Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
19*0. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG \ A megyét szolgálta hűséggel — Itt van Ilonka! — szólt örömmel, és kivált a megyei pártértekezletre gyülekezők egyik csoportjából Iván Istvánná, a megyei párt- bizottság nyugdíjas osztályvezetője. És jelé sietve máris összeölelkezett Pankovits József:néval, aki eközben keresetlenül ennyit mondott: „Hazajöttem!" Aztán karonfogva egymást, lelkes beszélgetésbe kezdtek. Nem sokáig zavartalanul, mert a gyülekezők közül sokan oda-odaléptek, hogy üdvözöljék őket. Pankovitsné Ilonkát azért is, mert mostanában ritkábban látják. Nemrégóta a fővárosban él fia, menye és a kis Kati unokája közelségében. De most hazajött, mivel tagja a pártértekezleti számadással leköszönő megyei pártbizottságnak. Egy 1946 elején keltezett dokumentum jutott az eszembe, amelyet pár évvel ezelőtt mutatott, amikor életútjáról, tevékenységéről beszélgettünk. A Magyar Kommunista Párt Délpest-Bács- Bocjrog Vármegyei Bizottságának megbízólevele volt az. Akkor a távollétében választották meg Pankovits Józsefnét a testületbe. — Azóta egy ciklus kivételével ismételten megkaptam a bizalmat. Az először történt megválasztásom azért is emlékezetes, mert a párt nőpolitikája jegyében került rá a sor. Kevés volt a bizottság tagjai közt a nő, s a kiskunhalasi Macskási elvtárs szólt közbe, ő javasolta a megválasztásomat — említette akkor. Mint az egymás után kigyúló lámpák, sorra-rendre élednek most a tőle hallott, életútját jellemző epizódok. Például, hogy 13 —14 éves gyerekként kubikos édesapjával látogatta a bajai munkásotthont. Ö írta le neki a „leckét”, az ott elhangzott politikai előadásokat. Jóval a felszabadulás előtt kezdődött tehát elkötelezettsége a munkásmozgalommal, a párt ügyével. Akkor verték meg először a rendőrségen. A gyereklányból akarták kiszedni a munkás- otthonba járók nevét. És pár hónappal Baja felszabadulása előtt, 1944-ben, nem felejti el a napot: Péter-Pálkor ütlegelték másodszor. Azért, mert egy fiatalasz- szonynak, aki pici gyermekével a gettóból megszökött, igyekezett segíteni. BsotDehogyi'S ^Ltte volna,. hogy, a .verésért ugyanazon.falak — a hí hajdani műszaki laktanya, a mai férfifehérnemű-gyár — között kap soha nem remélt elégtételt: 1958- ban ott választották meg ország- gyűlési képviselőnek. S íme, újra vált az emlékezet: szinte magam előtt látom a Bács-Kiskun megyei Tanács múlt évi, a nőpolitikái irányelveik végrehajtásáról tárgyaló ülésén, amint határozott kiállással felszólal, a testület elé terjesztett beszámolóban nyitva maradt kérdésekre szorgalmazva á választ. Hányféle fórumon hallatta szavát az évtizedek folyamán a párt ügyének, kivált nőpolitikájának képi viseletében — nem tartja számon. Mint ahogyan azt sem, hogy tömeggyűlések szónokaként kiállva, hányszor magyarázta a párt céljait, s mozgósított, lelkesített azok eléréséért a tettekre. A Bátmonostoron megtartott első gyűlésre azonban pontosan emlékszik. Röviddel előtte, 1945 nyarán párhetes agitációs iskolára küldte á párt; az első választásokra készült a szabad Magyarország. Népes, gyűlés volt, ahol a hívőkkel együtt részt vett a helyi plébános is. Bár lámpalázzal küzdött, szónoklatát nagy tetszéssel fogadták, Az elvtársak dicsérő buzdítására nagy-nagy lelkesedéssel tartotta a további gyűléseket. A Bajához ugyancsak távoli Csikériára kerékpáron tette meg az uta$. Csátaljáról meg — ahol épp akkor himlőjárvány tört ki — a dűlőutakon kocogott, és súlyos betegen ért haza. S rnég fel sem, épült teljesen, amikor az alvégiek kérésére ismét gyűlést. .tartott. Hideg, . volt, . a távolság nagy, cipője pedig lyukas — heteken át lemerevült végtagokkal nyomta az ágyat. Aztán az 1946-os év, az infláció, a drágaság, és a különböző tömegmegmozdulások, például a tüntetés a bajai Béke téren. Az akkor még huszonéves Pankovitsné a párt nőfelelőseként, a tömeg előtt „feleltette” a főispánt az akkori legfontosabb kérdésekre: Mit tesznek a feketézők ellen, hogyan akarnak gátat vetni a drágaságnak, miért éhezik a nép?... Nemrégiben hallottam emlegetni, hogy az elsők között volt, akik nagy ügyszerettei és buzgalommal a Kodály Zoltán énekzenei iskola létrehozásának ügye mellé álltak. A megye első, 1945. január 20-án megnyitott napközije is Pankovitsné személyéhez fűződik. És erre különösen büszke. Mert sok volt az éhesen, fázósan kóborló gyerek, a háborúból maradt robbanószer pedig tragédiákat is okozott, ezért kezdeményezte, szervezte a napközit. Mint említette, ifjú és nagymama korú, csupa nagyszerű társnője önzetlenségének köszönhetően nyithatta meg kapuit a szentistváni elhagyott házak egyikében a mai óvoda-előd napközi. Mivel a felszabadulás első napjaitól kezdve kommunistaként nemcsak a legjobb ismerője, hanem évtizedeken át vezetője, formálója is a megye nőmozgalmának, országgyűlési képviselő . és sok más társadalmi tisztség viselője, jó lenne, ha egyszer rögzítené, leírná a magában hordott történelmet! — említettem meg neki egyik beszélgetésünkkor. — Gondoltam rá, de majd ha megöregszem, amikor már pihenőbe vonulok — felelte akkor. És hozzátette: — Egy biztos: csodálatos időszak volt! Ami* az ügy szolgálatát illeti: mint oly sok emberére, az én egész életemre is meghatározó. A megyei pártértekezlet egyik szünetében alkalmam nyílt megkérdezni, hogyan telnek a nyugdíjas Pankovits Józsefné napjai. — Sosem unatkozom! A kis háztartás, az unokám, a gyerekek, mindig kerül valami elintéznivaló. A pártfeladatom pedig: a XIII. kerületi nyolcas körzet pártalapszervezete a vezetőségébe választott. Százvalahány tagú pártszervezet, túlnyomórészt idős elvtársak. Párttitkárunk, Bezur Gyula elvtárs maga is 1928 óta tagja a pártnak. Amikor a mostani megbízatásomra vonatkozó javaslatról beszéltek yelem;' -megpróbáltam^ *szabódni, hogy most ismerkedem a körzettel, az itteni elvtársakkal, hasznosabb lenne talán az ehhez méretezett pártmegbízatás. Párttitká- rühk azonban rámpirított: „Elvtársnő, ilyen fiatalon mindennel megbirkózik az ember. Hiszen a lányunk lehetne!” ' S mit lehet erre mondani? Dolgozik az ügy szolgálatában tovább ... Bács-Kiskun megye politikai, társadalmi és közéletében betöltött, több mint három évtizedes kiemelkedő munkásságáért Pankovits József nének adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetéshez őszinte szívvel gratulálunk! Perny Irén Mint már korábban megírtuk, júliusban az eddigi városi gáz helyett földgázt kap Baja. A Szánkról induló 400 milliméter átmérőjű csőkígyó 56 400 méter hosszan épül szántáson, csatornákon, utakon keresztül. A Siófoki Kőolajépítő Vállalat két tapasztalt szocialista brigádja — hiszen az adriai olajvezeték építésénél is dolgoztak — a Vörös Október és a Latinka Sándor végzi a hegesztési munkákat. Már csak 14 kilométer hiányzik és a hegesztők befejezik a nagy figyelmet, különleges szakértelmet követelő munkát. Ezután jönnek a szigetelést végző szakemberek, majd a föld alá kerül a vezeték és a gondos ellenőrzés után megkezdődhet a gáz szállítása Szánkról Bajára. (Pásztor Zoltán képriportja) Országgyűlési képviselők - munkájukról Néhány héttel ezelőtt az országgyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportjának ülésén dr. Boza József, a képviselőcsoport vezetője felidézte a képviselőknek ebben a ciklusban végzett munkáját, s eredményeiket. A rövid számvetést azért tette, mert a nyáron a képviselők mandátuma lejár, s mint ismeretes, sor kerül majd a választásra. A hét közepén megtartott országgyűlési ülésszak szüneteinek hangulatát is a számvetés jellemezte, vagyis beszélgetés közben a képviselők felidézték az elmúlt években végzett munkájuk főbb állomásait, eredményeiket, s gondjaikat is. Ismét a képernyőn a „Háború a Szaharában" Ismét műsorára tűzi a Magyar Televízió, Chrudinák Alajos és Halász Mihály: „Háború a Szaharában” című alkotását. A film az idei Monte Carlo-i filmfesztiválon a riport- és dokumentumfilmek versenyében elnyerte a fesztivál nagydíját, az Arany Nimfát. A tv-stábja a volt Spanyol-Szaharáért folyó fegyveres küzdelemről hírt adva a Polisario harcosaival bejárta a sivatagi harcmezőket és filmezett a másik oldalon, Marokkóban is. A díjnyertes filmet március 10-én, rendkívüli adásnapon 19 órakor láthatják az érdeklődők. (MTI) Ma nyílik a lipcsei vásár A megyei képviselők eszmecseréjébe bekapcsolódva dr. Juhász Tiborral és Selyem Zsigmonddal beszélgettünk. Dr. Juhász Tibor, az országgyűlés állandó bizottságainak, pontosabban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság munkájáról beszélt részletesen, ami érthető, hiszen a jogász szakember tagja a bizottságnak. — Az országgyűlés ügyrendje szerint az állandó bizottságok alapvető feladata, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlés törvényalkotó, ellenőrző munkáját, biztosítsák a társadalom alkotmányos rendjét és igyekezzenek előmozdítani a parlament ülésszakainak eredményességét — mondta a képviselő. — Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet adótt területén alapvető jelentőségűnek tartanak. — E feladatoknak megfelelően az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyebek között az alkoholizmus kérdésével is foglalkozott — folytatta a beszélgetést dr. Juhász Tibor. — Ezt az ülésünket Szegeden tartottuk, amelyen dr. Markója Imre igazságügyi miniszter tájékoztatott bennünket az alkoholizmus elleni küzdelem jogi és társadalmi védekezésének helyes irányairól. Ezután elmentünk . Nagyfára, a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetbe, ahol nemcsak az intézetben kezeitekkel volt lehetőségünk találkozni, elhelyezésüket, munka- körülményeiket megismerni, hanem a korszerű gyógyításukkal kapcsolatban kiváló szakorvosoktól kaptunk tájékoztatást az intézet tevékenységéről, eredményeikről, gondjaikról, s arról is meggyőződhettünk, hogy az intézet kihasználtsága nem teljes. Mint azt beszélgetésünk további részében az országgyűlési képviselő elmondta, a bizottság egy másik ülésén a jogpropaganda helyzetével foglalkozott. A tájékoztatóból országos áttekintést kaptak ennek a rendkívül fontos tevékenységnek a helyzetéről. — Nagy figyelmet fordított a bizottság az államigazgatási munka jelentőségére is. Az egyik bizottsági ülésünket követően elmentünk az Államigazgatási Főiskolára. Megnéztük a főiskola felszereléseit, s az intézmény vezetői az oktatási munkáról tájékoztattak bennünket. Végül a képviselő arról beszélt, hogy a bizottsági tagság nélkül is bármelyik kollektíva munkájában részt vehetnek, s tájékozódhatnak az állami, társadalmi élet kérdéseiről. Selyem Zsigmond már a második ciklusban végzi képviselői munkáját, 1975-ben újraválasztották. — Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kunpeszér, és Kunadacs országgyűlési képviselője vagyok — kezdte a beszélgetést. — Az újraválasztásom után már könnyebb volt a községek és a lakosság problémáiban eligazodnom. Nemcsak a lakossággal, de 6 községek párt- és gazdasági vezetőivel, a járási pártbizottsággal és á járási hivatal vezetőivel is rendszeres kapcsolatot tartok.,-Nagyon jónak tartom, hogy a járási pártbizottság segítségével minden évben tájékoztatást adhattam választóimnak a járás községeinek gazdasági, társadalmi fejlődéséről, az eredményekről, s a gondokról. Ezé. két a találkozásokat felhasználtam arra is, hogy részletesen beszámoljak az országgyűlés munkájáról, az ülésszakaink témáiról, a parlament legfontosabb feladatáról, a törvényalkotásról. Jóleső érzés, hogy ezekre a beszélgetésekbe négy-ötszázan is eljönnek. Hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítséget adtak munkámhoz, s természetesen kérésekkel is fordultak hozzám, amelyeket igyekeztem elintézni. Az elmúlt években például személyesen kerestem fel a közlekedésügyi minisztert, és sikerült elintéznem a kunadacsi és a tassi kövesút szélesítését. Sőt, újabb eredményről is beszámolhatok, mert a miniszterrel való személyes megállapodásunk után jelenleg szélesítik a kunpeszéri utat is. Segítettem a kunadacsi ÁFÉSZ- bolt bővítésében, a szabadszállási 8 tantermes iskola létrehozásában, valamint Kunszentmiklóson több kilométeres szilárd burkolatú út építésében, egy új kenyérbolt és játszótér kialakításában. — Nem akarom tovább sorolni képviselői munkám eredményeit, de azt azért megjegyzem, hogy a választópolgároknak csak akkor tettem kötelező ígéretet, amikor láttam, 'hogy az általuk kért ügy megoldása már biztos. Nem akarom becsapni választópolgáraimat, szeretem az itt élő embereket, közöttük nőttem fel, s ha módot adnak rá, a jövőben is segítem őket. Tárnái László Mintegy 100 országból félmillió látogatót várnak a ma megnyíló lipcsei vásárra, a világ legnagyobb szakvásárára. A március 16-ig tartó seregszemlén 66 országból több mint 9 ezer kiállító vesz részt. A tavaszi lipcsei vásárok hagyományaihoz híven a műszaki ágazatok — ezúttal a szerszámgépipar, a fémipar, a kohászat, az elektrotechnika és műszeripar — kapják a fő helyet. Nagy szerep jut a mezőgazdasági és élelmiszeripari technikának is, mutatva, hogy ezek az ágazatok világviszonylatban egyre számottevőbbé válnak. A vásár területének csaknem egyharimadát foglalják el a fogyasztási javak. A 13 szocialista, 28 fejlődő és 25 kapitalista ország, valamint Nyu- gat-Berfin részvétele is bizonyítja, hogy a lipcsei vásár hagyományosan megkülönböztetett szerepet tölt ibe a keleti és nyugati országok közötti kereskedelemben. A legnagyobb külföldi kiállítók — köztük a Szovjetunió és az NSZK —' szintén minden területen szerepelnek. A legtöbb terméket — 46 ezret, amiből 6 ezer új, vagy továbbfejlesztett — az NDK állítja ki, termelésének kétharmadai képviselve. A szocialista országok között valamennyi KGST-állam szerepel. Magyarországot csaknem 4 ezer négyzetméter kiállítási területen több mint 30 külkereskedelmi vállalat képviseli. Az újdonságok között kiemelkedő helyet foglalnak el a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, berendezések, amelyek fele KGST-együttműködés révén készült. A lipcsei vásár részeként vasárnap nyílik meg a hagyományos nemzetközi könyvvásár is, amelyen a magyar könyvkiadást 1500 kötet képviseli. (MTI)
