E községek részére a f. m. miniszter igyekszik traktorról gondoskodni, de traktor is kevés van, tehát egyik gazda a mási­kat. egyik község gazdái a másik község gazdáit segítsék. Erre tör­vényes rendelkezés van, amit szigorúan végre kell hajtani. Igen fontos a tavaszi búza, a zab és árpa pótlására alkalmas vetőmag (köles, pohánka, édescirok) igaz­ságos elosztása. (Bajai Hírlap, 1945. március 13.) Összeállította: Heltai Nándor A hirtelen időjárás-változásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait, összefüggéseit tárja fel az Országos Meteorológiai Szol­gálat idén alakult orvosmeteoro­lógiai csoportja. Szakemberei bio­lógiai nyelvre fordítják az időjá­rási hatásokat, és ennek gyakor­lati hasznosítására törekednek. A kutatómunkáról és az orvosme­teorológiai szolgáltatás előkészü­leteiről a csoport tagjai elmond­tál; az MTI munkatársának: A gyors időjárás-változások ha­tásmechanizmusának feltárására eddig is sok irányú vizsgálatok folytak már, az orvosok és a me­teorológusok munkája azonban nem volt kellőképpen összehan­golva. Az országos műszaki fej­lesztési bizottság és az Egészség­ügyi Minisztérium javaslatára a hiány pótlására alakult meg az intézet orvosmeteorológiai cso­portja. A . meteorológusok különféle vállalatok munkalélektani, ergo- nómíiai szakembereivel együttmű­ködve — az időjárás-előrejelzés­hez hasonlóan — kidolgozzák a meteorológia biológiai prognózi­sának rendszerét, amely a gya­korlatban a légköri változások káros hatásának megelőzéséhez nyújt támpontot. Az intézet eddig is kapcsolat­ban állt már több vállalattal, amelyeknek a várható frontbetö- résekröl. az úgynevezett kritikus napokról egynapos vagy néhány órás előrejelzést adtak. A Volán Tröszt például gépkocsivezetői számára kér rendszeresen infor­mációt a gyors időjárás-változá­sokról. Ennek alapján a diszpé­cserek fokozott óvatosságra fi­gyelmeztetik a volán mögé ülő­ket, A tapasztalat szerint ennek eredményeként csökkent a tröszt vállalatainál a balesetek száma. Más üzemeknél az ergonómiába építik be a frontátvonulások elő­rejelzéséről küldött információk­kal, a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál és a Taurus szegedi gyárá­ban például — könnyített, mun­kát kapnak a- dolgozók — a le­hetőség szerint — a kritikus na­pokon. Az elképzelések szerint a cso­port előbb kidolgozza a szélesebb körű orvosmeteorológiai szolgál­tatás rendszerét, majd pedig or­vosokkal szoros . együttműködés­ben az egészségügy számára is kiépíti a meteorológiai informá­ciószolgálatot. Néhány éven belül a kórházak, klinikák a műtétek menetrendjének összeállításánál is figyelembe vehetik majd a várható fronthatásokat, az erre érzékeny betegeknél eltolhatják az operáció időpontját. A mentők felkészülhetnek a fronthatásra várható esetleges nagyobb for­galomra, és általában a minden­napi gyógyító munkában is hasz­nosíthatják az orvosmeteorológia eredményeit. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom