Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

19*0. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG \ A megyét szolgálta hűséggel — Itt van Ilonka! — szólt örömmel, és kivált a megyei pártérte­kezletre gyülekezők egyik csoportjából Iván Istvánná, a megyei párt- bizottság nyugdíjas osztályvezetője. És jelé sietve máris összeölelke­zett Pankovits József:néval, aki eközben keresetlenül ennyit mon­dott: „Hazajöttem!" Aztán karonfogva egymást, lelkes beszélgetésbe kezdtek. Nem sokáig zavartalanul, mert a gyülekezők közül sokan oda-odaléptek, hogy üdvözöljék őket. Pankovitsné Ilonkát azért is, mert mostanában ritkábban látják. Nemrégóta a fővárosban él fia, menye és a kis Kati unokája közelségében. De most hazajött, mivel tagja a pártértekezleti számadással leköszönő megyei pártbizottság­nak. Egy 1946 elején keltezett do­kumentum jutott az eszembe, amelyet pár évvel ezelőtt muta­tott, amikor életútjáról, tevékeny­ségéről beszélgettünk. A Magyar Kommunista Párt Délpest-Bács- Bocjrog Vármegyei Bizottságának megbízólevele volt az. Akkor a távollétében választották meg Pankovits Józsefnét a testületbe. — Azóta egy ciklus kivételével ismételten megkaptam a bizal­mat. Az először történt megvá­lasztásom azért is emlékezetes, mert a párt nőpolitikája jegyében került rá a sor. Kevés volt a bi­zottság tagjai közt a nő, s a kis­kunhalasi Macskási elvtárs szólt közbe, ő javasolta a megválasztá­somat — említette akkor. Mint az egymás után kigyúló lámpák, sorra-rendre élednek most a tőle hallott, életútját jel­lemző epizódok. Például, hogy 13 —14 éves gyerekként kubikos édesapjával látogatta a bajai munkásotthont. Ö írta le neki a „leckét”, az ott elhangzott politi­kai előadásokat. Jóval a felszabadulás előtt kez­dődött tehát elkötelezettsége a munkásmozgalommal, a párt ügyével. Akkor verték meg elő­ször a rendőrségen. A gyereklány­ból akarták kiszedni a munkás- otthonba járók nevét. És pár hó­nappal Baja felszabadulása előtt, 1944-ben, nem felejti el a napot: Péter-Pálkor ütlegelték másod­szor. Azért, mert egy fiatalasz- szonynak, aki pici gyermekével a gettóból megszökött, igyekezett segíteni. BsotDehogyi'S ^Ltte volna,. hogy, a .verésért ugyanazon.falak — a hí hajdani műszaki laktanya, a mai férfifehérnemű-gyár — között kap soha nem remélt elégtételt: 1958- ban ott választották meg ország- gyűlési képviselőnek. S íme, új­ra vált az emlékezet: szinte ma­gam előtt látom a Bács-Kiskun megyei Tanács múlt évi, a nőpo­litikái irányelveik végrehajtásáról tárgyaló ülésén, amint határozott kiállással felszólal, a testület elé terjesztett beszámolóban nyitva maradt kérdésekre szorgalmazva á választ. Hányféle fórumon hallatta sza­vát az évtizedek folyamán a párt ügyének, kivált nőpolitikájának képi viseletében — nem tartja szá­mon. Mint ahogyan azt sem, hogy tömeggyűlések szónokaként kiállva, hányszor magyarázta a párt céljait, s mozgósított, lelke­sített azok eléréséért a tettekre. A Bátmonostoron megtartott el­ső gyűlésre azonban pontosan emlékszik. Röviddel előtte, 1945 nyarán párhetes agitációs isko­lára küldte á párt; az első vá­lasztásokra készült a szabad Ma­gyarország. Népes, gyűlés volt, ahol a hívőkkel együtt részt vett a helyi plébános is. Bár lámpa­lázzal küzdött, szónoklatát nagy tetszéssel fogadták, Az elvtársak dicsérő buzdítására nagy-nagy lelkesedéssel tartotta a további gyűléseket. A Bajához ugyancsak távoli Csikériára kerékpáron tet­te meg az uta$. Csátaljáról meg — ahol épp akkor himlőjárvány tört ki — a dűlőutakon kocogott, és súlyos betegen ért haza. S rnég fel sem, épült teljesen, ami­kor az alvégiek kérésére ismét gyűlést. .tartott. Hideg, . volt, . a tá­volság nagy, cipője pedig lyukas — heteken át lemerevült végta­gokkal nyomta az ágyat. Aztán az 1946-os év, az inflá­ció, a drágaság, és a különböző tömegmegmozdulások, például a tüntetés a bajai Béke téren. Az akkor még huszonéves Pankovits­né a párt nőfelelőseként, a tömeg előtt „feleltette” a főispánt az akkori legfontosabb kérdésekre: Mit tesznek a feketézők ellen, hogyan akarnak gátat vetni a drágaságnak, miért éhezik a nép?... Nemrégiben hallottam emleget­ni, hogy az elsők között volt, akik nagy ügyszerettei és buzga­lommal a Kodály Zoltán ének­zenei iskola létrehozásának ügye mellé álltak. A megye első, 1945. január 20-án megnyitott napközi­je is Pankovitsné személyéhez fűződik. És erre különösen büsz­ke. Mert sok volt az éhesen, fá­zósan kóborló gyerek, a háború­ból maradt robbanószer pedig tragédiákat is okozott, ezért kez­deményezte, szervezte a napközit. Mint említette, ifjú és nagyma­ma korú, csupa nagyszerű társ­nője önzetlenségének köszönhe­tően nyithatta meg kapuit a szentistváni elhagyott házak egyi­kében a mai óvoda-előd napközi. Mivel a felszabadulás első nap­jaitól kezdve kommunistaként nemcsak a legjobb ismerője, ha­nem évtizedeken át vezetője, for­málója is a megye nőmozgalmá­nak, országgyűlési képviselő . és sok más társadalmi tisztség vi­selője, jó lenne, ha egyszer rög­zítené, leírná a magában hordott történelmet! — említettem meg neki egyik beszélgetésünkkor. — Gondoltam rá, de majd ha megöregszem, amikor már pihe­nőbe vonulok — felelte akkor. És hozzátette: — Egy biztos: cso­dálatos időszak volt! Ami* az ügy szolgálatát illeti: mint oly sok emberére, az én egész életemre is meghatározó. A megyei pártértekezlet egyik szünetében alkalmam nyílt meg­kérdezni, hogyan telnek a nyug­díjas Pankovits Józsefné napjai. — Sosem unatkozom! A kis háztartás, az unokám, a gyere­kek, mindig kerül valami elin­téznivaló. A pártfeladatom pe­dig: a XIII. kerületi nyolcas kör­zet pártalapszervezete a vezető­ségébe választott. Százvalahány tagú pártszervezet, túlnyomórészt idős elvtársak. Párttitkárunk, Bezur Gyula elvtárs maga is 1928 óta tagja a pártnak. Ami­kor a mostani megbízatásomra vonatkozó javaslatról beszéltek yelem;' -megpróbáltam^ *szabódni, hogy most ismerkedem a körzet­tel, az itteni elvtársakkal, haszno­sabb lenne talán az ehhez mére­tezett pártmegbízatás. Párttitká- rühk azonban rámpirított: „Elv­társnő, ilyen fiatalon mindennel megbirkózik az ember. Hiszen a lányunk lehetne!” ' S mit lehet erre mondani? Dol­gozik az ügy szolgálatában to­vább ... Bács-Kiskun megye politikai, társadalmi és közéletében be­töltött, több mint három évtize­des kiemelkedő munkásságáért Pankovits József nének adomá­nyozott Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitüntetéshez őszinte szívvel gratulálunk! Perny Irén Mint már korábban megírtuk, júliusban az eddigi városi gáz he­lyett földgázt kap Baja. A Szánkról induló 400 milliméter átmérőjű csőkígyó 56 400 méter hosszan épül szántáson, csatornákon, utakon keresztül. A Siófoki Kőolajépítő Vállalat két tapasztalt szocialista brigádja — hiszen az adriai olajvezeték építésénél is dolgoztak — a Vörös Október és a Latinka Sándor végzi a hegesztési munkákat. Már csak 14 kilométer hiányzik és a hegesztők befejezik a nagy fi­gyelmet, különleges szakértelmet követelő munkát. Ezután jönnek a szigetelést végző szakemberek, majd a föld alá kerül a vezeték és a gondos ellenőrzés után megkezdődhet a gáz szállítása Szánkról Ba­jára. (Pásztor Zoltán képriportja) Országgyűlési képviselők - munkájukról Néhány héttel ezelőtt az országgyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportjának ülésén dr. Boza József, a kép­viselőcsoport vezetője felidézte a képviselőknek ebben a cik­lusban végzett munkáját, s eredményeiket. A rövid számve­tést azért tette, mert a nyáron a képviselők mandátuma le­jár, s mint ismeretes, sor kerül majd a választásra. A hét közepén megtartott országgyűlési ülésszak szünetei­nek hangulatát is a számvetés jellemezte, vagyis beszélgetés közben a képviselők felidézték az elmúlt években végzett munkájuk főbb állomásait, eredményeiket, s gondjaikat is. Ismét a képernyőn a „Háború a Szaharában" Ismét műsorára tűzi a Magyar Televízió, Chrudinák Alajos és Halász Mihály: „Háború a Szaharában” című alkotását. A film az idei Monte Carlo-i filmfesztiválon a riport- és doku­mentumfilmek versenyében elnyerte a fesztivál nagydíját, az Arany Nimfát. A tv-stábja a volt Spanyol-Szaharáért folyó fegyveres küz­delemről hírt adva a Polisario harcosaival bejárta a sivatagi harcmezőket és filmezett a másik oldalon, Marokkóban is. A díjnyertes filmet március 10-én, rendkívüli adásnapon 19 óra­kor láthatják az érdeklődők. (MTI) Ma nyílik a lipcsei vásár A megyei képviselők eszmecse­réjébe bekapcsolódva dr. Juhász Tiborral és Selyem Zsigmonddal beszélgettünk. Dr. Juhász Tibor, az országgyű­lés állandó bizottságainak, ponto­sabban a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság munkájáról be­szélt részletesen, ami érthető, hi­szen a jogász szakember tagja a bizottságnak. — Az országgyűlés ügyrendje szerint az állandó bizottságok alapvető feladata, hogy folyamato­san segítsék az országgyűlés tör­vényalkotó, ellenőrző munkáját, biztosítsák a társadalom alkotmá­nyos rendjét és igyekezzenek elő­mozdítani a parlament ülésszakai­nak eredményességét — mondta a képviselő. — Az állandó bizottsá­gok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglal­kozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet adótt területén alapvető jelentőségűnek tartanak. — E feladatoknak megfelelően az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyebek között az alkoholizmus kérdésével is foglalkozott — folytatta a be­szélgetést dr. Juhász Tibor. — Ezt az ülésünket Szegeden tartottuk, amelyen dr. Markója Imre igaz­ságügyi miniszter tájékoztatott bennünket az alkoholizmus elleni küzdelem jogi és társadalmi véde­kezésének helyes irányairól. Ez­után elmentünk . Nagyfára, a Munkaterápiás Alkoholelvonó In­tézetbe, ahol nemcsak az intézet­ben kezeitekkel volt lehetőségünk találkozni, elhelyezésüket, munka- körülményeiket megismerni, ha­nem a korszerű gyógyításukkal kapcsolatban kiváló szakorvosok­tól kaptunk tájékoztatást az inté­zet tevékenységéről, eredményeik­ről, gondjaikról, s arról is meg­győződhettünk, hogy az intézet kihasználtsága nem teljes. Mint azt beszélgetésünk további részében az országgyűlési képvise­lő elmondta, a bizottság egy má­sik ülésén a jogpropaganda hely­zetével foglalkozott. A tájékozta­tóból országos áttekintést kaptak ennek a rendkívül fontos tevé­kenységnek a helyzetéről. — Nagy figyelmet fordított a bizottság az államigazgatási mun­ka jelentőségére is. Az egyik bi­zottsági ülésünket követően el­mentünk az Államigazgatási Fő­iskolára. Megnéztük a főiskola felszereléseit, s az intézmény ve­zetői az oktatási munkáról tájé­koztattak bennünket. Végül a képviselő arról beszélt, hogy a bizottsági tagság nélkül is bármelyik kollektíva munkájában részt vehetnek, s tájékozódhatnak az állami, társadalmi élet kérdé­seiről. Selyem Zsigmond már a máso­dik ciklusban végzi képviselői munkáját, 1975-ben újraválasztot­ták. — Kunszentmiklós, Szabadszál­lás, Kunpeszér, és Kunadacs or­szággyűlési képviselője vagyok — kezdte a beszélgetést. — Az újra­választásom után már könnyebb volt a községek és a lakosság problémáiban eligazodnom. Nem­csak a lakossággal, de 6 községek párt- és gazdasági vezetőivel, a járási pártbizottsággal és á járási hivatal vezetőivel is rendszeres kapcsolatot tartok.,-Nagyon jónak tartom, hogy a járási pártbizott­ság segítségével minden évben tá­jékoztatást adhattam választóim­nak a járás községeinek gazdasá­gi, társadalmi fejlődéséről, az eredményekről, s a gondokról. Ezé. két a találkozásokat felhasználtam arra is, hogy részletesen beszá­moljak az országgyűlés munkájá­ról, az ülésszakaink témáiról, a parlament legfontosabb feladatá­ról, a törvényalkotásról. Jóleső ér­zés, hogy ezekre a beszélgetésekbe négy-ötszázan is eljönnek. Hozzá­szólásaikkal, javaslataikkal segít­séget adtak munkámhoz, s ter­mészetesen kérésekkel is fordul­tak hozzám, amelyeket igyekeztem elintézni. Az elmúlt években például sze­mélyesen kerestem fel a közleke­désügyi minisztert, és sikerült el­intéznem a kunadacsi és a tassi kövesút szélesítését. Sőt, újabb eredményről is beszámolhatok, mert a miniszterrel való személyes megállapodásunk után jelenleg szélesítik a kunpeszéri utat is. Segítettem a kunadacsi ÁFÉSZ- bolt bővítésében, a szabadszállási 8 tantermes iskola létrehozásában, valamint Kunszentmiklóson több kilométeres szilárd burkolatú út építésében, egy új kenyérbolt és játszótér kialakításában. — Nem akarom tovább sorolni képviselői munkám eredményeit, de azt azért megjegyzem, hogy a választópolgároknak csak akkor tettem kötelező ígéretet, amikor láttam, 'hogy az általuk kért ügy megoldása már biztos. Nem aka­rom becsapni választópolgáraimat, szeretem az itt élő embereket, kö­zöttük nőttem fel, s ha módot ad­nak rá, a jövőben is segítem őket. Tárnái László Mintegy 100 országból félmillió látogatót várnak a ma megnyíló lipcsei vásárra, a világ legnagyobb szakvásárára. A március 16-ig tartó seregszemlén 66 országból több mint 9 ezer kiállító vesz részt. A tavaszi lipcsei vásárok hagyo­mányaihoz híven a műszaki ága­zatok — ezúttal a szerszámgép­ipar, a fémipar, a kohászat, az elektrotechnika és műszeripar — kapják a fő helyet. Nagy szerep jut a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari technikának is, mutatva, hogy ezek az ágazatok világvi­szonylatban egyre számottevőbbé válnak. A vásár területének csak­nem egyharimadát foglalják el a fogyasztási javak. A 13 szocialista, 28 fejlődő és 25 kapitalista ország, valamint Nyu- gat-Berfin részvétele is bizonyít­ja, hogy a lipcsei vásár hagyomá­nyosan megkülönböztetett szerepet tölt ibe a keleti és nyugati orszá­gok közötti kereskedelemben. A legnagyobb külföldi kiállítók — köztük a Szovjetunió és az NSZK —' szintén minden területen szere­pelnek. A legtöbb terméket — 46 ezret, amiből 6 ezer új, vagy to­vábbfejlesztett — az NDK állítja ki, termelésének kétharmadai képviselve. A szocialista országok között valamennyi KGST-állam szere­pel. Magyarországot csaknem 4 ezer négyzetméter kiállítási terü­leten több mint 30 külkereskedel­mi vállalat képviseli. Az újdon­ságok között kiemelkedő helyet foglalnak el a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, berendezé­sek, amelyek fele KGST-együtt­működés révén készült. A lipcsei vásár részeként vasár­nap nyílik meg a hagyományos nemzetközi könyvvásár is, ame­lyen a magyar könyvkiadást 1500 kötet képviseli. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom